Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-09 / 289. szám
< • PETŐFI NÉPE 9 1977. december 9. TEJ, HÚS, GYAPJÚ ITözeleg az év végi szá“ madás ideje. Az eddigi tények és a várható hozamok alapján bízvást elmondható, hogy eredményes évet zárt Bács-Kiskun megye állattenyésztése. Bőségesen van tej- és tejtermék, sertés-, marha- és baromfihús és tojás. A sikereknek az ágazat sajátos jellegénél fogva éppúgy részesei a háztáji és kisgazdaságok, mint a nagyüzemek. Ez azt mutatja, hogy a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok állattenyésztésének fejlesztésére foganatosított kormányintézkedések eddig jól szolgálták a kitűzött célt. Eredményes évet zár a megye állattenyésztése Az elmúlt év december 31-i állapotához képest nemcsak a szarvasmarha-állomány gyarapodott, hanem a fejőstehenek száma is. A tehénállomány 1977-ben ismét elérte a 60 ezret. Minden eddigi várakozást felülmúl a tejtermelés, ami év végéig 18 százalékkal emelkedik és az esztendő végére meghaladja a 3 ezer litert tehenenként. Két esztendővel ezelőtt csupán 2500 liter volt az átlagos tejhozam Bács-Kiskun megyében. Kiemelkedő munkát végzett a szarvasmarha-tenyésztésben a csávolyi Egyesülés Tsz tehenészete, amely csaknem 70 százalékkal növeli idei tejtermelését, és a nagyüzem tehenenkénti tejhozama négyezer liter fölé emelkedik. I A szarvasmarha-tenyésztői kedv megyeszerte tovább javult, ezt jelzi az a tény is, hogy 20 százalékkal kevesebb üszőt értékesítettek vágásra, mint 1976-ban, holott a vágómarha-hizlalás nőtt az elmúlt évhez képest mintegy 4 százalékkal. Ez a növekedés ezer tonnával több vágómarhát eredményezett és a hazai húsellátás mellett az export-lehetőségeket is fokozza. Ebben az évben tovább folytatódott a tej-irányú szakosodás nemcsak a nagyüzemekben, hanem a háztáji és kisgazdaságokban. A megye tehénállományának a felét Holstein-friz tejelőfajtával keresztezik. Az épülő, valamint a felújítással együtt bővülő tehenészeti telepeken már a korszerű tartástechnológia elemeit lehet tapasztalni. Az istállók szabadtartásos technológiája, benne a korszerű, tejhasznú tehenekkel, külön fejőházzal, mind bizonyíték arra, hogy a megyében a szarvasmarha ágazat a fejlődés útjára lépett. Ilyen korszerű telep épül Tasson, a Dózsa Tsz-ben, a dunaszentbenedeki Űj Hajnal Termelőszövetkezetben, társulásos alapon a három szövetkezet öszszefogásával Solton, valamint Drágszélpusztán a Kalocsai Állami Gazdaság és a környékbeli szövetkezetek közreműködésével. A tudomány legújabb vívmányait hivatottak a gyakorlatban gyorsan átültetni a termelési rendszerek. Ilyen megfontolás alapján harminc szövetkezeti gazdaság társult különféle szarvasmarha-tenyésztési rendszerekhez. A sertésállomány nem változott 1977-ben, mivel már tavaly elérte a megye minden idők legnagyobb sertésállományát, 1 millió 36 ezer darabot. Bács-Kiskun az ország legnagyobb sertéstartó megyéje volt. A takarmányellátást, a sertéstelepekről szármázó készáruk fogadását, feldolgozását nem könnyű megoldani, az erre hivatott vállalatok azonban többé-kevésbé sikeresen megbirkóznak a feladattal. Az idén az anyakoca-állomány a tavalyi 84,5 ezerről 82,5 ezerre csökkent. Ennek ellensúlyozására eddig másfélezer vemheskocát helyeztek ki a háztáji és kisgazdaságokba. A háztáji állattartók továbbra is szívesen fogadják a törlesztésre kiadott tenyészanyagot, így az utánpótlás biztosítottnak látszik. 1977-ben 82 ezer tonna Bács-Kiskun vágósertés termelése, ez egy év alatt 18 százalékos növekedést jelent. Ezenfelül 2500 tonna malac és süldő átvételére lehet számítani, ez 13 százalékkal több a tavalyinál. A juhászaiban a tenyésztői munka kibontakozásának, az ágazat minőségi változásának lehetünk tanúi. 1977-ben a nagyüzemekben 20 ezerrel nőtt a juhállomány, az anyajuhoké pedig 17 ezerrel. Szépen gyarapodik az akasztói Béke Termelőszövetkezet, a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz, valamint a bugaci Pető- . fi Szakszövetkezet juhállománya. Az akasztói Béke Szakszövetkezetben felépített juhtelep példát szolgáltat arra, hogy olcsó, egyszerű megoldással is lehet korszerűen építkezni. Jobb és több gyapjút adott a népgazdaságnak a juhászat, mint 1976-ban. Aminőség javulásán kívül 14 százalékkal emelkedett az értékesített gyapjú mennyisége és meghaladta az 1130 tonnát. Örvendetes, hogy a háztáji és kisgazdaságokban tartott juhállomány is folyamatosan növekszik. A baromfitenyésztést évek óta az egyenletes fejlődés jellemzi. Bács-Kiskun megyében jelenleg 8 és fél-millió tyúkfélét tenyésztenek és csaknem egymillió nagytestű baromfit. Év végéig 6—7 százalékkal nőt a vágóbaromfitermelés, összességében megközzelíti a 40 ezer tonnát. A jelentős valutaszerző tolltermelés egy év alatt 35 százalékkal nőtt, és az idén eléri a 230 tonnát. Ugrásszerűen emelkedett a tojáshozam. Az idei 87 millió tojás a tavalyinak 183,1 százaléka. Ebben az ágazatban a kisüzemeké az oroszlánrész, az árutojásnak • A tizennyolc százalékkal több tejből nagyobb mennyiségű tejtermék készült. Kiváló minőségű sajtot gyártanak a bácsbokodi üzemben. • Sánta Jenőné a lúdtojást permetezi a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz keltetőállomásán. (Méhes! Éva felvételei.) csaknem 90 százaléka a háztáji és kisgazdaságokból származott. Korántsincs gond nélkül Bács- Kiskun állattenyésztése. Több helyen a jobb munka személyi feltételei hiányoznak, a technológiai fegyelem is kívánnivalót hagy maga után. Az állattenyésztő telepek teljes zártságának a megteremtése, a tömegtakarmány kellő időben és megfelelő minőségben történő összegyűjtése, szállítása még számos állattenyésztő gazdaságban megoldásra váró feladat. Mindezek ellenére 1977-ben olyan alapot rakott le Bács-Kiskun megye állattenyésztése, amelyre a következő esztendőben bátran lehet építeni. Hallók Dénes állattenyésztési felügyelő A legmagasabb norma A gyári irodákba — tudja itt minden munkás — az jelenti a „felmenést”, hogy egy többszintes épületben vezet fel hozzájuk a lépcső. Onnan viszont lemenni az üzemcsarnokokba, korántsem afféle földreszállás. Hiszen akik „fent” és „lent” dolgoznak: egy célért tevékenykednek nap mint nap 6, 14 és 22 órától. Eligazodni az új helyzetben Egyesek úgy vélik, hogy az iroda amolyan meleg hely csupán. Hát ha adódnak is időnként meleg helyzetek, mint a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál azért nem csupán a fűtés okolható... Ami azt illeti, „fent”, a baromfifeldolgozó vállalat irodájában, főtt a feje ugyancsak Szadeczki Jánosné normafelelősnek — mit, hogyan tegyen, hogy „lent”, az üzemben az új, Stork rendszerű csirkefeldolgozó géppel a termelést nagyobb sebességre tudják kapcsolni? A feladat az volt: míg korábban a régebbi eljárással, óránként 84 ember munkája kellett négyezer csirke feldolgozásához, a kiváló automata belsőségkiemelő géppel, ugyanezzel a mennyiséggel már 51 munkás is elboldogul. Igen ám, de mi legyen a többi, felszabaduló 33 emberrel? A normás, Szadeczki Jánosné, úgy is, mint a gyári Kodály Zoltán KISZ- alapszervezet újdonsült titkára, segítette a 33 embert eligazodni az új helyzetben. Az ő érvelésének is köszönhető, hogy akinek az új gép mellett nem jutott hely, az a csomagolóban hasznosíthatja magát ezentúl szorgalma, kézügyessége révén. Az olvasóban vajon milyen képzetek támadnak a szó hallatán: normás? Ki az és mit csinál? < Szadeczkiné szerint a normást többen amolyan „mumusnak” tartják, aki a követelményt egyre feljebb srófolja ... A „mumus” természetesen nem illik a barna hajú, 27 éves KISZ-titkár fiatalasszonyra, akinek ha a munkakönyvében jegyeznék a közéleti tevékenységét, hamarosan újat válthatna. Amellett, hogy egyike az öt üzemi KISZ-alapszervezet titkárainak; tagja a szakszervezeti nőbizottságnak, elnöke az óvodai szülői munkaközösségnek, amely mint két leendő kisiskolás gyermek mamáját kérte fel e tisztre. Élő, eleven kapcsolat Szadeczkiné 1969 óta dolgozik a vállalatnál. Középfokú államháztartási ügyintézői képesítést szerzett. Ért a számok nyelvén. Mint normás, élő, eleven kapcsolatban áll az üzemi közösséggel. Tudja, meddig emelheti a mércét. A mércét, amelyet Szadeczki Jánosné és KISZ-es társai előtt valamivel mindig magasabbra állítanak a gyárban. Ámde a fiatalok állják a próbát! A Kodály alapszervezet 30 irodaházi tagja, napi munkája végeztével, a közelmúltban egy hétre a fizikai dolgozók közé állt tojást törni. Még mg is emlegetik, milyen jól megvoltak az állandóan ott dolgozó munkásokkal, akik befogadták és segítették őket a tojásnak ipari célra és tésztakészítéshez való hasznosításában. Ezt egy jó kiadós kommunista szombat követte! S a gyári művelődési otthonról — ahol Chilére, majd Ady Endrére emlékeztek, s ahol a párt megalakulásának 59. évfordulójára akciónapot szerveznek a KISZ- esek — ugyancsak él az együttes összefogás emléke. A falban a tisztított téglák, meg a szép simára csiszolt parkett épp úgy a kezük munkáját dicséri, mint az otthon berendezése, amelyért egy emberként tettek meg minden tőlük telhetőt a Kodály KISZ- esek is, élükön Szadeczki néval, akit eddigi társadalmi munkásságáért „Kiváló Dolgozó” címmel tüntettek ki a Nagy Október ünnepén. Otthonteremtők A Baromfifeldolgozó Vállalat méreteivel helyi viszonylatban lassacskán afféle „kis Csepellé” növi ki magát. Több mint másfélezer ember — köztük 580 harminc éven aluli fiatal — keres itt a kenyerét, aki évente együttesen két és fél milliárd forint termelési értékkel gazdagítja a népgazdaságot. Ha jól kinézünk, a Liszt Ferenc utcából ide látszik az a 27 lakás, amelyet 20—50 ezer forint kölcsönnel a gyár segített tető alá hozni. Csizmadia István igazgató pedig célfuvarokkal gondoskodott róla, hogy a sóder, a homok meg a tégla kellő időben ott legyen. Már csak egyvalami hiányzik: bekötni a gázt. Jól megvannak hát a fiatal házasok, családosok a gyárban. S hogy tovább izmosodjék a közösségük, Szadeczkiné, a 27 éves KISZ-titkár fiatalasszony, kiváló dolgozó, a maga posztján tovább munkálkodik. — Normás vagyok, más szóval: „munkaügyis”. Egy normásnak és KISZ-titkárnak a belépő fiatal nem egyszerűen csak munkaerő. A felvételnél elbeszélgetünk: mi a terve, mit szeretne, s mit tehetünk érte, hogy megtalálja helyét a közösségben. Ajánlani szoktam az új embert a kiszemelt üzemrész KlSZ-alapszervezetének, s ott már várják. Ha bejáró, vagy ha messzebb lakik, meghívjuk az új művelődési otthonunkba. Ott töltse el inkább az idejét, semmint füstös kocsmákba megrekedjen... □ □ □ Azt vettem ki Szadeczki Jánosné szavaiból, hogy a legmagasabb normát, amely egy ifjú kommunistáé, önmaga elé állítja legelőbb. Kohl Antal A TÁRGYALÓTEREMBŐL Sikkasztó boltvezetők A múlt év szeptemberében letartóztatták a kecskeméti Széchenyivárosban levő ABC-áruház vezetőjét, Kemény László, Kecskemét. Tinódi utca 8. szám alatti lakost. Vele együtt került a rács mögé Rócsó Tibor szakoktató, aki Kecskeméten, a Szabadság tér 5 szám alatt lakik és aki a nyári időszakban — mellékállást vállalva a BÉK-nél, később az UNIVEB szövetkezetnél — boltvezetőként dolgozott. Qk a fővádlottak abban az ügyben, amelyben a közelmúltban hirdetett ítéletet a Kecskeméti Járásbíróság. A bűnügynek azonban — rajtuk kívül — még további négy vádlottja van. Kemény és Kócsó nem idős, mégcsak nem is középkorú emberek. Alig töltötték be harmincadik életévüket. Az elsőrendű vádlott közgazdasági technikumot, Kócsó pedig kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolát, majd főiskolát végzett. A hasznos ismereteket azonban a saját gyarapodásukra igyekeztek alkalmazni. Bíróság előtt még egyikük sem állt korábban de cselekedeteik közben gyanítaniuk kellett, hogy előbbutóbb rossz vége lesz a haszonszerzésnek, rájönnek a manipulációkra. Így is történt. Szükségük aligha lehetett arra, hogy rendszeresen sikkasszanak. Hiszen 1971- től mindketten szakoktatók voltak a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben. Mindkettőnek OTP-öröklakása van, jövedelmük sem mondható alacsonynak. Kemény 1974 közepén otthagyta a szakoktatói pályát és a BÉK-nél helyezkedett el. Előbb a leninvárosi ABC-nek, majd a Széchenyivárosban megépült hasonló boltnak lett a vezetője. Kócsó maradt az intézetben, de — amint említettük — nyári időszakban boltvezetőként dolgozott ő is. Az ügy többi vádlottját is még az intézetből ismerték, ahol azoknak oktatóik, vagy éppen tanulótársaik voltak. Kemény László 1974 nyarán lett a leninvárosi ABC vezetője, de 1975 októberében a leltározó bizottság már több, mint 480 ezer forintos hiányt tapasztalt a leninvárosi boltban. Egy hónap múlva azonban Kemény már a széchenyivárosi áruházat vezette. Kemény és Kócsó megegyeztek abban, hogy Kemény az általa vezetett boltokból különféle árukat ad át barátjának, aki azokat értékesíti, ugyancsak a boltokban, amelyeket a nyári időszakban — helyettesítve a szabadságon levő kereskedőt — ő vezetett. Ezek a boltok úgynevezett szabadkasszás egységek voltak. Meg kell jegyeznünk, hogy Kemény már a leninvárosi boltból is adott árut Kócsónak, s később ezt tette a széchenyivárosi üzletben is. Például 1974 júniusától augusztus végéig — amikor Kócsó a Bajcsy-Zsilinszky utcai BÉK boltot vezette — összesen 18 ezer forint értékű cigarettát és több, mint hatezer forint értékű fűszert vett át Keménytől, s azokat az 1134-es boltban eladta. A következő év június és július hónapjaiban már meghaladta a negyvenezer forintot a terhelés nélkül átvett cigaretta, a fűszeráruk értéke pedig fölözte a 11 ezer forintot. Ugyancsak terhelés nélkül vett át Kócsó Tibor kilenc karton Fecske cigarettát 1975 július végétől augusztus végéig Kemény Lászlótól, s ezt a közel 25 ezer forintot érő menynyiséget természetesen eladta a másodállású boltvezető. Két év alatt összesen több, mint 105 ezer forint értékű áru „úszott” a leninvárosi boltból a Kócsó által vezetett kisebb üzletekbe — terhelés nélkül. Találtak azonban más módját is a haszonszerzésnek. A múlt év közepén Kemény László és Kócsó Tibor megállapodtak abban, hogy a széchenyivárosi áruház bélyegzőjének és ellenőrző bélyegének felhasználásával a Kecskeméti Dohányelosztó Vállalattól különböző cigarettákat vásárolnak és azokat mas-más üzletekben értékesítik, A haszon itt a kereskedelmi és a fogyasztói árkülönbözetből adódott. Néhány nap múlva már meg is vettek az említett vállalattól 27 500 forint értékű Fecskét, ami természetesen nem került soha a széchenyivárosi boltba hanem a tíz kartonból négyet — 11 ezer forintos kiskereskedelmi áron — Juhász László (Kecskemét Máriahegy 91.), a BÉK 1136. számú boltjának vezetője vett át, s azt terhelés nélkül a boltban értékesítette. Két karton Fecskét Bállá Géza (Kecskemét, Bakonyi Antal utca 92), az UNIVER szövetkezet 27. számú boltjának vezetője kapott — ugyancsak terhelés nélkül — 5500 forintért. További négy karton cigarettát is különböző kisebb boltok vezetőinek adott el Kócsó Tibor, aki az így összegyűjtött pénzt egy takarékbetét könyvben helyezte el. Ezt az eljárást — hogy a dohányelosztótól vásárolt cigarettát „terítik” a kis boltokban — még többször megismételték. A múlt év közepén, de az előbbi esetet követően már felbátorodva, s a bélyegzőket felhasználva 17 karton cigarettát vásároltak 44 950 forintéi’t. Az árut teher - taxival szállították a Juhász László által vezetett boltba. Az áruból Juhász 15 ezer forint értékű cigarettát megtartott, a többit Kócsó vitte tovább és kisboltokban, trafikokban eladta. Ekkor a rendőrség már vizsgálta a leninvárosi ABC-ben keletkezett leltárhiány okát, de Kemény László már a széchenyivárosi áruházban dolgozott. Tartott a házkutatástól, s arra kérte Kócsó Tibort, hogy az anyósa lakásán levő árut szállítsa el. Ezt Kócsó úgy oldotta meg, hogy a saját lakására vitte, de mert ő közben külföldre utazott, megkérte egyik ismerősét, hogy őrizze az árut hetényegyházi lakásán. Persze nehéz és hosszú lenne leírni, hogy milyen tételű cigaretták hová és mennyiért vándoroltak. Tény azonban, hogy noha már tudtak a rendőrségi nyomozásról, az akciót nem hagyták abba. Még 1976 ' augusztusában is 23 ezer forint értékű cigarettát vettek a dohányelosztótól, majd szeptember 2-án — a lebukás napján — a "széchenyivárosi áruház bélyegzőjének felhasználásával 34 ezer forintos cigaretta tétellel hagyták el a dohányelosztót. Meglepődtek, amikor a múlt év szeptember 2-án a rendőrség Juhász László boltvezetőnél elfoglalt csaknem 29 ezer forint értékű árut, Bállá Gézánál közel ennyi értékűt. A nyomozás során azonban az is kiderült, hogy nemcsak cigarettával, hanem cukorral is „kereskedett” a társaság. A bíróság Kemény Lászlót halmazati büntetésként két év négy hónapi börtönre ítélte, mellékbüntetésként pedig két évre eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor kötelezte, hogy Kócsóval egyetemlegesen fizessen meg a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalatnak (BÉK), mint károsultnak 178 ezer 363 forintot, s ennek 1976. január 1-től járó évi 5 százalékos kamatát és 10 ezer 704 forint illetéket. Kócsó Tibor büntetése ugyancsak két év négy hónap börtön, s két év közügyektől eltiltás. Juhász Lászlót egy évi börtönre ítélte a bíróság, míg Balia Géza egy év börtönt és háromezer forint pénzbüntetést kapott. A börtönbüntetés végrehajtását azonban három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A további két vádlott szintén felfüggesztett börtönbüntetést, illetve pénzbüntetést kapott. Az ítélet Kemény Lászlóra vonatkozó része jogerős. G. S. • A tervek szerint az idén 600 ezer kéve nádat takarítanak be a tó környékéről. Ennek mintegy 60 százalékát tőkés országokba exportálják. (MTI-fotó — Bisztray Károly (elvétele — Telefotó — KS.) Megkezdődött a nádaratás a Velencei-tónál
