Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-25 / 304. (303.) szám

1977. december 25. • PETŐFI NÉPE • S

Országgyűlési képviselő Kiskunhalasért

Barátok testvéri kézfogása

Néhány nappal ezelőtt, az országgyűlés téli ülésszakának szüneteiben a képviselők kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kívántak egymásnak. Aztán beszélgetés közben az idei munkájukról. eredményeikről. Választókörzetük fejlődéséről érdeklődtek a képviselőtársak. A kérdésekre ilyenkor természetesen nem várhatók kimerítő, részletes válaszok, ezért Nagy Csaba országgyűlési képviselőt munkahelyén. Kiskunhalason, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál kerestük tel.

— Legutóbbi beszélgetésünk idején művezetői beosztásban dolgozott a halasi vízműnél, irodája ajtaján most ez a felirat olvasható: igazgatási osztályvezető.

— Igen. szeptembertől az igazgatási osztályt vezetem, de már több mint két éve igazgatási ügyekkel foglalkozom — kezdte a beszélgetést. — Szívesen gondolok vissza a korábbi beosztásomra. mert noha a sok utazás igen fárasztó volt. mégis megérte, hi szén Bács-Kiskun megyében nagyon sok emberrel megismerkedtem. S ezt jól tudom hasznosítani képviselői munkám során. Az el múlt hat év alatt jártasabb lettem a közéletben, ami számomra azt jelenti, hogy egy-egy feladatot gyorsabban el tudok végezni

— Ez egyebek között időmegtakarítást is jelent...

— Erre szükségem is van, ugyanis 1975-től a vállalat hetvenkét tagú pártaiapszervezetének a titkára vagyok, ami szintén sok munkát jelent — jegyezte meg a képviselő. — Sokat gondolkodtunk már azon. hogy a nagy létszámú alapszervezetet kettéválasztjuk. de ez több szempontból sem lenne célszerű.

— A több száz dolgozót foglalkoztató vállalat osztályvezetője, párttitkára. Kiskunhalas országgyűlési képviselője hogyan tudja beosztani az idejét?

— Ügy. hogy reggel 7 órára bemegyek dolgozni, s akinek sürgős az elintéznivalója, akár este a lakásomon is megbeszélem vele a problémáját. Korábban, amikor az esti órákban otthon a marxista—leninista esti egyetem szakosító vizsgájára készültem, előfordult, hogy egy-egy látogató kizökkentett a tanulásból, de ez a problémám megszűnt, mivel tavaly befejeztem a tanulmányaimat. Reggelente otthonról jövet gyakran az utcán is megállítanak a legkülönbözőbb kérdésekkel, kérésekkel.

— Milyen időközönként tart fogadónapokat?

— Kéthavonta, s emellett negyedévenként hat kiskunhalasi üzemben fórumot tartok. Először megnézem a műhelyeket, aztán elbeszélgetek a dolgozókkal, válaszolok kérdéseikre, örvendetes, hogy milyen sok embert érdekel részleteiben is a város fejlődése, jövője. Legtöbben a lakásépítés üteméről, az egészségügyi beruházásokról. új böcsődei, óvodai helyek kialakításáról, a kommunális létesítmények fejlesztéséről érdeklődnek.

Kiskunhalas dinamikus fejlődése talán annak legszembetűnőbb. aki csak néhanapján jár e városban. Persze a helybeliek is észreveszik a változásokat, a gombamód szaporodó új lakóépületeket, az új bölcsődéket, óvodákat. a felújított, új tantermekkel, tornatermekkel bővített iskolákat, s nem utolsósorban az újonnan kialakított víz-, villany, és gázhálózatot.

— Az idén 151 millió forintból gazdálkodott a város — magyarázta Nagy Csaba. — A területelőkészítő munka eredményeként meg azért, mert az V. ötéves tervidőszakban a megyeszékhely mellett Kiskunhalas tudta elsőként fogadni a házgyári elemeket, az idén felépül az előirányzott 464 lakás. Ebből a célcsoportos. illetve az állami lakás 150. ennél harminccal több az OTP által épített, 56 a szövetkezeti, s emellett 30 kis társasház és 78 családi ház épült, illetve hamarosan be lehet költözni.

Mint elmondta, a Kossuth I. elnevezésű lakótelepen befejeződött az építkezés. A város északnyugati részén, ahová a Kossuth II. lakótelep kialakítását tervezik, már megkezdődtek a kisajátítások. A Bercsényi. Kmetty és a Kossuth utca által határolt területen 1050 lakást építenek házgyári elemekből. Az V. ötéves tervidőszakban a Kossuth II. lakótelepen 300 család költözhet be új otthonába. A tervek szerint 1984-re fejeződik be a lakótelep végleges kialakítása. Ugyancsak

Készenlétben...

Az udvaron készenlétben várakozik a soros mentőkocsi, a parányi helyiségben együtt a „rohamstáb”. A szolgálatvezető asztalán cseng a telefon. Elgázoltak valakit. Máris megy a jelzés az emeletre, az ügyeletes orvosnak. A gépkocsivezető a soros táblához lép és a kimenők közé akasztja a megfelelő jelzéssel ellátott számot. A bejelentéstől számítva nappal egy, éjjel két percen belül kirobog a kocsi. Semmi sem késleltetheti a kecskeméti mentőállomás ügyeleteseinek a munkáját.

Kecskeméten fogják össze, szervezik, irányítják a megyében működő állomások munkáját. URH-rádióval tartják a kapcsolatot. Ennek köszönhető, hogy ha kedvezőek a körülmények, valóban pillanatok alatt érnek a helyszínre.

— A dolog nem mindig ilyen egyszerű. A terület nagy, az utak meglehetősen rosszak, sok a nehezen megközelíthető település. A megyében 54, Kecskeméten 16, ünnepeken 12 „futókocsi” üzemel, ennyihez tudunk létszámot is szervezni. Számolni kell azzal is, hogy néha órák telnek el hívás nélkül, de van úgy, hogy percenként csöng a telefon.

Sokszor a bejelentéseken sem könnyű eligazodni. Mészáros István szolgálatvezető jellegzetes példákat említ. Van aki csak ennyit mond, izgatottságtól elfúló hangon: „Azonnal jöjjenek. Sürgős.” A címet elfelejti megadni. A másik közli, hogy fának rohant egy autóbusz. Hogy hány sérült van? Fogalma sincs róla. A telefonálók általában időhúzásnak, zaklatásnak érzik a kérdéseket. Pedig nekik fontos, hogy tudják, mire számíthatnak?

— A karácsonyesték milyenek? Csendesek, vagy forgalmasak?

— A tavalyi például nem volt forgalmasabb, mint egy rendes vasárnap. Főleg szüléshez mentünk, ezt nem lehet szabályozni. A csúcsforgalom ünnepek után várható. Tizenkétórás a szolgálat és ilyenkor nincs megállásunk. Hiába, olcsó a töltöttkáposzta, és finom. Csak nehéz. Mi vagyunk a megmondhatói.

*

A Volán kecskeméti autóbuszpályaudvarán mozgalmas az élet. Megkésett családok érkeznek futva, temérdek csomaggal, gyerekkel. Idegesek, nyugtalanok. Félnek, hogy nem kapnak helyet, vagy nem érnek haza idejében.

— Számunkra az ünnep igen nehéz nap — mondja Bíró Sándor gépkocsivezető. — Az emberek hétköznapokon is idegesek, de a karácsony estére hazaigyekvő közönség különösen. Megszoktuk és készülünk rá. Tudjuk, hogy a délután erős lesz, karácsony napján és másnapján pangás következik, utána ismét megnövekedett forgalommal számolunk. Ilyenkor több rásegítő, vagy mentesítő járatot állítanak be, természetesen mi sem pihenhetünk. Volt úgy, hogy éppen megjötterp Bajáról és szóltak, hogy a szarvasi járatról lemaradt hatvan utas. Elvittem őket.

Régi, tapasztalt vezető. Tavaly kitüntették: egymillió kilométert vezetett balesetmentesen.

— Hány karácsonyt töltött szolgálatban, utasokkal maga mögött?

— A Volánnál huszonöt éve vagyok, ebből karácsony ötven nap volt, a felét biztosan ledolgoztam. Sokszor önként is elvállalom azok helyett, akiknek még kicsik a gyerekei.

— Mit szól ehhez a családja?

— Megértők. Feleségem szaktávolabbi cél az is, hogy a vízvezeték, a villanyhálózat mellett

1982—83-ra földgázzal is ellátják az Április 4. kertváros lakóit, s 1984-től 2000—2500 lakás építését kezdték meg.

— Az imént a jövőről beszélgettünk, ám néhány szóban még visszatértek a jelenre, illetve az első parlamenti felszólalásomra

— folytatta a beszélgetést. —

1973-ban az országgyűlés egyik ülésszakán ugyanis azt javasoltam. hogy a munkáslakás építési akcióra kijelölt 52 település közé vegyék fel Kiskunhalast és Kiskunfélegyházát. Akkor nem fogadták el a javaslatomat. Az V. ötéves tervidőszakban viszont megteremtődtek a feltételek ehhez, s az idén Halason 137 család jutott új otthonhoz a munkáslakás építési akció keretében. Két év múlva, vagy legkésőbb 1980- ban újra kapunk ilyen lehetőséget.

— Első felszólalása tehát, ha nem is nyomban, de eredményt hozott. Mikor szólalt fel még Parlamentben?

— Három évvel ezelőtt, a téli ülésszakon az új kórház építésével kapcsolatos tapasztalatokat elemeztem — emlékezett vissza.

— Jövőre befejezik a régi. 200 ágyas kórház rekonstrukcióját, s ugyancsak ekkorra adják át rendeltetésének a fogászati rendelőt, amelyet az új kórház épületében alakítanak ki mintegy 2 és fél millió forintos költséggel. Több mint 7 millió forintba került a Szűcs József Általános Iskolában épített tornaterem, amelyben nemcsak a diákok, hanem az üzemek, intézmények dolgozói is sportolhatnak.

Ugyancsak az idén elkészült a szakmunkástanulók 240 helyes kollégiuma. Kunfehértón úttörőtábor épült. Jövőre az alsóvárosi iskolában nyolc új tantermet adnak át. Ebben az évben naponta kétezer köbméterrel nő a vízmű kapacitása, s folytatták a szennyvíztelep bővítését.

Nagy Csaba képviselőt gyakran felkeresik lakásügyekkel, vagy bölcsődei. óvodai elhelyezéssel kapcsolatos problémákkal. Személv szerint ő természetesen nem utalhat ki lakást, ha zsúfolt a bölcsőde, az óvoda, érdemlegeset nem tehet, de a türelmetlen szülőket. megnyugtathatja például azzal a felvilágosítással, hogy a Kossuth I. lakótelepen már megkezdték a 150 helyes óvoda, s a 80 kisgyerek elhelyezését biztosító bölcsőde építését, amelyet jövőre befejeznek. A lakásra váróknak megígérheti, hogy a jövő évben is mindent elkövetnek a lakáséoítési tervek teljesítéséért.

— Ha mindezt a magam erejével. lehetőségeimmel elősegítem, azt hiszem eleget teszek képviselői feladatomnak — mondta végül Nagv Csaba, s csupán anvnvit tehetünk hozzá, hogy mindaz. amiről beszélgetésünk során szólt, illetve amit tett Kiskunhalasért — nem kevés...

Tárnái László

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának lápja, a Pravda budapesti tudósítója, A.

Karpicsev, beszélgetést folytatott Horváth Istvánnal, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárával a Krím Területtel fennálló testvéri kapcsolatokról. Az interjút a Pravda detember 14-i száma közölte, melyet az alábbiakban ismertetünk olvasóinkkal.

Interjú a Pravdában Horváth Istvánnak a megyei pártbizottság első titkárával

KILOMÉTEREK SZAZAI választják el Kecskemétet és Szimferopolt. De vajon a mi századunkban ezek a kilométerek leküzdhetetlen távolságot jelentenek-e? Különösen azoknak nem, akik barátoknak tartják magukat.

„A Krímből telefonáltak, kérik, fogadjuk az elvtársakat, akik turistacsoporttal érkeznek hozzánk." Megszokottan hangzanak az ilj'en szavak Kecskeméten, mondhatnánk annyira mindennaposak. hogy senki sgm csodálkozik rajtuk.

— Tizenhat éve barátkozunk — mondják ma Bács-Kiskun megyében, melynek közigazgatási központja Kecskemét.

— Igen, tizenhat éve — erősítik meg a krímiek. Minden egy levéllel kezdődött, amelyet Magyarországról küldtek Szimferopolba, melynek sorai a legmelegebb érzésekkel íródtak. „Megtudtuk — hangzott a levél —, hogy a Krímben sokan élnek azok közül, akik részt vettek a felszabadító harcokban,, és elűzték Bács-Kiskun megye területéről a fasiszta bitorlókat. Nagyon drágák nekünk felszabadítóink. A hősi tettek emlékére szeretnénk, ha szorosabb kapcsolatot létesítenénk — testvérbarátságot kötnénk” — írták az első levélben, a kecskemétiek. Akkoriban kezdődtek a látogatások a testvérmegyék között.

HA VISSZATEKINTÜNK az

elmúlt évekre, akkor megállapítható. hogy Szimferopol és Kecskemét már sokkal korábban is találkozott, hogy már korábban kezet nyújtottak egymásnak. Abban a könyvben, amelyet a két testvérmegye barátságának 15. évfordulója alkalmából orosz és magyar nyelven kiadtak, ezek a sorok találhatók:

1921. febi'uár 15-én Szimferopolban gyűlésezett a Vörös Hadsereg különleges osztagának harmadik századához tartozó magyar kommunisták pártcsoportja. A pártcsoport az alábbi határozatot fogadta el:

„Mi, az orosz forradalom önkéntes katonái, az orosz néppel együtt fegyverrel a kézben, nemcsak saját osztályunk érdekeiért küzdöttünk, hanem az egész világ elnyomott munkásságának érdekeiért...”

Szimferopol emlékezik erre a tényre. Nem kevésbé fontos eseményre emlékezik Kecskemét is. Ez két évvel korábban volt. A Magyar Tanácsköztársaság győzelme után, 1919 márciusában, Kecskeméten, a Direktórium épülete előtt a városban és környéken élő orosz barátaink közös gyűlést tartottak. Milyen sors hozta őket ide? — Talán a világháború, vagy más körülmények. ezt nem tudom. De — kifejezve a szolidaritást a magyar proletariátussal — az orosz emberek esküt tettek, hogy a magyar elnyomott munkássággal együtt harcolnak a népi hatalomért, hűséges barátai és védelmezői lesznek a Magyar Tanácsköztársaságnak.

AZ OROSZ ÉS MAGYAR forradalom í önkéntes katonái elvetették -a testvéri szolidaritás magvait. Ezek nem pusztultak el nyomtalanul még a Horthy-rezsim sötét éveiben sem. Erősödik és fejlődik a barátság a szovjet és a magyar nép között. Különösen megmutatkozott ez a Nagy Október 60. évében.

— A mi kapcsolataink nagy politikai és gyakorlati jelentőségűek — mondja az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Horváth István. — Ügy tekintünk e kapcsolatra. mint a magyar—szovjet barátság egy kis részére. Tanulunk egymástól, átvesszük a tapasztalatokat, közelebbről megismerjük a szovjet emberek jellemét és életmódját. A testvéri kapcsolatokba belekapcsolódtak a városok és falvak, valamint az ipari vállalatok, a főiskolák és kulturális intézmények is. Mindaz. amit elterveztünk, sikerrel megvalósul, és ez. természetesen, mindkét félnek örömet jelent. Ügy gondoljuk, hogy kapcsolataink hatékonyságának legfőbb feltétele az együttműködési területek pontos kiválasztásában, a dolgozó emberek hivatásának hasonlóságában, a hagyományos foglalkozások közelségében van mmdkét megyében.

'Ä SZOVJET KRÍM híre jólismert. De miről is nevezetes Bács-Kiskun megye?

Itt, a Tisza és a Duna között, termékeny a föld. Itt található az ország szőlőterületének egyharmada, a baracktermelés 60 százaléka. Gazdagon terem a cseresznye, az alma, a híres piros paprika- és a zöldségfélék. Az ország összes mezőgazdasági termeléséből a megye részesedése több mint 10 százalék. Gyorsan fejlődik a feldolgozó ipar, és más ágazatok vállalatai, üzemei is. így hát a testvérkapcsolatokban nem kevés a valóban közeli hasonló érdek, mindenekelőtt a gazdálkodásban.

Magyarországon régtől fogva nagyra értékelik a szőlőművelők mesterségét. Az utolsó másfél évtized alatt Bács-Kiskun megyében több mint 20 ezer hekmabeli, kalauz a helyi járaton. Régebben együtt jártunk a távolsági buszokon, ott ismerkedtünk össze. Egy fiam van, együtt várnak rám. Ezért is vagyok megértő az utasokkal, őket is várják.

*

A kecskeméti megyei kórház szülészetén a karácsony ugyanolyan munkanap, mint a többi.

— Az élet nem áll meg, szerencsére — mosolyog Bállá Istvánná, Kati madám, akit 15 esztendő köt igen erősen az t. sz. szülészethez. — De azért nagyon tud érződni, hogy nekünk, akik együtt vagyunk, ez ünnep. Karácsonyfát állítunk a hallban, sötétedéskor csillagszórót gyújtunk. Legalább könnyebben viselik el kismamáink, hogy távol vannak az otthonuktól.

— Az ügyeletes dolgozóknak ez milyen érzés?

— Együtt jár a hivatásunkkal Ha meggondolom, éppen 16

Indulás előtt.

éve, karácsonykor volt az eljegyzésem és azóta igencsak minden második karácsony estémet bent töltöm. Mégis azt mondom, ennek is megvan a szépsége. A férjem, a két fiam is természetesnek veszi. Mire hazamegyek, ők várnak terített asztallal, feldíszített karácsonyfával.

Nyilván ez is közrejátszik abban, hogy mindig derűs, kiegyensúlyozott. Családias hangulatot áraszt maga körül.

— A mi hangulatunk nagyon fontos. A szüléstől az is fél, aki boldogan várja a picit. Főleg az elsőn nehéz átesni. Részben azért is, mert sok fiatalasszonynak telebeszéli a fejét a szomszédaszszony.

A két fiatal szülésznő, Fidler Márta és Gácsi Istvánná hasonlóképpen vélekedik.

— Az a gyönyörű benne — mondják egyöntetűen —, hogy két életért harcolunk. Amikor jön a mentő, az ember minden

• Ki tudja, hány ezredik kis ember, akinek a születése körül Kati madám bábáskodott?

gondját, baját, fáradtságát elfelejti. Csak a feladatára összpontosít.

— Átlagosan három szülés esik egy napra — számolgat Kati madám —, jó is, hogy ennyi baba van. Van olyan kismamánk, aki törzsvendégnek számít, a hetediket szülte nálunk. Jó érzés látni, hogy milyen sok szép gyerek szaladgál a városban. Lassan már várom azokat a kismamákat, akiket én segítettem a világra.

— Nem lehet azt mondani, hogy könnyű a munkánk — vallja meggyőződéssel —, de még sem fordult a fejemben, hogy elmenjek innen. Nem hallani többé azt a zenebonát, amit az újszülöttek csapnak, amikor hozzák felfelé őket? Olyan boldogság ez, amiért sok másról érdemes lemondani..

Vadas Zsuzsa

tár szőlőtelepítést végeztünk. Speciális gazdaságok jönnek létre, amelyek az ágazatot iparszerűvé teszik. Az új minőségi eljárás bevezetése azonban a dolgozóktól nagyobb, magasabb szintű tudást követel meg. A Krímbe látogató kertészek meggyőződtek a komplex gépesítés előnyeiről. Kutatóik ajánlásaival azután mindezt széleskörűen alkalmazták, a tapasztalatokat gyümölcsöztették. A növényvédelemre helikoptereket kezdtek alkamazni, meghonosították a szőlő gépi szedését.

Közös erőfeszítésekkel a testvérmegyék a mezőgazdaság fontos problémáit oldják meg. Célul tűzték ki a termelés növelését, új fajták létrehozását, az aszályos területek öntözését, az ültetvények, kertek gondozását. Krími szakemberek egyszer felfigyeltek arra, hogy a magyar kertészek nagy hozzáértéssel termesztik a korai gyümölcsfajtákat, ezzel is hozzájárulva a nagy termésátlaghoz. Ez a módszer megtetszett, és már a Krímben is alkalmazzák.

„A TESTVÉRMEGYE SEGÍTSÉGÉVEL”, „a testvérmegye példája szerint”, ilyen szavak gyakran hangzanak el, ezek a testvéri viszonyok jelszavai. A szovjet és magyar házgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgozók kollektívái kicserélik a technikai újdonságokat egymással, s személyes kapcsolatokat is kialakítanak. Találkoznak a szakszervezet, az ifjúsági szövetségek és baráti társaságok képviselői hol Magyarországon, hol a Szovjetunióban.

Hivatalos kapcsolatok alakultak a megyei pártbizottságok között — folytatja Horváth István. — Figyelmünk központjában a szervező és nevelő munka tapasztalata, a népgazdaság pártirányításának kérdése áll. Teljesítve az MSZMP XI. kongreszszusának határozatait, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság erőfeszítéseket tesz a termelés hatékonyságának emelésére, a termékek minőségének javítására, a munkások hazafias kezdeményezéseinek elterjesztésére, amelyben megnyilvánul az ötéves tervek sorsában való érdekeltség. Tudjuk — mondja Horváth István —, hogy hasonló problémák nyugtalanítják a krími kommunistákat is.

MILYEN MÓDSZEREKET és

eszközöket használnak, hogy elérjék a kijelölt célokat?

A barátainktól konkrét válaszokat kapunk minden kérdésre. Például, amikor a mi pártunkban az elmúlt évben tagkönyvcsere volt, szükségesnek tartottuk annak tapasztalatait megismerni, hogyan végezték ezt a fontos politikai munkát barátaink. Küldöttségünk hasznos beszélgetést folytatott a krími területi pártbizottságon, a szimferopoli városi pártbizottságon és egy sor vállalat alapszervezetében. Más küldöttségek az ideológiai munka formáit és módszereit tanulmányozták. Megfordulnak a Krímben a propagandistáink is. Érdekli őket a pártpropaganda hatása a termelési eredményekre, a szovjet dolgozók életmódja és sok más időszerű kérdés. Nem általában a pártmunkával kell megismerkednünk, hanem konkrétan és mélyen egykét kérdéssel,, ez a tapasztalatszerzés alapelve.

A KÖLCSÖNÖS LÁTOGATÁSOK, az együttműködési egyezmények, a szakmai találkozók, az eredményeket tükröző kiállítások, a közös kutatások, versenyek, a „Krími hajnalok” fesztiváljai, a festők tárlatai, a nemzetközi kapcsolatok klubjának orosz szakosztálya méltóan példázzák a két megye baráti kapcsolatát. A magyar nép egyre többet akar tudni a szovjetek országáról, és itt hatalmas lehetőségek vannak. Az MSZMP veteránjai még emlékeznek azokra az időkre, amikor keményen üldözték mindazokat, akik felismerték a Szovjetunió népeket megváltó igazságát. Példának említeném azokat a kommunistákat, és haladó munkásokat Bajáról, akik 1941-ben elhatározták, hogy a Budapesten megrendezett nemzetközi kiállítás szovjet pavilonját szervezetten megtekintik. Már az elhatározás is elegendő volt a rendőri megfigyeléshez. A fiatalság hallgatja a veteránokat és különösnek tűnik a felszabadulás után született fiúknak és lányoknak, hogy még az orosz nyelv iránti érdeklődés is gyanút kelthetett a hatalom képviselőiben.

... A BARÁTSÁGNAK nincsenek határai. Van kezdete, forrása- és emléke. A testvéri barátság forrásainál ott állnak afc orosz forradalom önkéntes katonái, a szovjet harcosok, felszabadítók, akik nem kímélték magukat a szovjet és a magyar nép jövendő barátságáért és boldogságáért.

• A szolgálatvezető jelentkezik ...