Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

4 • PETŐFI NÉPE •*ma. január 85. Fehér foltok nélkül A községek társadalmi, politi­kai és gazdasági fejlődését a termelőszövetkezetek egyesülése, a vidéki ipartelepítés és a köz- igazgatás átszervezése jelentősen befolyásolta. Az elmúlt években tovább folytatódott a közös ta­nácsok létrehozása, s ennél gyor­sabb ütemben nőtt a társközsé­gek száma. Hazánkban 1470 köz­ségi tanács működik, s közülük 723 közös tanács, amelynek ha­tásköre 2322 községre terjed ki. A szellemi és az anyagi erők koncentrálásával színvonalasabb lett a közigazgatás, a közokta­tás, valamint az egészségügyi és a kereskedelmi ellátás. Ennek előnyeit elsősorban a székhely­községek lakói érzik közvetlenül, de nagy változás történt a társ­községekben és^a kisközségekben is. Az iskolák körzetesítése, a villany bevezetése, a bekötőutak építése, a közlekedési hálózat megteremtése kiszabadította év­százados elzártságából az apró falvak lakóit. A fejlődés tehát számos vonatkozásban kézzel­fogható, bár nem minden téren egyértelmű. , A társadalmi átrétegeződés okai Szemmel láthatóan csökken a társközségek lakossága. A kis­községekből elköltözők kulturál­tabb körülményekkel cserélik fel eddigi életüket. Viszont a szárny­ra kelők többsége fiatal, így a társközségek lakossága elöreg­szik. Az elnéptelenedés folyama­ta azonban nem egyenletes és főleg nem gyors ütemű. Minden­esetre a közigazgatás átszerve­zésével egyidöben a társközsé­gekben maradottak kifejezetten hátrányos helyzetbe kerültek. Többek között az iskolák kör­zetesítésével, a tanács megszűné­sével, a mezőgazdasági üzemek koncentrációjával az értelmiség szinte „kivonult" ezekről a tele­pülésekről. Kevés kisközség ki­vételével visszaesett a kulturális és a sportélet. De sorolni lehetne tovább mindazokat a hatásokat, amelyek napjainkban még hát­rányosan érintik e települések lakóit. A gazdasági és a közigazgatási változások, valamint a társadal­mi átrétegeződés hatása tehát ellentmondásosan jelentkezik a társközségekben, s ez egyben azt is jelenti, hogy napjainkban ne­hezebb a politikai és a társadal­mi élet szervezése, csökkent a közéletben való részvétel lehető­sége. A társközségek lakóinak életszínvonala alacsonyabb a székhelyi községekben élőkénél. A bizonyos fokú elszigeteltség körülményei között a korábbihoz képest újra nagyobb teret nyert a vallásosság, növekszik e tele­püléseken a lumpen elemek ará­nya. Politikai feladatok A társközségek — elsősorban az aprófalvas települések — el­lentmondásos gazdasági, társa­dalmi, politikai helyzete fokozott politikai munkát igényelne a párt- és tömegszervezetektől, társadalmi szervektől, mozgal­maktól. A változás azonban eze­ket a szerveket sem hagyta érintetlenül, hatással volt rájuk, s nem is előnyösen. A vezető káderek csakugyan munkahelyet — ez még a jobbik eset — vagy lakhelyet változtattak, mint az értelmiség, vagy a lakosság mozgékony, fogékony rétegét kép­viselő fiatalság. A pártszerveze­tekre is jellemző az elöregedés folyamata, hiszen utánpótlásuk bázisa gyengült. A személyi feltételeken túlme­nően alapvetően megváltozott a kisközségekben működő alupszer- vezetek helyzete. Az önálló ta­nács. vagy üzem híján hatás- és jogkörük leszűkült. Tevékenysé­gük, munkájuk az irányítás. a határozatok hozatalának szintjé­ről a szervezetek többségében a végrehajtásra korlátozódik. De mind több az olyan kisközség, ahol a személyi, vagy működési feltételek hiánya miatt megszűnt a pártszervezet — sajnos ezt a folyamatot eigyes járási pártszer­vek gyorsítják —, s csupán párt­csoport működik, vagy az sem. Az összetett társadalmi problé­mákkal tehát a községek többsé­gében a helyi erők nehezen bir­kóznak meg. Különösen ott gyűl­ték össze a gondok, ahol a gaz­dasági és közigazgatási koncent­rációval egyidöben kevés gondot fordítottak arra, hogy ezek a kisközségek politikailag ne le­gyenek fehér foltok. Az ország úgynevezett aprófal­vas megyéiben, mint Zala, So­mogy, Győr, Baranya, Borsod, megkülönböztetett figyelmet for­dítanak napjainkban a kisközsé­gekben folyó tömegpolitikai mun­kára. Bár teljesen nem kristá­lyosodtak ki e munka szervezeti keretei, sok hasznos kezdeménye­zés született. A pártszervek, a módszerek keresése, kidolgozása közben igyekeztek számba venni mindazokat az erőket, amelyek­re ebben a munkában számít­hatnak. s nagy lépést tettek a politikai munka tartalmának meghatározásában. A felelősség kérdése Alapvető és mindenképpen he­lyes az az álláspont, hogy a kisközségek politikai életéért a székhelyközségek pártbizottságai, pártvezetőségei a felelősek. Az elmúlt esztendőkben e pártszer­vek legtöbbje megerősödött, nagy tapasztalatra tett szert a politi­kai, mozgalmi munkában. Fel­sőbb pártszervüknek, a járási pártbizottságoknak is abban kell segíteni őket, hogy képesek le­gyenek a differenciált tömegpo­litikai munkára. Elég elterjedt gyakorlat, hogy a községi párt- bizottság egy-egy tagja patronál­ja a kisközség — leggyakrabban kis létszámú — alapszervezetét. Ez a gyakorlat azonban nem menti fel a pártbizottságot, vagy végrehajtó bizottságát — mint testületeket —, hogy időközön­ként napirendre ne tűzzék egy- egy község politikai, társadalmi életének gondjait. Amennyiben helyben nincs elegendő erő a politikai feladatok megoldására, úgy operatívan is segítsék az alapszervezeteket. Az alapszervezetek megerősí­tésének eredményes módszere lehet: a helyben lakó. de üzem­be járó kommunisták közül vá­lasszanak titkárt és vezetőségi tagokat. A községi pártszervek támaszkodjanak a helyben élő kommunistákra. Ne csupán fel­adatokkal bízzák meg őket, ha­nem a települést érintő határo­zatok hozatala előtt kérjék véle­ményüket. Nagy politikai ha­szonnal Járnak az összevont tag­gyűlések. továbbá az aktívaülé­sek. amelyekben a pártonkívüll társadalmi munkások is részt vesznek. A kisközségek alapszervezetei és kommunistái leggyakrabban azt kifogásolják, hogy tájékozta­tásuk hiányos, nem értesítik őket a párt-, a tanács és a tömeg­szervezetek határozatairól, így ők sem tájékoztathatják telepü­lésük lakóit. Demokratikus tájékoztatást A községi pártszerveknek a munkamódszer tekintetében is a helyi körülményekhez kell iga­zodniuk. A legtöbb település la­kóinak legnagyobb gondja az, hogy keveset tudnak — vagy szinte semmit — a székhelyköz- * ség életéről, a gazdálkodó egy­ségek, az üzemek eredményeiről, ezek vezetőtestületeinek határo­zatairól. A kisközségek lakóinak jogos az az igénye, hogy tájéko­zott legyen a közigazgatási hatá­ron belül történt eseményekről, az ő életüket is formáló határo­zatokról. A községi pártbizottságok, pártvezetőségek kötelezzék a községi tanács, az ÁFÉSZ, a tsz-ek vezetőségeiben, testületéi­ben dolgozó kommunistákat, hogy munkájukról, terveikről tájékoztassák a társközségek la­kóit. Ha valamennyi politikai, állami, társadalmi szerv, válla­lat, üzem évenként csupán egy­szer számolnak be a társközsé­gek lakóinak, számukra már ez is nagyon sokat jelent. A falu­gyűlések rendszere mellett ezek a tájékoztatók politikailag na­gyon hasznosak, segítenek a kö­zösségi érzés kialakításában. Jól szolgálhatják a tájékoztatást a tanácsi, vagy üzemi híradók, fa­liújságok stb. A községi pártszervek tömeg- politikai munkájukban legyenek tekintettel arra is, hogy az ala­csony lélekszámú községekben hiábavaló „nagygyűlést” tartani. Helyette sokkal hasznosabbak a kiscsoportos beszélgetések. Kel­lően becsüljék és értékeljék azt is, ha „csupán” 15—20-an jön­nek el egy-egy tájékoztatóra, be­szélgetésre. Az itt kialakítható meghitt, őszinte légkör messze kárpótolhatja a számszerűséget, Természetesen a kisközségek gondja nem oldható meg máról holnapra. Ez azonban nem men­tesíti a pártszerveket az alól, a kötelesség alól. hogy politikai­lag nem hagyhatnak fehér fol­tot működési területükön. M. S. KONTÉNER­PÁLYAUDVAR • Lengyelország legnagyobb kon­téner-pályaudvarát építik Gdyniá- ban, a nagy balti-tengeri kikötő­városban. Az építkezés 1979-ben fejeződik be. s a pályaudvarra évente 300 ezer konténer érkez­het be. (Fotó: CAG—MTI—KS> KÖZÖS ásványkutatás Mongólia észak-keruleni tarto­mányában. a 110-es délkörtől ke­letre nemzetközi geológus expe­díció ütött tábort. A kutatócso­port a KGST-országok szakem­bereiből áll, s vezetője Zsambin Bjamba mongol geológus. A mongol expedícióvezető nem­rég tért haza moszkvai, varsói és prágai körútjáról, ahol aláír­ták az expedíció munkájával ösz- szefüggő megállapodásokat. Zsam­bin Bjamba, aki 1965-ben Moszk­vában szerezte geológus-mérnöki diplomáját, egyébként rendszere­sen úton van az észak-keruleni sztyeppén, hogy összehangolja a nemzetközi geológus expedíció különböző körzetekben táborzó tagjainak munkáját. Ez a körzet — ahol hozzávetőleg akkora te­rületen folynak a kutatások, mint Belgium — ásványi kincsek szempontjából igen sokat ígér; feltehetően sok itt a színes- és ritka fém, valamint a fluorit. Az expedíció központja és laborató­riuma Ulánbátorban van. Az ásványkutátó expedíció munkájának megszervezésében jelentős részt vállalt Tomas Bel csehszlovák közgazdász, az expe­díció helyettes vezetője, Uwe Matzdorf főmérnök az NDK-ból, Vlagyimir Ivanov szovjet főgeo­lógus, Kiril Hrisztov, a fúrási munkákat vezető főmérnök Bul­gáriából, a magyar Simon And­rás és Hanna Helinska geológus Lengyelországból. Ulánbátorban nemrég értékel­ték az eddigi kutatómunkát, s megállapították, hogy a szocia­lista közösség nemzetközi expe­díciója sikerrel teljesítette az első kutatási szakasz feladatait. (BUDAPRESS—MONCAME) Az elmúlt év halászati mérlege A zsákmány csaknem fele ponty A központi előirányzatok sze­rint az V. ötéves terv időszaka alatt 46 százalékkal kell növelni a halászati termelést. Ezt Indo­kolják a növekvő igények, > a kor­szerűsödő étrend. A halhús fe­hérjében gazdag, tápláló étel. Asbóth Gézától, a megyei ta­nács halászati felügyelőjétől az eddigi eredményekről és a ter­vekről érdeklődtünk. — Évről évre több hal kerül ki a természetes vizékből. valamint a tógazdaságokból. 1975-ben a halgazdaságok és a horgászok együtt 111 vagon halat fogtaik. A horgászok teljesítménye sem el­hanyagolható, hiszen számuk egy­re növekszik. Csaknem tizenegy- ezer horgászt tartunk nyilván. Az elmúlt esztendőben 133 vagon zsákmányról számolhattak be a halászok. Nőtt az értékes halak aránya. Az összes fogásból csak­nem 60 vagonnyi volt a ponty. 35.5 vagon a növényevő halak mennyisége, idetartozik az amur. a fehér és a pettyes busa. Süllő, harcsa, csuka mintegy 3 vagonnyi akadt a hálóba, illetve a horogra. A bajai Üj Élet Halászati Terme­lőszövetkezet évekkel ezelőtt an­golnát is telepített, ebből a ritka, értékes halból 37 mázsányit fog- talc az. elmúlt esztendőben. A megye két halászati és a me­zőgazdasági szövetkezeték keze­lésében 603 hektárnyi tógazdaság van. A jó tenyészanyag. az inten­zív ivadékolás, a szakszerűbb etetés, általában a javuló halgaz- daikodásnak köszönhetően, a tó­gazdaságok állománya évről év­re nő. — Ezt számokkal is bizonyíta­ni tudjuk — hangoztatja a me­gyei halászati felügyelő —, 1975- ben például 73 vagon halfogásról szól a statisztika. Azóta a tógaz­daságok területe mintegy száz hektárral csökkent. Mégis tavaly több mint 77 vagonnyi zsákmányt jelentettek. A bajai Üj Élet Ha­lászati Szövetkezetnek 150 hek­táros tógazdaságaiból csaknem 17 vagon halat fogtak ki tavaly, ami jó eredménynek számít. A tógazdaságéiban történő hal­tenyésztésnek az is nagy előnye, hogy az állomány nem károsodik a vízbe kerülő szennyező anya­goktól. A természetes vizekben nagyobb veszélyt jelent a kör­nyezeti ártalom. A halászati termelés növeke­dése azt bizonyítja, hogy a me­gye gazdaságai is igyekeznek megvalósítani a központi elő­irányzatokat, Sajnos, az utóbbi években területi fejlődésről alig tudunk. 1976-tól 40 százalékos ál­lami támogatást kapnak az új tó­gazdaságokat létesítő, vagy a ré­gieket felújító gazdaságok. A szakmári Petőfi Termelőszövet­kezet az idén 90 hektárnyi terü­li ten létesít halastavat, a követ­kező két esztendőben pedig 150 hektáron. A hartai Lenin Terme­lőszövetkezet is elkészítette 350 hektáros halastavának tervét. K. S. • Vajon mekkora lesz a fogás? • Téli horgászat. Üjságkézbe.sités bajai módra? Ha ez így megy tovább, nyu­godtan mondhatjuk, lapunk ha­sábjain évről évre többször visz- s/atérő témává „rangosodik" a postai kézbesítés sajnálatos hely­zete. Az még csuk haigyján. hogy u jelzés nélküli levelek és más küldemények késve, vagy egyál­talán nem érkeznek meg a cím­zőt lekhez, ám a tény. hogy az elől ize lök egy része renaszertele- r ül kapja meg a kedvenc és na­gyon várt újságját, folyóiratát, már elkeseredést, sőt felháboro­dást vált ki az emuere*. körében. És nincsenek kevesen, kik két­szeresen fizetnek rá ez utóbbi szolgáltatásra, egyszer, mert az előre „legombolt" pénzükért cse­rébe nem idejében jutnak az igé­nyelt sajtótermékhez, másodszor, mert azok hiányzó számait csak plusz pénz ellenében vehetik meg. A posta általában mumcaerő- problémával magyarázza a kézbe­sítési gondokat. Kelemen Ferenc, Baja, Bezerédy u. 2. fsz. 8. szám alatti lakos esetében azonban kis­sé sántít az ilyesféle indokolás. Olvasónk a Petőfi Népe régi előfizetője. Az utóbbi időben azonban már nem tájékozódhat folyamatosan a megye életéről, különböző eseményéről, mert a lapot csupán néha-néha kézbesí­tik részére. Az arra járó postás ugyanis nem tesz különbséget új- ség és újság között, s rakja a postaládába, azt. ami éppen a kezeügyében van. Például decem­ber 23-án a Népszava. 31-én a Magyar Hírlap, január 3-án a Népszabadság, 5-én pedig szintén a Népszava egy példánya került Jóvoltából az olvasó birtokába. „Szeretem a változatossugot, de az ilyesfélére, mint ez az újság- csere. semmi szükségem! — köz­li Kelemen Ferenc, aki e határo­zott állásfoglalásával korántsem az említett központi lapokról al­kotott bírálatát fejezi ki. sokkal inkább a nem megfelelő munká­ra figyelmeztet. Mi pedig ezúton kérünk elné­zés „ azoktól a bajaiktól, akikhez a közölt napokon a megszokott budapesti újság helyett a Petőfi Népe érkezett meg — netán két példányban is,..! □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK Q „Autós" Jelige, Jás/.szentlászló: Ér­deklődésére közöljük, hogy a tulaj­donában levő - személygépkocsi után — melynek úgynevezett lökettérfoga­ta nem haladja meg az ezer köbcen­timétert — évente 1440 forint adót kell fizetnie. E tartozást két egyenlő részletben, június, illetve december végéig egyenlítheti ki szankciók nél­kül, mégpedig átutalási postautalvány segítségével, s ezen szükséges feltün­tetnie a gépjárműve forgalmi rend­számát és a pénz rendeltetését. Fon­tos tudnia, ha a fél évre esedékes összeget határidőn túl, de a hivata­los íelszólitás előtt fizeti be az ál­landó lakhelye szerinti tanács egye- nesadó-beszedési számlájára. akkor csak az egyhavi adónak, amennyiben hatósági értesítésre — ám az abban megjelölt határidőn belül — tesz ele­get az ilyen kötelezettségének, akkor a kéthavi adónak megfelelő bírságot köteles megfizetni. A további kése­delem jelentősen növeli a hátralékot, ami ekkor már az eredeti adó két­szeresének felel meg. B. J., Kecskemét: Esete, miszerint a Wartburg gyártmányú elromlott személygépkocsiját egymás után há­rom alkalommal sem javította meg kellően az egyik helyt autószerelő kisiparos, aki ráadásul zaklatásnak vette az ön reklamációit, arra figyel­meztet, hogy a KlOSZ-nak s az il­letékes hatóságnak többször és szigo­rúbban szükséges ellenőriznie a szol­gáltatás e területén dolgozók mun­káját. örömmel adjuk viszont közre azt a tényt, hogy az AFIT kecske­méti szervizének egyik harmadéves ipari tanulója hozta rendbe az em­lített autót, mely azóta is zavartalanul üzemel. Drozdik Józsefné, Tiszaalpár: Ügyé­ben a nagyközségi tanács vb szak- igazgatási szervének a segítségét kér­tük, melynek közbenjárására a helyi Kosárfonó Háziipari Szövetkezet biz­tosit ön részére olyan munkát, amit bármikor félbehagyhat, hogy haza­mehessen az ágyban fekvő férjét ápolni. Tájékoztatjuk még arról, ha a családja anyagi helyzete azt indo­kolttá teszi, u tanács szociális se­gélyt állapít meg a beteg házastársa részére. Az érdemi intézkedésekért ezúton mondunk köszönetét az ille­tékeseknek! Szabóné Biza Klára, Kecskemét: Köz­érdekű soraira válaszolva elmondjuk, hogy a Kecskeméten közlekedő kör- járat zsúfoltságának csökkentése ér­dekében reggelenként úgynevezett rá­segítő autóbuszt állít forgalomba a Volán Vállalat. Ennek eredményeként a munkába sletők és a diákok ma már kényelmes körülmények között Juthatnak el úticéljukig. Ami pedig a htányolt menetrendeket illeti, az azo­kat tartalmazó táblácska valamennyi helyljáratú megállóban ki van füg­gesztve. K. F„ Kiskunfélegyháza: A Belke­reskedelmi Minisztérium vonatkozó Utasítása értelmében udvariasan, kor­rekt magatartást tanúsítva kell eljár­ni azzal a vásárlóval szemben, aki alaposan gyanúsítható, hogy jogta­lanul tulajdonított el árut a boltban. Ilyenkor fel kell öt kérni, mutassa meg a csomagjának és zsebelnek tar­talmát, s ha erre nem hajlandó, szük­séges rendőrt hlv.nl, akinek kizáróla­gos Jogú a motozás. Amennyiben elő­kerül u keresett cikk, az esetről Jegyzőkönyvet kelj készíteni, mely a szabálysértési feljelentéshez szolgál alupul. Ha az derül ki, hogy minden ok nélküli gyanúsításról van szó, az üz.let dtxlgozól kötelesek nyilváno­san bocsánatot kérni a vevőtől. Aki nem találja kielégítőnek az Ilyesféle elégtételt, panaszát joga van beje­gyezni a vásárlók könyvébe, s an­nak nyomán kell majd az Illetékes kereskedelmi vállalatnak, szövetke­zetnek vizsgálatot indítani az ügyben és ha indokolt, felelősségre vonni a jogtalanul eljáró kereskedőket. Skultéll József, Kecskemét: Amint arról Chikán Tibortól, a DKG AZ kecskeméti kirendeltsége vezetőjétől tájékozódtunk, a megyeszékhelyen ez évben várhatóan mintegy üt kilomé­ternyi hosszan bővítik a földgáz- hálózatot. A nagyarányú beruházás egyik társ-kivitelezője az Eszak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, mely például uz ön szükebb lakó- környezete, az Ybl Miklós utca e vezetékének kiépítésénél Is segédke­zik majd. Ebben az utcában tervek szerint az Idei második negyedévben fejeződnek be munkálatok, s ezután kerülhet csak sor nz pttani gúzsZbt- gáltatás megindítására, melyről ide­jében és részletesen Informálják a lakosságot. S. F.-nC, Kiskörös: Panaszát — mi­szerint a. bizonyított betegsége elle­nére munkaképesnek nyilvánította önt a táppénzes állományban levőket felülvizsgáló főorvos — felkérésünk­re kivizsgálták az illetékesek. Közlé­sükből megtudjuk, ön az állapotának megfelelő egészségügyi ellátásban ré­szesült. Ami pedig a keresőképessé minősítését Illeti, a döntés elleni fel­lebbezésre lehetősége volt. méllyel élt is. Hogy a sérelmével kapesolat- bun részletesebb választ nem adhat­tak az illetékesek, annak oka, hogy sajnos nem tett eleget a megyei szakorvosi rendelőintézet igazgató- főorvosa meghívásának, pedig ez a személyes beszélgetés, talán döntően hozzájárult volna a félreértések tisz­tázásához, s a megnyugvásához. „Idős ember” jelige, Tázlár: Az a nyugdíjas, aki részére szüneteltetik a társadalombiztosítási ellátást, vagy azt korlátozottan folyósítják, s ez Idő alatt Ismételten dolgozik és legalább harminchat hónapi szolgálati Időt sze­rez. kérheti az öregségi nyugdíjának újbóli megállapítását. Ezen igényét a lakóhely szerint Illetékes társadalom­biztosítási Igazgatósághoz (kirendelt­séghez) kell Írásban eljuttatni. „Névtelen" Jelige, Kecskemét: Az ellenőrizhető és bizonyítható konkré­tumokat nem tartalmazó, név és pon­tos cím nélküli levele vádaskodó Jel­legű. azzal tehát nem foglalkozunk. Szabó AndrAsné. Kecskemét: A hoz­zánk eljuttatott levelében foglaltakat felkérésünkre kivizsgálta a megyei élelmlszerkereskedelml vállalat kecs­keméti kirendeltsége, s megállapítot­ta, hogy Jogos volt a panasza, amely az 1175-ös számú üzlet egyik pénztá­rosának felületes munkája miatt kö­vetkezett be. intézkedés történt, hogy a visszajáró pénzét — vagyis a pénz­tártöbbletet — mielőbb megkapja. Az említett kereskedelmi egység vezető­jét utasították: a jövőben fokozottab­ban segítse és gyakrabban ellenőrizze a pénztárosok munkáját, hogy többet ne fordulhasson elő Ilyen sajnálatos eset. Sz. K„ Kunbaja: Írásos bejelentéseit megalapozatlannak találta a területi népi ellenőrzési bizottság. Amt pedig a munkaügyét Illeti, abban — tájé­kozódásunk szerint — szabályszerűen Jártak el a volt munkahelyének ve­zetői. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516. „Szlalom-koktél” - gyógyklíma Bulgária magaslati üdülőhelyei télen is népszerűek. Borovec a Rila-hegységben fek­vő gyógy- és üdülőhely. A tenger szintje felett 1300 méter magas­ságban kiépült üdülőkörzet mindössze 70 kilométerre van a bolgár fővárostól. A Belgrad— Isztambul főközlekedési úthoz csatlakozó festői hegyi úton kö­zelíthető meg. öt modern szálló- dója 740 ággyal, a híres bolgár konyha remekeit készítő hét ét­terme. sok kisebb-nagyobb üdü­lője. pihenő-szórakozóhelye várja a turistákat. A sípálya közvet­len közelében „szlalom" italkü­lönlegességek kaphatók, valamint téli sportszereket, öltözetet is kölcsönöznek. Borovecben síklub és síiskola is működik. Az üdülők számára kirándu­lásokat szerveznek Szófiába, a rilai kolostorhoz, a közöli ősi te­lepülésekhez. A Rodope-hegységben 1650 mé­ter magasságban fekszik a másik kedvelt üdülő- és sporttelep, Pnmporovo, ahol első osztályú szállodák, turistaszállók, üdülők, síiskolák fogadják a téli sportok híveit. Pamporovo kedvező ég­hajlata miatt gyógyhely is. Szí­veden keresik fel légzőszervi és idegbántalmakban, valamint al­lergiás betegségekben szenvedők. (BUDAPRESS —SOFIAPRESS) i

Next

/
Thumbnails
Contents