Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-21 / 299. szám
1977. december 21. • PETŐFI NÉPE • S Minden reggel új harcot kezdünk... Harangos-telep... Idegeneknek is elárul, sejtet valamit ez a különös név: több mint nyolcszáz lakossal a megye legnagyobb cigánytelepe Kiskunhalason. Az önálló cigány iskola húsz évvel ezelőtt létesült hatvankét diákkal, két nevelővel. Jelenleg — alapos, következetes beiskolázás után — kétszáznyolcvan tanulóval hét nevelő foglalkozik. „Évtizedek óta élnek itt. Nyolc, tíz, tizenhat tagú családok, 6—8 négyzetméteres, földpadlós. nedves putrikban ... Sok probléma adódott a beiskolázás körül. Házról-házra jártunk, váratlanul megjelenve, hogy a szülőt otthon találjuk. Sokan letagadták, hogy gyermekük van, ágy alá bújtatták, szekrénybe dugták, átküldték a szomszédba. Készítettünk egy lakónyilvántartó könyvet, benne szerepel mindenki, aki a telepen él, születik és meghal. Így könynyen megtudjuk állapítani, hogy hány iskolakötelesünk jön szeptemberben. Sajnos, igen kevés az iskolaérett tanuló. Ezenfelül a 6—7 éves gyerekeknek legfeljebb 10—15 százaléka beszél rendesen magyarul, az előkészítő osztály elvégzése után is ragok nélkül, zavarosan fejezi ki magát.” (A Harangos-telepi iskola vezetőjének 1977. májusi beszámolójából.) □ □ □ Nagy, szabad térség a város szélén. Szakadt tetejű vályogviskók bújnak, lapulnak u földhöz. Szétdobált csontok, paRÍr, szalmu, lyukas lavór, törött üvegek között kutyák acsarkodnak. Ablaknélküll putri félhomályában rongyokbu burkolt Márln-kép. Alatta beteg, öreg cigány fekszik. Zihál, Kérdésemre kezével Int: ott, szemben az Iskola. — Álljanak föl a Kolompárok! — A kopott, fülledt levegőjű tanteremben bizonytalanul feláll 10—18 gyerek. — Flafn, te nem vagy Kolompár? Nerja kell azt szégyelleni. — Elsőosztályosok. Hét, tíz, tizenkét évesek,, Előkészítő osztály. Török Mária tanítónő, a „v”-b§tű felismerését gyakoroltatja, a 6—8 éves tanulókkal, Az elsőosztályos olvasókönyvet böngészik. — Milyen betűvel kezdődik ez a szó? — kérdezi az egyik kislánytól. — Mit látsz a képen? — mutat a táblára tűzött papírlapra, uhol egy vár rajza látható. A kislány megszeppenve nézi a sosem látott várat, majd — egyre makncsabbul — az olajos padló évtizedes repedéseit. ' Nagy létszámú, összevont felsőtagozat. Harsány köszönéssel fogadnak. — A nyolcadik osztályosok? Tavaly még tizenegyen voltak, négyen maradtak. Ök már valószínűleg elvégzik az általános iskolát. A két fiú gépszerelőnek készül, a lányok a kötöttárugyárba mennek dolgozni. A többiek?... A túlkorosuk, meg akik szültek, automatikusan kimaradtak. Volt, akit intézetbe vittek, s néhányan megbuktak — mondja Forner László tanár, s tovább folytatja a földrajzórát. „Nézzük Franciaország térképét...” — Látja azt a nagy családi házat? — mutat ki az ablakon Kövecs Imre iskolavezető. — A tulajdonos, szívesen eladná, megA kiskunhalasi cigányiskolában vennénk cigányklubnak, óvodának, könyvtárnak, de rendelet tiltja, hogy a tanácsok magánlakást vegyenek. Iskolabővítés is kellene, no, meg napközi. Ez lenne az én álmom: egészséges iskola. Talán a társadalmi összefogás segítene, ha mondjuk a vállalatok összeadnák a pénzt... A telepiek szívesen dolgoznának. Csak egy példát említek, a nemrég felépült két új tanteremhez társadalmi munkában 50 ezer vályogot vertek ki a helybeli cigányok. — Higgye el, a mi munkánk addig ér valamit, amíg a gyerek belül van a kapun. Ahogy kilép, megszűnik tanulónak lenni. Az anyja pipával, cigarettával várja legtöbbjüket; s mennek viszsza a primitív környezetbe. Minden reggel új harcot kezdünk a maradiság. a rossz hagyományok, a szülők, meg nem értése ellen. Megjegyzem: amióta félig önálló cigányiskola létesült, szívesebben járatják gyermekeiket. Nem jelent anyagi megterhelést az iskoláztatás. Minden tanuló naponta három zsemlét, ingyen tanszereket. könyveket, cipőt, melegítőt kap a tanácstól. A pedagógusok? Hót. kérem... nagy a fluktuáció. A tantestület fele képesítés nélküli Főiskolára járnak, levelezőn. Ha végeznek, bizonyára nem maradok itt. Három műszakban tanítunk, Magas létszámú, összevont osztályokkal, A higiéniai követelményekről ne beszéljünk, Van ugyan fürdő és öltöző Is, Tizenhat éve építették, Most a kommunális üzem felügyelete alá tartozik, de nincs aki fütsön, fürdessen, a műszaki berendezéseket ellenőrizze és nincsen fűtőanyag sem. Ilyen körülmények között nem tülekednek ide a pedagógusok. Tudja, hogy nevez engem a hátam mögött néhány központi iskolában tanító kolléga? „A cigányprofesszor”. Csak mosolyognak rajtunk. Ügy érzem, nem veszik komolyan a munkánkat. □ □ □ „Ebben a félévben — mulasztás miatt — csak 11 feljelentésre volt szükség; pár éve a duplájára. Haladás a kisdobosraj, az énekkar, és a sportkör létrehozása is. Szabó Márta testnevelő felmérést végzett, s meglepő ruganyosságot, gyorsaságot tapasztalt néhány tanulónál. Ki merem jelenteni, hogy egy-két év múlva olyan jól sportoló tanulóink lesznek, hogy biztosan megnyernek néhány váresi versenyt. Kérem az iskolavezetést, végezzen selejtezést a sporteszközök között, mi örülnénk a használt holmiknak is. Ugyanúgy, a kinőtt úttörő ingeknek ..(Kövecs Imrének az alsójárási Iskola igazgatóságához írt jelentéséből.) „Az élet- és egészségügyi körülményeket u foglalkoztatottság, a lakáshelyzet, és a műveltségi szint, befolyásolja" — állapítja meg a clgánylukossággal foglalkozó tanácsi tájékoztató, A megyei tanács vb egyik közelmúltban született határozatában előírja: „Gyorsítani kell a szociális követelményeknek meg nem fe(Méhesi Éva felvétele.) lelő telepek felszámolását. Egyes tanácsok eddig nem foglalkoztak a kérdéssel megfelelően... A lemaradást sürgősen pótolni kell.” □ □ □ Alkonyodik. A tér sárgödrös hepehupáit komoran nézik a tépett kontyú viskók. Az Iskolavezető utolsó mondatai Jutnak eszembe. „Holnap Is új harcot kezdünk. Bízom abban, hogy a munkánknak van és lesz is eredménye. Ezek a gyerekek már tudják, mit Jelent kultúrált körülmények között tanulni, létezni. Higgye el: az ő gyerekeik mások lesznek,,. A Hurangos-telep mögött pirulva, különös fénnyel bukik le a nap. Posvánc Etelka Jubilál a Bajai József Attila Művelődési Központ Huszonöt évvel ezelőtt; 1932, december 21-én alakult meg Baján a város közmüvelési Intézménye. A jubiláló József Attila Művelődési Központ) a felnőttklubbun megrendezett kibővített társadalmi vezetőségi üléssel ma ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját. Hétfőn este az Intézmény műkedvelő művészeti csoportju! — a Liszt Ferenc énekkar, a táncklub, a tambura zenekar és a folk beat együttes tagjai — adtuk ünnepi műsort a szoszocialistn brigádtngoknak. A mai megemlékezésen pedig a város politikai és álluml testületének képviselői, a testvérintézmények és a társadalmi szervezetek vezetői emlékeznek meg a bajai közművelődés negyedszázados fejlődésének eredményeiről. A városi Kirakat Galériában rendezett emlékkiállításon tablók, fényképek, és különböző dokumentumok ismertetik meg a nagyközönséget az egykori „kultúrház” életével, a település művelődésben betöltött szerepével. Az elmúlt év végéig összesen három és fél millió látogatót jegyeztek fel a nyilvántartásokban, az ismeretterjesztő előadások száma pedig meghaladta a 3500-at (negyedmillió érdeklődővel). Az elmúlt 25 év alatt több mint harminc különböző típusú, műfajú szakkör, művelődési közösség szerveződött az intézményben, amely színvonalas munkájáért 1962-ben elnyerte a szocialista kultúráért kitüntetést. kétszer kapta meg a Kiváló Művelődési Központ címet, tavaly pedig a kulturális miniszter dicséretében részesült. A bajai József Attila Művelődési Központ kulturális hatókörzete túlterjed a város határain. Az Intézmény munkatársul rendszeresen felkeresik a járás művelődési házait, segítik és támogatják az ott dolgozókul; u tavulyl évben például kétszáz alkalommal látogatták meg a községi Intézményeket szakmai, rhódszertuni segítségnyújtás céljából. A művelődési központ országos érdeklődést kiváltó kezdeményezései közül többek között kiemelkedik a színvonalas felnőtt és Ifjúsági klubok korai megszervezése az 1960-as évek végén, a már hagyományossá vált „Szóljanak a bajaiak” sorozat, amelyet 1965-ben indított útjára dr. Molnár Frigyes, és a színvonalas ismeretterjesztő rendezvények, akadémiák, szabadegyetemek. Az intézmény fontos szerepel játszik a zenei és képzőművészeti ismeretterjesztésben. Hagyományosan telt házak előtt koncerteznek a bérleti hangversenyeken szereplő zenekarok, és ugyancsak erőteljes a festészet iránt megnyilvánuló érdeklődés ... Az idén már 35 különféle tematikájú kiállítást jegyeztek be a naplóba; ezeket 72 ezer látogató tekintette meg. A nagyszabású nyári programsorozatok közül immár országos hírnévre tettek szert a Bajai nyár és a Duna menti folkolórfesztivál Sugovica-parti rendezvényei. P, M. A szórendi hibákról Általában azt szokták mondani, hogy nyelvünkben szabad szórend van. De azért nem lehet a szavakat a mondatokban minden terv és rendszer nélkül sorakoztatni egymás mellé. Tehát a mondat tagjainak szórendje nem önkényes. Általános szabályként azt jegyezzük meg, hogy szavainkat úgy kell elrendezni, hogy gondolatainkat érthetően, világosan fejezzék ki. Tehát vannak nyelvünknek szórendi szabályai, amelyeket ismernünk kell, mert különben gondolatainkat nem tudjuk árnyaltan, világosan és magyarosan kifejezni. Mivel egyes mondatrészek nem egyszavasak, hanem bővítményeik is lehetnek, helyesebb lenne a szórend, helyett sorrendről beszélni, de ez az elnevezés még nincs általánosan elterjedve. Amikor szabad szórendről beszélünk, ezt a szabadságot csak az idegen nyelvekhez viszonyítva értjük. Aki idegen nyelveket ismer, számtalan példával bizonyíthatja, hogy az idegen nyelvek szabályai mennyire megkötöttek. A latin klasszikusok költeményeiben úgy kell összekeresgélni az egybetartozó szerkezeteket. A német nyelvnek is bonyolult szórendi szabályai vannak. Mivel a francia és angol nyelvben a tárgynak nincs külön ragja, n szórend dönti el, hogy melyik mondatrész az alany, és melyik n tárgy. A magyarban a szórendnek nincs Ilyen mondntrész-megkülönböztető szerepe. A régi nyelvben, amikor pl. nem volt még meg a tárgyra«, és a mondatszerkezeteknek szorosabb öszszekapcsolása sem fejlődött ki, szórendünk bizonyára kötöttebb volt, mint n mai, } Amint már említettük, mai szórendünk eléggé szabad, de még így Is szövevényes szabályai vannak, nem lehet egy-két szabályba összefoglalni a lényeget, A szórend ükkor jó, ha a fogalmazás, vagy általában a beszéd közben Is gondolunk rá. Ha hibás a szórend, azonnal észreveszszük a hibát. Ml is a hibákra utalással tárgyaljuk a szórend néhány kérdését, mert, sajnos, hiba van éppen elég: az egyéb Jellegű hibák mellett miért legyen éppen a szórend kivétel? Fellazulnak a régi kialakult szabályok, és sok furcsaságot olvashatunk vagy hallhatunk, „Pontosan húsz éve született ma" — olvastuk egy vállalatról. Tehát húsz éve vagy ma? Valószínű, hogy ma húsz éve. Megmosolyogjuk a „személyes temetésen való megjelenést”. Itt nyilván a temetésen való személyes megjelenésről van szó. Már mások Is tollhegyre tűzték egy kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevőjének ezt a hozzászólását: „Sajnos, nekem az a véleményem, hogy nem fog sikerülni,” („Kettőt tehet: változtassa meg a véleményét, ha már önmagának se tetszik, vagy a sajnos szól tegye a helyére.”) Helyesen tehát így kellett volna mondania: Nekem az a véleményem, hogy sajnos nem jog sikerülni (valami). Ez a hirdetés pedig éppen a rossz szórend miatt nem világos:, „Angolul, olaszul, németül tanít nyugdíjas kezdőket, haladókat." A nyugdíjas szót jelzőnek veszszük, pedig az a mondat alanya. A legjobb helye a mondat elején van. „Leginkább a szociográfia manapság az a műfaj, amely.. A manapság a mondat elejére kívánkozik. Újabban sokszor kerül a mondat végére a módosító szó, vagy valamely kiemelt mondatrész. Pedig amit kiemelünk, azt az állítmány elé kell tenni. Vagy egy újabb szabály van kialakulóban? Egy sportbeszámolóból: „Lőhetett volna is akár." „Ez volt a nap legyszebb mérkőzése, sokat szerint.” „A színház Csongrádon mutatta be az évad első tájelőadását, nagy sikerrel.” A magyar szórend egyik fontos szabálya, hogy az állítmány lehetőleg ne kerüljön a mondat végére, ott ugyanis súlytalanná válik. Ezért hibás a következő mondat: „A gépi öntödébe mindenki bejött, a kézi öntödében is a dolgozók 80 százaléka megjelent.” Helyesen: Mindenki bejött a gépi öntödébe, a kézi öntödében is megjelent a dolgozók 80 százaléka. Ugyanilyen hiba: „A mezőgazdaság részesedésén belül az okozott kárból a termelőszövetkezetek 20,2 százalékban részesednek.” A szóismétlést figyelmen kívül hagyva „az okozott kárból” szerkezetet tegyük a mondat végére. A szórendi döccenőt jól' érezzük u következő mondatokban is: „A Balaton vidékén kivirágzóit másodszor is uz akác." „Mindent elkövetnek, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben u gyerekek.” „így Is murád játéklehetőség bőven az úttörőknek," Helyesen így kellett volnu írni: A Balaton vidékén másodszor is kivirágzott az akác. Mindent elkövetnek, hogy u gyermekek semmiben ne szenvedjenek ''hiányt. így Is bőrén marod Játéklehetőség az úttörőknek. Ilyen szórenddel valóban az állítmány elé kerülnek a kiemelt mondatrészek (má-odszor Is, semmiben se, bőven), Még két példátl „Miskolc legjobban távvezetővel ellátott város," „Aktivubb órán való részvétel.” Helyesen; Miskolc a távvezetővel legjobban ellátott város, Az órán való aktívabb (cselekvőbbl) részletet. A Jelzők sorrendje hibáztatható a következő két mondutbun. Az első u Ki nyer ma? egyik adásán hallottuk, u másodikat pedig egy .sporttudósításban olvastuk: „A kedves ötödik kérdésre kisorsolt fogorvos”. „Metsző, a^ pályán keresztve fújó hideg szélben sok hibával kezdtek a ősapátok. Az első mondatban nem az ötödik kérdés volt a kedves, hanem a fogorvos. A szabály ugyanis uz, hogy h^ egy mondatrésznek több jelzője van, a bővítménnyel ellátott előzze meg az egytagú jelzőt. A fogorvosnak két jelzője van: 1. az ötödik kérdésre kisorsolt, 2. kedves. Tehát itt „az ötödik kérdésre kisorsolt kedves fogorvosról" van szó. Ugyanezért a második mondatot is így kell kezdeni: „A pályán keresztbe fújó” szerkezetnek ugyanis mindkét jelzőt (fújó, hideg) meg kell előznie. Kiss István (19.) Gergely feszülten figyelt a fotelban. Szeretett volna nigyújtani, de nem volt cigarettája, kérni pedig itt teljesen képtelenségnek tűnt. Várt, hátha mujd később megkínálják. Plndl Jutott eszébe, a délben kapott levél, az ott töltött este, az, hogy Plndl hasonlóan nagy fotelban ülve zokogott. • — Figyelsz te egyáltalán? — förmedt rá Zslklal, mert észre, vette, hogy elkalandozott n fiú. Pedig figyelt és olyan dühös volt, mint talán még soha. Éppen üzért kalandozott el, nehogy butaságot mondjon, nehogy dühösen közbeszóljon. Zsiklalnak ez a figyelmeztetése azonban teljesen kihozta a sodrából. — Te sem figyeltél^ amikor bejöttem és köszöntem! — Az más. Itt nem bratyízásról van szó. Sejtheted. Felszólítalak, hogy tisztességesen viselkedj. Éppen a saját érdekedben — csattant fel a DISZ-titkár és Gergely már megbánta a hetykeséget. Csak okosan, csak okosan! — Hagyjuk kérem az Indulatokul. Folytassa Zslklal elvtársi — .szólt közbe a dékán, s Gergely eszi evette, hogy az öreg köhögést színlelve, tenyerével egy mosolyt takart el. Nem tudtu, hogy most o.. vugy Zsl'klalt, vagy csupán a .sziíuáclót nevetl-e a dékán, Mégis Jó Jelnek tekintette a mosolyt, bár még mindig csak halványan sejtette miről lesz itt szu. Aztán Zslklal folytatta a vain ki által készített feljegyzés ol\ olását. Gergely egyre fehérebb hit. A feljegyzés ugyanis arról készült, hogy Kiss Gergely elsőéves hallgató uz ekkor és ekkor megtartott szemináriumon élesen és pmtszerűtlenül bírálta a termelőszövetkezetek szervezésének módszereit, s ezáltal bomlasztóan hatott a Jelenlévőkre, ellvszerűtlcnUl kritizálva a párt és' a kormány politikáját, Példaként hozta fel szüleit, akik tiz hold földet. Jószágokat, szerszámokat vittek a közösbe és most otthon úgy nyomorognak, nélkülöznek, mint hajdan a cselédek. Amikor a szeminárium után erre a téves nézetére a DISZ-titkár figyelmeztette, vele szemben kioktató, szemtelen hangot ütött meg Kiss Gergely, sőt sértegette, nyomdafestéket nem tűrő szavakat mondott. Egyik becsületes, minden gyanún fölül álló évfolyamtársát pedig, mint osztályidegent próbálta feltüntetni. — így volt ez Kiss elvtársi — fordult oda a dékán, amikor Zslklal befejezte a fgíjegyzés ismertetését. — Bocsánat, de azt hiszem ebben az esetben az elvtárs megszólítást Inkább mellőzzük dékán elvtársi — szólt közbe Szelei olyan hangon, mint aki tudja, hogy egy súlyos, de nyilvánvalóan elszóláson alapuló hibát Javított ki. A dékán azonban nem helyesbített, hanem Gergelyhez fordulva arra kérte a fiút, mondja el a véleményét a feljegyzésben foglaltakról. — így volt ez kérem? Mondja el! — Nem így volt. Tiltakozom. Az egészből egy szó sem Igaz — sziszegte Gergely, s a méregtől remegett a hangja. — Ügy. Szóval hazudik a tanársegéd elvtárs, hnzudok, én, mindenki hazudik, csakis Kiss Gergely mond Igazat — gúnyolódott Zslklal és crőltetetten nevetett, s először a városi DISZ- blzottság munkatársára, mujd u dékánra nézett. — Én ezt nem mondtam. A szemináriumon valóban volt szó a termelőszövetkezetekről és én is beszéltem. De nem azt mondtam, amit Itt felolvastál. Csak azt kérdeztem n tanársegéd elvtárstól, Illetve úrtól, hogy szerinte, pontosnbbnn neki mi a véleménye az önkéntesség elvének betartásáról. Azt Is elismerem, hogy beszéltem a szüleim helyzetéről, akik öregek és a téesztől nem kapnak jóformán semmit. — Na és! Ök önként léptek be? — kérdezte Szelei. — Amikor mér két hete oda jártak az agitátorok, akkor önként. Aláírtuk egy nyilatkozatot. — Ezt te helyesnek tartod, Így utólag? — szólt újra Szelei és arcán látszott, ezt az utóbbi kérdést politikailag rendkívül fontosnak tartjn. A válasz szerinte perdöntő lehet a fiú megítélése szempontjából. Gergely elhatározta. hogy diplomatikus lesz. Rájött, hogy Itt nem lehet vagánykodnl, nem szabad keménynek lenni. — Azt, hogy agitálták, vagy azt, hogy beléptek? — kérdezett vissza csak azért, hogy időt nyerjen. 1 — A kettőt együtt természetesen. — Ha o szüleim akkori helyzetét veszem figyelembe, akkor feltétlenül helyesnek. — Na látja fiam! Nem szabad meggondolatlanul vugdalkoznl a szavakkul — mondta u dékán jóindulattal, s hangján érezni lehetett. hogy megkönnyebbült. Láthutóan unta ez! az egész tetemrehfvást, legszívesebben már abbahagyta volna, de ez nem volt olyan könnyű, j — Igen! Nem szabad meggondolatlanul vugdalkoznl. Például az évfolyamtársaiddal sze'mben í sem. — Kire gondolsz? — Például a Lenthy Artúrra. Azért, mert az édesapja fontos beosztásban van, még nem ellensége a rendszernek — mondta fölényes, kioktató hangon Zslklal. * — Azt én nem állítottam, viszont .., — folytatta volna Gergely, de újra a dékán szólalt meg. — Ügy tudom maga a legjobb az évfolyamon. Sok elismerő szót hallottam az előadóktól. — Igen, sikerültek a vizsgáim I — Persze ez nem kizárólag siker kérdése — és u dékán mosolyogva nézett a két DISZ-esre. Szelei csalódottnak látszott, bizonyára nagyobb ügyet remélt. A dékán nem U tartotta ügynek, de Zslklal belehajszolta, az ő tudta nélkül megszervezete u városi DISZ-esekkel, kész tények elé állította. Viszont ismerte Zslklalt. Képes lett volna elmenni a magyei DISZ-hez, sőt még a megyei pártbizottsághoz Is. — Úgy gondolom, lezárhatjuk elvtársak 1 — Indítványozta u dékán, a ezzei belefojtotta a szót Zsiklabn, aki még mindig akart mondani vulumlt. — Legyen szíves kint várakozni! — mondta a dékán Gergelynek, miután Szelei bólintott az előbbi Javaslntra. A dékán hoszszan nézte Gergelyt, amint zömök, mégis urányos alakja eltűiqt az ajtóban. Nem Ijedős gyerekTS\llupítottu meg magában, s^ arra goTulolt, hogy az ő fia bezzeg még^arru is képtelen, hogy saját feleségének ellentmondjon. A lány már ott átverte, amikor elvetette magát vele. Nyolc általánosa van. Pedig Lajos, egy dékánnuk a fia különbet is kaphatott volna. — Mit javasolsz Szelei elvtárs? — nyájaskodott Zslklal, de Szelei rá sem nézett. A szája sarkából — miközben a füstöt fújta — csak annyit mondott: — Szóbelitl — A dékán elvtársnuk ml az állásponttá? — Egyező! — Nem lesz az túl enyhe? Itt mégis alapvető politikai kérdésről van szó. Ez az ember, ha nem kúp megfelelő súlyú büntetést, nézeteivel megfertőzheti a többit Is — Ide figyeljen Zslklal I — fakadt ki a dékán. — Ez az ember színjeles volt félévkor. Ez az egyik. A másik: akik hozzá hasonlóun falusi gyerekek, azok nálunk Jobban tudják, hogy ml vun a téeszekben. Harmadik pedig — és ez a lényeg — tisztelni kell az önálló véleményt, a gondolkodási készséget, még akkor Is, ha az néha eltér a mienktől, az Igazságtól, Ebben — mármint a politikai nevelésben — nagyobb szerep vár a DISZ-re la. — Teljesen egyetértek a dékán elvtárssal — csatlakozott Szelei. Zstklaln látszott, hogy elé. godetlen, de nem tehetett semmit, leszavazták. — Na és az, hogy Lenthyt sértegette? — erőltette tovább a dolgot Zslklal. (Folytatása következik.)
