Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-13 / 292. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. december 13. Földművelés a magasból Nagyobb feladatokra készülnek A selfmíívelet A self a szárazföld közvetlen folytatása a tengerekben és az óceánokban. A kifejezést egyre gyakrabban alkalmazzák a KGST-tagországok geológusai, közgazdászai és bányászai. A műszaki-tudományos forradalom korszakában jelentősen megnövekedett a fémek és más ásványi anyagok kitermelése és felhasználása. Szélesedtek az ásványkutatások is. Kőolajért és földgázért már 10 ezer méteres mélységig fúrnak le, fémeket pedig egyes országokban még három kilométeresnél nagyobb mélységekből is feltárnak. Az a veszély, hogy a szárazföld fémkészletei fokozatosan kimerülnek, arra késztette a kutatókat, hogy figyelmüket az óceánok felé fordítsák, melyek roppant kincseket rejtenek. Geológiai szempontból a self szerkezete és ásványkincstartalma ugyanolyan, mint a vele határos szárazföldé. Jelenleg a világnak mintegy száz országa foglalkozik a tengerfenék aktív kutatásával és új nyersanyagforrások feltárásával. Innen nyerik a világ kőolajtermelésének több mint 20 százalékát, s ma már kitermelik a tengerek mélyén található ónt, gyémántot, titánt, ként, borostyánt, és egyéb ásványokat is. A KGST-országok tengergeológiai közös programjában a selfkutatás az egyik legfontosabb helyet foglalja el. Az együttműködés fő területe a Balti- és a Fekete-tenger, a kutatások fő témája pedig a kőolaj- és földgázlelőhelyek felkutatása. A talajrétegek tulajdonságaiból arra lehet következtetni, hogy a tengerek alatt kiterjedt kőolaj- és földgázmezők lehetnek. Ezek feltárását természetesen az üledékrétegek aprólékos, geofizikai módszerekre alapuló vizsgálata előzi meg. A selfkutatáshoz speciális hajók, felszerelések, képzett szakemberek kellenek, ezért is szükséges, hogy a tagországok közös erőfeszítéssel folytassák a munkát. A Szovjetunió, Lengyelország és az NDK már közös kutatásokat végzett a Balti-tengeren. Az expedíció eredményeképpen lehetővé vált, hogy az országok összesítsék eddig külön-külön szerzett tapasztalataikat és átfogó képet kapjanak a Balti-tenger délkeleti részén a tengerfenék talajrétegeinek összetételéről. A három Cszág kutatói távlati feladataiit is közösen határozták meg. Bolgár és szovjet geológusok a Fekete-tenger délnyugati részén is sok anyagot gyűjtöttek össze a kőolaj- és földgázlelőhelyekről. Itt is előkészítették a további kutatásokat, térképeket állítottak össze és előzetes felméréseket végeztek az ásványkincskészletekről. A KGST-országok geológusainak figyelme azonban nemcsak a selfek kőolaj- és földgázkincsére irányul. Bulgária, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia geológiai intézetei többek között építőanyag-lelőhelyeket is keresnek a tengerek vizeiben. A tenger szakadatlan mozgása a parti övezetben homok- és kavicslerakódásokat alakít ki, amelyek kiváló nyersanyagai lehetnek az építőiparnak. Már elkészült egy térkép arról, hogyan helyezkednek el ezek az anyagok a parti vizekben. Néhány ország építővállalatai már ebben a tervidőszakban megkezdhetik a tengeri eredetű nyersanyagok ipari feldolgozását. (APN—MTI) Szovjet és lengyel repülőgéptervezők néhány évvel ezelőtt új mezőgazdasági géptípust fejlesztettek ki, amelynek gyártására a mieleci repülőgépgyár — ahol a felvétel készült — is berendezkedett. Az M—15 rendkívül szokatlan, merész konstrukció. Ez a világ első olyan mezőgazdasági repülőgépe, amelynek sugárhajtású gázturbina a hajtóműve. A turbinát a 12,5 méter hosszú, 5,2 méter magas, 22 méter szárnyhosszúságú gép kabinjának tetején helyezték el a tervezők. A 2,2 tonna szórandó anyag befogadására alkalmas tartályokat a kettős szárnyak közé, két oldalra építették be. Az alacsonyan levő két tartály a földön oldalról könnyen hozzáférhető, s mindkettő egyidejűleg tölthető. Így egy gép naponta 35—40 tonna műtrágyát vagy más anyagot is kiszórhat. Ha a gép tíz méter magasan repül, a szóróanyag terítési szélessége 60—70 méter, ami az eddigi legjobb gépek teljésítményének is kétszerese. A Szovjetunió nagyméretű mezőgazdasági tábláit az M—15- ösök rendszeres és tömeges szolgálatba állítása után úgy tervezik kialakítani, hogy azok hossza megegyezzék az egy-egy felszálláskor a teljes kiszórás megtörténtéig átrepült talajcsík hosszával. A nagy táblák mindkét végén berendeznek majd kis töltő repülőterecskéket, így a gép mind az oda-, mind a visszaúton terheléssel repül, dolgozik majd.Az M—15-ös füves talajon is könnyedén fel- és leszállhat; a gép orrkerekes, ami nagyban elősegíti földi mozgását, s ez a töltéshez való beállásnál különösen fontos. A géptervezők gondoltak rá, hogy a gázturbina kompresszorából sűrített levegőt lehessen elvezetni a tartályokba, amivel gyorsítható a kiszórás, illetve fokozható a kiszórt anyag porlasztása. A pilóta a szórandó — sokszor mérgező — anyagoktól távol, kitűnő körüllátást nyújtó, zárt kabinban vezeti az óránkénti 140 —180 kilométeres sebességgel haladó gépet. • Szerelik az új repülőgépet a gyárban. (MTI—Külföldi Képszolgálat) MAGYAR—SZOVJET KOOPERÁCIÓBAN Számjegy vezérlésű szerszámgépek gyártása Az idén 150 hagyományos szerszámgépet és tizenhét számjegyvezérlésű esztergát szállít a Szovjetunióba a Szerszámgépipari Művek. A hagyományos berendezések is kivétel nélkül nagy pontossággal működő esztergák és marógépek, a számjegyvezérlésűek pedig közösen kifejlesztett berendezések. Ebben a munkában a hetvenes évek első felében a magyar vállalat és egy szovjet kutatóintézet vett részt. A számjegyvezérlésű gépek gyártása kooperációban történik. Néhány fontos alkatrészt a Szovjetunióból szerez be a Szerszámgépipari Művek, a berendezések összeszerelését azonban Magyarországon végzik. A Kohó- és Gépipari Minisztérium és az illetékes szovjet minisztérium között két éve megkötött egyezmény alapján már dolgoznak a berendezések továbbfejlesztésén is. A fejlesztő munka célja a gép műszaki színvonalának további emelése, megbízhatóságának, termelékenységének és pontosságának fokozása. Az egyezmény előirányozza egy újabb, nagyobb munkaszélességű gép közös kifejlesztését is, amely alkalmas lesz hőálló acélból készült alkatrészek megmunkálására. (MTI—APN) Magyar közreműködéssel nikkelbánya épül Kubában Az utóbbi két évben megkétszereződött a kereskedelmi forgalom Magyarország és Kuba között. A kölcsönös szállítások tovább növekednek. Hazánk jelentős mennyiségű finomított kristálycukrot, nikkelt, citrusféléket, ananászkonzervet és italokat, valamint dohánylevelet vásárol a baráti országtól. Kuba magyarországi importjában elsősorban távközlési berendezések, gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok, textiliák, orvosi műszerek, világítóberendezések és nem utolsósorban nagy teljesítményű kikötői daruk szerepelnek. Az 1980-ig szóló árucsere-forgalmi megállapodást évente egyeztetik, és már most előkészítik a következő ötéves szerződést. Az egyik legjelentősebb megállapodás szerint Magyarország gépi berendezések szállításával vesz részt egy épülő kubai nikkelbánya kincseinek kiaknázásában, (MTI—APN) A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának közössége magasabb szakmai színvonalú feladatokra, könnyűszerkezetes épületek elemeinek előállítására készül. A vastömegcikkekből, építőipari kellékekből és egyedi vasszerkezetekből álló jelenlegi profil átalakításához tekintélyes beruházást hajtanak végre. Am a gyár vezetői tudják, hogy az új üzemcsarnokok építése, a termelés és a munkakörülmények korszerűsítése nem elegendő az „üdvösséghez”: emelni kell a kollektíva szakmai és politikai felkészültségének színvonalát is. — Nem újkeletű célunk a dolgozók szakmai-politikai és általános műveltségének széles körű fejlesztése, de most még fokozottabban törekszünk erre — mondotta Horváth István, a gyár személyzeti és oktatási osztályvezetője. — Mindenkit támogatunk, aki tovább akar tanulni, sőt tervszerűen ösztönözzük is erre a dolgozókat. Kikötésünk csak egy van, hogy a választott tanulmányokat hasznosítani tudják a kollektív munkában. A kiskunhalasi Fémmunkás gyárból tizenegy dolgozó ' jár egyetemre, illetve főiskolára. Hét munkás a gépipari szakközépiskola levelező tanulója. A közgazdasági szakközépiskola padjában hárman ülnek, a dolgozók szakközépiskolájában heten, gimnáziumban pedig hárman tanulnak. — A gyár jövőjére gondolva, talán a legfőbb feladatunk, hogy befejeztessük az általános iskolát mintegy kétszáz emberünkkel — vélekedett az osztályvezető. — Tavaly harmincötén jártak az általános Iskolába, s tizenhármán végeztek. Az alapfokú műveltség megszerzése azért fontos, mert ezeket a dolgozókat szakmunkássá akarjuk képezni. A könnyűszerkezet-gyártás ugyanis a jelenleginél magasabb szakmai felkészültséget kíván a kollektívától. A cél érdekében minden évben lakatos vagy hegesztő intenzív tanfolyamot indítunk. Az idén ily módon huszonhéttel nőtt a hegesztőink száma. Jövőre 35—40 ember részére szerkezeti lakatos tanfolyamot szervezünk. Januárban a szakképzetlen, de lakatosmunkát végző dolgozóknak rajzolvasó tanfolyamot rendezünk. Tizenegy hegesztő minősítőre jár Kecskemétre, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára. őket már szintén a jövőbeni feladatokra készülve iskoláztuk be. A nyáron könnyűgépkezelő tanfolyamot szerveztünk, melyen tizenketten vettek részt. Tudásukra a leendő daruzott csarnokokban lesz majd szüksége a gyárnak. A kiskunhalasi gyárban százöt tagja van az MSZMP-nek. A három alapszervezetet alkotó párttagság ideológiai-politikai képzésére nagy súlyt fektetnek, hiszen a munka szocialista vonásainak erősítése elsősorban rájuk támaszkodva, általuk történhet. — Az 1977—78-as oktatási évben három tanfolyamot indítottunk a tagság részére, alapszervezetenként egyet-egyet — tájékoztatott Horváth István. — Az egyik szeminárium a pártirányítás és a pártélet kérdéseivel foglalkozik. A másik alapszervezet tagsága a magyar munkásmozgalom történetét tekinti át, a harmadik pedig a világnézet és etika problémakörét tárgyalja. A gyárvezetés célul tűzte ki, hogy a tervidőszak végére minden középszintű vezető marxis^ ta—leninista esti egyetemet végezzen. Ezt az elképzelést egykét kivételtől eltekintve sikerül valóra váltani. Jelenleg nyolcán járnak a halasi kihelyezett tagozatra. öten a kétéves marxistaleninista középiskolát végzik. A szakszervezeti és a KISZ- tagság politikai képzését is fontos dolognak tartjuk. Az előbbiek részére három tanfolyamot szerveztünk, társadalmunk időszerű kérdéseiről, a munkahelyi élet kérdéseiről, illetőleg a világpolitika időszerű problémáiról. A KISZ-fiatalok vitakörben bővítik politikai ismereteiket. A tanuló, önmagát célszerűen képező dolgozó minden lehetséges anyagi és erkölcsi támogatást megkap nálunk. A gyári kollektíva gyarapodó szakmaipolitikai és általános műveltségében látjuk az egyik fő biztosítékát annak, hogy feladatainkat jól el tudjuk látni majd az elkövetkező években — mondta végül a halasi gyár osztályvezetője. A. T. S. KíSZA BÁL VÖKRŐL Mezőgazdasági ingatlanok forgalma A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1977. évi 27. számú törvényerejű rendelettel — a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztése érdekében — újólag szabályozta a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmát. A törvényerejű rendeletben megfogalmazott új rendelkezések a társadalmilag indokolt mértékre korlátozzák a külterületi magántulajdont. Az új jogszabály kimondja, hogy a külterületen — ideértve a tanyát és a körülötte levő földet is — mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó személy tulajdonában legfeljebb 3 hektár, más magánszemély tulajdonában legfeljebb 6000 négyzetméter földterület lehet. Ezekbe a földterületekbe a magánszemély saját belterületi és zártkerti, valamint családtagjai külterületi földtulajdonát be kell számítani. A rendelet alkalmazása szempontjából 3000 négyzetméter szőlő, gyümölcsös és erdő. 6000 „négyzetméter földterületnek felel meg. Az a rendelkezés, mely szerint a törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt megszerzett földtulajdont nem érintik az említett korlátozó rendelkezések, azt jelenti, hogy a külterületi földjét, mint korábban szerzett jogot, a tulajdonos akkor is megtarthatja, ha az meghaladja az említett felső határokat. Ha a tulajdonos külterületi földje öröklés folytán meghaladja a felső mértéket, kötelezni kell többletterületének egy éven belüli elidegenítésére. A többletterület elidegenítésének elmulasztása esetén az államot vételi jog illeti meg. Az örökölt külterületi föld mértéket meghaladó elidegenítésére a járási földhivatal kötelezi az örököst, az állam vételi jogát a törvényerejű rendelet végrehajtását ról szóló 36/1977. MÉM sz. rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén ugyancsak a járási földhivatal gyakorolja. Az állam vételi jogának gyakorlásáról szóló határozat ellen az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok szerint lehet jogorvoslattal élni. Ki kell emelni, hogy az állam vételi jogának gyakorlása esetén a vételár nem haladhatja meg a külterületi földek helyileg kialakult átlagos forgalmi árát. A vételárat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül egy összegben kell kifizetni. A jövőben külterületen földtulajdont az öröklés és tanyavásárlás kivételével csak mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemély szerezhet. A megszerezni kívánt föld — a tulajdonban tartható maximális 3 hektár túllépése nélkül — legfeljebb 6000 négvzetméter lehet. elbírálása előtt a járási földhivatal — egy szerződéspéldány megküldése mellett — köteles megkeresni azt a termelőszövetkezetet, illetőleg állami gazdaságot, amelynek a területén a tanya fekszik, annak 15 napon belül való közlése végett, hogy elővásárlási jogát gyakorolni kívánja-e. Az érdekelt mezőgazdasági üzem, ha jogával nem él. a járási földhivatalt, az elővásárlási jog gyakorlásáról pedig az eredeti vevőt is köteles értesíteni. Másfél évtized vezeti poszton Sorsának alakulása nem sokban különbözik az azonos — az 1920-as — korosztályhoz tartozó emberekétől. Volt egyéni gazdálkodó, földművesszövetkezetben ágazatvezető, ma tsz-elnök. Nagy vonalakban így lehet nyomon követni Palócz Imrének, a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet elnökének az életútját. Mindez azonban csak felületes ismereteket adna az immár 16 éve vezető poszton tevékenykedő emberről, aki a szövetkezet irányításán kívül sokat tesz Lajosmizséért is. A Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke és tagja a helyi tanács végrehajtó bizottságának. Közéleti tevékenységéért, valamint a gazdaság jó irányításáért méltán érdemel elismerést. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező termelőszövetkezet, ha nem is emelkedik a megyei átlag fölé, de megüti a közepes színvonalat. Várható, hogy mint az utóbbi években, az idén is nyereséget könyvelhetnek el. — Az eredménynek, ha nem is kiemelkedő, de örülünk, ez azonban nem jelenti, hogy elégedettek vagyunk — mondja az elnök. — Mindenesetre messzejárunk már attól, amikor a gazdaság elődje, a volt Sallai Tsz csak vegetált. Az 1948-ban létrehozott „mezőgazdasági nagyüzem” első közgyűlésén csak egy kiflit és mellé egy üveg sört tudott adni a tagjainak. Húsvétkor állami dotációval tudtuk kifizetni az emberek járandóságát. Mindez már hihetetlennek tűnik. A mai formájában 1968-ban alakult ki a gazdaság — ekkor egyesült a Sallai, a Vörös Csillag és a Törekvés Termelőszövetkezet, amely a Népfront nevet vette fel, majd 1973-ban csatlakozott hozzánk a Petőfi is. Ma 4400 hektáron gazdálkodunk. összekovácsolódott a tagság, elsimultak az egyesüléssel járó gondok. Azóta a termelési értékünket megötszöröztük, de hozzáteszem, ma sem könnyű. A teljességhez tartozik, hogy a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezetnek a többszöri egyesülésből adódóan, szétszórt területeken kell gazdálkodnia. — A tagsággal való kapcsolattartás érdekében csütörtökönként tartok fogadónapot, ez azonban nem jelenti azt, hogy máskor nem állok szóba az embérekkel. Számos elfoglaltságom miatt elég sokat kell utaznom, ezen a napon viszont úgy intézem az ügyeimet, hogy bent lehessek. Az egyesülés után az új körülményeknek megfelelően átszervezték a gazdálkodást. A területi helyett ágazati irányítási rendszert vezettek be, amivel egyidőben szakosították a termelést. — Felhagytunk a gazdaságtalan növények termesztésével. Ebben a tervidőszakban az állattenyésztést is szeretnénk a helyére tenni. Tervezzük egy 250 férőhelyes tehenészeti telep kialakítását és azt, hogy 1980-ra 750- re emeljük a húshasznú tehénállományunkat. A gyenge minőségű homoktalajokon intenzív gyepgazdálkodást alakítunk ki, amivel biztosítjuk az olcsó tömegtakarmányt a jószágoknak. Palócz Imrének az évek alatt nemcsak a gazdaság napi gondjával, bajával kellett megküzdenie, hanem mint mondotta, szem-' léletét, tudását is állandóan formálta, gyarapította. A mezőgazdasági technikum elvégzését vezetőképző tanfolyamok követték, a szakirodalom olvasását pedig napi feladatnak tekinti. Az önértékelés sajátja, éppen ezért hibáját, ha van ilyen, időben igyekszik kijavítani. Alapelvét, miszerint helyben kell megoldani a gondokat, a gyakorlatban is jól érvényesíti. B. Z. A tanya és a tanya használatához szükséges föld tulajdonjogának megszerzésére az ingatlanforgalomra. illetőleg a személyi földtulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tanya tulajdonjoga üdülő céljára nem szerezhető meg. A tanya, illetőleg a használatához szükséges föld tulajdonjogának megszerzésénél — az öröklés kivételével — ha a tanyához mezőgazdaságilag művelt föld nem tartozik, az állampolgárok lakástulajdonára; a tanya és a körülötte levő föld a mezőgazdasági termelés céljait szolgálja, a zártkerti személyi földtulajdonra vonatkozó szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a tanya tulajdonjogát nem üdülő céljára, a mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó személy is .megszerezheti, attól függően, hogy lakástulajdonra, vagy zártkerti személyi földtulajdonra való szerzési képessége fennáll-e. Ha a tanya lebontásra került, vagy használhatatlan, a tanyahely tulajdonjogának átruházására a külterületi földtulajdonra, illetőleg a termelőszövetkezeti földbevitelre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Tanya, illetőleg a használatához szükséges föld átruházásának engedélyezésére irányuló kérelem Csak a földhivatal engedélyével * IV. Magánszemély adásvételi, ajándékozási, csere- tartási és életjáradéki, valamint tulajdonközösség megszüntetésére irányuló szerződés alapján föld tulajdonjogát csak a járási földhivatal engedélyével szerezheti meg; ez a rendelkezés nem vonatkozik a beépítetlen és a beépített építési telkekre. Megváltoztak a rriagánhaszonbérlet szabályai. Eszerint magánszemély más magánszemélytől, vagy állami földet kezelő tanácsi szakigazgatási szervtől területi korlátozás és hatósági engedély nélkül vehet mezőgazdasági művelés céljára földet haszonbérbe. Ezt a földet a magánszemély és családtagjai földtulajdonába nem szabad beszámítani. A végrehajtási rendelet pedig kimondja, hogy ezeket a rendelkezéseket csak olyan magánszemélyre lehet alkalmazni, aki termelőszövetkezelnek nem tagja, vagy állandó alkalmazottja, illetve állami gazdaságnak nem dolgozója. A Minisztertanács 42/1977. számú rendeletével módosította a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 36/1967. Korm. számú rendeletet. Az új rendelkezés szerint az állampolgárok a zártkertben személy szerint 6000 négyzetméterig (1668 négyszögöl) — szőlő és gyümölcsös művelési ágú, vagy szőlő-gyümölcstermelésre kijelölt zártkerti területből legfeljebb 3000 négyzetméterig (834 négyszögöl) — szerezhetnek földtulajdont. Ebbe a területbe a tartós használatban levő földet is be kell számítani. kivéve, ha az állampolgár termelőszövetkezetnek tagja, vagy állandó alkalmazottja, illetőleg állami gazdaság dolgozója. A minisztertanácsi rendelet felhatalmazás alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 37/1977. számú rendeletével részletesen szabályozta azokat a kérdéseket. hogy a személyi földtulajdon megszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása során a megszerezhető föld mértékébe mit kell beszámítani. Az ismertetett új jogszabályok 1978. január 1. napján lépnek hatályba. megjelentek a Magyar Közlöny 1977. évi 81. számában. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes A KÖZÉLET SODRÁBAN
