Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-14 / 293. szám
1977. december 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Az építőipar gépesítése Bács-Kiskun megyében Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi élete az elmúlt három évtized alatt rendkívül dinamikusan fejlődött. Ebben nagy szerep hárult az építőiparra, amely í népgazdaság többi ágazatával együtt jutott el a jelenlegi színvonalra. Eredményeit új, korszerű lakások, iskolák, egészségügyi, kulturális intézmények, ipari, mezőgazdasági létesítmények jelzik. Az egyre növekvő igényekkel szemben azonban mind nehezebben tud lépést tartani. Vizsgáljuk ezúttal ennek tükrében a megye építőiparának helyzetét. Növekvő építési igények A megyében 1970 és 1976 között a magánjellegű építkezéseken kívül csaknem 31 milliárd forintot használtak fel beruházásra, ennek fele építési célokat szolgált. A IV. ötéves tervidőszak folyamán a beruházások hatékonyabbá tételére hozott intézkedések, a fejlesztések anyagi-műszaki összetételét kedvezően alakították. Ennek ellenére a szocialista építőipar a jelentkező termelési feladatait nem tudta teljes mértékben kielégíteni. A IV. ötéves tervidőszakban évenként átlagosan 150 millió, 1976- ban már 811 millió, 1977 első felében pedig több mint másfél milliárd forint volt az elutasított építési igény. Az építőipar növekvő termelési feladatainak ellátása jelentős kapacitásnövelést kíván, és mert munkaerő-tartalékokra nem számíthat, gépesítettségét, technikai színvonalát, s a meglevő géppark kihasználtságát kell fokozni. A megye tizenhét építőipari szervezete 1976-ban 2,1 milliárd forint összegű munkát végzett, 45 százalékkal többet, mint 1970-ben, s mindössze négy százalékkal magasabb létszámmal. A termelés emelkedésében az állóeszköz-állomány — azon belül főleg a gépállomány — jelentős mértékű növekedése volt a döntő tényező. Emellett a munkaerő szakképzettségének növekedése és a technológiai módszerekben, elsősorban az előregyártásban végbement -változás kedvezően befolyásolta a termelést. Az építőipar fejlesztése Egyes népgazdasági ágaknak a termelésben betöltött szerepét többféíéképpen lehet megítélni, így többek között az adott ágazatban 1 realizált nemzeti jövedelem nagyságán keresztül. Az építőipari ágazat hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez, országos átlagban 11—12 százalékot ért el az utóbbi tíz évben. Ezzel szemben az építőipar részesedése a népgazdasági beruházásokból alig 2—3 százalékra tehető. Emiatt lényegesen elmarad nemcsak attól a szinttől, amit a gyorsan növekvő építési igények követelnek, de attól is, amit a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása indokolttá tesz. Á megyei székhelyű kivitelezői építőipar összes beruházására 1970—1976 között 823 millió forintot fordítottak és ennek átlagosan több mint a felét gépi beruházásokra használták fel. A gépi beruházások részaránya egyébként az elmúlt két év alatt 35—67 százalék1 között mozgott évenként. Az állóeszköz-állomány 1976 végén meghaladta a 917 millió forintot, ami 1970-hez képest 3,4-szeres emelkedést jelent. Figyelemreméltó azonban, hogy 1974-ig mindössze 32 százalékos volt az eszközállománygyarapodás, ugrásszerű növekedés csak a Kecskeméti Házgyár, átadásával következett be. Ily módon 1970—1976 között a minisztériumi építőiparban az állóeszköz-állomány 5,3-szeresére emelkedett. Az állóeszközök összetétele javult és 1976 végén az ingatlanok, valamint a gépek és berendezések részaránya 47—47, míg a járművek 6 százalékot képviselnek. Az állóeszköz-állományból a gépek és berendezések aránya a minisztériumi építőiparban volt a legkedvezőbb. 49 százalék, a tanácsiban 43. a szövetkezeti szektorban pedig csak 34 százalék. A gépek beszerzésére 1970 és 1976 között fordított 420 millió forint eredménye, hogy a szocialista építőipar gépállománya 39 százalékkal, a gépek hajtóereje pedig 84 százalékkal növekedett a megyében. 1976 végén 3749 gép majdnem 41 ezer lóerői teljesítőképességgel állt a kivitelező szervezetek rendelkezésére. Ezen belül az állami vállalatok gépállománya 58 százalékkal, lóerőértéke pedig csaknem kétszeresére emelkedett. A szövetkezeti építőiparban — a szervezeti változások következté. ben — az építőipari gépek száma mintegy 10 százalékkal csökkent, teljesítőképességük viszont összességében emelkedett-. Elhasználódás, karbantartás Kedvezőtlen, viszont, hogy -1977 elején a szocialista építőiparban több mint 45 millió forint volt a nullára leírt állóeszközök bruttóértéke, ami az öszszes állóeszköz 5 százaléka. A teljesen leírt állóeszközök karbantartása, felújítása — éppen azok műszaki elavultsága miatt — igen költséges. A teljesen leírt állóeszközök legnagyobb hányada — 80 százaléka — gép és berendezés. 1976 végén 912 gépet már csak eszmei értéken tartottak számon. közel egynegyedét az összállománynak. Az erkölcsileg és műszakilag elavult régi típusú gépek üzemeltetése költséges. Nagy gondot okoz az alkatrész-utánpótlás is. Az építőiparban központi gépjavító bázisok — egy-két nagyobb gép javításától eltekintve — nem épültek ki. Ugyanakkor még sok kis teljesítményű gép üzemel, amelyeket célszerűbb lenne típusszűkítéssel egybekötve nagyobb teljesítményű gépekre cserélni. Ez csökkentené áz alkatrészbeszerzési gondokat, ugyanakkor élőmunka-megtakarítással járna. Könnyebb lett a fizikai munka A szocialista építőiparban 1976 végén egy foglalkoztatottnak átlagosan kétszer annyi gép állt rendelkezésére, mint hat évvel korábban, vagyis egy fizikai munkásra 1970-ben még alig négy. 1976-ban pedig már mintegy hét, lóerőben mért gépi hajtóerő jutott. A gépállomány teljesítőképességének megoszlása azonban gépfőcsoportonként jelentős eltérést mutatott, A hajtóerőnek legnagyobb hányadát — több mint egyharmadát — az erő- és energiaátalakító gépek csoportja adta, s csaknem egyötödrészt képviseltek az emelő- és rakodógépek. Jelentős még az anyagmozgatás a földmunkagépek, valamint az anyag-előkészítő és bedolgozás gépeinek 9— 13 százalékos részaránya is. Kedvezőtlen viszont a szerelőipari és befejező munk,ák gépeinek mindössze 2 százalékos hányada, ami a létesítmények befejezését hátráltatja. Az egyes munkák gépesítettségi színvonala építőipari szektoronként különböző. Mindenütt viszonylag magas — átlagosan 85—99 százalék — a habarcs- és betonkeverés gépesítettsége, a földmunkáknál viszont csak az állami szektorban megfelelő a színvonal, a szövetkezeti kivitelezőknél pedig e munkák gépesítése elenyésző. A vakolásnak majdnem felét, a meszelésnek, festésnek pedig egynegyedét végezték gépekkel, ezen belül azonban szintén jelentős az eltérés az egyes szektorok között. Alacsony a gépek kihasználtsága A fontosabb építőipari gépek , kihasználtsági foka a megyében — és országosan is — meglehetősen alacsony, s csak kismértékű javulás tapasztalható e téren. A gépeket általában csak egy műszakban használják ki, de az esetenként két műszakban; vagy hosszabbított munkaidőben üzemeltetett gépek — például kotrók, toronydaruk — kihasználtsága sem kedvező. A megye szocialista építőiparában a toronydaruknál 14. autódaruknál 21, kanalas kotróknál 17, földtoló gépeknél 20, az egykanalas kotróknál 23 százalékos a kihasználtság. s mindez nem éri el az országos átlagot. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a rendelkezésre álló gépek kihasználása az építőiparban nem kielégítő, a gépek alkalmazása a termelésben viszont növelte a termelékenységet, javította az élőmunka hatékonyságát. Az állami építőiparban a gépállomány minden egyes lóerővel való növelésére átlagosan 53 ezer forint folyóáras építőipari termelés jutott, míg a szocialista építőipar egészében ez éppen hogy csak megközelíti az 50 ezer forintot. A két mutatószám közötti különbség az állami és szövetkezeti szervezetekben alkalmazott technológiák, és a gépek közötti különbségekben rejlik. A megye építőipara előtt megnövekedett igények állnak, amelyek teljesítése tehát egyrészt csak fokozott gépesítéssel, másrészt a gépek hatékonyabb kihasználásával érhető el. Kristóf Arpádné KSH közgazdász csoportvezető Angyali” történetek... mama. A másik üde, fiatal teremtés, farmerben, hímzett irhabundában. ö az unoka, akit most készülnek megajándékozni. A nagymama már ki is nézett egy faliszőnyeget, szép darab, csak kissé konzervatív. Nem nagyon illik modern bútorokhoz. — Az állólámpátok mögé gondoltam — tervezget hangosan, lelkesen. A fiatalasszony kétségbeesetten keres kibúvót: — „Tetszik tudni, oda már vettünk egy busómaszkot.” A nagymama nem tűr ellenvetést: — „Majd máshová teszitek. Oda ez kell. Ez a szőnyeg.” Az unoka még egy kísérletet tesz. Rámutat egy kerámia gyertyatartóra. Mókás, modern Közeleg a karácsony, az emberek gondterheltek. Az egyik • azért, mert nem tudja, mit vegyen. A másik üzletről üzletre hurcolja a pénzét, de amit szeretne, az nincs. A harmadik már kinézte a szükséges holmikat és most töri a fejét, honnét teremtse elő az árát? Egyszóval ajándékozni jó, ajándékot venni — keserves. A helyzetet néha magunk nehezítjük. Az egyik áruházban gömbölyű fiatalasszony veszekszik az eladóval. — Azért mégis több a soknál, hogy éppen mackójuk nincs. Karácsony előtt! Egyebet sem hall az ember, mint hogy így gondoskodnak a nőkről, az anyákról és tessék! Egy mackót sem vehetek a gyerekemnek!... A sötétkék köpenyes tinédzser lány kínban van. Valamit dadog, hogy pont most fogyott ki a készletük. mivel ötösével hordták a mackókat és már útban van a következő szállítmány, tessék befáradni holnapután —, a vevő csak fújja a magáét. Csemetéje közben választ. Leráncigál a polcról egy csupaszőr, puha játékállatot, gügyög hozzá, határozottan rokonszenvesnek találja. Anyukája azonban hajthatatlan. Kitépi a gyerek kezéből és dúlva-fúlva távozik. Dühös az egész világra, amely — meg van róla győződve •— összeesküdött ellene. „Hát így szerezzen örömöt az ember a saját gyerekének?” — morogja. Hát így, inkább ne... A pult előtt két asszony vitatkozik. Az egyik idős, de jókarban levő, erélyes, ö a nagydísztárgy, fiataloknak való. „Ha már áldozni tetszik ránk, inkább ezt szeretnénk.” Az idős asszony rábámul az agyagvitézre és elszörnyűlködik. Mintha rémet látna. Azért megkérdi az árát. Amikor hallja, hogy ugyanannyit kérnek érte, mint a faliszőnyegért, összecsapja a kezét. — Elment az eszed, édeslányom ? Tiszta pénzpocsékolás ilyen haszontalan holmiért egy fillért is kiadni. A szőnyeg az más. Arra szükségetek van. Persze, ha gondolod ... Az unoka már bánja, hogy szólt. Szeretik egymást és tudja, hogy a mamika jót akart. Örömöt akart szerezni. Miért rontaná el a kedvét? Majd viszszajön és megveszi a kerámiát. Ezzel lepi meg karácsonyra a férjét... □ □ □ Két, gondosan kozmetikázott, jólöltözött barátnő ül a cukrászdában. A hajuk frissen festett, a körmük lakkozott. Körülöttük négy széket töltenek meg a csomagok. — Szörnyű — szívja mélyre hosszú, külföldi cigarettája füstjét a szőke —, egy vagyont elköltöttem és nem vettem semmit. Egy karton Marlborót, ezt is pult alól, mit csináljak, ha a Jóskám csak ezt szereti? Ildiké igazán igénytelen, csak farmert kért, a kolléganőim szereztek 1500 forintért. Jancsikának lejártam a lábamat egy tévépingpongért, de megszereztem. Külföldről hozta valaki és háromezret kért érte. — Még jó, hogy kaptál — bólogat megértőén a vörös. — Nem is értem, hogy ezeket a cuccokat nálunk miért nem - árusítják? * Már szinte látom, hogy eljön az idő, amikor egyesek fel lesznek háborodva, hogy nem vehetik meg a toronyórát láncostól! Miért ne? Ha egyszer valakinek arra támad gusztusa? És meg is engedheti magának! V. Zs. Téli képzés a mezőgazdaságban Üj továbbképzési formákat vezetett be a téli időszakra a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézete. A mezőgazdasági üzemi vezetőutánpótlás biztosítására januárban három féléves oktatás kezdődik levelező tagozaton, A kijelölt intézményben elsőként az állami gazdaságok szakembereit készítik fel a magasabb szintű vezető állások betöltésére: olyan szakemberek szerzik meg a képesítést, akik már eddig is vezető munkakörben dolgoztak és kellő gyakorlati ismerettel rendelkeznek. Ezt az oktatási format később kiterjesztik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar más területeire is. Az üzemi gyakorlatban gondot okoz, hogy nincs elég művezető, akik egy-egy részleg munkáját kellő szakmai ismeretek birtokában irányítanák. 1979-ben három szakmában kezdik meg az oktatást, az országban 12—15 helyen. Az első művezető-tanfolyam még a téli időszakban kezdődik; a gépüzemek szakembereit oktatják majd. A téli időszakban kidolgozzák az 4978-as év egyéb új rendszerű továbbképzési formáit. Miután a tapasztalatok arra figyelmeztettek hogy szükség van az üzemmérnökök továbbképzésére, jövőre megkezdődik a szak-üzemmérnöki oktatás, amely egy-, vagy másfél éves időtartam alatt a mezőgazdaság egy-egy ágazatában korszerű ismeretanyaghoz juttatja például az állattenyésztőket, akik ily módon szakosodhatnak egyes állatfajok tenyésztésére. Az oktatás levelező tagozaton indul, majd a tapasztalatok alapján egész sor üzemmérnöki szakmára terjesztik ki a képzést. A téli időszakban a falvakban gazdatanfolyamokat tartanak, ahol egyebek között a háztáji állattartás és növénytermesztés újabb módszereit sajátíthatják el a hallgatók. (MTI) I BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Karácsonyi vásár Berlinben # Az NDK fővárosában, mint minden évben, az idén is fényes külsőségekkel folyik egész decemberben az ünnepi vásár. (Telefoto—AP—MTI—KS) A lengyel szellemi export Az export fogalmát rendesen konkrét termékek eladásával társítjuk. Gépek, gépkocsik, élelmiszeripari, ruházati cikkek azok, melyek kivitelével Lengyelország jelentős devizabevételhez jut. Vajon csakis és kizárólag anyagi javak eladásából származhat bevételi forrás ? A devizakeret növelésének egyik leghatékonyabb módja technikai ötletek eladása — a szellemi export. Így gépek helyett eladhatók műszaki tervek, találmányok, szabadalmak és szakemberek külföldön teljesített szolgáltatásai. Ezek is „áruk”, méghozzá a világpiacon igen keresettek. Végeredményben a műszaki ötletek eladása nemcsak helyettesíti egy adott ország termék- és berendezéskivitelének egy részét. de meg is könnyíti azt. Ha jó egy műszaki kérdés megoldása, feltehetően jónak kell lennie a berendezésnek is, amit ott gyártottak, ahol az elgondolás született. Lengyelország ismert jó szakembereiről, akiket szívesen alkalmaznak a legkülönfélébb területeken, mint vezető szakértőket. Ezt talán legjobban bizonyítja az a tény. hogy minden negyedik versenytárgyalás, amin részt vettek, az ő sikerüket hozta, és — ami ezzel jár — számos ország adott megbízást fontos beruházások kivitelezésére. A szakértők főleg a műszaki-tudományos tanácsadással foglalkozó „Polservice” külkereskedelmi vállalat közvetítésével utaznak külföldi szolgálatra. A világ minden sarkában, pontosabban 50 ország területén 1800 lengyel szakember végez munkát ilyen formában. Legkeresettebbek a geodéták, orvosok, állatorvosok és a kereskedelmi flotta tisztjei. Afrikában és a Közel-Keleten gyakran találkozni lengyel építészek, városrendezők tervei nyomán létesült épületekkel. A kereslet egyre nő, és minden jel arra mutat, hogy néhány év múlva megduplázódik a külföldön dolgozó lengyel specialisták száma. Jól jövedelmező a gyártástechnológiák értékesítése is. Elsősorban a fémkohászat, a vegyipar, és élelmiszeripar ad el licenceket. Például a forgattyús tengelyek kovácsolásának TR-módszerét, amit egy poznani intézetben dolgoztak ki, megvásárolta Japán, az NSZK, Olaszország, Spanyolország, az NDK. Jugoszlávia. Csehszlovákia és Svájc. Az iparilag fejlett országok között sok vevője akadt az öntvénymagok hideg előállítási technológiájának, az építőiparban használt textilszállal erősített vakolatnak, a húsfüstölés nagyüzemi megoldásának és a kén tisztítási eljárásának. A listán ott találjuk a kétütemű motorok szivattyú nélküli üzemanyag-befecskendezését, a ciklohexán oxidálását és egy sereg nem hagyományos megoldást. Néhány komplex feladat egy-egy ország egész fejlődésében meghatározó jelentőségű. Többek között Mexikó számára készítettek átfogó tervet a Rio Escondio kciszénlelőhelveinek feltárására, ugyanott megrendelést kaptak bányaüzem kiépítésére is. Lengyelek készítették Bagdad húszéves távlati városrendezési tervét. Ezenfelül Irakban lengyel irányítással öntözőmű épül. Líbiában több iparág, köztük a cukorgyártás megteremtésében működtek közre. Az algériai Osranban tengerészeti műszaki intézetet létesítettek, amely a külföldi cégek termelését ellenőrzi. A harmadik vijág országaiban sokfelé szervezik az egészségügyi szolgálatot, komplett kórházakat állítanak fel. Sok megbízást kapnak az ENSZ-től is. A szellemi exportnak nagy jövőt jósolnak Lengyelországban. Az ilyen tevékenység kifejlesztésével is növelni lehet az ország nemzeti jövedelmét. Marek Przybylski Halászat Vietnamban • A vietnami nép fő gazdasági tevékenységei közé tartozik a halászat. A Phu Quoc szigetének lakói évente 40 ezer tonna halat halásznak. A méhek doktorai A kubaiak kedvenc időtöltése a méhészkedés: az ország lakói a XVIII. század második felétől foglalkoznak méhekkel, s a XIX. század elején már több mint százezer kaptárt írtak össze. Ma is igen jelentős a méhészkedés Kubában, s az ország fontos exportterméke az extra-fehér, a fehér, a halványsárga és az ámbraszínű méz. A méztermelés növelése érdekében nagy gondot fordítanak a méhgyógyászatra. A méhek betegségeivel és életkörülményeivel foglalkozó kutatóintézet 1965-ben kezdte meg munkáját. Ma a méhegészségügyi szakszolgálat kiterjed az állami szektor egészére és a kisparaszti méhészkedés több mint felére. A kubai méz igen jó minőségű, s ebben nagy része van a méhészeti gyógyszolgálatnak: a kaptárak időszakos felülvizsgálatának, a fertőző betegségek korai leküzdésének, a méhek osztályozásának, a rendszeres lépmintavételeknek. A beteg méhtörzseket antibiotikumokkal kezelik* és azonnal elkülönítik az egészségesektől. A méhészeti kutatók tervei között szerepel a méz-paraméterek második országos felülvizsgálata, az úgynevezett egzotikus méhbetegségek elleni szervezett küzdelem. (BUDAPRESS—PRENSA LATINA) Villamosok bemutatója A leningrádi Zajacsij közben szabadtéri kiállítást rendeztek a különböző korok villamosainak bemutatására. A város és villamosainak történelme szorosan egybefonódott. Az első teljesen fém villamos a Vörös Putyilov Gyárban készült. Ez tette lehetővé a leningrádi közlekedési vállalat dolgozóinak, hogy menetrend szerint dolgoznak. Utóda, az LM—33 modell a blokád alatt a sebesültek szállítását végezte kisebb átalakítás után. Most a Néva-parti város új kerületeiben a zajtalan LM—68M típusok közlekednek. Már tervezik a legújabb típust, az LVSZ—80 modellt.
