Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-09 / 289. szám

< • PETŐFI NÉPE 9 1977. december 9. TEJ, HÚS, GYAPJÚ ITözeleg az év végi szá­­“ madás ideje. Az ed­digi tények és a várható ho­zamok alapján bízvást el­mondható, hogy eredményes évet zárt Bács-Kiskun megye állattenyésztése. Bőségesen van tej- és tejtermék, ser­tés-, marha- és baromfihús és tojás. A sikereknek az ágazat sajátos jellegénél fogva éppúgy részesei a háztáji és kisgazdaságok, mint a nagyüzemek. Ez azt mutatja, hogy a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok állattenyésztésének fej­lesztésére foganatosított kormányintézkedések eddig jól szol­gálták a kitűzött célt. Eredményes évet zár a megye állattenyésztése Az elmúlt év december 31-i ál­lapotához képest nemcsak a szarvasmarha-állomány gyarapo­dott, hanem a fejőstehenek száma is. A tehénállomány 1977-ben is­mét elérte a 60 ezret. Minden ed­digi várakozást felülmúl a tej­termelés, ami év végéig 18 szá­zalékkal emelkedik és az esz­tendő végére meghaladja a 3 ezer litert tehenenként. Két esztendő­vel ezelőtt csupán 2500 liter volt az átlagos tejhozam Bács-Kis­kun megyében. Kiemelkedő munkát végzett a szarvasmarha-tenyésztésben a csávolyi Egyesülés Tsz tehené­szete, amely csaknem 70 száza­lékkal növeli idei tejtermelését, és a nagyüzem tehenenkénti tej­hozama négyezer liter fölé emel­kedik. I A szarvasmarha-tenyésztői kedv megyeszerte tovább javult, ezt jelzi az a tény is, hogy 20 száza­lékkal kevesebb üszőt értékesítet­tek vágásra, mint 1976-ban, hol­ott a vágómarha-hizlalás nőtt az elmúlt évhez képest mintegy 4 százalékkal. Ez a növekedés ezer tonnával több vágómarhát ered­ményezett és a hazai húsellátás mellett az export-lehetőségeket is fokozza. Ebben az évben tovább folytatódott a tej-irányú szakoso­dás nemcsak a nagyüzemekben, hanem a háztáji és kisgazdasá­gokban. A megye tehénállomá­nyának a felét Holstein-friz te­jelőfajtával keresztezik. Az épülő, valamint a felújítás­sal együtt bővülő tehenészeti te­lepeken már a korszerű tartás­­technológia elemeit lehet tapasz­talni. Az istállók szabadtartásos technológiája, benne a korszerű, tejhasznú tehenekkel, külön fe­jőházzal, mind bizonyíték arra, hogy a megyében a szarvasmar­ha ágazat a fejlődés útjára lé­pett. Ilyen korszerű telep épül Tasson, a Dózsa Tsz-ben, a du­­naszentbenedeki Űj Hajnal Ter­melőszövetkezetben, társulásos alapon a három szövetkezet ösz­­szefogásával Solton, valamint Drágszélpusztán a Kalocsai Álla­mi Gazdaság és a környékbeli szövetkezetek közreműködésével. A tudomány legújabb vívmá­nyait hivatottak a gyakorlatban gyorsan átültetni a termelési rendszerek. Ilyen megfontolás alapján harminc szövetkezeti gaz­daság társult különféle szarvas­marha-tenyésztési rendszerekhez. A sertésállomány nem válto­zott 1977-ben, mivel már tavaly elérte a megye minden idők leg­nagyobb sertésállományát, 1 mil­lió 36 ezer darabot. Bács-Kiskun az ország legnagyobb sertéstartó megyéje volt. A takarmányellá­tást, a sertéstelepekről szármázó készáruk fogadását, feldolgozását nem könnyű megoldani, az erre hivatott vállalatok azonban töb­­bé-kevésbé sikeresen megbirkóz­nak a feladattal. Az idén az anyakoca-állomány a tavalyi 84,5 ezerről 82,5 ezerre csökkent. Ennek ellensúlyozására eddig másfélezer vemheskocát he­lyeztek ki a háztáji és kisgazda­ságokba. A háztáji állattartók to­vábbra is szívesen fogadják a tör­lesztésre kiadott tenyészanyagot, így az utánpótlás biztosítottnak látszik. 1977-ben 82 ezer tonna Bács-Kiskun vágósertés termelé­se, ez egy év alatt 18 százalékos növekedést jelent. Ezenfelül 2500 tonna malac és süldő átvételére lehet számítani, ez 13 százalékkal több a tavalyinál. A juhászaiban a tenyésztői munka kibontakozásának, az ága­zat minőségi változásának lehe­tünk tanúi. 1977-ben a nagyüze­mekben 20 ezerrel nőtt a juh­állomány, az anyajuhoké pedig 17 ezerrel. Szépen gyarapodik az akasztói Béke Termelőszövetke­zet, a kunszentmiklósi Egyetér­tés Tsz, valamint a bugaci Pető- . fi Szakszövetkezet juhállománya. Az akasztói Béke Szakszövetke­zetben felépített juhtelep példát szolgáltat arra, hogy olcsó, egy­szerű megoldással is lehet kor­szerűen építkezni. Jobb és több gyapjút adott a népgazdaságnak a juhászat, mint 1976-ban. Ami­nőség javulásán kívül 14 száza­lékkal emelkedett az értékesített gyapjú mennyisége és meghaladta az 1130 tonnát. Örvendetes, hogy a háztáji és kisgazdaságokban tartott juhállomány is folyamato­san növekszik. A baromfitenyésztést évek óta az egyenletes fejlődés jellemzi. Bács-Kiskun megyében jelenleg 8 és fél-millió tyúkfélét tenyész­tenek és csaknem egymillió nagy­testű baromfit. Év végéig 6—7 százalékkal nőt a vágóbaromfi­termelés, összességében megköz­­zelíti a 40 ezer tonnát. A jelen­tős valutaszerző tolltermelés egy év alatt 35 százalékkal nőtt, és az idén eléri a 230 tonnát. Ug­rásszerűen emelkedett a tojásho­zam. Az idei 87 millió tojás a ta­valyinak 183,1 százaléka. Ebben az ágazatban a kisüzemeké az oroszlánrész, az árutojásnak • A tizennyolc százalékkal több tejből nagyobb mennyiségű tejtermék készült. Kiváló minőségű sajtot gyártanak a bácsbokodi üzemben. • Sánta Jenőné a lúdtojást permetezi a kiskun­félegyházi Vörös Csillag Tsz keltető­állomásán. (Méhes! Éva felvételei.) csaknem 90 százaléka a háztáji és kisgazdaságokból származott. Korántsincs gond nélkül Bács- Kiskun állattenyésztése. Több he­lyen a jobb munka személyi fel­tételei hiányoznak, a technológiai fegyelem is kívánnivalót hagy maga után. Az állattenyésztő te­lepek teljes zártságának a meg­teremtése, a tömegtakarmány kel­lő időben és megfelelő minőség­ben történő összegyűjtése, szállí­tása még számos állattenyésztő gazdaságban megoldásra váró fel­adat. Mindezek ellenére 1977-ben olyan alapot rakott le Bács-Kis­kun megye állattenyésztése, amelyre a következő esztendőben bátran lehet építeni. Hallók Dénes állattenyésztési felügyelő A legmagasabb norma A gyári irodákba — tudja itt minden munkás — az jelenti a „felmenést”, hogy egy többszintes épületben vezet fel hoz­zájuk a lépcső. Onnan viszont lemenni az üzemcsarnokokba, korántsem afféle földreszállás. Hiszen akik „fent” és „lent” dolgoznak: egy célért tevékenykednek nap mint nap 6, 14 és 22 órától. Eligazodni az új helyzetben Egyesek úgy vélik, hogy az iroda amolyan meleg hely csu­pán. Hát ha adódnak is időnként meleg helyzetek, mint a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat­nál azért nem csupán a fűtés okolható... Ami azt illeti, „fent”, a ba­romfifeldolgozó vállalat irodájá­ban, főtt a feje ugyancsak Sza­­deczki Jánosné normafelelősnek — mit, hogyan tegyen, hogy „lent”, az üzemben az új, Stork rendszerű csirkefeldolgozó géppel a termelést nagyobb sebességre tudják kapcsolni? A feladat az volt: míg korábban a régebbi el­járással, óránként 84 ember munkája kellett négyezer csir­ke feldolgozásához, a kiváló au­tomata belsőségkiemelő géppel, ugyanezzel a mennyiséggel már 51 munkás is elboldogul. Igen ám, de mi legyen a többi, felszaba­duló 33 emberrel? A normás, Szadeczki Jánosné, úgy is, mint a gyári Kodály Zoltán KISZ- alapszervezet újdonsült titkára, segítette a 33 embert eligazodni az új helyzetben. Az ő érvelésé­nek is köszönhető, hogy akinek az új gép mellett nem jutott hely, az a csomagolóban haszno­síthatja magát ezentúl szorgal­ma, kézügyessége révén. Az olvasóban vajon milyen képzetek támadnak a szó halla­tán: normás? Ki az és mit csi­nál? < Szadeczkiné szerint a normást többen amolyan „mumusnak” tartják, aki a követelményt egy­re feljebb srófolja ... A „mumus” természetesen nem illik a barna hajú, 27 éves KISZ-titkár fiatalasszonyra, aki­nek ha a munkakönyvében je­gyeznék a közéleti tevékenységét, hamarosan újat válthatna. Amellett, hogy egyike az öt üze­mi KISZ-alapszervezet titkárai­nak; tagja a szakszervezeti nőbi­zottságnak, elnöke az óvodai szü­lői munkaközösségnek, amely mint két leendő kisiskolás gyer­mek mamáját kérte fel e tisztre. Élő, eleven kapcsolat Szadeczkiné 1969 óta dolgozik a vállalatnál. Középfokú állam­­háztartási ügyintézői képesítést szerzett. Ért a számok nyelvén. Mint normás, élő, eleven kapcso­latban áll az üzemi közösséggel. Tudja, meddig emelheti a mér­cét. A mércét, amelyet Szadeczki Jánosné és KISZ-es társai előtt valamivel mindig magasabbra állítanak a gyárban. Ámde a fiatalok állják a pró­bát! A Kodály alapszervezet 30 irodaházi tagja, napi munkája végeztével, a közelmúltban egy hétre a fizikai dolgozók közé állt tojást törni. Még mg is em­legetik, milyen jól megvoltak az állandóan ott dolgozó munká­sokkal, akik befogadták és segí­tették őket a tojásnak ipari cél­ra és tésztakészítéshez való hasz­nosításában. Ezt egy jó kiadós kommunista szombat követte! S a gyári művelődési otthonról — ahol Chilére, majd Ady Endrére emlékeztek, s ahol a párt meg­alakulásának 59. évfordulójára akciónapot szerveznek a KISZ- esek — ugyancsak él az együttes összefogás emléke. A falban a tisztított téglák, meg a szép si­mára csiszolt parkett épp úgy a kezük munkáját dicséri, mint az otthon berendezése, amelyért egy emberként tettek meg minden tőlük telhetőt a Kodály KISZ- esek is, élükön Szadeczki néval, akit eddigi társadalmi munkás­ságáért „Kiváló Dolgozó” cím­mel tüntettek ki a Nagy Októ­ber ünnepén. Otthonteremtők A Baromfifeldolgozó Vállalat méreteivel helyi viszonylatban lassacskán afféle „kis Csepellé” növi ki magát. Több mint más­félezer ember — köztük 580 harminc éven aluli fiatal — keres itt a kenyerét, aki évente együt­tesen két és fél milliárd forint termelési értékkel gazdagítja a népgazdaságot. Ha jól kinézünk, a Liszt Fe­renc utcából ide látszik az a 27 lakás, amelyet 20—50 ezer forint kölcsönnel a gyár segített tető alá hozni. Csizmadia István igaz­gató pedig célfuvarokkal gon­doskodott róla, hogy a sóder, a homok meg a tégla kellő időben ott legyen. Már csak egyvalami hiányzik: bekötni a gázt. Jól megvannak hát a fiatal házasok, családosok a gyárban. S hogy tovább izmosodjék a közösségük, Szadeczkiné, a 27 éves KISZ-titkár fiatalasszony, kiváló dolgozó, a maga posztján tovább munkálkodik. — Normás vagyok, más szó­val: „munkaügyis”. Egy normás­nak és KISZ-titkárnak a belépő fiatal nem egyszerűen csak mun­kaerő. A felvételnél elbeszélge­tünk: mi a terve, mit szeretne, s mit tehetünk érte, hogy meg­találja helyét a közösségben. Ajánlani szoktam az új embert a kiszemelt üzemrész KlSZ-alap­­szervezetének, s ott már várják. Ha bejáró, vagy ha messzebb la­kik, meghívjuk az új művelődé­si otthonunkba. Ott töltse el in­kább az idejét, semmint füstös kocsmákba megrekedjen... □ □ □ Azt vettem ki Szadeczki János­né szavaiból, hogy a legmaga­sabb normát, amely egy ifjú kommunistáé, önmaga elé állítja legelőbb. Kohl Antal A TÁRGYALÓTEREMBŐL Sikkasztó boltvezetők A múlt év szeptemberében le­tartóztatták a kecskeméti Széche­­nyivárosban levő ABC-áruház ve­zetőjét, Kemény László, Kecske­mét. Tinódi utca 8. szám alatti la­kost. Vele együtt került a rács mögé Rócsó Tibor szakoktató, aki Kecskeméten, a Szabadság tér 5 szám alatt lakik és aki a nyári időszakban — mellékállást vállal­va a BÉK-nél, később az UNI­­VEB szövetkezetnél — boltveze­tőként dolgozott. Qk a fővádlot­tak abban az ügyben, amelyben a közelmúltban hirdetett ítéletet a Kecskeméti Járásbíróság. A bűnügynek azonban — rajtuk kí­vül — még további négy vádlott­ja van. Kemény és Kócsó nem idős, mégcsak nem is középkorú embe­rek. Alig töltötték be harmincadik életévüket. Az elsőrendű vádlott közgazdasági technikumot, Kócsó pedig kereskedelmi és vendéglá­tóipari szakközépiskolát, majd fő­iskolát végzett. A hasznos isme­reteket azonban a saját gyarapo­dásukra igyekeztek alkalmazni. Bíróság előtt még egyikük sem állt korábban de cselekedeteik közben gyanítaniuk kellett, hogy előbb­­utóbb rossz vége lesz a haszon­­szerzésnek, rájönnek a manipulá­ciókra. Így is történt. Szükségük aligha lehetett arra, hogy rendsze­resen sikkasszanak. Hiszen 1971- től mindketten szakoktatók voltak a Kereskedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakmunkásképző Intézetben. Mindkettőnek OTP-öröklakása van, jövedelmük sem mondható alacsonynak. Kemény 1974 köze­pén otthagyta a szakoktatói pá­lyát és a BÉK-nél helyezkedett el. Előbb a leninvárosi ABC-nek, majd a Széchenyivárosban meg­épült hasonló boltnak lett a veze­tője. Kócsó maradt az intézetben, de — amint említettük — nyári időszakban boltvezetőként dolgo­zott ő is. Az ügy többi vádlottját is még az intézetből ismerték, ahol azoknak oktatóik, vagy éppen tanulótársaik voltak. Kemény László 1974 nyarán lett a leninvárosi ABC vezetője, de 1975 októberében a leltározó bi­zottság már több, mint 480 ezer forintos hiányt tapasztalt a le­ninvárosi boltban. Egy hónap múlva azonban Kemény már a széchenyivárosi áruházat vezette. Kemény és Kócsó megegyeztek abban, hogy Kemény az általa vezetett boltokból különféle áru­kat ad át barátjának, aki azokat értékesíti, ugyancsak a boltokban, amelyeket a nyári időszakban — helyettesítve a szabadságon levő kereskedőt — ő vezetett. Ezek a boltok úgynevezett szabadkasszás egységek voltak. Meg kell jegyez­nünk, hogy Kemény már a lenin­városi boltból is adott árut Kó­­csónak, s később ezt tette a széchenyivárosi üzletben is. Például 1974 júniusától augusz­tus végéig — amikor Kócsó a Baj­­csy-Zsilinszky utcai BÉK boltot vezette — összesen 18 ezer forint értékű cigarettát és több, mint hatezer forint értékű fűszert vett át Keménytől, s azokat az 1134-es boltban eladta. A következő év június és július hónapjaiban már meghaladta a negyvenezer forintot a terhelés nélkül átvett cigaretta, a fűszeráruk értéke pedig fölözte a 11 ezer forintot. Ugyancsak ter­helés nélkül vett át Kócsó Tibor kilenc karton Fecske cigarettát 1975 július végétől augusztus vé­géig Kemény Lászlótól, s ezt a közel 25 ezer forintot érő meny­­nyiséget természetesen eladta a másodállású boltvezető. Két év alatt összesen több, mint 105 ezer forint értékű áru „úszott” a le­ninvárosi boltból a Kócsó által vezetett kisebb üzletekbe — ter­helés nélkül. Találtak azonban más módját is a haszonszerzésnek. A múlt év kö­zepén Kemény László és Kócsó Ti­bor megállapodtak abban, hogy a széchenyivárosi áruház bélyegző­jének és ellenőrző bélyegének fel­használásával a Kecskeméti Do­hányelosztó Vállalattól különböző cigarettákat vásárolnak és azokat mas-más üzletekben értékesítik, A haszon itt a kereskedelmi és a fogyasztói árkülönbözetből adó­­dott. Néhány nap múlva már meg is vettek az említett vállalattól 27 500 forint értékű Fecskét, ami természetesen nem került soha a széchenyivárosi boltba hanem a tíz kartonból négyet — 11 ezer forintos kiskereskedelmi áron — Juhász László (Kecskemét Mária­­hegy 91.), a BÉK 1136. számú bolt­jának vezetője vett át, s azt ter­helés nélkül a boltban értékesí­tette. Két karton Fecskét Bállá Géza (Kecskemét, Bakonyi Antal utca 92), az UNIVER szövetkezet 27. számú boltjának vezetője kapott — ugyancsak terhelés nélkül — 5500 forintért. További négy kar­ton cigarettát is különböző kisebb boltok vezetőinek adott el Kócsó Tibor, aki az így összegyűjtött pénzt egy takarékbetét könyvben helyezte el. Ezt az eljárást — hogy a dohányelosztótól vásárolt cigarettát „terítik” a kis boltok­ban — még többször megismétel­ték. A múlt év közepén, de az előbbi esetet követően már felbá­torodva, s a bélyegzőket felhasz­nálva 17 karton cigarettát vásárol­tak 44 950 forintéi’t. Az árut teher - taxival szállították a Juhász László által vezetett boltba. Az áruból Juhász 15 ezer forint ér­tékű cigarettát megtartott, a töb­bit Kócsó vitte tovább és kisbol­tokban, trafikokban eladta. Ekkor a rendőrség már vizsgál­ta a leninvárosi ABC-ben kelet­kezett leltárhiány okát, de Ke­mény László már a széchenyivá­rosi áruházban dolgozott. Tartott a házkutatástól, s arra kérte Kó­csó Tibort, hogy az anyósa laká­sán levő árut szállítsa el. Ezt Kó­csó úgy oldotta meg, hogy a sa­ját lakására vitte, de mert ő köz­ben külföldre utazott, megkérte egyik ismerősét, hogy őrizze az árut hetényegyházi lakásán. Persze nehéz és hosszú lenne leírni, hogy milyen tételű cigaretták hová és mennyiért vándoroltak. Tény azonban, hogy noha már tudtak a rendőrségi nyomozásról, az akciót nem hagyták abba. Még 1976 ' augusztusában is 23 ezer forint értékű cigarettát vettek a dohány­elosztótól, majd szeptember 2-án — a lebukás napján — a "széche­nyivárosi áruház bélyegzőjének felhasználásával 34 ezer forintos cigaretta tétellel hagyták el a do­hányelosztót. Meglepődtek, amikor a múlt év szeptember 2-án a rendőrség Ju­hász László boltvezetőnél elfoglalt csaknem 29 ezer forint értékű árut, Bállá Gézánál közel ennyi értékűt. A nyomozás során azon­ban az is kiderült, hogy nemcsak cigarettával, hanem cukorral is „kereskedett” a társaság. A bíróság Kemény Lászlót hal­mazati büntetésként két év négy hónapi börtönre ítélte, mellékbün­tetésként pedig két évre eltiltot­ta a közügyektől. Ugyanakkor kö­telezte, hogy Kócsóval egyetem­­legesen fizessen meg a Bács-Kis­kun megyei Élelmiszer Kereske­delmi Vállalatnak (BÉK), mint ká­rosultnak 178 ezer 363 forintot, s ennek 1976. január 1-től járó évi 5 százalékos kamatát és 10 ezer 704 forint illetéket. Kócsó Tibor büntetése ugyancsak két év négy hónap börtön, s két év közügyek­től eltiltás. Juhász Lászlót egy évi börtönre ítélte a bíróság, míg Bal­ia Géza egy év börtönt és há­romezer forint pénzbüntetést ka­pott. A börtönbüntetés végrehaj­tását azonban három évi próba­időre feltételesen felfüggesztette. A további két vádlott szintén fel­függesztett börtönbüntetést, illet­ve pénzbüntetést kapott. Az íté­let Kemény Lászlóra vonatkozó része jogerős. G. S. • A tervek szerint az idén 600 ezer kéve nádat takarítanak be a tó környékéről. Ennek mintegy 60 százalékát tőkés országokba exportál­ják. (MTI-fotó — Bisztray Károly (elvétele — Telefotó — KS.) Megkezdődött a nádaratás a Velencei-tónál

Next

/
Thumbnails
Contents