Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-30 / 307. szám

I • PEfün Nín: • mi. december I*. miről Árulkodnak a számok? Vezetők utánpótlása a szövetkezetekben A központi párt- és állami intézkedések alapján a mező­gazdasági szövetkezetekben is kialakult a személyzeti munka rendje. A mezőgazdasági nagyüzemek személyzeti vezetőt al­kalmaznak. Általában naprakészek a nyilvántartások, jól végzik az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. A szövetkezetek személyzeti vezetőinek munkáját segítik a pártszervezetek, a tanácsok szakigazgatási szervei, a területi szövetségek. Mind­ez fontos feltétele annak, hogy a különböző szintű vezetők kiválasztásánál és munkájuk megítélésénél érvényesüljön a hármas követelmény: a megfelelő politikai, a szakmai kép­zettség, valamint a rátermettség. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi SzöveL-é­­gének egyik szakbizottsága ösz­­•zesitette a káder- és személyzeti munkára hozo.tt párt- és állami intézkedések végrehajtását. Meg­állapította, hogy az utóbbi évek­ben tapasztalható fejlődés, a te­rületi koncentráció, a szakosodás, a műszaki és technikai bázis ro­hamos fejlődése, a közgazdasági és más tényezők változása tör­vényszerűen megkövetelte a ve­zetésben, a termelésirányításban, * az egyéb adminisztratív terü­leten tevékenykedő szakember­létszám növekedését. Az összesí­tések szerint a szövetség tag­szövetkezeteiben több mint nyolc­­százán rendelkeznek felsőfokú, csaknem kétezren pedig közép­fokú végzettséggel. Az általánosan javuló vezetési színvonal ellenére egyes szövet­kezetek között nagy különbségek vannak az irányítás szintjét Il­letően. Számos gazdaságban még kevés a szakember. Csaknem húsz mezőgazdasági nagyüzemben csak egy-két felsőfokú végzettsé­gű irányító dolgozik. A szövetke­zeti elnökök többségének ered­ményes munkája mellett egy ki­sebb rész — előrehaladott kora, egészségi állapota, helyenként a megfelelő felkészültség hiánya miatt — nehezen tud eleget ten­ni a korszerű vezetési követel­ményeknek. Sürgető feladat a megfelelő helyettes kinevelése és adott esetben szocialista elveink­kel egyező kádercsere végrehaj­tása. Sajnos, az elnökhelyettesek jelentős része is az idősebb kor­osztályhoz tartozik. Fontos ká­derpolitikai feladat tehát, hogy az elnökök mellett jól képzett, általában a fiatalabb korosztály­hoz tartozó helyettesek tevékeny­kedjenek. A legnagyobb gond változat­lanul a közgazdasági szakembe­rek hiánya. A számvitelben, a pénzügyek intézésénél szükséges a színvonal emelése. A főköny­velők között például az 1971. évi 17 százalékról 26 százalékra nö­vekedett a felsőfokú képzettsé­gűek aránya, ez bizony még min­dig igen alacsony szám. A szö­vetkezeti egyesülések sem hoztak lényeges Javulást e tekintetben. A főkönyvelői munkakör tartal­mában ma már nemcsak számvl. teli szakembert, hanem egyre In­kább közgazdasági vezetőt igé­nyel. A műszaki vezetőgárda a leg­fiatalabb. Hatvanhárom főmér­nök tevékenykedik a szövetkeze­tekben, átlagéletkoruk 24 esz­tendő. A jogászoké viszont 47 év, Ez utóbbi jelzi a kiöregedést. Sajnos . középszintű vezetői beosztás — üzemegység-, kerület vr/.eii>. speciális szakte­rületek vezetői — sok helyen nincs megoldva a megfelelő és következetes káderutánpótlás. Mintegy hatszáz szakemberre lenne szükség. Az utánpótláshoz szükséges: a szövetkezeti fiata­lok között végezzenek olyan pro­pagandamunkát, hogy vonzódja­nak ezekhez a beosztásokhoz. A szakemberhiány nagyobb mértékben jelentkezik a kedve­zőtlen termőhelyi adottságú tér. melőszövetkezetekben. Míg szö­vetségi átlagban a vezetésben, s a közvetlen termelésirányításban az egy szövetkezetre jutó felső- és középfokú végzettségű szak­emberek száma 19, addig a gyenge adottságú gazdaságokban csak 14. Ezekben a szövetkeze­tekben dolgozik a középfokú végzettséggel sem rendelkező irá­nyítók 87—68 százaléka. Idősze­rű feladat tehát, hogy itt is gondoskodjanak az utánpótlásról. Éljenek az olyan lehetőségekkel, amelyet az államtól kapnak a fejlesztési terv végrehajtásához, a szakemberek letelepedéséhez. A szövetkezeti sajátosságokból fakad, hogy a vezetéshez szoro­san kapcsolódnak a választott testületek. Ezek a szövetkezeti demokrácia megvalósítói. A kü­lönböző választott testületekben csaknem 4300 szövetkezeti tag és alkalmazott dolgozik. Fontos, hogy a megnövekedett felada­tokhoz igazodóan javuljon a bi­zottságoknak is a személyi össze­tétele. Törekedni kell a testüle­tek fiatalítására. A vezetés színvonalának növo­­léséhez hozzátartozik a tovább­képzés. A szövetkezeti tagok 4—3 százaléka tanul tovább. Áz okta­tást és a továbbképzést a szövet­ség is kiemelt feladatnak tekinti. Évente átlag csaknem hétszázan vesznek részt olyan tanfolyamo­kon, amelyet az érdekképviselet kezdeményez. A káder- és személyzeti mun­kával kapcsolatos összegezés alapján a szövetség ajánlásokat tett a vezetési színvonal emelé­sére. Ebben többek között szere­pel, hogy tovább kell munkál­kodni a vezetői utánpótlás érde­kében. Fontos, hogy az irányító rendszereket tökéletesítsék, iga­zítsák a mai igényekhez. Csak céltudatos káderutánpótlással le­het megvalósítani a gazdaságfej­lesztési terveket. K. S. ■H OKSZERŰ ÚJSZÜLÖTT OSZTÁLY SZEGEDEN A Szegedi Városi Kórházban már most — két évvel a minisz­teri rendeletben előírt határidő előtt — megvalósították az új­szülöttek inkubátoros védelmét és megfigyelését, három válla­lat — a konzervgyár, a textil­­művek és a falemezgyár — se­gítségével. Ipari televíziót hasz­nálnak a kismamák oktatására, valamint az újszülötteket is azon keresztül mutatják be a hozzá­tartozóknak. • A képen: Dr. Deák György főorvos ellenőrzi » kicsinyeket. (MTI-fotó. Ilovszky Béla felvé­tele — KS.) A szovjet szerszámgépgyártás Több mint másfélszeresére fog nőni a fémmegmunkáló és a préskovács szerszámgépek kibo­csátása a Szovjetunióban a 10. ötéves terv éveiben. Még ennél is gyorsabb ütemben nő a mun­katermelékenységet és a haté­konyságot jelentékenyen fokozó berendezések gyártása. Azok az ágazatok például, amelyekben a termelés nagy szériákban, tö­megméretekben folyik, kétszer annyi automata gépsort kapnak, mint az előző ötéves terv folya­mán. Jelentős mértékben — mintegy 60 százalékban — meg­újul a programvezérlésű gépek nomenklatúrája. Az ágazat másik fejlődési irá­nya: olyan magas termelékenysé­gű fémmegmunkáló berendezé­sek előállítása, amelyek bázisán szériában és kis sorozatban ter­melő, automatizált részlegeket és műhelyeket lehet szervezni. Még ebben az ötéves tervben megkez­dődik a programvezérlésű auto­mata robotok gyártása is. A termékek széles skáláját elő­állító szovjet gépipar berendezé­seit ismeri és vásárolja a viláp 74 orszápa. (BUDAPRESS— APN) JANUÁR ELSEJÉTŐL Űj szabályok a munkásszállásokra A munkaügyi miniszter 10 1977. (VII. 20.) MüM számú rendelete értelmében 1978. ja­nuár 1-től megváltozott szabá­lyok vonatkoznak a munkásszál­lásokra, s ez több ezer szállóla­kót érint. Az előző években a SZOT és Minisztertanács foglal­kozott a munkásszállásokon élők helyzetével. Megállapították, hogy jelentős mértékben fejlő­dött, 13 év alatt 24 százalékról 85 százalékra emelkedett, a leg­jobb körülmények között lakók száma, akik az első három ka­tegóriába sorolt szállásokon él­nek, Ennek ellenére még ma sem kielégítő u helyzet, mert minden harmadik szállólakónak lakhelyén naponta gondot okoz a tisztálkodás, étkezés, a kulturáló­­dúsról és sportolásról nem Is szólva. Az új szabályok gyor­sabb ütemű fejlesztésre ösztön­zik a vállalatokat, szövetkezete­ket és intézményeket. Négy kategória rint. az építőiparban 135—190 fo­rint, másodikban 120—160 forint, az építőiparban 105—135 forint, a harmadikban 85—120 forint, az építőiparban 75—105 forint, a negyedikben 65—85 forint, az építőiparban 55—75 forint. Az összeg magában foglalja a világítás, a fűtés, a takarítás, az ágynemühusználat és a mosatás költségeit Is. A rendelet rögzíti, hogy nem szabad térítési díjat kérni az ideiglenes, a mozgó, valamint a negyedik kategóriába sem sorol­ható állandó szállásokon élőktől. Korszerűsíteni vagy megszüntetni Azokat a munkásszállásokat, amelyek a negyedik kategóriába sem sorolhatók be, illetőleg az ideiglenes munkásszállás feltéte­leinek sem felelnek meg, átala­kítással korszerűsíteni kell, vagy 1980. január 1-ig meg kell szün­tetni. Előfordul, hogy fázik az ember... All már a tízemeletes, de tövében és fönt a te­tején javában „épül” még. Oldalán teherfelvonó kúszik. Aki a gépezetet kezeli, félszemmel a sarka mögé les; bele ne hátráljon a vezetékek számára kiásott árokba. Itt a markológép kóstolgatja, mi­lyen a fagytól zsíros fényű fekete föld. Amott dömper fáról, hogy pillanatok múlva nekikucorod­­va szabaduljon sárgaföld színű, szemcsés rakomá­nyától. A fekete földhányások után homoksárga kupacok sorakoznak. Közöttük pallókat fektetnek le, hogy útja legyen a vastalicskáknak. — Jusztin László brigádvezetőt keresem. Vékonyas fiatalember csak a szemével int a lapátnyél mellől, mellyel egykerekű járművét rak­ja meg a homoksárga földdel. Akit mutat, éppen deszkát igazgat. Becélozza vele az egyik földszinti helyiség száját. Elegyengeti alatta a laza hepe­hupákat, hogy a faösvényen könnyedébben, bizton­ságosan haladjon majd a talicska. — Ha ráérne pár percre ... Felegyenesedik a nyúlánk, szikár férfi. — Olyan nagyon nem érek rá... — pillant a fél­behagyott munkára, s mert látja, hogy teli talicska indulna a palló túlsó végéről, fürgén visszaguggol. Alászór még egy lapáttal az egyik deszkának. Rá­lép, kipróbálja. Most már jó, nem billeg csöppet sem. — Megyek... áll kötélnek megnyugodva, áV" (Tóth Sándor felvétele.) Bemutatja a kilencfős Vörös­marty szocialista brigádot. Olyan sorrendben, ahogy ki-ki elénk kerül dolga közben. — Q Keresztes István, aztán Mlháczi Zoltán... Az ott Jusz­tin János, a bátyám. A srác: Szabó János, arrébb Szabó Sán­dor, az édesapja ... Tóth Péter, Nádudvari Sándor'.. t És Ma­gyar János, — de ő most be­teg... Hopp, tessék vigyázni! A figyelmeztetés nekem szól. Persze — laikus létemre pont a leendő garázs küszöbére álltam, hogy senkinek ne legyek útjá­ba. Holott éppen itt vagyok láb­­alatt, hiszen idevezet a palló, s innét zúdítják be a talicska föl­deket. □ □ □ A betonozó brigád feladatai: a földszinti, alagsori helyiségek földjének feltöltése, kavicságy készítése. Betonozzák a mosó­konyhát, garázs — és így to­vább. Nemcsak lakóházakban, hanem például a hőközpontokban is. — A tetőn a lejtbetont csinál­juk ... — Mi a lejtbeton? — Az a homorú felszín, ahon­nét a csapadék levezetődik. Ide­­lent a mi dolgunk még a járda­építés. Közel s távol — mint roman­tikus őrtüzek — lángok csapkod­nak — épületek közt, s kintebb a még talajegyengető, fúró, ma­ró, gyaluló gépek közelében. A feldúlt harctérre emlékeztető pré­­rin is, ahová újabb gépmonstru­mokat vontatnak. A tüzek mel­lett csak azok ácsorognak, akik fahulladékkal, . műanyaglommal táplálják őket, hogy ki ne alud­janak. De nem. Amott messze — épp egy rakodással végzett kis csoport topogja körül pár percig a tüzet. Melengetik a jeges va­sak markolásától gémberedett kezüket. Adódik a kérdés — Jusztin Lászlóhoz. — Maguk fáztak-e már az idén?... Jó ideje „mínuszos” na­pok járnak. — Fázik-e az ember? — Most mosolyodik el először. Mintha azt mondaná, hogy juthat vala­kinek ilyen az eszébe? — Elő­fordul ... Ha dolgozik valaki, — nemigen. — A téliesítés hogy érinti ma­gukat? — Mi télen is a szabadban mozgunk... Délben — az étke­zőhelyen jó idő van. — Valami melegítő ital? — A múlt hét vége óta ka­punk teát... Előbb valami aka­dálya lehetett, azért nem... □ □ □ — Kecskemétiek? — Tiszakürtről, Cserkeszőllő­ről, Tiszainokóról járunk — most már ötödik esztendeje. Egyikünk, Magyar János most már idevalósi lett. Januárban kapott lakást a vállalat jóvoltá­ból. — Eszerint a többiek munkás­szálláson laknak. Hetenként utaznak haza? — Dehogy. Naponta. Ikarusz hoz-visz bennünket, ez is válla­lati. — Mikor kelnek, fekszenek? — Nyáridőben négykor kelünk. Ilyenkor öt óráig maradhatunk ágyban ... Este az utólja há­romnegyed hét — hét körül ér haza. — Munkaruha? — Elég nehézkesen ment a felvétel. Eltelt egy hónap is, mi­re a pufajkát kihozták... Ha jár, adják ki idejében. Nem hi­szem, hogy olyan nagy gondot okozna az intézőknek, hiszen kartonon tartják nyilván, kinek mikor esedékes ... □ □ □ Átfut fejemben a gondolat. Igaz, nem „falrengető ügy” pél­dául a meleg tea. Hol van ennek jelentősége egy nagyberu­házás problémáitól. De a létesít­ményeket, lakásokat azok 11 építik, akik ezt a „kis” gondos­kodást éppúgy joggal elvárják, mint a munkaruhát — a maga idejében, S valamivel kényelme­sebb feladat ezt pontosan elin­tézni, mint a koránkelők utazga­tása, s amellett mindennapi helytállása. — Van-e gondja a munkafe­gyelemmel? — Rendes emberek. Jó részük, kel már nyolc éve dolgozunk együtt. Iszósak miköztünk nem férhetnek meg. Magam se szere­tem a szeszt... Látja, mindenki­nek jár a keze. Ha éppen nem volnék itt, akkor is így hajtana mindenki... Jómagam úgy jöt­tem ide, hogy na, pár hónapig maradok — mert egy barátom hívott, kellett az ember —, az­tán megyek... És ehol ni, ide­gyökeresedtünk. Két fiam közül a Laci elsőéves kőműves a BÁCSÉP-nél; Péter még nyolc esztendős... A bátyám Jancsi fia meg harmadéves víz-gázsze­relő tanuló, szintén itt. □ □ □ — Hány háznál dolgoztak — csak az idén — a Széchenylvá­­josban? — Hijjnye! — emeli meg őszinte meglepetéssel a sváj­ci sapkát, hogy a számolás­hoz a hajába birizgáljon. — Tes­sék csak... Ez az öt — mutat a közeibe — már készen van. Tízemeletesek ... Akkor a 221-es, 212-es... — és sorolja a kétszáz­­háromszázvalahányas jelű, öt­emeleteseket. Hatvan, kilencven, százötven lakással egy-egy Ezek csak a lakóházak. — Nehéz volna körüljárni is valamennyit. — summázza végezetül. Szeme megáll a lakótömbök tágas karé­jának egyik pontján. — Látja, onnét indultunk. Abban kapott lakást Magyar János. — Látom. — ismerem el bi­zonytalanul. Pedig csak sejtem, hogy az a bizonyos ház melyik lehet. TMk István A munkásszállásokat újból ka­tegóriába kell sorolni, a jövő év­től a jelenlegi hat helyett csak négy kategória lesz. Az elsőbe csak azok a szobák sorolhatók, amelyekben az építési-műszaki norma szerint legfeljebb három személy fér eí, és'a lakószobák előterében melegvizes zuhanyozó, mosdó van. A másodikba a négy személyre szóló lakószobák tartoznak, előterükben melegvi­zes zuhanyozóval és mosdóval. Ide tartoznak azok a négyágyas lakószobák is, amelyekben csak melegvizes mosdó van. Ebben az esetben szintenként közös hasz­nálatú melegvizes zuhanyozóról kell gondoskodni. A harmadik kategória szerint öt dolgozó he­lyezhető el az előterükben me­legvizes zuhanyozóval és mosdó­val felszerelt lakószobákban, to­vábbá, ahol a szobában meleg­vagy hidegvizes mosdó van. Az utóbbi kettő esetében feltétel a szintenkénti közös használatú melegvizes zuhanyozó. A negye­dik kategóriába tartoznak a hat­nyolc személyes lakószobák, elő­terükben melegvizes zuhanyozó­val és mosdóval, illetve azok, amelyekben melegvizes mosdó, vagy a lakószobákban hidegvizes mosdó van. Hasonlóan a többi esetekhez itt is szintenkénti kö­zös használatú melegvizes zuha­nyozót kell biztosítani. Új fizetési rendszer Az állandó munkásszállásért fizetendő havi térítési díjak: az első kategóriában 160—220 fo-Azok a családfenntartó dolgo­zók, akik az egy, kettő, vagy há­rom kategóriába sorolt munkás­­szállásokon laknak térítési dí­jak -megállapításakor (ide értve az alsó határnak megfelelő ösz­­szegben megállapított díjakat is) 15 Százalékos kedvezményi ^kap­hatnak. Az állandó szállások jobb ki­használásáról a vállalat úgy is gondoskodhat, hogy más vállalat dolgozóit is fogadja ideiglenes vagy végleges jelleggel. A válla­latok a használat feltételeiben szabadon állapodnak meg: maxi­málisan 120 százalék lehet az égy személyre jutó fenntartási költség. Kivételesen házaspárok is A rendelet kivételesen lehető­séget ad házaspárok egy mun­kásszálláson belüli közös elhe­lyezésére is, ha mindketten ugyanannál a vállalatnál dolgoz­nak. (Gyerekkel viszont tovább­ra sem lehet munkásszállásra költözni.) A dolgozónak a munkaviszony megszűnésekor a szállást el kell hagynia. A szállást a fenntartó vállalat a munkaviszony megszű­nése nélkül is megvonhatja, il­letve eltávolíthatja a dolgozót, ha a szállás rendjét, fegyelmét, a szocialista együttélés szabályait súlyosan megsérti. A juttatás megvonása a szállásbizottság, il­letve a szállás fegyelmi bizottsá­ga véleményének figyelembevé­telével történhet meg. Gy. Gy. • Az Egyesült Izzó normál-lámpa gyárában Megkezdték a munkát aa egymillió dollárért vásárolt japán lámpagyártó gépsoron. A berende­zésen óránként 900 Tungsram-Par típusú lámpa készül. Aa laaó alkal­mazható kirakatok, kiállítási termek megvilágitáaánál, a nagy előnye, hogy burkolat nélkül használható a szabadban Is. Képünk: japán szerelő ellenőrzi a gép működését. (MTI-fotó, Bara István felvétele - KS.)

Next

/
Thumbnails
Contents