Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-11 / 291. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tart a megyei tanács A Bács-Kiskun megyei Ta­nács december 14-én, szer­dán, kecskeméti székhazá­nak tanácstermében tartja legközelebbi ülését. A végre­hajtó bizottság által javasolt napirend: Előterjesztés az 1978. évi költségvetés és fejlesztési alap jóváhagyására. Tájékoztató a végrehajtó bizottság 1977. évi tevékeny­ségéről. A megyei tanács 1978. évi munkatervének megtárgya­lása és tájékoztató a vb jövő évi munkatervéről. A Bács-Kiskun megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság mun­katervének jóváhagyása. Sor kerül továbbá szemé­lyi ügyek és bejelentések elő­terjesztésére, valamint a ko­rábban elhangzott interpel­­lációs kérdésekre adott vála­szokra. A baromfifeldolgozó ipar jövő évi kilátásai 0 A baromfifeldolgozó ipar termékei változatlanul kere­settek a bel- és külföldi pia­cokon. Ez az iparág az, amelynek dinamikus fejlődé­sét nem korlátozták a kedve­zőtlen külgazdasági változá­sok. Sőt, a piaci kereslet elő­rejelzései alapján a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vál­lalat a jövő esztendőben az ideihez mérten több, mint 4 százalékkal kívánja növelni termelését. A termelőkkel való kapcsolatról, a feldolgo­zásról és az értékesítés kilá­tásairól beszélgettünk Csiz­madia Istvánnal, a vállalat igazgatójával. , , , u , ,............................I ■.. L111 L.. J 11 I I I I rrrr i i i ■ ' 11 T.'.V'.VVTI ^V.%W*V«V.VAW.\V.V.V.V.V.V.%%%%%W.V.%%X*>X*X-XWX#X\*X<<\#X*X#X#X<VX%#X*XV.V.\V.V.\\\\W.V. • ••••«•••••••••••••••••••••••••••••••••a* • • • • 1 x*XvdiirXvXy«yXyXySvX*x*x*x*XvXy«y«v»x»x«x»;» y«x*x«x*xyx*x*x*xyx*x,x*x*x*x*x*.y. tfMHnHHNHBi • • •_*_*_*_*_• • • • » » • • » » « • • • « » ••••••••••••■ • •••••••••• • » • • • • » a»' iSilfciSlilli::::::»“ .%V.%y«V«2iy*V/.%V«V.V«V.V.V«V*V*V«V-%\V.V.V«V#V«V.V.V.V*V.V*\V^VV*X«X#X#X#X-X#X*X#XVÄVÄ\\V.\V«\V« munkát ig$ MOSZKVA Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Újonc parancsnokkal és gyakorlott fedélzeti mér­nökkel szombaton hajnalban útnak indult a leg­újabb szovjet űrhajó, a Szojuz—26. Az új űrhajó feladata, hogy a még szeptember 29-én felbocsá­tott szovjet űrállomással, a korábbiaknál korsze­rűbb Szaljut—6-tal folytasson együttes kísérleteket. A Szojuz—26 moszkvai idő szerint hajnali 4.19 órakor indult útjára. Az első jelentést a moszkvai rádió helyi idő szerint röviddel hét óra után su­gározta, s mindjárt helyszíni közvetítést is adott az űrhajó rajtjáról. A rajt után a két űrhajós jelen­tette: valamennyi berendezés kifogástalanul mű­ködik. közérzetjük jó. A Szojuz—26 ebben az idő­ben már orbitális pályán keringett Földünk körül. Az űrhajó parancsnoka Jurij Viktorovics Roma­­nyenko alezredes, aki 1944-ben született. A légi­erő tiszti iskolájának elvégzése után egy ideig repülőoktató volt. majd 1970-ben került az űrha­jós-egységbe, elvégezte u tanfolyamot, felkészült n páros űrrepülésre. Kiváló eredményei egyik elis­meréseként ő volt u Szojuz—Apollo közös szovjet­­amerikai űrkísérlet idején a tartulék-személyzet parancsnoka. Georgij Mihajlovics Grecsko, a Szojuz—26 fe­délzeti mérnöke, a Szovjetunió Hőse már gyakor­lott űrrepülő: 1975-ben ugyancsak fedélzeti mér­nökként a Szojuz—17 fedélzetén a Szaljut—4 űr­állomásra repült, s itt huzamos ideig dolgozott. Az 1991-ben született Grecskó a Leningrádi Műegye­tem elvégzése után rövidesen az űrhajók tervezé­sével foglalkozó tudományos intézetbe került mér­nökként és kiválóan ismeri a Szojuz-tipusú űrha­jókat s n Szaljut-ürállomásokat is, mert részt vett azok tervezésében és szerkesztésében is. Romanyenko, a Szojuz—26 parancsnoka jelenleg a Gagarin Repülő Főiskola levelező hallgatója. Mindkét űrhajós tagja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának: Romanyenko 1965, Grecsko 1960 óta. • Indulás előtt a bajkonuri űrrepülőtéren. (Tele* foto - TASZSZ — MTI — KS.) Mint ismeretes, október 9-én a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz—25 űrhajót, amelynek ha­sonló feladatokat kellett volna megoldania. Vlagyi­mir Kovaljonok parancsnok és Valerij Rjumin fe­délzeti mérnök azonban a program kisebb nehéz­ségei miatt a földi Irányító központtal egyetértés­ben úgy döntött, hogy visszatér a Földre. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának állásfoglalása a szocialista munkaverseny-mozgalom 1978. évi folytatására — Ami a felvásárlást illeti — mondotta az igazgató — 1978. évi terveinket egyeztettük a külön­böző megyékben levő partnere­inkkel — a területileg illetékes tsz-szövetségekkel, MESZÖV-ök­­kel — s a szerződéskötések fo­lyamatban vannak a gazdaságok­kal. A tapasztalatok szerint a ter­melési kedv továbbra sem csap­pan, a gazdaságok megtalálják számításaikat, s ezért vállalkoz­hattunk a tavalyit is meghaladó felvásárlási terv készítésére. Természetesen a megnövekedett árumennyiség feldolgozása foko­zott feladatokat ró majd vállala­tunk dolgozóira. Létszámnövelés­re nincs lehetőségünk, ezért üze­meink egész évi optimális leter­helésére — és a további úgyne­vezett rejtett tartalékok feltárá­sára — törekszünk a termelés te­rületén. így sem tudjuk azonban jövőre sem elkerülni, hogy csúcs­­időszakban túlmunkával biztosít­suk a beérkező áru zökkenőmen­tes feldolgozását. A túlórák szá­mának további csökkentését is le­hetővé teszi azonban a tervezett műszaki fejlesztés, üzemeink fo­lyamatban levő rekonstrukciója, újabb munkafolyamatok — mint például a csomagolási műveletek — gépesítése. Ilyen célokra 140 millió forintot költünk 1978-ban. Ugyanakkor számíthatunk dolgo­• A vállalat egyre nagyobb gondot fordít a nehéz fizikai munka meg­könnyítésére. A kiskunhalasi gyárban például az idén két ilyen — képünkön látható — pneumatikus kisgépet vettek használatba, ame­lyek nemcsak könnyítik a csirke feldolgozását, hanem műszakonként 4—5 fő létszám megtakarítását is eredményeznek. (Opauszky László felvétele.) is, hiszen a jubileumi munkaver­seny lendülete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­ja utón sem csökkent, s tovább folyik az -V. ötéves terv sikeres befejezéséért. — A piaci igények változásait természetesen számontartjuk — foytatta Csizmadia István. — A külföldi cégek ezúttal a kisebb súlyú pecsenyekacsa, a darabolt baromfi, a pecsenyeliba iránt ér­deklődnek jobban. Továbbra is biztos piaca van a boyler-csir­­kének. Mindez azonban nem okoz számunkra gondot, mert a part­nergazdaságokkal többéves szer­ződésben állunk, s az áru 80 szá­zalékát — a már említett egyez­tetés alapján — ezek szállítják részünkre. Ily módon — csupán néhány számot említve — 3527 vagon csirkét. 633 vagon pecse­nyekacsát, 200 vagon pecsenyeli­bát, 514 vagon hízottlibát, 87 va­gon pulykát, 239 vagon tyúkot, kakast, gyöngyöst, csaknem 200 A tagság bevonásával A mezőgazdasági szövetkeze­tekben sok ilyenkor a tenni­való. Készülnek a zárszám­adásra, foglalkoznak a jövő évi tervekkel. Ezenkívül van egy másik fontos nagy munka az idén: az alapszabály mó­dosítása, illetve kiegészítése. Az esztendő elején a gazda­ságok megismerkedhettek a korszerűsített szövetkezeti tör­vénnyel, melynek alapján al­kotják meg az új alapszabályt 1978. március 31-ig. Mindenütt létrehozták azokat a bizottsá­gokat, amelyek figyelembe véve a munkahelyi kollektívák ja­vaslatait, észrevételeit, meg­szövegezik a gazdálkodás új törvényét. Fontos, hogy ebbe a munkába bevonják a tagsá­got. alaposan megvitassák a módosításokat, kiegészítéseket. Ügy kell megszerkeszteni az alapszabályt és a belső sza­bályzatokat — a törvényességi követelmények érvényesítése mellett —. hogy hosszabb tá­von segítsék a zavartalan gaz­dálkodást, a szövetkezet mű­ködését, megteremtve a köte­lezettségek és jogok helyes összhangját. A korszerűsített szövetkezeti törvényben szerepel egy új jogintézmény; a munkahelyi közösség. Létrehozása a szö­vetkezeti demokrácia tovább­fejlesztése érdekében történik, hogy a dolgozók az eddiginél jobban kapjanak tájékoztatást, bevonják őket a döntések meg­hozatalába, ellenőrzésébe. Szé­les körű javaslattételt, kezde­ményezést tesz lehetővé ez az intézmény. Mivel a munkahe­lyi közösségek rendszerét az alapszabályban állapítják meg, arra kell törekedni, hogy eU a jogintézmény stabil legyen. Ezek a közösségek a szövetke­zeti demokrácia közvetlen gya­korlásának fórumai. Tanács­kozásain részt vesznek a sző­millió tojást, 19 vagon galambot — valamint a tőkés piacon igen jól értékesíthető — 225 vagon nyulat vásárolunk fel 1978-ban. Egyébként a feldolgozott ba­romfi 35 százalékát Bács-Kiskun, Fejér és Tolna megyében, vala­mint Budapesten hozzuk forga­lomba. Termelésünk további 65 százalékát exportáljuk. Külföldi értékesítésünk 75 százaléka a tő­kés országokba irányul. Vállalatunk a jövő évben új üzemmel, s egyben új profillal gazdagodik. Februárban kezdi meg próbaüzemelését a húsliszt üzem, amely naponta három mű­szakban 350—400 mázsa baromfi­­ipari hulladékot dolgoz fel. Kü­lön munkaerőgondot ez nem je­lent számunkra, mert a teljesen automatizált üzemben mindösz­­sze tízen dolgoznak majd — fe­jezte be tájékoztatóját az igaz­gató. N. O. vetkezetek tagjai, alkalmazot­tai, sőt a rendszeresen dolgo­zó családtagok is. Semmilyen körülmények között sem mű­ködnek viszont speciális rész­­közgyűlésként, hiszen az itt született döntések kizárólag csak azokra a szervezeti egy­ségekre kötelezőek, amelyek a munkahelyi közösségekhez tartoznak. Segítséget ad az alapszabály készítéséhez a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának ajánlása és útmutatója. Ezen­kívül a termelőszövetkezetek területi szövetségei is. Azon munkálkodnak, hogy az alkotó közösségek jól megismerjék a korszerűsített termelőszövetke­zeti törvényi, és annak megfe­lelően dolgozzanak, összehív­ták a termelőszövetkezeti el­nököket, párt- és szakszerve­zeti titkárokat. Ezeken a ta­nácskozásokon megismertették a törvény végrehajtásától ősz­­szefüggő főbb tennivalókat. A szövetkezeti jogászok és a sza­bályzat készítésében réizt ve­vő munkabizottságok elnökei részére szintén körzeti meg­beszéléseket tartanak. A Bácskai és Dunamelléki Befejezéséhez közeledik a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszteletére a csepeli munkások által kezdeményezett szocialista munkaverseny. Hazánk dolgozói átérezték a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepének jelentőségét. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti paraszt­ságunk és értelmiségünk nagyszerű versenyvállalásainak tel­jesítésével, a munkában való helytállással juttatta ezt kifeje­zésre. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar dolgozók kez­deményezésére széles visszhangra talált a testvéri szocialista országokban és milliók mozgalmaként szorosan összekapcso­lódott a proletár internacionalizmus, a magyar—szovjet ba­rátság elmélyítésével. A jubileumi munkaverseny eredmé­nyesen segítette az 1977. évi népgazdasági terv teljesítését. h, pünk életszínvonalának további növelését. Célunk, hogy a nem­zeti jövedelem mintegy 5 száza­lékkal, az ipari termelés 5.5—6 százalékkal, az építőipari tevé­kenység 4—5 százalékkal, a me­zőgazdasági termékek előállítása pedig az idei magas színvonalhoz képest további 2—3 százalékkal emelkedjék. Tervünk az egy ke­resőre jutó nominálbér 7 száza­lékos, a reálbér 2,8—3 százalékos, az egy lakosra jutó reáljövede­lem 3—3,2 százalékos növelése és egyes központi bérintézkedések végrehajtása. Feladatunk 90 ezer lakás felépítése, a bölcsődei, óvo­dai és kórházi férőhelyek szá­mának további növelése, a la­kossági szolgáltatások javítása. Ha a nemzeti jövedelem az elő­irányzottnál nagyobb mértékben növekszik, akkor további lehető­ségeink lesznek az életkörülmé­nyek fejlesztésére. A szakszervezeti, az ifjúsági mozgalom és a kormány kezdet­től fogva felkarolta és támogat­ta a dolgozók, a szocialista bri­gádok kezdeményezéseit. A Szak­­szervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága elismerését és nagyrabecsülését fejezi ki a dolgozóknak, a fiataloknak ered­ményes, áldozatkész munkájukért. Rövidesen hozzákezdünk az 1978. évi népgazdasági terv meg­valósításához. A terv hazánk gazdasági rendjének további gya­rapításáért irányozza elő, olyan fejlődést, amely megalapozza né-Termelöszövetkezetek Területi Szövetsége által kezdeménye­zett ilyen tanácskozáson, töb­bek között a küldöttgyűléssel, a munkahelyi közösségek lét­rehozásával, tevékenységével, a küldöttek választásával, va­lamin* a tisztségviselőket és a ezetőket érintő új szabá­lyokkal foglalköznak. A szö­vetség két munkabizottság lét­rehozását tervezi. Ezek a szö­vetkezetek felkérése alapján — a körzeti tapasztalatokat, az egységes jogértelmezést figye­lembe véve — az írásban el­készült szabályzattervezetek­hez észrevételeket fűznek, esetleg kiegészítő vagy módo­sító javaslatot készítenek. A szövetkezetek szabályza­taik készítésekor vegyék figye­lembe a helyi gazdálkodási ta­pasztalatokat. Ezek adják a legnagyobb segítséget a zavar­talan gazdálkodás feltételei­nek megteremtéséhez, akkor, ha beledolgozzák most készülő alaptörvényükbe. Természete­sen az egész szabályzatrehd­­szernek igazodnia kell a mó­dosított szövetkézeti törvény előírásaihoz. K. S. Feladataink megoldása szüksé­gessé teszi a munkások, a mező­­gazdasági dolgozók, az értelmi­ségiek, a vezetők alkotókészségé­nek, teremtő erejének szélesebb körű kibontakoztatását, a szocia­lista munkaverseny töretlen foly­tatását. A szocialista brigádok az el­múlt hetekben a népgazdaság minden ágazatában vállalásokat tettek a munkaverseny 1978. évi folytatására. A SZOT és a KISZ KB üdvözli a dolgozók kezdemé­nyezéseit. Felhívják szervezetei­ket, hogy a szocialista munka­­versenyvállalásokat irányítsák a konkrét vállalati feladatok meg­valósítására. Ajánljuk a gazdálkodó egysé­gek, intézmények dolgozóinak, a szocialista brigádoknak, hogy 1978. évi munkaverseny-kezde­­ményezéseik, versenyvállalásaik az alábbi főbb feladatokra épül­jenek: — Az 1978. évre előirányzott életszínvonal-növekedés anyagi megalapozását elsősorban a ter­melés, a gazdálkodás hatékonysá­gának fokozásával és a termékek, szolgáltatások minőségének javí­tását előmozdító munkaakciókkal segítsék. — A munkáverseny-mozgalom legyen hatásos támogatója az új gyártmányok és technológiák be­vezetésének, a gazdaságos export növelésének. Ebben nagy szerepe van a szakmai tudás gyarapításá­nak, a munkások és a műszaki dolgozók összefogásának, az újí­tók és feltalálók tevékenységének. — A vállalások irányuljanak a munkaidővel, a munkaerővel, az energiával és az anyaggal — fő­képpen az importanyaggal — va­ló ésszerű, takarékos gazdálko­dásra. a termelőberendezések gondos karbantartására és jobb kihasználására. — Fokozott figyelmet érdemel­nek a munkaszervezést fejlesztő kezdeményezések, a minőséget ja­vító, a termelési és munkaidő­veszteségeket csökkentő intézke­dések, a gépek hatásfokát növelő újítások, a brigádok, üzemek kö­zötti együttműködési megállapo­dások. — A vállalások segítsék a be­ruházások tervszerű, jó minősé­gű, szervezett megvalósítását. A szerződések teljesítése váljék be­csületbeli üggyé! — A dolgozók, a szocialista bri­gádok közvetlen környezetükben és vállalati méretekben is erősít­sék a tulajdonosi gondolkodást, magatartást. Növeljék a felelős­ségérzetet a technológiai fegye­lem betartásáért, a munkakörül­mények javításáért, a munkafe­gyelem megszilárdításáért. Vál­laljanak aktív szerepet a válla­lati közéletben, az üzemi demok­rácia fórumain. Szerte a világon és így a leg­fejlettebb tőkés országokban Is a gazdasági válság következménye­ként a termelőberendezések je­lentős része kihasználatlan, több millió dolgozó van munka nélkül, növekszik a létbizonytalanság. Mi, szocialista körülmények kö­zött — számolva a világgazdaság kedvezőtlen hatásaival — olyan tervet készítettünk 1978-ra, amely biztosítja a népgazdaság dinami­kus fejlődését, népünk életszín­vonalának további emelkedését. Felhívjuk a munkásokat, a me­zőgazdasági dolgozókat, az értel­miségieket, az alkalmazottakat, a fiatalokat a terv teljesítésére, a munkaverseny eddigi lendületé­nek megőrzésére és továbbfoko­­zására. Ezzel is népünk anyagi és szellemi gazdagodását, mindany­­nyiunk életének szebbé, boldo­gabbá tételét szolgáljuk. Olyan cél ez, amelyért szocialista em­berhez méltóan lehet és kell munkálkodni szerte az országban. Budapest. 1977. december 10. Szakszervezetek Országos Tanácsa KISZ Központi Bizottsága (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents