Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
4 • PETŐFI N£PE • 1977. november 15. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Gépkocsigyártás és közúti szállítás a KGST országokban Hat évvel ezelőtt Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Románná, Magyarország és a Szovjetunió szerződést írtak alá a gépkocsigyártás szakosításáról és kooperációjáról. Ezt követően születtek hasonló kéitaldalfú megállapodások is a Szovjetunió és Csehszlovákia, Lengyelország, valamint Magyar- ország között. Ezek az országok különböző alkatrészekért cserébe Zsiguli gépkocsikat kapnak. Hazánk és Lengyelország egyes tehergépkocsik és a Fiat 128p gyártásában működik együtt. Bulgária és Csehszlovákia közösen készíti a Skoda-Madara teherautókat Az együttműködés következtében a tagországokban, a kölcsönös érdekeket és a lehetőségeket figyelembe véve kibontakozik a gépkocsigyártás nemzetközi szakosodása. A munkamegosztás nemcsak az adott iparág munkatermelékenységét termelési hatékonyságát növeli, hanem. az egész gazdaság fejlődését is. A hetvenes évek első felében a KGST-országok gépkocsigyártása 723 ezerről csaknem 2 millió 900 ezer egységre növekedett Közben megfelelő bázis alakult ki az országok közötti áru- és személyszállítás fejlesztésére. Kétszeresére nőtt a nemzetközi útvonalak száma, s jelenleg már meghaladja a hatvanat. A tagországok szállítási együttműködési programjával összhangban egyre nagyobb jelentősége van atunak, hogy mindenütt rekonstruálják a nemzetközi autó utakat és újakat építenek, összesen 39 ilyen útvonal komplex fejlesztésére kerül sor, ezeknek együttes hosszúsága 24 ezer kilométer. Ezekkel együtt különböző járulékos beruházások formájában az utas- és áruforgalmat 'kiszolgáló létesítmények is elkészülnek. A KGST múlt évi, harmincadik ülésszakán elhatározott hosz- szútávú együtímüködósd célprogramok közül kettő is közvetlenül összefügg a közúti szállítással. A gépipari együttműködési program lehetővé teszi a legkorszerűbb technológiák bevezetését, a késztermék és alkatrészgyártás szakosításának gyorsított fejlesztését, valamint más intézkedéseket, amelyek kedvező hatással lesznek a gépkocsigyártás fejlődésére. -A KGST-országok szállítási együttműködésének bővítésére vonatkozó program azt a célt szolgálja, hogy a tagországok valamennyi szállítási igényét a jövőben gyorsan és zavartalanul oldják meg. Ésszerűen fejlesztik a nemzeti és nemzetközi szállítási rendszereket, korszerűsítik a járműveket. (APN—MTI) A könnyűipar fejlesztése Fiatalok a közéletben — Jó KISZ-esek — mondja tömören a megyei főügyészségen dolgozó ifjúkommunistákat jellemezve Érsek György városi KISZ- titkár. — Hetvenháromban alakították meg az alapszervezetüket, s rá egy évre, 1974-ben már megkapták a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét. Ennyi előtájékozódás után beszélgettem dr. Mészáros Ilonával, a megyei főügyészség KISZ-alapszervezetének titkárával. — Hetvaruhámmban határoztuk el, hogy KISZ- alapszervezeteit alakítunk — magyarázta. — Erre több okból Is „szükségünk” volt, egyebek között az, hogy ekkor már működött a városi KISZ jog- proptagamdabizottságla, aminek közülünk is voltak tagjai. De végül is ez a formai oldal. A lényeg az, megpróbáltunk alapsztervezeti keretet adni közösségi munkánknak, akciótoknak. — Minden azt mujtatja-blzonyítja: sikerrel. — Ezt nem én döntöm el... Vlannak persze gondjaitok is. — Például? — A jogpropaganda. Annak Idején a titkári értekezleteken felhívtuk a figyelmeit: bárhová szívesen elmegyünk előadást tartani. — Sokan jelentkeztek? — Igen, de aztán késtek és késnek a meghívások. Szóval, a helyzet nem valami rózsás. Tavasz- szal a nőpolitikái határozatról, speciális munkajogi kérdésekről beszéltünk érettségi előtt álló diákoknak. Több száz beszámolót, ismertetőt tartottunk az Ifjúsági törvényről. De még mindig az a helyzet, hogy ha előadásra hívnak bennünket, elsősorban erről a jogszabályról szeretnének hallani, mintha csakis ez az egy törvény létezne. — Ebből könnyen levonható az a következtetés, hogy a fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire fontos az alapvető dolgok ismerete. — Körülbelül így van — bólint a KISZ-tiitikár. — Mindenesetre a lehetőségeket jobban ki kellene használni. Ez nemcsak nekünk fontos, és nem is azért, hogy év végén beszámolhassunk: ennyi és ennyi előadást tartottunk, hanem azért, mert az alapok ismerete nélkülözhetetlen. — A KISZ-alapszervezet — sajátos helyzetéből adódóan — elsősorban úgymond „kifelé irányuló” mozgalmi munkát végez. De azért bizonyára saját mága számára is szervezett már rendezvényt. — Elsősorban azokról a kérdésekről, amik mind- annyiunkat — beleértve a nem KISZ-tagokat is — • Dr. Mészáros Ilona. érdekelnek. Dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első tálkára Kecskemét ötödik ötéves tervéről tájékozttatott bennünket. Ekkor a bírósági KISZ- esek is vendégeink voltak, az ügyészség dolgozóival együtt. A bank közgazdásza a valutaválság összefüggéseit világította meg, dr. Virágh Elemér, a Műszaki Egyetem kísérleti atomkutatójának fizikusa az atomerőművek békés felhasználósának módjairól tartott előadást, őt később munkahelyén is felkerestük. — Gondolom, az érdekvédelem nem okoz különösebb gondot... — Az idén már a második ifjúsági parlamentet tartottuk, s azt a határozatot hoztuk, hogy ifjúsági alapot kell létesíteni. Ez megtörtént. A fogalmazók részére letelepedési segélyt javasolhatunk; s megkérdezik az alapszervezetet afkkor is, ha például lakásigény elbírálása kerül napirendre, vagy a továbbképzési terv. Nincs okunk panaszra. — A sajátos helyzetű KISZ-alapszervezet — ismét Érsek Gyöngyé a szó —, példás közéleti tevékenységet fejt ki. A politikai képzési bizottságunknak négyen tagjai, többen más vállalat KISZ- alapszervezetének instruktorai. Az ő munkájuk eredménye is, hogy a városi KISZ-élet egyre tudatosabb, poditikusalbb. B. J. • A KGST keretében jelentős szerepet vállal az NDK. Képünkön az NDK-ban gyártott mezőgazda- sági gépek láthatók, amelyekből nagy mennyiséget szállít a szocialista országokba. A KGST-országok könnyűipara több mint nyolcmillió embert foglalkoztat, az összes dolgozóknak csaknem 20 százalékát. Az iparág fejlődését a szocialista országokban az utóbbi években az jellemzi, hogy jelentősen nőtt a termelés, a foglalkoztatottaik létszáma azonban valamelyest csökkent. Elsősorban a géppark korszerűsítésének, a termelés fokozódó automatizálásálnak eredménye a termelékenység rohamos növekedése. Különösen a textiliparban bontakozott ki ez a fejlődés, miután ezt az ágazatot az előző tervidőszakban valamennyi tagországban a korábbinál érőteljesebben fejlesztették. A jelenlegi tervidőszakban folytatódik a köny- nyűipar korszerűsítése. Az ágazat szerepét kiemeli, hogy a tagországokban a kiskereskedelmi forgalomnak csaknem felét, az egymás közti árucserének pedig egyhanmadát innen kikerülő termékek alkotják. Az utóbbi éviekben leggyorsabban a gyapjúszövetek, ruházati cikkek és fehérneműk külkereskedelmi forgalma nőtt. A távlati tervek szerint 1985-ig újból megkétszereződik a KGST- országok könnyűipari termékcseréje. (APN—MTI) Kristályok a „krisztall”-ból Av. elektronika viharos fejlődése egyre több félvezető anyagot kíván. A szovjet kutatók elkészítették a Krisztáit—206 berendezést, amely olvasztással és hűtéssel szilícium egy-kristályokat dilit elő. A kristály egy kemencében létrehozott vákuumban, vagy gázközegben „hízik". A hőfejlesz- tü egy helyben marad, a kristály mozog körülötte, s közben egy különleges induktor megfelelő körülményeket teremt az egykristály hűtéséhez. A Krisztall— 206-os készülékkel 80 milliméter átmérőjű és 0,6 méter hosszú kristályok is előállíthatók. (BUDAPRESS—APN) FEJLESZTIK A BAROMFITENYÉSZTÉST, -FELDOLGOZÁST Nagyobb termékválaszték, jobb minőség öt megyében Az utóbi években számos országban megnőtt a kereslet a könnyen emészthető, állati eredetű fehérjék iránt. Világszerte változnak a táplálkozási szokások. Ebben hazánk sem kivétel, hiszen tavaly már személyenként 16 kiló baromfihús és 270 darab tojás volt az átlagos fogyasztás. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete ezért sorolta Magyarországot a világ legnagyobb baromfihús fogyasztói közé A terv szerint hazánkban 1980- ig várhatóan tovább emelkedik mindkét, magias tápértékű élelmiszer iránti kereslet, amelyet a baromfitenyésztés korszerűsítése, az ágazat hozamának növelése alapozhat meg. Ezt a követelményt az V. ötéves tervtörvény így fogalmazza meg: a vágóbaromfi- és a tojástermelést elsődlegesen a növekvő hazai igények kielégítésére, és a gazdaságos kivitel mértékéig kell fejleszteni. A vágóbaromfii 14,3, a tojás 11,4 százalékos termelésnövelése válik szükségessé. A negyedik ötéves tervhez viszonyítva 1980- ig a vágbtfibaromfi-export előreláthatólag 15 százalékkal emelkedik. Mindez a mezőgazdasági és a fieldolgozó üzemek összefogásával, a szellemi és az anyagi erőforrások összehangolásával valósítható meg. Ez a szándék vezérelte a Magyar Nemzeti' Bank Bács-Kiskun megyei Igazgatóságát is, amikor az ágazat fejlesztésében érdekelt mezőgazdasági és ipari üzemek, mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szervek vezetőivel együtt közösen megvitatta a teendőket. Az V. ötéves tervben megoldásra váró feladat igen jelentős. Az idén és a következő két esztendőben az eddigieken felül meg 2,4 millió baromfi elhelyezésére alkalmas telepet kell építeni a szövetkezetekben. Bács- Kiskun megye állami gazdaságai 1975-ben az üzemi baromfi- telepeiket felszámolták, azóta a vágóbaromfi 78—80 százalékát a mezőgazdasági szövetkezetek tenyésztik, és a pecsenyec-sirke 61 százalékát korszerű technológiával működő, szakosított telepeken nevelik fel. A háztáji és kisgazdaságok baramfitartása is jelentős, az onnan származó tyúkfélékre, víziszárnyasokra a jövőben is számít a baromfiipar. A baromfitenyésztő közös gazdaságok adottságai, termelési körülményei elég eltérőek, mégis a termelés gyors ütemű emelkedésére lehet számítani. A tompái Szabadság Tsz az idén teljesen új ágazatként kezdett hozzá a baromfitartáshoz, és a szövetkezet szakmunkásad saját kivitelezésben készítették el a korszerű épületet. A kunfehértói Előre Termelőszövetkezet 20 milliós beruházással 12 épületből álló. szakosított baromfitelepet létesített terménytárolóval együtt. A császártöltés! Kossuth Tsz-ben az idén újabb épületekkel egészítik ki a baromfitenyésztő majort, amelyben jövőre 1100 tonna, 1979-ben pedig 2200 tonna pecsenyecsirkót nevelnek fel • A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárában meggyorsítja a munkát a képen látható automata mérőberendezés, amelyet a korszerűsítés során szereltek fel. közfogyasztásra. A kivitelező ebben a gazdaságban is a szövetkezeti épftőbrigád. Anyagi érdekeltségük olyan szervezett munkára serkenti a. brigádokat, hogy a létesítmények tervezett határidejű üzembe helyezésére szinte valamennyi közös gazdaságban számítani lehet. A feldolgozóipart nem éri készületlenül Bács-Kiskun megye baromfitenyésztésének fejlesztése. Kecskeméten 25 milliós beruházással korszerűsítették a gyártást, Kiskunhalason pedig átépítik szinte az egész üzemet. Ez a gyár teljesítőképességét fokozza. A korszerű szakosított telepeken nevelt vágóbaromfi a szigorú követelményeknek Is megfelel. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat öt megyére kiterjedő működési körzetében a jövőben a termék választék bővítésére, az áru minőségének további javítására számíthat a fogyasztóközönség. A baromfliátvétel korszerűsítése az elmúlt években megkezdődött. A mezőgazdasági szövetkezetekben azonban igen sók gondot okoz a belső rakodás, a szállítás előkészítése. Ennek köny- nyítésére kísérletképpen Har. tán konvejorpályát állítanak fel a feldolgozóipar közreműködésével. Ha a szerkezet beválik, másutt is alkalmazható, és kevesebb fáradsággal, veszteséggel jár több százezer mázsa élőbaromfi összegyűjtése és továbbítása Kecskemétre, Kiskunhalasra. K. A. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Parketta a nyaralóba A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet építőipari részlegének volt főágazatvezetője Ányos Aladár (Budapest, XI. kér. Bánífai utca 9/a.), építésvezetője* Töreki ~ Vince Miklós' (Kecskemét, Szolnoki út 2-), felmérő technikusa Túri Bálint (Kecskemét, Gubányl utca 20.), művezetőként pedig Szénási László (Kecskemét, Huszár utca 3.), dolgozott a szövetkezet említett részlegénél. Az elmúlt év júliusában, amikor az építőipari részleg dolgozói a kecskeméti Szelieifaluban óvodát építettek, Ányos „felszólította” Töreki Vince Miklóst, hogy a szükségesnél nyolc köteg parkettával többet rendeljen. Töreki ezt minden ellenvetés nélkül meg is tette és augusztus 4-én a jakabszállásl Népfront Termelőszövetkezet teherautójával a nyolc köteg parkettát elindították Tihany felé. A rakodásnál Szénási László volt jelen, a szállításról menetlevelet állított ki és átadta a gépkocsivezetőnek. Az autóval Túri Bálint utazott, mint kisérő és ő adta át a szállítmányt Ányos rokonának, Bán- kuty Szilárdnak, a tihanyi nyaraló tulajdonosának. Bánkuty nem tudta, hogy a parketta bűncselekményből származik, kifizette érte a rokon által megszabott árat: 4500 forintot. Ezt az összeget aztán Ányos és Töreki megosztották egymás között. A parketta tényleges értéke közel 13 5C0 forint volt. Még az volt hátra ebből az ügyletből, hogy eltüntessék a parketta nyomait az adminisztrációban is. Ez úgy történt, hogy Ányos felhívására Szénási László egy bizonylatot állított ki arról, hogy az eltulajdonított parkettát a Kossuth Tsz kölcsönadta a jakabszéllási Népfront Szakszövetkezetnek. Ugyanakkor a szállítólevél hátuljára Ányos ráírta, hogy a kölcsönadott parkettát a szakszövetkezet hiánytalanul visszaadta. Megkérték ezután Túri Bálintot, hogy a szállítólevelet Jaikabszálláson írassa alá és pecsételtesse le. Az „okmányt” a szakszövetkezetben le is pecsételték, az aláírásra csak azért nem került sor, mert ebben a rendőri eljárás megakadályozta Stet. Úgy látszik Ányos és Töreki jól megértették egymást, ha szerzésről volt szó. Két alkalommal is vetitek fel pénzt a Kossuth Termelőszövetkezettől utólagos elszámolásra, építkezési feladatok megoldására. Ebből a pénzből aztán Töreki saját háza építéséhez 3500 darab nagy szilárdságú téglát vásárolt a kecskeméti TÜZÉP-telepen. Az ott kapott számlát — több mint tízezer forintról van szó — a tsz felé elszámolták. A közös gazdaság ügyvitele azonban „csavart egyet” az akción: alvállalkozóként ebben az időben (1976 elején) a Kossuth Tsz a lajosmizsei tanyacsárdát építette, s a munka befejezésekor a generálkivitelező felé. a Helvéciái Állami Gazdaság felé elszámolta a már említett 3500 tégla árált is. Csakhogy az állami gazdaságban ezt észrevették, hiszen a gazdaság maga szállított téglát az építkezéshez. Mindezeken túl Ányos Aladár az elmúlt esztendő elején három alkalommal összesen 1800 forintot utalt ki Kovács Attilának, aki akkor a Győri Kisfaludy Színház alkalmazottja volt. Mondanunk siem kell, hogy Kovács soha semmit nem dolgozott a Kossuth Termelőszövetkezetben, vagy a tsz által más helyeken végzett építési munkálatoknál. A kifizetés úgy történt, hogy Kovács „meghatalmazást” írt alá arról, hogy a neki járó alkalmi munkabért helyette Ányos felvegye. Menjünk azonban tovább. Töreki Vince Miklós úgy gondolta, hogy épülő házához több mindent beszerezhet a szövetkezet pénzéből. Amikoar a múlt esztendő elején a kecskeméti Népfront Lakásépítő Szövetkezetnél dolgozott a tsz építőipari részlege, Töreki különféle fürdőszoba-berendezéséket vásárolt a szövetkezet részére a TÜZÉP szegedi mintaboltjában. Itt a boltvezető — az ügy hatodrendű vádlottja — Lakatos Zoltán Géza (Szeged, Felsőváros 118/1.) volt, aki Töreki kérésére meghamisította a vásárlásnál kiállított számlát olyan módon, hogy egyes árucikkek árúit kevesebbnek tüntette fel, s így 5160 forint „árrést” számolt ki. Ezért a pénzért Töreki a boltvezető tudtával saját részére fürdőszoba-berendezéséket vásárolt. Az embernek egy pillanatra megáll az esze: a boltvezető minden további nélkül hajlandó volt a csalásm, a magánokirat meghamisítására egy olyan ember kérésére, akit alig ismert. Ugyanakkor Töreki metószsége sem mindennapi, mert ilyet kérni egy boltvezetőtől nem éppen veszélytelen. A Kecskeméti Járásbíróság a közelmúltban, hozott ítéletével Ányos Aladárt egy év két hónapi börtönnel sújtotta, egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és ötezer forint pénzbüntetésre ítélte. Töreki Vince Miklós egy év börtönt kapott, további egy évre eltiltották a közügyektől és 10 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A már büntetett előéletű Túri Bálint három hónapi börtönt kapott, a további három vádlottat pedig 2, 5 és 8 ezer forint közötti pénzbüntetés megfizetésére ítélte a bíróság. Ugyanakkor Ányost és Törekit kötelezte az általuk okozott kár megtérítésére is. Az ítélet még nem jogerős. G. S. • * f • Készülnek a népszerű kisautók a lengyelországi Blelsko-Bialában. Mezőgazdasági gépek az NDK-ból
