Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-16 / 295. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma esti«: túlnyomóan* borult, párás, helyenként ködös Idő, elszórtan kisebb esővel, havasesővel, keleten havazással. Mérsékelt, változó Irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0—mínusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2—plusz 3 (ok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxii. évi. 295. szám Ára: 90 fillér 1977. december 16. péntek Az 1978. évi állami költségvetés az országgyűlés téli ülésszakán Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés, Részt vettek a téli ülésszakon: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az M1SZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a KB titkárai és a Minisztertanács tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Apró Antal indítványára az országgyűlés — egyhangúlag — a következő állásfoglalást fogadta éli KÖZPONTI RAKTÁR, MOZGÓBOLT, VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS „A Magyar Népköztársaság Országgyűlése és Minisztertanácsa üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján közzétett, a világ népeihez, valamennyi ország parlamentjéhez és kormányához intézett békefelhívását. A magyar nép nevében kinyilvánítja egyetértését a béke, az enyhülés megszilárdítására és további kiterjesztésére szólító felhívással. Támogatja a nukleáris fegyverek gyártásának megszűntetésére, az eddig felhalmozott készletek csökkentésére, a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó javaslatokat. A magyar nép számára, amely történelme során gyakran szenvedett háborúktól, létkérdés a világ békéjének megőrzése. A múlt keserű tanulságai. a legutóbbi három évtized békés építőmunkájának nagyszerű eredményei és a jövő nemzedékek sorsáért érzett felelősség egyaránt köteleznek bennünket arra, hogy tevékeny részt vállaljunk a világ biztonságának megszilárdításában, a nemzetközi feszültség robbanásveszélyes tűzfészkeinek felszámolásáért folyó küzdelemben. A béke megőrzésének kilátásai ma kedvezőbbek, mint korábban. Történelmi eredmények születtek a békés egymás mellett élés politikájának elfogadtatásában és kibontakoztatásában. A nemzetközi enyhülés folyamata előrehalad, a kölcsönös előnyök alapján gyümölcsözően fejlődnek- a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok. Az emberiség egyetemes létérdeke, a társadalmi haladás elemi előfeltétele a tartós béke biztosítása. A Szovjetunió javaslatainak — a kölcsönös biztonság elvein nyugvó — megállapodásokba foglalása hathatós lépés lehetne az egész világot sújtó fegyverkezési hajsza megfékezésére. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése és Minisztertanácsa ajánlja a világ valamennyi országa parlamentjének és kormányának, hogy népeik érdekeinek megfelelően támogassák a Szovjetunió újabb békejavaslatait. Kijelentik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni az emberiség egyetemes vágyának, a világ békéjének biztosítása érdekében." A falvak téli kereskedelmi ellátása gurul a vásárlókhoz. A jól bevált és megkedvelt vásárlási mód több mozgóbolt kialakítását sürgeti. Az UNIVER jelenleg is készít egy ilyen boltjárművet, s jelentős költséggel a típuskialakításon dolgozik. A közeljövőben Kiskunfélegyháza tanyavllága Is kap mozgóboltot, s a tervidőszak végére Kalocsa és Kiskunhalas környékének jobb kereskedelmi ellátását is ezek segítik. Nagy reménységgel várjuk az ilyen boltoknak a szaporodását, hiszen megjelenésükkel egyldőben a korszerűtlen bérlemények, pici boltocskák egy része megszűnhet, az ellátás színvonala emelkedik. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok központjai mint fejlesztésre kijelölt külterületi lakott helyek, egyre több, korszerűbb boltot kapnak. A negyedik ötéves terv időszakában 17 ilyen üzlet létesült, s az ötödik ötéves terv folyamán 24 létesítése válik szükségessé, hogy a Bács-Kiskun megye vidékén élő lakossága is részesedhessen a mind kulturáltabb, a mai igényeknek megfelelő kereskedelmi ellátásban. N. M. , ' 'V . ZUHANYOZÓ A VILÁGŰRBEN Megyénk települési adottságai a kereskedelemre is különleges feladatokat rónak. A lakosság jedentős része él ma is kis településeken, szállásokon, tanyákon, de ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a megyében nincs kereskedelmi fehér folt. Ezzel minősítettük a szövetkezeti kereskedelmet, amely a megye területén a lakosság ellátásában jelentős részt vállal. Természetesen a városokban élők bevásárlási kényelmével nem lehet összehasonlítani a tanyasi emberek beszerző útját, de a bolttól legtávolabb élőknek sem kell 2,5—3 kilométernél több utat megtenni a boltig. Ezt 230 vidéki, köztük 27 tanyai bolt teszi lehetővé. A hálózattelepítési elvet, amely a nagy boltok létesítését szorgalmazza, a megye települési sajátosságai módosítják, hiszen amíg a tanyavilág megmarad — márpedig ezzel számolhatunk — addig a tanyai emberek ellátásáról is gondoskodnia kell a megye 23 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetének. Változik a lakott területek helye is. így például a Lajosmizse felé vezető beton mellett elnéptelenedett a bolt környéke, a boltot megszüntették: A lakosság a Kossuth Termelőszövetkezet központja mellé húzódott, természetes tehát, hogy ott kellett boltot nyitni. Szerencsésebb helyzetben vannak azok a vidéki boltok, amelyekhez kiépített utak vezetnek. Oda a nagykereskedelmi vállalatok, a sütőipar közvetlenül szállíthat, a földutakon megközelíthető boltokba viszont az áfész-ek saját gépkocsijukkal szállítják az árut. Van azonban arra is példa — szintén Lajosmizsét említhetjük — ahol a termelőszövetkezet besegít a szállításba. Nem élveznek azonban kiváltságos helyzetet a jó út mellett fekvő boltok, amelyeket a nagykereskedelem közvetlenül lát el. A FŰSZERT meghatározott túranapokon szállít. Ez lehet 10 napos időköz is. Mi van tehát akkor, ha valamilyen áruféleségből már négy-öt nap után kellene utánpótlás? Egyetlen vérbeli boltos sem szereti ilyenkor azt mondani, sajnos nincs. Ezért is hozta létre a kiskőrösi ÁFÉSZ a központi raktárát. A nagykereskedelmi vállalatok oda szállítanak, azután a boltok megrendeléseit már ők elégítik ki. Ezzel nemcsak gazdaságosabbá tehetik munkájukat, de kiszűrhetik az esetleges aránytalanságokat, s ha valami elfogy, azonnal. rugalmasan megoldhatják, a pótlást. Az áfész-ek egyébként saját készítményeikkel, vagy az illető városban előállított termékekkel is tudják a boltok választékát gazdagítani. A kiskőrösi kísérlet alapján a kecskeméti UNIVER is létesít a közeljövőben hasonló központi raktárát, ahol nagyobb biztonsági tartalékot tart a legfontosabb napi cikkekből, jobban, ésszerűbben tudja kialakítani a készletgazdálkodást, az áruátcsoportosítást. A vidéki és tanyai kis boltok ellátását az időjárás viszontagságai megnehezítik, gondoljunk csak egy-egy hófúvásra, vagy több napos esőzésre. Bugac környékén ezt a gondot úgy oldották meg, hogy traktort vásároltak, amely a legmostohább útviszonyok között is eljut a boltokba az áruval. A környéken ugyanis 14 közül kilenc a tanyai bolt. Nem újítás, hanem jó módszer, hogy az őszi—téli hónapokra a bolti törzskészletet növelik az alapvető élelmiszerárukból, lisztből, cukorból, sóból stb. A ritkán lakott területeken, ahol nagy távolságra nincs bolt, menetrendszerű mozgóbolt-járatot indított az UNIVER. A Kerekegyházához tartozó Kunpusztán ilyen autóbuszból kialakított bolt • Korszerű vegyes élelmiszerbolt Imrehegyen. • A kiskunhalasi ÁFÉSZ balotaszállásl ABC-áruháza. Tartósnak ígérkezik a Szaljut-6 programja MOSZKVA Folytatódik a Szaljut—6 űrállomás tartósnak ígérkező útja. Az állomás kéttagú személyzete, Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko fokozatosan mind több és több feladatot old meg, ahogy szervezetük átáll a tartós súlytalanság állapotára. A súlytalanság okozta problémákat könnyíti meg az űrhajósok számára, hogy különleges öltözéket viselnek. A „Pingvin”-öltözék munkára készteti azokat az izmokat. amelyek egyébként nem működnének, megfelelő nyomást gyakorol a test különböző felületeire, hogy nagyjából azonos közérzetet keltsen, mint amit a Földön éreznének. Életritmusukat a pontosan megszabott munkarend megszokotthoz közelállóvá teszi. Az űrhajósok kényelmét szolgáló berendezések közül az egyik legötletesebb a zuhanyozó. A súlytalanság körülményei között a víz azonnal elporlik, nem folyik le. hanem szabadon száll apró cseppekben a levegőben. Az űrhajós-zuhany megoldása ezért egészen különleges: a vizet nagy nyomással préselik ki a zuhanyrózsából. A zuhanyfülkében állandó légáramlást teremtenek, amely az elporló cseppeket magával ragadja, mintegy lefolyást biztosít. A két űrhajós egyébként csütörtökön reggel nyolc órakor kezdte meg munkáját, amely továbbra is elsősorban az űrállomás műszereinek, berendezéseinek üzembe helyezését, ellenőrzését foglalta magába. A csütörtöki jelentés szerint közérzetük igen jó. (MTI) Az elnöklő Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéit, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. 2. Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat. 3. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tartotta meg expozéját. Madarasi A ttila expozéja Az elmúlt 11 hónap főbb népgazdasági jelzőszámainak ismeretében megállapítható, hogy 1977-ben a gazdasági fejlődés szándékainknak megfelelően fölgyorsult. Várható, hogy ebben az évben a nemzeti jövedelem a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 8 százalékkal növekszik. A külső gazdasági feltételek vártnál kedvezőtlenebb alakulása miatt a felhasználható nemzeti jövedelem azonban a külső gazdasági feltételek vártnál kedvezőtlenebb alakulása miatt valamivel mérsékeltebben nő. Jó eredményeket értünk el az idei célok megvalósításában A dolgozó emberek odaadó tevékenységének eredményeként az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése egyaránt nagyobb az előirányzottnál, és eléri az ötéves terv első két évére tervezett szintet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára, csepeli kezdeményezésre kibontakozott és nagy nemzetközi visszhangot kiváltott munkaverseny elismerésre méltó sikereket hozott. Az ipari ágazatok közül továbbra is lendületes a gép- és a vegyipar fejlődése. A könnyűipar a rekonstrukcióval fejlődik, termelése ebben az évben már a terv szerint gyarapodik. Az építőipar teljesítménye terven felül “bővült és a közlekedés dolgozói is igen nehéz feladatokat oldottak meg. Legszámottevőbben az élelmiszeripar termelése emelkedik. Ezt a mezőgazdaság jó eredményei alapozzák meg, amelyek még a feszítettnek minősített tervelőirányzatot is felülmúlják. Kiemelkedő a búza-, a zöldség- és az almatermés, valamint a tejtermelés. A kukorica termésátlaga is kedvezően alakult, de az alacsonyabb vetésterület miatt, a rendelkezésre álló mennyiség kevesebb a tervezettnél. Az ország gabona- és szemestakarmány-ellátása hiánytalan, és még exportra is lehetőség van. Nő a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány, bővül az állati termékek termelése. Az elért eredményeket az elmúlt évinél kedvezőbb időjárás is segítette. A rizstermelő gazdaságokat viszont nagyobb veszteségek érték, amelyek részbeni áthidalása központi eszközökből indokolt. A nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban nőtt a termelési kedv, az értékesítési biztonság, amiben fontos szerepe volt a múlt évben hozott pénzügyi és szervezési intézkedéseknek. Az eredményeket azonban sem országosan, sem az egyes vállalatoknál nem elég csupán saját korábbi színvonalukhoz viszonyítani, össze kell vetni napjaink megnövekedett követelményeivel. Így értékelve gazdasági munkánkat, az elért eredményeknél lényegesen többet kell követelnünk magunktól: a változó külgazdasági feltételek fokozott figyelembe vételét, a termelési szerkezet erőteljesebb alakítását, a gazdaságossági követelmények következetesebb érvényesítését. Életszínvonal-politikánk 1977- re előirányzott céljai teljesülnek. A keresetek gyorsabb növekedésében a teljesítményektől függő, szabályozott bérfejlesztések mellett jelentős szerepe volt az oktatási, a közművelődési és egyes egészségügyi dolgozók bérrendezésének, valamint a műszakpótlékok emelésének. A jó terméseredmények erőteljesen növelték a lakosság mezőgazdaságból származó jövedelmét. Az öszszes, fogyasztás 4—4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 3—3,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal, a tervezettet is meghaladóan nő. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzott keretek között marad. A külgazdasági kapcsolatok kedvezően bővültek, gyorsabban az előző évinél. A szocialista országokkal — az állámközi szerződéseknek megfelelően — élénk ütemben növekszik a külkereskedelmi áruforgalom. Nem rubel elszámolású kivitelünket is dinamikusabban bővítettük, bár a tőkés piaci helyzet és az erősödő protekcionizmus hátráltatta exportunkat. A tervezett szintet nem értük el. Több fontos behozott termék, főként a kőolaj, a fehérjetakarmány, a kávé ára erőteljesen nőtt, míg a kivitelünkben jelentős áruk eladási ára csökkent; így például a búzáé, az acéllemezé, az acélcsőé. A beruházási teljesítés 15 milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat, így az előző évinél 17 —18 százalékkal többet fordítunk a népgazdaság jövőbeni fejlődését elősegítő befektetésekre. A vállalatok a tervezettnél lényegesen többet fordítanak beruházásokra. Erre részben az teremtett lehetőséget, hogy amortizációból és az 1976-ban elért nyereségből a számítottnál több fejlesztési alapot képeztek. Jelentősen növelte a beruházási lehetőségeket a vállalati fejlesztések állami támogatása és a tervezettet meghaladó hitelnyújtás is. A pénzügyi adatok alapján összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a jövedelmek képződése és felhasználása több vonatkozásban eltér az állami költségvetésben tervezettől. A termelés és forgalom fellendülése számottevően bővíti ugyan a vállalatoktól származó költségvetési bevételt, de az erőteljesen növekvő támogatások levonása után visszamaradó befizetések alig haladják meg a múlt évit. Ezért az államháztartás 1977. éve a számítottnál valamelyest kedvezőtlenebbül zárul. Dinamikus,de mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk Gazdaságpolitikánk középtávú tervben megfogalmazott céljainak megvalósításához a népgazdaság egyes ágaiban továbbra is dinamikus, bár az ideinél valamivel mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk. Ezt fejezi ki a nemzeti jövedelem 1978-ra előirányzott 5 százalékos növelése. A költségvetési előirányzatok ezért elsősorban nem a termelés mennyiségében, hanem a minőségi előrelépésben állítanak nagyobb követelményeket. A népgazdasági tervben előirányzott gazdasági növekedés és a gazdasági szabályozásban érvénybe lépő intézkedések figyelembevételével, a vállalatoktól és szövetkezetektől származó költségvetési bevételek 6—7 százalékkal, a részükre adott támogatások viszont csak alig 3 százalékkal nőnek. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználását a jövő évben is csak mérsékeltebben növelhetjük annál, mint amennyit megtermelünk. Ezért a felhalmozással, a lakosság ellátásával és a társadalmi közös ‘ fogyasztással kapcsolatos költségvetési kiadások csak gazdasági lehetőségeinkkel összhangban, az ideinél lassúbb ütemben bővülhetnek. Az előterjesztett költségvetés 385,9 milliárd forint bevételt, illetve 389,7 milliárd forint kiadást irányoz elő, a növekedés egyaránt 6,8 százalék. A hiány 3,8 milliárd forint. A jövő évben az ipar előtt különösen fontos feladatok állnak. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év októberi ülésén jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Megállapította, hogy népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha a termelés szerkezetét a nemzetközi igényeknek és a belső adottságainknak megfelelően, a jövőt is mérlegelve, gazdaságosan korszerűsítjük. A központi irányító szerveknek, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek az eddiginél is kezdeményezőbbnek kell lenniük a szerkezetformáló fejlesztésben, a gyártmányösszetétel javításában és a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. A kormány munkaprogramot dolgoz ki a határozat végrehajtására. A nemzeti jövedelem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása azt is követeli, hogy gyorsuljon válaszadási képességük a bel- és külföldi piacok jelzéseire. Azzal számoltunk, hogy 1978- ban az ipar termelése 5,5—6 százalékkal nő, ezen belül a vegyiparé és a gépiparé a legdinamikusabban. A termelési szerkezet átalakításában is jelentős szerepet játszó kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból az 1978. évben csaknem 16 milliárd forint áll rendelkezésre, az előző évinél csaknem 10 százalékkal több. Az árarányok javítása, a . megváltozott piaci árakhoz való 1975 óta tartó közelítés folyamata szükségessé tette termelői árak (Folytatás a 2. oldalon.)
