Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-25 / 304. (303.) szám

MŰVELŐDÉS . IRODALOM . MŰVÉSZET HÉTKÖZI DIÁKOTTHON DUNAVECSÉN A reggel fúl hétkor felhangzó ébresztőesengőt tíz perces köte­lező torna követi, majd mosuko-' dás, szobarendezés és reggellzés után Indulnak a diákok, táská­val a kezükben az Iskolába, Du­­naveesén az általános Iskolai hét­közi diákotthonban már több mint tíz éve így kezdődnek el a munkanapok a tanítási időszak alatt, Valamikor, a kezdeti évek­ben csak felsőtagozatos fiúk lak­tak az Intézményben, Ma vegye* sebb az összkép: az óvódásoktól a nyolcadikosokig, tanyán élő szü­lők gyermekei, állami gondozott fiatalok, Iskolaelőkészítő tanfo­lyamra Járók és gyógypedagógiai oktatásban résztvevő fiúk és lá­nyok élnek a tágas Intézmény­ben hétfőtől szombatig, amikor szüleik, vagy hozzátartozóik ma­gukkal viszik őket haza a hét vé­­gére. A diákotthont Ut(i(i-ban létesí­tették a Dunavecse környékén lakó, külterü­leti kisiskolák felsőtagozatos fiútanulói ré­szére. Akkor 45 kislcgény la­kott a ma már napközinek használt régi. Duna-parti épületben. A környé­ken nem ez volt uz egyetlen ál­talános iskolai kollégium: Dus­­nokon, Dunapatajon és Martán működött hasonló rendeltetésű intézmény. Átlagosan negyven— ötven diók lakott benne ... Üt a tanyákról nulnak az Iskolában — de nem luknak nálunk. — Ez egyben azt is jelenti, hogy megnövekedett a tantermek zsúfoltsága, és csökkent a helyi érdeklődés a kollégiumok iránt — vette át a szót Horváth Erna, 9 A legki­sebbek, az óvodások és az alsótago­zatos gyere­kek legszí­vesebben a játékszobában foglalatoskodnak szabad idejükben. • Faragó Károly földrajztanár, a térképekkel ismerteti meg a kollégium fiatal lakóit. a nagyközségi tanács titkára. — A gyerekek és a nevelők 1970- ben, a dunavecsei járás megszű­nésekor a volt pártbizottság épü­letébe költöztek át. Ebben ala­kították ki az 500 adagos kony­hát. az éttermet, a lakó- és ta­nulószobákat — körülbelül száz tanuló számára... A következő években a létszám tovább nőtt, s az 1975—76-os tanévben elérte a százhúszat. Azóta viszont csök­kent, s akadnak olyanok, akik ebben a jelenségben valamiféle hibás tervezést, elsietett intézke­dést látnak és azt hangoztatják, hogy lám, felesleges pénzt és energiát öltek a kollégium meg­teremtésébe. Azért — állítják —. mert az \idei tanévben csak nyolcvanöt tanuló érzi otthonának az intéz­ményt ... Es azért. mert egy­néhány évvel ezelőtt készített felmérés tanulsága szerint a nyolcvanas évek elejére teljesen elnéptelenednek a Dunavecse környéki tanyák, és az. intézmény bezárhatja kapuit... Hozzáteszik azt is, hogy tanulók hiányában Hartán és Dunapatajon két éve, Dusnokon pedig egy évvel ez­előtt szüntették meg a diákott­hont. Tíz család, félszáz gyerek Valóban vissza nem térülő ki­adásnak, vagy rosszul megterve­zett társadalmi áldozatvállalás­nak tekinthetők az egy évtizedig működő tanyai diákotthonok a kalocsai járás északi részén?... Nem. Az intézmények fontos sze­repet töltöttek be több száz ta­nyán élő gyerek tudatának ki­tágításában, továbbtanulásuk elő­készítésében. Másrészt pedig az épületek költséges átalakítások nélkül is tovább hasznosíthatók oktatási célokra ... ' — Nem értek egyet azokkal, akik azt hiszik, hogy pontosan még lehet tervezni a jövőbeli népesség számának alakulását egy-egy településen — mondta Bolvári László, a dunavecsei diákotthon igazgatója beszélgeté­sünk alkalmával. — A mi In­tézményünk viszonylagos kihasz­nálatlanságában több, váratlan dolog játszik közre. A Solti Ál­lami Gazdaság megszűnése és a korszerű, gépesített termelési rendszerekre velő gyors áttérés feleslegessé tett sok munkáskezet a környéken, akik bizony el Is költöztek Innen. Ugyanakkor megnövekedőit a nagycsaládosok lakásépítési támogatása. Az utóbbi években 10—12 tanyán élő család kapott letelepedési se­gélyt Dunavecsén, és be is köl­töztek a községbe. Átlagosan' öt —kilenc gyereket számolva, ez bizony több mint félszáz nebulót érint. Ok változatlanul ott ta-Az első osztályok létszáma az idén például meghaladja u negy­venet, s jövőre várhatóan ki­lencven iskolakezdő kisdiákkal kell számolnunk. Égető kérdéssé vált tehát a községben a tanuló­­csoportok megosztása ... A gye­rekek elhelyezését meg tudnánk oldani a napköziben, a diákott­honban, de szükségünk lenne pe­dagógus bérkeretre, amelyhez megyei támogatás szükséges. Saját elhatározásunkból ugyanis nem tudunk enyhíteni a zsúfolt­ságon ... A beszélgetés során időközben az is megvilágosodott, hogy a kollégium jelenlegi kihasználat­lanságának az iskolai zsúfoltság is előidézője. Felzárkóztatás Mint az igazgatótól megtud­tam, a diákotthon vezetősége a környékbeli tanyai gyerekek szá­múnak csökkenése ellenére Is be tudta volna tölteni idén a lét­számot, ha a felvettek elhelye­zését uz iskola vállalhatta volna, Hiszen a megyében, de még a környező községekben sem kevés azoknak a tanulóknak a száma, akiknek kollégiumi elhelyezése pedagógiai szempontból Indokolt lenne. — A diákotthon lakóinak je­lenlegi „összetétele" már jelzi a jövő lehetőségeit — magyaráz­ta az igazgató. — Felvettünk húsz gyógypedugógiai oktatásra szoruló gyermeket, s most vá­runk újabb négyet. Hétközben itt laknak azok a tanyán élő óvodáskorúak is, akik iskoluelő­­készítő foglalkozásokra járnak ... Beilleszkedtek már a nágy kö­zösségbe az új állami gondozot­tak is, tehát megnövekedett az intézmény felvevőkörzete... Az lenne a legcélszerűbb, ha meg­felelő számú tanulócsoport bőví­tését követően a hátrányos hely­zetű állami gondozásban levő, gyógypedagógiai oktatást igény­lő fiatalok számára szerveznék át a kollégiumot. Dunavecse kör­nyékén legalább hatvan érdekelt gyerekről tudunk, s a megyében mégegyszer ennyi a rászorulók száma. Az eltelt tíz év tapasztalatai Dunavecsén és másutt iá bebi­zonyították a diákotthonok elő­nyét a külterületi iskolákkal szemben. Az eddig itt tanult több mint 140 gyerek közül csu­pán nyolc nem tanult tovább. Az ötödikesek 2,5-es tanulmányi állaga négy év alatt megközelíti a hármas érdemjegyet; azaz fel­zárkóznak társaikhoz. A rendsze­res életmód, a közös nyelvtanu­lás. szolfézsoktatás, hangverseny­­programok, a sportolási és szó­rakozási lehetőségek harmoniku­san fejlesztik egyéniségüket, tá­gítják világképüket, s a közép­iskolákban, szakmunkásképző in­tézetekben már felkészültebben tudják folytutni a tanulási. A dunavecsei hétközi diákott­hon jövőjéről még nem döntői­tek az Illetékesek. Egy azonban bizonyos: továbbra is a pedagó­gia. uz oktatás Intézménye ma­rad. A megyében elsősorban a gyógypedagógiai oktatásra szoru­ló állami gondozásban levő fiatalok helyzetének megoldá­sa a legégetőbb, ezért lenne cél­szerű. ha a kollégium ezeknek a hátrányos helyzetben levő gyermekek otthona lenne a kö­vetkező években, évtizedekben. i Pavlovits Miklós • A legnép­szerűbb művészeti csoport a bábosoké, akik maguk készítik az előadások érdekes mesefiguráit. (Pásztor Zoltán felvételei.) • A modellező szakkörben kézügyes­ségüket fejlesztik és repülési ismereteket szereznek. Alkotó élet • l)r. Szarvas András otthonában, a mindig kedvesen látod vendéggel: az ugyancsak nyolevannyole esztendős ' Hantba Györgynével, A megyeszékhely központjához néhány lépésnyire száguldanak az aulák, s szótlan magánosok, be­szélgető párok, nevető csoportok színezik az alkonyt, A decemberi hűvös szél kiplrosltju az arcukat, A Batthyány utca elején levő egyik öreg házba nyitunk be, s megyünk befelé u tágas lakás­ba, Oda, ahol a nyolcvannyule éves nyugdíjas főorvos, egyetemi magántanári Id, dr, Szarvas András él, az. Idők során megfo­gyatkozott családjával. A „műhe­lyében" a szakmai-tudományos és egyéb könyveken kívül számos képzőművészeti alkotás: Hévész Imre festménye, Benyovszky-rajz, s egy párizsi szobrász portréja há­zigazdánkról, Fényképek a falon: Korányi Sándor, Pavlov, Sem­melweis. És a szeretett édesanya. Szemben az íróasztallal: harminc nagy muzsikus fényképe. Aki hiuvunkét esztendőn át gyógyí­totta a betegeket, s írta tudomá­nyos cikkeit,' tanulmányait, tar­lóim huzui és külföldi konferen­ciákon az előadásait, most na­ponta éjfélig üldögél az íróaszta­lánál. jegyzeteit, emlékeit rendez­geti. és el-eltűnődik a tovatűnt éveken, napokon. □ □ □ — Gondol néha a gyermekko­rára? — Elég sokszor. Félegyházán születtem, tizennégyen voltunk testvérek. Sajnos, pusztította őket a betegség: a diftériu, a tuberku­lózis. Az apám iparos volt, sza­bó mester. Nem dúskáltunk az. anyagi javakban; a gimnáziumi eveim alatt tanítottam másokat, hogy egy kis keresethez jussak, Mindig jeles rendű voltam. — Kezdettől fogva orvos akart lenni? — Mindenáron. Gyönyörű lep­ke- és növénygyűjteményem volt s emlékszem, latinul írtam alá a nevüket. — Tehát az érettségi után egyetemre került... — Igen, a fővárosba. Az Eöt­­vös-kolléglum tagja lehettem. Ez akkor nagy kitüntetésnek számí­tott. De hamar Párizsba kerül­tem. mint ösztöndíjas. — Milyenek voltak a párizsi évek? ............ ....'. t \ji --4- Fiatalok voltunk, kíváncsiak, tan ülni vágyók.. S mindaz,, amit e világvárosban láthattunk, gazda­gította látásunkat. tudásunkat. Holló László festőművésszel és Sártha György költővel közösen élveztük az élményeket, az éle­tet. De ami tán lényegesebb: hasznunkra volt, hogy a/, ottani irodalmi-művészeti életbe bele­láthattunk. Persze, nekem a tu­domány ennél is fontosabb volt. □ n n — Eddigi, hosszú élete során alkalma volt sok-sok érdekes em­bert megismerni. Mit, jelentettek önnek ezek a -találkozások? — Megmaradó élmény. hogy találkozhattam a méltán világhí­rű Korányi Frigyessel; akinek később két fia is — Sándor és az ugyancsak Frigyes — szintén hí­res orvos lett. Emlékszem, egy­szer ő vizsgált meg. Lehet az ilyesmit elfelejteni? Számomra érdekes még ma Is az, hogy Madzsar József volt az érettségi elnököm, aki nemcsak kitűnő orvos volt. de egyben a haladó eszmék Igazi harcosa, Falu Tu* mast, a költőt Is szereltem. Az ö embersége példamutató volt. Külön öröm nekem, hogy ö is felt gyhá/i. — A régi Ismerősök, barátok közölt milyen helyet foglal el Sái.thu György, a költő? Ügy tudjuk, egészen haláláig szoros szálak fűzték hozzá. —■ De mennyire! Mindenre em­lék.' z.em vele kapcsolatban. Ami­kor jómagam a lélegyhnzi gim­náziumban az önképzőkör elnöke voltam — ezt a tisztet néhány évvel előttem Móra Ferenc töltöt­te be — 1909-ben oda helyezték öt tanárnak. Első nagy sikere ak­kor volt a diákjai előtt, amikor az egyik köri foglalkozáson az akkor még kevésbé Ismert Adv Endréről tartott nagy hatású elő­adást. Mindnyájan ra.jongani kezdtünk érte. s kértük, beszel­jen erről a különös, bátor hangú költőről. — Akkor kerültek közelebbi kapcsolatba ‘ egymással? —• Furcsamód mindjárt letege­zett. Hmi szokatlan volt. Én meg azonnal visszategeztem. Ez. úgy láttam, tetszik neki. Ettől fogva — tehát az első perctől fogva szinte — igazi barátság kötött ösz­­sze minket. A társaim először mosolyogtak rajta, mondták: hi­szen jóformán velünk egyidős. Azt hitlék. nem lesz tekintélye. Nem is volt. a hagyományos értelem­ben. Inkább tisztelte mindenki, de főként szerette. Nem túlzóm el. ha azt mondom, a rajongásig. Periig a tudását nem akarta so­ha mutogatni, A felszínen inkább viccelt, tréfálkozott. Csak. .fljdipr változó,tt rjagvon komolyra." ha versről, irodalomról volt * szó. Vagy ha filozófiáról, mert mind­végig bölcselkedésre hajlamos volt. ö ismertette és szerettette mer velünk a modern költésze­tet az új irodalmi áramlatokat, a Nyugat körét például. Kecske­méti éveink alatt, is tartottuk a kapcsolatot, évtizedeken keresztül. Tagja- voltam sokáig a Katona Jó­zsef Társaságnak. amelynek jó ideig ő volt az, egyik vezetője. □ na . — ön hatvankét esztendőn 'át gyógyított. Bizonyára nagyon sok embernek tudott segíteni bajá­ban. Milyen érzés ez? — Nem túlzók, ha azt, állítom, hogy legalább tízezer betegem volt a több mint hat évtized alatt. Emlékszem, volt idő. amikor egyetlen nap alatt harminc tifu­­s/os beteghez, mentem ki. — A legkülönfélébb fórumo­kon hullatta szavát, Jó néhány szakmai folyóirat Iw írta tanul, hiányait, Foglalkozott az. allergiá­val épp úgy, mint a röntgene/és­­sei, a malarlajúrvánnyal, a me* komlóidul tényezők következte. Ihm fellépő tüdövér/ések kérdésé­vel, a művi vetéléssel, a gyo­morfekélyekkel. az, öregedés problémáival, a közegészségügy javításával, és sorolhatnánk még tovább, Ml az mégis, amiről azt tartja, hogy a legközelebb áll ön­höz. mint téma. orvosi terület? — Igaz. hogy sok orvosi, orvos, tudományi kérdéssel foglalkoz­tam, Ám ezek. szerintem, szer­vesen összefüggnek egymással, egységes egészet képeznek. En­gem elsősorban a közegészségügy négy kérdése érdekelt. Ezért tör. ténhetett úgy, hogy egy időben a feleségemmel együtt kétszáz előadást tartottunk a tanyavilág­­ben. — Hallottuk, hogy a felesége is jó orvos volt életében. — Nagyszerű. Sajnos. elment már végleg .. . Ezért mondogattam magamban mostanában többször, s mondogatom is még: „őszi idő. alig süthet ki a Nap. fészkeiből elszálltak a madarak Boldog, aki hű párjával elrepül, nincs kíno­sabb: itt maradni egyedül". Ez a népdal sokat elárul abból, amit néhány hónapja érzek. Amióta itt maradtam. □ □ n Kereken hatvan éve annak, hogy id. dr. Szarvas András nyu­galmazott egyetemi magántanár megírta és közreadta az. első tu­dományos dolgozatát, Azótu ezt legalább száz hasonló követte. Ö volt Kecskeméten az első ront* (HftWWv Az ő,My,éfefz,jMíMnek ie„,tájü». a .gerontológiai — az JiMSttKMS.elét- és csolatos kutatások Is. Másokkal együtt sokat tett az idősek védel­mére. Szenvedélyes szociális ér­zéke. humanista felfogása, kitű­nő aktivitása feltűnő volt egé­szen idős korában is. Ma két év híján kilencvenéves. Ám nem sokkal ezelőtt még írt. dolgozott, alkotott. Társadalmi érzékeny­ségére jellemző, hogy a még munkában eltöltött legutolsó évei­ben egyre többet foglalkozott a rossz körülmények közt élő cm be' rek sorsával. Nagy szeretettel for­dult a tanyai parasztság, meg töb­bek között a szociális otthonok idős lakói felé. Aki mint tüdő- és belgyógyász, ötvenhat évig — hat esztendőn át Budapesten élt fia­talon — Kecskemétnek és kör­nyékének népét gyógyította ra­gaszkodó. szeretettel. nagyszerű erőfeszítésekkel, az. még ma is megérdemli u figyelmet. Varga Mihály GÁL FARKAS: Jóskáim Jézuskáim! Tejszagú Líntinlt. csillád-mellbimbós asszonyok tudjátok-e, hogy üstökös szívről ma Is élek, vagyok? Tudjátok-e, hogy köztrtek kerestem a megváltót, a szénaszagút, hogy sokszor szaladt Júdások otthonába velem, az út? Káinok közé keveredtem, magam, ki vagyok jámbor itattak savanyú borral, dohos vízzel a megcsalatottak poharából. Köhögtek rajtam, gúnyoltál, fehér arcom, komor tekintetem. Nem látták súlyos, öntöttvas öklöm, s hogy aranyrög a fejem. A tél jég-szuronyai közé löktek kábán, meztelenül szégyenbe burkoltak barátaim is szorosan, kegyetlenül, hiába mondtam, hiába ordítottam: a megváltót keresem. Jézuskáim! Tejszagú lányok, ki hitt nekem? Mindegy mi volt régen mindegy már melyik út hová szaladt. Három táltoscsikó száguld velem szikrázik az idő patájuk alatt. Visznek feszített egek alá. ahol még sohse jártam s üstökös szívem újra fölragyog az ujjongó vágtatásban. Csak éjszaka hallom, távolról valaki szólít. Lassúbbak lépteim. Jézuskáim, az ajtó rámcsukódik. 9 YVürtz Ádám grafikája. I

Next

/
Thumbnails
Contents