Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

1977. november 5. • PETŐFI NÉPE • 3 A kapcsolat aranybányái • A falugyűlések szerepéről a lakossággal való kapcsolat ala­kításában nem kevésszer írtunk már a Petőfi Népében is. Mégis — valami újat miniig tudunk mondani a szocialista demokrá­cia eme sajátos fórumairól Kö­vetkezik ez abból, hogy a falu­gyűlések tanácskozó és tanácsadó alkalmak, ahol az emberek két­ségük, városuk vezetőivel talál­koznak. Megismerkedhetnek la­kóhelyük eredményeivel, gond­jaival, a fejlődés lehetőségeivel. Tájékozódhatnak arról, hogyan gazdálkodnak a közösség vagyo­nával. Elmondhatják javaslatai­kat, miként lehetne még többet tenni a helység érdekében. A vé­lemények, javaslatök belekerül­nek a tanácsok terveibe, s ami­kor a következő időszak falu­gyűléseire kerül sor, azokon vissza lehet térni — s most már ez általános gyakorlattá is vált — az elhangzottakra. Megkér­dezni, hogyan valósultak meg a javaslatok. Ezzel már a társadalom ellenőrző szerepe is érvényesül. Mi más ez, ha nem nyílt köz­ség- és várospolitika, ahol ki-ki állampolgári jogait úgy gyako­rolja, hogy maga is közéleti sze­replő. Természetesen ehhez az aktív közéletiséghez nem egyik napról a másikra vezetett az út. Az első falugyűlések — úgymond — szo­katlanok voltak mind a tanácsi vezetők, mind a lakosság számá­ra. A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény pompás tömörséggel rendelkezik a falugyűlésekről, amikor annak célját a lakosság tájékoztatásában és véleménye megismerésében jelöli meg. Igen ám, de mégis „furcsa” volt ele­inte — egymással szemtől-szem- be beszámolni a közös ügyekről, illetve ahhoz értően hozzászólni, véleményt mondani, sőt javasol­ni is, miként lehetne még jobban alakítani a helyi politikát. Veze­tők s lakosság egyaránt mélyeb­ben érezte-értelmezte a község­politika alakításával járó fele­lősséget. Itt nem lehet általános­ságokat mondani, amikor kéz­zelfogható tényekről kérdeznek. Itt úgy van értelme felszólalás­nak, ötletadásnak, ha az ember mind alaposabban tájékozott is az adott kérdésben. • Éppen ez a nyíltság, ez a köz­érdekű fegyelmező erő adott az eredeti célkitűzésnek megfelelő tartalmat a falugyűléseknek. S váltott ki egyre nagyobb érdek­lődést a lakosság körében is. Je­lentősebb fordulatnak 1973-tól kezdődően voltunk tanúi Bács- Kiskun megyében is. S ennek ez­úttal a számadatok is beszédes bizonyítékai. Kifejezik e fóru­mok iránti növekvő igényt, ér­deklődést, közéleti kedvet. Csak néhány adatpárt említsünk szem­léltetésül. 1973- ban 62, — 1977 első ne­gyedében már 150 falugyűlést tartottak megyénkben helyi taná­csok és népfrontbizottságok kö­zös szervezésében. 1974- ben 10 360, — s ez év első negyedében 20 Ó00 ember volt jelen e fórumokon. A korábbi évek falugyűlésein átlagosan 8—10 hozzászólás, kér­dés hangzott el — és 3—5 javas­lat megtételére került sor. Az 1976—77-eseken 6—26 között mozgott a felszólalók száma, s a megjelentek 6—10 százaléka élt javaslattal. Egyre jobban szeretnek tehát járni az állampolgárok a közélet eme népszerű iskoláiba. Tudato­sodik az emberekben, hogy a falugyűléseken, részfalugyűlése­ken, illetve városokban, nagyköz­ségekben az ennek megfelelő körzeti gyűléseken tulajdonkép­pen állami döntésekben vesznek részt. Egyszer-kétszer vágjon be­le valaki, hogy ott a közösség előtt mondjon véleményt, java­soljon vagy észrevételezzen —, s tapasztalja annak értékelését, hasznosítását — egyre inkább kedvet kap a közéleti munkára. Megfigyelhető, hogy mostanában egyre többen kérnek szót olya­nok is. akik eddie távol tartották magukat a közélettől. Szépséghi­ba persze e téren is akad. Front- áttörés kívánatos még a nők és fiatalok aktivitásának növelésé­ben. Az a tapasztalat tudniillik, hogy a falugyűlésen jelenlevők többsége férfi és a közép- vagy az idősebb nemzedékhez tarto­zik. Súlyt ad a falugyűléseknek, hogv azok jelentős részén a vá­lasztókerület országgyűlési kép­viselője. a község megvei tanács­tagja is részt vesz és felszólal. • Lemérhető a tartalmi színvo­nal emelkedése — ami a .vonz­erőt is növelte — a tárgyalt té­mák, napirendek többféleségén is. Kezdetben csak az éves ter­vek végrehajtásáról hallhattak tájékoztatót az emberek. Aztán kiterjedt ez az ötéves tervekre, szolgáltatási, kereskedelmi, szo­ciális, kulturális, kommunális és fejlesztési kérdésekre, törvények, jogszabályok, tanácsi határoza­tok ismertetésére. Gondoljunk csak a településfejlesztési té­mák széles skálájára. A társadal­mi munka, közreműködés egyre döntőbb ielentőségére. Mert a közéleti érettség fokozódása azt a készséget is kifejlesztette az emberekben, hogy nemcsak „kapni” akarnak az államtól, a közösségtől, hanem „adni” is sze­retnek. Szóljunk még a falugyűlések „profiljának” újabb bővüléséről. Mondhatnánk ezt talán tartalmi rugalmasságnak, az időszerűség­re való éberebb odafigyelésnek. A legutóbbi falugyűléseken — kiemelten — az ellátás-szolgálta­tás helyzetével foglalkoztak. Ab« ból a helyzetből kiindulva, hogy a községek üzlethálózata még mindig gyér, a szolgáltatóipar néhány községig még el sem ju­tott. Az áruellátás mennyisége és választéka hiányos. Kiderült, hogy — helyi kü­lönbözőségekkel — bizony me­gyénkben is volt mit szóvátenni. A falugyűlésekre meghívták az ÁFÉSZ, a szolgáltató vállalat, a téesz, az ipari szövetkezet, s a községben működő üzemek ve­zetőit is. A helység ellátásáért fe­lelős kereskedelmi vállalatok, szövetkezeti szervek vezetői köz­vetlenül válaszoltak a lakosság észrevételéire, javaslataira. Ezek sorsát, intézését ugyanúgy fi­gyelemmel kíséri tanács és nép­front, mint az már szokássá, gyakorlattá vált — a falugyűlé­sek községpolitikájában. # A vázlatos — a falugyűlések fejlődésének folyamatát felvil­lantó — áttekintésből is kivilág­lik, hogy a közvetlen demokrá­cia érvényesülésének mennyi tartaléka vár még kiaknázásra. Tóth István Brigádok a terv teljesítéséért Az Űjpesti Gépelemgyár kecs­keméti gyáregysége jelenleg mintegy 270 dolgozót foglalkoz­tat s az év végéig el kell érni- ök a 84 millió forintos termelési értéket. A feszítőit terv teljesí­tésében nagy segítséget jelent a szocialista, valamint a megtisz­telő címért küzdő brigádok ak­tív tevékenysége, vállalásaik lel­kiismeretes teljesítése. Az év ele­jén a vállalat csatlakozott a cse­peli dolgozók felhívásához, s a felajánlások valóraváltásában je­lentős részt vállalnak a kecske­métiek is. Nem utolsósorban en­nek köszönhető, hogy az év első háromnegyedében eleget tettek minden gyártási kötelezettségnek és idejében megkapta a Kapos­vári MEZŐGÉP Vállalat az ál­taluk gyártott rakodó és egyéb gépekhez a megfelelő számú és minőségű hidraulikus munkahen­gert. Ugyancsak eleget tettek a külföldi megrendelőkkel kötött szerződéseknek is. Eddig időará­nyosan teljesítve a kötelezettsé­geiket, az év végéig mintegy húszmillió forint értékű munka­hengert szállítanak a svéd Volvo cégnek, valamint NDK megren­delésre is átadnak 10 millió fo­rint értékű gyártmányt. A tervek teljesítésében nagy részt vállal a többi között a Mű­szaki brigád, amely az év ele­jén nyerte el a szocialista címet. Éz a tíztagú kollektíva magában foglalja a műszaki osztály és a szerszámműhely dolgozóinak egy részét. A többi között vállalták, hogy a Nagy Októberi Forrada­lom 60. évfordulójának tisztele­tére megoldják a hidraulikáikhoz gyártott egyik alkatrész automata gépen való elkészítését. A mű­szakiak és fizikai dolgozó szak­emberek közös erőfeszítése nyo­mán a közelmúltban megvalósí­tották az elképzeléseiket s így két hagyományos gép, valamint négy szakember „felszabadult”, s részt tud venni más alkatré­szek gyártásában. Ugyancsak ez a kollektíva valósította meg si­kerrel a hidraulikák külső csö­veinek furatmegmunlkálását. Egy új konstrukciójú gép már jó eredménnyel dolgozik, a másik átalakítása most folyik. Elismerést érdemelnek a szo­cialista munkaversenyben részt vevő brigádok azért is, mert eb­ben az esztendőben már több mint ezer óra társadalmi mun­kával segítették a gyáregység fejlődését, szépítését. A május 1- én átadott új 1200 négyzetméte­res csarnokba ők végezték a gé­pek áttelepítését, részt vettek a takarításban, most pedig segít­séget nyújtanak az irodaépület átalakításában. O. L. • Hevesi István, a Műszaki bri­gád vezetője, a kiváló cím tulajdonosa Bebesi Tibor esztergályos munkáját ellenőrzi. • A szerszám- készítő műhely dolgozói elhatározták, hogy megszer­zik a szocia­lista címet. A brigád egyik tagja Tóth József. Fejleszti építőrészlegét a jánoshalmi Bácska Szövetkezet Megemlékezés Az 1956-os ellenforradalom ál­dozatairól pénteken kegyelettel emlékeztek meg a főváros dolgo­zói. Koszorúzási ünnepséget tar­tottak a Köztársaság téren a bu­dapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál. A bu­dapesti pártbizottság nevében Ka­tona Imre első titkár, valamint Somogyi Sándor, Király András­aié, Gérnyi Kálmán, Molnár End­re, a pártbizottság titkárai és Vi­da Kálmán, a budapesti pártbi­zottság pártszervezetének titkára rótta le kegyeletét. Az emlék­táblánál elhelyezték a megemlé­kezés virágait a pártbizottság, a kerületi pártbizottságok, a fővá­rosi tanács, a kerületi tanácsok apparátusainak dolgozói, a tömeg­szervezetek képviselői, a mártírok hozzátartozói. A Kerepesi temetőben a Mun­kásmozgalmi Panteonnál nyugvó hősi halottak sírjánál a budapesti pártbizottság, a budapesti fegyve­res testületek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bi­zottsága képviseletében helyeztek el koszorút. Az 1956-os ellenforradalom el­leni harc hősi halottainak Kere­pesi temetőben levő emlékművé­nél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a díszszázad tiszte­letadásával ért véget. (MTI) A jánoshalmi Bácska Építő- és Vegyesipari Szövetkezetben ne­vezetes év az idei. Most éri el a termelés a 100 millió forintos értéket. Igaz, csak a terv szól ennyiről, a valóságban év végé­re több lesz a teljesítmény. A napokban a harmadik negyed­évet tárgyaló közgyűlés megál­lapíthatta, hogy az ágazatok ál­talában előbbre járnak a terve­zettnél. Az előirányzott jövede­lemnek mintegy 90 százalékát már elérték. A szövetkezet építőipari ága­zatba való besorolását az építő­részleg arányainak megfelelően kapta. Ök végzik az összes te­vékenység 40 százalékát. Fő fel­adatuk természetesen a korsze­rű lakások építésében való rész­vétel, de több ipar,i, illetve me­zőgazdasági beruházásban is vál­lalnak megbízást. Olyan közsé­gekben, ahol nagyobb építőipari vállalatok nem vállalkoznak e feladatokra. Így a bácsalmási gabonatároló alapozása és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hajtatóházának építése is a szö­vetkezet munkája. Részt vesznek Tompán a határátkelőhely kivi­telezésében is. Lakást Baján, sőt, Kecskeméten is építenek. Tevé­kenységi területük tehát megle­hetősen nagy. A szövetkezet tervei az építő­ipari ágazat fejlesztését célozzák. Mégpedig ésszerű, koncentrált fejlesztését, amelynek során a mélyépítő teljesítőképességet bő­vítenék. Ennek alapja a két „szomszé­dos” építőipari szövetkezetnél — a hajainál és a félegyházinál — meghonosodó új lakásépítési technológia, a „No-fines”. Ezzel ők az eddiginél lényesen több kis-társasházat építhetnek. Az alapozási és közművesítési mun­kákat azonban már nem győzik. A jánoshalmi szövetkezet törek­vése, hogy velük együttműködés­ben vegyen részt nagyobb arány­ban a lakásépítésben. Mindez még terv, amelyet részben pályázat útján szeretné­nek megvalósítani. Hatmillió fo­rintot költenének gépekre, amelyhez az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériumtól há­rommilliós állami támogatást kértek. A többi kiadáshoz pedig a KISZÖV-től szeretnének kapni 4,7 milliós vissza nem térítendő hozzájárulást. A teljes fejlesztésnek három­negyed részét kívánják tehát tá­mogatásból megvalósítani. Azért ekkora hányadát, mert a szövet­kezet építőipari részlegének te­vékenységéből kevés fejlesztési alap képződik. A többi ágazat jövedelmét viszont célszerűbb­nek tartják visszainvesztálni. Le­hetőségük van ugyanis gazdasá­gos exportot folytatni a vasas és a ruházati részleg termékeivel. Ez évben, szeptember végéig e két ágazat 22 millió forint érték­ben szállított már külföldre. A vasipari részleg termelésé­nek értéke az idén megközelíti a 20 millió forintot. Munkájuk háromnegyed részét az NDK megrendelésre készülő alkatrész­tároló dobozok gyártása teszi ki. A varrodában hálózsákok és női ruhák készülnek, jelentős rész­ben bérmunkában, nyugatnémet megrendelésre. A munkaversenyben a szövet­kezet dolgozói a terv két száza­lékos túlteljesítését vállalták, en­nél azonban lényegesen többet végeznek. Elsősorban a vasasok, a bőrdíszművesek és az építők jóvoltából. Zs. A. Üdvözlet a testvérmegyébe V. SZ. MAKARENKO elvtársnak, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottsága első titkárának T. N. CSEMODUROV elvtársnak, a Krím területi Tanács elnökének SZ1MFEROPOL A szovjet nép és a haladó emberiség nagy ünnepén, a Nagy Októ- béri Szocialista Forradalom 60. évfordulóján, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a megyei tanács és me­gyénk dolgozói nevében forró elvtársi üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük Önöknek és testvérmegyénk valamennyi dolgozó« jának. A történelem első győztes — Lenin vezette — szocialista forradal­mának jubileumát együtt ünnepeljük Önökkel. Meggyőződésünk, hogy a magyar és a szovjet nép közötti barátság; megbonthatatlan, hogy országaink és népeink szoros szövetsége és együttműködése a proletár internacionalizmus elvei alapján a jö­vőben is tovább mélyül és erősödik. Szívből örülünk a szovjet nép és a Krím terület kimagasló ered­ményeinek. Kívánjuk testvérmegyénk valamennyi dolgozójának, hogy további nagy sikereket érjenek el a kommunizmus építésében, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa határozatainak maradéktalan végrehajtásában. Kívánjuk, hogy Bács-Kiskun megye és Krím terület tesvéri, baráti együttműködése fejlődjön, erősödjön tovább lakosságunk, valamint a kommunizmus és a béke egyetemes ügye javára. HORVÁTH ISTVÁN, a Magyar Szocialista Munkáspárt DR. GAJDÓCSI ISTVÁN, Bács-Kiskun megyei Bizottságának a Bács-Kiskun megyei Tanács első titkára elnöke EREDMÉNYES EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZOVJET VASUTASOKKAL Példásan helytállnak a MÁV és a Volán dolgozói a szállítási csúcsidőszakban A MÁV és a Volán tervszerű munkamegosztása, dolgozói versenyvállalásainak teljesítése hozzájárult ahhoz, hogy a szállítási feszültségek ellenére az üzemek folyamatos mun­kájához és a lakosság ellátásához szükséges termékek, valar mint az exportáruk októberben is a megfelelő időben rendelj tetési helyükre jutottak. A kedvező eredményekről tanús­kodik a MÁV Vezérigazgatóság és a Volán Tröszt most el­készült forgalmi jelentése. A vasút októberben csaknem 11,9 millió tonna áru elfuvarozá- sával tovább növelte előző havi jó teljesítményét, a tavalyinál 3,8 százalékkal, tervénél 1,6 száza­lékkal több árut továbbított. Ez­zel együtt tíz hónap alatt össze­sen 111,3 millió tonna árut szál­lítottak el a vasutasok, 3,3 millió tonnával többet a tavalyinál. Igen nagy munka hárult a zá­honyi átrakókörzet vasutasaira, akiket mindkét oldalról sürgettek a megnövekedett exportfeladatok. A berakási korlátozások feloldá­sa nyomán özönlött a térségibe a szovjet export- és az ugyancsak megnövekedett mennyiségű im­port áru, 8,1 százalékkal több szé­les kocsi, csaknem 12 százalékkal több áru érkezett Záhonyba a tavalyinál. A nehéz helyzeten, a magyar és a szovjet vasutasok egymás gondjait megértő, baráti együttműködése segített. A szov­jet vasút pédául 300 széles, fedett, normál nyomtávúra szerelt 'kocsit adott át, így az exportalma-, bor-, konzervszállítmányokat közvetle­nül azokba rakhatták a záho­nyiak. Segítettek a szovjet vas­utasok azzal is, hogy a korábbi­nál naponta több vagont vettek át. Az importszállítmányok foga­dására átrakására kevésnek bizo­nyult záhonyi létszámot katonák­kal, MÁV tisztképzős növendé­kekkel és 100 pályafenntartó munkással erősítették meg. így október végére sikerült az átrakó körzetben felszámolni a korábbi torlódást, bár most, november első napjaiban ismét szükséges­nek látszik az erősítés. A Volán-vállalatok októberben Nagy sikerrel mutatkozott be a héten Budapesten a sajtó, majd a nagyközönség előtt a Halasi Kötöttárugyár Daniella védjegyű termékeivel. A Marketexpo Nagymező utcai termében szebb­nél szebb női, férfi, bakfis, ka­masz, fiú és lányka felső kötött­árukban gyönyörködhettek a lá­togatók. Még plasztikusabbá, szemléletesebbé vált „A ma alak­ján a holnap divatja” címet vi­selő .bemutató, amikor a Hala­son készült holmikat csinos ma­nökenek öltötték .magukra, Sipos János, a gyár igazgatója tájékoztatójában elmondotta, hogy a Halasi Kötöttárugyár építése kiemelt beruházásként 1974-ben kezdődött. Jelenleg az építkezés befejező szakaszában van, de a termelést még 1976- ban elkezdték. A gépsorokról az idén már másfél millió darab felső kötöttáru került a vásár­lókhoz. Nem könnyű a divatot követ­ni — hangsúlyozta az igazgató. — Ezért, amellett, hogy Európa 16,6 millió tonna áru elszállítá­sával megismételték előző havi jo eredményüket. Teljesítményük a tavalyit 15,5 százalékkal, a ter­vet 6,1 százalékkal haladta meg. Tizhónapi összesített eredményük* 145 millió tonna, s ez hónapok óta először egyezik magas ter­vükkel. A Volánnak — főleg a szeptemberben és októberben tar­tott hét végi rendkívüli fuvaro-* zási műszakkal — sikerült pó­tolnia az év eleji fuvarhiány okozta lemaradást. Az elmúlt hónapban példásan helytálltak a volánosok, akiknek az erősen megnövekedett mező- gazdasági szállítások és a vasút­ról közútra irányított fuvarozá­sok adtak nagy munkát. A záhonyi átrakókörzet teher­mentesítésére 6 ezer tonna ex­portalmát vittek át a határon, ahol a szállítmány közvetlenül kerülhetett a széles nyomtávú kocsira. Hasonló céllal, átrakáso­kat megtakarítva fuvaroztak pa­lackos bort Egerből és Budapest­ről a határállomásra. A feszített feladatok következ­tében a Volán eljutott teljesítő- képességének felső határához. Az elmúlt hónapokban a járművek megyék közötti átcsoportosításá­val még megoldották a problé­mát, most azonban már egyik vállalatnak sincs kapacitása ki­segítésre. Ezért kértek segítséget a Központi Szállítási Tanácstól, amely felkérte a megyei szállítási bizottságokat, hogy az önkéntes­ség figyelembevételével vegyék igénybe a közületi járműveket is a helyi fuvarozási feladatok meg­oldásához. (MTI) egyik legkorszerűbb kötöttáru­gyára lesz a halasi, a neves olasz RUBERTEX céggel kötöttek szer­ződést. Közismert ugyanis, hogy az olaszok diktálják az európai1 kötöttáru-divatot. Ily módon az­után termékeiket mindig a leg­frissebb divatirányzat szerint ter­vezhetik, készíthetik. A Daniel­la védjegyű, Halason gyártott kötöttholmik iránt egyébként külföldön már nagy az érdek­lődés. A gyáravatásra a jövő esztendő elején kerül sor. Évente két és fél millió darab kötött felsőruhá­zati cikket gyárt majd az üzem. A divatos cikkekből természete­sen bőségesen jut a belföldi üz­letekbe is — mondotta végül az igazgató. A .bemutatóval egyidőben nagy sikerrel kezdték meg a Divat- csarnokban a Daniella védjegyű kötöttholmik árusítását. Sipos János kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy hasonló árusí­tással egybekötött árubemutatót terveznek Kecskeméten is. N. O. Bemutatkozott a Daniella

Next

/
Thumbnails
Contents