Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-13 / 292. szám
1977. december 13. • PETŐFI NÉPE • 5 A ZOMBORI NÉPSZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA KECSKEMÉTEN Csehov: A Manó • Zsoltuhin kevés sikerrel udvarol a professzor lányának. Szoljának. (Taszity Dávid és Zseli Katica) Ritkán látható és kevéssé ismert színművel, Csehov: A Manó című négyfelvonásos komédiájával érkezett Kecskemétre a Zombori Népszínház társulata a Katona József Színházban már szinte hagyományosnak számító őszi vendégjátékra. A nagy orosz drámaíró A Manót az 1880-as évek végén, az Ivanov című színművet követően írta meg. A darab a sikertelen bemutató után jó sokáig az íróasztalában hevert, míg hét év múlva új életre kelt; belőle született ugyanis a hírnevessé lett Ványa bácsi végleges fogalmazványa. És tekintettel arra, hogy az utóbbi dráma — pontosabban Csehov műfaji megjelölése szerint: „jelenetek a falusi életből” — szerkesztésében, tömörségében, konfliktusának feszességében jobbnak bizonyult elődjénél, ezért érthető módon kevés színház szánja el magát A Manó bemutatására. • Születésnapi vendégeskedés. Jelenet az első felvonásból. (Karáth Imre felvételei) Pedig a két színmű összevetése mesterkélt dolog. A Manó önmagában is érett és jellegzetes csehovi alkotás. Saját, a Ványa bácsitól különböző önálló világa és mondanivalója van, és a színpadon egyáltalán nem kevésbé életképes „nagynevű” utódjánál. Igaz ugyan, hogy A Manó fontosabb szereplői; Szereb jakov nyugalmazott egyetemi tanár, fiatal felesége, lánya és első feleségének hozzátartozói azonosak a Ványa bácsi szereplőivel, de csak az előzőben jelenik meg a Manónak csúfolt Mihail Lvovics, a reformer földbirtokos orvos és a környék több más, jellegzetes birtokos figurája. A címszereplő különben azok közül a ritka, nem is tipikus Csehov-alakok közül származik, akik — talán a Cseresznyéskert Lopahinjához hasonlóan — megkísérlik életüknek, illetve a környező társadalmi valóság megváltoztatásának valamilyen módját. A Manó a vidék erdőségeinek megmentése érdekében munkákodik, tőzegtelepek feltárásával és kiaknázásával szeretné megmenteni a fákat, a zöld területeket a barbár kiirtástól. Emellett — bár nincsen rászorulva — orvosi segélyben is részesíti a rászorulókat. Megveti a szomszédos nemesi családok léha semmittevőit, talajtveszített szenvelgőit, s némi fantáziával talán arra a fiatal Ivanovra emlékeztet, aki még nem hasonlott meg önmagával ... Hogy miért vesznek ki a későbbi Csehov-drámából ezek a cselekvő emberek, azt az író növekvő borúlátásával magyarázzák az irodalomtörténészek. Az viszont bizonyos, hogy a Manó furcsa és érdekes figurája szervesen hozzátartozik Csehov drámaírói életművének teljességéhez. * Draskity Ljubomir, az előadás rendezője, aki egyben a díszleteket is tervezte, levegős, tágas, vidéki kúriák nyári verandájára emlékeztető, de lényegében modern színpadképet alkotott. A mozgatható üvegfalak, az éles fehér fény, a jelzések és a naturális kellékek a századvég Oroszországéhoz és napjaink világához egyszerre kötötték a darab cselekményét, illetve mondandóját. Az előadást pontos ritmus, lélektani hitelességgel kimunkált szerepértelmezések, a jelenetekben rejlő hangulati változások érzékletes megjelenítései jellemezték. A Csehov-darabok látszólagos eseménytelensége mögött gyakran változó helyzetek és gazdag mikro-cselekmények sora húzódik. A zombori együttes jól érzékeltette az előadásban, hogy a szereplőket feszítő általános „unalom” egyéni sorsok félresiklásának és a tehetetlenség érzésének következménye: világuk, téblábolásuk nem álmosító csendhez, hanem alvó, vulkánhoz hasonlít inkább ... A társulat színészeiről az idei vendégjáték alkalmával is bebizonyosodott, hogy jó képességűek, a rendkívül nehéz, összetett Csehov-szerepeket is érzékletesen, hitelesen, korszerű játékstílusban képesek megformálni. Igaz, a rendezés is sokat segített ebben. Szerebjakov tanár (Topalovity Milojko) az első felvonást szinte szótlanul „úgy étkezte” végig, hogy a néma magánjátékkal nemcsak magára vonta a figyelmet, hanem egyéniségének szinte minden kétes értéke is feltárulkozott... A három fiatal nő: Jelena Andrejevna (Szavity Bogdanka), Szofja (Zseli Katica) és Julja (Lévai Rozália) szerepét alakítók is jól ráéreztek a csehovi nőalakok belső ellentmondásosságára; a lelki gazdagság és a környezet sivárságának feszültségére... Fura, „szögletes”, az indokoltnál talán egy kissé bogarasabbnak tűnő, de nagyon plasztikus figurát formált a Manó alakjából Petronye Miodrag; a mellékszereplők sok egyéni és találó jellemvonással ábrázolt figurái közül pedig Zsoltuhin (Taszity Dávid) tűnt ki. Branka Petrovity jelmezei puhák, simulékonyak és színesek voltak: árulkodtak és jellemeztek — szükség szerint. A Zombori Népszínház társulatának kecskeméti Csehov-előadása megérdemelt közönségsikert aratott. Pavlovits Miklós Új könyvek ORGOVÁNYI KÍSÉRLETEK, TAPASZTALATOK Gondolatok a pályaválasztásról A KOSSUTH Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alkotmányát, s azt a másik kis füzetet, amely Leonyid Brezsnyev előadói beszédét tartalmazza a szovjet alkotmánytervezetről, a tervezet országos vitájának , eredményeiről. Most látott napvilágot Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának válogatott beszédeit, cikkeit tartalmazó kötet. A Pinochet börtöneit megjárt kiváló kommunista vezető cikkei', beszédei bepillantást engednek az elmúlt esztendők chilei eseményeibe, s azokba a nehéz osztályküzdelmekbe, amelyeket a nép legjobb erői, a kommunisták vívnak jelenleg is a fasiszta rendszer ellen. A kötet gazdag anyagát Kerekes György válogatta; ő írta Corvalán életrajzát, és látta el a könyvet jegyzetekkel is. A Közgazdasági ismeretek sorozatban jelent meg Kovács László kis kötete Az SZKP gazdaságpolitikája a tizedik ötéves tervben címmel. Az ismertetés áttekintést ad az ötéves terv legfontosabb célkitűzéseiről, s érzékelteti azt a hatalmas fejlődést, amely napjainkban a Szovjetunióban minden területen végbemegy. Pach Zsigmond Pálnak, az ismert marxista történésznek cikkeit. tanulmányait tartalmazza a Történetszemlélet és történettudomány című válogatás. A kötetbe foglalt tanulmányok a magyar történettudomány sokat vitatott, aktuális kérdéseihez kapcsolódnak, azokat segítenek megérteni. A lengyel Kapuscinski hallatlanul izgalmas riportkönyve Golyózáporban Angola földjén; az újságíró ebben angolai élményeit beszéli el, a szemtanú hitelességével. Sok hasznos ismeretet tartalmaz az 1978. évi Pártmunkás zsebkönyv. Az AKADÉMIAI Kiadó is több érdekes kötetet jelentetett meg. Az Ady-centenáriumhoz kapcsolódik a költő „A halottak élén” című híres verseskötete 1918-as első kiadásának hasonmás köntösben történt publikálása; a kötet utószavát Keresztúry Dézső irodalomtörténész írta. Kállai Gyula sokoldalú politikai-publicisztikai tevékenységét foglalja kötetbe a Helyünk a világban címmel megjelent váloga. tás. A szomszéd országok sok problémájának jobb megértését is. szolgálja Niederhauser Emil új könyve, A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európábán. Az Irodalom—szocializmus sorozat ötödik köteteként látott napvilágot — Illés László és József Farkas közös szerkesztésében — a szocialista irodalom történetéből merített tanulmányok gazdag kötete, „Az újnak tenni hitet”. A Kortársaink sorozatban Sinka István életművét, s életét mutatja be Görömbei András. Gabriel Garcia Marquez írói művészetének jobb megértését szolgálja Kulin Katalin irodalomtudományi monográfiája, a Mítosz és valóság. A NYELVTUDOMÁNYI értekezések sorozatában került a könyvesboltokba O. Nagy Gábor munkája, A magyar frazeológiái kutatások története. A fejlett szocialista társadalom építése egyre fokozódó követelményeket támaszt az élet minden területén. Ezért alapvetően fontos pedagógiai teendő az ifjúságnak a pályára való nevelése, amelyet az iskola, a család, és a munkahely együttesen oldhat csak meg sikeresen. Mint e megyében is már hoszszabb ideje gyakorló pedagógusnak, az a véleményem; a városi társaikhoz képest, még mindig hátrányos helyzetűek a kisebb településeken vagy a tanyai körzetekben lakó tanulók. A külterületi felsőtagozatos osztályokban például nincs orosz nyelvtanítás, amelynek következtében nagy hátránnyal indulnak innen a szakközépiskolákba és gimnáziumokba pályázók. E gondon követést érdemlő módon igyekeznek segíteni például a kargalai iskolában, ahová az orgoványi központi intézményből jár ki rendszeresen az orosz szakos tanárnő. Említésre méltó tény az is, hogy a tanulást igerí kedvezően befolyásoló szakkörökben a városi diákok sokkal előnyösebb körülmények közepette egészítik ki a tudásukat, mint általában a vidékiek. A kisebb településeken lakó tanulók gyakorta csupán a sportszakköröket látogathatják. A nevelés jelentős területe a családi környezet is. Ezen belül különös szerepe van a szülők iskolai végzettségének. Egy orgoványi felmérés alapjárf azt tapasztaltam, hogy a pályát választó fiatalok szüleinek mintegy a fele nem végezte el még a nyolc osztályt sem. Ok bizony aligha tudnak kellő segítséget adni gyermekeik tanulásához. Akik viszont elvégzik a dolgozók általános iskoláját — számuk örvendetesen gyarapszik —, tudásukat gyümölcsözően kamatoztathatják lányaik és fiaik eredményes tanulásánál, illetve pályaválasztásánál. Megítélésem szerint, nélkülözhetetlen az, hogy a munkahelyek jó kapcsolatot építsenek ki az oktatási intézményekkel. Ezt támasztja alá az orgoványi gyakorlat is. A Sallai Imre Terme-SZÁZ RAJZFILM lőszövetkezetben és az Egyetértés Szakszövetkezetben lehetőséget teremtettek arra, hogy a tanulók közvetlenül megismerjék a mezőgazdasági szakmákat. Főként az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban várnak fiatalokat. Ennek érdekében a gazdaságok szakemberei még a külterületi iskolákat is felkeresik, és ez jó, hasznos gyakorlat. A pályára nevelés munkáját egyébként már az alsó tagozatban meg kell kezdeni, az ötödik osztálytól pedig tervszerűen, céltudatosan folytatni.. Komoly szerep jut itt a pályaválasztási felelősöknek, az osztályfőnököknek és nem utolsósorban az intézmények vezetőinek. Amellett, hogy minden nevelő kötelességszerűen foglalkozik a tanulók életre történő felkészítésével, szükséges, hogy a szülők is megismerjék gyermekeik képességeit, adottságait. Tapasztalatom szerint a szülők is nélkülözik a pályaválasztáshoz szükséges ismereteket. A felvilágosító munkába a szülői munkaközösségeket is be kell kapcsolni. A különféle pályák iránti érdeklődés felkeltésében sokat Tehetnek a felnőttek, ha elősegítik, szorgalmazzák gyermekeik nyári szünetben történő munkavállalását. A vállalatoknál pedig törekedni kell arra, hogy a dolgozó fiatalok ne csak a választandó szakma szépségeiről, hanem a reális munkakörülményekről is igaz képet kapjanak. Minthogy a pályaválasztás nemcsak egyéni, de társadalmi ügy is, örömmel kell üdvözölnünk a sajtó, a rádió és a televízió felvilágosító, tájékoztató műsorait. Hasznosak az alkalmi kiállítások, vetélkedők, s üzemlátogatások is. E téren számottevő feladata van a Kecskeméten működő pályaválasztási és munkapszichológiai tanácsadó intézetnek is. Íme, ezek a lehetőségek, melyeket igénybe venni — mindannyiunk érdeke! Kerékgyártó József tanár • A Pannónia Filmstúdió rajzfilmműtermében az idén száz rajzfilmet készítenek. A munkálatokban 25 rendező és sok rajzoló vesz részt. Jelenleg a 13 részes Mézga család munkálatai folynak és folytatják a Gusztávsorozatot is. (MTI-fotó: Balaton József (12 .) És végül úgylehet addig süllyednék, hogy egy fröccsen elmondanám a balladát Vastag Margóról, a Senki fiáról, a tűnt idők szép asszonyairól. Talán Pascalt is megszeretném, Pindit pedig örökké átkoznám magamban. Egymáshoz alig is szólnánk. Pindit akkor sem átkoznám. Én akartam úgy — mondanám magamban — hát most tessék jó képet vágni az egészhez. De lehetne-e. szabad volna-e egy életen át hazugságban élni önmagámmal és a feleségemmel. Anyámnak tudnék csak panaszkodni, ha élne még akkor. De ő is mit felelhetne? Csakis azt, hogy én előre megmondtam, amit főztél egyed. Dolgoznék. Mindent megcsinálnék ... Lehet, hogy Pindi nem is jönne hozzám. Verte a tuskókat. Egymás után fordultak ki a homokból. Időnként meghúzta a borosüveget, rágyújtott, ' délben fagyos szalonnát evett. A két nap alatt öt kocsira való tuskót vert ki. — Na Gergely, ez alapos munka volt. Megmondhatod a prolessszornak, hogy itthon is ötösre vizsgáztál,— állt meg a nagy halom mellett az öreg Lévai. Gergely értetlenül nézett rá. — Ne csodálkozz. Elmondta reggel édesanyád, hogy te vagy a legjobb tanuló az osztályban. Találkoztam vele a boltban. Mindig jófejű gyerek voltál. Hát most az a jutalmad, hogy egy kis engedményt teszek neked. Két kocsival a tanácsé, hárommal a tiétek. Rendben? — Hát, ha így is lehet. Csak nehogy baj legyen belőle! — Azt bízd ide fiam. Van mivel hazavinni? — Majd kérünk egy fogatot a csoportból. Hátha adnak. Fogatért másnap reggel az apja ment el, s megkezdődött a szállítás. Gergely elégedett volt önmagával, a teljesítménnyel. Jólesett tudni, hogy nem hagyta el az ereje, az akarata. A hazafelé döcögő szekéren megfogadta, hogy belőle soha nem lesz finom, fehéröklű úriember. Mindig szerette a fizikai munkát, a próbára tevő kétkezi dolgokat. Jólesett az a tudat is, hogy segített az öregeken, nem kell fagyoskodniuk a télen, lesz tüzelő, lesz meleg. Erősen alkonyodott már, amikor az utolsó fuvarral baktattak hazafelé. Már jól bent jártak a faluban, amikor egyszer ismerős hangot hallott: — Gergely, Gergely! Hát te itthon vagy? A járdán Pindi állt halványszürke nagykabátban, hosszú, szőke haja kendővel átkötve, nyakán vastag piros sál. Arca eleven rózsaszín és örömet sugárzó. — Hát persze, hogy itthon. Láthatod. — dadogta Gergely a meglepetéstől, ugyanakkor kicsit resteilte is. hogy így találkoztak. G pufajkában a recsegő szekéren, a lány finoman, úriasan kiöltözve. — Ugye eljössz estére? Nem volna szép, ha meg sem látogatnál bennünket. — Hát már este van. De azért persze, hogy elmegyek — s mindketten integetve haladtak tovább. Miért azt mondta, hogy bennünket. Miért nem azt, hogy engem? — gondolkozott a fiú, miközben lerakták a tuskókat. Egy pillanatig bánta, hogy ilyen könynyen megígérte a látogatást, de egy fél óra múlva már örömmel, nagy várakozással öltözködött a tükör előtt. Várják Pindiék. Elégedett volt a tükörből visszanéző emberrel. Arca egészségesen pirosasbarna, haja dús, fekete, hófehér ing, fekete pulóver, erős, nem túlságosan széles váll, zömök nyak. Már az utcán jutott eszébe, hogy megnézze a körmeit. A tanácsháza sarkánál megállt a villany alatt, s egy gyufaszáldarabbal távolította el a köröm alatti feketeséget. A kapu nem volt bezárva, a folyosón égett a villany. Bizonytalankodott, hogy a szobába, vagy a konyhába menjen. Mindkettőnek bejárata nyílt a folyosóra. Pindi elébe sietett a konyhából. Gergely legszívesebben átölelte volna, de tudta, hogy ez képtelenség. A lány kezet nyújtott. Gergely örömében megszorította a puha, meleg kis kezet, mire Pindi alig hallhatóan felszisszent. — Bocsáss meg. Igazán finom akartam lenni, de látod, ezt még gyakorolnom kell — rebegte Gergely, s zavarában — életében először — kezet csókolt. A harmadikos gimnazista lány ezt természetesnek vette, a fiú azonban céklavörös lett. — Látod, egymás után elvétem a dolgokat! — mondta Gergely, mert úgy érezte, újra megszorította a puha kezet. — Dehogyis. Nagyon jól áll neked, ha udvarias vagy! — nyugtatta meg Pindi és bekísérte a szobába. Alig ültek le, jött a család. Nem az öreg Kiss fiára voltak ők kíváncsiak, hanem az egyetemi hallgatóra. Érezhető nosztalgiával érdeklődtek Gergelytől a városi élet iránt, mintha legalábbis tíz éve ott élne a fiú. Jár-e színházba, hangversenyekre, kiállításokra? Gergely őszintén válaszolt. Elmondta, hogy ilyesmire sem pénze, sem pedig ideje nincs, ö tanulni ment oda — elsősorban. Igazán csak a könyvtárakat ismeri. — Aztán udvarol-e már valakinek Gergely? — kérdezte Pindi anyja minden átmenet nélkül. A fiúnak hirtelen Ildi jutott eszébe, de most Pindire nézett. Tekintetük találkozott, a lány fülig elpirult. — Szeretnék! — mondta eléggé fagyosan a fiú, akit bosszantott. hogy az asszony úgy tesz, mintha nem tudná, hogy ő a lányának, Pindinek udvarol. Vagy mit gondolnak ezek, miért írogat, miért jön ide? — Szóval jogász leszel? — terelte más témára a beszélgetést Pindi apja. — Aztán döntöttél-e már, hogy azon belül micsoda: ügyvéd, bíró, netán ügyész? — Még nem döntöttem, de bőven van időm erre. Egy szemeszter után alig sejt az ember valamit a jogból. Már az élő jogra gondolok. Elsősorban jogtörténetet tanulunk. Mert a római jog is tulajdonképpen a jogtörténet egy ága — fejtegette Gergely, s ez nagyon imponált az öregnek. Ez a megfontoltság, nem elhamarkodni a dolgokat, tudatosan építeni a jövőt, a sorsot úgy alakítani, hogy elsősorban az ész lehetőségeit figyelni. — Ügy tudom, mindenből kitűnő lettél félévkor! — szólalt meg először Pindi, s Gergely nem tudta, honnan ilyen jólértesült a lány. ő nem mondta neki, az anyjával nem találkozhattak, mert akkor délután nem lepődik meg annyira, hogy ő itthon van. — Ti már beszélgettetek erről? — kérdezte ismét az aszszony, s mielőtt a fiú válaszolhatott volna — bár a kérdés nem neki szólt, Gergelyt magázta az asszony — Pindi szólalt meg. — Igen, beszéltünk. Délután ugyanis találkoztunk, akkor hívtam meg Gergelyt hozzánk, ö is akkor mondta ezt. — Hát ha ilyen jól haladsz, még egyetemi tanár is lehet belőled! — vélekedett az apa. —' Az biztosan nem leszek! Alkalmatlan vagyok kizárólagosan elméleti dolgokkal foglalkozzi. Bár erről is korai volna egyértelműen beszélni, hiszen még minden messze van. — Dehogy is korai. Hiszen most az ilyen fiatalembereké a jövő. Isten segítse, hogy nagyra törjön — mondta az asszony, s Gergely érezte, hogy megnyomta az ilyen szót. — Pindi kicsit elsápadt. Azt hitte, Gergely'felugrik és otthagy mindenkit. De nem ez történt. Gergely uralkodott magán, s rezzenéstelen arccal nézett az asszonyra, akitől kedvesen megkérdezte \ — Miért, hát milyen fiatalember vagyok én? — Természetesen úgy értve, hogy jóeszű, szorgalmas, becsületes és törekvő... — Köszönöm az elismerő szavakat, ne is tessék folytatni, mert még elbizorn magam, fejembe száll a dicsőség. Ami pedig az isten segítségét illeti, valóban nem árt. ha segít, de csak akkor, ha én magamon már nem tudok segíteni. Addig köszönöm. Valószínűleg akkor is úgy leszek majd vele, mint Heine a halálos ágyán, a matracsírban: „Isten, ha vagy. segíts, ha tudsz...” — s a fiú könnyedén felkacagott. Rájött, hogy ezt nem kellett volna. A család hamarosan ki is ment. különböző sürgős tennivalókra hivatkozva. (Folytatása következik.)
