Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-21 / 299. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. december 21. Befejezte munkáját az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka események sorokban DJAKARTA___________________ Politikai foglyokat bocsátottak szabadon kedden Indonéziában — jelentete a Reuter angol hírügy­nökség. A most szabadon enge­dett mintegy tízezer politikai foglyot az lSöö-ös jobboldali puccs után börtönözték be az ak­kor kibontakozott kommunista­ellenes kampány jegyében. A sza­badon bocsátottak között van a Sukarno-kormány több miniszte­re is. Az indonéz kormány szóvi­vője közölte, hogy 1979-ig még húszezer politikai foglyot bocsá­tanak szabadon. RIO DE JANEIRO A Jornal do Brasil című lap jelentése szerint Brazília ismét emeli az országban termesztett kávé árát. Előzőleg a kávé árát fontonként 1.10 dollárra csökken­tették. hogy ezzel puhatolják ki a nemzetközi piac reagálását. (UPI) WASHINGTON Az Egyesült Államok és Kuba befejezte a két ország közötti tengeri felségjogokra vonatkozó tárgyalásait és megvonta az el­választó vonalat — jelentette be hétfőn este a washingtoni kül­ügyminisztérium. Ilyen értelmű egyezményt a felek múlt pénte­ken írtak alá. s ez 1978. január elsején lép életbe, még mielőtt a két ország ratifikálná. (AFP) SANTIAGO Santiago lakos d. akik az 1973- as hatalomáH 9.1. óla a rendkí­vüli állapot körülményei között élnek, karácsony és szilveszter éjszakáján első ízben mehetne ; az utcára anélkül, hogy félniük kelljen a letartóztatástól. A junta ugyanis úsy döntött, hogy erre a két éjszakára felfüggeszti a kijá­rási tilalmat. (Reuter) TEL AVIV Az izraeli hatóságuk kedden visszautasították az egyiptomi repülőgép pilótájának kérését, hogy a Tel Aviv-i légi kikötőben szállhasson le. mert a köd miatt nem landolhatott Ammanban. A repülőgép 243 utassal a fedélze­tén eredetileg Kairóból a jordá­­niai fővárosba tartott, de az idő­járás megakadályozta a leszállás­ban. ezután folyamodtak enge­délyért a Ben Gurion repülőtér­hez. Engedély hiányában a gép Bejrut felé vette útját, ahol sike­resen landolt. Tel Avivban nem közölték a visszautasítás okát. ÓffAWÄ~ Donald Jamieson kanadai kül­ügyminiszter hétfőn parlament­ben bejelentette: a kanadai kor­mány beszünteti a Dél-afrikai Köztársasággal kereskedő kana­dai cégek támogatását, vissza­hívja Fokvárosból kereskedelmi konzuljait, bezárja a kanadai konzulátust Johannesburgban, hogy így fejezze ki egyet nem ér­tését a pretoriai rezsim fajüldö­ző politikájával. (AP) (Folytatás az 1. oldalról.) 1. Szilárdan elkötelezik magu­kat az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének Alapokmánya, a nem­zetközi béke és biztonság meg­szilárdítására, s az államok kö­zötti baráti és együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó általános elvek és deklarációk mellett, s elősegítik az ezekben foglaltak megvalósu­lását, valamint eleget tesznek az e célok elérését szolgáló sokolda­lú szerződésekből es megállapo­dásokból fakadó kötelezettségeik­nek: 2. A fegyverzetek kprlátozásáról folytatott kétoldalú és sokoldalú tárgyalásokon megvizsgálják az új és lényeges lépések megvaló­sításának kérdését. Olyan lépé­sekről van szó, amelyek a fegy­verkezési hajsza, különösen a nukleáris fegyverkezés terén fo­lyó hajsza, legközelebbi jövőben történő beszüntetésére és a lesze­relést. különösen a nukleáris le­szerelést szolgáló intézkedései; megvalósítására irányulnak, fi­gyelembe véve, hogy a végső cél a szigorú és hatékony nemzetkö­zi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes leszerelés el­érése: 3. Elősegítik a megoldatlan nemzetközi problémák békés úton gyors rendezését, s a nemzetközi feszültség okainak és következ­ményeinek kiküszöbölésére tö­rekszenek oly módon, hogy a világ államai közötti kapcsola­tok, az együttműködés és a ba­rátság irányában fejlődhessenek, s ezzel elkerülhetővé váljon olyan helyzetek kialakulása. amelyek veszélybe sodorhatnak a nemzet­közi békét és biztonságot: 4. Megerősítik az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetközi béke és biztonság egyik alapvető eszközének szere­pet. Te.zik ezt oly módon, hogy nagyobb lehetőségeket biztosítsa­nak a szervezetnek a béke bizto­sításában és fenntartásában; 5. Tartózkodnak az erőszakkal, vagy annak alkalmazásával való fenyegetéstől, s más államokkal fenntartott kapcsolataikban tisz­teletben tartják a szuverén egyen" löség, a területi sérthetetlenség, a nemzetközi halárok megváltoz­­tathatatlansag.i, a más államok területének erőszak alkalmazásá­val való megszerzése és elfogla­lása megengedhetetlenségének, a vitas kérdések, köztük a Határ­viták klzáfölág békés eszközök­kel való rendezésének, az inter­vencióról és a más államok bel­­ügyeibe való beavatkozásról tör­ténő lemondásnak, az emberi jo­gok tiszteletben tartásának. s valamennyi allam azon joga tiszteletben tartásának elveit, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezzenek Alapokmányával össz­hangban szabadon megválassza saját társadalmi, politikai és gaz­dasági rendszerét, s kiilkapcsola­­tait a népe érdekei szempontjá­ból legmegfelelőbbnek tartott módon fejlessze; 6. Biztosítják a gyarmati és idegen uralom alatt álló népek önrendelkezésre való jogának szabad érvényre juttatását és elő­segítik a többségi kormányzás megteremtését, különösen ott, ahol a faji kizsákmányolás és a faji elkülönítés megfosztja a né­peket elidegeníthetetlen jogaik érvényesítésének lehetőségétől; 7. Törekednek az államok kö­zötti igazságos és kiegyensúlyo­zott gazdasági kapcsolatok meg­teremtésére és fejlesztésére, va­lamint arra, hogy az ENSZ-köz­gyűlés 6. és 7. ülésszakán a koncenzus elve alapján az új nemzetközi gazdasági rend meg­teremtéséről elfogadott határoza­tokkal összhangban csökkenjen a szakadék a fejlett és a fejlődő or­szágok között; 8. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával, és más e kér­désre vonatkozó nemzetközi szerződésekkel és dokumentu­mokkal. köztük az emberi jogok­ról szóló nemzetközi megállapo­dásokkal összhangban ösztönzik és elősegítik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszte­letben tartását; 9. A kulturális cserék, az egyé­ni és kői lek'. ív utazások és kap­csolatteremtés fejlesztése és meg­könnyítése útján ösztönzik az emberek közötti kölcsönös meg­értést es bizalmat; 10. Az ‘Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában foglalt célkitűzésekkel és elvek­kel összhangban fejlesztik kap­csolataikat és együttműködésüket, s tiszteletben tartják az alapok­mányból fakadó, fentebb lefekte­tett elveket, elismerve, hogy ez a deklaráció nem helyettesítheti és kisebbítheti azokat a kötelezett­ségeket. amelyeket esetleg más államokkal szemben, a nemzet­közi jog és az alapokmány el-Kedden Párizsban befejeződött a vietnami—amerikai tárgyalások harmadik menete. A Phan Hien külügyminiszter-helyettes’!' liléivé Richard Holbrooke külügyi ál­lamtitkár által vezetett kül­döttségek keddi tanácskozásá­ról kiadott kommüniké szerint a megbeszélések őszinték és szívé­lyesek voltak, s a jövőben foly­tatódni fognak. A keddi napon a vietnami fél közölte, hogy a vietnami felség­vizeken október 12-én őrizettje vett amerikai vitorláshajó há­romfőnyi legénységét az év vége előtt szabadon bocsátják. Az amerikai fél vietnami jószolgá­lati küldöttséget hívott meg az veivel összhangban vállaltak magukra. (TASZSZ) * A közgyűlés által elfogadott másik határozat követeli az eny­hülési folyamat kiterjesztését az egész világra, s az erőszak alkal­mazásának betiltását a nemzet­közi kapcsolatokban Ezt a hatá­rozatot 118 szavazattal hagyták jóvá. Ellene az Egyesüli Államok ás Izrael szavazott. Egy további határozat megerő­síti az államok bel ügyei be való be nem avatkozás elvét. A sza­vazás alkalmával az Egyesült Államok, löbb NATO-tagállam és Izrael tartózkodással fejezte ki nemtetszését. Az utolsó előtti napon hozott döntések közé tartozik az ;.z el­határozás, hogy 1979-ben ENSX- konferenciát tartan; k a külön­legesen pusztító hatású specifi­kus hagyományos fegyverek al­kalmazásának betiltásáról. Ezen kívül a közgyűlés úgy döntött, hogy 35 országból áiló különle­ges bizottságot hoz létre, amely az erőszakról való lemondást tartalmazó általános szerződés­­tervezet kidolgozásával foglalko­zik. 109 szavazattal 3 ellenében, 26 tartózkodással fogadta el a köz­gyűlés azt a határozatot, amely követeli, hogy Izrael fizessen teljes kártérítést a megszállt te­rületeken élő araboknak a nekik okozott mindenfajta károkért és veszteségekért. A határozat tör­vénytelennek bélyegzi meg Iz­raelnek minden „az emberi, ter­mészeti és egyéb erők és tartalé­kok" kifosztására irányuló intéz­kedését. Közfelkiáltással döntött a köz­gyűlés arról, hogy 1980-ban rendkívüli ülésszakot tart annak kivizsgálására, hogyan halad az új gazdasági rend létrehozása. Egyesült Államokba az eltűnt, amerikaiak felkutatásával és a hamvak hazaszállításával kapcso­latban: A vietnártii íJl a'~ meghí­vást elfogadta és a delegáció a jövő év elején az Egyesült Ál­lamokba utazik. Itt többek kö­zött látogatást tesz a központi azonosítási laboratóriumban. A megbeszélésekről hétfőn ki­adott kommüniké először tett említést a Vietnam és az Egye­sült Államok közötti kapcsolatok normalizálásának lehetőségéről, mint a tárgyalások témájáról. A keddi közleményben és a szóvi­vők nyilatkozataiban nem tért vissza ez a téma. (MTI) Véget ért Párizsban a vietnami-amerikai találkozó :-w-”.v.x.:.x-x.:.x.x.x.:.x.X9* * *XwX*x*x*x*x.x*x A szociáldemokrácia ma 2Á szocialista országok kommunista pártjaival va­* ló együttműködés nem je­lent konkurrenciát a szociálde­mokraták számára az adott or­szágban. Másrészt a jelenlegi nemzetközi helyzetben — külö­nösen a nyugat-európai orszá­gokban — egyetlen szociáldemok­rata párt sem arathat sikert, nem növelheti tömegbefolyását egy kifejezetten a szocialista or­szágok ellen irányuló politikával. Erre jó ptldút adtak a tavaly .őszi választások az NSZK-ban, ahol a szociáldemokrata-szabad­demokrata koalíció az enyhülési politika és a szocialista orszá­gokkal való együttműködés foly­tatása iránti elkötelezettség hangsúlyozása nélkül nem győ­zött voina. Tehát a velünk való együttműködés olyan realitás, amelyet a szociáldemokraták nem utasíiha'nak cl annak veszélye nélkül, hogy ne ártsanak önma­guknak. — Mennyiben zavarja, vagy esetleg segíti az együttműködés fejlesztését az a tény, hogy jó­­néhány szociáldemokrata párt kormányon van vezető tőkés országokban? — Megítélésem szerint ez a kapcsolatok fejlődését nem aka­dályozza, sőt talán inkább segí­ti. Jóllehet a tapasztalat azt mutatja, hogy a szociáldemokra­ta pártok részéről akkor erősebb a kapcsolatok keresésére való törekvés, amikor ellenzékben vannak. A finn és a nyugatné­met szociáldemokrata párt kivé­telével valamennyi más európai szociáldemokrata párttal akkor kerültünk kapcsolatba, amikor ellenzékben voltak. Ez érthető, hiszen a politikai pozíciók meg­szilárdítása érdekében, a töme­gek ilyen irányú igényeit kielégí­tendő keresik velünk a kapcsola­tokat. Szinte kivétel nélkül jel­lemző a szociáldemokrata kor­mányokra. hogy helyzetük nem stabil, ezért minél többet akar­nak produkálni a kormányzás évei alatt, hogy a következő vá­lasztáson növeljék esélyüket. Az pedig a nemzetközi helyzet mai realitása, hogy külpolitikai téren csak az államközi együttműködés fejlesztése irányában lehet előre lépni. — A kormányra került szo­ciáldemokrata partok a kapita­lista országokban szükségkép­pen a tőkés rendet igazgatják minden esetleges szocializmust emlegető programszólamok da­cára. Ez felveti a kérdést: vég­érvényesnek tekinthető-e, hogy a szociáldemokraták hosszú távon nem hajlandók a kom­munistákkal egységfrontban fellépni a kapitalizmus ellen? — Bár a kérdés indítása jogos, mégsem árt egy kicsit pontosíta­ni. Mert a kormányon levő szo­ciáldemokrácia is elég sok olyan intézkedést tesz, amely közvetle­nül szolgálja a dolgozók érde­keit. Jóllehet ezek az intézkedé­sek nem változtatnak a tőkés rendszer lényegén, de fontosak, különösen manapság, a kapita­lizmus mélyülő válságának idő­szakában, amikor döntő jelentő­sége van a demokratikus — szo­ciális vívmányok védelmének, vagy továbbfejlesztésének. Meg kell mondanunk, hogy egy sor nyugat-európai országban a szo­ciáldemokrata vezetés nagyon komoly eredményeket tud felmu­tatni ezen a téren az elmúlt két­­három évtizedben. Nos, ami az együttműködést illeti: ma már van olyan viszony a kommunis­ták és szocialisták között, amely nem csupán a napi problémák megoldását célozza, hanem átfo­góbb. távlatibb együttműködést jelent. Például Franciaországban — az összes ismert probléma, ne­hézség ellenére. Hiszen a szociál­demokrata pártok közül egyedül a francia szocialisták program­jában szerepel, — mégha korlá­tozott értelemben is, — a terme­lőeszközök társadalmi tulajdonba vételének követelése, s a közös kormányprogram a szocializmus építésének megkezdését tűzte ki célul. Ilyesfajta együttműködés van Olaszországban is, és kezd kibontakozni a spanyol kommu­nisták és szocialisták között. En­nek oka az, hogy ezekben az országokban a jobboldali szociál­demokrácia súlyos vereségeket szenvedett, lejáratta magát a dolgozók körében, s a szocialis­ta. szociáldemokrata párt mögött álló tömegek rákényszerítik párt­jukat a kommunistákkal való együttműködésre. Mindenesetre rendkívül jelentős tény. hogy míg néhány évtizede, például a harmincas években a kommunis­ták és a szociáldemokraták együttműködése csak konkrét ve­szély, így a fasizmus elleni harc érdekében jött létre, addig ma már minőségileg magasabb szin­tű viszony, hiszen az együttes fellépés célja a fennálló társadal­mi rendszer demokratikus átala­kítása is. Legalábbis az említett országokban. De könnyen elkép­zelhető, hogy hamarosan más államokban is kialakul hasonló együttműködés. Ami pedig a problémákat illeti: ezek elsősor­ban a szociáldemokrácia követ­kezetlenségeiből reformizmusá­ból erednek. Elég itt utalni a francia baloldal jelenlegi prob­lémáira. — Tekinthetjük-e hát ma a szociáldemokrata mozgalmat a munkásmozgalom részének, pártjait munkáspártoknak? — Alapvetően igen. Ugyanis ezeknek a pártoknak a legfőbb bázisuk a munkásosztály. Pél­dául a Német Szociáldemokrata Párt tagjainak több mint fele fi­zikai dolgozó. A szakszervezetek­ben. a dolgozók érdekképviseleti szerveiben egyes országokban meghatározó a szerepük, máshol pedig igen komoly, számottevő. A választó tömegek helyi képvise­leti szerveiben hasonló a hely­zet. A másik szempont: a szo­ciáldemokrata pártok, a megany­­nyi következetlenség ellenére, — mint említettem — igyekeznek a dolgozók érdekeit is szolgálni. Meg kell itt jegyezni, hogy az elmúlt években fejlődés figyel­hető meg ebben a tekintetben. A szociáldemokrata pártok konkrét napi jelszavai, törekvései köze­lebb kerültek az élethez, a való­ságos problémákhoz, a dolgozó­kat valóban érintő és foglalkoz­tató ügyekhez. Jóllehet egyes or­szágokban — a válság hatására — keletkeztek problémák a szo­cialista pártok vezetése és tagsá­ga között, hiszen ezek a pártok nem akarják alapvetően megvál­toztatni a tőkés rendet, s sok intézkedést hoznak a tőke érde­kében. ami a dolgozók érdekeit sérti. Dehát ezek az ellentmondá­sok mindig is jellemezték a szo­ciáldemokrata politikát. Végül munkáspárti jellegüket az is meghatározza, hogy programjaik­ban szocialista célok vannak megfogalmazva. Persze az ő el­képzeléseik erről gyökeresen kü­lönböznek a miénktől, de mégis csak ott vannak a programokban, amelyeket egyébként mostanában csaknem valamennyi párt igyek­szik átformálni, időszerűsíteni. Mindezek alapján tekintjük mi munkáspártoknak a szociálde­mokrácia pártjait. Avar Károly OLAJCSÚCS CARACASBAN Kényes egyensúly A világ nagy olajfogyasztó or­szágaiban a kormányok immár évek óta nem kis aggodalommal tekintenek az OPEC, az olajex­­pcutáló országok kartelljének kon­­terenciája elé. Az OPEC-minisz­­terek a venezuelai Caraeusban tegnap kezdődött értekezletét mégis kevesebb feszült, éggel várták, mint a korábbi évek ha­sonló konferenciáit. Megváltozott frontok A magyarázatot abban lehet megtalálni, hogy az OPEC szer­vezetén belül a frontok az eszten­dő folyamán megváltoztak. Az OPEC-államok eddig két csoport­ra oszlottak — mégpedig tekintet nélkül arra, hogy politikailag és társadalmilag milyen irányzatot képviseltek. Az első csoporthoz azok az államok tartpztak, ame­lyeket az óriási olajexport mellett a viszonylag alacsony lakosság és a nagyszabású iparosítási tervek hiánya jellemzett. ' Ennek a cso­portnak a vezetője Szaud-Arábia voll, legfontosabb tagjai pedig az olajséjkségek. E csoport érdekei nem feltétlenül követelik meg az árak gyors emelését. Számukra sokkal megfelelőbb a stabil ár­szint és szükség esetén a terme­lés csökkenése, hogy értékes olaj­készleteik minél tovább tartsa­nak. Az. OPEC-államok második cso­portjához azok az országok tartoz­tak, amelyek különböző társadal­mi és politikai körülmények kö­zölt nagyszabású iparosítási ter­vet dolgoztak ki. Ezeknek egy-ré­­sz.e párhuzamosan még erőteljes fegyverkezési politikát is folyta­tott. Ennek a csoportnak az élén a második legnagyobb közép-ke­leti termelő és exportőr: Irán ál­lolt. A csoport országai számára a nagyszabású beruházási tervek végrehajtása elengedhetetlenné lelte az áremelést, miután a bé­ri.házasokat csak az olaj jövedel­mekből lehetett fedezni. A két csoport harca és komp­romisszuma fejeződött ki tavaly abban, hogy a szaudiak által ve­zetett csoport csak 5 százalékkal emelte az árakat, míg a többiek tízzel. A második menetben az első csoport még 5 százalékkal emelt — míg a többiek tartózkod­tok az áremeléstől. így sikerült a Kél csoport manőverezése során 10 százalékos szinten tartani 1977 folyamán az olaj áremelkedését. Ezeknek a klasszikus frontok­nak a megoszlásában most annyi­ban következet be változás, hogy a második csoport vezetője, Irán (legalább is ideiglenesen) „átállt” a másik táborba. A sah Ameriká­ban tett látogatása során meg­ígérte. hogy I978-ra nem igényel áremelést. Ezt december első fe­lében megerősítette Jamani, szau­­di olajminiszter nyilatkozata. A miniszter közölte, hogy országa „Iránnal és a sejkséggel összhang­ban" a jövő évben nem akarja emelni az olaj árát. Hol van a határ? A két tábor erőviszonyai az OPEC szervezetén belül ezzel — legalább is az 1978-as kilátások szempontjából — gyökeresen meg. változtak. Az áremelést követelő tábor elvesztette vezérét. Legfon­tosabb hangadói (Irak, Algéria, és • A venezuelai nemzeti gárda páncélozott járművei őrzik az OPEC-értekezlet színhelyéül szol­gáló szállodát. (Telefoto — AP MTI — KS.) újabban Venezuela) a nemzetközi olajpiacon nem rendelkeznek elég nagy gazdasági súllyal ahhoz, hogy a legnagyobb exportőrökkel szembeszálljanak. Ezért most Ca­­racasban több esély van az olaj­árak befagyasztására, mint az elő­ző években. Elképzelhető tehát, hogy az OPEC év végi tanácsko­zása három esztendő óta első íz­ben n^m eredményez áremelést. A manipulált dollár Az exportőr-kartell szervezeté­ben végbement változásokkal egy időben azonban más problémák merültek fel. Ezek a dollár árfo­lyamzuhanásával kapcsolatosak. A dollár árfolyamesése szándékos, az amerikai gazdaságpolitika által ösztönzött és manipulált esés. Célja az, hogy a nagy külkeres­kedelmi mérleghiánnyal küzdő Egyesült Államok legfontosabb tőkés partnereivel, mindenekelőtt Japánnal és az NSZK-val szem­ben javítsa helyzetét a világpia­con. Ennek a küzdelemnek azon­ban van egy mellékhatása, ami rendkívül élesen érinti az OPEC- országokat. Az olajexportőrök dollárt kapnak az olajért — és ha a dollár árfolyama esik. akkor ugyanannyi exportért a világpia­con kevesebb árut tudnak vásá­rolni. A dollár esése így volta­képpen az olaj árának burkolt ár­esésével egyenértékű. A nagy kérdés az. hogy —, s nyilvánvalóan ez les'z a döntő vi­tapont Caracasban —, hogy hol van az a határ, ameddig az OPEC-tagállamok elviselik a dol­lár áresését? E pillanatban úgy fest a hely­zet' a dollár árfolyamesése még nem olyan mértékű, hogy meg kelljen változtatni a Caracas kü­szöbén létrejött, árstabilizáló megállapodást. E pillanatban úgy tűnik, hogy az OPEC-országok inkább a termelés csökkentésé­nek módszeréhez folyamodnak. Ez a kényes egyensúly azonban bármikor felbillenhet. így elkép­zelhető, hogy ha Caracasban nem is történik áremelés, 1978 dereká­ra a dollár esetleges folytatódó esése új helyzetet teremt. —1. -e. A záróokmányon dolgoznak Belgrádban Bcdgrádban kedden délelőtt az európai biztonsági és együttmű­ködési találkozó szerkesztői al­bizottságai tanácskoztak. Délután a 2. számú szerkesztő bizottság tárgyalt. A munka a találkozó záróokmányának kidolgozását célozza. A küldöttségek ma délelőtt plenáris ülést tartanak. Mint Belgrádban ismeretessé vált, a február 10-i dátum nem tárgyait. A munka a találkozó egész munkájának befejezését, hanem a belgrádi találkozónak egyelőre február 10-ig van meg­határozott munkaprogramja. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A nyomdász szakszervezet vezetőségi ülése Egy esztendeje hozta meg munkavédelemmel foglalkozó határozatát a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének Köz­ponti Vezetősége, amely keddi ülésén áttekintette az eddig elért ered­ményeket és megszabta az 1978-as év feladatait. Általános a tapaszta­lat, hogy a munkahelyeken alaposabb a balesetek okainak feltárása, általában a megelőzést szolgáló tevékenység. Rendszeresen megtartják a társadalmi megbízás alapján dolgozó munkavédelmi aktivisták munkaidő után önként vállalt nyolchetes tanfolyamait. A gépek mel­lett dolgozók körültekintő felkészítésének eredményeképp csökkent a balesetek szama is. (MTI) • Szovjet-amerikai eszmecsere A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői december 14—19. között Washingtonban előzetes eszmecserét folytattak a nemzetközi fegyverkereskedelem korlátozásának néhány kérdéséről — jelentették be hivatalosan a két fővárosban. A felek kifejtették a kérdéssel kap­csolatos álláspontjukat. (TASZSZ) • Téma: az atomfegyver-kísérletek betiltása Genfben kedden ismét összeült a Szovjetunió, az Egyesült Államok! és Nagy-Britannia küldöttsége, hogy folytassa a tárgyalásokat az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltását szolgáló szerződés kidolgozásáról. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy a követke­ző találkozót január 18-ún tartják. (ADN) É Deklaráció a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról

Next

/
Thumbnails
Contents