Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-09 / 289. szám

1977. december 9. • PETŐFI NÉPE • I Gumialkatrészek ipari üzemeknek • Az IGV részére készült gumi­alkatrészeket sorjázza az Április 4. brigád. • Székely Lajos, a Frankel Leó nevét viselő brigád tagja kiemeli a présből a csehszlovák exportra készült vibrátor­tömlőt. — Pénztárgépeinknek mintegy hatezer alkatrésze van — mond­ta a közelmúltban beszélgetésünk során Tóth András, az Irodagép­­ipari és Finommechanikai Vál­lalat kecskeméti gyárának fő­mérnöke. — Azt hiszem, nem szükséges különösebben hangsú­lyozni, hogy a különböző alkat­részek előállításában milyen nagy szerepe van a jól szervezett kooperációnak. Számos vállalat, ipari szövetkezet és termelőszö­vetkezeti melléküzemág tartozik partnereink közé. A kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Termelő­­szövetkezet gumiüzeméből kap­juk például a pénztárgépek gu­milábait, s a különböző gumi­alátéteket. Tevékenységükkel elé­gedettek vagyunk, kötelezettségei­ket jó minőségben, határidőre tel­jesítik ... Kiskunfélegyháza szélső házai­tól alig száz méterre, hatalmas bekerített telek közepén levő épü­letben végzi munkáját a Vörös Csillag Tsz gumiüzemének 38 dol­gozója. Az egyik teremben szor­galmas lányok-asszonyok sorjáz­zák a készterméket, azaz ollóval vágják le róluk a préselésnél ke­letkezett széleket. A másik he­lyiségben katonás rendben sora­koznak a présgépek. kézvédős, kötényes munkások szorgoskod­nak körülöttük. — Évente mintegy 250—300 fé­le gumiárut készítünk — tájékoz­tat Némedi András üzemvezető. — Árbevételi tervünk 10.6 millió forint, s minden jel arra mutat, hogy teljesíteni tudjuk. Két szo­cialista brigádunk szorgalmasan dolgozik. — Kik az üzem megrendelői? — A régi partnereink közé tartozik a győri Vagon- és Gép­gyár, nekik évente 12 fajta gu­miárut küldünk mintegy 2 millió forint értékben. Sok cikket kap tőlünk az Ipari Szerelvény és Gépgyár és számos más üzem. Az idén vettük fel a kapcsolatot a Hajdúsági Iparművekkel, nekik mosógépekhez szükséges gumiárut gyártunk. Ugyancsak ebben az évben lépett a megrendelők so­rába a miskolci műanyagfeldolgo­zó vállalat, másfél millió forint­ért fénycső armatúrákhoz haszná­latos tömítéseket gyártunk ré­szükre. Egymillió forint értékű az idei exportunk, az ÉMEXPORT Vállalat megrendelésére ezért az összegért vibrátor-tömlőket kül­dünk Csehszlovákiába. A honvédelmi miniszter je­lentkezésre hívja fel azokat az ifjakat, akik önként vállalva a dolgozó nép fegyveres szolgála­tát, a Magyar Néphadsereg vagy a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: büntet­len és feddhetetlen előélet, er­kölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, hivatá­sos szolgálatra való egészség és fizikai alkalmasság, középiskolai — A megyében kik a partne­reik? — Évek óta megrendelőnk az Irodagépipari és Finommechani­kai Vállalat kecskeméti és kis­kőrösi gyára. Az idén mintegy félmillió forintért készítünk ré­szükre pénztárgépekhez használa­tos alátéteket, gumilábakat, ütkö­zőket és más cikkeket. Szállí­tunk a Bajai Lakberendező Vál­lalatnak, a VEGYÉPSZER tisza­­kécskei gyárának, az Április 4. Gépipari Művek helybeli gyárá­nak. és a Villamosszigetelő és Műanyaggyár helyi üzemének. — A mezőgazdasági nagyüze­mek anyagbeszerzői sokszor pa­naszkodnak, hogy nem tudnak be­szerezni különböző gumiárukat!? — Néha előfordul, hogy egy­­egy tsz, vagy állami gazdaság képviselője felkeres bennünket, s érettségi, nőtlen családi állapot, 21 évnél nem magasabb életkor. A katonai főiskolára pályázók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi parancs­nokságtól, sorkatonák a parancs­nokaiktól kaphatnak. A jelentkezők pályázhatnak a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csa­patfelderítő, rakétatüzér, műsza­az esetek nagy többségében tu­dunk rajtuk segíteni. Néhány ipari üzem megrendelésére ké­szülő áru ugyanis használható mezőgazdasági gépekhez is. Hi­vatalos megrendelést azonban még nem kaptunk, de ha jelent­kezne mezőgazdasági megrendelő, rövid felkészülés után részükre is tudnánk, sőt kívánunk is dolgoz­ni. Az üzemvezető beszélgetésünk végén azt is elmondta, hogy a két szocialista brigád — amikor a munka úgy kívánta — példa­mutató szorgalommal vett részt az év folyamán az új telepítésű szőlő karózásában és kötözésében. Segítettek a barack és cseresz­nye szedésében, de ott voltak a napraforgó betakarításánál és a szüreten is. O. L. ki vagy határőr szakára, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta, vegyvédelmi, híradó, rádiólokátor, páncélos és gépjármű, fegyverzeti vagy had­táp szakára. (A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülő­műszaki vagy repülőgépvezetői szakára való jelentkezés novem­ber 30-án lezárult.) A pályázati határidő 1978. ja­nuár 31. (MTI) A diákotthonok nevelőmunkájáról tájékozódott az AIB Az általános iskolai diákott­honokat száz százalékban, a szak. munkástanuló otthonokat mint­egy 90 százalékban, a középisko­lás intézményeket több mint 70 százalékában fizikai dolgozók gyermekei lakják. E három intéz­ménytípus nevelő munkájának eredményeivel és gondjaival a közelmúltban foglalkozott az Ál­lami Ifjúsági Bizottság. Megállapították: az általános iskolai diákotthonok legfőbb hi­vatása, hogy biztosítsa a szak­­rendszerű oktatás teljessé tételét a szórványtelepüléseken élő gyer­mekek számára. Ma még csupán 12 százalékuk él a diákotthonok adta lehetőséggel. A tanyai kis­iskolák folyamatos megszünteté­sével a diákotthonokban lakók 40 százaléka már az alsótagozatos gyerekek közül kerül ki. A kö­zépiskolások 22 százaléka, a szak­munkástanulóknak pedig csak­nem egyötöde nevelődik diákott­honban. A három intézménytípusban több mint három és fél ezer ne­velő tevékenykedik. Valameny­­nyien kedvezően fogadták a kö­telező foglalkozási idő 36 órára csökkenését, s az új rend­tartásokat, továbbá az idei bér­rendezést. A szakmunkás diákotthonokban a kulturális fejlesztés, sok eset­ben a gyerekek művelődési hát­rányának leküzdése. általános műveltségük gyarapítása a leg­fontosabb feladat. Fokozott tö­rődést, támogatást kívánnak — hiszen sokan kisegítő iskolából érkeznek, mások általános isko­lai tanulmányaikat nem fejezték be és esti iskolába járnak. Az or­szág középfokú intézményei be­kapcsolódnak a kollégiumi ver­senybe. Évente 15—20 kollégium nyeri el a KISZ KB kollégiumi zászlaját és díszoklevelét. A KISZ Központi Bizottságával egyetértésben az Oktatási Mi­nisztérium a jövőben a kollégiu­mi versenyt kiterjeszti vala­mennyi középfokú diákotthonra. Országos tapasztalat: az intéz­mények aktív segítői a helyes pályairányításnak, a hivatástu­datra nevelésnek. Többnyire ki­alakult már a gyerekekkel való differenciált foglalkozás, az egyé­ni korrepetálás rendszere. Vi­szont találkozni lehet nevelői tü­relmetlenséggel is. Elterjedt a felzárkózó foglal­kozások gyakorlata az alsóbb, a tehetségkutatás a felsőbb évfo­lyamokon. Több megyében a fi­zikai dolgozók diákotthonba fel­vett gyermekeit egyhetes nyári előkészítő tanfolyamra hívják be, hogy megbarátkoztassák őket a bentlakásos élettel, megismerjék őket, s tájékozódjanak felkészült­ségükről. A nevelőotthonok ered­ményes munkáját dicséri: az ál­talános iskolások szinte mind­egyike továbbtanul. Pályázati felhívás a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira MAGYAR INTERNACIONALISTÁK NYOMÁBAN (2) A szovjet népek családjában • Magyar nyelvű üdvözlet a Kaucsukgyár szakiskolájának kapujában. Nem a véletlenen múlott, hogy a magyar internacionalisták em­léke ma is elevenen él a távoli Szibériában. Ennék bizonyításá­ul néhány feszes tény. A mo­narchia több mint kétmillió ka­tonája közül az orpsz fronton 500 ezer a magyar. A szovjet fegy­veres erők sorába lépett külön­böző nemzetiségű katonák 40 szá­zaléka magyar, a fogságba eset­teknek csupán egynegyede. Az Usszuri folyó és a Bajkál menti arcvonal harcoló alakulatainak egyharmada a nemzetköziek kö­zül került ki, ezek többsége is magyar. A front vezérkari fő­nöke egy ideig Omaszta Frigyes, a Bajkál flottila parancsnoka pe­dig Fried Dezső. Az omszki felkelés vezérkará­nak magyar tagja is volt. Radó Ödön. A kísérlet bukása után So­mogyi József, Kenda András és Polacsek István lép helyére. Az omszki magyar bolsevik szerve­zethez hasonló illegális csopor­tok tevékenykedtek Tomszkban, Barnaulban, Krasznojarszkban, Irkutszkban, Blagovescsenszkben és másutt. Az a kétszázezer né­met, osztrák és magyar hadifo­goly, aki fegyveresen is az orosz proletariátus mellé álltak, a nem­zetközi munkásosztály legkézzel­foghatóbb segítsége. Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy a kétszázezer harcosból százezer hazánkfia volt. Vörös magyarok harcoltak Csapajev hadosztályá­ban, Bugyonnij lovashadseregé­ben, és Kotovszkij lovasdandár­jában. Sok ezer magyar interna­cionalista küzdött utolsó csepp véréig a szovjet hatalomért, kö­zülük sokan Omszkban estek el. Meghalt Somogyi József, az omszki illegális városi bizottság tagja, a magyar pártszervezet ve­zetőségi tagjai közül Berger Ala­dár, Dénes Miklós és mások. Az internacionalista magyarok legtöbbje hazatért és fontos sze­repet játszott a Magyar Tanács­­köztársaság idején, de nem kevés azoknak a száma, akik leteleped­tek és családot alapítottak a Szovjetunióban. Ferenc Károlyovics Omszki barátaink sokat be­széltek a városban élt vörös ma­gyarokról Schimmer Sándor kol­hozelnökről, a Szocialista Munka hőséről, Gorszky Vilmosról, Ses­­vák Mihályról, Németh Józsefről és Nagy Károlyról. Egy baráti összejövetel keretében alkalmunk volt találkozni leszármazottaik­­kal és elbeszélgetni velük szüleik és saját sorsuk alakulásáról. Nagy Károly fia, Ferenc, rend­őrőrnagy. Elrtiondta, hogy édes­apja 1894-ben Párádon született és fűtő volt a Széchenyi grófok birtokán. 1914-ben behívták ka­tonának, majd 1916-ban a Bruszi­lov áttörés idején esett fogságba és az omszki hadifogolytáborba került; illegális neve Krutoj. Előbb belép a Vörös Gárdába, majd szolgál a novoszibirszki cse­­kában. Ezután különböző katonai tiszti iskolákon tanul. 1926-ban leszerel és Leningrádban párt­munkás. 1927—28-ban egy gyári szakszervezeti tanács elnöke. 1942-ben visszaköltözik Omszkba. 1965-ben halt meg. Nagy Ferenc fia köszörűs egy műszergyárban, kalinyi születésű édesanyja most 81 éves. Gorszky Vilmos leánya Marga­rita, angol tanárnő az omszki me­zőgazdasági főiskolán. Elmondot­ta édesapjáról, hogy 1896-ban Gégériyben született. 1915-bén ke­rült hadifogságba. A polgárhá­ború után járási pénzintézeti ve­zető. 1935-ben a nyenyec nemze­tiségi körzet tanácselnöke. 1941 - tői Omszkban kerületi tanácsel­nök-helyettes. 1945-től nyugdíja­zásáig megyei pénzügyi főellenőr. 1971-ben meghalt. Anyanyelvét nem felejtette el. gyakran szer­zett magyar könyveket. Zeneértő ember volt. Szeretett hegedülni, gyakran játszott Brahmsot, Liszt­műveket és Kálmán-operetteket. Járt a felszabadult Magyarorszá­gon is. Margarita Gorszky édes­anyjáról is beszélt, aki 80 éves, párttag. Nővére tudományos mun­katárs egy kutatóintézetben, fia pedig mérnök. Sajnos sem ő, sem Nagy Ferenc nem beszélik a ma­gyar nyelvet. A megkérdezettek, csakúgy mint azok, akikkel nem találkoz­tunk, részt vállaltak a szovjet hatalom megszilárdításában is és családjukkal együtt beilleszked­tek a szovjet népek nagy család­jába. Boros Béla Következik: Emberek és feladatok. PANORÁMA Elkészült az Európa-bárka A Duna a világ legnemzetkö­zibb folyója, a Rajna pedig Euró­pa legjobban iparosodott, gazda­ságilag legfejlettebb területének tő vízi útja. A Dunán ma éven­te közel 60 millió, a Rajnán mint­egy 180—200 millió tonna árut szállítanak, és a szállított meny­­nyiségek hosszú évek óta állan­dóan növekednek. A két vízi út között ma még szárazföldön to­vábbítják a szállítmányokat, de Európa e két legfontosabb vízi útját a tervek szerint 1981-ben már összekapcsolja a Duna— Majna—Rajna csatorna, korunk kétségtelenül egyik legnagysze­rűbb mérnöki alkotása. A két nagy folyó összekapcso­lásával tehát egy Európát átsze­lő vízi út létesül. Az egész Raj­­na-vidéket és a nyugat-európai víziút-hálózatot fogja összekötni a Dunával, és megteremti a bel­vízi hajó-összeköttetést tizennégy európai országgal. Maga a Rot­terdamtól Sulináig tartó, 3505 km hosszúságú fő vízi út a Rajna 536, a Majna 388, a Duna—Maj­na—Rajna-csatorna 168 és a Du­na 2413 km-es szakaszaiból fog állni. Teljessé akkor válik majd ez az európai víziút-rendszer, ha megvalósul a Rhone—Rajna ösz­­szeköttetés, valamint a Duna— Odera—Elba-csatorna és a Bug— Pripjaty összeköttetés révén az úgynevezett kelet-európai körfor­galmi vízi út. A Duna—Majna—Rajna-csator­na építése során 70 millió köb­méter földet mozgatnak meg. A 168 km hosszúságú, 202 m szint­­különbséget, 16 gáttal áthidaló hajócsatorna 55 m széles lesz, 4 méteres vízmélységgel. A rajta való hajózás céljára készítették el magyar' szakemberek az Európa­­bárkának a képen látható proto­típusát, amelynek hossza 76,5, szélessége 11, magassága 3,2 mé­ter és 1800 tonna áru szállítható benne, több, mint a Duna-tenger­­járó hajók többségében. Ilyen bárkák közlekednek majd a 80-a* évek elejétől az elkészülő Du­na—Majna—Rajna víziúton. A csatorna szállítási teljesítménye egyébként mindkét irányban egy­szerre évi 46—46 millió tonna lesz. Felderítetlen a kígyóméreg titka Mint általában minden anyag, a kígyóméreg összetételének meg­ismerése is csak kémiai vegy­­elemzéssel, tanulmányozással le­hetséges. A kígyóméreg titka már évszázadok óta foglalkoztat­ja az ember fantáziáját, de saj­nos napjainkban sem tekinthető teljesen kiderítettnek. A kígyók méregmirigyének vá­ladéka nagy molekulájú, mérge­ző és nem mérgező hatású, szin­te fajonként változó összetételű fehérjék keverékéből áll; mellet­tük 65—80 százalék vízen kívül egyéb, kis molekulájú szerves és szervetlen anyagok is előfordul­hatnak. Méreghatást kiváltó, ha­lált okozó anyagai mérgező fe­hérjék, amelyek közül eddig — ha nem is teljesen tisztán — mindössze négyet állítottak elő kristályos formában. A méregmirigyek módosult nyálmirigyek. Váladékuk is ere­detileg csak a táplálék lenyelé­sét elősegítő — és kisebb mérték­ben annak lebontására, emészté­sének kémiai előkészítésére alkal­mas enzimeket is tartalmazó — folyadék. A kígyók törzsfejlődé­sében közreműködő összes ténye­zők, elsősorban a végtagnélküli­ség és a rágó fogazat hiánya mi­att fellépő hatások jöttek létre azok a változások, amelyek a fo­gak alaki és a nyálmirigyek mű­ködésbeli átalakulását eredmé­nyezték. Olyan mechanizmus ala­kult ki, amely egyrészt a zsák­mány megszerzését, másrészt an­nak megemésztését — feldarabo­­latlanul is — lehetővé teszi. A • A méreg mesterséges elvétel« a kígyó méregmirigyéböl, hogy annak összetételét, hatását, az el­lene való védekezést tanulaiá­­nyozhassák a kutatók. nyálmirigyek váladéka a méreg­fogakon keresztül olyan kémiai­lag hatékony anyagokat juttat a zsákmányba, amelyek gyorsan végeznek vele (nehogy elmene­külhessen) és mint emésztőned­vek azt felszívódásra alkalma» vegyületekre bontják le. A tünetek legtöbbje tehát, ame­lyek a megmart szervezetre vég­zetessé válhatnak, a kígyóméreg emésztőnedv szerepére vezethetőta vissza. Korszerű dán építkezés • Érdekes, új típusú előregyártott elemekből épített lakóházak Kopr penhága egyik délnyugati negyedében.

Next

/
Thumbnails
Contents