Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
1978. január 5. • PETŐFI NÉPE • J Közös érdekünk A JELENLEGI tervidőszakban jelentősen fejlődik a gyermekintézmény! hálózat a kecskeméti járásban. Az ilyen célú állami pénzösszeget szinte valamennyi községben megoldja a társadalmi összefogás ereje. Tapasztalatok tanúsítják, hogy a lakosság nem ■ fukarkodik a segítséggel, szívesen hozzájárul egy-egynapi keresetével. ha óvoda, vagy iskola építéséről, bővítéséről van szó. Megteszik a tőlük telhetőt a fontos cél érdekében az ipari és mezőgazdasági üzemek is. A közös alapokból tekintélyes forint- összegekkel járultak, járulnak hozzá, s vállalnak építőmunkát is. így bővíthetett kétcsoportosra a szabadszállás—balázspusztai óvoda, ahová az Aranyhomok Tsz gazdáinak és az Izsáki Állami Gazdaság üzemegysége dolgozóinak gyermekei járnak. Vagy így alakulhatott át Kerekegyházán hetvenöt személyes óvodává a régi gazdaház. A múlt év őszén jelentősen túlteljesítve megvalósult a helyi tanácsok V. ötéves tervében előirányzott óvodaépítés. A járásban. szemben az eredetileg tervezett négyszázzal. 650 óvodai hely létesült. És minthogy Tisza- kécskén és Lakiteleken további 50—50 személyes gyermekintézmény épül, s a tervidőszak végéig Lajosmizse-Felsőlajoson is létre kívánják hozni, csaknem bizonyosra vehető, hogy a kecskeméti járás kétszeresére teljesíti az óvódaépítési tervét. Túlzás nélkül állítható, hogy okos, meggyőző szóval és példa- mutatással valamennyi községben a kommunisták tették közös üggyé az óvodaépítést. MINT AHOGYAN a szervező munkában sem hiányzott a példás összhang a párt. tanács, népfront és a KISZ-aktivisták között. Ez a tiszteletre méltó, széles körű összefogás eredményezte, hogy napjainkban Kunbaraes kivételével, a járás minden községében van óvoda, amelyeket sok tanyai gyermek is látogat. S hogy ez mit jelent a gyermekek jövője szempontjából, szavakkal talán ki sem fejezhető. Most az iskolai tantermek és tornatermek építése kerül előtérbe. Ez annál inkább érthető, mert a járás eddigi történetében összesen annyi oktatási intézmény épült, mint amennyi létrehozása a jelenlegi ötéves tervidőszakban esedékes. A napközi hálózatfejlesztési terv nyolc terem felépítését, irányozta elő a járásban, ezek el-’ készültek. A 45 tanteremből azonban csak 14 valósult meg. közülük is tíz Tiszakécskén, ahol az idei őszön a 160 személyes diákotthont is birtokba vehetik majd a tanyai kisiskolások. Folyamatban van a tanteremépítés Bugacon is. ahol helybeliek közül sokan már eddig is értékes társadalmi munkával járultak hozzá a kivitelezéshez. Lakiteleken és Tiszakécskén már élvezik az úi tornatermek nyújtotta lehetősé, geket. Kerekegyházán. Kunszent- miklóson, Lajosmizsén. Szabad- szálláson és Tiszaalpáron azonban hátra van még a megvalósítás feladata. A SZÓBAN FORGÓ célok érdekében ugyancsak nélkülözhetetlen a társadalmi összefogás, hiszen csak ily módon valósíthatók meg. E tekintetben is akad nem egy tiszteletet érdemlő kezdeményezés. Lajosmizsén például több mint hárommillió forintot ajánlottak fel a nagyközség gazdasági egységei, Ágasegyházán a tervezett kettő helyett. — mert nagyon szükséges — négy tanterme* akarnak létrehozni. A párt tagjai, s a tömegszervezeti aktivisták ezért agitálnak, -szervezik a község lakóit a „két napot az iskoláért” mozgalomban való részvételre. A helyi szakszövetkezet 300 ezer forintot ajánlott fel a célra, és gyűjtögetik a forintokat a segédüzem női brigádjai. Nem egy községhez hasonlóan. Kerekegyházán is nagy feladatot jelent a hat tanterem és a tornaterem felépítése. Másként azonban nem lehet megoldani az iskola zsúfoltságának gondját, nem lehet megteremteni az oktató-nevelő munka alapvető feltételeit. Nincs tehát más választás, mint rangsorolni a feladatokat, s a sok sürgős közül is a legsürgetőbbeket részeltetni elsőségben. Mindenkinek, akinek csak köze van a tanteremépítéshez, tudnia kell, hogy ez olyan fontos közös érdekünk, amely minden erőfeszítést megérdemel. Hiszen csak így érhető el az iskolakörzetesítés befejeződése, csak így válhat teljes értékűvé a szakrendszerű oktatás. MOST KELL TEHÁT pénzről, építési kapacitásról, társadalmi segítségről gondoskodni, hogy a tervidőszak végén jobb feltételek között tanulhassanak az általános iskolások. A tervidőszak harmadik évében -sok lehetőség van rá. hogy fellendüljön az iskolaépítő munka. S ezzel újabb közintézményekkel gyarapodnak a községek, javulnak a pedagógusok munkájának feltételei, végül, de nem utolsósorban jobban járnak gyermekeink. Horváth Ignác A családi életre nevelés iskolai és társadalmi feladat Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a családi életre nevelés a szeptembertől' fokozatosan életbe lépő új tantervekben. Az iskolai oktató-nevelő munka alapdokumentumaiban jelenleg is szerepel a családi életre nevelés témaköre, de — nem megfelelő súllyal és terjedelemben. A hosszú évek tapasztalatait figyelembe vevő új tantervek gazdagabb lehetőséget kínálnak. A biológiaórákon például lehetővé válik, hogy a diákok a test, a szervezet felépítésének megismerése mellett foglalkozzanak a nemi fejlődéssel, a fogamzás és születés élettani alapjaival, a nemi higiénia és az egészséges életmód kérdéseivel. A történelem tanulásakor megismerkedhetnek a marxista felfogással, amely a szerelem, a házasság, a család erkölcsi tartalmának kérdésében utat mutat. A világnézetünk alapjai tantárgy összegezi és kiegészíti az elsajátított világnézeti, természeti és társadalom- tudományi ismereteket. Az irodalom, az irodalmi alkotásokban kifejezésre jutó esztétikum, az irodalmi élmények felkeltik a diákok érdeklődését, elmélyítik, gazdagítják a szerelemről, a családról vallott nézeteket, szemléletmódot. A családi életre nevelésben az iskola döntő mértékben támaszkodik a szülői házra, s sok segítséget kapnak a Vöröskeresztről, a TIT-től, a Hazafias Népfronttól, és az Országos Egészségnevelési Intézettől. Orvosok, pszichológusok, pedagógusok mozgósításával előadásokat, tanfolyamokat szerveznek — szülőknek és fiataloknak egyaránt — a családtervezésről, a gyermek fogadásáról, gondozásáról és neveléséről. A Vöröskereszt-szervezetek kerekasztal-beszélgetéseket, kérdés-felelet esteket rendeznek, sok megyében az egészségügyi hetek, hónapok programjának összeállításában együttműködnek a TIT-tel. Hasznosak a Medicina Könyvkiadó ebben a témakörben megjelent kötetei, valamint a Vöröskereszt és az Országos Pedagógiai Intézet elvi iránymutató kiadványai is. (MTI) MEGKEZDTÉK A GYÜMÖLCSFÁK METSZÉSÉT j\ / ■ \ • A hernádi Március 15. Tsz almáskertjében megkezdték a munkát a metszőbrigádok. (MTI-fotó — Király Krisztina felvétele — KS.) Még egyszer 1977-ről Az elmúlt hetekben sokszor és sokféleképpen értékeltük 1977-et. Most. mégegvszer visszapillantva az elbúcsúzott esztendőre, 1977. újdonságaiból adunk ízelítőt: milyen új létesítményekkel gazdagodtunk az év során? • Fent: Űj oxigéngyárat adtak át az Ózdi Kohászati Üzemekben. (MTI-fotó — Horváth Péter felvétele — KS.) 9 Jobbra fent: felépült Algyön a Gázfeldolgozó Üzem. (MTI-fotó — Kozák Albert felvétele — KS.) 9 Jobb oldali kép: megkezdte útját új vonalán a Metró: egy éve utazhatnak a fővárosiak a föld alatt a Deák tér és a Nagyvárad tér között. (MTI-fotó — Bara István felv. KS.) 9 Lenn: Bükfürdőn augusztus óta új 450 ágyas SZOT-üdülő fogadta vendégeit. (MTI-fotó — Rózsás Sándor felv. — KS.) 9 Jobbra lenn: felavatták a Péti Nitrogénmüvek új műtrágya gyárát. (MTI-fotó — Kozák Albert felvétele — KS.) A kereskedelem és a fogyasztók írta: Dr. Juhár Zoltán, a Belkereskedelmi Minisztérium államtitkára A kiskereskedelmi forgalom 1977-ben folyó áron mintegy 10 százalékkal, változatlan áron pedig mintegy 5—5,6 százalékkal növekedett. A fejlődés üteme valamivel gyorsabb a népgazdasági tervben számítottnál. A forgalom tervezettet meghaladó fejlődése több tényező együttes hatására következett be; a lakosság pénzbevétele a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt, ugyanakkor javult az árukínálat is. A SZÖVETKEZETI kereskedelem forgalma az államinál ezúttal is gyorsabban — folyó áron mintegy 12—12,5 százalékkal — fejlődött, bár a növekedési ütem különbsége a két szektor között 1977-ben már valamelyest csökkent. Ez a tendencia mutatja, hogy tovább tart — ha lassabban is —, a falusi lakosság fogyasztási szokásainak a városihoz való közeledése, ami a társadalmi átrétegződés természetes velejárója, de nem kis mértékben a szövetkezeti kereskedelem árukínálatának fokozott javulását is igazolja. A fejlődés legszembetűnőbb a korábban kifejezetten mezőgazdasági jellegűnek számító és aprófalvas megyékben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek többségéből a korábbi évekhez hasonlóan változatlanul színvonalas a kínálat. Néhány, a köz- ellátás szempontjából fontos élelmiszerből, így tejből és tejtermékből, húsból és húskészítményekből, baromfiból stb., számottevő a javulás. A múlt év második felében mód nyílott újabb 120 település bekapcsolására a központi húsellátásba. A termelés bővítése és a forgalmazás javítása érdekében hozott kormányintézkedések hatására javult a zöldség-gyümölcs ellátás, s ennek következtében csökkent e cikkek fogyasztói árszínvonala. A ruházati cikkek közül javult az ellátás többek között a felsőkonfekció termékekből, az alapvető gyermekruházati cikkek többségéből, a háztartási lakás- textíliákból, valamint egyes méterárukból és kötött árukból. Ugyanakkor a ruházati és cipő kínálatra jellemző, hogy a szűk választék a gyakorlatban meny- nyiségi hiányként jelentkezik. Ma már az ellátás javításának fontos feltétele, hogy a keresett fajták, választékok rendelkezésre álljanak. A legtöbb vegyesiparcikkből is kedvezőbb lett az árukínálat. Többek között már nem hiánycikk az automata mosógép, a főző- és fűtőkészülék. Ez jellemezte általában a tartós fogyasztási cikkek és a kultúrcikkek többségének kínálatát. Mindez szerepet játszott abban, hogy a szakma forgalma rendkívül dinamikusan nőtt. A beszerzés mennyiségi növekedése és a javuló kínálat ellenére 1977-ben sem sikerült kielégíteni az igényeket például mezőgazdasági szerárukból, villanybojlerből, különféle vasárukból, kazánokból. Az építőanyag kínálat — a cement kivételével — terveinknek megfelelően alakult és jobb volt a korábbi évekénél. A lakosság téli tüzelőellátása biztonságosabb, mivel a kereskedelem készlete közel kétszerese az előző évinek. Változatlanul gondot jelent, hogy a tüzelőből nem megfelelő a választék, egyes keresettebb szenek, továbbá brikett, nem kaphatók folyamatosan. A KÖZELLÁTÁSI helyzetmegítélésében az árukínálat mellett egyre nagyobb szerepet játszik a vásárlási körülmények alakulása. A bolti kiskereskedelmi és vendéglátó hálózat alapterülete 1976—77-ben évenként mintegy 200—210 ezer négyzetméterrel bővült. Megközelítően azonos mértékben nő a hálózat az 1978. évi programunk szerint is. A fejlesztéseket a nagy alapterületű élelmiszer- és iparcikk áruházak létesítésére koncentráljuk. Gondot okoz, hogy az áruházak és a lakásépítkezésekhez kapcsolódó üzlethálózat fejlesztése — mindenekelőtt a fővárosban — a tervezettnél jóval mérsékeltebb ütemben halad. A mennyiségi fejlesztés mellett igen fontosnak tartjuk a gyorsabb előrehaladást a kereskedelem műszaki, minőségi fejlesztésében. Az V. ötéves tervciklus első két esztendejében csaknem 250 millió forint támogatást adtunk a kereskedelem technikai fejlesztésére. Fokozatos előrehaladást kell elérnünk az új évben a környezeti kultúra javításában. Ennek érdekében többek között javítjuk a higiéniát a boltokban és a vendéglátó egységekben. Az országos fejlődést vizsgálva külön is figyelemmel kísérjük a falusi lakosság ellátási színvonalát és változó fogyasztási szokásait. Ehhez a szövetkezeti kereskedelem értékesítési tapasztalatai adnak megközelítő választ. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek középtávú tervüknek megfelelően tudatosan és tervszerűen törekednek a területükön élő lakosság életkörülményeinek javítására, az áruellátás mennyiségi és minőségi fejlesztésére. A fogyasztási szövetkezetek az országos kereskedelmi forgalom csaknem egyharmad részét bonyolítják le. A lakosság és a tagság áruellátását a társadalmi és gazdasági adottságokhoz igazodva differenciáltan végzik. Tevékenységüket alapvetően a vidéki településeken folytatják, de részt vesznek a városi lakosság vásárlási körülményeinek javításában is. Az ÁFÉSZ-ek az élelmiszer és napicikk választék bővítésével elősegítették területükön a korszerűbb táplálkozási szokások elterjedését. A falusi lakosság élelmiszer forgalma évente általában 10—12 százalékkal növekszik és folyamatosan javul az áruválaszték. Példaként említem, hogy jelenleg 2800 községben, a tervidőszak végére pedig az ország valamennyi településén megvalósul a rendszeres tej- ellátás. A szövetkezetek forgalmuk mintegy 12 százalékát 1000 lakoson aluli kis településeken, tanyákon, külterületeken bonyolítják le. Ezeken a helyeken mintegy 1.7 millió lakos él. A még meglevő gondok ellenére itt is javul az ellátás színvonala, korszerűsödik az üzlethálózat. Fokozódik a széles választékot kínáló ABC-áruházak szerepe, s napjainkban a szövetkezetek által értékesített élelmiszerek mintegy 22 százalékát ilyen típusú üzletek hozzák forgalomba. - Űjabb mozgó boltok üzembe helyezésével a tanyai lakosság ellátásának további javulására lehet számítani. A FALUSI alapellátás fontos része a szövetkezeti vendéglátó üzletek tevékenysége. Jelentős előrehaladás tapasztalható az ételszolgáltatásban. A kistelepüléseken is bővül az üzemi vendéglátás, különösen a tsz-tagok munkahelyi étkeztetése. Kedvező jelenség, hogy a szövetkezetek ellátási területén az alkoholmentes italok értékesítése csaknem kétszer olyan gyors ütemű, mint az alkoholtartalmúaké. Az utóbbi években jelentős fejlődést ért el a kistelepülések lakáskultúrája is. Ugyanezeken a területeken évente csaknem 20 ezer családi ház építéséhez, korszerűsítéséhez szükséges építőanyagot és mintegy 50 ezer lakás berendezéséhez elegendő bútort értékesítettek. Jobb az ellátás — bár még elmarad az igényektől —, a mezőgazdasági kisgépekből és általában a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését elősegítő eszközökből. A középtávú tervidőszak eddigi tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy bár az iparnak és a kereskedelemnek a fogyasztói igények reális felmérése és kielégítése terén még sok a tennivalója, az ipari rekonstrukció és a nemzetközi termelési kapcsolatok bővülése kedvezően hatott a belföldi ellátásra. A kereskedelem a maga eszközeivel segíti a korszerű és gazdaságos termékszerkezet létrehozását, azonban a kereskedelem munkáján is múlik, hogy az iparpolitikai döntések végrehajtása ne okozzon zavart a lakosság áruellátásában. A KERESKEDELEM felkészült az 1978. évi növekvő feladatokra. Terveink szerint a kiskereskedelmi forgalom folyó fogyasztói áron 8,3 százalékkal, változatlan áron pedig 4,2 százalékkal növekszik. (A kettő közötti különbség a várható áremelkedésekből adódik.) Az ipari és az import tárgyalások eddigi tapasztalatai, valamint a nagyobb és jobb összetételű készlet alapján kedvezőek az áruellátás javításának feltételei. Tovább kell lépnünk a szerződési fegyelem javításában, a minőségvédelemben, a. fogyasztási cikkeket előállító helyi ipari kapacitások feltárásában, az áruforgalom szervezésében, a munka- és üzemszervezésben, a technikai fejlesztésben; vagyis mindabban, ami a hatékonyság fokozását és a fogyasztók színvonalasabb ellátását szolgálja. A kereskedelem dolgozói mindent elkövetnek azért, hogy a magasabb követelményeknek, a növekvő igényeknek minél teljesebben megfeleljenek.
