Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1978. január 19. Kísérletek halakkal Leküzdötték .... . .VU, íJT&u* Az elmúlt egy-két évtizedben a biológián belül egy új tudomány, ág Indult rohumos fejlődésnek: az etológia, amely az állatok vi­selkedésformáival fostlalkozik. Tunulmányozzu az állatok cselek­vésében. szokásaiban, hang- és Jeladásokban megnyilvánuló vi­selkedését. Az etológia törekvéseit tekint­ve két irányban nyomul előre: egyrészt molekuláris biológiai szinten, másrészt az egyedekből álló állatpopulációk és különböző, de együtt élő fajok társulásánál, mint egésznek a funkcióit vizs­gáló irány felé. Más szóval bepil­lantani igyekszik a térben és idő­ben rendezett életjelenségek tör. vé nyszerüségeibe. Az etológia tanulmányozza az. állatok mozgásmódjait. a szok- vár.ycselekvéseket, ezeken belül az. anyagcseréhez, kötött viselke­dést. a támadó és védekező cse­lekvéseket, az állatok uralma alatt álló területhez, a territó­riumhoz kötött viselkedést, a kü­lönböző építő tevékenységeket (fészek, boly stb.) foglalkozik az öröklött, ösztönös viselkedésfor­mákkal. a biokommunikációs vi­selkedéssel (látás, hallás, érintés, kémiai információátvitel), a tér­és időbeli tájékozódással, az ide­gi és hormonális motivációval kiváltó mechanizmusokkal, sza­bályozó rendszerekkel. Végül fi- gvelemmel kíséri a viselkedés és a környezet kapcsolatát, a visel, kodésbeli alkalmazkodást, tanú­A félvezetők világa Van a mai elektronika alapját képező félvezetők pályafutásának drámai vonása is. A rádiótechni­ka még csak az első lépéseit tet­te, amikor természetes félvezető kristályokból elkészítették az első detektorokat. Az elektroncső meg­jelenésével és diadalmas felfutá­sával azonban a kristály detek­torok kiszorultak, és látszólag örökre feledésbe merültek. Sok évvel ezután azonban a rádió- technika olyan szintre fejlődött, hogy az elektroncsövekben rejlő lehetőségek gyakorlatilag kime­rültek. Kompakt és kis energia, fogyasztással működő elektroni­kus szerkezetekre volt égetően szükség. Ekkor fordultak a tudó­sok újra a félvezetőkhöz. A kvantumtechnika területén elért sikerek eredményeképpen első ízben sikerült értelmezni a szilárd testek elektromos visel­kedését. és megtalálni befolyáso­lásának módját. A nukleáris technika fejlődése pedig elősegí­tette az egykristályok előállításá. nál használt igen tiszta anyagok előállítására szolgáló módszerek tökéletesítését. A félvezetőtechnika ekkor gyors fejlődésnek indult és igen rövid Idő alatt ragyogó eredményeket ért el, A félvezetők nemcsak az elektronikus számítógépeken és sok rádiólechnikai , eszközben váltották fel az elektroncsöveket, hanem az elektronika területé­nek kiterjesztését is elősegítet­ték. A félvezetőket sikerrel alkal­mazzák a hőenergia közvetlenül elektromossággá alakítására és alapvető szerepet játszanak a fényenergiát elektromos áram­má alakító eszközökben is. A fél­• A Lamina Müvekben készített elektroncsövek és tetródák né­hány darabja. vezetők már most is sok figye­lemreméltó lehetőséget nyitottak a technikai haladás előtt. Olyan eszközöket is létrehoztak, ame­lyeknél a milliméter ezredrészé­nél vékonyabb rétegek is aktív szerepet kapnak. A csodálatos kristályokkal már elért sikerek és jövőjük, ami még a kutatások távlatai mögött rej­lik. új lehetőségeket Ígér a tu­dománynak, és a technikának. A félvezetőkben több rejlik, mint amit ma tudunk róluk. Lengyelországban a Lamina Elektronikai Művek amerikai li­cence alapján szálikon diódákat és trisztorokat állít elő. Hol „halljuk” a zenét? Pszichiáterek egy kutatócso­portja arra keresett választ, hogy a zenei hallás képességének me­lyik agyfélteke a székhelye. Ze­neileg képzetlen és képzett kísér­leti személyek nagyobb csoport­jait vizsgálták abból a szem­pontból. hogy melyik fülükkel ismernék fel, majd reprodukál­nak (például elfütyölnek) egy dallamot és egy akkordot. A dallam felismerésének talá­lati számából arra a megállapí­tásra jutottak, hogy a képzetlen csoport tagjai azt inkább a bal fü­lükkel hallották, illetve ismerték fel. míg a képzett zenészeknek a „ jobb fülük volt érzékenyebb, vagyis azzal értek el több ..talá­latot". Ebből a kutatók arra kö. vetkeztettek, hogy a zenei tanul­mányok. a hallás „edzése” a bal agyféltekét fejleszti. A fülből ki­induló érző idegpályák ugyanis kereszteződnek: a bal fülből a jobb. a jobból a bal agyféltekébe futnak. Az akkordok felismerésé­ben ezt a sajátosságot nem sike­rült bizonyítani. <s*rm jg&m *■ u , K3 a gondokat s. Eredmények és tervek a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben • Etológiái vizsgálat laborató. riuml körülmények között. lást, kíváncsiságot, utánzást, já­tékot. E vizsgálatok részadatait mu- gus fokon Integrálva, azokból új törvényszerűségeket levonva igyekszik értékelni. Az etológia! kutatás eredményei természete­sen elsősorban a szabadon élő állatok természetes viselkedésére vonatkoznak, mégis mint mun­kamódszer, nagyon lényegesek a lubóratóriumi vizsgálatok. A spe­ciális etológiái kutatás ma főleg az állatok szaporodásával és iva­dékgondozásával kapcsolatos vi­selkedésére terjed ki. Az etológu- sok egyik kedvenc kísérleti ob­jektumai (ilyen szempontból a halak. Megállapították, hogy a halak­nak más állatokból egészen élté. ro szokásaik vannak. .Némely halfaj territóriumot jelöl ki ma­gának. a legtöbb faj azonban cso­portosan. vagy rajokban él. egye­sek azonban magányosan. Szapo­rodásuk szempontjából is igen változatosak, lehetnek poligámok, vagyis a hímek több ikrás hal ikráját termékenyítik meg. má­sok monogámok, amikor a belső megtermékenyítésű nőstények a hímmel párokat alkotnak, és ele. ver.szüléssel hozzák létre utódai­kat. Sók halnál az ivadékgondo­zási ösztöncselekvések bámulatos fokot értek el. A kecskeméti Törekvés Terme­lőszövetkezet tavaly elsők között csatlakozott a Nagy Októberi Szó. ciiillsta Forradalom 60. évforduló­jára kibontakozott szocialista munkaversenyhez. A közös gaz­daság tagsága vállalta, hogy az 1975-ös évhez viszonyítva 1977- ben 15 százalékkal növeli a ter­melést. Ennél magasabb értéket teljesítettek. Szmolenszky László elnök erről már pontosabban tud nyilatkozni, hiszen a zárszám­adási mérleg legfontosabb számai mái Ismerlek.- 1975-ben 112 millió forint, termelési értéket állítottunk elő, tavaly előtt 10 millió forinttal többet. Az elmúlt esztendőben pe­dig a vállalat 125 millió forint, helyett 146 millió forint értéket. Évről évre emelkedett tiszta nye­reségünk Is. A tavaly tervezett 12 millió H00 ezer forint helyett 15 millió forintot mutat a mérlr Nemcsak az érték, hanem a termelés mennyisége Is jelentősen emelkedett. Az elnök nem kis örömmel és büszkeséggel ismer­teti az erre vonatkozó számo­kat is. — Búzából 60. őszi árpából 40, burgonyából 120, zöldségféléből mujdnem .'10, gyümölcsből és sző. Inból megközelítőleg 130 vagon­nal többet termeltünk tavuly. mint 1975-ben. Hasonlóképpen előreléptünk az állultenyésztés- ben Is. csuknám kétszer unnyi te­jet értékesítettünk, tehenenként 1000 literrel emelkedett a hozam. Az említett eredményeket rsuk nagy S'orgulommal. sok erőfeszí­téssel lehetett elérni. A termelő, szövetkezet vezetősége a tagság­gal összefogva Igyekezett leküz­deni a gondokat. Az elmúlt évben a fagy. az uszály sok kárt oko­zott. Ezt. gondos munkávul lehe­tett csak ellensúlyozni. A zöld­ségféléknél a felvásárlással vol. tak bajok, nehézséget okozott a gongyöleghlány. ami sok Ideges­séggel járt, — Büszkék vagyunk újjá épí­tett szarvasmarha-telepünkre — folytatja az elnök. — Az elmúlt esztendőben a régi telepünket rendbehoztuk, egyúttal gondos­kodtunk arról, hogy mire elké­szül. megfelelő jószágállomány is legyen a betelepítéséhez. Ily mó­don az 1976-ban épült mellette méf egy komplett telepünk van. 7Ho tehénnel. Tavaly 13 ezer hek­toliter tejet értékesítünk, az idén 21 ezer hektolitert szeret­nénk. ami nem (kis feladatot je­lent. ehhez szükséges a tenyész­tési színvonal további emelése. A nagy teljesítőképességű szarvas, murhá'kkal keresztezett magyar- tarka állomány utódai úgy hi­szem, képesek a jelenleginél ma­ga.subb hozam elérésére. Ezzel együtt»' rá Is térünk a szövetkezet idei terveire, melyek között szerepel a szőlőültetvény további rekonstrukciója. A 180 hektárnyi szölőskert. korszerűsí­tését tavaly kezdték, az idén foly­tatják és Jövőre fejezik be. Ha­se rtlóképper ‘övőre telepítenek 100 hektárnyi almást Is. A termelőszövetkezet az egyik legjelentősebb burgonyutermesztő gazdaság. Tagja u megyei Kihasználatlan tartalék Állattenyésztésünk tovább­fejlesztése többek között attól is függ. hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a szántóföldi tö- megtakarmány-termesztés mel­lett hogyan, milyen módon hasz­nosítják a réteket. legelőket. Ezek hozama ugyanis csak kis­mértékben emelkedett az utóbbi három évtizedben. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az állattenyésztés ma kevesebb füvet hasznosít, mint 30—35 év­vel korábban. Pedig a megyében mintegy 140 ezer hektár rét-, legelő található, amely a jelen­leginél több jószágot tudna el­tartani, hiszen a korszerű gyep- gazdálkodásra a fent említett területnek a fele alkalmas. A szétszórt homokbuckás kis terü­letű legelőt a háztáji állatállo­mány takarmányozására használ­hatják fel legcélszerűbben az üzemek. Néhány gazdaság példája bi­zonyítja, hogy a gyepjavítás meg­éri a ráfordítást. A lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet­ben a korszerű gyepgazdálkodás nyomán hektáronként 5—10-sze­resére emelkedett a fűhozum. Az Izsáki Állami Gazdaságban szin­tén a rét-legelőre alapozzák a húshasznú szarvasmarhatartást. A gy ^gazdálkodás korszerű­sítése mellett szól az a tény, hogy a szántóföldi takarmány­termelés növelésére amúgy is korlátozott a lehetőség. A fenti gazdaságok eredményeiből kitű­nik, ésszerűbb, gazdaságosabb az elhanyagolt gyepes terület ter­mését felülvetéssel tízszeresére növelni, mint á szántóföldi ta­karmány termesztését egy-két százalékkal. Ez utóbbinál már régóta intenzív termelést folytat­nak a mezőgazdasági nagyüze­mek. így a hozamokat csak olyan nagy ráfordításáéi tudnák tovább emelni, amely már nem érné meg a termelési költséget. A gyephasznosítás tartalékai mel­lett értelmetlen is lenne más fontos növénytől elvenni a ter­mőterületet. Nem lenne teljes a kép, ha el­hallgatnánk hogy a helyenkénti téves szemlélet mellett — misze­rint a jószágok legeltetése a ter­melés szakosítását akadályozná — a fejlesztési alapok, a beta- karítógépek, a szárítóberendezé­sek hiánya hátráltatja a korsze­rűsítést. Mindez igaz. de bőven van példa arra, hogy a gondok ellenére is jól megoldották az intenzív gyepgazdálkodást a Kiskunhalasi, a Kiskőrösi Álla­mi Gazdaságban, a Bajai Mező- gazdasági Kombinátban, a kis­kunfélegyházi Lenin, és más termelőszövetkezetekben is. Ezekben az üzemekben az álla­tok legeltetése nem zavarja az üzem- és munkaszervezést. Az elmúlt évekhez hasonlóan hasznos lenne, ha az idén tovább folytatódnának a gyepgazdálko­dási tapasztalatcserék. Ezek megszervezéséért legtöbbet a ku­tatóintézetek. téesz-szövetségek és azok a mezőgazdasági nagy­üzemek tehetnek, amelyek már megteremtették az intenzív rét- és legelőgazdálkodás feltételeit. Eredményeik kellő alapot szol­gáltatnak arra, hogy tapasztala­taikat, termelési módszereiket más gazdaságokban is alkalmaz­zák. B. Z. ZÖLDÉRT által kezdeményezett egyszerű termelési együttműkö­désnek. Az idén is mintegy 400 vagon burgonyát szeretnénk ér­tékesíteni. Tíz hektárral nagyobb területen foglalkoznak pritamin- paprika-termesztéssel. — Az állattenyésztés és a zöld­ségtermesztés fejlődött a háztáji üzemágunkban Is —, magyarázza az elnök. — Az is Igaz, hogy az elmúlt évben az eddiginél több támogatást adtunk. Ez is ered­ményezte. hogy a háztájiból több mint 7 millió forint értékű árut értékesítettünk a közös közvetí­tésével. Ez mintegy két és félsze­rese az előző évben felkínált áru­mén ny iségnek. Az Idétj hasonló értékben számítunk a háztáji gaz­daságokból árucikkekre. A termelőszövetkezet szocialis­ta brigádjai bejelentették csatla­kozásukat a Láng-gépgyáriak kéz-’ deményezéséhez. Többek közölt vállalták, hogy az elmúlt évhez képest nyolc százalékkal növelik a termelési értéket. K. S. Hajók exportra A pulal hajógyárban elkészült a szovjet megrendelésre gyártott vasúti komphajó. A világon jelenleg ez a legna­gyobb típus: hossza 184. széles­sége 26 méter; egyszerre 108 vasúti kocsi szállítására alkalmas. Három fedélzetén körülbelül 2 kilométer hosszúságú vágányt építettek. A komphajót két, egyenként 8800 lóerős motor hait- ja. sebessége meghaladja a 19 csomót. A Szudoimport szovjet külke­reskedelmi vállalat megrendelé­sére még egv ilyen típusú kom­pot készítenek Púiéban. Átadását a jövő év végére tervezik. Egy korábbi szerződés alapján ; a fiumei „Május 3." hajógyárban öt1 40 000 • tonnás tartályhajő-:épül a Szovjetunió részére. A közel­múltban hat újabb — ugyancsak 40 000 tonnás — tankhajó meg­rendelésére került sor; közülük négyet 1978-ban, kettőt 1979--ben bocsátanak vízre. Ez utóbbiakkal együtt a fiumei gyár 29 hajóból álló, összesen 750 000 tonna víz- kiszorítású flottát szállított, illet­ve szállít a Szovjetuniónak. (BU- DAPRESS — TANJUG) A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Tolvajok! Négy tolvaj és egy orgazda fö­lött ítélkezet a közelmúltban a kecskeméti járásbíróság egyik büntetőtanácsa. Az ügy minden valószínűség szerint egyedülálló az áruházi lopások történetében. Polgárné 1945-ben Jászberény­ben született és két lakása Is volt. Az egyik Lajosmizse, Mizse 313. szám alatti .tanyán, a másik Bu­dapest, XVI. kerület Békés Imre utca 16. szám alatt. Eddig nyolc­szor volt büntetve zömmel lopás miatt, de üzérkedésért, tulajdon elleni vétségért és hatóság meg­sértéséért is ült már börtönben. A mostani ügyben 30 rendbeli lopás, illetve annak vétsége és hatósági személy nagyobb nyil­vánosság előtt történt megsérté­se miatt vonták felelősségre. A másodrendű vádlott Maczkó Péter Budapest. XVI. kér. Rákos­szentmihály, Baross utca 84. szám alatti lakos, ö még nem állt bí­róság előtt, viszont ebben az ügy­ben tizennyolc rendbeli lopásért és három rendbeli lopás vétsé­géért felelt. A harmad és ne­gyedrendű vádlott egy házaspár: Csernik Béláné született Gáspár Katalin (Polgár Róbertné húga) és ennek férje Csernik Béla, mindketten budapesti lakosok. A fiatalasszony 11 rendbeli lopás­ért és kétrendbeli lopás vétségé­ért került bíróság elé. férjét pe­dig két rendbeli, visszaesőként és bűnsegédi minőségben elkövetett lopás miatt ítélték el. Polgár Ró­bert ötödrendű vádlott egy rend­beli orgazdaság miatt ült a vád­lottak padján. A fényekhez tar­tozik. hogy Polgár Róbert már elvált feleségétől. Gáspár Zsu­zsannától. Mostani bűncselekmény-soroza­tuk 1974-ben kezdődött, amikor áprilisban a mostani Polgárné még Pupek Istvánné néven sze­repelt, viszont együtt élt Maczkó Péterrel. Ekkor megjelentek La- josmizsén az országos állat- és kirakodó vásárban. Polgárné (ak­kor Pupekné) lovas kocsin érke-„ zett apjával, anyjával hétéves gyermekével és a már említett Gáspár Katalin nevű húgával. A vásárban szolgálatot teljesítő rendőrjárőr igazoltatott több sze­mélyt, közöttük Gáspár Rudolfot is. akit felszólított, hogy men­jen a gépkocsihoz, mert a rend­őrségre viszi. Ekkor Polgárné — Gáspár Rudolf lánya — odaugrott a rendőrhöz, trágár szavakkal szi­dalmazta, le akartu tépni a vál- lapját, de ez nem sikerült. Később, már 1975 augusztusá­ban Kecskemétre utazott Polgár­né egy nőismerősével és a Rákó­czi úton levő leértékelt áruk bolt­jából egy női jersey ruhát lopott, majd a szomszéd üzletben egy eladónak 250 forintért értékesí­tette. Aztán egy hónap múlva az Örkényi ruházati boltból lopott két nadrágot, amit Budapesten a Garai téri piacon értékesített Pol­gár Róberttel közösen. Ugyancsak Örkényben az ottani vas-műsza­ki boltból egv 4600 forint értékű Telstár rádiómagnetofont. Alig lépett azonban néhányat, a bolt­ból utána szaladtak és elvették tőle az értékes portékát, s jelen­tették az esetet a rendőrségnek. Az említett eseteken kívül azon­ban Polgárné Maczkó Péterrel, valamint a Csernik házaspárral rendszeresen és szervezetten kö­vettek el lopásokat különböző áruházakban Budapesten és Kecs­keméten. Főleg csúcsforgalom idején keresték fel az áruházakat és az volt a módszerük, hogy ketten-hárman lefoglalják az el­adót. míg a többi elemeli a „száj- rét”. Berendezkedtek arra. hogy nagyobb tételt lopnak: nagy mé­retű patent táskával érkeztek a boltba, s a táskának az oldalai üres állapotban is kidudorodtak. Így az eladóknak nem tűnt fel, hogy kifelé szintén igy mentek, de ekkor már megpakolva. Loptak többek között férfinad­rágokat, damaszt ágynemű gar­nitúrát, kávédarálót, szobrot, ka­masz kabátot, Toshiba rádiót (ezt a kecskeméti Alföldből), a kecs­keméti Centrumból három szok­nyát, két pulóvert, nyolc női ru­hát, egy műbőr szoknyát, s to­vábbi pulóvert, A Rákóczi úti rádió és villamossági üzletből egy MK 43 típusú magnetofont, a Szabadság téri mintaboltból két faliszőnyeget. A kecskeméti Paj­tás áruházból egy kamasznak va- lú művelúr kabátot emeltek el. A Szivárvány áruházból három bársony nudrágot vittek. Később ezekbe az üzletekbe visszatértek. 1975 októberében a kecskeméti Centrumból egy né­gerbarna női, jersey anyagból készült kosztümöt loptak. Innen átmentek a Szivárványba, ahon­nan egy négerbarna színű női bőrkabátot tettek a táskájukba, s ellopták. Mindez azonban nem teljes lista, hiszen a tolvajok gya­kori látogatói voltak különböző budapesti áruházaknak — példá­ul a Luxusnak is —, élelmiszer- üzleteknek. szövetkezeti boltok­nak, villamossági szaküzleteknek. Értetlenül áll az ember ekkora merészség, illetve ilyen nagyfo­kú. a bolti dolgozókat, eladókat megtévesztő, félrevezető „ügyes­ség" hallatára. Amint említettük is, bőrönddel jártak. A nagymé­retű táskába az áruházakban rak­ták be a holmit és legtöbb eset­ben senki nem vette észre, s vit­ték a műbőr kabátokat, kosztü­möt, nadrágokat stb. A Körmen­di ÁFÉSZ ruházati boltjából pél­dául — az eladók elfoglaltságát kihasználva — egy juhmappa. fe­kete színű bőrkabátot lopott Pol­gárné. A kabát ára 4600 forint. Ázt is nehezen érti az ember, hogy miként tudtak a kecskeméti Alföld áruházból két alkalommal is kivinni egy-egy Toshiba IC 70 típusú rádiót, amelynek az ára 1800 forint. Polgárné ellen már hat ügy­ben indult meg a nyomozás az említett lopásokkal összefüggés­ben, s amikor érezte a lebukás közelségét, gyorsan elmebetegnek tetette magát. 1975. december 4- től 1976. január 16-ig Budapes­ten, majd 1976-ban Baján, aztán újra Budapesten kezelték, vizs­gálták, míg végül is az Egészség­ügyi Tudományos Tanács Igaz­ságügyi Bizottsága elé nem ke­rült. Itt megállapították róla — 1977 októberében —, hogy nem elmebeteg, A bíróság Polgár Róbertnét hal­mazati büntetésként három év és nyolc hónapi {egyházra ítélte, három évre eltiltotta a közügyek­től és vagyonának 15 ezer forin­tot kitevő részére elkobzást mon­dott ki. Maczkó Péter egy év ki­lenc hónap és tizenkilenc nap börtönt kapott, amit — az előze­tes fogvatartásban töltött időt be­számítva — kitöltöttnek tekint a bíróság. Maczkót további két év­re eltiltották a közügyektől és háromezer forint pénzbüntetéssel sújtották. Csernik Béláné egy évi sza­badságvesztést kapott, amit a fia­talkorúak bürtönében kell letöl­tenie, s további egy évre eltil­tották a közügyektől. Csernik Bé­la büntetése hat hónapi szabad­ságvesztés. amelynek végrehajtá­sát a bíróság három évi próba­időre feltételesen felfüggesztette. Ugyanakkor 2500 forint pénz mellékbüntetéssel is sújtottáK Cserniket. Polgár Róbert egy rendbeli orgazdaság miatt 3500 forint pénzbüntetést kapott. Az ítélet Csernik Bélára és Polgár Róbertre vonatkozó része jogerős. A bíróság kötelezte a vádlottakat az általuk okozott károk megté­rítésére is. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents