Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-29 / 306. (305.) szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII.évf.306.szám Ára: 90 fillér 1977 december 29. csütörtök Százhuszonötmillió liter tej egy év alatt Jó egy hónapja már, hogy rangos hetilapunk, az Élet és Irodalom szerkesztősége vitát kezdeményezett a magyar oktatásügyről. A téma — mint ezt a hétről hétre közölt hozzászólások száma is bizonyítja — sokakat érdekel. Írók, szülök, pedagógusok, oktatási szakemberek vesznek tollat a kezükbe, véleményük kifejtésére. Fölsorakoztak egymás mellé napjaink iskolarendszerének bírálói és védelmezői. Ügy tűnik, mintha az előbbiek többen lennének, s talán ingerültebbek is, mint azok, akik a „mundér becsületét" védve szállnak a szellemi küzdőtérre. Vajon miért? — kérdezhetik azok a jámbor olvasók, akik elfogulatlanul szemlélik az érdekes és tanulságos vitát. Elfogulatlanul, mert gyermekeik vagy már kijárták az iskolákat, vagy még csak várnak a beiratásra és nem érzik a „bőrükön” a gyerekek napi munkáját; a tanulók túlterheltségét, a tantárgyak vitatható anyagrészeit, a tanítók és a tanárok növekvő követelményeit; a sokféle társadalmi elvárás terhét csemetéiken és így közvetve önmagákon ... A hozzászólók többsége viszont — és ez írásaikból is világosan kiderül — egyáltalán nem elfogulatlan, s talán ebben rejlik a bírálók túlsú- ' lyának magyarázata. Sok embert azért foglalkoztatnak oktatásügyünk gondjai, ellentmondásai, mert maga az iskola is erőteljesen foglalkoztatja a szükebb-tágabb társadalmi környezetet. Elsősorban a szülőket, a családot, a rokonságot, másodsorban pedig a környező üzemeket, munkahelyeket, illetve a fenntartó tanácsokat... Igényel, kér, követel... S bár a tanintézet kényszerű és hasznos meggondolásból teszi ezt, a felnőttek többsége mégis ingerült nehezményezéssel viseli el a „pedagógiai beavatkozást” a családok hétköznapi életébe... Hiába, más volt a „mi" iskolánk még másfél évtizeddel ezelőtt is. Az oktatási intézmények már nem valahol a piactér és a templom között álló, gesztenyefák árnyékába húzódó kopott, szürke épületek, amelyekben apa és fiú ugyanazokat a padokat koptatták. A tanintézetek „felszívták" magukba életünk, fejlődésünk, meggyorsult időnk,- egyszóval korunk ellentmondásait, s ennek következtében lettek egyszerre szükek és tágak, követelőzők és feszültek. És mert a megszaporodott számú és megváltozott jellegű intézmények mellett szótlan nemtörődömséggel, vagy békés nosztalgiával elballagni már nem lehet, hát az emberek foglalkoznak is az iskolával... Akkor is, ha nem értik az egészet; mármint az óvodáskortól a kamaszkor végéig terjedő, nagyjából egységes oktatási folyamatot, akkor is, ha csak részeket látnak és érzékelnek belőle egy-egy tantárgyban, anyagrészben, s akkor is, ha arra kényszerülnek, hogy otthon kézbe vegyenek egy-egy tankönyvet, hogy gyermeküknek magyarázzanak belőle. Olyan valamit, amit már maguk is alig értenek, mert régen, vagy sohasem tanulták... Pedig az iskola nem maradhat magára; a társadalom által támasztott követelményeknek egyediül nem tud eleget tenni. Bács-Kiskun megyében például tíz gyerek közül csak nyolc fejezi be az általános iskolát 14 éves koráig és egyáltalán nem kap végbizonyítványt tíz közül egy... ezer közül száz. A megyében évről évre több mint nyolcszáz fiú—lány kezdi el az életét úgy, hogy alapvető hiányosságai vannak az általános iskola tananyagából. Az „ÉS” taní-tani vitáját olvasva az ember hajlamos azt gondolni, hogy a magyar oktatásügy legnagyobb gondja az iskola szerkezete, a tananyag összetétele és más pedagógiai jellegű probléma... Csak félő, hogy sok hozzászóló elfeledkezik az évismétlők és a túlkorosak számának aggasztó alakulásáról. Ez pedig legalább annyira „nemcsak” pedagógiai kérdés, mint amenyire az is. Minden bizonnyal pedig a tankötelezettségi törvény vég- j rehajtása az egyik legfontosabb oktatáspolitikai kérdése napjainknak, amelynek megoldásán nemcsak vitatkozni, hanem mielőbb átgondoltan, az összes érdekeltet ideértve, cselekedni kell. P. M. örvendetes, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott központi intézkedés beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ennek nyomán az idén már jelentősen nőtt. a tejtermelés a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben, de a háztáji gazdaságokban is. Az egy tehénre jutó hozam eléri a 3 ezer litert. A nagy előrelépés eredményét a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti tejüzeme is érzékeli. A napi 50 ezer liter tej feldolgozására alkalmas létesítmény a nyári időszakban kapacitásának háromszorosát is fogadta naponta. Természetes, hogy a töméntelen mennyiségű tejet nem tudták feldolgozni, egy részét Budapestre és Ceglédre, valamint a pécsi tejporgyárba szállították. A téli időszakban sem panaszkodnak a vállalat szakemberei. Az ünnepiekre is tudták biztosítani a tejellátást. A Tisza vidékéről, Lakitelekről, Tiszaalpárról, a Városföldi Állami Gazdaságból, Orgovány környékéről, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság és a Törekvés Termelőszövetkezetből érkezik most a legtöbb tej. Ugyanakkor a Kerekegyházán és Lajosmizsén működő gyűjtőállo-' máson is 12 ezer liter tejet vesznek át naponta. Jövőre még nagyobb feladat vár a tejiparra. Bizonyítására néhány adat. Az idén mintegy 125 millió liter tejet termelnek a megye gazdaságaiban. Ebből 30 millió litert a kecskeméti tejüzem vásárol fel, 2 millió literrel többet, mint egy évvel korábban. Az elkövetkező évben azonban további 15—20 százalékos emelkedéssel számolnak. E mennyiség háromnegyed részére már meg is kötötték a szerződéseket az üzemekkel. A fejlődés azt jelenti hogy nemcsak a tejiparnak lesz több dolga, hanem emelkedik a lakosság egy főre jutó tejfogyasztása is. Az idén megközelíti az évi 150 litert, jövőre várhatóan meghaladja. A tejipar arra készül, hogy az elkövetkező időszakban is zökkenőmentes legyen az átvétel. Ezt segíti majd a május l-ére elkészülő kecskeméti tejporító üzem, amely napi 80—100 ezer liter tej feldolgozására lesz alkalmas. A kecskeméti tejüzem terveiben szerepel, hogy 1979-ben újabb raktárakat, hűtőtárolókat építenek, 1980-ra pedig befejezik a teljes rekonstrukciót. Ezzel párhuzamosan törekednek a választék bővítésére. is. A rendszeres napi tejellátás mellett mintegy 52 féle tejterméket hoznak forgalomba, Tatárszentgyörgytől Lajosmizséig. A kecskeméti tejüzem 40 kilométeres körzetben 19 tehergépkocsival szállítja mindennap a friss árut az üzletekbe. B. Z. • Gondos munka nyomin vilik fogyasztásra alkalmasai a tej. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az idei év utolsó napjai az üzemekben ■MB napokkal beköszöntő telet. A kemény fagyokat hozó évszak terv szerinti „fogadtatása" lehetővé tette, hogy a teljes építőipari létszám folyamatosan, egyetlen napi megtorpanás nélkül dolgozzon. • Az idei év egyik nagy fejlesztési eredménye volt a Kecskeméti Asztalosipari Szövetkezetben, hogy befejeződött a prés-levegőhálózat kiépítése. Jelenleg már 15 különböző pneumatikus kisgép teszi könnyebbé és gyorsabbá a dolgozók munkáját. Képünkön Nemes Zoltán kárpitosmester egy ilyen kisgép segítségével állítja össze egy rekamié rugózatát. (Opauszky László felvétele.) Már csak három nap van hátra az óévből. A megye ipari üzemeiben mégis ütemes munka folyik. Nincs azonban sehol sem év végi hajrá. A legtöbb helyen már a jövő évi megrendeléseken dolgoznak, vagy legalábbis annak előkészítésén fáradoznak. Vannak olyan gyárak is, ahol a terveket teljesítették és a dolgozók tekintélyes része idei maradék szabadságát ezekben a napokban vette ki. A Kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet — nem utolsósorban a jól szervezett szocialista brigádmozgalomnak köszönhetően — sikeresen valósította meg idei tervet. Szerződéses kötelezettségeiknek egész évben eleget tettek, az általuk készített különböző bútorokat megfelelő Időben, kiváló minőségben vehették át a megrendelők. December 30rán indítják útnak a FÖBUHA részére az idei esztendő utolsó szállítmányát, kolóniái fiókos szekrényeket és dinereket. • Szállításra készítik elő a tasakos tejet a soltl üzemben. A tíz szocialista brigád 116 tagja már megkezdte a Jövő évi tervek végrehajtását segítő vállalások kidolgozását. A napokban kibővítették, illetve újjáválasztották a szövetkezeti bizottságot, s jövőbe már öttagú kollektíva végzi feladatait. A KlSZ-alapssjprvezet javaslatára a szövetkezet fiataljai együtt búcsúznak 1977-től és vidám szilveszteri összejövetelen köszöntik 1978-at a várpsi szövetkezeti bizottság Luther-udvari klubhelyiségében. SIHKtüBMMHHi A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában is a dolgozóknak alig egyharmada található az üzemekben... A kollektíva idei termelési tervét december 20-ra teljesítette, s így szabadságolhatták a zömmel női rhunkások jó részét. — Ez a gazdasági év nagy erőfeszítéseket követelt minden dolgozónktól, a nehézségeket azonban sikerült a jubileumi versenyben lelkes munkát végző brigádoknak leküzdeniük — mondotta Mócza Lajosné igazgatónő. — Termelési értékben és egyéb mutatókban nincs elmaradásunk, sőt eredményeink jobbak a tervezettnél. Sajnos, alapanyag- hiányában tőkés exportmegrendelésünknek — amely háromszorosa volt a tavalyinak — teljes egészében eleget tenni nem tudtunk. Szerencsére a lemaradás csak ezrelékekben fejezhető ki. Akik most bent dolgoznak elsősorban már a jövő évi termelés szervezésén fáradoznak. Ez a munka november -15-e óta folyik. 1978-ban új fazonú termékeket is készítünk, új technológiával, s új alapanyagból: a pati-lon-ból. Ez az anyag selymes, simulékony tulajdonsága miatt bizonyára kedveltebb lesz az eddigi műszálas anyagoknál. Jövőre 10 százalékkal kell növelnünk a gyár termelését. A szakszervezeti bizalmiakkal és a szocialista brigádok vezetőivel megtárgyaltuk a célkitűzéseket, s ennek nyomán már készülnek a brigádok 1978. évi versenyvállalásai. A Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat felkészülten fogadta a viszonylag korán és hideg Mint Vaskó László igazgató tájékoztatott, a vállalat ez évi jelentősebb -munkái közül a bajai Petőfi-szigeti 184 személyes kollégiumon és a Szabadka utcai nyolctantermes általános iskolán dolgoznak az év utolsó hetében az építők, téliesített körülmények között. Az utóbbi létesítményen a belső építőmesteri, valamint a szak-szerelőipari tennivalókat végzik, az ütemtervvel összhangban. A Petőfi-szigeten az utóbbi napokban „negyedik sebességre” kapcsoltak a vállalat dolgozói, s így elérték céljukat: december 28-ra befejezték a középiskolás diákotthon építését. A műszaki átadásra január 5-én kerül sor. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregysége ebben az évben ismét nagyot lépett előre gépgyártásának fejlesztésében. Termelésük a tavalyinál 18 százalékkal többet tesz ki. A gyáregység erre az esztendőre is jelentős fejlődést tervezett, ezeket a feladatokat azonban már november közepére megvalósították. Az azóta eltelt másfél hónap«munkája alapján várható, hogy eredeti 180 millió forintos termelési tervüket 12 millióval teljesítik túl az év végére. Az eredmények legnagyobb részben a muakaversenynek köszönhetőek. A kitűzöttnél gyorsabb fejlődés egyben azt is jelzi, hogy a halasi Ganz-gyáregység határidőre szállítja a kiemelt beruházásokhoz szükséges áram- és levegőfejlesztő aggregátorokat, szivattyúkat és vízgépészeti berendezéseket. Az egész évi lendületes munka hatása, hogy az üzem dolgozói ezekben a napokban — már a jövő évre is készülve — túlteljesítik idei termelési feladataikat. Fejlődő fogászati ellátás A XX. század népbetegségének mondhatjuk a fogszuvasodást. Egyre kevesebb az ép fogazattal rendelkező gyermek és felnőtt. Ennek okait és következményeit kutatóorvosok vizsgálják, s egy újságcikk keretében nem térhetünk ki részletes ismertetésére. Elegendő csupán annyit megjegyezni: egészségünk megóvása érdekében mindent meg kell tennünk, hogy fogaink épségét minél Dr. Tajthy Sándor megyei főorvost kértük meg, hogy olvasóinkat tájékoztassa Bács-Kiskun megye fogászati ellátásáról. A főorvos kecskeméti rendelőintézeti szobájának falán beszédes grafikonok szemléltetik, hogy csupán a megyeszékhelyen milyen ugrásszerűen szaporodott a különféle kezelések száma az elmúlt két esztendőben. • — A megye területén 113 szakorvos működik, 118 munkahelyen 743 fogászati szakrendelési órában ellátva feladatait — mondta dr. Tájthy Sándor főorvos. A megye lakóinak száma meghaladja a félmilliót. a fogorvosi kezelésben részesülteké pedig megközelíti ezt a számot. Ez csak a társadalombiztosítás keretén belül végzett fogászati ellátásra vonatkozik.* Az öszszesítő adatok szerint 1976-ban 117 ezer 690 foghúzást, 125 ezer 090 fogtömést, 8 ezer 812 gyökértömést végeztek, 34 ezer 331 koronát, 11 ezer 431 hidat és 15 ezer 557 lemezt készítettek. Ezek a számok is többet mondanak akkor, ha viszonyítjuk: száz-foghúzásra 107 tömés jut, tehát megvalósul az a célkitűzés, hogy a megmenthető fogakat megőrizzék. A megyék szerinti kimutatás alapján megállapítható az, hogy Bács-Kiskun megyében a legkevesebb a foghúzások száma. Ez a több évtizedes felvilágosító munka eredménye, valamint a körültekintő orvosi ténykedésnek is köszönhető. A fogtömési statisztikában a negyedik helyen állunk. A fogorvosi hálózat a falvakban is jól kiépített. Nem egy községben dolgozik két, vagy ennél is több fogszakorvos. Negyvenöt községben van fogászati szakrendelő, s ezekhez a községekhez csatolták a többi települést. A rendelőintézeti kereten belül Kecskemét, Baja, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza. Kalocsa és Bácsalmás, valamint e városok környékén élők ellátását biztosítjuk. Szájsebészeti osztály működik a megyeszékhely, Baja. Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza kórházaiban, valamint Kiskőrösön szájsebészeti járóbeteg^ellátóa Szervezett iskolafogászati rendelés Baján, Vaskúton, Ladánybehosszabb időre megőrizzük. Ennek szükségszerűségét egyre többen ismerik fel, s idejében eljutnak a fogászati szakrendelésekre; ahol a kezelések után a fogak „üzemképességét” meghosszabbítják, illetve ha már az eltávolítás szükséges, a pótlásukról gondoskodnak. A fogászati ellátás egyike az egészségügyi kultúránk fokmérőjének. • Fantomon, azaz kinagyított fogsoron mutatják be az első osztályosoknak a fogápolás helyes módszerét. Ehhez a művelethez a fluoros fogkrémet ajánlják a szakorvosok, mert ennek hatóanyaga sikerrel védi a fogakat a szúvasodástól. nón, Kiskunfélegyházán és természetesen a megyeszékhelyen van, a többi helységben 5+1, vagy 4+2 rendszerben végzik az orvosok az iskolafogászati rendelést, a gyermekek számától függően. A fogtechnikai hálózat jó. a vállalatnak Kecskeméten, Kiskunhalason és Baján van üzeme. Ez a három üzem el tudja látni a megyét. A felvilágosító munkát továbbra is fontosnak tartják. Az idén október, november, december hónapban az általános iskolások számára megyeszerte tartottak fogászati vetélkedőket, valamint 85 előadáson 15 ezret meghaladó közönség gyarapíthatta ismereteit az egészséges életmódról, a helyes táplálkozásról, a fogápolásról. Az előadások közönségének negyven ismeretterjesztő filmet vetítettek. A felvilágosító munka fontos célja, hogy a legifjabbakban kialakítsuk a helyes fogápolás igényét. Az elmúlt esztendőben a megye 7 és fél ezer elsőosztályosát — fluóros fogkrémmel bemutatókon tanították a helyes fogmosásra. Hogy közülük ki válik rendszeres fogápolóvá, az már a gyerekeken, a szülőkön és a környezeten is múlik, ugyanúgy^ mint a helyes táplálkozási szokások elsajátítása, főként a fogerősítő rágás szükségességének felismerése. Az iskolafogászati rendeléseken 44 ezer tanuló fogsorát ellenőrizték az orvosok, 52 ezer megmenthető fogat tömtek be. Essen néhány szó a megyeszékhelyről is. Kecskemét fogorvosi rendelésének 151 órájából az üzemi fogászat 45 rendelési órát tesz ki. Tizenkét helyen, részben főfoglalkozásban, részben csökkentett óraszámban látják el a szakorvosok a munkahelyek dolgozóit. Szájsebészeti, fogszabályozási és a szájbetegségek kezelésére külön szakrendelés folyik a rendelőintézetben. — fejezte be a tájékoztatót dr. Tajthy Sándor, a megye fogász főorvosa. N. M. '<TP ■ r j •/, Tam-tani
