Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-25 / 304. (303.) szám

« • PETŐFI NEPE • 1971. december 25. Jó évet'zár A Kiskunsági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének tisztújító küldöttgyűlésén arany­gyűrűvel jutalmazták azokat a szövetkezeti elnököket, akik húsz éve, vagy ennél hosszabb idő óta töltik be a vezetői posztot. Az aranygyűrűs szövetkezeti vezetők között van Pesir István is, a kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke. Az elmúlt két évtized emlékei­ről beszélgetünk. Nehéz összefog­lalni ilyen hosszú idő tapaszta­latait, hisz azóta egy egész nem­zedék nőtt fel a közösben is. Pe­sir István nem túlságosan bőbe­szédű. Ha röviden, tömören aka­rom jellemezni, annyit mondha­tok róla: markáns arcú, közép­­termetű, masszív felépítésű, iga­zi kubikos fajta. Mert a felsza­badulás előtt az volt, régi kubi­kos dinasztia tagja. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályáról került a termelő­­szövetkezetbe. Az 1949-ben ala­kult közös gazdaságnak akkor százharminc tagja és 630 hek­tárnyi területe volt. Elég gyen­gén gazdálkodtak. Jelenleg a tag­létszám az alkalmazottakkal, va­lamint a nyugdíjasokkal és a já­radékosokkal együtt megközelíti az ezerháromszázat, az összterü­let pedig az 5800 hektárt. A kü­lönbség azonban nemcsak szá­mokban jelentkezik, hanem mi­nőségi változásokban is. — 1955. október 15-én jöttem ide —"emlékezik. — Hosszan so­rolhatnám, hogy mennyi gond­dal, bajjal küszködtünk. Egy év múlva jött az ellenforradalom. 1956. október 26-án — sohasem felejtem el ezt a napot, talán éle­tem legnehezebb órái voltak — felkeresett egy régi kubikos tár­sakból álló küldöttség. Fenyege­tő hangon kijelentették, hogy „népítéletet" akarnak rajtam végrehajtani. Hozzátették azon­ban, hogy még az „utolsó szó” jogán beszélhetek azon a rög­tönzött közgyűlésen, amelyet ösz­­szehívtak. Kicsit melegem lett, de azért igyekeztem nyugalmat erőltetni magamra, látszólag nagyvonalúan fogadni a? elhangzottakat. El­mentem a közgyűlésre, s elkezd­tem beszélni. Beszéltem, magam sem tudom meddig. Emlékeztem a múltra. Névszerint megemlítet­tem azokat a kubikos* társaimat, akikkel együtt gürcöltünk. ök szintén ott voltak a közgyűlés résztvevőinek soraiban. Ezenkí­vül azok a volt nincstelenek, cse­lédemberek is, akik valamelyik nagybirtokosnál ették a nyomo­rúság kenyerét a múltban, őket is ismertem és feladtam nekik a kérdést, akarjátok-e vissza a ré­• Pesir István: — A bizalmat naponta ki kell érdemelni. git? Ügy látszik, megértettek. Megváltozott a hangulat. A reg­gel 9-től délután 2-ig tartó köz­gyűlés ismét bizalmat szavazott. Ezenkívül történt még egy figye­lemre méltó esemény: két új tagot is felvettünk. Ez nagy siker volt, hiszen a közgyűlés tulajdonkép­pen azért jött össze, hogy ki­mondja a termelőszövetkezet fel­oszlatását. Arra is emlékszem, hogy a köz­gyűlés végére csuromvíz lettem. Nem tagadom, kicsit féltem. 1946- ban a földosztó bizottság elnöke voltam. Az ellenforradalom idő­szakában ezt is többször a sze­memre vetették és megfenyeget­tek. Nem szaporítom tovább a szót. A gyűlés után megszerveztünk egy harminc tagú őrséget a közös vagyon védelmére. Ez a tény ön­magában bizonyítja, hogy a tag­ság megértett. > A gazdálkodás évről évre je­lentősen javult. Több termelőszö­vetkezet csatlakozott a Vörös Csillaghoz, így nőtt a jelenlegire a taglétszám, valamint a terület. Az idén már 200 millió forint termelési értéket állít elő a gaz­daság. Összesűrűsödik a vezetés, egyre inkább alkalmazzák a mo­dern technikát. Jelenleg harminc­két mérnök és felsőfokú végzett­ségű, hetven technikumot végzett vezető van az üzemben. Ezenkí­vül kétszáznyolcvan szakmunkást képeztek. — A fiatal szakemberek nagy erőt képviselnek. Lelkesek, von­zódnak az újhoz. Szorgalmazzák a korszerű termelést elősegítő módszerek alkalmazását. Több termelési rendszerbe léptünk be. Számos együttműködésben ve­szünk reszt. Egvre gyorsabb a gazdasági előrehaladás. Most már gyakran mondjuk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a tudo­mány rövid idő alatt termelőerő­vé váljék. Mi például 1980-ra sze­retnénk elérni a hektáronkénti 50 mázsa búzatermést, kukoricából 60 mázsát. Szőlőből 100 mázsát szeretnénk termeszteni egy-egy hektáron. Nem merészek ezek a célok. Néhány évvel ezelőtt jóval kisebbek voltak a termésátlagok, mint ma. Ha húsz évvel ezelőtt olyan termésátlagokról beszélge­tünk, mint ma. talán senki nem hitt volna nekünk. Mégis elértük és nem mondhatjuk, hogy kime­rítettük lehetőségeinket. Nemcsak a növénytermesztés­ben van ez így, hanem az állat­tenyésztésben is. Csak egy példát említek. A lúdtenyésztés nálunk régi hagyomány. Azelőtt a jó­szágra bíztuk, mennyit tojik. Ma már serkentjük a nagyobb tolás­­termelésre és fényadagolással, ta­karmánypótlással azt is el tudjuk érni, hogy nemcsak tavassza1 to­jik, hanem ősszel is. Ehhez a tudomány, a kutatók segítségét vettük igénybe. Pesir István közéleti ember, Tagja a kiskunfélegyházi városi párt-végrehajtóbizottságnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának. A területi szövetség létrehozásakor megválasztották a társadalmi szervezet elnökét. A legutóbbi tisztújítás alkalmával megerősítették ebben a tisztségé­ben. A több. min* két évtized alatt sok vezetői tapasztalatot szerzett. Tanult, igyekezett lépést tartani az egvre bonyolultabb társadalmi és gazdasági fejlődéssel. Arról beszélgetünk, hogy mint szövetkezeti vezető, miben látja legfőbb feladatát. — Talán az egyik legfonto­sabb, hogy naponta újra és újra megszerezzük a tagság bizalmát. Ennek sok összetevője van. Az elnök tartsa be ígéreteit, gondos­kodjon a közgyűlés határozatai­nak végrehajtásáról, ne kivéte­lezzen, egyformán becsüljön meg minden dolgos tagot. Igyekezzen jó összhangot teremteni a veze­tésben. Ezek a legfontosabbak. Ha be­tartja a' vezetés emlfteU szabá». lyait. mindig tudja. hányadán áll. és nem kell rettegnie, hogy újból megválasztják-e. Búcsúzunk, az elnöknek éppen fogadónapja van. Kedden és pén­teken tartja. Már vár rá néhány tag, idősek, fiatalok, nők, férfi­ak. Ügyes-bajos gondjaik orvos­lását várják. Aztán akad köztük olyan is, aki csak éppen egy kicsit beszélgetni akar a gazdaság ve­zetőjével. Kereskedő Sándor December végéig az egy* milliárd-százmillió forintot túlszárnyalja a kombinát termelési értéke. A vállalati nyeresége pedig kilencven* millió fölé emelkedik. Hu­szonnyolc éves fennállása alatt először ért el ilyen szá­mottevő gazdálkodási ered­ményt az 1977. január else­jén mezőgazdasági kombi­náttá átszervezett bajai nagyüzem. Jó évet zár tehát. a Bajai Mezőgazdasági Kombinát • Befejezés előtt a vágóhíd és húsfeldol* gozó. A kombinát valamennyi termelési ága kitett magáért. A Nagy Ok­tóber évfordulója tiszteletére kezdeményezett versenyben dolgozói háromnegyed év alatt tizenhét millió forintot érő hozamnövelést és költségmegtakarítást könyvelhettek el. A szántóföldi növénytermesztési ágazatban minden korábbinál magasabb lett a kenyérgabona termés­hozama, meghaladta az ötvenhárom mázsát. A nyári aszály és egyéb elemi kár főleg az őszi betakarítású növények hozamát csökkentette, mégis hatvanegy és fél mázsa kukorica termett hektáronként a kom­binát földjén. • Tizenhat éve dolgozik a bajai nagyüzemben Lakatos János, aki az idén 465 hektárról 2970 tonna terményt takarított be a kom­bájnjával. Ilyen, vagy ezt megközelítő hozamot értek el a BKR hazui hét kukoricatermelési körzeté­ben is, számos állami gazdaság és szövetkezet üzemi területén. A bajai iparszerű termelési el­járás sikerét öregbítették a szovjetunióbeli és bulgáriai ku­koricatermesztési kísérletek. Szovjet-Moldáviában a BKR- technológiát alkalmazó nagyüze­mek szintén hatvanegy és fél mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként. A kombinát ezerháromszáz hek­táros ültetvényén hatvanegy má­zsánál magasabb lett a szőlő átlag­termése. Téli almából pedig két­­százkilenc mázsát szedtek le hektáronként, ami a kertészeti ágazat évről évre növekvő telje-9 Sorra érkeznek a karbantartásra váró erőgépek a Bajai Kukorica­­termelési Rendszer központi szolgáltató üzemébe. Megyénk ipari fejlődésének egyik jelentős állomása volt, amikor május 30-án, négy hónappal & kitűzött határidő előtt ünnepélyesen felavatták a PANYOVA Vállalat dunavecsei új telepét. A 43,9 millió forintos költséggel épült új ágyneművarró gyár évente 7 millió négy­zetméter árut állít majd elő, összesen 350 millió forint értékben. sítményét jelzi. Ezért bővítette a kombinát hurmincnégyezer hektoliterrel a borászati üzem tárolóterét, és költ negyvenöt­­millió forintot a kertészeti ága­zat fejlesztésére. Ily módon az ötödik ötéves terv végére a sző>­­lőterütet is gyarapodik és a terméshozam hektáronként száz mázsára emelkedik. A Bajai Mezőgazdasági Kom­binát mátéházi kerületében más­fél évtizede működik a Duna— Tisza közének legnagyobb kuko­­ricahibrid-üzeme. A nemrég be­fejeződött korszerűsítése ennek teljesítményét megsokszorozta. A felszerelt szárító, osztályozó és kalibráló berendezés segítségé­vel a nyersvetőmagból sokkal rövidebb idő alatt lehet fémzá­rolt magot előállítani, mint az üzem felújítása előtt. Jövőre itt is folytatódik a bővítés, ami még inkább csökkenti a vető­magkezelés idejét. Terménytároló épül, mert az sohasem elég, a terméshozam állandó emelkedése következtében. Így jövőre a ba­jai kombinát a vetőmagtermesz­tésben együttműködő gazdasá­goktól a törés idején átveheti a kukoricát, és tárolhatja, ke­zelheti az értékesítésig. A kom­binát terménytároló építkezése a; vetőmagtermesztő társüzemek munkaszervezési gondjait is enyhíti. A legszámottevőbb az állatte­nyésztés fejlődése 1977-ben. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát tejtermelése két esztendővel ez­előtt háromezer-száz liter volt tehenenként. Ez a mennyiség négyezer-ötszáz literre emelkedik december végéig. A kombinát ezerkétszáz tehenének átlagos tejtermelése ily módon kétszáz­huszonhét literrel már ebben az esztendőben túlszárnyalja az or­szág állami gazdaságainak az ötödik ötéves terv végére elő­irányzott átlagos tejhozamát. Nemcsak a fajtaváltás, a ke­resztezés eredményes a kombi­nát szarvasmarha-tenyészeté­ben. Az állattenyésztési dolgo­zók szakmai ismerete gyarapo­dott, felelősségérzete nőtt, mind ezekkel együtt változott meg a tartási színvonal, a termelési eredmény. Az országos hírű bajai szako­sított sertéstelep már törleszti a beruházásra költött összeget. Két esztendő óta nyereséges. Ez évben a hizlalda hatvankét és fél ezer vágósertést szállít az állami vállalatnak közfogyasz­tásra, úgy. hogy a telepen egy kilogramm húsgyarapodáshoz alig több mint három kiló ve­­gyestakarmányt etetnek. A jövő esztendőben itt is nagyarányú felújítás kezdődik. Korszerűsítik a fűtést, hűtést, szellőztetést, ita­tást, a szennyvíz-felhasználást, áttérnek az úgynevezett battériás tartásra, ami az állategészség­ügyi körülményeket is javítja, összességében mindez a tenyész­tés és hizlalás gazdaságosságát növeli. Nagyon sok fenyő­fa alatt megtalálhat­nánk azokat a gon­dosan díszített dísz­dobozokat, amelye­ket a kecskeméti Pe­tőfi Nyomda készít. Ebben az ötéves terv­ben 100 millió forin­tot fordítanak a nyomda korszerűsí­tésére. Az épülő csar­nokból az egyiket már átvették, s eb­ben nyolc ofszet, va­lamint húsz más gé­pen százhúszan dol­goznak majd. Felvé­telünkön Kiss Ottó gépmester dolgozik az új csarnokban üzembe helyezett korszerű, NDK- gyártmányú Planéta ofszet-gépen. A bajai Finom­posztó Vállalat bács­almási üzemében no­vember első napjai­ban adták át rendel­tetésének az új szö­vőcsarnokot. Erre és a szövő-előkészítő csarnok, felújítására 22,5 millió forintot fordítottak. A két munkahelyen 40 kor­szerű gépen három műszakban 232-en dolgoznak. Az évi termelésük — 2 mil­lió 648 ezer méter fésűs, illetve kórtolt szövet, takaró és mű­szőrme — jelentős mértékben segíti a vállalat eredményei­nek növelését. Képün­kön az új műhely­­csarnok egy részlete. A kiskunfélegyhá­­ziak és környékbeliek régi gondja oldódott meg augusztus 11-én, amikor megkezdte termelését a 24 millió forintos beruházással épült új tejüzem. Az öt városi termelőszö. vetkezet és a Közép­­magyarországi Tej­ipari Vállalat össze­fogásával létesített üzemből tejet, tejfölt és kávés tejet kap­nak az üzletek és is­kolák. A tervek sze­rint jövőre megkez­dik a joghurt előállí­tását is. Felvételün­kön Nagypál Antalné a korszerű tej föl-cso­­magoló géppel órán­ként 2400 poharat tölt meg. A mezőgazdasági kombináttá szervezés óta eltelt esztendő eredményei megsokszorozták a bajai nagyüzem dolgozóinak cse­lekvési képességét, tenniakarását. Szükség volt erre, hiszen az ipa­rosítás, az életformaváltás követ­keztében a vártnál gyorsabban csökken a mezőgazdasági üze­mekben dolgozók száma. A ba­jai kombinátnál ez évben hat százalékkal kevesebben voltak, mint tavaly. A szervezés, Irányítás és a mindennapi szorgos cselekvés serkentő ereje az a háromszáz párttag, aki a mezőgazdasági nagyüzem különböző munkate­rületén nyolc alapszervezetben tevékenykedik és kétezernél több párton kívüli dolgozóval együtt egymllliórd-szózmlllió fölé emel­te a kombinát termelési értékét. Kiss Antal A7 ci cici n ^■-■■.^■j"..,':..;-;-.::.^......•...■::..!v:.!in:..v^.—v;.vj.ilt::)iiVri.;.v.....v.v^;1jj;:l:li:i/.v;.vJ.vsij::l:v.:ii;i;;,v,',vl^\:;/.;:::;;;:.i;:^..v.v.'.^.'^/./.V.;;vi^ Néhány nap múlva búcsút mondunk az 1977-es esztendőnek. A megye iparának fejlődéséről, a teljesség igénye nélkül, képek­ben adunk most hírt. KÉPEK A MEGYE IPARÁNAK GYARAPODÁSAI®! áj Uj gépek, §M korszerű • *í­jmmkahelyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents