Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-24 / 20. szám

1978. január 24. • PETŐFI NÉPE • 3 A SZOCIALISTA VERSENYMOZGALOMBAN ELSŐ KALOCSA Szombaton a megyében három helyen tartottak ünnepi A járási egységek parancsnokai e számoltak be az 1977. kiképzési évben végzett ismertették az 1978. évi feladatokat. Az egység­adták át a szocialista versenymozgalomban elért az elismeréseket, búcsúztatták a tartalék állo- az előképzős munkásőrök eskü­munkásőregység-gyűlést. gyűléseken munkáról, és gyűléseken eredményekért mányba kerülőket, s fogadták tételét. KALOCSÁN a Csupó.Imre ne­vét viselő munkásőregyság ün­nepi gyűlésére az I. István Gim­názium nagytermében került sor, ahol megjelent Bartha Gyula, a munkásőrség országos parancs­nokának helyettese, Boza József, a járási pártbizottság első titká­ra, Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, az állami és társ fegyveres testületek kép­viselői. Antal Mihály, az egység parancsnoka beszámolójában el­sőként arról szólt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére folyó szocialista versenyben a munkás­őrök szinte kivétel nélkül részt vettek. Nem csoda, hiszen az ál­lomány 60—62 százaléka tagja a szocialista brigádoknak. Az egy­ség több- mint 75 százaléka párt­tag, s a kiképzésen a munkás­őrök 86.2 százaléka jelent meg. Az elmúlt évben nyolc munkás­őrt vettek fel a pártba. Az 1977. évben az egységnél a vezetés megszilárdítása érdekében, a pa­rancsnokok önálló munkájának javítása céljából sokat tettek. Javult a kiképzési idő kihaszná­lása és annak színvonala. A két pártbizottság megállapítása sze­rint a munkásőr egység kikép­zése az elmúlt évhez képest ja­vult. Az idei feladatokról szólva a parancsnok hangsúlyozta: to­vább kell javítani a bázis párt- szervezetekkel a munkakapcso­latot. Az ünnepség kedves színfolt­ja volt, amikor a bátyai 377. Bem József Úttörőcsapat pajtá­sai köszöntötték a munkásőr- egység-gyűlés résztvevőit. Dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka elmondta, hogy a megyében a munkásőr- egységék közül a kalocsai Csupó Imre nevét viselő munkásőr- egység érte el a szocialista ver­senymozgalomban a legjobb eredményeket, így őket illeti a legjobb egység cím és vándor­zászló. A kitüntetéseket a húsz, tizenöt, tíz éve szolgálatot telje­sítőknek Boza József, Szvorény János és Bartha Gyula adták át. Az egység legjobb szakasza cí­met Németh János szakasza érte el. Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára köszön­tötte az egység munkásőreit, a tartalékállományba vonulókat, s egy Lenin-szobrot adományozott az egységnek. Az előképzős mun­kásőrök eskütételét követően Bartha Gyula, a munkásőrség • Bartha Gyula, a munkásőrség országos parancsnokának helyet­tese köszönti az egységgyűlést. országos parancsnokának helyet­tese köszöntötte az állományt. KISKUNMAJSÁN a művelődé­si házban tartotta ünnepi gyű­lését a Brinkus Lajos nevét vi­selő munkásőregyság, ahol meg­jelent Búza Dezső, a kiskunha­lasi járási pártbizottság első titkára, dr. Szabó Miklós, a kis­kunhalasi városi pártbizottság első titkára, Járfás Istvánná, a megyei pártbizottság munkatár­sa és Budai 'József, a munkásőr­ség megyei parancsnokának he­lyettese. Gál Mihály egységpa­rancsnok az elmúlt évi kikép­zési és szolgálati feladatok vég­rehajtását ismertette, majd a szocialista versenymozgalom eredményeiről számolt be. Az egység legjobb alegysége címet Antal István, a legjobb szakasz címet pedig Korsós Antal szaka­sza érte el. Többen kaptak ki­tüntetést a húsz. a tizenöt, a tíz­éves szolgálat példás ellátásáért. A tartalékállományba vonulókat illetve az új munkásőröket' dr. Szabó Miklós köszöntötte. Az előképzős munkásőrök eskütéte­le után a mélykúti Lenin Ter­melőszövetkezet kultúrcsoportja adott a nagyszámú hallgatóság­nak műsort. TISZAALPÁRON a kecskeméti Hajma András nevét viselő munkásőregység ünnepi gyűlésén megjelent Horváth Ignác, a já­rási pártbizottság első titkára, Hegedűs István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Zelles Sándor, a Munkásőrség Orszá­gos Parancsnokságának titkár­ságvezetője, Eugene Orapesa, a K.,hi Köztársaság nagykövet­ségének katonai attaséja, Vizin Miklós, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese. Cse­ri József parancsnok beszámoló­ja után Vizin Miklós üdvözölte a megye legjobb híralegységének murikásőreit és átadta a vándor­zászlót. A szocialista verseny­mozgalomban a legjobb alegység címet Almási János alegysége szerezte meg. A húsz, tizenöt, tíz éve szolgálatot teljesítőknek Horváth Ignác és Zelles Sándor nyújtott át kitüntetést. Az elő­képzős munkásőrök eskütétele után dr. Kiss Margit, a járási pártbizottság titkára köszöntötté az új munkásőröket s a lesze­relő, tartalékállományba kerülő­ket. Az egységgyűlést követően a tiszaalpári művészeti csoport adott színvonalas műsort. G. G. • Esküt tesznek az előképzős munkásőrök Kalocsán. Minél több szabadidőt A tsz-asszonyok is ,,le akarják tenni” a fakanalat Szabad idejükből napi 3—4 órát töltenek főleg főzéssel a mező- gazdaságban foglalkoztatott Bács- Kiskun megyei asszonyok. a kiskunsági tsz-szövetség területén. E szerint, az agrártermelés ipa­rosodásával, állandósult a nők munkavállalása, ami a növekvő szociális ellátottságot igényel. Több óvodára, bölcsődére lenne szükség, s az orvos-egészségügyi ellátás is hiányos még a terme­lőszövetkezetekben. Ezen kívül, az ipari munkásokéhoz hasonló üzemi étkeztetés a mai követel­mény. A vidék 86 termelőszö­vetkezetéből. illetve szakszövet­kezetéből mindössze 18-ban mű­ködik üzemi konyha, s ebből nyolc á távolabbi üzemegységek dolgozóinak is főz, s pontos idő­re szállítja a meleg ételt. Másutt azonban még mindig a nők terhe a mindennapi ebédké­szítés. amit gyakran a 10—12 órás munkaidő után kell elvégez­niük. Ezek az asszonyok is „le akarják tenni” a fakanalat, s ezért az üzemi étkeztetést sür­getik. Változtatására, a tsz-ek nőbizottságai javaslatot • dolgoz­tak ki, megvalósításához azon­ban nagyobb szerepet kérnek a vezetésben. A közös munkában résztvevők arányához képest ke­vés a nők száma az irányító te­vékenységben és hiányzik a sza­vuk a döntéskor is. Próbarepülésen a légibusz A Voronyezsi Repülőgépgyár munkatársai a G. Novozsilov fő­tervező vezette iroda kollektívá­jával közösen határidő előtt elő­készítette sorozatgyártásra az el­ső szovjet légibuszt, az IL—86 típusú repülőgépet. Ennek a 350 utast befogadó gépnek — amely már túlvan az első próbarepü­léseken — még a tizedik ötéves terv időszakában meg kell kez­denie munkáját a szovjet jára­tokon. A gép tervezése és meg­alkotása során a technika leg­újabb vívmányait jól párosítot­ták a kényelmes üzemeltetéssel. A légibusz óránként 900—950 kilométert tesz meg, hatótávol­sága 4—5 ezer kilométer, repü­lési magassága 10—11 ezer mé­ter. Az IL—86 a belső útvona­lak után a külföldi járatokba is bekapcsolódik. V. Komov (APN) Elsősorban a fiatalok érzékenyek az A-l és A-2 influenzavírusra Az idei influenzás megbetege­déseket a vírus A—1 és A—2 altípus törzsei okozzák. Mi jel­lemzi ezeket, s milyen lefolyású a betegség? Az Országos Köz­egészségügyi Intézetben az MTI munkatársának elmondották: — Amióta az influenzavírust a világon először izolálták, azóta az- a tapasztalat, hogy a hosszabb- rövidebb időközönként jelentke­ző járványokat egymástól eltérő altípusok, illetve az altípusoknak is különböző változatai okozzák. A közelmúltig nem fordult elő, hogy olyan altípus, amely koráb­ban járvány kiváltója volt, a későbbiekben visszatért volna. Ez a törvényszerűség azonban 1976- ban megdőlt. Az USA egyik ka­tonai kiképző központjában ki­tört járvány elindítója egy bi­zonyos sertésinfluenza-.vírus volt. Erről megállapították, hogy ha­sonlít az 1918—19-ben világjár­ványt okozó A-típushoz. Az idei járvány újabb megle­petésekkel szolgált. Az A—l al­típus törzsét, ugyanis izolálták már korábban, de nem 50—100 évvel ezelőtt, hanem 1947—1957 között, tehát a ma élő idősehb generációk így valószínűleg bi­zonyos fokig ellenállnak vele szemben, fogékonyak viszont azok, akik még nem „találkoz­hattak” vele, tehát az 1957 után születettek. Ezzel magyarázható, hogy az A—1 vírustól elsősorban a fiatalabbak betegszenek meg. Az idei megbetegedések másik sajátos vonása, hogy egyidejűleg okoz influenzát két altípus tör­zse, az A—1 mellett az A—2 is. A megbetegedések, függetlenül at­tól, hogy melyik törzs a kiváltójuk, általában viszonylag enyhe lefo­lyásnak, többnyire csak lázzal és végtag-fájdalmakkal járnak. Az eddigi tapasztalatok szerint a járvány a kisebb közösségekben is lezajlik tíz nap alatt, az egyedileg megbetegedettek pedig általában 3—4 nap alatt meg­gyógyulnak. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg megelőzzük az influenza továbbterjedését. Ezért ne keressünk szükségtelenül na­gyobb létszámú együttlétet, gyak­ran szellőztessünk és az időjá­rásnak megfelelően öltözködjünk. Fontos a helyes táplálkozás is, mert így fokozhatjuk a szervezet ellenálló képességét. Lehetőleg ne látogassuk a betegeket se ottho­nukban, se a kórházban, mert nékik nagyobb veszélyt jelent az influenza. (MTI) A hajnalok már csendesek Szombat délelőtt, a kecskemé­ti malom mögötti tenyérnyi Sö­röző-borozó helyiségében csak férfiak tartózkodnak, lévén ez a picinyke., vendéglátóipari egység is afféle kocsma, a törzsközön­ség csak Pásztornak nevezi. Be­állók a pu.lt előtti sorba, s ital helyett arra kérem az üzlet ve­zetőjét, Szabó Jánost, mondja el, mik a tapasztalatai az alkohol­árusítás korlátozásának beveze­téséről. — Ma a reggeli forgalom 9 óráig 50 forint volt. Azelőtt jó­val több. Reggel hatkor kinyitok, készen van a hurka, kolbász, reggel csak melegítenem kell. De az is csak 10 óra körül kezd fogyni. A rendelet megjelenése óta az első vendégem 7 órakor a szódás, meg egy-két cigarettavá­sárló. — Mit csinál a szabad idejé­ben? — Takarítok! Még soha ekko­ra tisztaság nem volt mint most. Kilenc óra előtt azonban már gyülekeznek kint az utcán a vendégek, 10 órakor pedig olyan a helyiség, mint egy váróterem. Egy férfi szól a beszélgeté­sünkbe. — A múltkor betértem a Hel­vécia borozóba. Fél kilenckor alig lézengtek, mire visszaértem a piacra, már a fél város ott to­longott, — nevet. Ahogy indulok kifelé, egy idő­sebb férfi rámköszpnti a poharát. — Egészségére! — mosolyog, s lehet, hogy rajtam?! A Volán bisztró tulajdonkép­pen az Aranyihomok leányválla­lata. Amit odabenn drágán, azt itt negyedrészéért lehet kapni. Élelmes szállóvendégek, dörzsölt turisták már régóta rájöttek er­re, s nemegyszer inkább itt áll­nak sorba .. . Tóth Károlyné üzletvezető készségesen tájékoztat: tavaly január 15-ig 154 ezer, most 13-ig 135 ezer forint- volt a forgal­munk. Akárhogy is vesszük, visszaesés nincs. Kávéfogyasztás- ban sem. — őszintén szólva féltem, hogy mi lesz a forgalmunkkal. Az el­telt idő arra ad reményt, hogy az italból származó bevételcsök­kenést pótolni tudjuk az ételfo­gyasztás növelésével. Sőt, így még jobban is járunk, mert az ételen nagyobb a haszon, mint a féldecizgetésen. Inkább azt is vállaljuk, hogy 5 süteményért átszaladunk a cukrászműhelybe. A rendelkezés bevezetése előtt már háromnegyed hatkor ka­nyargóit a sor az a.j-tó előtt. Most a „kanyargás” 9 órakor kezdő­dik. A legérdekesebb, hogy míg szeszt is árusítottunk, addig sok­kal több lángos fogyott, 200— 250-et sütöttünk, most meg a százból is marad későbbre. — Hogyan fogadták a vendé­gek a rendelkezést? — Féltem attól, hogy hangos­kodás lesz. De nem volt. Teg­nap hangzott el egy megjegyzés, amikor egy szabadságon levő vendég méltatlankodott, hogy bújjon a föld alá, aki ezt az egészet kitalálta... Csak azt nem tudom, hogy mit csináljak olyan esetben, amikor a vendég üvegben hoz italt magával, s nagyhangon közli, hogy ő bizony évek óta nem issza konyak nél­kül a kávéját! Szólok is a főnök­nek, mert ez nem vet jó fényt az üzletre. A katonatelepi UN1VER ital­boltban délután 5 órakor megle­hetősen kocsmai kép fogad, füst, csöndes duruzsolás, és természe­tesen mindenki előtt egy-egy pohár. Tóth Ferenc üzletvezető- helyettes méri a kéréseknek megfelelően az italt. — Mi reggel nem nyitunk ki, minek. A kiesés, amit a későb­bi nyitás jelent naponta 1500— 2000 forint. Persze, napközben TENNIVALÓK A FELNŐTTOKTATÁSBAN Az új tantervhez új könyvek is megjelennek Az elmúlt öt évben megkétsze­reződött a dolgozók általános is­koláiban tanulók száma, és meg­haladja a 60 ezret. Miként érté­keli az eredményeket, és miben látja a további tennivalókat Sza­bó László, az Oktatási Miniszté­rium általános iskolai főosztályá­nak helyettes vezetője? Az MTI munkatársának adott nyilatkoza­tában elmondotta: —• Általánosan elfogadott for­ma az egyéni tanulás, gyakorlati­lag teljesen szabaddá vált a vizsgalehetőség. Ehhez eléig csu­pán bejelenteni a vizsgaszándé­kot; ugyanis ma már a vizsgázás­nak nem előfeltétele az iskola- rendszerű oktatásban való rész­vétel. Eredményes az az intéz­kedés is, hogy a 14. évet betöltött tanköteles korúak indokolt ' eset­ben a dolgozók iskoláiban fejez­hetik be tanulmányaikat. Sokan számítottak arra, hogy a Minden­ki Iskolája, mint az egyéni ta­nulást segítő egyne eszköz, emelni fogja a magánvizsgázók számát. Ez nem következett be. 1976. de­cemberében 8500 magánvizsgára jelentkezőt tartottunk nyilván, egy évvel később 7900-at. — Az elért eredmények jelen­tősek. mégis inkáob a megoldan­dó feladatokra figyelünk. Több nagyüzem felméréséből például az derül ki. nogy dolgozóik mintegy 20 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt. Van. ahoi ez az arány még rosszabb. Megnyeré­sük a továbbtanulásra tehát to­vábbi nagy erőfeszítéseket igé­nyel. Az üzemek, a gazdaságok többsége eddig is sokat tett ezért munkai dő-kedvezménvekkel. cél- jutalmakkal, tankönyv-vásárlá­sokkal. Mindez 'a jövőben fs szükséges. Fontos feladat az is, hogy a pedagógusok a munkahe­lyekkel karöltve ne csupán a továbbtanulásra próbálják meg­nyerni a dolgozókat, hanem se­gítsenek nekik a 'leginkább meg­felelő tanulási forma megválasz- táíában is. Nem csökkent pél­dául az esti tagozatok jelentősége sem. — Az általános iskolai fel­nőttoktatás az elkövetkező évti­zedben elsősorban tartalmában korszerűsödik. A dolgozók isko­láinak tantervei nem másolhat­ják a nappali tagozatéit. A tan­ár y: g összeállításánál figyelembe keli venni .a Jkiesett évekkel együtt járó tudásbeli hiányossá­gokat, ugyanakkor azokat az élet- tapasztalatokat, ismereteket is, amelyeknek a munkahelyi, a te­levíziós, a rádiós, és más hatá­sok révén a felnőttek birtokában vannak. Két éve új tanterveket vezettünk be. és az ehhez kap­csolódó tankönyvek nagy része is megjelent. Ezeket elsőként az intenzív tanfolyamok hallgatói használják. Mindent elkövetünk azonban, hogy ez év szeptembe­rétől az egész általános iskolai felnőttoktatásban kézbe kerül­jenek az új tankönyvek. — Mindezek mellett azonban elsősorban úgy léphetünk előbbre áz általános iskolát el nem vég­zettek számának csökkentésében, ha gátat szabunk az utánpótlás­nak. ha a lehető legteljesebben végrehajtjuk a tankötelezettségi törvényt. Szerény, de biztató ered­ményeket már elértünk az utóbbi években. Mindenekelőtt a kezde­teknél: a kis elsősöknél próbáltuk ..megfogni” a kérdés. Néhány éve a gyerekeknek több mint 11 szá­zaléka már az első osztályban évet vesztett; ez az arány 5,8 szá­zalékra csökkent, öt év alatt 15 ezerről 12 ezerre csökkent a nyol­cadikat 16 éves korukig el nem végzők száma. De nem lehetünk elégedettek, s ezek számának to­vábbi csökkentéséért is dolgoz­nunk kell — mondotta befejezé­sül Szabó László. (MTI) FILMJEGYZET A fekete rák ollójában ^ti»»**' A rigai filmstúdióban két év­vel ezelőtt készült ez a különös című filmalkotás, amelyet a MO- KÉP zenés kalandfilmnek titu­lál. Valóban megtalálható benne a zene is, mégpedig nagyon ér­dekes, kissé szokatlan, minden bizonnyal népi ihletésű muzsika és minden olyan alkalommal ami­kor a káprázatos kosztümökbe öltözött szereplők dalra fakad­nak, a közönségnek az az érzése, hogy egy jól megrendezett, el­sősorban a látványosságra és a .zenei hatásokra épülő operettet lát. Az úgynevezett filmoperett egyébként is ritkán látott mű­faj (valamikor a magyar film­ugyanúgy isznak az emberek, mint máskor. Szűcs Mihály, a Ceglédi úti falatozó vezetője régi vendéglá­tós. Még az ötvenes években kezdte a szakmát, sokat látott, sokat tapasztalt ember. — Az igazi vendéglátósok — s ők vannak többségben — fegyel­mezett emberek. Ezt a szakmát nem is lehet másképpen csinál­ni. Nincs is seríki kilencig, mert minek jönnének. Kikísér az ajtóig. A szemközti megállóban egy férfi vár az autóbuszra. Vendég itt ő is, is­merősként üdvözlik egymást. A kerékpáros' bácsi is odaköszön. Csendes a karnyék. Csak a cég­jelzésből tudhatja meg az ember, hogy itt italbolt van a roskatag házban. Délután viszont kerékpárok tö­mege várja gazdáját. A kocsmákban csak a hajna­lok csendesedtek el... N. M. • Képünkön a jobbágylegényt játszó Uldisz Dumpisz és Mara alakítója Lilita Ozolinja. gyártás kedvence volt), éppen ezért örömmel fogadná a közön­ség. Csakhogy a kalandfilm jel­legből egészen más dolgok is kö­vetkeznének. A XVIII. századi kosztümökbe öltözött szereplők ugyanis egy számunkra eléggé ismeretlen történelmi szituációt játszanak végig, meglehetősen kalandos körülmények között, csakhát az operettek könnyedén csillogó világa eléggé hitel nél­külivé teszi a filmnek azokat a részeit, ahol éppen a „kaland” zajlik. Ahol a jobbágyokból ala­kult kis csoport elkeseredett har­cát folytatja a német bárók el­len. akik mindenáron elnyomás­ban akarják tartani ezeket a kedves embereket. Van a tör­ténetben leányszöktetés, lovas hajsza, van gyönyörű természeti környezet, néhány elragadóan gazdag és romantikus vár és sok minden egyéb, amely a káland- regény régióiban jól ismert. Vi­szont két ellentétes hangulati ér­tékű és követelményrendszerű dolgot egyszerre csinálni nem igen lehet. Külnösen olyanformán nem célszerű, hogy a közönség alig élte bele magát a zenés ope­rett andalító hangulatába, máris jön a kosztümökkel és a környe­zettel hitelesített ádáz történel­mi kaland. Egyébként a filmben a lett nemzeti filmgyártás legjobb erői vonulnak fel, szép és rokonszen­ves operettprimadonnák és mu­latságos, tehetségesen komédiá- zó komikusok egész sora. Kedves, behízelgő operett-játékuk nyújt­ja a film legsikeresebb pillana­tait és végül azt is sikerül meg- tudnúnk a történetből, jobban mondva a díszletekből, hogy mi is az a fekete rák? Nem más, mint egy hercegi címerben sze­replő jelkép. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents