Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

/ SZEMÜVEGESEK FIGYELEM! Jobb, gyorsabb ellátást ígérnek a szakemberek ÚJ DUZZASZTÓMŰ A KÖRÖSÖN # Elkészült a körösladányi vízduzzasztómű. A 250 millió torintos be­ruházással létesített vízlépcső lehetővé teszi a Körös vízszintjének 3 méteres megemelését, s mintegy 4 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözését.' (MTI-fotó — Ilovszky Béla felvétele — KS.) ŐSLÉNYEK, ŐSMARADVÁNYOK Két kiállítás a Nemzeti Múzeumban Két új állandó kiállítást nyit meg pénteken a Természettudo­mányi Múzeum a Magyar Nem­zeti Múzeum épületében. „A föld- történet emlékei Magyarországon” címmel a magyar föld sok millió éves fejlődését mutatják be kő­zetek, ősmaradványok, földtani szelvények, feltárásokról készült fotók segítségével. A földtörténeti érdekességek között láthatók pél­dául a bakonyi kavicsfogú áltek­nősök maradványai — amelyek balatoni kecskekörmök néven is­mertek és az Európa-szerte hí­res Balaton-felvidéki agyarcsiga. A sok száz millió éves földtör­téneti múltban élt, élőlényeket „Az őslények világa” című kiállí­tás tárja a látogatók elé. Szem­ügyre vehetik a látogatók a ha­talmas halgyíkok, krokodilok és repülő sárkánygyíkok jó állapot­ban fennmaradt leleteit is. Ki­emelkedik közülük az ichtyosau- rns-lelet, amely a múzeum gerin­ces-gyűjteményének legértékesebb darabja, s első ízben kerül kiál­lításra. Rekonstruált környezetben mutatják be a négy lábon járt stegosaurust és a két lábon járt allosaurust csaknem életnagysá­gú szobrát. A kiállítás érdekessége a mint­egy hatévi munka eredményeként rekonstruált kapafogú őselefánt: négy és fél méter magas, 5,6 mé­ter hosszú, világviszonylatban is egyedülálló maradványai 1959- ben Pannonhalmán kerültek elő. Nemrég szemorvos-látszerész tanácskozást rendeztek Budapes­ten. Hasonló találkozók voltak már Miskolcon. Szegeden, Debre­cenben, Pécsett és Győrött is. A Magyar Látszerész-Optikus Szö­vetség által rendezett tanácskozá­son résztvettek a társadalombiz­tosítás, az Egészségügyi Miniszté­rium, SZOT kutatóintézet, az érintett gyárak (MOM, Granvi- sus), kórházak és tanácsok sze­mészeti rendelői, valamint a Lát- szerész Szövetkezet és az OFOTÉRT képviselői, optikus kis­iparosok — mindenki, aki a la­kosság szemüveg-ellátásában ér­dekelt. A tanácskozás több felszólaló­ja felemlítette a csökkentlátók részére készülő távcsőszemüveget. A rászorulók kielégítését akadá­lyozta a kevés rendelőhely, vala­mint a bürokratikus adminisztrá­ció. Ez különösen a vidéki lako­soknak okoz nehézséget, mivel kénytelenek többször is felutaz­ni Budapestre. A minisztérium a közeljövőben rendezni kívánja ezt a gondot. Érdeklődést keltő téma a kon­takt lencsék mind szélesebb kö­rű elterjedése. 1975 előtt kizáró­lag a budapesti II. sz. Szemészeti Klinika laboratóriuma készített kontakt lencséket. Itt csak a gyó­gyászati esetekkel, illetve a mun­kakörüknél fogva érdekeltekkel foglalkoztak. Az OFOTÉRT 1975 nyarán kontaktlenese-laboratóri- umöt létesített, amely nemcsak belföldön ismert kemény kontakt lencséket, hanem importált Gél lencséket is forgalomba hozott. Egy év alatt az érdeklődés úgy megnőtt, hogy az OFOTÉRT to­vábbi fejlesztést határozott el. A jelenlegi termelést új laboratóri­um megnyitásával kívánják a jö­vő év végére megkétszerezni. A következő évben pedig Kecske­méten megnyílik az első vidéki kontakt lencse laboratórium, ahol a lencsét viselők megfelelő orvo­si vizsgálatban is részesülnek. Tervezik a kontakt lencse labo­ratóriumi hálózat több vidéki vá­rosba, főként klinikai városokba irányuló kiterjesztését. Régi problémájuk oldódik meg azoknak a munkásóknak akiknek védőszemüveget és egyúttal di- optriás szemüveget is kell visel­niük munka közben. 1978-tól két­féle védőszemüveget gyárt az esztergomi Granvisus gyár. Az egyik fajta ráhelyezhető a szem­üvegre, míg a másik típus eleve a szükséges dioptriás lencsével készül. A szemüvegek minőségének ja­vítása, valamint a jobb szem­üveg ellátás érdekében 1978-ban az OFOTÉRT, úgy mondják, Európa legmodernebb központi szemüvegkészitő üzemét indítja be. Itt az automatika veszi át a főszerépet, mely biztosítja a szem­üvegek még nagyobb optikai pon­tosságát és egyben lehetővé teszi a megrendelések gyorsabb telje­sítését. A következő tervidőszak végére az ország egész OFOTÉRT hálózatának a központi üzemben készítik majd a szemüvegeket. —ó. —n. műnk, minden zárva. Csak a fér­jemnél... Ezúttal november 1- én érkeztünk fiammal. Azért kel­tünk útra, hátha találkozunk a temetőben valakivel, aki ismerte őt, beszélt vele. aki elmondaná, melyek voltak az utolsó szavai . . . Otthon, Tbilisziben a barátaim mondták, hogy november 1-én sok ember lesz a temetőben. Mi arra gondoltunk, hátha... Talán ott lesz valaki, aki ismerte ... Saj­nos, este értünk ide. késett a re­pülőgép. Másnap kora reggel kel­tem, kisfiam még aludt. Tolmá­csot kerestem, és az a kedves asszony a szállodában, segített. Így lett alkalmunk megismerni a város párt- és tanácsi vezetőit. Amikor kimentünk hozzá, egy ismeretlen fiatalember éppen gyertyát gyújtott és virág is min­den síron ... Hálásak vagyunk érte. Ilyen emberek között élők a hősök. Az én számomra amig csak vagyok, Kiskőrösön él a fér­jem ... Mondják, hogy mint oda­haza, Grúziában, itt, Kiskőrösön is szőlőt művelnek, amelyből jó bor készül. Ez is közös vonás, ro­konság népeink között. És az ál­dott kiskőrösi föld, amelyből két méternyi parcella az én legdrá­gább tulajdonom... — Drága Izolda Rominyicsna. lenne szíves elmondani, mit csi­nálni k, mivel foglalkoznak a gyen íekei, vannak-e unokái... — oidom hirtelen kérdéssel a gyötrelmes pillanatot. És megtu­dom; mérnökké lett mindhárom gyerek. A hajdanvolt kislányok villamos-, illetve bányamérnök­ként dolgoznak. A fiú pedig: — Én építész vagyok. És ed­dig együttesen hat unokával aján­dékoztuk meg anyát, aki egyéb­ként hatvanegy évesen is dolgo­zik kolhozban, mint főkönyvelő. — Nem is akarom a munkát abbahagyni. Amíg az ember erőt érez magában... — mosolyodik el Bocsorisvili asszony. Aztán unokáit említi nagy szeretettel. — A legelső fcisunokám húsz évvel később, épp azon a napon született, amikor bevonult hon­védő szolgálatra a nagyapja. És szintén Tkibuliban, ahol a férjem született. A fiamék ott élnek. Ezt a kisunokámat nagypapája után Venyának hívják... Pcrny Irén • Édesanyja és fia másod­szor Kiskőrösön. • Bocsorisvili Venjámin' 27 évesen. f JKsSimv-llfll ífirglv — Erről a látogatásukról senki nem tudott Kiskőrösön? — Azon a napon ünnep volt Magyarországon. Nem volt alkal­Csaknem harminchárom évvel a felszabadulás után ismertté lett a kiskőrösi temetőben, a szovjet hősök sírkertjében nyugvó egyik harcos családja — újságolta nem­régiben Oláh Pál tanácselnök. S hozzátette: elment a város meghi- vó levele; jövő tavaszon várják.a kiskőrösi földben pihenő hős V. L,. Bocsorisvili hozzátartozóit á szovjet Grúziából. A minap késő délután pedig íróasztalomon várt az üzenet: megérkeztek a hozzátartozók. Másnap reggel a kiskőrösi párt- bizottság titkára Juhász István ezzel fogadott: — Még nem kapták meg a meghívó levelünket; szinte vélet­lenül tudtuk meg, hogy a város­ban tartózkodik a hős felesége és fia. Természetesen a város ven­dégei. Röviddel később szemtől szem­ben ülök Bocsorisvili Izolda Ro- minyicsnával és meglett férfi fiával, doni Venjáminoviccsal. És hallgatom történetüket, ame­lyet Izolda asszony kezd el: ■— Fiatalok voltunk, ő 27. én pedig 23 éves, amikor 1941-ben a haza védelme elszólította tő­lünk. A nagyobbik kislányunk hat. fiunk kétéves volt akkor ... Utolsó levelében, 1944. őszén azt írta: átléptük Csehszlovákia és Magyarország határát, hamaro­san Berlinben leszünk!... És ez­után jött még egy levél, egy hi­vatalos értesítés... — Anyám, ahová csak lehetsé­ges volt. mindenhová írt az évek, évtizedek folyamán. Mentek a le­velek Csehszlovákiába, Lengyel- országba, Magyarországra. az NDK-ba; fel nem adva a reményt, kereste apa sírját. Egyszer aztán egy ismerősünk, aki az NDK-ban szolgált, küldött egy moszkvai cí­met, a keresőszolgálatét. Izolda Bocsorisvili asszony bó­logat fia szavaira, közben kézi­táskájából iratokat, fényképeket, újságokat vesz elő és átnyújt egy cirillbetűs levelet. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szov­jet katonai alakulat parancsnoka tudatja benne: megvan a sír. a kiskőrösi temetőben. A magyar- országi kis város lakosai hálás kegyelettel gondozzák. És bizo­nyítékként mellékelt a levélhez a hős sírjáról készült két fényké­pet. — Egy évvel ezelőtt kaptuk meg Trunin elvtárs levelét... — jegyzi meg Gioni Venjáminovics Bocsorisvili. Édesanyja pedig amatőr fényképeket sorakoztat elém. lehetett az egész család. És ki­mondhatatlanul boldogok voltunk, hogy olyan szeretettel gondozzák a sírt... Hisz’ ezek a hős sírjánál ké­szültek, a hóborította kiskőrösi te­metőben! — fedezem fel meghök­kentem Izolda asszony meg fáj­dalmas mosollyal közli: — Igen. másodszor vagyunk itt. Tavaly december 25-én elhoztam Kiskőrösre édesapjukhoz, drága férjemhez fiunkat és két lányun­kat. Olyan nagyon-nagyon sok év után újra találkoztunk, együtt • Az ismeretlen hősök sorában a megtalált férj és édesapa sír­kövén a név mellett a messzi Grúziából hozott fénykép, s rajta a sorok tudatják: „Tkibuli városából Grúzia fia Venjámin Leontievics Bocsorisvili.” Találkozás... 1977. november 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Szárazdokk a hajóóriásoknak A hajóépítés utóbbi éveinek új­donsága, hogy a tartályhajók ton­natartalma hallatlanul megnöVe- kedett. A legnagyobb űrtartalom l'»60-ig 100 000 tonna volt, jelen­leg pedig már futnak a 700 000 ti )imásak, sőt tervezik az egymil­lió tonnás tankhajókat is. De nem elég hajókat építeni, kikötőről és száraz dokkról is gondoskodni kell, ahol a javításokat végzik. Megindult a versenyfutás a világ nagy kikötői között, hogy melyik tudja' majd befogadni és javítani a hajózás óriásait. Marseille sem akart elmaradni a többi mögött, s három hajójavító medencét és egy 800 000 tonnás hajók javítására alkalmas záródokkot épített, a hoz­zá tartozó rakpartokkal. A szük­séges területet teljes egészében a tengertől hódították el. A szárazdokk hossza 465, szé­lessége 85 méter. A medence ki- kiürítését három szivattyú látja el 4 óra leforgása alatt. Azóta La­• Karbantartás az új szárazdokk» ban, a La Havre-i kikötőben^ (MTI Külföldi Képszolgálat.) Havre-ban is elkészült egy óriási szárazdokk. A hajóépítés másik újdonsága az állítható hajócsavar. Egy 180 000 tonnás tankhajóra szerel­ték a 164 tonna súlyú hajócsavart, amely teljes sebességénél a 164 tonna súlyú hajócsavart, amely teljes sebességnél 85 fordulatot tesz meg percenként. A szerkesz­tők úgy tervezték, hogy hátrame­netkor ne legyen szükség a for­gásirány megváltoztatására, illet­ve külön turbina felszerelésére: a hajócsavar lapátjait megfelelő szögbe állítva a hajó haladási irányával ellentétes irányú erők lépnek fel. így a hatalmas tar­tályhajó fékútját három kilomé­terre csökkenti a szokásos hat kilométerrel szemben. Folyékony kristályok az orvostudományban Folyékony kristály — nem fá­ból vaskarika, hanem létező va­lóság. Olyan anyag, amely folyé­kony, nedvesít, de mikroszkóp alatt a valódi kristály képét mu­tatja. Bizonyos hőmérséklet felett a folyékony kristály szerkezete megbomlik, normális folyadékká válik, e hőmérséklet alatt kikris­tályosodik. Átmenetet jelent te­hát a folyadékok és a szilárd anyag között. Mivel rendkívül érzékenyek az ilyen anyagok a hőmérsékletvál­tozásra, számos technikai prob­lémát lehet segítségükkel megol­dani. Űjahban egyre nagyobb ér­deklődést tanúsít irántuk az or­vostudomány is, sőt ma már tu­catnyi ilyen anyagot használ fel. Képeink a folyékony kristályok néhány orvosi alkalmazását mu­tatják be. • A folyékony kristályokban a még igen gyenge mágneses és elektromos terek is sokszínű el­változásokat okoznak. Képünkön a folyékony kristály látható elekt­ronmikroszkóp alatt. 0 Két tartóréteg közé juttatott vékony folyékony kristályréteg már megfelelő hőmérőt jelent. Bármely tárgyhoz érintve az el­térő színű foltok a különböző hő­mérsékletű helyeket jelzi. A kép az emberi test hőportréját mu­tatja. • Ha a folyékony kristályréteget felviszik az emberi testre, vagy gépalkatrészre, szivárványszerü színekben megjelenik a hőport­réjuk. E tulajdonságát orvosi és biológiai hőmérők létrehozására használják fel, illetve ellenőrzik vele a gépek felmelegedését. A képen folyékony kristályréteget gyulladásos és daganatképzéssel járó betegségek diagnosztizálásá­ra alkalmazzák. A folyékony kris­tályfilmen pontosan kirajzolódik a daganat, sőt még a belőle kilé­pő nyúlványok is láthatók. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents