Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1978. január 8. A hét három kérdése Párizs és Brüsszel volt a körút két utolsó állomása. ahol Carter amerikai elnöknek a nyugat-európai, a közös piaci és a NATO-problémákat kellett szám- bavennie. Hogyan tekint ma Amerika Nyugat-Európára? Ennek az „atlanti világnak” a legkeletibb csücske a Fekete- tengerre és a Földközi-tengerre néző Törökország.', A , hetek. óta tartó kormányválság most megoldódni látszik. Mi várható az új Ecevit-kormánytól?,. , Az Indokínai-félszigeten testvérháborúvá alakul-e a yietna- mi—kambodzsai konfliktus? r— Ez a kérdés joggal nyugtalanítja a haladó világot, amely, vissza emlékezhet arra, hogy néhány éve még együtt harcolt a két nép az amerikai imperializmus ellen. Hogyan tekint Amerika Nyugat-Európára ? Abban a pillanatba^, amikor Carter elnök Párizsba érkezett, a washingtoni péhzügyi hatóságok több mint 20 milliárd dolláros alap létesítését tették be az ingadozó dollár értékének biztosítására. A hírrel a dollár árfolyama elmozdiilt a mélypontról, ahová a múlt héten jutott, a nyugat-európai (és a japán) pénzemberek pedig föllélegeztek. A túl alacsony dollár-árfolyamok ugyanis addig sok gondot okoztak Frankfurtban és Párizsban,. Londonban és Zürichben: például azzal, hogy megnehezítették a nyugat-európai exportot Amerikában, ugyanakkor megnövelték az amerikai termékek konkurrencia-lehetőségeit Nyu- gat-Európában. Carter elnök a megenyhült pénzügyi-gazdasági légkörben nagyobb hitelt követelhetett szavainak, amelyekkel az USA és Nyugat-Európa kötelékeinek szoros voltáról szónokolt. Emellett nyilván tudatosan keresett történelmi jelképekét is: ezért látogatott el Normandiába, az 1944 júniusi amerikai partraszállás színhelyére. Íme, Amerika nem hagyja cserben Európát... Giscard d’Estaing, a francia köztársasági elnök is elkísérte erre a történelmi-politikai kiránduló a. Az ötödik köztársaság első elnöke, de Gaulle tábornok aligha tette volna meg ezt: ő sohasem bocsátotta meg, hogy Eisenhower, a szövetséges haderők főparancsnoka és a partraszállási hadművelet (az „Over- lord”) irányítója őt nem vonta be az előkészítési munkába és csak akkor engedte meg, hogy megjelenjék Normandiában, amikor az amerikai, brit és kanadai csapatok már rég megvetették lábukat francia földön. Carter nagy érdeklődést tanúsított Mitterand, a szocialisták vezetője iránt: ki tudja, 1978 márciusában olyan helyzet is előadódhat, hogy a baloldal győz a francia választásokon, az sincs kizárva, hogy a szocialisták eredményének külön súlya Mitfe- rand-t teszi meg miniszterelnökjelöltnek ... Párizs után az amerikai elnök Brüsszelben fejezte be félvilág körüli körútját. Különösebb újdonságot a helga (és közös piaci, no meg NATO) fővárosban tett látogatása nem hozhatott. Különösen Brüsszelben sajnálták — s ezt egy hónappal ezelőtt NATO- és közös piaci diplomaták e sorok írójának őszintén elmondták —, hogy egy hónapos késedelemmel került sor Carter útjára és ottani látogatására. Ha december elején jött volna, mint ahogyan ez a'z eredeti tervben szerepelt volna, a . közös piaci csúcsértekezlettel és a NATO miniszteri tanácsülésével egybe lehetett volna hangolni, s akkor nagyobb súlya, messzehangzóbb visszhangja is lett volna. mint így. Mi várható az új Ecevit-kormánytól? Igen, Törökország — „atlanti ország”, még ha sok ezer kilométerre van is az Atlanti-óceántól. Bizonyos „atlanti érdekek” is jelentkeznek akkor, amikor sürgetik a ciprusi kompromisszumos megoldást, az Égei-tenger olaj- mezőinek felosztását, hogy így a görög—török ellentétet legalábbis enyhíteni lehessen, ha éppen felszámolni még nem is. Aztán az sem közömbös az atlanti világ szempontjából, hogy Törökországban — a NATO számára veszedelmesen! — felgyülemlett az elégedetlenség az Egyesült Államok kongresszusának makacssága miatt. A washingtoni Capitóli- umon változatlanul nem akarják megszavazni a Törökországnak szánt segélyprogramot. (Márpedig a NATO legutóbbi ülésén egy török újságíró kérdésére maga Luns, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára is kénytelen volt elismerni, hogy az amerikai utánpótlás elmaradása a török hadsereg ütőképességét rendkívüli mértékben visszavetette, s tulajdonképpen a NATO-t is meggyöngítette.) • Carter amerikai elnök európai kőrútjának egyik állomásán, Párizsban, az USA-nagykövetség épületében fogadta Francois Mitterrand-t, a Francia Szocialista Párt első titkárát. (Telefoto — AP.) HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÖNlftÄJÄ: -------J * HÉTFŐ: Carter elnök megbeszélései Üj Delhiben Deszai indiai miniszterelnökkel. — Kettészakadt az Indiai Nemzeti Kongresszus, Indira Gandhi új pártot alapított. — Ecevit kapott megbízást az új török kormány megalakítására. KEDD: A lengvel külügyminiszter Moszkvában. — Carter Szaud-Ará- biában tárgyal. — Bumedien algériai elnök Irakba utazott. SZERDA: Szadat és Carter találkozása Asszuánban, az amerikai elnök továbbment Párizsba. — Begin elégedetten nyilatkozott a Carter - től kapott tájékoztatás után. — Tárgyalások Rómában a kormányválságról. CSÜTÖRTÖK: Mitterrand nyilvánosságra hozta a francia szocialisták választási programját. PÉNTEK: Carter Párizsban találkozott Francois Mitterrand-nal. — Amerikai közlések egy hármas, amerikai—egyiptomi—izraeli „elvi nyilatkozat” kimunkálásáról a Közel-Kelettel kapcsolatban. SZOMBAT: A „Szadat-ellenes” arab front csúcstalálkozójának készületei tovább folynak. — Schmidt kancellár Bukarestben tárgyal. — Waldheim Törökországba érkezett a ciprusi tárgyalások előkészítésére. • Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter a héten Moszkvában tárgyalt. Képünkön: Gromikóval, a szovjet külügyminiszterrel. (TASZSZ) Most Ecevit iá a népi támogatásra hivatkozva láthat hozzá a döntő tárgyalásokhoz... Testvérháborúvá alakul-e a vietnami—kambodzsai konfliktus ? Visszaemlékszem a versaillles-i Vietnam-világkonferenciára: vagy hét éve Párizs mellett a haladó erők világméretű seregszemléjére került sor, békeharcosok és tudósok. politikusok és művészek, tómegszervezetek képviselői ezerszámra gyűltek össze, hogy követeljék az amerikai agresszió abbahagyását, Vietnam és általában Indokína népeánek függetlenségét, békéjét. Kambodzsai küldöttekkel beszéltem ott. akik hitet tettek Délkelet-Ázsia népeinek közös, antiimperialista céljai mellett, elkötelezték magukat a közös harcra. És most testvérháborúra kerülne sor a tegnapi harcostársak között? A kambodzsai magatartás mozgatórugói ma még kevéssé ismertek. Csak egymás mellé tudja az ember állítani azt a tényt; hogy a kambodzsai vezetők Kína barátságát keresik, hogy a pekingi példához igazodnak, hogy a kínai befolyásnak engednek, illetve e befolyás kiter jesztésének útját egyengetik. Vietnam kész bármikor és bármilyen szinten tárgyalni a két ország között felmerült problémák megoldására — közölték a hét végén Hanoiban. Ha át is lépték a kambodzsai határt a vietnami egységek, amint Pham Van Dong. a VSZK miniszterelnöke hangsúlyozta, ezzel önvédelmi akciót hajtották végre csupán. A határok kérdéséről — s egyébként tudnivaló, hogy rögzített határok a két ország közt sohasem voltak! — sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni. Pálfy József A török politikának állandó tényezője, hogy — NATO-tagság ide vagy oda — nem zárkózik el a Szovjetunióval való kapcsolatok fejlesztése elől. Szovjet segítséggel számos nagy ipari beruházás épül Törökország területén, legutóbb pedig a Fekete-tenger alatt és a föld mélyén található ásványi kincsek közös kiaknázásának terveit is megkezdték megvalósítani. Az Ecevit-kormánytól várni lehet, hogy tovább halad ezen az úton. Visszatérve a török—görög viszonyra: valószínű, hogy most már valóban megindulnak a tárgyalások Athén és Ankara köpött,, Mindkét részről szilárdabb belpolitikai helyzetű kormány kezd-- hét alkudozásba. (Emlékezetes, hogy az ősszel Görögországban választások voltak, ezek Kara- manlisz miniszterelnök helyzetét megerősítették.) • Pinochet állítása szerint a chilei szavazók 80 százaléka igent mondott a junta ún. „népszavazásán”. Képünkön: kinyitják a szavazóurnákat Santiagoban a szavazás után. (Telefoto —■ AP.) ART BUCHWALD: Különös találkozás Néhány barátommal együtt éppen kocogtunk a Rock Creek parkban egyik reggel, amikor megjelent a fejünk fölött egy repülő csészealj, és nem sokkal utána tökéletes leszállást hajtott végre Nyílt az ajtó és tizenkét zöld emberke szállt ki belőle. Egyikük négy csillagot viselt a vállán, úgy tűnt, ő a csoportvezető. — Kérem, vigyenek minket a vezérükhöz —, szólalt meg. Mi zavartan néztünk egymásra. — Mit mondott? — kérdezte Sullivan. — Azt mondtam, vigyenek minket a vezérükhöz. Hát nem értenek angolul? — Nekünk tulajdonképpen nincsen vezérünk — szólt a barátom, Guggenheim. — De elnökünk van, mondtam én. — Lehet, hogy Robert Byrd szenátorhoz kellene vinnünk őket. Neki több hatalma van, mint az elnöknek — vélte Lindstrom. — Én nem vagyok olyan biztos benne — kontrázott Redfern. Russel Long szenátor az igazi hatalom ebben az országban. Semmilyen javaslatot nem fogadnak el az ő jóváhagyása nélkül. — No, és Tipp O’Neill? A kongresz- szusban ő a legnagyobb adu. A négycsillagos zöld emberke türelmetlenkedni kezdett. — Nem érünk rá egész nap várakozni. Döntsék el már végre, kihez visznek. Mi úgy hallottuk, hogy Kissinger a maguk vezére. — Az tavaly volt. Manapság Kissinger csupán a Georgetown University egyik professzora. — Nézze, mi hosz- szú útról jövünk és fáradtak vagyunk — szólt a kis zöld emberke. — Odavisznek végre a vezérükhöz, vagy sem? — Nagyon szeretnénk — felelte Guggenheim bocsánatké- rően —, de ebben a pillanatban senki sincs a kormánykeréknél. — És akkor hogyan haladnak előre, ha senki sincs a kormánykeréknél? — kérdezte a zöldek vezére. — Nem nagyon haladunk előre — biztosítottam róla. — Mindenki csinálja a maga kis dolgát. Az elnök bejelenti, hogy ő akar valamit, s a kongresszus bejelenti, hogy ő mást akar, azután megszületik a kompromisszum, ami egyiküket sem elégíti ki. Szeretne talán találkozni Arthur Burns-szal? — Miért, ő a vezérük? — Nem, de ő rendelkezik az ország pénze felett, és Carter elnök idegrohamokat kap tőle. A zöld emberke azt hitte, hogy ugratjuk. — Minden országnak kell, hogy legyen vezére — szólt, s megfenyegetett minket, ami lézerpisztolynak látszott. Kérem — bizonygatta Redfern —, mi igazán szeretnénk segíteni. De eddig soha senki nem kérte, hogy vigyük a vezérünkhöz. Carter megígérte, hogy ő a vezérünk lesz, de még csak most próbál beletanulni. Az Egyesült Államokban nem olyan könnyű vezérnek lenni. Ha a Szovjetunióban szálltak volna le, már régen elvitték volna magukat a Kremlbe. A kis zöld emberke mondott valamit a többi zöld emberkének, amit mi nem értettünk. Mindnyájan egyszerre kezdtek fecsegni, majd a zöldek vezére hozzánk fordult. — Az embereim tudni szeretnék, hogy miután maguknak nincs vezérük, kívánják-e, hogy én legyek az? — Én nem bánom — felelte Guggenheim. — Nekem nyolc — egyezett bele Redfern. — Szabad a vásár, a tisztség magáé, ha akarja — mondta neki Lindstrom. — De az udvariasság úgy kívánja, hogy Fritz Mondale-lal azért tisztázza a dolgot. — Miért, ő kicsoda? — A kormány nevében ő intézi a világűrrel kapcsolatos kinevezéseket. (Fordította: Zilahi Judit) Púja Frigyes és Cyrus Vance találkozója Elutazott az amerikai delegáció (Folytatás az 1. oldalról.) nyos együttműködési megállapodás megkötése, a családegyesítési ügyek intézése, az utazási eljárások egyszerűsítése, a két kormány tagjainak kölcsönös látogatásai. Nagy várakozással tekintek kapcsolataink további fejlődése elé. Megbeszéléseket folytatunk több kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésben. Ilyenek a kereskedelemmel, a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdések. Nemzetközi síkon szintén több kölcsönös érdeklődésre számot tartó terület van. Kapcsolataink tanúsítják, hogy a különböző politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok is együtt tudnak működni a kölcsönös előnyök alapján. Az NBC amerikai televíziós társaság tudósítójának kérdésére —, hogy miért most határozták el a korona visszaadását — Cyrus Vance rámutatott: — Amikor az új kormányzat hivatalba lépett, az elsők között vitattuk meg a korona visszaadásának ügyét. Döntésünk, úgy véljük, helyes volt, tükrözi a két ország, a két nép javuló kapcsolatait. Az amerikai NBC televíziós társaság riportere megkérdezte, milyen esély van arra, hogy a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatokban érvényesítik a legnagyobb kedvezmény elvét? Vance válaszában elmondta, hogy erről is szó volt a magyar vezetőkkel folytatott mostani megbeszéléseken. Az eddigi eszmecserék biztatóak. Bízom - abban, hogy a jövőben haladást tudunk elérni. :* A Magyar Televízió riporterének kérdésére válaszolva a külügyminiszter pozitívnak értékelte a belgrádi találkozót, a záróokmány megvalósításával kapcsolatos széles körű véleménycserét. Kiemelte, hogy a helsinki záróokmány végrehajtása állandó folyamat és a belgrádi találkozó ennek első lépése. Reményét fejezte ki, hogy várhatóan két év múlva sor kerül a következő hasonló jellegű találkozó összehívására. Megjegyezte: nyilvánvaló, hogy a belgrádi találkozón vannak nézetkülönbségek. A lényeg az, hogy a párbeszéd folytatódjék. Az amerikai Time Magazin az amerikai kormányzat keiet-euró- pai politikájáról érdeklődött. Cyrus Vance rámutatott: a kormányzat arra törekszik, hogy javítsa kelet-európai országokkal fennálló kapcsolatait. A UPl tudósítójának kérdésére válaszolva Vance méltatta a magyar kormány gyakorlatát a családegyesítési ügyekben. Ez is pozitív tényezője kapcsolataink alakulásának — fűzte hozzá. A Magyar Rádió munkatársa a kulturális egyezmény végrehajtásáról érdeklődött, arról, hogy milyen lépéseket tesz az amerikai fél a magyar kulturális érték bemutatásának növelésére. Cyrus Vance: személyes meggyőződésem, hogy a növekvő kulturális csere fontos mindkét ország számára. Budapesti nagykövetünket megkértük, hogy az illetékes magyar szervekkel együttműködve tegyen javaslatot a kulturális és tudományos egyezményben megfogalmazott elvek megvalósítására. (MTI) * A magyar korona és a koronázási ékszerek átadására Budapestre érkezett amerikai küldöttség, amelyet Cyrus Vance, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselője külügyminiszter vezetett, szombaton elutazott Magyarországról. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel- nöke, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint az országgyűlés, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa több tagja, a magyarországi egyházak és a társadalmi élet több képviselője. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete. (MTI) A választási tennivalókról tanácskoznak a francia kommunisták Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A párizsi kongresszusi palotában szombaton reggel megnyílt a Francia Kommunisa Párt országos értekezlete, amelyen 3000 küldött dönt a márciusi választásokon követendő stratégiáról. Georges Marchais, a párt főtitkára beszámolójában arra hívta fel a párt tagjait, hogy a választások március 12-i első fordulójára összpontosítsák erőfeszítéseiket és nyitva hagyta a második fordulóra követendő taktika kérdését. Georges Marchais kijelentette: „Csupán néhány hét van hátra a választásokig, és mivel a szocialista párt makacssága nem teszi lenetövé a visszatérést a közös program tiszteletben tartásához, nem tette lehetővé és jelenleg sem teszi lehetővé a megbeszéléseket. a központi bizottság egyszerű és világos javaslatot tesz az országos értekezletnek: óriási csatát kell indítani annak érdekében, hogy március 12-én a kommunista párt jelöltjei körül tömörüljenek azok az erők. amelyek lenetövé teszik a mérlegnek egy igazi' változás felé történő elmoz- didúsát. Az egyedüli eszköz az egyedüli út a sikerhez”. Az FKP főtitkára Francois Mitterrand-t.' a Szocialista párt első titkárát bírálva kijelentette: „A nagyfontosságú dátum előtt, aliogv ez az elmúlt időben már többször’ előforduu amikor a csata döntő fordulatot vett. Francois Mitterrand visszavonul, enged Amikor valóban dönteni kell.‘a szocialista párt visszahúzódik a harc elől és ismét a nagy burzsoáziával való együttműködés politikája felé hajlik.(MTI) KÍNA: ______________________________ Ny íltan és őszintén... Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága propagandaosztálya kerekasztal-beszélgetést folytatott a társadalomtudomány, a kultúra, a , sajtó, valamint az irodalom és a művészet vezető képviselőivel. A találkozó alkalmából került nyilvánosságra, hogy az idén megtartják Kínában az országos propagandaértekezletet. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői elmondották, hogy a kulturális forradalom éveiben, de különösen az utóbbi években, amikor a „négyek bandája ült a ló hátán”, nem mertek megszólalni, mert joggal tartottak attól, hogy azonnali és kegyetlen megtorlásban lesz részük. Azok, akik mégis véleményt nyilvánítottak, rögvest „kapitalista utasokká” váltak és a legenyhébb megtorlás az volt ellenük, ha csupán^ rájuk sütötték, hogy a „kapitalista restauráció” ' hívei, ellenzik „a nagy proletár kulturális forradalmat”, a központi bizottság politikáját, és eközben „készítik a menyasszonyi ruhát a kapitalizmus számára”. Többen elismerték, hogy a „négyek bandájának” felszámolása óta észrevehetően megjavult Kínában a légkör, szabadabbá vált a véleménynyilvánítás. Ez azonban — tették hozzá — csupán az érem egyik oldala. A párt- és az állami funkciókban levő káderek egy része szabotálja azt a célkitűzést, hogy visszaadják a tömegeknek a nyílt és őszinte véleménynyilvánítás szabadságát. A káderek egy része ugyanis csak önmagában bízik, és legfeljebb azokban, akik közvetlen környezetüket alkotják. El vannak telve „saját igazukkal” és nem tűrnek ellenvéleményt. Lépten-nyomon kísérletet tesznek arra, hogy befogják az emberek száját. Ennek magyarázata egyszerű: félnek az emberek véleményétől és ezért nyomják el a szólásszabadságot. Ilyen körülmények között lehetetlen, hogy érvényesüljön a meghirdetett politika és mindenekelőtt az, hogy lehetővé kell tenni, a tömegek nyíltan és őszintén kimondják mindazt, amit gondolnak, ami a szívüket nyomja és valóban felszabadult politikai légkör alakuljon ki Kínában — mutattak rá a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. (MTI)
