Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-16 / 295. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1977. december 16. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) emelését: a vaskohászati termékeknél 22 százalékkal, a kábeleknél és a villamos energiánál 15 százalékkal. Jobb költséggazdálkodással, a termelékenység növelésével elérhető az iparvállalatok nyereségének átlagban 5 százalékot meghaladó, tervezett növekedése. A nyereségből képzett iparvállalati alapok tovább bővülnek. A közlekedés jövő évi feladatainak eredményes teljesítése a kapacitások gondos kihasználását, a belső szervezettség további javítását, a fuvarozók és a fuvaroztatók közötti együttműködés elmélyítését igényli. A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszilárdítva alapozzuk meg a termelés gyarapodását. Az 1978. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek fő feladata a hozamok nö•velése, a kivitelre is alkalmas termékek arányának emelése, a korszerű termelési rendszerek körültekintő elterjesztése. A reálisan megvalósítható beruházási színvonal a mezőgazdaságban is intézkedéseket indokol. Az állami gazdaságokban csökken az általános nyereségadóból fejlesztésre visszatartható kedvezmény mértéke, a termelőszövetkezetekben pedig emelkedik a kötelező tartalékképzés nagysága. Ugyanakkor a személyes jövedelemszabályozás úgy változik, hogy az eddiginél jobban lehetővé teszi a magasabb szakképzettségű dolgozók alkalmazását, előmozdítva ezzel a mezőgazdaságban felgyorsult technikai és technológiai váltást. A belkereskedelem terveink szerint tovább javítja az árukínálatot. A forgalom növelésének ma legfontosabb követelménye, hogy a kínálat összetétele és választéka tartson lépést a kereslettel. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a termelés és a kereskedelem kapcsolatát. Fontos feladat a gazdaságos export fokozása Külgazdasági kapcsolatainkban a jövő évben is alapvető feladat a KGST-országokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése, adottságainknak megfelelő kapcsolódásunk a kialakulóban levő célprogramokhoz. Maradéktalanul és jó minőségben kell teljesíteni az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése a konvertibilis valutát szerző, gazdaságos export további fokozása. Az ötéves terv eddig eltelt két esztendejében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat jelentősen és gyorsan növelni az exportképességet. Éppen ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a minőség javításának talán kevésbé látványos, de gyorsabb és kisebb ráfordításokat igénylő módjaira is. Lehetőség van a termelési kooperációk és a közös vállalkozások számunkra is gazdaságos, szabályozott bővítésére. Ezek működését elősegítik a kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezmények is. 1977-ben újabb 3 tőkés országgal kötöttünk ilyen megállapodást. Az utóbbi évek pénzügyi intézkedései kedvezőbb feltételeket teremtettek a vállalatok külkereskedelmi tevékenységéhez. A pénzügyi rendszer továbbra is megtartja, sőt növeli az érdekeltséget a gazdaságos export fokozásában. A termelési és értékesítési szerkezet korszerűsítéséhez tartozik azonban az is, hogy nem nézhetjük tétlenül a távlatokban is gazdaságtalan exportot, valamint egyes vállalatok indokolatlan költségtöbbleteit. Ilyen meggondolásból mérsékeljük 1978-ra az állami visszatérítések mértékét. Szocialista viszonylatú külkereskedelmünkben nagyobb követelményeket támasztunk az export gazdaságosságával szemben. A belföldi termelői árak és a szocialista külkereskedelmi árak eltéréseit figyelembe véve, módosítjuk a transzferábilis rubel forintban kifejezett árfolyamát. 180 milliárd forint beruházásra * Az 1978. évben folyó árakon 180—182 milliárd forint beruházást tervezünk, ami az idén kialakult magas színvonalat csupán 2—3 milliárddal haladja meg. Ez is nagy feladatot jelent a beruházó, a kivitelező és a szállító vállalatok számára, mert 1978-ban már több beruházásnál a befejező munkaszakasznak kell következnie, ami nagyobb erőfeszítést és gondosabb szervezést követel.. A folyamatban levő nagyberuházások tervszerű megvalósítására az ideinél 2 milliárddal többet, 28 milliárd forintot fordítunk. Ennek majdnem a felét, 6 folyamatban levő nagy létesítmény veszi igénybe. Két nagy* beruházás, a Lenin Kohászati Művek új acélművének kivitelezése és a Székesfehérvári Könynyűfémmű félgyártmányfejlesztése kezdhető meg, s ezekre már az első évben mintegy 1,5 milliárdot fogunk költeni. 1978-ban 10 nagyberuházást kell teljesen befejezni. Az elmúlt években is már több volt a befejeződő, mint a megkezdődő' nagyberuházás. Mégis, a folyamatban levők érték-' összege egyre nő. Az V. ötéves tervidőszak első 3 évében 31 beruházást fejezünk be átlagosan 2.1 milliárd forint összegű, de 16-ot indítunk átlagosan 7,2 milliárd forintos előirányzattal. A nagyberuházások tehát egyre bonyolultabb feladatok megvalósítását jelentik. A célcsoportos és egyéb állami beruházásoknál is túl sok létesítményt kezdtünk meg az elmúlt években. Ezért 1978-ban a terv itt is korlátozza az új kezdéseket, anélkül, hogy csökkentené a felhasználható pénzeszközöket. A legtöbbet a lakásépítésre fordítjuk, de bővülnek a kórházak fejlesztésére és rekonstrukciójára szánt összegek is. A beruházási folyamatok tervszerűségének előmozdításában jelentős feladat hárul a hitelezésre. A kormány által jóváhagyott, összesen 25 milliárd forint beruházási hitelfolyósítás nagy része, egyes ágazatokban a teljes összeg a folyamatban levő beruházások pénzügyi fedezetét szolgálja. A hitelkeret rpintegy felét a konvertibilis exportárualapok növelésére alkalmas fejlesztésekre nyújtja a Magyar Nemzeti Bank. Tovább emelkedik az életszínvonal A gazdasági fejlődés 1978-ra előirányzott üteme, a fogyasztásfelhalmozás tervezett aránya lehetővé teszi, ■ hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjek. *A vállalatok, szövetkezetek és intézmények bérfejlesztési lehetőségei és a központi életszínvonal-politikai intézkedések a reálbérek 2,8—3 százalékos, a reáljövedelmek 3— 3.2 százalékos fejlődését alapozzák meg. Központi bérintézkedéseket is előirányozunk. Ez évi rendezéssel azonos elvek alapján egységes lesz a műszakpótlék a termelő ágazatok eddig nem érintett területein, és a szolgáltatásban. 1978-ban emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése jövőre sem haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeivel összefüggő társadalmi közkiadások növekedése 1978-ban is gyorsabb, mint a költségvetési kiadások átlaga. Az egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az állami költségvetés közel 153 milliárd forintot fordít, 9 százalékkal többet, mint 1977-ben. Ez az előirányzat elősegíti, hogy a társadalmi gondoskodást szolgáló intézmények színvonala tovább javuljon. A pénzbeli juttatások a lakosság mind szélesebb körének jövedelmét gyarapítják. Társadalombiztosítási ellátásra az ideinél 8 százalékkal fordítunk többet, e kiadások a lakosság jövedelmét egy főre számítva 5000 forinttal egészítik ki. Az 1978. január 1-től életbe lépő intézkedés eredményeként a nyugdíjban, járadékban, nyugdíjjelegű ellátásban részesülők havi juttatása ezentúl az eddigi 50 forint helyett legalább 70 forinttal nő. Erre az állami költségvetés mintegy félmilliárd forintot fordít. Az egészségügyről, az oktatásról, a közművelődésről és több más fontos társadalmi feladat megoldásáról szóló határozatok végrehajtása kielégítő ütemben halad. Az előterjesztett költségvetés gazdasági lehetőségeinkkel összhangban biztosítja anya, gi megalapozásukat. A közoktatásban figyelmünket az állami oktatással foglalkozó határozatokban megfogalmazott teendőkre összpontosítjuk. Az óvodák befogadóképessége mintegy 17 ezer hellyel nő. Ebben nagy segítség a társadalmi összefogással, vállalati együttműködéssel megvalósuló hálózatfejlesztés is. Az ifjúsági törvény végrehajtásaként a költségvetés támogatja az ifjúsági létesítmények működését. Alapvető tanácsi tevékenység a lakásépítési 'program megvalósítása * A tanácsok 1978. évi költségvetése eléri azt a jzintet, amelyet az országgyűlés által elfogadott középtávú pénzügyi terv 1978- "á ütemezett. Költségvetési előirá..yzatuk több mint 44 milliárd forint, jövő évi fejlesztési alapjuk várhatóan 31 milliárd forint, és további 5 milliárd forintot meghaladó összeggel rendelkeznek az állami lakóépületek felújítására, korszerűsítésére. A tanácsok tevékenységében alapvető a lakásépítési program megvalósítása; 30 400 lakás felépítésére 1978-bah- több Anint * 18' mi'Ililro ”fonni' atláfni Tálnogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel, továbbá tanácsi források állnak rendelkezésre. A költségek növekedése miatt a lakásépítési hitelek felső határa jövőre 20 ezer forinttal emelkedik. Erre fedezetet nyújt a gyarapodó, ma már 100 milliárd forintot meghaladó takarékbetét-állomány. Ismeretes, hogy az idén új alapokra helyeztük a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatását, ami 1,7 millió állampolgár számára tette kedvezőbbé az adózást. Jövőre jelentősen egyszerűsödik a borforgalmi adó megál-Az 1978. évi állami költségvetés törvényjavaslatban szereplő előirányzatai az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait, pénzügyi irányvonalát szolgálják, összhangban vannak az 1978. évi népgazdasági tervvel. A törvényjavaslat helyesen vette számításba az ország fejlesztéséhez, az életszínvonal javításához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges és lehetséges pénzforrásokat, pénzszükségleteket. Az egymást követő tervesztendők mindegyikének sajátos karaktere, jellemzője van. Az 1978-as gazdasági év azért fontos állomása V. ötéves tervünk végrehajtásának, mert 1978-ban a középtávú tervidőszak derekához. felezőjéhez érkezünk. Ezen túllépve, már a befejezéshez közeledünk. Ezért az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozása során különösen nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy pontosan mérlegeljük eddigi munkánk jó és árnyoldalait, végül is megállapítsuk, hogyan haladtunk előre a céljainkhoz vezető úton. A fejlődés az elmúlt két év folyamán nem volt egyenletes. 1976- ban a főleg mezőgazdasági termelés visszaesése miatt mérsékelt növekedést értünk el. 1977- ben viszont fokozódott a gazdasági növekedés lendülete. Így a nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 8 százalékkal emelkedett, és ezzel elérte az ötévé? tervben 1977-re előirányzott színvonalat. , Az elért eredmények elsősorban népünk szorgalmának köszönhetők, de a mezőgazdaságnak sokat segített a viszonylag jó időjárás is. A legfontosabb azonban a rajtunk múló emberi tényező értékelése. Sokat jelentett, a népgazdasági feladatok teljesítéséhez hathatós Segítséget adott a Nagy lapítása, és ez 600 ezer bortermelő számára könnyíti meg az adóeljárást. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában gazdasági téren most az a közvetlen feladat, hogy jobban igazítsuk lépéseinket az ötéves terv céljaihoz. Ebben váratlan rjehézségeket is le kell küzdeni, saját munkánk fogyatékosságait is el kell hárítani. Sokan úgy vélhetik, hogy könnyebb», feladatunk lesz a következő évben, mert a menynyiségi növekedés valamivel alacsonyabb mértékével számolunk. Tapasztalataink igazolják, a terv és költségvetés előirányzatai bizonyítják, hogy jövő évi feladataink nehezebbek, és elsősorban a hatékonyság növelése útján teljesíthetők. Az egyensúlyi követelmények is erre intenek. A nehezebb feladatokat mégis bizakodva vállalhatjuk, a fejlődés ez évi eredmények« számos vállalati és szövetkl^n SnfmllálfclMéktíva tevékenységének szép példái nyomán. Olyan éves terv és költségvetés jóváhagyását javasoljuk, amely a legfontosabb arányok központi szabályozása mellett teret ad a vállalatok rugalmas kezdeményezéseinek. A feladatok megoldásában egyre nagyobb tere van az üzemi demokrácia szélesítésének. A költségvetés megvalósításának sikere új forrásokat tárhat fel a fejlődés jövőbeli megalapozására, az életkörülmények javítására. (MTI) Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott társadalmi méretű munkaverseny. Versenyképes termékekre, rugalmas piaci alkalmazkodásra van szükség 1978-ban fenntartjuk a társadalmi termelés fejlesztésének lendületét. A népgazdasági terv a hatékonyság növelésére alapozva a termelés olyan fejlesztését tűzi ki célul, amely lehetővé teszi az egyensúly helyreállításának folytatását, a lakosság életszínvonalának folyamatos emelését, a népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítését és a forgóeszközök bővítését. Az 1977. évi gyorsabb növekedés után 1978-ban a nemzeti jövedelemnek legalább 5 százalékos emelésével számolunk. Ezt az ipari termelés 5,5—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos és az építőipari termelés mintegy 4—5 százalékos növelése biztosíthatja. 1978-ban lassúbbra tervezzük a mennyiségi növekedést. Ez lehetőséget biztosít a termelés minden területén arra, hogy erőteljesebben növekedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink versenyképessége, rugalmasabb legyen a kül- és belpiaci kereslethez váló alkalnjazkodás, gyorsabb legyen a termelési szerkezet olyan átalakítása, amely alkalmassá teszi egész népgazdaságunkat a tőlük függetlenül bekövetkező feltételváltozások hatásainak rugalmas kivédésére, kiegyenlítésére. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervidőszak első két évében a nemzeti jövedelemnél ugyan lassabban, körül• A kormány Lázár György miniszterelnökkel az élen bevonul az ülésterembe, elöl Biszku Béla és Kádár János. (MTI-fotó: Tormai Andor felvétele—Telefotó—KS) Huszár István felszólalása belül 8 százalékkal növekedett. Ez jó dolog, így önmaga összhangban van ötéves tervünk követelményeivel. Ugyanakkor a termelés és a felhasználás szűk különbsége nem elég az egyensúlyi állapotok tartós javításához. Figyelmeztető, hogy 1977- ben a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem emelkedését megközelítő ütemben, a tervezettnél lényegesen gyorsabban növekedett. Nagyobb volt a behozatal is, és bár a kivitel teljesítménye viszonylag magas volt, nem érte el a tervezett szintet. A belső felhasználás arányai eltértek a tervezettől: a beruházások gyors növekedése miatt a felhalmozás' aránya az ötéves tervben számítottnál nagyobb, a fogyasztásé pedig kisebb. 1978-ban a nemzeti jövedelem és a belföldi felhasználás növekedési üteme között az ideinél nagyobb, mintegy 3 százalékos különbséget kell tartanunk. így a belföldi felhasználás az 1977. évinél jóval lassabban, mindössze 2 százalékkal emelkedhet. Az életszínvonalat a lehetőségek határozzák meg Egész munkánk történelmi célja a népjólét emelése, ha szerényebb mértékben ugyan, de akkor is, ha a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dolgozó embereket. 1978-ra sem ígérhetünk többet, mint amennyit gazdasági lehetőségeink várhatóan megengednek. A lakosság életszínvonalát ennek megfelelően, ha szerény mértékben is, de érezhetően tovább emeljük. A lakosság fogyasztását 3,4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelmet 3,0— 3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbért 2,8—3,0 százalékkal kívánjuk növelni. További bérintézkedések várhatók és némileg javítjuk az alacsony nyugdíjakat. Tisztában vagyunk azzal, hogy olyan körülmények között, amikor a reálbérek, a reáljövedelmek viszonylag lassan emelkednek, és közben áremelések is elkerülhetetlenek lesznek, egy-egy évben a keresők egyes csoportjában, családok egy részénél a í^ljBSgftebpek átmenetileg stagnálhatnak. sőt esetleg csökkeniíEthekris: •Pártunk életszínvonalpolitikájának megfelelően azonban mindenképpen gondoskodunk arról — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban —, hogy az öt év alatt népünk valamennyi rétegének életkörülményei érezhetően javuljanak. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakosság javát szolgáló, úgynevezett nem termelő létesítmények hálózatának fejlesztésére. Az életviszonyok javítása szempontjából ennek nagy jelentősége van. A lakásépítés továbbra is kiemelt feladataink között szerepel. 1978-ban az 1977. évinél valamelyest több, 90 000 lakás épül, ami nemzetközi öszszehasonlításban is jelentős teljesítmény. Számottevően bővítjük a gyermekintézményeket. Gyarapítjuk oktatási és egészségügyi intézményeinket, de továbbra is számolni kell azzal, hogy az ellátás igényei a tervezhető fejlesztéseket meghaladják. A gazdaság egyensúlya a beruházások alakulásától függ Népgazdaságunk fejlődésének és egyensúlyi helyzetének továbbra is egyik legkényesebb kérdése a beruházások alakulása. 1978-ban két nagyberuházás kezdődik, viszont tízet be kell fejezni. Olyan nagy létesítmények kezdenek dolgozni, mint a BVK új pvc-gyára, a TVK polipropilén gyára, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója, a Szovjetunió és Magyarország közötti 750 KV-os távvezeték. A nagyszabású befejezési program teljesítésénél nagy munka vár az építő- és szerelőiparra. A feladat nem teljesíthetetlen, az idei jó példákat kell általánossá tenni. A tervszerűbb, jobban szabályozott beruházási folyamat kialakítása érdekében más intézkedéseket is hoztunk. Anélkül, hogy fontos termelési, exportcéljaink csorbát szenvednének, tervszerűbbé kell tenni a vállalati beruházásokat is. A pénzforrásokat a tartalékolási rendszer kiterjesztésével, a költségvetési támogatások csökkentésével és részben halasztásával, valamint a hitelfeltételek szigorításával kívánjuk befolyásolni. Az intézkedések nemcsak a fizetőképes keresletet mérséklik, hanem különösen az 1978-ban megkezdhető beruházások számát is csökkentik. Népgazdaságunk fejlődésére hazánk sajátos körülményei, méretei, földrajzi sajátosságai miatt erősen hat a világgazdasági helyzet, a külgazdasági feltételek alakulása. Pártunk Központi Bizottsága októberi ülésének határozata hangsúlyozza, hogy a számunkra kedvezőtlenebbé vált külgazdasági körülmények közepette sem törekedhetünk a külvilágtól elzárkózó gazdálkodásra. Sőt, napjainkban, korunkban a valamirevaló gazdasági fejlődést csak a nemzetközi munkamegosztásban való eredményesebb, fokozottabb bekapcsolódásunk biztosíthat. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk a KGST-tagországokkal való együttműködésünk fejlesztésére, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására. A kormányzati szervek külön munkaprogramot dolgoznak ki az október 20-i központi bizottsági határozat végrehajtására, az említett folyamatok javítására alkalmas rendszabályok meghozatalára. Az export növelésében nagy feladat hárul a mezőgazdaságra és a feldolgozóiparra Az ötéves terv első két évében a kivitel lendületesen, a tervezettnél valamivel gyorsabban emelkedett. 1975-höz viszonyítva ebben az évben az export nagysága 22—23 százalékkal, ezen belül a rubel viszonylatú kivitel 20 —21 százalékkal, a nem rubel elszámolású kivitel pedig 25—26 százalékkal bővült. Ez utóbbi eredmény értékét fokozza az a tény, hogy a tőkés országokban a vártnál lassúbb a gazdasági fellendülés, a verseny élesebb, az értékesítési lehetőségek rosszabbak. Az export növekedése mindkét évben meghaladta a behozatalét. A külgazdasági egyensúly javításában értünk el némi eredményt. 1976-ban a népgazdaság behozatali többlete az 1975. évihez képest tervszerűen és elég jelentősen csökkent. 1977-ben azonban a többlet ismét nőtt, így két év átlagában a javulás mértéke nem éri el a tervezettét. Rontotta a helyzetet a belföldi felhasználás — a beruházás — már említett túlzott emelkedése; másrészt a dollárviszonylatú cserearányok számunkra kedvezőtlen alakulása. Több fontos és nagy mennyiségű behozott termék ára, mint például a kávé, a kakaó, a fehérjetakarmányok ára jéhs&íősén nőtt, míg a kivitt tér* mékeink ára alig emelkedett. A gabona, egyes kohászati termékek ára egyenesen csökkent. A járható út ismert: a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a jó áron értékesíthető termékek előállítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. A rubelelszámolású áruforgalom 1978-as fejlődésének számunkra várhatóan kedvező vonása, hogy a kivitel és a behozatal egyaránt lendületesen emelkedik. Az államközi megállapodások maradéktalan teljesítése mellett arra kell törekednünk, hogy a további ésszerű lehetőségeket is feltárjuk az áruforgalom kölcsönös bővítésére. A nem rubelelszámolású forgalomban a külkereskedelmi mérleget ismét nehéz külpiaci körülmények között kell javítani. Így a kivitelt a behozatalnál lényegesen nagyobb mértékben kell növelni. A kivitel mennyiségi növelése mellett legalább olyan fontos a kedvező árak elérése, a devizahozam növelése, az export gazdaságosságának javítása. A kivitel fokozásában különösen a feldolgozóipari vállalatokra, a mezőgazdasági üzemekre hárulnak nagy feladatok. A kivitel gyors növelése mellett mérsékelni kell a tőkés viszonylatú behozatal növekedési ütemét. Tekintettel a KGST-országokból származó import emelkedésére, a beruházás mérséklésére, az importtal való ésszerű takarékosságra, a tőkés import növekedésének szerényebb mértéke a reális lehetőség. Szabályozás, elvszerű szemlélettel Az előttünk álló feladatokat nem oldhatjuk meg a gazdasági szabályozás egyes elemeinek változtatása nélkül. A tapasztalatok szerint a gazdasági szabályozók a körülmények váátot zásai miatt nem ösztönöznek eléggé a hatékonyabb munkára, esetenként túlzott volt a kedvezmények, támogatások mértéke. A szabályozás nem jó akkor, ha nem ad kellő ösztönzést a hatékonyság növelésére, vagy ^em biztosítja a társadalom egésze számára szükséges pénzalapokat. A kettős hiányosságnak közös gyökere van: egyedi támogatások, kedvezmények és mentesítések túlzott mértéke gátolta a jövedelemközpontosítást és lehetővé tette a vállalati pénzeszközök viszonylag gyors növekedését, a népgazdasági lag gazdaságtalan termelés fenntartását. (Folytatás a 3. oldalon.)
