Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-14 / 293. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1977. december 14. A környezetvédelem és a mezőgazdaság Az országban a becsült adatok szerint különböző növényeket a betegségek, az állati kártevők, sőt a gyomok is károsítják, általában évente ezek hatásaként 15—30 százalékos a termésveszteség. Az ellenük való védekezésben a vegyszerek kerültek előtérbe és sajnos a mezőgazdasági üzemek elhanyagolják az agrotechnikai és mechanikai növényvédelmet és gyomirtást. Az állati kártevők, betegségek, gyomok irtását, illetve ezeknek az országba történő be- és kihurcolását, az egészségre ártalmas növényvédőszer-maradványokat tartalmazó növények felhasználásának megakadályozását a növényvédelemmel foglalkozó intézet, illetve e területen dolgozó szakemberek végzik. A Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi munkabizottsága a minap tanácskozást tartott. Kontra László, a munkabizottság elnöke bevezetőjében szólt a környezetvédelem jelentőségéről az eddigi üléseken megtárgyalt feladatok, teendőik sorsáról. Ezt követően Balogh Béla, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatója foglalkozott a mezőgazdaság vegyszerfelhasználásával és ennek a környezetre gyakorolt hatásával. Bács-Kiskun megyében évente nyolc-kilencezer tonna vegyszert használnak fel a mezőgazdasági üzemek. Mintegy 1700 szántóföldi nagyüzemi permetezőgéppel, tizenöt repülőgéppel, illetve helikopterrel, és több száz háti permetezőgéppel juttatják ki a növényekre. Az utóbbi években megnövekedett azoknak a területeknek az aránya, ahol repülőgépről szórják ki a vegyszert. Ugyanis a megyében 1960-ban 1400, tíz évvel később 49 ezer, az idén pedig 511 ezer hektárra légi úton került a növényvédő, illetve gyomirtó szer és a műtrágya. A nagymennyiségű növényvédő szerek szakszerű felhasználásáért, a gépek helyes üzemeltetéséért a megye területén mintegy kétszáz növényvédelmi szakember felel, a vegyszerezés! munkák végrehajtását pedig négyezer növényvédelmi szak- és betanított munkás hajtja végre. A szerek felhasználását jogszabályok írják elő, amelynek betartása hozzájárul az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi feladatok teljesítéséhez is. Az utóbbi években különböző tiltó, korlátozó intézkedések születtek. Egyebek között tilos a klórozott szénhidrogének, valamint a nehezen bomló készítmények felhasználása. Speciális laboratóriumban vizsgálják a vegyszerrel kezelt területek termését, valamint a talajt és a környéken levő vízgyűjtőket. A műtrágya-felhasználás növekedett az elmúlt másfél évtizedben. Az 1960-as évek elején hektáronként csupán 60—70 kiló, az idén 250, s 1980-ban várhatóan 300 kiló műtrágya jut. Az idén a megyében csaknem 130 ezer tonna műtrágyát használtak fel. A kijuttatott műtrágyák 70—80 százaléka hasznosul, a többi a csapadékkal és a talajvízzel kimosódik, vagy a különböző mikroszervezetekbe épül. A helytelen tárolás következtében a műtrágyák 15—20 százaléka ugyancsak „elvész”. A rossz tárolásból és a vegyszereknek a talajvízbe jutásából jelentős a környezetszennyezés. A nagyüzemi állattenyésztő telepek környékén a hígtrágya elhelyezése okoz gondot, az országban évente mintegy 450 ezer köbméter kerül a természetes vizekbe. A szakosított telepek 30—40 százalékában tekinthető többé-kevésbé megoldottnak a hígtrágyakezelés. A környezetvédelem érdekében az elmúlt esztendőkben jelentős intézkedések születtek a mezőgazdasági üzemekben is. A jelenlegi helyzettel azonban senki nem lehet elégedett, ugyanis — mint ahogyan a munkabizottsági ülésen a hozzászólók elmondták — sok még a teendő. Szóltak arról, hogy a szövetkezetekben nem megfelelő a vegyszerek tárolása, nincs megoldva a növényvédő ruhák helyes mosása, és néhány gazdaságban nincs szakember, aki ellenőrizné és irányítaná a növényvédelmi munkákat és a vegyszerfelhasználást. Cs. I. Két évvel a döntés után Mi készül és mi nem a kiskőrösi szövetkezetben Az ipari szövetkezetek egyik legfőbb gondja termelésük korszerűsítése. Mivel kis sorozatú termékek gyártására rendelkeznek megfelelő feltételekkel, s mert általában sokféle szakmában foglalkoztatják tagjaikat, termelésük igen vegyes képet mutat. Nemcsak általában, hanem szövetkezetenként is igen összetett a termékszerkezet. Három évvel ezelőtt, az V. ötéves tervkoncepciók kidolgozása idején gyakran hangzott el a fentiek megoldására egy bűvös kifejezés: a profiltisztítás. Figyelmébe ajánlotta ezt a szövetkezeteknek a KISZÖV. de maguk a szövetkezetek is elhatározták, hogy túlzottan elaprózott termelési kapacitásaikat igyekeznek összébb vonni. s ezt az ésszerűsítést egybekötik a termékszerkezet korszerűsítésével. Olyan áruk készítéséről mondanak le tehát, amelyek gyártása nem gazdaságos, fejlesztésükhöz hiányoznak a feltételek, s olyan termékekre' összpontosítják energiáikat, amelyeknek van jövője a piacon is. meg a szövetkezet szempontjából is. A fenti elhatározások jegyében készült a Kiskőrösi Vegyes és Építő Ipari Szövetkezet jelenlegi ötéves terve. Azt tartotta szem előtt a kollektíva, hogy szolgáltató tevékenységük bővítésének anyagi feltételeit az árutermelő üzemek teremtik meg. Mivel az igények a szolgáltatások iránt gyorsan növekednek, olyan termelési háttérre van szükség, amelyik tartja ezzel a lépést. A profiltisztításról két éve döntött a szövetkezet, a tervbe vett változások azóta nagyrészt meg is valósultak. Két esztendő alatt. Ennek a még ma is szerteágazó területnek a termelési főmérnök, Kiss Csaba a gazdája. Vele veszszük sorra mi készül, s mi nem készül ma a szövetkezetben. — A faipari részlegben ez évtől mindenki sorozatgyártásban dolgozik. Megszüntettük az egyedi berendezések készítését és helyszíni szerelését, mert ez a tevékenység, a mi lehetőségeinkhez túlságosan bonyolult feladatot jelentett. Bőven volt mit változtatni a vasipari részleg munkájában is. Abbahagytuk a bádogedények, a csatornaszerelvények és a játszótéri mászókák gyártását. E két utóbbit átadtuk egy túrkevei szövetkezetnek, hogy ne váljanak a termékek hiánycikké. A felszabaduló munkaerőt jól tudjuk hasznosítani. Az ISV sertéstartási rendszerhez tartozó battériákat gyártunk, az idén 20 millió forint értékben. A termékváltás gyümölcse egy jelentős szocialista exporttétel is. Elkezdtük a sertésetetők gyártását, s ebből a termékből ugyancsak az idén terven felül 7 millió forintos külföldi szállítást teljesítettünk. A féküzemben már régebben megértek a feltételek a termékváltásra. Az általunk gyártott • Készülnek a bukósisakok. fékszelepekre ugyanis egyre kevésbé van szüksége a járműiparnak. Valami mást — korszerűbbet kellett találnunk helyette. Egy hazai szabadalom képében sikerült is felfedezni egy sajátosságainkhoz illeszkedő, mégis magas műszaki színvonalú terméket A neve tengelykapcsoló lábszelep, s ez évtől sorozatban gyártjuk. A szakszerű elnevezés mögött az autóbuszok és tehergépkocsik ku p 1 u ng j ána k „levegőrásegítő’ ’ berendezése értendő, amely negyedére csökkenti a kuplungoláshoz szükséges láberőt. Alkalmazásával a^ autóbuszok vezetése sem megerőltetőbb. mint a személygépkocsiké. Az Ikarusz hatszáz távolsági buszt szerelt fel ezzel a szeleppel, s a Csepel Autógyár exportra is szállított „lábszelepes” gépkocsikat, A szelep jól vizsgázik, reméljük, rövidesen növelhetjük a gyártását. Akkor tovább javul a féküzem gazdaságossága. Döntésre vár a bukósisak-részleg is. Mégpedig a Közlekedésbiztonsági Tanács döntésére. Magyarország ugyanis csatlakozott az ENSZ közlekedésbiztonsági szabványaihoz, azok pedig a mostani KRESZ-nél szigorúbban ítélik meg a bukósisakokat. Ezért várható, hogy a jelenlegi típusok közül néhányat fokozatosan kivonnak a forgalomból, s helyettük ütésállóbb, biztonságosabb sisakok használatát rendelik el. Ekkor csökkenteni tudjuk a választékunkat. s növelni az erősebb sisakok gyártását. < Már most igyekszünk elérni a legmagasabb követelményeket. Egyelőre — közbülső lépcsőként — az úgynevezett Din-szabványnak megfelelő bukósisakokat gyártjuk, s az a törekvésünk, hogy mielőbb elérjük a legszigorúbb nemzetközi mércéket. Ez a Dinszabvány egyébként az exportképesség feltétele, s hogy megfelelünk neki, arról a növekvő tőkésexport tanúskodik. Exportnál tartva hozzá kell fűzni, a főmérnök mondanivalójához. hogy a kiskőrösi szövetkezet ez évben csaknem 27 millió forint értékű tőkés megrendelést teljesített, árutermelésének csaknem 20 százalékát értékesítette nyugati piacokon. A profiltisztítás a szövetkezetnél a hatékonyság ugrásszerű javulását eredményezte. Az idén, amikor a legtöbb új termék sorozatgyártása kezdődött, mintegy 15 százalékot léptek előre. Egyenletesen, a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a termelékenység is. Ezért tudták a létszám csökkenése mellett fokozni termelésüket. A két éve megkezdett program még nem zárult le teljesen, hiszen, mint Kiss Csaba mondta, két fontos termékük sorsáról még nem hoztak döntést a megrendelők. A várható változásokra azonban felkészültek Kiskőrösön. Zs. A. Sebész a pártvezetőség élén Találkozásunk időpontját reggel nyolcra jelölte meg. Gondoltam, mielőtt teljes figyelmét lekötné a munka, beszélgetésre számára ez a legalkalmasabb óra. A megyei kórház folyosóján megpillantva azonban fáradtnak tűnik dr. Gréczi Imre adjunktus. Csak derűs közvetlensége és szavainak frissesége látszik ellentmondani a szeme alatti árnyéknak. Mielőtt letelepednénk, azt indítványozza, nézzük meg az osztályt. — Két műtétet végeztünk az éjjel. Egyikük ápolónőnk férje. Csúnya törések a jobb alsó lábszáron ... — Ezek szerint nemigen aludt az éjszaka — jegyzem meg, miközben a folyosóvégi terem felé tartunk. — De igen, nagyjából négy órát. Két részletben ... A baleseti sebészet intenzív osztálya nyújtotta látványról szívesen lemondtam volna, Műtétileg ellátott, törött-zúzott öntudatukat vesztett, vagy éppenhogy eszmélő emberek. Némelyikük élete egyetlen jeléről a lélegeztető készülék gondoskodik, s az élet-halál küzdelmet az esetek többségében az élet javára segít eldönteni, — Ehhez a legénykéhez, bizony kevés volt a reményünk, de tegnap kinyitotta szemét. Szép, értelmes tekintet, jó jel! — mutat Gréczi Imre n hároméves kisfiúra, aki egy hónap után kezd eszmélni. A másik kiságyban rezdüléstelen apróságnál megállva megjegyzi: — Pár napia került be, a koponyája sérült. Mindkettő autóbaleset volt... Szükségletté válik ... Nehéz szabadulni az Iménti látvány szorongató hatásától. S csak tiszteletet érzek a baleseti sebészi hivatást megtestesítő, valami szokatlan biztonságot árasztó férfi Iránt, akit ezúttal mint pártmunkást kerestem fel. Gréczi Imre ugyanis a megyei kórház kilenctagú pártvezetőségének titkára. Amikor mozgalmi tevékenységének kezdetéről kérdezem, mosolyogva közli: — Én sem születtem párttitkárnak. Az indítást az ifjúsági mozgalom adta. Baján, a III. Béla Gimnázium KISZ-titkára voltam 1957-ben. Ma is kellemes visszagondolni például a Finomposztó KISZ-szervezetével való együttműködésre. Mészáros János — most a kecskeméti városi pártbizottság titkára — volt a posztós KISZ-titkár. ök, a posztósok segítettek az iskolában létrehozni a KISZ-klubot.. . Nos, így van, az ember belelendül, szükségletévé válik. Egyébként soha nem voltam bólogató természetű ... — Teljes embert kívánó hivatása mellett gondolom, nem lehet könnyű a megyei kórház pártvezetősége titkárának lenni. — Ahogy vesszük. Azt hiszem, függetlenített tisztségként nem csinálnám. Éppen az tesz szabaddá, hogy a szakmában is megteszem a magamét. Így bátran mondhatom: gyertek utánam. A kórházban, illetve hét helyen működő intézményeiben évente mintegy harmincezer fekvő- és hozzávetőleg egymilliókétszázezer járóbeteg ellátása történik. S épül az új megyei kórház. A gyógyító munkával szemben nagy az elvárás, a munka feltételei viszont nem egy tekintetben elmaradottak. Mindezek jelzik, hogy pártvezetőségünk elég bonyolult körülmények között végzi felelősségteljes munkáját. A beszámoltatás rendszere — Annál indokoltabb a kérdés: miként történik az intézmény pártirányítása? — Pártvezetőségünket 1975 elején választotta meg az összevont taggyűlés; testületünk irányítása alá három alapszervezet tartozik. Korábban egy pártszervezet működött a kórházban. A pártmunka módszerei, a munka stílusa kérdéseinek ismerete alapvető a titkári megbízatás ellátásához, mindenekelőtt az erre vonatkozó szakirodalmat tanulmányoztam. Utána a reszort-elosztás, majd a pártmegbízatások konkretizálása következett. Az Irányításban elsődleges annak megszervezése volt, hogy ki, hol számoljon be és hogyan. Pártvezetőségünk az egész egészségügyet átfogja a megyeszékhelyen. A kommunista körzeti orvosok és bölcsődei vezetők például önálló pártcsoportot alkotnak az egyik alapszervezetben. Így kiterjesztettük az információt, s ez kizárja a pletyka-szintű értesüléseket. Megszerveztük tehát a beszámoltatás rendszerét, s úgy terveztük, hogy megbízatásunk ideje alatt minden szakterület felelőse beszámol. Ehhez megadjuk a szempontokat. És az sem lényegtelen, hogy a beszámoltatás kétsíkú. A járóbeteg-ellátás kérdéseiről a rendelőintézet vezetője, s az ott működő III-as pártszervezet számol be. A közeljövőben a gazdasági igazgató beszámoltatása esedékes; az elhangzottakról ugyanakkor a lies alapszervezet képviselői mondanak véleményt. Közbevetőleg megemlíti Gréczi Imre, h<?gy a sikeresen tevékenykedő agitáció-propaganda bizottság mellé pártépítési és gazdaságpolitikai munkabizottságot is létre kíván hozni a pártvezetőség. — Hogy ne csak a párttitkárnak fájjon a feje! — teszi hozzá kedélyesen. Aztán komolyra fordítva a szót, így érvel: — Nagyon sok gazdasági kérdés elemző feldolgozásában, javaslatkészítésben segíthet egy ilyen bizottság. És össze lehet úgy hozni — akad gazdaságpolitikai kérdésekhez értő, azokkal szívesen foglalkozó orvos —, hogy a munkabizottság mégiscsak egészségügyi legyen! Elvi beleszólással Visszakanyarodva a pártirányításhoz, újabb mozzanattal hozakodik elő. Nevezetesen azzal, hogy nincs minden osztályon párttag, ezért létrehozták a patronáló pártbizalmi rendszert. A megbízatást ellátó kommunista, hogy a párt segítségét oda vigye, kapcsolatban áll az adott osztállyal. Tájékoztat és tájékozódik is egyben, tehát a véleménye fontos. S hogy ez ne legyen szubjektív, a pártcsoport-kollektíva segíti. Egy-egy tájékozódáskor a vezető főorvostól a takarítónőig mindenkivel beszélgetnek. Szükség szerint pedig megerősítik a csoportot bérügyi, pénzügyi szakemberrel, vagy éppen a pártvezetőség valamely tagjával. — Alighanem ezért is érdemiek és színvonalasak nálunk a taggyűlési viták. Előfordult, hogy a taggyűlés elutasította, mert nem volt tárgyilagos az előterjesztés, Elterjedt a híre; itt nem lehet mellébeszélni... A demokratizmus érvényesülése szempontjából is fontosnak tartjuk az osztálypatrónus rendszert. Segítség ez az osztályvezetőknek, akik mellett ott van a pártbizalmi csakúgy, mint a szakszervezet és a KISZ képviselője. A cél: az osztály valamennyi jelentősebb kérdését úgy terjeszszék egy fokkal feljebb, hogy azt valóban a kollektíva javasolja. A bérkérdéseknél a pártbizalminak nem a száz forint odaítélésébe, hanem az elosztás elvébe kell beleszólnia. Máris jól bevált ez a módszer, például a bőrosztályon, a laboratóriumban, s a baleseti sebészeten is. Ugyszerető hozzáértéssel az intézményben működő tömegszervezetek pártirányitásának mikéntjét kezdi taglalni Gréczi Imre, amikor személyesen keresik, majd telefonhívás szólítja el. — Délután előadás az egészségügyi szakiskolában; az egyik társadalmi munkám — jegyzi meg magyarázólag, miután leteszi a kagylót. S váratlanul újabb témát pendít és fejtegeti: Szakmai és emberi távlatot — A legutóbbi ülésén pártvezetőségünk jóváhagyta a káderutánpótlási tervet. Fontos téma. Jelenleg sok az útkeresés a szakemberellátás területén. A kórházban is lényeges a kiforrott törzsgárda jelenléte. Az orvos számára pedig alapvető a szakmai perspektíva biztosítása. S a másik, hogy állampolgárként is legyen távlata, tehát letelepíteni, odakötni a városhoz. A lakásgond közismert. A szakemberhiány pótlása és az új kórházhoz szükséges szakemberek megszerzése nem képzelhető el lakás nélkül. Pártvezetőségünk azt szorgalmazza például, hogy az egyetemről Kecskemétre kerülő fiatal szakember az ifjúság! garzonház mintájára, kapjon lakást az egészségügyi dolgozók házában. Előtakarékosság mellett. Miután pedig letette szakvizsgáját, s az intézet is marasztalni szeretné, jusson végleges lakáshoz. Hasonló módszert szeretnénk követni a nővérszállásnál. A szakmai érvényesülés kérdésére visszatérve; efelől több <helyen tájékozódtunk, tapasztalatokat gyűjtöttünk. Szolnokon például az orvosok 50 százaléka a törzsgárdához tartozik. A másodorvosok véglegesítése főorvosi cím adományozásával történik. Csak egy-egy ember kinevezése esetén könnyen kialakul a szakmai féltékenység, a párharc. És nincs szakmai távlat, ami nehezíti a letelepedést. Adott a tanulság: nem kell félni a címtől! Ha egy osztályvezető főorvos mögött tíz ilyen főorvos van, attól nem lesz anarchia, a feladatokat el lehet osztani, s így a legjobb rátermettség is kiválasztódik... S akkor nem szóltam még_ a sokszor felemlített „hálapénzről”, amely a nem differenciált bérezést — nincs ugyanis mozgóbér — csak tovább torzítja. Ma egy beteg gyógyítása kollektív munka. A bizonyos hálapénz e kollektív munka egyéni kisajátítását jelenti. Ez mérgezheti a légkört. És nem segíti a káderpolitikát. A szolnoki példa figyelemre érdemes. Pártvezetőségünk elfogadta a javaslatot, egyetértett vele az igazgatói tanács is. Következnek tehát a további lépések. Szeretnénk ezt szakmai távlatként. S valami hasonlót az egészségügyi szakkérdésben is ... A folyosóra nyitott ajtóval szemben ülő partnerem hirtelen feláll, s örömmel üdvözli a belépőt. Hajdú Kornél, a ZIM kecskeméti gyár pártvezetőségének titkára érkezett hozzá egy kis tapasztalatcserére ... Perny Irén Csehszlovákia legnagyobb építkezése: Prága Nemrég hagyták jóvá azt a nagyszabású komplex tervet, amely a csehszlovák főváros fejlesztésének elképzeléseit tartalmazza — 1990—2000-ig. Ebből egyelőre az 1980-ig terjedő feladatokat dolgozták ki részletesen. A terv kiterjed a lakások, egészségügyi intézmények építésére, a főváros közlekedésének korszerűsítésére, az élet úgyszólván minden területére. Prágának ma 1 170 000 lakosa van; 2000-ig a lakosság száma elérheti az 1 400 000-t. A lakásviszonyok megfelelőek. A prágaiak háromnegyede lakik 1945 előtt épült házakban; az elmúlt öt évben több mint 40 ezer új lakást építettek, a következő öt évben pedig 58 ezret vehetnek birtokukba a lakók. A népesség várható növekedésével számolva, 1990-ig 20 000-re akarják növelni az új lakások számát, ami a jelenlegi prágai lakásállomány 50 százaléka! A nagyarányú építkezés tizenegy új lakónegyeddel gazdagítja Prágát, általában a városszéleken. Ezzel arányosan növelik a szociális és kulturális létesítmények, a szolgáltatóházak stb. számát is. Megépül a csehszlovák főváros Kongresszusi Palotája, modernizálják a Nemzeti Színházat. A közlekedés fejlesztése is fontos cél. A metró első szakaszát két éve helyezték üzembe, 1980-ig további — mintegy 20 kilométernyi — vonalát építik meg. Modernizálják a főútvonalakat és csatlakoztatják az autópályákhoz. Hasonló gondot fordítanak a víz-, elektromos áram-, hő- és gázvezeték-hálózat bővítésére. Prágát méltán nevezik Csehszlovákia legnagyobb építkezésének: az elmúlt öt évben 40 milliárd cseh korona volt, a következő öt esztendőben 60 milliárd lesz az az öszeg, amit a fővárosban építkezésre fordítanak. (BUDAPRESS—PRAGOPRESS)
