Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-21 / 299. szám

1977. december 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Képviselő mint csapattag A VIT-ről, Czégai Valériával A KISZ Központi Bizottságá­nak meghívására nemrég látoga­tást tett hazánkban a Kubai Kom­munista Ifjúsági Szövetség kül­döttsége, élén Luis Orlando Do­­minguezzel, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága tag­jával. a Kubái KISZ első titká­rával. Magyarországi tartózkodá­sa során Luis Orlando Domingu­ez találkozott a XI. Világifjúsági és Diák Találkozó magyar nem­zeti előkészítő bizottságának tag­jaival is. A tájékoztatón ott volt Czégai Valéria, a Bács-Kiskun megyei 5-ös számú választókerület or­szággyűlési képviselője, aki tagja a nemzeti előkészítő bizottság­nak. — Dominguez elvtárs elmond­ta, hogy már több mint 400 ezer tagja van a Kubai KISZ-nek — kezdte a beszélgetést. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából ki­emelkedő munkasikereket értek el. a többi közt ezzel is hozzájá­rulva a jövő évi VIT eredményes lebonyolításához. Sok érdekessé­get is megtudtunk a szigetország­ról. például azt. hogy az év több mint 300 napján süt ott a nap, tehát az időjárásra bizonyára nem panaszkodnak majd a részt­vevők. hiszen a fesztivál kezde­tén. júliusban éjjelente is har­minc fok szokott lenni. — Hogy haladnak az előkészü­letekkel? — Mindenki jól érzi majd ma­gát. Fidel Castro Ruz a kubai nemzeti előkészítő bizottság ve­zetője. s miniszterek, miniszter­­helyettesek is tagjai. Elkészült a részletes program: a VIT a Moncada laktanya ostromának évfordulóján, július 26-án kezdő­dik, s jelszava, amint az már köztudott „Antiimperialista szo­lidaritás, béke. barátság’’. — Van-e már döntés, hogy hány tagú lesz a magyar dele­gáció? — Még nincs. Az utazás ajta­ja azonban mindenki előtt nyit­va áll, hisz még lehet nevezni a „Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna!” vetélkedőre. — Lajosmizsén lesz-e sok ver­senyző? — Eddig tizenöt csapatról tu­dok, de bizonyára jelentkeznek még többen január 15-ig. Én is indulok, az ÁFÉSZ csapatában versenyzem majd. Remélem, to­vábbjutunk ... ! — S a járás egyéb rendezvé­nyei? — A Forradalmi Ifjúsági Na­pok keretében — a járási KISZ- bizottság szervezésében — nagy­szabású tömeggyűlést tartunk a VIT jelszava jegyében — fejez­te be Czégai Valéria. B. J. Szélesebb műanyagfólia készül Bővítik a leninvárosi Tiszai Ve­gyi Kombinátban a mezőgazda­ság számára készülő műanyagfó­lia gyártókapacitását. A bővítés során a technológiai berendezések elhelyezésére a műanyaggyárban egy új. huszonöt méter magas könnyűszerkezetes üzemcsarnokot építenek, s ebben egy nagy telje­sítményű széles fólia gyárosára alkalmas gépsort helyeznek üzembe. Az új gépsoron tizenhat méteres, az eddigiektől négy mé­terrel szélesebb, úgynevezett poli­etilén fóliák készíthetők majd. Ez a szélesség lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági üzemekben megnöveljék a fóliasátrak alap­területét s azokban a gépi mű­velést is megvalósíthassák. Az új fóliagyártó gépsort a Ti­szai Vegyi Kombinátban várha­tóan a jövő év májusáig /hélyezlü üzembe., , i">' ioS/Ii xrwnr; ii;!<> xu n ,’íol Ajándék veszélyben ■■■ Ügy hozta a sz.erencsém. hogy összejött a karácsonyi ajándéko­zásra való. Évvégi hajrában lé­vén. megörültem, amikor a kecs­keméti állomásra menet időt sza­kíthattam — ajándékbolti böngé­szésre. • Na mondom, valami komolyab­bat kellene kinézni. Női táska:, nem jó. Tavaly is ezt kapott. Matyó hímzés; hanyagolni. Még az kell, hogy kedvet kapjon tőle a drágám. Hónapokig hozzá se lehet szólni. Annyira belemerül, ha valamire ráadja a fejét, hogy se hall. se lát. Porcelánfigurák; el! Iszós-készlet: hogyne. Bizsu; még az kéne! összecsukható er­nyő; a nyáron vettem neki újat — annak a helyébe, amelyet rámbízott, míg az áruházban vá­logatott, aztán ott is felejtettem. Nap-alakú tükör — faragott fa­keretben: elég szépek vagyunk a meglevő négyszögűben is. Fölös­leges ... Hanem lássuk csak! Mi lenne, ha ebből az elegánsan aranymin­tázott tányérkollekcióból vásárol­nék? Minél tovább bámulom, an­nál jobban tetszik. Már csak azért is, mert az idő szalad, s ha el aka­rom érni a Ceglédre menő vona­tot, dönteni kell. Dönteni már, a mindenit! Belső feszültségem nőttön nő. Végül elhatározásba robban ki, miután gyors és „soros” kapcso­lások árán kiszámítottam, hogy pont kifutja, ami az erszényem­ben erre van. — Kérek ebből hat laposat, hat mélyet és hat kicsit! — sie­tek a rendeléssel, nehogy meg­bánjam. — Kéremszépen. — Hangzik a kedves, udvarias válasz, és már csomagolják is a kényes, de kel­lemesen csengő hangú portéká­kat. Egyenként, majd „csoporton­ként”. — Parancsoljon. — Kapom a szívélyes rámutatást, és az aján­dékozó mivoltomnak is kijáró el­ismerő mosolyt. Három csinos, hengeressé for­málódott a rakás. Hallatlan talá­lékonysággal egyet csinálok be­lőlük, s az így létrehozott tor­­nyocskát megemelem. Nemcsak az alattomos zökkenéseket, s fe­nyegető előcsörpenéseket észlelem azonban, hanem az egész kis ra­komány súlyát is. Pedig még egy lépést se mozdultam vele. Nemcsak hogy tisztességesen meghúzza két karomat, hanem mellemre nehézkedésével lélegzé­semet is megnehezíti... Jó lesz nem elsietni ezt a cipekedést. Ahol szorul a kapca, ott van legközelebb az isteni ötlet. — Kapható valami jó erős sza­tyor, szütyő, stilizált zsák, vihar­álló háló, — valami, amiben el­­vihetném? — Helyezem vissza óvatosan a porcelánpagodát a pultra, de mielőtt megkönnyeb­bülnék. lesújtó fejingatás ráz­­kódtat meg. Pedig nagyon meg­értő, és együttérző a válasz. — Ilyesmi nincs. Ügy kell nekem. Miért nem járt előbb az eszem, s utána kezdhettem volna ebbe a vállal­kozásba. De mikor azt se tud­tam, mi fog és egyáltalán — megtetszeni. Nem volt más választás, ölbe babárn, ha szeretsz! Felkaptam a barna papírgöngyölegbe kiszerelt edényhengert, és vele útitáská­mat is hasamra szorítva útnak eredtem. A vasútkertben már szánakozó ismerőseim figyelmez­tettek, dugjam vissza a nyelvem, mert rátaposok, hiszen amúgy is csúszós a betonjárda. Eképp aztán csakugyan össze­­szorított szájjal — fogat nem akarok hangoztatni — értem ki az állomásra. S csak azért nem ejtettem le mérgemben a drága és ekkorra már roppant ingatag tömeget, mert nagyon csörgött volna a kőpadlón, és nem akar­tam, hogy mindenki odanézzen. Jólelkű vasutasbarátom bajtár­­siasan keresgélt össze fiókjaiból 5—6 méteres spárgadarabot, eze­ket egymással olyan hosszúra görcsöltem egybe, hogy „kereszt­­be-hosszába" egyszer atérte a terhet. Persze, duplán tekerve. Óvatosságból még bőrkabátom övével is átcsavartam, hogy leg­alább addig ne csússzon szét a koronghenger, míg felszállók a vonatra. Odahaza nem is az ajándékot vették észre, hanem kórusban kérdezték, mikor féleszű pincér módjára átegyensúlyoztam ma­gam a küszöbön. — Hát teveled mi történt? Hogy mások hasonló sorsra ne jussanak, tartsanak már valami cepelő alkalmatosságot is az ajándékboltba. Heveder, vagy akár madzagtarisznya is lehet. Tóth István Újabb intézkedésekkel ösztönzik továbbdolgozásra a nyugdíjjogosultakat BARÁTAINK ÉLETÉBŐL ______ a A világ legnagyobb barnaszén-bányája A kormány a közelmúltban több olyan kérdésről döntött, amelyek a nyugdíjasokat és a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozó­kat érintik. Egymillió 900 ezer embert érint az az intézkedés, hogy 1978. ja­nuár 1-től felemelik a nyugdíjak és egyéb ellátmányok évi auto­matikus növelésének alsó határát. Általános érvényű szabály, hogy a nyugdíjak összege évente 2 szá­zalékkal nő, a kisebb nyugdíjak és ellátmányok azonban valójá­ban évek óta ennél nagyobb mértékben emelkednek, mert a kormány az emelés összegszerű alsó határát időről időre külön megszabja. A havi nyugdíj eme­lésének legkisebb összege 1974— 75-ben 30. 1976—77-ben 50 forint volt, 1978. január 1-től pedig mi­nimálisan 70 forinttal emelkednek a nyugdíjak. Ez a fejlesztés 2 szá­zaléknál nagyobb emelést jelent mindazoknál, akiknek a nyugdíja kevesebb 3500 forintnál. A ren­delkezés az összes nyugellátásra, baleseti járadékra, hadigondozási pénzellátásra, átmeneti segélyre, rendszeres szociális segélyre és já­radékra, a vakok járadékára egy­aránt kiterjed. Az emelés havi 20 forintos többlete évi 450 millió forint többletbevételt jelent az érintet­teknek. Nagyobb lehetőséget kaptak a nyugdíjasok arra is, hogy nyugdí­juk fenntartása mellett munkát vállaljanak. Mint ismeretes, a nyugdíjasok általában 840 órát. néhány munkakörben 1260 órát dolgozhatnak évente, sőt az egész­ségügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményekben és a közforgalmú gyógyszertárakban takarítóként, ezenkívül a népgaz­daság bármely területén portás­ként, éjjeliőrként, fűtőként kor­látlanul vállalhatnak munkát. Ugyancsak korlátozás nélkül vál­lalkozhattak eddig munkára azok. akiknek havi nyugdíja nem volt magasabb 1160 forintnál. 1978. ja­nuár 1-től ezt az 1160 forintos határt 1400 forintra emelik. Aki­nek tehát nem lesz. a nyugdíja havi 1400 forintnál nagyobb, nyugdíja mellett bármennyi mun­kát vállalhat. A munkaerőhelyzet szempontjá­ból az, a kedvezőbb változat, ami­kor a nyugdíj igénybevétele nél­kül. téljes munkaidőben dolgoz­nak tovább azok, akik egyébként megszerezték a nyugdíjjogosult­ságot. Munkájukkal racionálisab­ban lehet gazdálkodni és az össz­­niunkaidő-alapot is nagyobb mér­tékben növeli ez a megoldás, ezért a kormány évek óta továbbdol­­gozásra nyugdíjpótlékkal is ösz­tönzi a dolgozókat. A fizikai dol­gozók nyugdíjuknak annyiszor hét. a nem fizikaiak pedig annyi­szor 3 százalékát kapják pótlék­ként ahány évet tovább dolgoz­nak teljes munkaidőben nyugdíj­­korhatáruk elérése után. Az. ösz­tönző nyugdíjpótléknak pedig azt a korlátot szabták, hogy a nyug­díj a fizikai dolgozóknál a pót­lékkal együtt sem haladhatta meg az átlagkereset 95. más kategó­riákban pedig 90 százalékát. A Minisztertanács ezt a korlátozást megszüntette, s a jövőben az. át­lagkereset 100 százalékának meg­felelő nyugdíj is elérhető mindkét kategóriában, természetesen ab­ban az esetben, ha az eltöltött munkaidő alapján ez jár. További kedvezmény, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzé­se után nyugdíj nélkül teljes munkaidőben tovább dolgozók pótszabadságot kapnak, mégpedig az első évben 3, a második évben 6. a harmadik évben 9. a negye­dik és minden további évben 12 napot. Ez természetesen az egyéb címeken járó szabadságon, juta­lomszabadságon. pótszabadságon felül jár. A munkaügyi miniszter rövide­sen rendeletet ad ki, és SZOT-sza­­bál.vzat is megjelenik az intézke­dések végrehajtására. A vállala­tokat felkérik, hogy tájékoztassák • dolgozóikat a nyugdíjkorhatár utáni továbbdolgozás lehetőségé­ről. és ehhez igyekezzenek meg­teremteni számukra a megfelelő feltételeket. (MTI) Lakásügyek a bíróságon Bérlet vagy albérlet? Az esetek túlnyomó ré­szében a felek a lakásszer­ződések megkötésekor nem tulaj­donítanak jelentőséget unnak, hogy a közöttük létrejövő jogvi­szonyt a tartalmának megfelelően nevezzék meg. A lakáshirdetések­ben előszeretettel használják az albérlet kifejezést, és a díjban történő megegyezés után „albér­letbe” adnak, illetve vesznek ki bizonyos szobát, vagy lakásrészt. Pedig mind a fizetendő díjra, mind az esetleges későbbi fel­mondásra lényeges kihatással van, hogy az adott esetben bér­letről, vagy albérletről van-e szó. Más a lakbér, és az albérle­ti díj összege, és az albérlet fel­mondására is jóval szélesebb körben van lehetőség, mint a bérleti szerződésnél. Annak eldöntése azonban, hogy bérleti vagy albérleti szer­ződés jött létre soha nem a fe­lek szóhasználatától, hanem a jogviszonyt meghatározó ismér­vektől függ. A lakástörvény sze­rint a bérlő a lakás egy részét saját lakás céljára albérletbe ad­hatja. Az egész lakás, vagy a lakószobák számának több mint fele csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő a jogsza­bály b' ri meghatározott okból van távol a lakásából. Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban élő személyek mindegyikének 6 négyzetméter lakószoba-terület jusson. Nem beszélhetünk albérletről, ha a bérbeadó nem hasznosított lakásban, hanem más helyen la­kik, vagy ha a tulajdonos az ál­tala használt lakással műszakilag össze nem függő, különálló lak­részt ad bérbe. Ha az albérleti jogviszony említett ismérvei nem állnak fenn, akkor függetlenül a megnevezéstől nem albérleti, ha­nem bérleti szerződés keletkezik. A bíróságon előfordult alábbi ügyekkel azt kívánjuk bemutatni olvasóinknak, hogy milyen ne­hézséget okozott a bérbeadóknak a felmondás során a szerződés pontatlan meghatározása. Az idős háztulajdonos megál­lapodott eg’y házaspárral, hogy kiadja részükre albérletbe az ud­vari egy szoba konyhás mellék­­épületet. A bérbeadó egészségi állapota később megromlott, ál­landó gondozót kívánt maga mellé venni, akit az albérlők ál­tal lakott udvari épületben akart elhelyezni. Ezért a megváltozott egészségi körülményeire figye­lemmel felmondta az albérleti szerződést. A bíróság meg­állapította, hogy a felek között nem albérleti, hanem bérle­ti jogviszony jött létre, mert a bér­lemény egy különálló épület volt, és mivel a bérlet esetén a meg­változott családi, vagy egészség­­ügyi körülmény nem képez fel­mondási okot, ezért a házigazda keresetét elutasította. Egy másik ügyben a tulajdonos a 2 szobás szövetkezeti lakását teljes egészében kiadta „albérlet­be" egy családnak. Egy év múl­va a bérbeadó ismét megnősült, és vissza akart költözni a laká­sába, ezért felmondta az albér­leti szerződést. A bíróság a bérletre vonatko­zó felmondási szabályokat alkal­mazta, mert az egész lakást csak akkor, és arra az időszakra lehet albérletbe kiadni, amíg a házigazda gyógykezelésben része­sül, katonai szolgálatot teljesít, lakóhelyén kívül dolgozik, vagy tanul, szabadságvesztés büntetését tölti. üdül. Egyéb esetekben az egész lakás kiadása bérletnek minősül. Az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbeadó akkor is felmondhat­ja á bérleti szerződést, ha a la­kásra maga. vagy közeli hozzá­tartozója számára tart igényt. Ez esetben a bérlője részére egyide­jűleg egy másik megfelelő, ugyanabban a városban, vagy községben levő beköltözhető la­kást kell felajánlania. Nem kö­teles másik lakást felkínálni, ha a bérlő tulajdonában ugyanab­ban a városban megfelelő, beköl­tözhető lakás van. Ilyenkor vi­szont a bérlő pénzbeli térítést igényelhet, amelynek összege nem haladhatja meg a hasonló taná­csi bérlakásra megállapított la­káshasználatbavételi díj mérté­két. Miután az említett ügyben a bérbeadó nem ajánlott fel másik beköltözhető lakást a bérlőjének, és az sem rendelkezett ilyen házzal, a bíróság a felmondást érvénytelennek minősítette. példák bizonyítják, hogy milyen nagy különbség van a bérletre, és az albérletre vonat­kozó szabályok között. A jogvi­ták elkerülése miatt elsősorban a felek érdeke, hogy a közöttük létrejött szerződést ne csak a bí­róság előtt, hanem már a meg­kötéskor tisztázzák, és pontosan nevezzék meg. • Dr. Varga Miklós járásbíró • Az elmúlt évben döntött a lengyel kormány arról, hogy Rogowiecben létrehozzák a Föld legnagyobb barnaszén­bányáját. A létesítmény 1980-ban kezdi meg majd a termelést, s nagyban hozzájárul az ország energia­­ellátásához. Képünkön: szerelik a külszíni fejtés hatal­mas gépsorait. Gépek az iskolában Kétségtelen, hogy iskoláinkban még ma is a legelterjedtebb és legősibb szemléltetőeszköz a kré­ta és a tábla. Ám ezek használa­ta rendkívül korlátozott, olyany­­nyira. hogy ma már nem felel­hetnek meg a modern pedagógia szemléltetési igényeinek. A tanár legfeljebb néhány vázlatot tud magyarázat közben a táblára raj­zolni. de ezeknek az ábráknak a minősége is a tanár kézügyessé­gétől, a kréta és a tábla változó minőségétől függ. A technika azonban betört az iskolákba, és ha lassan is. de ter­jednek a „gépesített szemléltetés” különféle eszközei. A magneto­fonok például jó szolgálatot tesz­nek a zenei nevelésben, a nyelv­­tanításban. sőt az irodalom bemu­tatásában is egv-egy jeles előadó­­művész megszólaltatásával. Az állóképvetitők az egész világot bevihetik a tanterembe. Örven­detesen terjednek az írásvetítők is. így a tanárnak nem kell a krétával és a táblával bajlódnia, hátat fordítania az osztálynak. A szemléltetés forradalmát azonban a kazettás hurokfilmve­títő és a képmagnó elterjedése je­lenti majd. A kazettába: helyezett hurokfilm 4—5 perces anyagot tartalmaz, befűzés nélkül a ve­títőgépbe helyezhető, s ha kell, magyarázat közben megállítható, visszapörgethető, akárcsak a kép­magnó. A szemléltető gépek mellett sokféle olyan szerkezet is szüle­tett. amelyek abban segítik a pe­dagógusokat, hogy a tanulók bi­zonyos ismereteket önálló tevé­kenységgel szerezzenek meg és azokat be is gyakorolják. A jö­vő iskolájában pedig biztosan a ma még méregdrága számítógép lesz a leggazdaságosabb oktatási segédeszköz. Egy nagy létszámú iskola közepes méretű adatbank­jában több ezer, sőt több tízezer program tárolható a mágneses szalagokon, s az iskola valameny­­nyi tanulója azt a programot hív­hatja le asztali végkészülékére, amelyikre éppen szüksége vap. Ugyancsak fontos szerepet fog kapni a jövő iskoláiban az ipari tv-lánc. A gyakorló iskolában a tanárjelöltek sokszor zavarják az osztályt. Ipari tv alkalmazásával viszont a tanárjelöltek „láthatat­lanul” lehetnek jelen a tanórá­kon és. sajátíthatják el a tanítás módszertanát. • Képünkön: az NDK egyik tanárképző főiskoláján a jövő pedagó­gusai a televíziós előadóteremben. A kubai balettiskola megteremtője Alicia Alonso, Kuba és a világ balettművészetének egyik legna­gyobb alakja, a kubai nemzeti balettiskola megteremtője nyolc­éves korában kezdett el táncot tanulni. Nyikolaj Javivszkij ta­nítványa volt, majd az Egyesült Államok balettintézeteiben képez­te tovább magát. A világ szinte valamennyi je­lentős balettszínpadán tellépett, s pályafutása főbb állomásait ver­­senvgyőzelmek, díjak és elisme­rő kritikák jelzik. Személyes si­kerein kívül tanítványai is is­mertté tették nevét. Táncosok nemzedékeit nevelte. így vált a kubai művészettörténet egyik ki­emelkedő alakjává. Arnold Haskell, a híres angol balettkritikus írt először a kubai iskoláról. Nem sokkal az 1964- es várnai balettverseny után, új­ságíróknak mesélte: : „A verseny kezdete előtt láttuk, hogy sok kubai szerepel az in­dulók között, de nem sok ügyet vetettünk rájuk. Pár nappal ké­sőbb mindenki Kubáról beszélt. •Táncosaik nevét mindenki ismer­te. s nemcsak úgy beszéltek ró­luk, mint egyéni táncosokról, ha­nem mint egy új iskola, a kubai balettiskola képviselőiről. Elég volt számunkra egy este, hogy le­győzzenek minket, s történelmet csináljanak... És én még'úgy mentem Várnába, hogy mindent tudok a balettvilágról, és semmi sem lephet meg!” Alicia Alonso évekkel ezelőtt alapította iskoláját. Mint ő maga • Alicia Alonso a Havannában megrendezett V. Nemzetközi Ba­lettfesztiválon. elmondta, a társulatnak a forra­dalom előtt, Batista uralma ide­jén kemény harcot kellett vívnia a fennmaradásért. Mivel nem akart a rendszer hivatalos társu­latává válni, központi támogatást nem kapott. A forradalom győ­zelme hatalmas változást hozott a csoport életében. Nemcsak a hivatalos támogatást nyerte el, de létrejött az Országos Balettiskola, valamint a tartományi és egyéb balettintézetek is. (BUDA­­PRESS — PRENSA LATINA)

Next

/
Thumbnails
Contents