Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-21 / 299. szám

4 • PETŐFI NßPE • 1971. december 21.

Ismét eljött az egyévi * munka számbavételének időszaka a pártalapszervezetekben. A beszámoló taggyűlésre immár hetedik alkalommal, ezúttal 1978. első két hónapjában kerül sor. S addig nem kevés az elvé-A pártélet fontos eseménye: a beszámoló taggyűlés

gezni való. Ennek taglalása előtt hasznos felidézni az előző években megtartott beszámoló taggyűlések főbb tapasztalatait.

A legfontosabb, hogy uz alapszervezetek. a pártvezetőségek többsége jól érti a számvető taggyűlés szerepét. jelentőségét. Ez tükröződött a vezetőségi beszámolókban. amelyek általában tárgyilagos képet adtak róla, hogyan tölti be politikai irányító szerepét az alapszervezet, milyen hatással van az adott munkahely dolgozóinak közösségére.

A párttagok felelősségérzete, aktivitása növekedését is híven tükrözték az éves számvetések, s jól szolgálták a pártmunka eredményesebb ellátását. Az előző évi beszámoló taggyűlések túlnyomó többsége tartalmas, munkajellege értekezlet volt; kedvező hatásuk a párton kívüli dolgozók körében is megmutatkozott.

E jó tapasztalatok korántsem jelentik azonban, hogy a beszámoló taggyűlést előkészítő feladatok szervezése és végrehajtása nem okoz gondot, s nem kíván erőfeszítéseket a pártvezetőségektől. s a párttagságtól. Főleg arra szükséges ügyelni, hogy a közeljövőben esedékes taggyűlést sehol ne tekintsék az előző évi számvetések összegezésének.

A beszámoló taggyűlés éppen abban különbözik a többitől, hogy az alapszervezet egész évi tevékenységét felöleli. anélkül azonban, hogy mindenről különkülön számot adna, A vezetőség, s a tagság feladata az alapszervezet életében kulcsfontosságú kérdések kiválasztása, és ez nem könnyű. Felvetődik a kérdés: melyek azok a legfontosabb témák. területek, amelyeket a beszámoló taglaljon. Érdemben válaszolni erre csak Is az alupszervezet, a pártvezetőség előtt állá felndnti>k!»i| kiindulva Uh.'l,

A vc/.ftösóyi bi'M/.Úl mlú

Maris adva tehát a beszámoló felépítése: az 1977. évi gazdasági munka eredményei, s a problémák. a •cselekvési program végrehajtása. a párttagok agltáctős felkészültsége és tevékenysége,' s a. további célok, az 1978. évi feladatok javaslatba foglalása.

Nélkülözhetetlen. hogy uz iménti kérdés, k elemzését igényesen. kritikusan végezzék el,

hiszen- csakis így alakulhat ki mérvadó kép a munka eredményességéről. s történhet meg a gyorsabb előrehaladást, hatékonyabb munkát elősegítő feladatok megjelölése. S meg valami: hiba lenne megfeledkezni a tagkönyvcsere tapasztalatait összegező taggyűlésen elfogadott feladatterv végrehajtásáról, a kommunisták véleményének, javaslatainak sorsáról, gyakorlati hasznosításúról. Ugyanígy figyelmet érdemel a propagandamunka továbbfejlesztésére vonatkozó határozat időarányos végrehajtásának számbavétele.

Mint azt a tapasztalat tanúsítja: ott végzett igazán eredményes munkát a beszámoló taggyűlés. ahol nem volt zsúfolt a vezetőség beszámolója, hanem az alapszervezet számára leglényegesebb kérdéseket vetették alá az elemzésnek. A lényeg tehát, hogy a beszámoló ezúttal is a vitára, véleménycserére ösztönző legfontosabb mondanivalót tartalmazza. És bizonyos, hogy nem marad el az eredmény: a helyes elemzés nyomán világosan, kézzelfoghatóan meghatározhatók a Jövő évi legfontosabb feladutok.

1‘űrtcsoportok meghatározó szerepe

A beszámoló tuggvuléstk elő. készítéséhez uz irányító pariszervek és alapsztrvezelek már mindenütt hozzáláttuk. Ebben a folyamidban szinte meghatározó ti párlcsoportok szerepe, Mindenekelőtt ugvunls a purtsejtekben lehetséges és szükséges személy '/érint áttekinteni, értékelni a kommunisták munkáját, magatartását, a megbízatások teljesítésének milyenségét, s azt, hogyan éltek Jogaikkal uz alapszervszet lúgjai. A pártcsoportok feladatú az egyénenkénti munkáról vuló véleményalkotás, s unnak alapján „iavuslgttéteJ,.. u vezetőségnek a dicséretre, vugy éppen figyelmeztetésre, bírálattal.

A páricsuport-értekezlet bensőséges, közvetlen légköre kedvez a legjobbun a párttagok őszinte gondolatcseréjének, a bizalmi tájékozódásának, a munkatársak hangulatáról. Mint ahogyan e kis közösségekben fogalmazódnak meg a legpontosabban a kommunistákat foglalkoztató helyi, vagy a pártmunkát általában érintő kérdések, s az igények is.

A csoportértekezletek oly jelentős szerepének betöltésében rendkívül fontos a bizalmiak alapos felkészülése az egyes kommunisták munkájának, magatartásának értékelésére. S bár a pártcsoportok tagjainak részvétele minden összjövetelen lényeges, kiváltképpen uz a beszámoló taggyűlést előkészítő csoportértekezleten. A pártsejt összehívása időpontjának megválasztása ezúttal

— tekintettel az ünnepekre. a maradék szabadságok kivételére

— a megszokottnál is több körültekintést igényel.

S még egv gondolat a beszámoló taggyűlést megelőző pártcsoport-értekezlettel kapcsolatban: a megbeszélést rendszerint nagy aktivitás jellemzi, ami viszont kevésbé mondható el a taggyűlésről. Tény, hogy a csoportértekezletek bensőségesebb légkörében a kommunisták bálrabban nyilvánítanak véleményt. teszik szóvá a hibákat, gondokat. S rendszerint úgy vélekedrtek: minek ismételni azokat? Csakhogy a taggyűlésen átfogóbb. mélyebb tartalmat nyer az elhangzott vélemények összessége. A politikai munkában ugyanis más uz értékelése az ■egyedi, s megint más a kollektív v ■ l.'inénvnek.

Az alapszerve/cti * mimlu minősítése

A parlalíip'zoi \ o/etl munka értékelése tikkor válik teljessé, hu uz Irányító pártszerv Is véleményt mond, milyennek minősíti a vezetőség munkáját, uz ulupszervezet éleiét. A megyében több mint HDD pártszervezet minősítéséről van szó. uml nem kis feladat az Irányító pártszervek számúra,

Az előgő éyi,. szám vetések e, tekintetben ugyancsak sok hasznos tapasztalattal. szolgáltak. Beigazolódott például, hogy érdemi, mérvadó véleményt csak az a pártszerv tudott alkotni, amelv az irányítása alá tartozó alapszervezettet közvetlen kapcsolatban. folyamatosan figyelemmel követte tevékenységét. Az értékelésben nagy a szerepük a pártbizottság tagjainak, a politikai apparátusban dolgozó .pártmunkásoknak. az alapszervezeti munkát segítő aktivistáknak. Ugyanis jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a párttagság megnyugvással és jólesőn vette tudomásul az irányító pártszerv minősítését.

Hiba lenne elhallgatni viszont, hogy egyes helyeken korántsem volt elég kritikus és önkritikus az értékelés. Némelyütt a taggyűlés hangulatához igazodott, a beszámolók is többnyire dicsérték a felsőbb szerveket. Az együttműködést. az igényeket is úgy fogalmazták meg. nehogy az valakit megsértsen, rontsa a „légkört ".

E tapasztalat előrebocsátása önmagában is jelzi a feladat lényegét. Nevezetesen, hogy uz alapszervezetek értékelése lehetőleg testületi ülésen, kollektív mérlegeléssel. véleményalkotással történjék. Természetesen nem követheti ezt a módszert az a testület, amely sok alapszervezetet irányít. Ez esetben főleg azon alapszervezetek értékelése kívánkozik testületi ülés elé. amelyek jelentős politikai szerepet töltenek be, vagy amelyek tevékenységében a jelentkező gondok ezt megkívánják. Fontos viszont. hogy uz értékelést az alapszervezet vezetőségi ülésén és a beszámoló taggyűlésen Ismertessék.

Az éves beszámoló taggyűlések olt lesznek valóban eredményesek. ahol az, elvégzett munkál kellő tárgyilagossággal teszik mérlegre, ahol érvényesül a kritikus-önkritikus szellem,

A Központi Bizottság 1977, december l-l ülése Jóváhagyta a Jövő évi gazdasági célkitűzéseket, A megyei pártbizottság a közelmúltban a KB határozatának szellemében konkrétan megjelölte. hogy Báes-Klskun megyében mit kell tenniük a kommunistáknak. u megye valamenynyl dolgozójának annak érdekében, hogy cél,lulnkból valóság váljék. Ezt kell szolgálniuk a közeljövőben esedékes uiu pszervezeti és az összevont taggyűléseknek.

Hegedűs István

a megyei pártbizottság

osztályvezetője

lÉÉilfciÉiÉÉÉI

|*ÉÉ*ÉÉÉ**É*É*ÉáÍ**É***i**fcÉÉáÉ*ÉIÍÉÉfciéí**É*fci***iéMi*ÉÉ«É*éÉ**ii

Ahol példásan gondoskodnak az öregekről

Az ötezer hektáron gazdálkodó mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetnek több mint négyszáz járadékos és nyugdíjas tagja van. Közöttük szép számmal találhatók. akik erejükhöz mérten rendszeresen, vagy esetenként részt vesznek a közös munkában, melyért pénzbeli, illetve természetbeni ellenszolgáltatást kapnak. Am. akik már nem képesek ilyen tevékenységre, azok sem érzik magukat elfeledve, hiszen megélhetésüket többféle módon — pl. a háztáji terület nehezebb munkáinak elvégzésével, az ingyenes fuvarszolgáltatással. a kedvezményes lüzelőjuttatással stb. — segíti a gazdaság..

A mélykúti öregeknek nemrégen felejthetetlenül kedves élményben volt részük — tájékoztat bennünket levelében Gáspár András bácsi —. hiszen mindannyiuknt vendégül látta a téesz vezetősége. Először dr, Czeglédi János elnök ismertette a szövetkezet eredményeit. terveit, gondjait, majd ajándékutalványokat kaptak — összesen 65 ezer forint értékben — a meghívottak. Ezt követően a két. évvel szelőit alakult és már a minősítő hangversenyére készülő negyventagú népdnlkórus műsorában gyönyörködhettek. A találkozó fehér asztal mellett vidám hangulat. közepette ért véget.

„Köszönjük a szövetkezeti vezetőknek. a rendezőknek és minden közreműködőnek a szép programot, az ajándékot, s nagyon jóleső érzés számunkra, hogy ilyen példásan gondoskodnak rólunk azok, kik sikeresen helytállnak ott. ahol mi dolgoztunk éveken, évtizedeken át a mainál sokkal ked- . vezőtlenebb körülmények között!" — zárulnak a- szerkesztőségünkhöz érkezett sorok.

é

□ SZERKESZTŐI ÜZENETEK Q

Cs. Kovács Es/tcr, Duna natal: Kérésének megfelelően tolmácsoltuk őszinte köszönetét a helyi vas- és vegyesipari szövetkezet (latálokból álló azon kőműves brigádjának, amely a kitűzött határidőt pontosan betartva végzett kifogástalan minőségű munkát az ön lakásának közelmúltban történt l'elulllnsánál. Hemeltük, ez az 111 ti kollektíva a .lövőben Is Ilyen példamutatóan latja el feladatát és termelési rétimén,velőn sokszor érdemli ki a mostanihoz hasonló elismerést I

G, t.„ (tártál A társadalombiztosítási Jogszabályok szerint irz kaphat baleseti Járadékot, aki üzemi haleset. v agy foglalkozási betegség követ kútiében vesztette el munkaképességét a 15 százalékot meghaladó mértékben, Ilii a csökkenés mindtégla »5 százalék alatti a Járadék összege Jogiéi leüli kei évig folyósítható. A későbbiekben is jogosult lesz tutorban erre az ellátásra a dolgozó, hu a hamm egymást követő Itonanon at több mint Z5 százalékos a oumkakeoessegcsökkenése.

Hcgetlüsiic, kiskőrösi Járási A nagv értékű vagyontárgyakat nem vásárol- In meg, hímem úgynevezett bizományosi, leinti megbízásos eiiekesites céljából teszi id a Htzomsmvl Áruház Vállulát, amelv ilyenkor a várható eladási ni szerinti előleget ad.iti ii megbízónak A teljes — de a mai emilUMi előleg, u bizományost riu, valamint iiz esetlege« szállítási költség levonása utáni — összeget enni; akkor kapja kezltez, ha a tálas gazdára edáli.

„Jövedelem kiegészít es" jelige. Ttsziikéeskes Dolgozni nemcsak mttnkaviszpuv alapján leltet, .lument tt mafla kaadol Jóváhagyássá' — eavldélíuéit ot.van egyéb Jogviszony korelében is. mely 'néni .md; széles . köt ü . iUMíatasc.-., gel a munkáltatónak az utasításra, vagy az egyelj fegyelmezésiö. ilyen kapcsolat a bedolgozói munkaviszony, valamin! a megbízásra és vállalkozásra épülő szerződéses Jogviszony Is. Ez. ulóbblt Illetően a dolgozo a főállása szerinti munkaidőben csakis akkor láthatja el feladatát, ha arra másképp nincs módja és birtokában van a munkahelyi vezetőjének engedélye.

„Összkomfortos lakás" Jelige, Kecskemét! ön a tanácsi bérlakását halmikor elcserélheti hasonló bérleményre. A kölcsönös megegyezésen ataDulo lakáscseréről azonban írásos szerződést kell készíteni, mely csuk a várost tanács vb lakásügyi csoportiával előzetes Jóváhagyásával válik érvényessé, Az Ilyen „ügylet" lebonyolítását meghiúsíthatja a hatóság, ha a csere révén valamelyik lel a logos igénye mértékének felső határai meghaladó szohaszamo lakáshoz Hóna, Tátekoztatjuk, hogy tiégvingu ■salad maximum hároms/ohas lakásra logosult. ám ezen Igeiw clhiralasunál figyelembe kell venni az egvütt otko személyek korai, egészségi ál'«nótát, munkakörét stb. is, '

H. I„. Kalocsai Hja/a van önnek abban, hegv a helyt ellátását lényegesen segítheti a kényszertagon [diniek húsa is, Mindez, azonban kizárta annak lehetőséget. hogy sertést, szarvasmarhát, juhot stb. bárki' én bármikor levágjon lakossági értéke* sites céljából, Érvényben van ugvunls H Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Anvag- és At'hlvaial együties icmlelete. miszerint a területileg illetékes állatorvosnak kell Igazolnia a kéuvszervágás szükségességet, s vsak azután lehet átadni kimérésre az állatot. A husüzieti forgnlmii/usumik ellenértékét pedig — szarnia alapján - a városi (községit tonnes vh szakigazgatást szervének köt -lcsségc kifizetni az érdekéit tulajdonosunk.

, 111 111 ■/ J ; > «et tf' Jj !.\'-»i| \

■I ' .1 i « ‘J

, M| Lili, \b

öszeállította: Veikéi Árpád

Levélcím: (1001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-518

A vízvezetékek „doktora”

A megyében a szolgáltatásoknak .csaknem felét kisiparosok végzik, öt és fél ezren vannak, munkájukban több. mint négyötöde szolgáltatás, ami értékben 090—-100 millió forintot tesz ki évente. Jobb híján ezzel a számmal mérhetjük le. mennyi „közérzetet termelnek" n kisiparosok. Munkájuk haszna nemcsak az elkészült frizura, n megjavított televízió, hanem a működési területükön mutatkozó életkörülmény-javulás.

Szükség van rájuk. Sokféle szolgáltatásnál szinte lehetetlen kiépíteni egy minden igényt kielégítő — s ugyanakkor gazdaságosan dolgozó — hálózatot. Túlontúl sok eszközt kötnek le. Ha kisiparosok oldják meg a szolgáltatást, akkor viszont aránytalanul sok emberre van szükség. Ez megint csak valamiféle pazarlás lenne. S van egy másik gondja Is a kisiparnak. A mesterek aligha élnének meg csupán apró-cseprő Javításokból, márpedig u lakossági szolgáltatásoknak tetemes része csak néhány forintos megrendelés.

Mindebből következik, hogy egyes szolgáltatásokat eszköz és létszám nélkül kell megoldani. S hogy ez ne legyen lehetetlen, működési engedély alapján, másodállásban is lehet „Ipart gyakorolni". Sokan folytatják ezt u minden tekintetben hézagpótló tevékenységet.

Ismerkedjünk meg közülük egy vízvezetékszerelővel, Ez a szakmája SzaJjó Boldizsárnak, aki másfél embert tesz ki. Szemre ugyan csak egyet mutat, n napi programja szerint mégis másfelet, Reggel héttől délután háromig a kecskeméti épületkarbantnrtó szövetkezet vízvezetékszerelőinek csoportvezető-helyettese. Azután pedig kisiparos, „Másodállásban."

A háza kapuján tábla hirdeti szakmáját, ulatta egy kis ládlkó — oda kéretik bedobni napközben n megrendeléseket. Aztán a mester házhoz megy. Többnyire kétszer, vagy háromszor. Szemre kell vételezi n munkát, megállapítani, milyen típusú szerelvényről, melyik alkatrész cseréjéről lenne szó. mit kell beépíteni. Aztán Irány a „műhely".

— Nem éppen elegáns, Inkább raktár — szabadkozik Boldl bácsi. — Szerszámoknak, alkatrészeknek, egyszóval a készletnek. S Itt álljunk Is meg egy percre, mert a készlettel minden kisiparosnak gondja van. Nekem a fő állásomban is az alkatrész ellátás szeszélyei okozzák n legtöbb fejtörést, hát még ’u másod foglalkozásban, ahol egyedül én vagyok az egész „apparátus". Nekem kell gondoskodnom mindenről, s ha lehetséges, akkor.előre. így kívánja az Iparos becsület, meg a tisztelt kuncsaft érdeke Is. Sok n hiánycikk, különösen a régen épített vízrendszerekhez. Hn jobbul nem tudok, kiselejtezett alkatrészeket gyűjtök. Olyan 50—75 százalékosokat. Ha ezekre kerül a sor, meg is mondom előre a kuncsaftnak, hogy szóljanak, ha ezzel is baj van. Szerencsére nem szokott baj lenni.

Azután éppen elég hiba adódik az új alkatrészekkel is. Sokat ki kell próbálnom n csőidomokból, mire megtalálom azt, amelyiket nyugodtan beépíthetek. Tíz légkörrel megnyomom, és csak akkor teszem még falon kívülre Is. ha a cső állja a próbát. Hát még a falba épített vezetékeknél milyen óvatosság szükségest

Boldl bácsi mégis sokszor veszi kézbe n bontószerszámokat, A kontárok után, s olyan lelketlen iparosok után, akik lelkllsmeretfurdalás nélkül építik be a repedező, szivacsos öntvényeket, pedig tudják, nem tart ki sokáig. De majd jön helyettük más... Esetleg Boldl bácsi, aki rendbe teszi a dolgot, Ha rajta állna, ő csak Japán cüöldomokaf engedne árusítani —, mert nagyritkán olyat is lehet ám kapni. Azt a pár darabot, amit még őriz. szíve szerint vitrinbe tenné, Olyan Jók, hogy már szépek Is.

— Tudja, u víz mindenfelé utat tör magának — magvarázta uz Idős ember, — Ezért van az. hogy a vízvezetékszerelő szakmában u hanyag munka csúnyán megbosszulja magút, Ha a főcsapnál, a falaiban elszökik a víz, az még nem biztos, hogy a főcsap bűne, Lehet azé is, aki gyatrán kötötte be a vezetéket. Volt Ilyen esetem is nemrégiben, Már csak apróságnak számított, hogy öreg őszön, léidig érő súrbun kellelt rendbehoznom a dolgot. Az sem volt nagy ügy, hogy n cserének szánt új főcsapot visszavittem. Két óra hosszával többel dolgoztam, a kuncsaftoknak viszont megmaradt vagy kétszáz forintjuk. Nagyon örültek...

Az Ilyesmi mindig megmelengeti Boldl bácsi szakmai lelkiismeretét. Huszonöt éve vízvezetékszerelő. volt Ideje kiismerni, megszeretni ezt a munkát. A nyugdíjig még két éve van vissza. Ahogy erre terelődik a szó, Boldi bácsiban felülkerekedik a derű — ami a panaszokkal vegyest egész beszélgetésünk alatt ott bujkált szavai közt. — Dehogy is adom vissza az Ipart! Akkor lesz csuk Igazán alkalmam nyugodtan dolgozni,

Zsembery Ágnes

Egy-máslél évtizeddel ezelőtt még legfeljebb csak elvétve esett szó a mezőgazdasági termelés kapcsán az energiáról, az energia, hordozókról. Napjainkban viszont már.gyakori témája ez a megbeszéléseknek. a gazdaságokon belüli terveknek. Nem kell hozzá különösebb Jóstehetség: a jövőben a termelés, a mezőgazdasági terme, lés és az energiafelhasználás, az energiagazdálkodás összefüggéseit még alaposabban, rendszeresebbt*n vizsgálja -minden érdekelt. Több dolog is ösztönöz erre.

V

7 milliárdos számla

A mezőgazdasági termelés fejlődésének irányát egyértelműen belterjesnek tekinthetjük. A termelés intenzitásának növekedésével egyidejűleg nő az ipari eredetű anyagok, az energiahordozók felhasználása. Az a változás, amely e téren hazánk mezőgazdaságában tapasztalható. tovább folytatódik. 100«)—1073 között nálunk a mezőgazdaság energiafelhasználású négyszeresére, a fel* használt energia ára pedig több mint nyolcszoroséra nőtt. Még lH’fO-ben Is csak 2.5 milliárd forintot Jelzett a mezőgazdaság ősz. szén energiaszámlája, amely 1 Hídban már meghaladta a 7 milliard forintot.

Ami pedig a Jövőt Illeti: hitelt érdemlő nemzetközi felmérések szerint uz energiahordozók világpiaci áru 10 év alatt megkétszereződik, uz ezredfordulóm pedig ti Jelenleginek 4.5—5-szöröse lesz, Ha időszakonként sikerül Is a ml belső termelési, közgazdasági viszonyainkat u világpiaci hatásoktól megóvni, nem vitás: hosszú távon ezek a hutások hálunk Is érvényesülnek.

Tudatos gazdálkodást

A tervszerű, tudutos energiagazdálkodás. az energiatakarékos módszerek keresése, hasznosítása, az. ésszerű energiatakarékosság tellát egyetlen termelőszüvelkezet, ben, egyetlen állami gazdaságban sem csuk Időleges, napi követelmény. A termelés szilárd elemévé, állandó tartozékává válik az

energiagazdálkodás — legalább olyan témává, mint az. agrotechnika. a termelési technológia, vagy az értékesítés. S ennek előbb-utóbb le kell vonni a konzekvenciáit minden mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodásában, vezetésében.

Sokak számára lehet, hogy meglepő: a mezőgazdaság nemcsak energiafogyasztó, hanem energiát termelő is. A nap energiáját a növénytermesztés hasznosítja, s termékei révén felhalmozza. A mezőgazdaságnak ez az ágazata ti.bb energiát szolgáltat az embernek. mint amennyit igényel. Ezért is vizsgálják azt a kutatók, hogy mekkora a növénytermesztés energiatermelést hányadosa, s ezt miképpen lehetne növelni. Abból indulnak ki. hogy mindennek van energiaigénye, ami a növénytermesztés szolgálatába áll. (A vasércből és a kokszolható szénből csak energia ráfordításával lehetséges mezőgazdasági gépel készíteni.) Az energiatermelés! hányados azt mutatja meg. hogy a növénytermesztés hányszor anynvl energiát szolgáltat, mint amennyit felhasznál. Ez a mutató az USA mezőgazdaságában 2.H. A mi mezőgazdaságunkban a növénytermesztés a számítások sze. ríni 2,47-szercs energiamennyiséget állít elő.

TKbh cncruitH a napfényből

A kutatók, nrmesítők, biológusok feladata olyan fajtákat előállítani. amelyek n napfény energiájának nagyobb hányadát képesek hasznosítani. E téren egy-két .százalékos eredményjavulás a hozamok ötven-száz százalékos gyarapodásai jelentheti. Hasonló munkaterületen ad tennivalót olyan állatfajták kitenyésztése, amelyek képesek a Jelenleginél kevesebb veszteséggel felhasználni a takarmányt. (A növényi termékek állati termékké való átalakítása állatfajoktól függően három-nyolcszoros ene rg 1 a vés z t ség. gél jár.)

Mezőgazdaságunk az úgynevezett technikai energiából (folyékony szénhidrogének, gáz. szén,

koksz, tüzelőfa. termálvíz) nagyon jelentős mennyiséget használ. Mindenekelőtt a folyékony .szénhidrogének — gázolaj, benzin, fűtőolaj — képviselnek nagy hányadot, Ezekből mostanában évente 12 millió tonna fogy mezőgazdaságunkban, Évente mintegy 7—8 százalékos felhasználás-növekedéssel számolva 1980-bun már töbH mint 1,6 millió tonna folyékony szénhidrogénre lesz szükség. Érdemes tehát a megtakarítás módozatait keresni.

Kendet, fegyelmet az üzemanyag-ellátásban

Biztonsággal megállapítható, hogy az elmúlt egy-két évben — amióta jobban ráterelődött a figyelem az energiagazdálkodásra — javultak az üzemanyag- és fűtőoia,(felhasználás mulatói. Javultak, de nem kellően. Gyakori még hegy az erőgépek és a munkagépsorok tefjesitménye njnes összhangban, Néha akkor is traktor vontatta pótkocsival szállítanak, amikor teherautóval Is megoldható a feladat, A talajmüvclés energiatakarékos lehetőségeit sok helyütt nem vizsgálják rendszeresen. Az erőgépek tervszerű karbantartása akadozik. Az üzeműn,yag«gazdálkodiis lazaságai még mindig több helyütt fellelhetők.

Nemcsak a traktorok, erőgépek üzemanyag-ellátásának köve! kezelés. jól kidolgozott rendje hozhat eredményt. Ma már a folyékony üzemanyagnak csaknem 115 százaléka fűtőolaj mezőgazdaságunkban. A kukorlcatermesvlés üzemanyaglgényének mintegy .')()—40 százalékát követeli a szárítás. A szárítók és egyéb tüzelőberendezések műszaki állapota, karbantartása, adagolóik beállítása semmivel nincs magasabb színvonulón. mint az erőgépeké. Tennivaló tehát e területen Is bőven adódik.

Azt. hogy melyik gazdaságban mikor, mit lehet és mit érdemes lenni, azt legjobban az adott üzem vezetői tudják. Rendszerint csak azoknak nincs igazuk, akik azt gondolják, náluk e téren minden lehetőség kimerült.

A. I.

Energia: a mezőgazdaságból