Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

KISKUNFÉLEGYHÁZÁN TARTOTTÁK A MEGYEI MEGNYITÓT Megkezdődtek a téli politikai könyvnapok Több mint másfél évtized télt ©1 azóta, hogy hazánkban első al­kalommal rendezték meg orszá­gosan a téli politikai könyvnapo­kat. Kezdettől fogva az volt a cél, hogy a falusi-piaraszti lakos­ság a szabad idő szempontjából kedvezőbb téli hónapok idején közelebbi (kapcsolatba kerüljön a politikai, a párt irodai ómmal. Az elmúlt években azokban a községekben —• Solton, Szabad- szálláson, Jánoshalmán, Bácsal­máson és Soltvadkerten stb. — rendezték meg az ünnepélyes megyei megnyitót, ahol a terjesz­tésben az átlagosnál nagyobb eredményt tudtak felmutatni. Megyénkben első alkalommal tegnap szervezték meg városban a megyei megnyitót, Kiskunfél­egyházán. Délután három óraikor a vá­rosi pártbizottság székházéban tetszetős kiállítás fogadta a lá­togatóikat. Ezen azok a régebbi és legújabban megjelent művek láthatók, amelyek a politikai kérdéseik iránt érdeklődő embe­rek figyelmére érdemesek, ősz. szesen húsánál több olyan kötet szerepel a tárlaton, amely a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójára, illet­ve a téli palitikai könyvnapokra látott napvilágot. A pártszékház dísztermében úttörők köszöntöt­ték kedves énekléssel a termet zsúfolásig megtöltő vendégeket, majd Sztanojev András, a kis­kunfélegyházi városi pártbizott­ság első titkára üdvözölte a meg­jelenteket — köztük Katanics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát —, s átadta a szót Ko­vács Bélának, az MSZMP KB alosztályvezetőjének. Az előadó azzal kezdte beszé­dét, hogy mostanra igazi ha­gyománnyá lett hazánkban a novemberben kezdődő téli poli­tikai könyvnapok megrendezése. Jó alkalmakat nyújtanak a ren­dezvénysorozatok arra — mon­dotta —, hogy a legújabb poli­tikai és ideológiai kiadványokat széles körben megismertessük. Ilyen alkalmaikkor mindig öröm­mel köszöntjük a politikai iroda­lom lelkes, önzetlen terjesztőit, akik fontos pártmegbízatásnak tesznek eleget. Kiemelte annak n fontosságát, hogy a kommunis­ták szüntelenül növeljék politi­kai műveltségüket, erősítsék marxista—leninista felkészült­ségüket, A meghitt hangulatú ün­nepség végén Makács István, a Kossuth Könyvkiadó főosztályve­zetője kitüntetéseiket és elismerő oklevelet adott át a politikai mű­• Kovács Béla mondott megnyitóbeszédet. XXXII. évf. 266. szám Árai 90 fillér 1977. november 12. szombat Az Országos Béketanács Elnökségének tiltakozása Az Országos Béketanács El­nöksége tiltakozást adott ki az izraeli hadsereg újiaibb fegyveres agressziója ellen Emlékezteit ar­ra, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kor­mányé közös nyilatkozatban jut­tatta kifejezésre készségét a genfi békekonferencia felújítására. Szá­mos tény,1, többek között a leg­utóbbi fegyveres agresszió is bi­zonyítja, hogy az izraeli vezetés a válság tartósítására, a palesz­tin eXLemáldási mozgalom felszá­molására, a genfi konferencia meghiúsítására törekszik, báto­rítja a Közel-Kelet többi reak­ciós, hidegháborús erőit. Az Országos Béketamács El­nöksége — csatlakozva a nem­zetközi közvélemény aggodalmá­hoz és felháborodásához, a Béke Világtanács nyilatkozatához — elítéli az izraeli kormány agresz- szív, világbékét veszélyeztető po­litikáját, a DéL-Lábanon ellen in­tézett barbár fegyveres támadást. Követeljük, hogy az izraeli csapatokat vonják ki valamennyi megszállt arab területről, bizto­sítsák a palesztin arab nép tör­vényes jogait, az önálló palesztin nemzeti állaim létesítését szava­tolják minden közel-keleti or­szág függetlenségét, biztonságát. Az Országos Béketanács Elnök­sége együttérzését és szolidaritá­sait fejezi ki a térség népeinek szabadságáért, függetlensiégéórt, az izraeli agresszió következmé­nyének felszámolásáért küzdő anaib népekkel, a palesztin arab néppel. (MTI) Losonczi Pál tárgyalásai Jósé Lopez Portillo elnökkel Államfőnket az Azték Sas szalagrendjével tüntették ki Tiszteletadás a Mexikó függet­lenségéért életüket áldozott hő­söknek, tisztelgés az 1810-es füg­getlenségi háború emlékműve előtt — így kezdődött Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnö­kének csütörtöki programja Me­xikóvárosban. A magyar államfő elhelyezte koszorúját, a tisztelet- adás tényét bejegyezték a jeles látogatók könyviébe, a bejegyzést Losonczi Pál kézjegyével látta el. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke Mexikó régmúltjával is­merkedett: vendéglátói társaságá­ban felkereste a Nemzeti Antro­pológiai Múzeumot. Ezután a Palado Nacional-ban Losonczi Pált Jósé Lopez Por­tillo elnök fogadta és rövid esz­mecseréjük után megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Portillo el­nökhöz csatlakozott Santiago Roed Garcia külügyminiszter és Francisco Merino Rafoago föld­művelési miniszter. A Losonczi Pál vezette magyar tárgyaló de­legáció tagja volt Bíró József külkereskadetaii miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkár és Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes. Az eszmecsere tartalmáról Nagy János külügyminiszter-helyettes a következőket mondta az MTI tudósítójának: a kát elnök elsősor­ban a kétoldalú kapcsolatokat te­kintette át és azokról elégedetten nyilatkoztak. Hangsúlyozták: bár a két ország hivatalos kapcsolatai viszonylag újkeletűek a két nép barátsága sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. Az együttműködés az elmúlt években minden tekin­tetben eredményesen fejlődött, elmélyítésére újabb lehetőségek kínálkoznak. A két elnök minde­nekelőtt az ipari kooperációk gyarapítását, a mezőgazdasági kapcsolatok kiszélesítését szor­galmazta. Délben Jósé Lopez Portillo és felesége ebédet adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Az Sikeres évet zártunk VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az idén jó közepes termést takarítottak be a szőlőiért mesztők. Pfenning Gyulától« a megyei tanács vb mezőgazt dasági és élelmezésügyi oszt tályának helyettes vezetőjét tői, megyei főkertésztől a szüreti tapasztalatokról kért tünk tájékoztatást. • Losonczi Pál felesége társaságában a mexikóvárosi Antropológiai és Történelmi Múzeumban. (Telefotó — AP — MTI — KS.) ebéden a két államfő pohárkö- szöntöt mondott. jEkkor nyújtotta és Jósé Lopez Portillo Losonczi Pálnak a két nép barátságának elmélyítésében szerzett kimagasló érdemeiért a legmagasabb mexikói kitüntetést, az Azték Sas szalagrendjét. Az Elnöki Tanács elnöke vá­laszában köszönetét mondott a kitüntetésért, hangsúlyozva: „Az­zal a szándékkal és készséggel érkeztünk önökhöz, hagy feltár­juk kétoldalú kapcsolataink el­mélyítésének lehetőségeit és konkrétan megfogalmazzuk teen­dőinket a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturá­lis téren egyaránt. Csütörtökön délután — ma­gyar idő szerint már jóval éjfél után — a városi tanács épületé­be várták a magyar államfőt: Carlos H. Gonzalez főpolgármes­ter átnyújtotta Losonczi Pálnak a város kulcsait, Mexikóváros díszvendégévé nyilvánítva ezzel az Elnöki Tanács elnökét. Lo­sonczi Pál a figyelmességért meg­köszönve megismételte a Főváro­si Tanács meghívását, hogy Gon­zalez főpolgármester látogasson el Budapestre. Este az Elnöki Tanács elnöke a Belles Antes színháztermében megtekintette a Miagyar Néphad­sereg latin-amerikai turnéja so­rán most Mexikóban vendégsze­replő művészegyüttesének műso­rát. A vendégjáték a mexikói magyar kulturális napok esemé­nye: a nagyszabású rendezvény- sorozatot délután nyitotta meg Rónai Rudolf, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke. A mexikóvárosi mozikban magyar filmeket játszanak, a televízió ma­gyar estet tart, és megnyitották „Mai magyar művészet” című reprezentatív kiállítást is. Gazdag volt Losonczi Pál pén­teki programja is: ellátogatott a Teotithuaican-i piramisokhoz, s folytatta tárgyalásait Portillo el­nökkel. (MTI) A NAGYARÁNYÚ TELEPÍTÉSEKHEZ . Gyiimölcsfacsemete Borbásról Az őszi—tavaszi telepítéseikhez 60 féle gyümölcsből 950 ezer olt­ványt ad a Kecskeméft-Szikrai Állami Gazdaság borbási faisko­lája. Ennek 60 százalékát a nagy­üzemi gazdaságok használják fel, s mintegy 120 ezret a Szovjet­unióba exportálnak, a többit a kiskerttulajdonosoknak kínál­ják. Az országban 28 lerakatot létesítettek. A csemetekertben né­hány nap múlva befejeződik a szaporí tóanyg-ki termelés s ké­szülnek a jövő évi oltvány neve­lésre. A megnövekedett feladatokat példaszerű gazdasági együttmű­ködéssel oldják meg a szikraiak. Több mezőgazdaságii üzemmel, intézménnyel kooperálva mint­egy 50 milliót költenek az ága­zat korszerűsítésére, speciális fa­iskolai gépek, eszközök, berende­zések vásárlására. Az alany megválasztásától a klónak kije­löléséig komplex technológiát te­remtenek a szaporítóanyag-ter­meléshez. Ez év végére elkészül a 3600 négyzetméter alapterületű oltványozó üzem és tároló. 1980- iől már 3 millió gyümöicsfa- csemetét állítanak elő hazai és külföldi megrendelésre. — Az idén rendkívüli évet zár­tunk. A szőlőt többször érte fagy­kár. A termőrügyek mintegy 30 százaléka pusztult el a télen. A fiatal hajtásokat májusban mint­egy 30—50 százalékos károsodás érte. Júniusban is volt egy kisebb fagy. Az ültetvények nagyobb része kiheverte a természeti csa­pásokat. A mellékrügyekből, a hagyományos telepítésű szőlőkön pedig a tőkefejből is új hajtások nőttek és termést hoztak. Ezért lett a vártnál több a hozam. Még végleges értékelés nincs, de az előzetes kalkuláció szerint a megyei átlag 52—55 mázsa körül van hektáronként. Ezen belül ter­mészetesen nagyok a különbségek. Az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek egyes összefüggő^ korszerűen művelt szőlőültetvé­nyei száz mázsán felül hoztak. Az idén kedvező volt az időjárás a szüret időszakában. Valamivel korábban kezdődött a szedés, mint máskor, 13—14-es cukorfokú mustokat nyertek az elején. Az őszi napfény hatására nőtt a cu­kortartalom. A szeptember végi fagy azonban újabb kárt okozott, megszűnt a vegetáció, emiatt a cukorképződés is megállt. A nap­sütéses időjárás hatására a bo­gyók létartalma csökkent így a relatív cukortartalom emelkedett. A száraz napoknak köszönhetően a kényesebb fajtáknál sem jelent­kezett a rothadás. Mindent összefoglalva tehát Jó alapanyagot kaptak a borászok. Csaknem hárommillió mázsa szőlő termett az idén a megyében, amely mintegy kétszerese a tava­lyinak. A szőlőtermesztő gazdaságokban hozzáláttak a telepítések előké­szítéséhez. A jövő tavaszig több száz hektár új ültetvény létesül a megyében. Az idén a legnagyobb telepítő a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, amely 136 hektár új ültetvény létrehozását tervezi a tavaszig. Korszerű gépekkel na­ponta mintegy hat hektáron kerül földbe a szaporítóanyag a gazda­ság előkészített területein — han­goztatta végezetül a megyei fő­kertész. K. S. Helytállás a földeken Bizakodó szóhasználattal él­ve azt is mondhatjuk, hogy rö­videsen befejeződnek Bács- Kiskun megyében és az or­szágban az őszi betakarítási munkálatok. Nem kis feladatot jelent ez a mezőgazdaságban dolgozó embereknek, hiszen például megyénkben — hogy csak a „klasszikusan" őszi ter­ményeket említsük — 25 ezer vagon cukorrépát, 140 ezer hektár kukoricát kellett, illet­ve kell le- és felszedni, szál­lítani. Elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági munka dandár­ját jelentő és az idén különö­sen sikeres, jó termést hozó aratás után, ahhoz hasonló szorgalommal végül is ládák­ba kerültek a gyümölcsök, hordókba, kádakba, hűvös pin­cék üvegfalú tartályaiba folyt a must és a szőlőből bősége­sen jutott az asztalokra ná­lunk, országunkban és a világ különböző tájain is. Megírtuk annak idején, hogy mikor, ho­vá, hány vagon almát indítot­tak útnak Bács-Kiskunból. Sok és nehéz gondot jelentett ennek a leszedése, tárolása ép­pen úgy, mint a paradicsom, a paprika és a különféle zöld­ségfélék leszedése, szállítása, megfelelő „terítése", raktáro­zása és feldolgozása. Most, hogy november köze­pén járunk és még mindig él­vezhetjük a nem remélt nap­sütéses időt, néhányon talán hajlamosak vagyunk arra, hogy az őszi mezőgazdasági munkák eddigi eredményessé­gét ennek a kedvező időjárás­nak tulajdonítsuk. Kétségtelen, hogy a kellemesen langyos őszi idő, a napsütés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jól ha­ladnak a betakarítási munkák. Az említett 25 ezer vagon cu­korrépának körülbelül hatvan százaléka már kikerült a föld­ből és különböző vasúti táro­lóhelyeken várja a folyamatos elszállítást. A 140 ezer hektár kukoricának több, mint het­ven százalékát leszedték a me­zőgazdasági dolgozók, gépek­kel segítve a munkát, A 125— 130 ezer hektáron szükséges őszi mélyszántásból már hoz­závetőlegesen 60 százalékot be­fejeztek. Arról most nem szó­lunk, hogy éppen a napokban volt nagy ünnep előtt az utol­só szem őszi vetésű gabona is a földbe került. Ezeket a számokat sorolva és kicsit elgondolkozva rajtuk, elmondhatjuk, hogy koránt­sem csupán a jó időjárásnak tulajdoníthatók az eredmé­nyek. Elsősorban az Emberről, a földeken munkálkodó ter­melőszövetkezeti tagokról, ál­lami gazdasági dolgozókról kell elismeréssel szólnunk. Azokról, akik a Napot megelőzve már kint szorgoskodnak a cukor­répa ültetvényeken, szántanak, kormányozzák a kukorica szü­retelő kombájnt, sz Hutást bo­nyolítanak a vontatókkal, ra­kodnak, zsákokat emelgetnek — betakarítanak. Mert hiába c Jó idő, a munkára kedvező napfényes hétköznapok, ha rest az ember, ha a patópáli kö­zöny keríti hatalmába. Erről nálunk már régen nincs szó, a szorgalom, a törekvés ter­mészetes velejárója napjaink­nak. Mint ahogyan természetes volt akkor is, amikor az ősz „klasszikusan" ősz volt: eső­vel, köddel, hideggel, kora reggeli dérrel, sárral. A ter­mést akkor is betakarítottuk, noha nagyobb megpróbáltatás­sal, embernek és gépnek fá­radságosabb munkával, de szorgalommal, becsülettel, pi­henés, megállás nélkül. Akkor is az ember állt a megbecsü­lés középpontjában, amikor nyári esők verték földre a ga­bonát, s néhol szinte úszva arattak a más megyéből kise­gítésre érkezett kombájnok. Akkor is, amikor a cukorré­pát fehérre mosta az eső. mi­re a vontató végig dagasztotta a dűlőutakat és a földekről a rakodó helyre/ szállította a ter­mést, s amikor csak a nyolc­van lóerős, lánctalpas trakto­rok nem ragadtak bele a szán­tóföld sarába. Mert a munkát el kellett végezni és minden­kor el is végezték azok, aki­ket oda állított a hivatásérzet, a földművelő munka szerete- te, az élet. Ojból hangsúlyoznunk kell, hogy az időjárásnak még na­gyon sokáig döntő szerepe lesz a mezőgazdasági termelésben. Döntő, de nem meghatározó. Példákat lehetne sorolni — ép­pen az idei is az elmúlt esz­tendőkből merítve — annak bizonyítására, hogy napjaink­ban a földeken is az ember a főszereplő. SZÜRETI MÉRLEG Egy részlet a kiállításról. (Tóth Sándor felvételei.) vek terjesztésében kimagasló munkát végzőknek. Az ünnepélyes megnyitót köve. tóén féli 6 órai kezdettel a hely. színen Radó György író, műfor­dító találkozott, olvasóival és de­dikálta müveit. Közreműködött Kormos Márta színművésznő.

Next

/
Thumbnails
Contents