Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
1977. november 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Kiállítás a szülővárosban Benedek Jenő csak akikor lépett önálló kiállítással a nyilvánosság elé, amikor úgy érezte, hogy képei hű áttekintést adnak munkássága egy-egy szakaszáról, amiikor törekvései méltó kifejezésére elég erősnek vélte felgyülemlett alkotásait. Sohasem szaladozott egyéni tárlatokért, kérésre is nehezen bólintott. Negyedik évtizedének a vége felé járt, amikor Petro- viics Elek, az Ernst Múzeumban megrendezte első nagyabb tárlatát. Azóta — ha viszonylag ritkán is — de sokfelé hirdettek Benedek Jenő-kiállítást. Végre Kecskeméten is. Végre, mondom, mert ezer szál köti ide, mert itt kezdődött pályafutása, mert világnézetét, emberi tartását itt alakította ki, mert itteni mesterei meghatározókká váltak] Az életkörülményei sürgetésére, tanulmányainak ösztönzésére gondolataiban és tetteiben szocialista lakatosmester tehetséges fiát a rokonérzők és a művészetkedvelők kis csoportja segítette át a főiskolai évek, a pályakezdés megpróbáltató nehézségein. A helyi sajtó figyelemmel kísérte életútját, beszámolt sikereiről, kapott városi ösztöndíjat is. 1937-ben három festmény megvásárlásával tette lehetővé a Mű• Pogány Ödön Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg a kiállítást. (Tóth Sándor felvétele.) pártoló Egyesület, hogy elindulhasson hosszabb külföldi tanul- mónyútjára. A Kossuth- és Munkácsy-díjas művész nyolcadik évtizedébe lépve jött el szülővárosába, hogy beszámoljon a megtett útról. Révész Imre hajdani tanítványa a Megyei Művelődési Központban gondosan megrendezett tárlaton felidézi a vidéken töltött éveket, a második .világháború előtti alkotó korszakát. Persze — mint ezít Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitójában is hangsúlyozta — á szakmai tapasztalatok birtokában érlel többem, letisztultab- ban, a festői eszközök fölényes ismeretében. A változó időkkel változott az emibér, töprengőbbé vált, árnyaltabban látja a világ jelenségeit, de talán ez a tárlat tanúsítja a legszemléletesebben, hogy mindvégig megőrizte ifjúsága tájait, a hivatás itt formálódott értelmezését. A december 6-ig megtekinthető kiállítást Balanyi Károly rendezte. / H. N. ■>> ?.f\ rjjüJTSvCiT vAFOUtut .uw.i.—^ Megkezdődött a nádaratás Megkezdődött a nádaratás az alföldi szikes tavak mentén. A Csong- rád megyei Ásotthalom és Mórahalom határában megindultak a kévekötő betakarító gépek, néhol pedig kézzel aratnak. A korai idénykezdést az tette lehetővé, hogy a köd lepergette a nád levélzetét. Számok, tanulságok BEMUTATÓ ÉS ÁRUSÍTÁS Daniella-siker a Divatcsarnokban Az őszi BNV látogatói, a Halasi Kötöttárugyár bemutatóját tetszéssel fogadták és mindjárt meg is kérdezték: „Mikor és hol árusítják majd a szép és divatos pulóvereiket?” A válasz: árusítással egybekötött termékbemutató a fővárosban. A vásáron is megcsodált modellek a MARKE- TEXPO Nagymező u. 20. szám alatti termében tekinthetők meg, ahol naponta divatbemutatókat is tartanak. A Divatcsarnokban pedig vásárolni is lehet, a külön erre a célra kijelölt Daniella divatsarokban. — Elégedettek a Daniella első, nyilvános bemutatkozásával? — kérdem Mohári Ferenc üzletvezetőt. — Még csalk pár napja kezdtük el az árusítást, de az eredmény biztató. Egyelőre az időjárás is közrejátszik a bevétel alakulásában. Az első nap rossz idő volt, így csak 22 ezer forint értékű áru kelt el, a másodikon pontosan a duplája, összesen 1500 pulóvert kaptunk Halasról és a vevők. 30 féle modell közül választhatnak. — Melyik a legkelendőbb? — Ami különleges és aránylag olcsó — közli az elárusítónő és mutatja is a divatsarok slágereit. A divatos, érdekes mintával díszített mellényt, a bebújós, vastag bordáskötésű pulóvert, a nyers- színű, vékonyan csíkozott flór bik fisblúzt. A vásárlók is csatlakoznak a beszélgetéshez. Dicsérik a szép kidolgozást, a kifogástalan minőséget, a tetszetős formákat. A Divatcsarnalk most csak kéthetes árusításra kötött megállapodást, de a sikeren felbuzdulva, máris tárgyalnak a gyárral az értékesítés rendszeresítéséről. Állandó Daniella divatsarok kialakítását tervezik, ahol kis szériákban a különleges mintadarabok is kaphatóak lennének. V. ZS. • Nem mindenki szereti a számokat. Van, aki azt tartja, hogy a számok nyelvén szólni száraz és unalmas dolog. Előfordul természetesen ilyen is, amikor a szárnak puszta felsorolása egyhangúvá válik, s éppen ellenkező hatást ért el, mint amire szánták. Jó lenne azonban hinni abban, hogy a megye háramnegyedéves fejlődését viszonylag nem nagy terjedelemben összegező, lapunk vasárnapi számában közreadott, statisztikai jelentést sókan böngészték végig érdeklődéssel. Annál is inkább, mert az esztendő nagyobbik feliét kitevő időszak gazdasági eredményeinek adatai már jeleznek valamit az egész év várható kilátásairól. Az óvatosság, természetesen, ilyenkor is kötelező, mégis örömmel fogadtuk a megye ipari fejlődéséről közölt számokat, a tíz- százalékos növekedést, az export- hányad jelentős bővülését, a szinte valamennyi iparágban tapasztalható lendületes előrelépést. A nem szakember számára is so- katmondóak azok az adatok, amelyek arra utalnak, hogy megyénk iparának — sok gonddal küzdő kivitelező építőipart is beleértve — termelési értékben kifejezett jelzőszámai meghaladják az országos növekedési ütemet. Ez megfelel a megyei pártértekezlet határozatában foglaltaknak, amely az ötödik ötéves tervben is — az elmaradás leküzdése érdekében — az országosnál gyorsabb ütemű ipari fejlődésit irányzott elő. • Mivel azt is tudjuk, hogy sok termelő ágazatban a megye iparában az eszközellátottság, a glépi felszerelés korszerűsége, s a termelékenységben is kifejeződő hatékonyság még az országos szintet nem éri el, joggal lehet következtetni arra, hogy azok a közös erőfeszítések hozták meg gyümölcsüket, amelyek már korábban is jellemzői voltak az itt folyó munkának. Nem szabad tagadni ugyanakkor, hogy például az élelmiszeripariban, de másutt is, csak jelentős túlórák árán, tehát az emberi erőfeszítések fokozásával sikerült elhárítani a munka rendkívüli torlódásával járó veszélyeket, a nyersanyag romlását és pusztulását, a megtermelt értékek veszendőbe menését. Kérdés, hogy mekkora gépi, technikai háttérrel és milyen előkészítő, félkész stb. kapacitással lehet és kell számolni a jövőben ahhoz, hogy például a nagyobb zöldségtermés feldolgozása folyamatosan mehessen végbe. Erre bizonyára — az idei tapasztalatokat is figyelembe véve — csak az arra illetékes szakemberek és szervek adhatják meg a választ Mindezt azért is érdemes less majd boncolgatni, mert az Idei esztendő egyébként is bővelkedett olyan próbára tevő fordulatokban — az időjárási tényezőket is beleértve —, amelyek arra utalnak, hogy az ország gazdálkodásában, s itt a mi megyénkben is egyre inkább a rugalmas, a körülményekhez gyorsan igazodó elemek és módszerek érvényesülése kerül előtérbe. Csakis ily módon lehet elérni a kitűzött célokat. Ide tartozik a megfelelő tartalékolás épp úgy, mint az oktalan, pazarló elhúzódások megszüntetése a beruházásoknál, az egyszerűbb, de megfelelő eljárások keresése, s nem utolsósorban a meglevő gépi eszközök jobb kiihasiználása. • Az is kiderült az esztendő során, hogy el nem hanyagolható tényezőt jelent a gazdálkodásban — például a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben — az úgynevezett járulékos beruházások, tároló- és hűtőterek megléte, a szállító- és ' csomagolóeszközök biztonságos mennyiségben való tárolása, azonnali mozgathatósága. Pontos és felelősséget sem elhárítható szerződésekkel kellene azt is rendezni végre, meddig terjed és pontosan mire vonatkozik az áru útjában a termelő és a felvásárló ténykedése. (Válogatás, csomagolás stb.) Hogy ne maradjon egy szem használható termés sem a földeken, s ne kerüljön beszán- tásra zöldségféle a minőségi viták miatt. Ezek a tanulságok részben a statisztikai számokból is kikövetkeztethetők, legtöbbjük azonban rejtve marad az ember előtt, ha csupán az adatokat nézzük. Mint ahogy nem látszanak az átlagok mögött azok a különbségek sem, amelyek ma még léteznék az egyes gazdaságok, üzemek termelési eredményeiben, bár nagyjából azonosak a körülményeik. A nagy számok elfedhetik, ha nem tekintünk mélyebbre, az emberek szociális helyzetében, életmódjában meglevő különbségeket, határeseteket, szélsőségeket is. • De mégis — megyei és országos szinten — biztatóak, megnyugtatóak ezek a számok. Jelzik, hogy jó irányban megyünk, s bár sok a próbatétel és leküzdendő akadály, az ország, a megye dolgozó társadalma becsületes helytállással veszi kd részét a munkából. S ha az esztendő még hátralevő részében sem csökken ez a lendület, az éves zárszámadás elé is bizakodva nézhetünk. T. P. • Az egyik legkapósabb modell. A vevők véleménye szerint: „Igaz, hogy sokba kerül, de legalább megéri az árát.. (Fényképezte: Kiss Zoltán.) • Nagy látogatottságnak örvend a Daniella divatsarok. Emlékhangverseny Dohnányi Ernő, világhírű magyar zongoraművész, korunk egyik legegyetemesebb muzsikusa, 1877-ben Pozsonyban született. A minősítés Tóth Aladártól való. Eljött az ideje, hogy — nem feledve sajnálatos emberi gyön- geségeit, botlásait — helyet kapjanak művei a hazai koncertéletben. Váltsa föl az elhallgatást, a semmire se jó negligálást tárgyilagos elemzés. Nincs okunk arra, hogy teljesen megtagadjuk az Egyesült Államokban 1960 elején elhunyt zeneszerzőt, kamara játékost, karmestert. (Ha fiatalabb, talán módja lett volna bizonyítani, hogy pillanatnyi zavarodottsága, tapasztalatlansága sodorta nehezen magyarázható helyzeteikbe.) Helyeselhető, hogy a Megyei Művelődési Központ ma este 6 órai kezdettel emlékműsort rendez munkásságának fölidézésére. A 'közreműködők. Maczelka Noémi, Nagy Márta, Solymosi Mária, Szűcs Ferenc, valamennyien a Zeneakadémia növendékei, öt alkotását tolmácsolják és elhangzik a számára oly kedves Beethoven: A-dúr szonáta is. A koncert alkalmat ad Kecskeméthez fűződő kapcsolatainak feltárására. 1928-ban koncertezett elősizör Bács-Kiskun mostani székhelyén. Hetekkel előbb tudatták az újságok a nagy eseményt, méltatták a magyar zenei élet „fejedelmét”. (Kodályt csak két év múltán hívták meg Kecskemétre.) M. Bodon Pál, a Városi Zeneiskola akkori igazgatója, nagyon tisztelte Dohnárjyit, a hangverseny elsősorban az ő kezdeményezésére jött létre. Az érdeklődés felkeltésére, a befogadás jobb körülményeinek megteremtésére több cikket írtak róla. „Dohnányi világmárka. Művészetének titka: a költői tisztánlátás. Tóth Aladár meghatározása szerint minden előadóművésznél teljesebben hozza napvilágra a mű költői lényegét... Muzsikálását a színek ideális harmóniája jellemzi.” Az Üjkollégium dísztermében tartott koncert közönsége lelkesen ünnepelte a népszerű műsorral bemutatkozó művészt. A zeneiskola hangversenyein kialakult szokás szerint az első részben klasszikusokat játszott, a másodikban saját alkotásait tolmácsolta. Talán a Ruralia Hun- garica aratta a legnagyobb sikert. Tudomásom szerint csak tíz évvel később látogatott el ismét Kecskemétre. Most már sokkal kevesebbet írtak róla, elmaradtak a hivatalos külsőségek, látványosságok. Nyilvánvalóvá vált, hjogy Dohnányi művészete nem szorul ilyen mankókra, az igényes muzsikakedvelők akkor sem nagy csoportja így is megtöltötte a termet, noha elég borsos belépődíjakat állapítottak meg. Joós Ferenc kritikája szerint „Az élő zenekarrá vált zongora sziéles Skálájának minden szépségét megcsillogtatta” Nemcsak az írott betű emlékeztet erre a koncertre: akik ott lehettek, nagy élményeik közé sorolják. így emlékszik a zenetanár és így az a hajdani szegény kisdiák, aki műsorlapok osztogatásáért jutott ingyen belépőhöz. Ezt a Dohnányit idézik ma este. —i —r A lakáshelyzet javítása napjainkban is jelentős társadalmi és szociálpolitikai feladat. A lakásállomány mennyiségi és minőségi alakításában — az építkezéseik mellett — szerepe van a különféle ok miatt bekövetkező lakásmegszűnéséknek is. A megyében az elmúlt öt esztendő alatt 23,5 ezer új lakás épült, amelynek egyötöde (közel 4900) a lebontott, régi lakások pótlását szolgálta. Az 1972—'1976 közöitti időszakban Bács-Kiskun megye az országos szervezésű építésekből és megszüntetésekből egyaránt 5,2 százalékkal részesedett. Ugyaniakkor az évi átlagos lakásépítés alapján a hatodik, a megszűnések alapján pedig a hetedik volt a megyék sorában Az alföldi megyék lakásállománya lényegesen rosz- szabto minőségű, mint az ország egyéb területein. Ez a .tény indokolja az átlagosnál magasabb megszűnési arányt, valamint art, hogy a lakásfelszámol ások döntő (43 százalék fölötti) része a hét alföldi megyében történt. A legfőbb ok: az avulás Bács-Kiskunban a lakásmegszűnések aránya a vizsgált időszakban az országos átlaghoz hasonló volt: minden 100 új építésre 21 régi lakás lebontása jutott. Ez az arány azonban évenként jelentősen ingadozott. Ismeretes, hogy a megye sajátos településszerkezetéből adódóan a lakásállomány tekintélyes hányada külterületen található. Néhány évvel ezelőtt még igen sok volt közülük az elhagyott, romos épület. A lakáshelyzet reálisabb megítélése érdekében a megyei .tanács elrendelte az üresen álló, romos tanyák törlését a lakásnyilvántartásból. Ennek hatása még 1972—1973-han is jelentkezett: 1972-ben ezer, a következő évben pedig 1500 fölé emelkedett a megszüntetett lakások száma. Ezekben az években az építéseknek mindössze háromnegyede, illetve 64 százaléka járult a lakásállomány gyarapításához. A későbbi években már jóval kedvezőbb volit az arány. Bács-Kiskun megyében a la- kásmegszűinés alapvető oka az avulás. 1972 óta az összes megszűnés négyötöde elöregedett, egészségtelen, korszerűtlen épületek bontásából adódott. Országos átlagban jóval kevesebb volt ez az arány. Kismértékű a településrendezés és az egyéb ok (például lakásmegosztás, elemi kár, belvíz stb.) miatti szanálás. Ez utóbbiak — főképpen a településrendezés — országosan sokkal nagyobb arányú bontással jártak. A megyében a településrendezési okból végzett kedvező szanálási arány elsősorban a települések nagy kiterjedésével, laza beépítettségével magyarázható. Az új építkezések a községekben alig igényelnek kisajátítást, a városokban pedig többnyire a már korábbi években megkezA 5 elmíilit öt év 4869 lakás- megszűnése megközelítőleg 4600 épület bontását jelentette. A szanált lakások döntő része tehát kisebb méretű, általában egy- egy család tulajdonát képező házakban volt. A városokban — ahol az állami tulajdonú épületek kisajátítása is nagyobb mértékű — valamivel magasabb a lebontott házak átlagos száma. A megyeszékhelyen pedig minden 100 lakóházra 152 lakás felszámolása jutott. A megszüntetett lakások átlagos alapterülete 48—55 négyzet- méter között ingadozott. Az ugyanezen időszakban épített új lakások alapterülete minden évben meghaladta a 60 négyzetmétert, ami a lakásállomány mérsékelten növekvő méreteire utal. A megszűnések 64 százaléka egyszobás, közel egyharmada 2 szobás, és alig néhány százaléka három vagy több szobás lakást érintett. A felszámolt lakások rossz mádett, előkészített lakótelepeken folynak lakásépítések. A lakásmegszűnési arány (a száz új lakásra jutó megszüntetés) a községekben — a kecskeméti járás kivételével — jóval magasabb, mint a városokban. Ez egyrészt a kisebb volumenű építkezés, másrészt a már említett elöregedett, rossz minőségű tanyák fokozottabb felszámolásának következménye. Különösképpen érvényes ez a közismerten „tanyás” kiskunhalasi járásra, ahol az 1972—1976 közötti időszakban minden 100 új lakásra 96 avulás miatti bontás jutott. Az ugyancsak sok (több mint 18 ezer) külterületi lakóépülettel rendelkező kecskeméti járásban ezzel szemben az építkezések 9 százalékát sem érte el az avulás miatti szanálás. Ennek oka a kedvezőbb területi elhelyezkedés, a megyeszékhely pozitív hatása a körülötte levő tanyavilágra, a fejlesztésre kijelölt külterület viszonylag nagyobb részaránya. nőségét jelzi alacsony felszereit- ségi szintjük is. A villanyvilágítás ma már természetesnek számító, alapvető közműellátás. Ennek ellenére a megszűnt lakások közül alig több mint 2800-ban volt elektromos áram. Gázvezetékkel csupán 17 bajai lakás rendelkezett. Ugyancsak kevés (minden 100 közül 7) régi lakás volt víz-, illetve csatornahálózatba kapcsolva. A fürdőszobás lebontott lakások száma mindösz- sze 220, az öt év alatti összes megszűnés öt százaléka. A kisajátítás és hatása A megfigyelt időszakban a la- kásmegszűnések nagy többsége személyi tulajdonú épületet érintett. Éppen ezért a szanálásokat legtöbbször kisajátítás előzte meg. A kisajátításról az elmúlt évben jelent meg az új törvény- erejű rendelet, amelynek feladata: közérdekű célokra, kisajátítás útján lehetővé tenni nem állami tulajdonban levő ingatlanok megszerzését az állam részére. A rendeletben szerepel, hogy „a tulajdonos ingatlanáért kapjon megfelelő kártalanítást, de a kisajátítás ne adjon lehetőséget munka nélküli jövedelemszerzésre.” A helyi tanácsok feladata annak eldöntése, hogy a kisajátítás valóban közérdekű célt szolgál-e (például közlekedés, kereskedelmi, szociális-kulturális és egyéb létesítmény elhelyezése, város- és községrendezés stb.). Lakásépítési területek biztosítása miatt viszonylag kevés régi lákás megszüntetése szükséges, aminek elsődleges oka a lakótelepek helyének kedvező kiválasztása. A megyében 1976 végén mind a 6 városban, összesen 14 lakótelepen folyt jelentős lakásépítés. Az eredeti beruházási program szerint megközelítően 82 millió forintot irányozták elő szanálásra. A fenti összeg 87 százalékát magánlakás-tulajdonosok kártalanítására fordították. A rendelkezésre álló összegből egy-egy lakásra átlagosan 198 ezer forint kártalanítási összeg jutott, amely azonban esetenként — a szakértői vélemények alapján — jelentősen módosulhat. Bács-Kiskun megye V. ötéves tervidőszaki előirányzata a korábbiaknál nagyobb mértékű szanálást tartalmaz. A terv szerint 1980 végéig több mint 9800 régi lakást szüntetnek meg, ami — az új építéseket figyelembe véve — közel 40 százalékos szanálási arányt jelent. A tervidőszak első évében a fenti keretnek nem egészen 9 százalékát használták fel. Ez évben a megyeszékhely központjában fokozódott a kisajátítás részben lakásépítés, részben kereskedelmi létesítmények területének előkészítése céljából. A szanálási területek további ki- terjesztése azonban már megfontolandó, mert nehezítheti a városrendezési munkát, feleslegesen szétaprózhatja az anyagi és építési lehetőségeket. Ágó Erzsébet a KSH közgazdásza Milyen lakásokat szüntettek meg? I Megszüntetett lakások, építések
