Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1918. január 3. Az elektromosság diadalútja Mi ennek a haszna — tették fel a kérdést Faraday-nek, miután bemutatta az elektromágneses indukció jelenségét az Angol Tudományos Akadémián. Talán egyszer adózás tárgya lesz — volt a szarkasztikus válasz —, amikor a villamosság gyakorlati alkalmazására még semmilyen tekintetben sem került sor. Az elektromosság felhasználása az első nagyjelentőségű eseménye annak, hogyan válhat a tudomány termelőerővé. Az elektrotechnika első praktikus eredményei szédületes sebességgel terjedtek el. Néhány év alatt új ipar nőtt ki belőle, amely még napjainkban is a legdinamikusabban fejlődők közé tartozik. Első átütő sikereit az információ-technika területén aratta (távíró, telefon), ahol azóta is egyre gyorsuló ütemben szolgáltatja az újabb és újabb lehetőségeket. E szerteágazó tevékenység ma átszövi az emberi civilizáció egészét (rádió, televízió, kép- és hangrögzítés, mérés- és Irányítástechnika, számítógépek, stb.), és nélkülözhetetlen feltételévé vált az egyéni életnek, a társadalmi létnek és a termelési tevékenységnek. Az elektrotechnika kezdetben egységes területe az idők során erős- és gyengeáramra vált szét, attól függően, hogy elsődlegesen energia, vagy információ átvitele volt a cél. Napjainkban a két terület ismét összefonódóban van, átveszik egymás eljárásait és eszközeit. A villamosságnak a szorosan vett energetikai alkalmazása a múlt század utolsó harmadában bontakozott ki. A világítás volt az első terület, ahol elsöpört minden konkurrenciát. Először az ívlámpák, majd $z izzólámpák terjedtek el, ezek mellett a villamos gázkisülésekkel működő • KépUnkön: elektromos alállo- más szerelése. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) igényesebb fényforrások ma Is másodrendű szerepet játszanak. Az energetika szempontjából a legjelentősebb fejlemény a dinamó és a motor feltalálása volt a múlt század hetvenes éveiben, ami a gőzgép felett megkondítot- ta a lélekharangot az ipar területén, majd a közlekedésben. E tiszta, kényelmes, könnyen szállítható és szabályozható energiafajta felhasználása előtt egyre újabb és újabb területek nyíltak meg, pl. az elektrokémiai eljárások, a villamos hőfejlesztés módszerei, villamos megmunkálási eljárások terén. Bevonult a gyógyászatba, a mezőgazdaságba, sőt a háztartások gépesítésébe is. A villamos energia térhódítását tükrözi, hogy felhasználása évek óta majdnem kétszer olyan gyorsan nő, mint az összenergia- íogyasztás. Emberi kéz nélkül A korszerű vegyi üzemekben a látogató nem vegyületekkel, hanem berendezésekkel, gépekkel találkozik. A folyamatok ezek belsejében játszódnak le, azok nem láthatók, előrehaladásuk mértékéről, az átalakulásokról műszerek adnak tájékoztatást. A petrolkémiai gyárakban a fő berendezések azok, amelyekben valamely anyag átalakulása megy végbe. Ilyen pl. a benzin hőbontására szolgáló kemence, vagy a vinilklorid polimerizálását végző keverős tartály. A berendezések számszerű többsége azonban éppen nem az alapvető folyamatokra, hanem azok kiszolgálására való. A folyadékokat szivattyúk szállítják, a gőzöket és gázokat ventillátorok és kompresszorok: ha a keletkezett gázok forrónk, azokat továbbfeldolgozás előtt le kell hűteni — ehhez hűtőgépek, hűtőfolyadékok szolgálnak. Az energiával való takarékosság miatt a forró gázok hőjét feltétlenül szükséges hasznosítani, amit hőcserélő berendezésekkel lehet megvalósítani. A korszerű petrolkémiai üzemek gyártása folyamatos, napi 24 órát, hetenként 7 napon át működnek, és általában 1,5—3 évenként kell leállítani javítás és karbantartás céljából. A folyamatos üzem szükségessé teszi, hogy az anyagáramok egymáshoz zavartalanul kapcsolódjanak, legyenek közbeeső edények, oszlopok, tartályok stb. hogy kisebb, néhány perces fennakadások esetén ne kelljen az egész gyártást beszüntetni. A berendezésekben végbemenő folyamatokra jellemző adatokat a műszerek továbbítják a vezérlőterembe, és jelzik az áramló anyagok mennyiségét, hőmérsékletét, a gázok nyomását. A műszerek időnként vagy folyamatosan mintát vesznek az áramló folyadékokból, gázokból, azok vegyi összetételét meghat irozzák, rögzítik. A vezérlőterembe é'ke- ző távjelzések összevetése lehetővé teszi a folyamatok optimális értékeinek a kiszámítását. A távirányító berendezések és a? autó matikus szabályozó körök a legjobb, legnagyobb hatékonyságú állapotot rögzítik, de ezeket zavaró körülményeket utánszabály- zóval kiküszöbölik. A petrolkémiai eljárások, gyártó berendezések csoportjai különösen alkalmasak a távirányítás és automatikus szabályozás megvalósítására, az optimális állapotokat pedig a korszerű üzemekben elektronikus számítógépekkel lehet meghatározni. • Automatizált szovjet petrolkémiai üzem. A radioaktív kormeghatározás hibája Immár általánosan elterjedt módszer a különböző izotópok arányának alapján meghatározni egyes anyagminták korát. A régészetben, ahol viszonylag „fiatal” tárgyakat vizsgálnak, leggyakrabban a szén 14-es és 12-es atomsúlyú izotópjának arányát veszik alapul. Ez azért is előnyös, mert minden szerves anyag tartalmaz több-kevesebb szenet, s így e módszer univerzálisan alkalmazható. Eddig úgy gondoltuk, hogy a megfigyelt arányok alapján számított kor hibája szorosan összefügg a minta tényleges korával. A San Diego-i Egyetem két munkatársa most arra jött rá, hogy ezen az ún. relatív hibán kívül létezik egy plusz-mínusz 50 éves abszolút hiba is (legalábbis a fák és a faszén esetében). Ennek oka, hogy bár a növények néhány ezrelék pontossággal rögzítik az aktuális légkör szín-izotóp arányát, gyakoriak az 1 százalékos hibák is. Éppen ezek eredményezik a nagy szórást. Sajnos ez a hiba még hozzáadódik a mérések során fellépő egyéb hibákhoz. Nehéz időszak Megalakulásától nagy utat tett meg a kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezet. A fülöpházi Petőfi Tsz-szel való egyesülés után 1975-ben földterülete 2500 hektárra nőtt. Az azóta eltelt időszak alatt sok buktatóval kellett megküzdenie a mezőgazdasági nagyüzemnek. Mindennap újabb és újabb nekirugaszkodást követel a tagságtól. — Enélkül egy tapodtat sem léphettünk volna előbbre — mondja Pintér József elnökhelyettes. — Az eddigi eredményekkel azonban nem vagyunk elégedettek. Az egyesülés óta eltelt két év alatt átszervezést hajtottunk végre. Felszámoltuk azokat a melléküzemágakat, amelyek nem kapcsolódtak az alaptevékenységünkhöz. A kazán- és savazó részlegünket, a szeszfőzdét, a kubikus brigádokat megszüntettük. Velük együtt a veszteséget is. Igaz, mindezzel csökkent a bruuó árbevételünk, de a jövedelmünk növekedett. Még az egyesülés előtt hozzákezdünk a szarvasmarha-állomány tbc- és brucellózis mentesítéséhez? Mindez nagy anyagi terhet jelentett az üzemnek. Részben ez Is oka az'‘egyesülés utáni megtorpanásnak. Az igazat megvallva, alig győztük visszafizetni a tartozásainkat. Most a mezőgazdasági termelés eredményeinek növelése a cél Kerekegyházán. Ehhez az eltelt időszak alatt többé-kevésbé megteremtették az alapot. Bizonyítja ezt, hogy a korábban veszteségesen gazdálkodó üzem az idén már csaknem egymillió forint tiszta nyereséget könyvelhet el. — Szőlőből 125 mázsát takarítottunk be hektáronként — fűzi tovább a gondolatsort az elnök- helyettes. — Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de az egy tehénre jutó tejtermelést is 75 százalékkal növeltük egy év alatt. 1978-ban újabb 20—25 százalékkal szeretnénk emelni. Ugyanakután kor az 1977 évben leadott 1500 helyett négyezer sertés hizlalását vállaljuk az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat részére. Az 1978. évi terveket is ennek megfelelően készítettük. Elképzeléseinket a tagsággal ismertettük, kikérjük véleményüket, javaslataikat figyelembe vesszük. Ha egy új módszer bevezetésétől kezdetben idegenkedett is a tagság, a korszerűbb győzött, ez segítette a gazdálkodás fokozatos fejlesztését. — A kezdeti időszakban a gazdaság erősen magán hordozta a régi paraszti munka hagyományait — emlékezik az elnökhelyettes. — A gépünk kevés volt, ma viszont azt latolgatjuk, hogy a nyolcvan lóerős MTZ-k mellé nagyobb traktort vásárolunk. Ennek főként a talajmunkáknál vennénk nagy hasznát. Forr, változik minden, a körülményektől függ, hogy milyen ütemben sikerül megvalósítani elképzeléseinket. A szakosodás, specializálódás végrehajtása ugyanis nemcsak elhatározás kérdése. Ma még inkább megfelelő az ágazati és területi Irányítási forma együttes alkalmazása. A sokféle tevékenységet csak ésszerű szervezettel, Jól begyakorolt kollektívával lehet eredményesen folytatni a gazdálkodás egész területén. — Nagyobb tudással rendelkező szakemberekre van szükség, hogy zökkenőmentessé váljék a szövetkezet gazdálkodása — jelenti ki az elnökhelyettes. — Feladataink az elkövetkező időszakban sem csökkennek, sőt még körültekintőbben kell végezni munkánkat. Sok még a kiaknázatlan tartalék. 1978-ban tovább kutatjuk az intenzív gazdálkodás módszereit. B. Z. A köz javára • Lenin arra figyelmeztet ben. nünket. hogy a szocializmus nem kész rendszer, amellyel az emberiséget boldogítják. A szocializmus a munkásosztály harca, a munkásosztályé, amelyik fő célja nevében ma az egyik cél követi, holnap a másikat és mindennap közelebb kerül a fő célhoz. a szocializmushoz, a kommunizmushoz. Mindez valóban azt jelenti, hogy a szocializmus építése nem erkölcsi küldetés, hanem a valóság mindennapos számbavétele és a valóságos helyzetből kiinduló kemény munkálkodás. Szakadatlan javítása feladatrendszerünknek, tevékenységünknek, a végrehajtás- iumc. Érthető tehát, hogy az ilyen őszinte valósággyökerű munka szoros tartozéka a tevékenység állandó ellenőrzése, a valóság szembesítése a valósággal. Nem az öncélú moralizálás vezette a kormányt, amikor a minap rendeleteket és határozatot fogadott el az állami ellenőrzés továbbfejlesztéséről, a szövetkezeti belső ellenőrzésről és a népi ellenőrzés munkájának Javításáról. 0 Mennyiben érintik ezek a rendeletek, jogszabályok a min. dennap emberét? Látszólag az államigazgatási munka egy belső tartományának szabályozásáról, javításáról van szó, akkor, amikor a rendeletek előírják, hogy legyen ösz- szehangoltabb az ellenőrzés; összpontosítson a legfontosabb kérdésekre; legyenek gyakoribbak az átfogó vizsgálatok, és szűnjenek meg az egymást keresztező ellenőrzések. Látszólag az államigazgatás belső ügyéről van szó, amikor a jogszabályok megkövetelik a személyes felelősség következetesebb érvényesítését, mert hiszen nyilvánvalóan a vezetők felelősségéről van szó. Mindez azonban csak látszólag van így. Elsősorban azért, mert az 'államigazgatási tevékenység átfonja egész életünket. Még meg sem születtünk, s már régen eltemettek bennünket, de az igazgatás már és még mindig kísér bennünket a maga szabályaival, amely átfogja az egész állampolgári életet. Ha tehát arról beszélünk, hogy az állami munka javítására, korszerűsítésére hozott határozatok végrehajtását szigorúbban és következetesebben kell ellenőrizni és a hibát vétő fele- lői-öket felelősségre kell vonni, akkor nincs sem kevesebbről, sem többről szó, mint arról, hogy legyen könnyebb, zaklatásmentes az életünk, ne kelljen felesleges ügyekben lótni-futni, és ne érjen bennünket jogtalaság, igazságtalanság. méltánytalanság a legapróbb ügyekben sem. Ha csak erre gondolunk, máris kitűnik, hogy az ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott kormány- rendelkezések szorosan kötődnek állampolgári hétköznapi életünkhöz. mindennapjainkhoz. Ne értse félre senki a határozatok lényegét. A szocialista ellenőrzés nem füleskedés, nem le. selkedés, nem bosszúállás, tehát nemcsak az a dolga, hogy felderítsen hibákat, hanem mindenekelőtt az. hogy gyorsan és következetesen javítsák ki az elkövetett hibákat. Vagyis maga az ellenőrzés Is szakértelemmel, hozzáértéssel mutassa meg a hibák kijavításának útjait. Az ellenőrzés Ilyen értelmezése nemcsak feltételezi, hanem egyene. sen követeli a dolgozók személyes részvételét az ellenőrzésben. • Amikor tehát az ellenőrzésről hozott határozatok emberi oldalairól szólunk, akkor arra is gondolunk, hogy ez az ellenőrzés csak akkor hatékony, ha intézményesen biztosítja a dolgozók tömeges részvételét. Erre a részvételre — ami az ellenőrzést érinti — nemcsak a népi ellenőrzés többé-kevésbé hivatalos intézményrendszere alkalmas tehát. hanem a közélet valamennyi fóruma. S amikor a határozatok előírják, hogy különös gonddal kell törődni a közérdekű bejelentések. javaslatok és panaszok intézésével, akkor szinte jogszabállyal parancsolják az államigazgatás intézményrendszerének. hogy törekedjen minél több állampolgárt bevonni a munkába. • Tudjuk, hogy nem jött még el a közéleti aranykor. Vagyis messze vagyunk attól az időtől, amikor minden állampolgár teljes öntudattal vesz részt a közügyek intézésében. Messze van az az aranykor, amikor — Ovt- diusz szavaival élve — nem fenyítésből és törvényből, hanem önként folyt becsületből, erényből — élünk, dolgozunk és cselekszünk a köz javára. De az aranykor felé tartunk. S anélkül, hogy nagy szavakat mondanánk és használnánk, mindenképpen arra kell gondolnunk, hogy az ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott kormányintézkedések valamennyi állampolgár közéleti javára szolgálnak. S. I. Fejlesztés után a bajai ecetgyárban A Szeszipari Vállalat bajai ecetüzeme eddig nem sokat hallatott magáról, pedig az' ott folyó munka, a gazdasági vérkeringésben betöltött fontos szerepe folytán figyelmet érdemel. Az alig ismert kis Kölcsey ufcai gyár hatvan dolgozója évente 60—61 millió forint értékű árut termel. Itt állítják elő az ország ecetszükségletének több, mint 25 százalékát, ugyanis az itt gyártott négy és fél millió flakon háztartási és az 550 vagonnyi úgynevezett lédig ecetből látják el a hazai konyhák és a konzervgyárak, tartósítóüzemek negyedrészét e nélkülözhetetlen termékkel. A mai üzem 1865-ben egy kis „szeszgyár” volt, amit a század első évében bővítettek. 1937-ben kezdődött meg viszonylag nagyobb arányú fejlesztése, 1947- től kezdve mind több mezőgazdasági eredetű szeszt állított elő, mígnem 1966-ban megkapta jelenlegi termelési profilját. A múlt évben pedig már 14 ezer hektoliter ecetet adott a népgazdaságnak. A jelenlegi eredményekhez vezető fontos lépcső volt a hetvenes évek elején elkészített rekonstrukciós terv, amelynek egy jelentős szakasza fejeződött be a közelmúltban. A 60 millió forintos beruházás gyümölcseként a ma ismert legkorszerűbb módon és eszközökkel készül a minőségileg jobb és mennyiségileg lényegesen több ecet. Itt történik a palackozás, dugaszolás, de még a műanyag flakonok, kupakok is itt készülnek. Az egész évi folyamatos termelést garantálják a korszerű tárolóterek és hőszabályozási eljárások, lévén, hogy a végtermék, az ecet — mind az ipari, mind a konyhai felhasználásban — szezonális jellegű. A kívülálló, sőt még az avatott közgazdász számára is meglepő eredmény, hogy ebben a bajai üzemben minden dolgozóra egymillió forint termelési érték jut. Igaz viszont, hogy a korszerűsítés, a modem gépek és eszközök sora igazi értéket, többlet-terméket csak a megfelelő műszakiakkal, munkásokkal képes produkálni. Erre pedig néhány jellemző információ is utal: Az üzem vezetője, rajta kívül több műszaki és fizikai dolgozója értékes újításokkal adott lendületet a növekvő eredményeknek. Például a savtároló-park elektromos fűtését is itt fejlesztették ki, amelynek szerelése most fejeződik be. A dolgozók túlnyomó többsége törzsgárdatag. November 7-én négy dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó kitüntető címet, örvendetes, hogy a város párt- és tanácsi vezetői minden lehetséges támogatást megadnak az üzem fejlesztéséhez. Szakács Gyula Kedves téli idill — Kiskunfélegyháza határában. A libák ugyebár fütyülnek a tilalomtáblára. Hogy nem tudnak olvasni —, azért? Lehet, hogy akkor is így cselekednének, ha ösmernék a betűket. Mert ha ludak is őkelméék, bizonyára nincsenek még úgy „bedresszírozva” ezerféle tilalmak megtartására, mint az emberek. . Ámbár ezúttal az olvasni tudó emberektől se kell félteni a ka- csa-libaúsztató tavacska vizét. Aki Schirilla-módszerrel pont jeges vízben óhajtaná edzeni testét. bizonyára nem ezt a kissé elvadult környezetet szemelné ki magának. Mert aki ilyen hóföd- te tóparton akar strandolni, azt napjainkban az esetek többségében praktikus önreklámozással — televízió, rádió, sajtó nyilvánossága stb. — köti össze. Ami a felvételünkön szereplő ludakat illeti, róluk is valami fakir szerű csökönyösség sugárzik. Némelyikük olyannyira gubbaszt a fagyos vízben, hogy fél- lábát a hasa alá húzva didereg. Avagy egyszerűen elfelejtette leereszteni a vízbe másik futóművét is. De álljunk csak meg egy szóra! Mintha azt tanultuk volna az iskolában, hogy effajta háziszámyasaink — liba, kacsa — kitűnő „fagyállóságot" teremtenek maguknak a farkuk tövén viselt „mirigy,, krémjéből”. Eszerint tehát nem fázékonySágtól bambultak el ott a víz közepén. Hát akkor miért tartanak úgy ki? Örködnek talán? Hogy ha nelántán mégis vízbe merészkedik valaki, ők azonnal lármát csapnak? Felhívják illetékes közegek figyelmét, hogy mégiscsak akadt törvénytipró egyén, aki a tilalomtábla figyelmeztetése — „Fürödni tilos" — ellenére a.jég- táblák közé vetette magát. Rajta. el kell kapni a frakkját, illetve fürdőgatyeszát! Hogy ne bolondozzak —, azt mondják? Libákat alkalmaztak volna vízi őröknek? Egyáltalán őröknek? Csodálkozni fognak, de nem viccelek. Ebben az agyonautomatizált korban is előfordul, hogy ludakat egész komoly beosztásban is hívesen látnak. A minap jelentette az AFP, hogy az angliai York közelében fekvő strensalli katonai táborban szárnyas regrutákat állítottak be szolgálatra az őrség erősítésére. Hat közönséges libából áll az újoncegység. Csatasorba állításukat annak az ősidők óta ismert tulajdonságuknak köszönhetik, hogy a legkisebb neszre is éktelen gágogást rendeznek. Pompásan kisegítik tehát az emberkatonákból kiállított őrséget, amikor az túlontúl el van foglalva. (Sok felől várható ellenség, az őrök jó része éppen randevúzik, — persze házhoz érkező fehér- cselédekkel —, esetleg már se látnak, se hallanak a kártyaparti adta feszültség tetőfokán, satöbbi.) No peréze, az angolok se higy- gyék. hogy ők találták fel a spav.yolviaszkot. A libák roppant megbízható éberségét már a rómaiak felfedezték. Egyszer s mindenkorra, tehát a messze jövendők lúdnemzedékei számára is tiszteletet vívtak ki azok a libák, amelyek a Kapitoliumot megmászni készülő gallok közeledését harsány gágogásukkal már az őrséget megelőzve jelezték. Ezzel megmentették Rómát. Azért mondom, a libákról sok minden hihetetlent felemlegethetnénk, amiről kiderülne, hogy mégis csak igaz. Az irántuk tanúsított megbecsülést fejezte ki, hogy hajdanán például tolláik szolgáltatták az irótollakat, melyekkel régi kódexek kalligrafikus betűit kivitelezték. Több más „belső” értékének is része van abban, hogy a ludakat a legtöbb ősi nép nagy tiszteletben tartotta. Még csupán egyet említsünk, amiből kitűnik, hogy az emberiség életében igen nevezetes szerepet játszottak a libák; Kínában például a házastársak közötti hűség jelképe a lúd. Ez viszont amolyan kínai rejtelem számomra. Mert belegondolva a mi libatartóinktól gyerekkoromban hallott lúdnépese- dési elvekbe, ők így párosítottak: „Ügy kell intézni, hogy a tojók száma páratlan legyen —, azaz: a gúnár mindig a tizedik..." Hogy így könnyebb hűségesnek lenni? ... Tóth Istváa Libák őrségben
