Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

1978. Januar 19. • PETŐFI NÉPE • 3 V izsgahangulat Különös dolog a vizsga. A diákok, akik éppen most ül­nek le számot adni tudásukról, tanéveik legkeservesebb pillana­tai közé számolják. Azok, akik már kinőttek az iskolapadból me­leg szívvel gondolnak vissza a diákélet izgalmas, néha örömte­li, néha fájó pillanataira. Képeink, amelyeket a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen készítettünk, az egye­temi vizsgák hangulatából idéz­nek. • A Széchenyi Könyv­tár olvasója a diákok kedvelt felkészülési he­lye. • A vizsgán: most dől el, milyen érdemjegy kerül abba a kis fekete könyvecskébe. (Bozsán Péter felvételei.) A politikai munka élvonalában Az állami, gazdasági, társadalmi élet fejlődése községeink politikai arculatára, ezen belül a községi pártbizottságok és pártvezetőségek munkájára is erőteljes hatásokat gyakorol. Közismerten községi pártszerveink munkájában az alapszer­vezetek, társadalmi szervek közvetlen irányításán túl, jelen­tős részt képvisel a „sajátszintű” feladatok végzése. Vagyis az olyan természetű pártpolitikai tevékenység, melyet közvetle­nül ezen a szinten kell elvégezni. • írásbeli után: gyors ellenőrzés, kinek sikerült, kinek nem? Akinek igen — örül. Akinek nem — legközelebb újra megpróbálja. Magasabb színvonalon Az államigazgatás korszerűsíté­se, a helyi tanácsok jogkörének növelése, a társközségi rendszer kialakulása, az iskolaigazgatás rendszerének módosulása, a me­zőgazdasági üzemek gazdasági szerepének és szervezeti keretei­nek megnövekedése, az egyes tömegszervezetek, illetve tömeg- mozgalmak községi irányításá­nak fejlesztése egyértelműen szükségessé tette, hogy a községi pártszerveink kezébe összponto­suljon politikai döntések, konkrét szervező és ellenőrző munka for­májában több olyan kérdés, me­lyekkel jóval előtte a pártalap- szervezetek foglalkoztak. Termé­szetesen ez nem valamiféle in­dokolatlan hatáskör elvonás, ha­nem az élet által támasztott kö­vetelmény. Nem jelentheti olyan fajta gyakorlat alakulását serrí, hogy az egyes községi szintű fel­adatokat községi pártszerveink az alaDszervezetek mellőzésével old­ják meg, sőt egyre nagyobb az igény, hogy ezeket bevonásukkal valósítsák meg. Tulajdonképpen ezt fejezi ki a Politikai Bizott­ság 1972. március 21-i, a községi pártszervek mukájával kapcsola­tos határozata is. amely ponto­san megjelölte a feladat- és ha­tásköröket. Köz égi pártszerveink e hatá­rozat útmutatásának megfelelően, politikai felelősségük tudatában egyre magasabb színvonalon végzik munkájukat. Mind több községi pártbizottság és pártvp- zetőség munkájában tapasztalha­tó a felismerés (és az ennek megfelelő gyakorlat), hogy a pártmunka színvonalának kor­szerű mércéje az, hogy milyen hatékonysággal alkalmazzák és hasznosítják a párt politikáját saját területükön és nem az. hogy a pártrendezvényeket rend­szeresen megtartják-e avagy sem, bár ez utóbbi is fontos. Gazdasági feladatok Egyre átfogóbbak tapasztala­taik annak felismerésében is, hogy a községi társadalmi, gaz­dasági, kulturális, stb. életéből melyek azok a kérdések, nyelve­ket politikai rangra kell emelni. Ezekkel a pártszerveknek és az alapszervezeteknek valamilyen formában foglalkoznak kell. A pártmunka fejlesztésének lehető­ségeit vizsgálva az utóbbi időben többször felmerült a kérdés, hogy milyen korszerű igényeket lehet és szükséges a községi pártszer­veink irányító-, ellenőrző mun­kája elé támasztani. Ezen a te­rületen mindenekelőtt a gazda­ságot kell előtérbe állítani. Egy­re határozottabban látható ugyanis, hogy amilyen mértékben gazdaságilag és politikailag erő­södnek, fejlődnek a közös gazda­ságok, úgy növekszik a befolyá­soló szerepük a helyi társadalmi­politikai életben, A konkrét pártmunka oldaláról vizsgálva ez jó alapot teremt, de felveti an­nak szükségességét is, hogy meg­felelően összehangoljuk az egyes üzemekben és a lakóterületen folytatandó politikai munkát. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében általában növekedett a községi pártszerveink szerepe és felelőssége. Az eddig végzett eredményes munkájukkal is iga­zolták, hogy az V. ötéves ter­vünk ilyen irányú célkitűzései, az erre épülő kormányprogramok sikeres valóra váltása nem kép­zelhető el tevékeny közreműkö­désük nélkül. A jövőben is min­denütt meg kell találniok a po­litikai munkának azokat a for­máit és módszereit, melyekkel se­gíteni tudják a tervek teljesíté­sét, a hozamok növelését, a nép- gazdasági és a helyi igények ki­elégítését, az egyes üzemek közös érdekeltségének — azaz együtt­működésének — fejlesztését, a meglevő üzemi tartalékok feltá­rását és termelésbe állítását, nem utolsósorban a háztáji és kisegí­tő gazdaságok megfetelő színvo­nalú termelésének szorgalmazá­sát. Alapos és körültekintő politikai mérlegelést igényel a községeink munkaerő-helyzetének vizsgá­lata és az ezzel kapcsolatos poli­tikai állásfoglalások kidolgozása is. Az utóbbi időben — főleg nagyközségeinkben — erőtelje­sebbé vált az ipari tevékenység. Egyrészt a termelőszövetkezetek melléküzemi tevékenysége, más­részt a 'kisebb-magyobb ipari üze­mek telepítése lekötötte a még fellelhető munkaerő-felesleget, vagy legalábbis jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy növekedjék a foglalkoztatottság. Olyan álta­lános igénnyel nem lehet fellép­ni, hogy minden községbe tele­pítsünk egy, vagy több iparvál­lalatot, még akkor sem, ha he­lyenként még mindig számottevő főleg a női munkaerőtartalék. Helyileg kell megteremteni azo­kat a lehetőségeket, melyek meg­oldják az ilyen jellegű gondokat. Növekvő lakossági igények A községekben élő lakosság kulturális, szociális, kommunális igényei mind jobban növeked­nek. Ez természetes jelensége és egyben kézzel fogható eredménye is a város és falu közötti különb­ségek fokozatos megszűnésének. Pártszerveinknek ezeket a kérdé­seket illő politikai fontossággal kell kezelnie. Megfelelő politikai elemzést és döntést igényel pél­dául a községpolitikai tevékeny­ség irányának meghatározása, nem kevésbé a lakosság bevonása a fejlesztések eldöntésébe és megvalósításába. Különösen nagy figyelmet igényel ez a társközsé­gekben, ahol nem ritkán külön­böző érdekütközések is előfordul­nak a székhelyközség és az egyes társközösségek között. Községi pártbizottságaink, párt­vezetőségeink a tömegpolitikai munka keretében állandóan ke­ressék az alkalmas formákat és módszereket a párt politikájának tudatosítására, r*" megértetésére. Elemezzék a lakosságot foglal­koztató kérdéseket, reagáljanak azokra megfelelően. Tapasztala­taikat jelezzék a felsőbb irányító szerveknek. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani például azokra a társadalmi-politikai ha­tásokra, amelyeket a községben működő gazdasági egységek ve­zetésének döntései, az egyes ál­lami szervek intézkedései helyi­leg kiváltanak. Többször volt reá példa ugyanis, hogy a köz­ségi pártszerveknek kezdemé­nyezni kellett ezek módosítását, vagy visszavonását, kedvezőtlen hatásaik miatt. Természetesen mindezek csak egy, de fontos részét képezik annak a sokoldalú pártpolitikai tevékenységnek, melyet községi pártszerveink végeznek. Ez a né­hány dolog is jelzi, hogy közsé­geink politikai, gazdasági, kultu­rális életének első számú és fe­lelősségteljes gazdái a községi pártbizottságok, pártvezetőségek. Irányító, ellenőrző munkájuk to­vábbi fejlesztése, munkamódsze­reik tökéletesítése alapvetően meghatározza, hogy napjainkban és a jövőben mennyiben tudunk lépést tartani a községeinkben is dinamikusan változó élettel. Látos István az MSZMP KB alosztályvezetője Nemzetközi Szemle 1978. január A folyóirat részleteket közöl Gus Hali­nak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkárának New Yorkban, a Po­litical Affairs fórumán elhangzott beszé­déből. Vietnami lapokból vett szemelvények mutatják be, hogy Vietnam — a VKP IV. kongresszusának szellemében — milyen bonyolult körülmények közepette hajtja végre új feladatait, a társadalmi, gazdasá­gi és politikai területen egyaránt. Elénk érdeklődés a falugyűléseken • A megyénkben kialakult ha­gyományoknak megfelelően már a múlt év decemberében meg­kezdődtek nagyközségeinkben, községeinkben és tanyás telepü­léseinken a falugyűlések, illetve — a helyi sajátosságoktól függő­en —, a részfalugyűlések. A mö­göttünk levő hét végéig 19 tele­pülésen került sor ilyen tanács­kozásokra. E szám is jelzi, hogy a folyamat elején tartunk, hiszen idén április végéig még 148 ha­sonló rendezvényen találkoznak a helységek lakói a tanácsok ^ nem tanácsi szervek vezetőivel — he­lyenként az országgyűlési kép­viselővel. A lakosság részéről eddig ta­núsított érdeklődés — általában 100 fölött, illetve részfalugyűlé­seken 40—50 között volt a meg­jelentek száma — is igazolja, hogy évről évre mindinkább az emberek belső igényévé válik a közéletbe való bekapcsolódás. A fórumok napirendjén — a ta­nácstörvénynek megfelelően a te­lepülés V. ötéves fejlesztési ter­vének időarányos áttekintés sze­repel. Tájékoztatást adnak az 1978. évi tervekről is. örvende­tes azonban, hogy a falugyűlé­seknek nemcsak tájékoztató sze­repe van, hanem mind a vezetők, mind a választópolgárok részéről a végzett munka értékeléséről, te­hát felelősségteljes szembenézés­ről is szó van. A község vezetői a falu népe előtt adnak számot arról, hogyan gazdálkodtak, s a lakosság ezt nemcsak tudomásul veszi, hanem véleményezi is. S amikor például javaslataival, köz­vetlen társadalmi tevékenykedés- sel is részt vállal a helyi politi­ka alakításából, azt is számonké- ri. milyen foganatja lett az elő­ző falugyűlésen elhangzott felve­téseknek, indítványoknak. 9 Tudatosodik az állampolgá­rokban, hogy akkor teljes a köz­életi demokrácia, ha nemcsak be­leszólnak a település közügyeibe, hanem ellenőrzik is jogaik érvé­nyesülését. Voltak falugyűlések, ahol azzal kezdték az elmúlt esz­tendei munka számbavételét, hogy ismertették, milyen intézkedést tettek a tavalyi javaslatok, ész­revételek nyomán, illetve mit és miért nem sikerült még dűlőre vinni. • Legtöbb kérdés, az eddigi tanácskozásokon, a fejlesztési el­képzelésekkel összefüggésben hangzott el. Hogy például mit, hova, milyen határidőre és kivel terveznek megépíttetni? (Köm- pöc, Sükösd, Apostag, stb.) Nem­csak a puszta dátum, a pénzösz- szegek, a hely ismerete kedvéért érdeklődtek, hanem, mert eseten­ként a sorrend módosítását tar­tották helyesnek, vagy más kivi­telező keresetét, mivel a szóba jött vállalat, szövetkezet a ko­rábbi létesítményt sok hibával építette fel. Az is tapasztalható, hogy minél konkrétabb a tájé­koztatás mondjuk kommunális létesítményekről, a gyermekin­tézményi hálózat fejlesztéséről, annál pontosabbak, célszerűbbek a lakosság társadalmi munkafel­ajánlásai. Mint tették ezt a fa­luból üzembe eljáró dolgozók, akik munkahelyük segítségét is kilátásba helyezve vállaltak „óvo­dai műszakot” lakóhelyükön. Az idei falugyűlések napirend­jén ugyancsak kiemelt feladat­ként szerepelnek a települések környezetvédelmével kapcsolatos kérdések. Elsősorban a település tisztasága. A környezetvédelem sokirányú feladatai közül a hul­ladékeltávolítás mindenkit egya­ránt érint. Érthető, ha az eddigi falugyűléseken sokhelyütt szinte a városokban tapasztalt tettre- készséggel, ötletgazdagsággal mondtak véleményt a szemétszál­lítás, -lerakóhely, szennyvízelve­zetés eddiginél jobb megoldásai­ról. E téren azonban még sok mást is tenni lehet. A falugyűlés igen alkalmas fórum a tavaszi tisztasági, lomtalanítási akció meghirdetésére. Ismét hangsú­lyozni kell, hogy a jó feladat­meghatározáshoz jó előkészítés szükséges. Ajánlatos a szakembe­rek és társadalmi szervek — min­denekelőtt a Vöröskereszt — se­gítségével ún. állapot-térképet ké­szíteni. A település környezeté­nek, tisztaságának állapotát ismer­ve lehet határozott tervet készí­teni a közterületek tisztántartásá­ra. virágosítási. fásítási akciókra, az élővizek, a levegő tisztaság megőrzésének módszereire. így lehet okosan, célszerűen megszer. vezni, kérni, a társadalmi támo­gatást. védnökségvállalást, kör­nyezetvédelmi őrségek továbbfej­lesztését. • A téli időszak sok lehetősé­get nyújt a felnőttek és az ifjú­ság szemléletformálására.' ami ki- ben-kiben segít kifejleszteni az ún. környezetvédelmi magatar­tást. Hogy az ifjúság milyen ér­zékeny készséggel vonható be a környezetvédelmi program sok­irányú akcióiba — akár a „Tiszta udvar rendes' ház”, akár a tava­szi fásítás, vagy környezetvédel­mi rajzpályázat legyen az — ékes bizonyíték megyénkben is fel­hozható. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Környezetvédelmi Tanács 1977 tavaszán meghirdetett országos környezetvédelmi gyermekrajz- és plakátpályázatának egyik első díjasa Tus Flóra 9 éves keceli tanuló lett. „Így járunk iskolába” c. pályanyertes rajzán fürge gye­rekhad iparkodik az iskolába — mindegyiküket gázálarc teszi arcnélkülivé... T. I. A „Világgazdaság” rovat az 1977. évi nyersanyagpiacok fő jellemzőiről, az ezzel kapcsolatos tárgyalásokról és a felmérhető kilátásokról sajtószemlét közöl. A francia baloldal vitáiról három ki­sebb cikkben kaphat némi áttekintést az olvasó. A Szocialista Internacionálénak a har­madik világhoz fűződő kapcsolatait a Na- rod Azii Afriki című szovjet folyóirat és Jenne Afrigue cikke elemzi. (KS.) Iparszerűen A Kiskunsági Tsz Területi Szö­vetség 86 mezőgazdasági szövet­kezete több, mint 30 ezer hektár szántóterületének csaknem a fe­lén már iparszerűen termeli a búzát, a kukoricát, a naprafor­gót, a cukorrépát valamint a cir­kot. A kertészeti növények ipar­szerű termesztésében is jelentős eredményeket értek el a közös gazdaságok. Akik visszaéltek a turizmus lehetőségeivel Növekedett a vám-és devizabűntettek száma Nem ette meg a telet Tóth Sándor felvétele Az év elején összegezték a Vám- és Pénzügyőrség megyei pa­rancsnokságán a két határátke­lőhely személyforgalmát, s az ez­zel kapcsolatos jogsértő cselek­ményeket. Erről beszélgettünk Bódog Antal pénzügyőr'százados­sal. a megyei parancsnokhe­lyettessel. Az elmúlt esztendőben tovább növekedett a kelebiai vas­úti. illetve a hercegszántói közúti határátkelőhelyen az utasforga­lom. Amíg 1976-ban 1 millió 64 ezren lépték át az ország határát, 1977-ben a ki- és belépő utasok száma meghaladta az 1 millió 200 ezret. — Sajnos, az utasforgalom nö­vekedésével együttjárt a vám- és devizabűntettek, illetve a vám- és deviza-szabálysértések számának emelkedése. Néhány bizonyító szám ezt még érzékletesebbé te­szi. Az elmúlt évben ötvennégy vámbűntettet lepleztünk le. amely huszonkettővel volt több. mint az azt megelőző esztendőben. A legnagyobb gondunk a vám-sza­bálysértésekkel volt. Amíg 1976- ban 241 ilyen eset történt, és ér­téke meghaladta az 1 millió 400 ezer forintot, addig a múlt esz­tendőben háromszázöt vámsza­bálysértés történt, s összege' elér­te a 2 millió 120 ezer forintot. Nemcsak a vám-, de a deviza- bűntettek és szabálysértések is emelkedtek 1977-ben. Az elmúlt évben 119-cel több devizabűn­tettet követtek el. mint 1976-ban. s a szabálysértések száma is száz­zal emelkedett. Az elrejtett, en­gedély nélkül behozni, illetve ki­vinni szándékozott ötszázforinto­sok száma (nem tévedés!) csak­nem ezerrel növekedett. A Vám- és Pénzügyőrség dolgozói több nnnt 1200 esetben érték tetten, leplezték le a szabálytalankodó­kat. a bűncselekmények elköve­tőit. s a népgazdaság számára a tavalyi 3 millió 895 ezer forinttal szemben, 5 millió 589 ezer forin­tot biztosítottak. Annak ellenére, hogy könnyítést alkalmaztak az elmúlt évben, még mindig sok olyan külföldre utazó magyar állampolgár akad. aki a turista utazás céljára szol­gáló maximális devizaösszeget ki­váltja. azt külföldön áruvásárlás­ra fordítia. s egy-két napos kint­tartózkodás után tér vissza az or­szágba. Feltehető, hogy sok ki­utazó nem pontosan ismeri a vámszabályokat. A behozott áru­cikkek — amennyioen nem ke­reskedelmi jellegűek — ötezer forintig vámmentesek. Ebben az esetben nem is kell kitölteni a vámáru-nyilatkozatot, ötezer fo­rint felett azonban a behozott árumennyiség már vámköteles, s érte 40 százalékos vámot kell fi­zetni. Egy példát erre: ha valaki egy irhabundát vásárol külföl­dön. annak ára átlagosan nyolc­ezer forint. Ezen Ki.ui még két­ezer forint értékű egyéb cikket hoz magával, s ezt feltünteti a vámáru-nyilatkozaton, csupán két­ezer forint vámot ken űzetnie. — A gyakorlat azt mutatja, hogy ötezer forint értékhatáron, felül sem tesznek bejelentést az utasok, s ezért vám-, nietve de­vizaszabálysértést, bűntettet kö­vetnek el, Így jártak Miklós Já­nos verpeléti. Siket Gyuláné és leánya debreceni. Halász Pálné hernádnémeti lakosok. A deviza- hatóság engedélye nélkül kísérelt meg ötszázforintos címletű bank. jegyet kivinni az országból Vé­kony Tamás debreceni lakos tíz darabot, és Morvái Lukács Sán­dor öregcsertői lakos nyolc dara­bot. Akadnak természetesen olya­nok is. az. ismeretlenség homá­lyában maradnak, s nem fedik fel kilétüket, amikor a rejtett árut megtaláljuk. Előfordult pél­dául, hogy 59 farmernadrágnak nem akadt gazdája. Nemcsak Kecskeméten, de a megye más városaiban is tapasz­talható. hogy a külföldről érke­zett turistáktól a piacon, vagy más nyilvános helyen vásárolnak különböző árucikkeket. Ezek tu­lajdonképpen vámszabálysértések, illetve bűntettek. A külfölditől nem lehet vásárolni forintért árut, s aki ilyet tesz. az három­ezer forintig szabálysértési, ezen felül pedig bűntettet követ el. Érdemes felhívni a figyelmet ar­ra is. hogy a külföldi állampol­gártól értékesítésre sem szabad árucikkeket átvenni. — A Vám- és Pénzügyőrség dolgozói eddig is, s ezután is azon igyekszenek, hogy a kül­földre történő utazása, illetve az országba érkező turisták útját megkönnyítsék. kellemessé te­gyék. azok ellen azonban, akik visszaélnek a turizmus lehetősé­geivel. szigorúan eljárunk. — fe­jezte be a beszélgetést Bódog An­tal pénzügyőr százados. Gcmes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents