Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

1978. január 8. é PETŐFI NÉPE • 3

Sikeres gazdálkodás - dinamikus fejlődés

Interjú Miklós Jánossal, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetőjével

A megye állami gazdaságai sikeresen teljesítették a

IV. ötéves tervben meghatározott feladatukat. A munkatermelékenység javításával, magasabb termelési színvonalon olyan eredményeket értek el, amellyel méltán érdemelték ki Bács-Kiskun párt- és állami vezetőinek elismerését. Az elmúlt évek eredményeiről, valamint az

V. ötéves terv időszakában az állami gazdaságokra váró tennivalókról beszélgettünk Miklós Jánossal, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetőjével, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának tagjával.

— Milyen alapokról indultak az állami gazdaságok az V. ötéves terv feladatainak valóraváltásá. hoz, s milyen fontosabb célokat határoztak meg?

— Bács-Kiskun megye állami gazdaságai az elmúlt tervidőszakban megszilárdultak. Többségük töretlenül fejlődött, s né# hány kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságú üzem, ez idő alatt vált eredményesen termelő, korszerű nagyüzemmé. Ennek köszönhető, hogy jelentősen növelték egyebek között a búza, a kukorica, a napraforgó, a szőlő és a tej fajlagos hozamát.

A tervidőszakban a gazdaságok 2,6 milliárd forint értékű beruházást példamutatóan valósítottak meg. Ugyanis a termeléshez igénybevett eszközök értéke alacsonyabb volt, mint a bruttó termelés emelkedése. Lényegében azonos dolgozói létszámmal évente átlagosan 13.5 százalékkal tudták növelni halmozott termelési értéküket.

Bővültek a termelés anyagitechnikai alapjai, s emellett korszerűbbek is lettek. Említhetem például, hogy 3,7-szeresére nőtt a kocalétszám, s évről évre emelkedett a szarvasmarha-állománv is. A kertészeti ágazatokban a termelés és feldolgozás teljes folyamatát igyekeztek megvalósítani. Tervszerűen növekedett a dolgozók jövedelme, javultak az élet- és munkakörülmények. A gazdaságok irányításában és belső szervezettségében szintén előrelépés történt.

Mindezek kedvező és reális alapot nyújtottak az V. ötéves tervben meghatározott igényesebb feladatok megvalósításához. Legfontosabb teendőnk, hogy az V. ötéves terv időszakában minden területen dinamikusan, a mezőgazdaság átlagát meghaladóan, fejlődjenek állami gazdaságaink. Mindez a népgazdasági és vállalati érdekek összhangjában, az árutermelés növelésében, valamint a jövedelmezőség fokozásában jusson kifejezésre. Ez azt jelenti, hogy a megyei gazdaságokban 1980-ra el kell érniük a hatmilliárd forint termelési értéket, ami 48,2 százalékos növekedésnek felel meg 1975-höz képest.

— Hogyan értékeli az V. ötéves terv első két esztendejét, s ezen belül á múlt évi gazdálkodást?

— megye állami gazdaságai teljesítették az V. ötéves terv első két évére előirányzott feladatokat. A bruttó termelési érték meghaladja az ötmilliárd forintot, 1975-höz viszonyítva a mezőgazdasági termelést több, mint húsz százalékkal növelték. Néhány kiemelkedő eredményt említek. Kát év alatt ezer vagonnal több búzát, négy és fél millió literrel több tejet, 4801) mázsával több sertéshúst termeltek gazdaságaink a tervezettnél. Búzából és tejből 1977-ben meghaladtuk az 1980-ra tervezett hozamokat. Gazdaságaink elérték a 4400 literes tehenenkénti tejtermelés! átlagot. Jelentős a szarvasmarha-állomány növekedése. Ezen belül említésre méltó, hogy az izsáki és Kiskunhalasi Állami Gazdaság kidolgozta a húsmarha, a kalocsai pedig a tejhasznú szarvasmarhatartás rendszerét.

— A fejlesztésekre szánt pénzeszközöknek 53,8 százalékát fordították a gazdaságok a műszaki bázis korszerűsítésére 1976-.ban és az elmúlt évben is. Üjabb ágazatokban látható ennek eredménye. Említést érdemelt a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, ahol a tavalyi szőlőszüretnél a korábbinál termelékenyebb, komplex géprendszert alkalmaztak.

Jelentős előrelépést tettek a gazdaságok a gyümölcstermelés, elsősorban a szedés, a rakodás és a szállítás gépesítésében. Gyökeres változás történt a fű- és szálastakarmányok betakarításában a nagy bálázógépek üzemeltetésével. Valamennyi ágazatban nőtt a gépi kapacitás, folyamatossá vált az elhasználódott eszközök, berendezések pótlása. Bővültek és korszerűsödtek a borfeldolgozó üzemek, növekedett a vágóhídi kapacitás, s elvégezték tavaly egyebek között a paradicsom és a fűszei'paprika elő- feldolgozását is.

Kiemelten foglalkoztak a megye állami gazdaságai a munkaszervezés korszerűsítésével. Gyorsabbá és biztonságosabbá vált a munka a nagy teljesítményű gépcsoportok szervezettebb üzemeltetésével. A nagy teljesítményű traktorok legtöbbjét kettős műszakban használták. Javult a gépek karbantartása. üzembiztonsága, nőtt a teljesítmény. A legfontosabb mezőgazdasági munkákat optimális időben és jó minőségben végezték el

— Kielégítőnek tartja-e az ágazatok fejlődését, s eredményeikkel tudták-c ismét bizonyítani az állami gazdaságok, hogy élenjárnak a megye mezőgazdaságában?

— Az utóbbi években töretlenül feilődtek a főbb ágazatok. A termelés korszerűsödött a gazdálkodás szinte minden területén. Ügy vélem: eredményeinkkel a megye állami gazdaságai teljesítették kötelezettségeiket, s a megyében élenjárnak a mező- gazdasági termelésben. A szántóföldi növények közül például búzából hektáronként ötven, takarmánykukoricából 65 mázsát takarítottak be átlagosan, több mázsával meghaladva a megye' átlagot. Sikeres a Bácsalmási Állami Gazdaság napraforgó-termelési rendszere, különösen jelentős az a hozamnövekedés, amelyet a partnergazdaságokban értek el. A rendszer megalapozó munkát végzett a külföldi ne- mesítésű hibridek behozatalában és elterjesztésében.

Példát mutattak a megye gazdaságai a gyenge termőképességű gyepterületek művelésbe vonásában. amely az új állattenyésztési ágazat, a húsmarha-tartás meghonosodásával függ össze. Előrelépést tapasztalunk az egyéb mezőgazdasági és ipari üzemekkel való kapcsolat alakulásában, különösen a szőlő, gabona, a kukorica betakarításánál.

Jelentős kezdeményezés történi a területhasznosítás, a termék- feldolgozás és tárolás terén. Ennek legjobb példáját a Kalocsai

Állami Gazdaság és a környező téeszek adták. Említésre méltónak tartom azt a tevékenységet, amely a kisüzemi háztáji termelés segítésében és szervezésében mutatkozik. A legjobb tapasztalatokat a hosszúhegyi gazdaságban szereztük.

— A termelés fejlesztésével párhuzamosan miként változtak a dolgozók életkörülményei?

— A párt- és kormányhatározatoknak megfelelően gazdaságaink az elmúlt két esztendőben

6—6 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A dolgozók lakásépítését is hatékonyan segítették. A kislakásépítési akció keretében nyolc gazdaság kilencvenhát la kás építéséhez nyújtott támogatást. A gazdaságok összesen 3,7 millió forint támogatást adtak dolgozóiknak, lakásonként átlagosan 40 ezer forintot. A mun- káslakás-építési akció keretében ennél is többet, lakásonként átlagosan nyolcvanezer forintot, s felépült 82 lakás. Ezenkívül központi támogatással a kiskunhalasi és városföldi gazdaság 33 elavult lakás helyett teremtett korszerűbb otthont, míg a bácsalmási és izsáki, a tartalékalap- átcsoportosítással ugyancsak 33 használhatatlan lakás pótlásáról gondoskodott. Mindezek mellett egyéb kedvezményekkel is segítik dolgozóik lakáshelyzetének javítását.

Jobb lett és kényelmesebbé vált a munkásszállítás. A tervidőszak első két évében a gazdaságokban csaknem megduplázódott az új autóbuszok száma. A szociális feladatok megoldására az V. ötéves terv időszakára előirányzott összegnek mintegy felét, 226 millió forintot használtak fel eddig a megye állami gazdaságai.

— Ismertek a párt- és kormányhatározatok, az idei gazdálkodási feladatok, az V. ötéves terv célkitűzései. Teljesítésének, s a további dinamikus fejlődésnek milyen lehetőségei, feltételei vannak?

— Napjainkban az állami gazdaságokban az 1978-as feladatok végrehajtásának előkészítésén dolgoznak. Egyebek között értékelik az elmúlt év tapasztalatait is. Néhány területen további erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseit teljesíthessük. Jelentős tartalékaink vannak a rét- és legelőgazdálkodás, az állatállomány létszámának és fajlagos hozamainak növeléséhez. A kertészeti ágazatokban, valamint a kukoricatermesztésben is hasonló a helyzet, az utóbbiban még közel sem használtuk ki lehetőségeinket.

A jövő évi' munkánk eredményessége tehát attól függ, hogy tartalékainkat mennyire leszünk képesek hasznosítani, valamint megfelelő előrehaladást tudunk-e elérni az üzem- és munkaszervezés, a dolgozók anyagi érdekeltségének további korszerűsítésében, a munkafegyelem javításában. Gazdaságaink rendelkeznek a szükséges műszaki és anyagi bázissal, felkészült, tapasztalt szakemberek és vezetők, valamint lelkiismeretes munkásgárda tevékenykedik.

Mindezek tudatában mondhatom, hogy bizakodással tekintünk az 1978-as esztendő elé Ügy látjuk, hogy továbbra is megvannak a feltételek a mező- gazdaság átlagánál dinamikusabb fejlődésre a megye állami gazdaságaiban.

— Köszönöm a beszélgetést.

Csabai István

v.v.v.v.v.v.v.v.

Újra egyenesben a majsai cipészek

Egy évvel ezelőtt a Kiskunmaj- sai Cipőipari Szövetkezetről, és 1976-os eredményeiről nem sok jót tudtak mondani. Nem sikerült tervüket teljesíteni, termékeik mennyiségi és minőségi mutatói sokat rontottak korábbi jó hírükön. Az elnök üzemi baleset következtében hosszú ideig volt távol, s megfelelő irányítás hiánya belső ellentéteket is napvilágra segített.

— Azt hiszem, felesleges most ama a rosszemlékű esztendő sikertelenségeinek okait boncolgatni — mondta elgondolkodva Hegyes Ferenc elnök, amikor néhány nappal ezelőtt a'témáról beszélgettünk. — Nem lenne értelme annak, hogy most bárkit is hibáztassunk a személyi ellentétekért. a szervezetlenségért, vagy azért, mert szövetkezetünk eltért á korábban kialakított és bevált termékszerkezettől. Annyi mindenesetre bebizonyosodott például, hogy kár volt abbahagyni a hagyományos majsai csizmák gyártását.

— Mi történt közben a szövetkezetben?

— A vezetőség a pártszervezet segítségével már 1976 végén megfelelő intézkedéseket hozott. Alaposan felkészültünk 1977-re, s a többi között visszatértünk a maj- sai csizmák készítésére is. Ebből a múlt évben 63 ezer párat adtunk át a megrendelőknek. Hat- vankilenc modell alapján öt színben gyártottuk, s ami szintén fontos, elenyésző volt a minőségi reklamáció. Készítettünk 72 modell szerint 12 színben 69 ezer pár női szandált is. Harmincöt millió forintos árbevételi tervünket — nem utolsósorban a jubileumi versenyben dolgozó szocialista brigádjaink jóvoltából — a vállalt november 30. helyett már november 7-re teljesítettük. Ily módon december végéig még négymillió forint értékű árut gyártottunk terven felül.

• A női szandálok talpait szabja gépével Farkas Józsefné II.

A lakosság részére egymillió forint értékű javító-szolgáltatást végeztünk. Szakembereink jó munkáját dicséri, hogy még Kecskemétről is kapunk méretes alkalmi cipőkre megrendelést. Igen keresettek az osztrák import anyagból készülő arany, ezüst báli cipőink. Farsangra már 200 pár ilyen cipőt szállítottunk Szegedre és Kecskemétre, s hamarosan újabb 300 párat küldünk.

— Milyen célkitűzéseik vannak erre az esztendőre? .

— Az elmúlt évi jól szervezett munka lehetőséget teremtett arra, hogy az esztendő végéig alaposan felkészüljünk idei feladatainkra. Január másodikén zavartalanul kezdődött meg a termelés, május 31-ig 72 ezer pár női szandált adunk át a kereskedelemnek. Akkor kezdjük meg a csizmák gyártását, amelyből már ismét 63 ezer párra van megrendelésünk.

— S mivel szándékoznak a női vásárlók kedvében járni?

— Poro-Bussola nevű olasz ere• Gaál Zénóné, a Martos Flóra brigád tagja a szandálok felsőrészeit készíti.

detű műbőrből dolgozunk, s ez megtévesztésig hasonlít a hagyományos sevróhoz, sőt rendelkezik is annak jó tulajdonságaival. A korábbiaknál laposabb sarkú, hajlékony műanyagtalpú szandálok igen kényelmesek és ami a legfőbb: a hozzájuk hasonló import szandáloknál mintegy 150—200 forinttal olcsóbbak.

— Úgy halottam, hamarosan közgyűlést tartanak.

— Igen, a 28. esztendő első hónapjának nevezetes eseménye lesz az új elnök megválasztása. Én ugyanis január 31-én egészségi állapotomra való tekintettel nyugdíjba vonulok. Huszonnyolc év után nyugodtan adom át az elnöki teendőket az utódomnak. Bízom abban, hogy a múlt évben sikeresen végrehajtott „talpraállás” után a további megszilárdulás felé halad majd a szövetkezetünk, amelytől azért nem kívánok végleg elszakadni...

O. L.

Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye egyes fogyasztói árak 1978. január 9-i felemeléséről

A világpiaci árak növekedése miatt — összhangban az 1978. évi népgazdasági terv előirányzataival — emelni szükséges egyes fogyasztói árakat. Az áremelések azt célozzák, hogy a tényleges költségeknek a termelésben és fogyasztásban való nagyobb fokú érvényesítésével csökkenthető legyen az állami költségvetésből folyósított ártámogatás.

A pörkölt kávéfajták fogyasztói ára 45 százaléktól 55 százalékig terjedő mértékben, átlagosan 50 százalékkal emelkedik (arányosan emelkedik az eszpresszókávé ára is). A Nescafe 30 százalékkal drágul. Az áremelést az indokolja, hogy a nyerskávé importára az utóbbi hónapokban bekövetkezett csökkenés ellenére még ma is magasabb, mint ami a fogyasztói úrból megtérül.

Átlagosan 25 százalékkal drágulnak az édesáruk. Ezt elsősorban a kakaóbab-import árában bekövetkezett nagymértékű (két év alatt mintegy két és félszeres) emelkedés, valamint az 1975 decemberében végrehajtott — és az édesiparban akkor nem érvényesített — cukoráremelés, indokolja. Az új árak kialakításánál fontos cél volt a kereslet és kínálat összhangjának a javítása. Ennek megfelelően az egyes termékek, választékok ára nem azonos, hanem eltérő mértékben emelkedik. Átlagosan 22 százalékkal lesznek drágábbak a cukorkafélék, mintegy 30 százalékkal a kakaóporok, 33 százalékkal a csokoládé és a csokoládés áruk, 15 százalékkal a nugátok és 13 százalékkal az édesipari termékkörbe tartozó lisztesáruk (kekszek, nápolyi, teasütemények stb.). Egyes idényjellegű csokoládékészítmények (pl. csokoládés függelék) áremelkedése az átlagos mértéket meghaladja. A kávé, kakaó és csokoládé áremelkedése a cukrászati termékek áraiban is érvényesül.

Átlagosan 8 százalékkal emelkedik a déligyümölcs fogyasztói ára. Ezt az importárak évek óta tartó folyamatos emelkedése miatt megnövekedett állami támogatás mérséklése teszi indokolttá. Az átlagos árváltozáson belül a citrom ára kilogrammonként 1 forinttal (5 százalékkal), a narancs és a banán ára pedig 2 forinttal (7—9) százalékkal emelkedik; a datolya és a mazsola 10 százalékkal lesz drágább.

A takarékosabb anyaggazdálkodás érdekében — a világpiaci árakhoz igazodóan — felemelésre kerültek a vaskohászati termelői árak. Erinek megfelelően emelkedik a vaskohászati termékek, néhány gépipari termék, valamint a vasbeton-termékek és kábelek fogyasztói ára. így pl. a

A vaskohászati termékek árának emeléséből adódó építési költségnövekedés ellensúlyozására, azért, hogy az érintett családok készpénz-terhei csak kismértékben növekedjenek, a kormány a lakásépítéshez és vásárláshoz nyújtható kölcsönök felső határait január 1-től felemelte. A rendelkezés szerint a többszintes lakásépítéshez és a hafinomlemez fogyasztói áremelkedése 21 százalék, a gáz- és vízvezetékcső áremelkedése átlagosan 25 százalék, a mezőgazdasági szeráruké átlagosan 60 százalék, a csavaroké 20 százalék, a szegeké 16 százalék. A kerékpárok fogyasztói ára átlagosan 12—15

százalékkal drágul és emelkedik több vastömegcikk fogyasztói ára is.

A vaskohászati termékek áremelése ellenére változatlan marad a főként alacsonyabb jövedelmű, illetve gyermekes családok vásárlásaiban számottevő egyes termékek, pl. a centrigu- gak, a nem-automata mosógépek, a bojlerek, a gyermekkocsik, és a járókák fogyasztói ára. Az ezek termelésében bekövetkezett költségnövekedést továbbra is az állami költségvetés fedezi.

A vaskohászati termékek áremelése növeli a lakossági építkezések költségeit. Annak érdekében, hogy a lakosságnak a lakásépítéssel kapcsolatos készpénzfizetési terhei számottevően ne növekedjenek, módosított hitelfeltételek kerülnek alkalmazásra. (MTI)

gyományos családiház-építéshez 20—20 ezer forinttal több hitel adható.

Az előzőeknél nagyobb mértékben emelték a hitel felső határát a családiház-építés korszerű csoportos formáinál, figyelemmel az elterjesztésükhöz fűződő népgazdasági, településpolitikai érdekekre. (MTI)

Felemelték a lakásépítési és vásárlási kölcsönök felső határát

Azt mondhatom, hogy jó évet zártunk. Gazdaságaink tovább szilárdultak és fejlődtek. A nyereség várhatóan megközelíti a 400 millió forintot, ami 100 millióval több, mint 1976-ban. Az eredményekhez nagyban hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Emellett nagyra értékeljük azt a lelkiismeretes munkát, amely a pártszervek irányításával. a társadalmi szervezetek közreműködésével tapasztalható.

— A műszaki fejlesztés, a gépesítés, a munkaszervezési módosítások segítik a gyorsabb előrehaladást. A megye állami gazdaságai 1977-ben milyen fejlesztésekről adhatnak számot?

Régi farsangok

A tudományos néprajzi kutatás és a fellendülő honismereti mozgalom egyre több feledésnek induló népi hagyományt gyűjt össze és őriz meg távoli időkre.

Régebben majd minden ünnepkörhöz kapcsolódott valamilyen — helyi talajból nőtt — szokás, babona. vagy hiedelem, így a farsanghoz is, mely mindenkor a vidámság, a jókedv, önfeledt mulatozások ideje volt. Vallásos embereknél mintegy lelki erőgyűjtés az 'elkövetkező nagyböjt kötöttségei ellen.

Ma már egyre kevesebben, csak az idősebbek emlékeznek ezekre a régi farsangokra, melyek mindenkor mozgalmasak, érdekesek,

színesek és úgyszólván minden életkorú embert magmozgatók voltak. Még a hat-tizenkét éves gyerekek is ,,mulattak”! Természetesen a maguk módján, bor helyett mézes „márcot” iszogat- ~~tak, de minden másban a felnőtteket utánozva. A mi falunkban „kukacbáloknak” nevezték ezeket a „titokban tartott”, de mindenki által tudott mulatságokat.

— Hogy is volt valamikor azokkal a kukacbálokkal? — kérdeztem nemrégiben egykori falunk- béli iskolatársamat.

— Jaj. hallod, ezekkel a reumás lábaimmal nem is tudom elhinni, hogy valamikor egész nap egyfolytában bírtam a táncot!

— Bizony, eltáncoltak azóta vagy Ötven farsangot!

— El, el, de azért olyan tisztán előttem vannak azok a napok,

azokból is az utolsó, a harmadik nap, mintha utána most pihentetném a lábaimat.

— Hogy is hívták a muzsikást?

— Kottás Jóska bácsinak. Nálunk volt a mulatság. Arra a napra kiürítették az első szobájukat, sárga homokkal szórták bé a földjét, aztán a konyha ajtajában várták a gyerekeket. Jöttek is úgy kilenc óra tájban. Míg az öreg hangos furulyaszóval csö- dítette a vendégeket, addig a felesége, a Kati néni, három tojás, vagy a krajcár lefizetése ellenében rozmaringot tűzött a röpi- kénkre a szívünk fölé, a kisle- gényeknek meg az üngbátyájukra. Mikor az apró népből összegyűlt a teli szobára való, elkezdődött a bál.

— Igen, így volt. Mi, Icislegények bő gatyában, üngbátyában, pörge árvalányhajas kalapban forgattuk a röpikés, rakottszoknyás, fehér viaszkoszorús lányokat. Raktuk a csárdást hol párosával, hol meg körben nótázva és sikongva ...

Esti harangszókor Jóska bácsi furulyája az utolsó gyorsba kezdett: „A csizmámon de nincsen kérek!...” Mindnyájan énekeltünk, közben önfeledten, kipirult arccal, csupa mosollyal, vad féktelenséggel rúgtuk a port!...

A lefújás után hamar kiürült a „bálterem”, ki-ki elindult hazafelé, vagy a „szeretőjét” kísérte házig. Mert szerelmek is szövődtek azokon a gyerekfarsangokon, melyekből később szítbéli házasságok is formálódtak.

Vagy legalábbis szép emlékek.

Nekem inkább az utóbbi, mert annyi lefutott év után is élénken emlékezem ezekre a bálokra és egy varkocsos, angyali arcú lánykára, aki a városba indulásomkor a libalegelő szélén, a hajából bontott piros pántlikával ajándékozott meg. Pírban égett az arca, tűzben égtek a szemei, lágy, behízelgő volt a hangja.

— Aztán írjál ám!

Messze időbe vész zsebkendőt lengető alakja, csak ilyenkor, farsang táján a szívem dobogása emlékeztet rá, és azokra a napokra, amikor az élet csak a jövőbe nézett, amit azóta átéltem, amely mindig mennyire más, mint a .gyermekkori álom. De szép is, 'mert vannak maradandó emlékei.

Bárdos Ferenc