Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1971. november 5. Kiállítás irodalmi hagyományainkról A középkorban bármelyik európai könyvtár félt­ve Őrzött kincsei közé sorolta volna a kalocsai ér­sekség gyűjteményének Javát. A gyönyörű kódex­ekről, ősnyomtatványokról tudósító tablóval kezdő­dik a Báos-Kiakun megyei Irodalmi hagyományo­kat bemutató vándorkiállítás. Eddig csak a beavatottak szűk köre tudott a Kalocsán felhalmozott kulturális értékekről, most a Katona József Múzeum rendezésében ár. Orosz László közreműködésével szélesebb körben is is­mertté válnak a becses alkotások. Hasonlóan érdekes és tanulságos a .török hódolt­ság és a Rákóczi-szabadságharc i dőszakából szár­mazó emlékekről tudósító összeállítás. Néhány rep­rodukció, összefogott, adatokat és törekvéseket cso­portosító szöveg ad érzékletes képet a korszakról. Az irodalmi megújulás kapcsolatai című tabló a szakembereket Is meglepi: évekig Kalocsán dol­gozott Mészáros Ignác, a Kártlgám című regény szerzője. Feltehetően a könyvtár gyarapítását Is befolyásolta az érsek titkáraként. Megbízhatóan kalauzol, emeli ki a főbb vonula­tokat, érzékelteti a történelmi, társadalmi hátteret az Időrendben haladó kiállítás. Az itt élt alkotók munkásságán kívül helyet kapnak a tájhoz kötődő híres művekre vonatkozó információk, így látható a Beszélő köntös históriájának egyik dokumentu­ma. Jelentőségéhez mérten szerepel Katona József, Jókai Mór és Petőfi Sándor. Megtudható, hogy mi­lyen sok szállal kötődött Kecskeméthez az elsó Já­tékszínt társaság, tükrözik a tablók a népiesek és e itáj kapcsolatait. Tanulmányozható, hogy a szo­cialista törekvések miként hatottak az itt alkotók munkásságára. A tanulságos, ízlésesen megformált kiállítás lá­togatói egy magnetofon-felvétel segítségével, Jól • Részlet a kiállítás anyagából. (Tóth Sándor felv.) válogatott szemelvényekből azt is megtudhatják, hogy miként vélekedtek nagy íróink, költőink e tájról, s népéről. A hasznos összeállítás Jelenleg a kecskeméti Bá­nyai Júlia Gimnáziumban tekinthető meg. Novem­ber közepétől a 623-as Szakmunkásképző Intézet­ben állítják ki a megye irodalmi hagyományait be­mutató tablókat. A tervek szerint a kiállítást az egész miegyében vándoroltatják. H. N. „Otthonomnak érzem a színházat” Különös világ a színház. El­dugott kis műhelyek a színfalak mögött; gépkattogás, vasalógőz, friss kelmék illata. Furcsa divat- bemutató: századeleji kalapok, fejdíszek, finom, karcsú nöala- * kokra álmodott ruhaköltemé­nyek... Alexander Stein: Ver­zió című darabjának jelmezeit készítik a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban. — Szeretem ezeket a kosztü­möket — mondja Molnár Jánosné, a színházi varroda vezetője, ki­váló dolgozó. — Fantáziadúsak, egyéniek. Szép, érthető, világos rajzokat kaptam a Verzió szov­jet jelmeztervezőjétől. Szeretem a szakmámat. Kész terveket kapok, mégis úgy érzem, alkotó mun­kát végzek. Egy ruha elkészíté­sénél nemcsak a kor és a szín­pad, hanem a színészi egyéniség Is meghatározó. Ismerem, szere­tem a színházat, az itteni embe­reket. Ott vagyok mindéi főpró­bán, a munkám is megkívánja. Huszonöt éve dolgozom a szak­mában. Sima szabó-tanoncként kezdtem a felszabadulás után Bu­dapesten. Még ma is emlékszem a József körúti öreg bérházra, ahol a szakma alapjait tanultam. Szeretett a főnököm, értékelte az ambíciómat, a szorgalmamat. Teljesítenem kellett. A szüleim munkásemberek voltak, nem na­gyon tudtak anyagilag támogatni. Az ötvenes években varrással és tervezéssel is foglalkoztam. 1952- ben a pesti gyermekruhagyár több újításomat fogadta el, de sok volt egyszerre a tervezés és ki­vitelezés. Aztán férjhez mentem. Ide kerültem a kecskeméti szín­házhoz, mint öltöztető varró, és három év múlva kineveztek a varroda vezetőjének. Nehéz Idők jártak akkoriban. Volt, hogy na­pi 12—16 órát dolgoztunk. Aztán valahogy minden rende­ződött. Olyan nagyszerű terve­zőkkel dolgoztam együtt, mint Schaffer Judit, Rimanóczy Ivonn, vagy Gombár Judit. Nem­J övőre ünnepli fennál­lásának harmincadik évfordulóját a négyszeresen kiváló kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet. Gazdálkodásának azonban az 1967 óta eltelt év­tized a leggyorsabban fejlődő szakasza. Ez az oka annak, hogy a kecskeméti szövetke­zet a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter által adományozott kitüntetéseit mind az utóbbi tiz év alatt kapta. Egy évtized a négyszeres kiváló termelőszövetkezetben rég megkerestek Pécsről egy olyan munkával, almit senki sem tudott elkészíteni. A tervrajz szerint 15 embernek kellett egy ruhába belebújni. Azt mondják, kitűnően sikerült. Nemsokára nyugdíjba megyek. Égetően komoly gondunk az után­pótlás. Országos probléma, hogy nálunk nincs színházi varrókép­zés. Most van egy tanuló kislá­nyunk, „civil” varró. Nagy előny, hogy a gyakorlati Idejét nálunk tölti. Ez a szakma valahogy más. Általában minden kornak meg­van a maga varrástechnikai prob­lémája. Másképp kell egy roko­kó ruha apukádéval, szalagdíszí­téssel ellátott részét elkészíteni, mint egy biedermeyer rózsarüsst, virágdísz!tést. Nem mindegy, ho­gyan varrók, hajtok egy piét, ho­gyan fogok föl egy szoknyát, ho­gyan építek rá egy turnőrt. Sza­bad Időmben gyakran tanulmá­nyozom a dlvattörténeti enciklo­pédiát, egyébként pedig Francia- országból kapok néha egy-egy szaklapot. Nyolc éve vagyok kiváló dol­gozó. Minden évben kapok ju­talmat, úgy érzem, megbecsül­nek. Hívtak már Kaposvárra, és Veszprémbe Is, de nem megyek. Ügy tervezem, hogy későibb, nyugdíjas körömiben visszájátok segíteni. Mielőtt elmennék, olyan utánpótlást szeretnék kinevelni, hogy nyugodt szívvel átadhassam a stafétabotot. P. E. A kedvezőtlen talaj adottságú szövetkezetben a búza hektáron­kénti hozama ez Idő alatt meghá­romszorozódott, a kukoricáé a ko­rábbinak a kétszeresére nőtt. Az árbevétel pedig megnégyszerező­dött 1967 óta. A szövetkezet dol­gozói a közös gazdaságban vég­zett munkáért 1967-ben egész év­re 16,9 ezer forintot kaptak. Ta­valy már 42,2 ezer forint volt az évi keresetük. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet a közepes és a jó gazdaságok között foglal he­lyet Bács-Kiskun megyében. A tervezett és a kivitelezés alatt le­vő beruházásai, a termelés gyors ütemű növekedése lehetővé teszi, hogy az ország legjobb gazdasá­gai sorába zárkóz. n fel. Sok, sok fáradozással, gyakran lemondással járó munka sikere a korszerű üzem- és munkaszer­vezés eredménye. Kósa Antal tsz- elrvök az 1967-es évet tartja a fordulópontnak. — EzerkileneszáZhatvanhétben egyesült az Aranyhomok Tsz a Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezettel. Akkor kezd­tük el az ágazati rendszerre átté­rést, ami előmozdította a gazdál­kodás hatékonyságát. A korábbi 25-ről kettőre csökkentettük a szántóföldön termesztett növé­nyek számát. A nagyüzemi gaz­dálkodás körvonalainak kialakí­tása érdekében hozzáfogtunk a meliorációhoz. A szövetkezeti székház szomszédságában a közös gazdaság lakótelep alapjait rakta le, amelyen Jelenleg száztíz család él, és újabb családi otthonok épülnek. A tanyavilágból beköl­töző szövetkezeti tagság összeha­sonlíthatatlanul jobb körülmé­nyek közé került. A szövetkezeti lakótelep épü­lésével mód nyílt a tanyák lebon­tására, a feleslegessé vált utak megszüntetésére és a nagyüzemi táblák kialakítására. Külföldi és hazai tapasztalatok alapján és a helyi adottság — a városközeliség — figyelembevételével a teljesen gépesíthető növények termeszté­sét kezdtük meg. Ez a végtermék­hasznosítást is lehetővé tette. Így alakult ki a búza- és a kukorica­termelés, amelynek végterméke a kenyér, a hízott liba, a vágómar­ha, a tej. Mindez folyamatos és biztos értékesítési lehetőséget te­remtett a szövetkezet számára. Ismeretes, hogy egy évtizeddel ezelőtt a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz kertészetében még 28 nö­vényfélét termesztettek. Milyen változás történt azóta? — A szövetkezet kertészete ma­gában foglalja a gyümölcs-, a • A Magyar—Szovjet Barátság Tsz szakmunkásbrigádjának hat hó­nap elegendő volt arra, hogy felépítse a bábolnai típusú terményszá­rító Üzemet. (Pásztor Zoltán felvételei) • A Szarvas-tanyában együtt van a gabonaszárító, a -tároló, a szö­vetkezeti malom és a pékség. A végtermék-hasznosítás Jó példája. zöldség-, a dísznövénytermesz­tést. Fejlődő ágazatunk, amely­nek területe az V. ötéves terv Porán várhatóan megkétszereződik; A gyümölcságazatban két Irány­ban Indultunk el. Megvalósítjuk a teljesen gépesíthető, csonthéjas gyümölcssor termesztését és fel­dolgozását. Emellett olyan, csak kismértékben gépesíthető bogyói- gyümölcsfajtát kerestünk, ami az iskolai szünet alatt érik és a sze­désében külső segítségre számít­hatunk. Ez a pirosriblzll, amely­nek szintén a végtermék-értékesí­tését szeretnénk megvalósítani. Korábban ezt teljesen saját erő­ből terveztük. Újabban az egyik üdítő Italt gyártó vállalattal foly­tatunk eredményes tárgyalást az együttműködésre. Kecskeméten a zöldség-gyü- mölcsboltjain kívül több virágüz­lete van a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetnek. Várható-e újabb boltnyitás és a dísznövénytermesztés korszerűsí­tése? — Kertészeti ágazatunkhoz négy éve, a Boldogulás Termelőszövet­kezettel történt egyesüléssel kap­csolódott a dísznövénytermesztés. A telepet folyamatosan fejleszt­jük. és a díszfaiskola bővítésével tevékenységét szélesítjük. Üzlet- hálózatunk újabb virágbolttal gyarapodott, és jelenleg épül a következő virágárusító hely. Ezenfelül szakemberképzéssel Is segítjük az ágazatot, és Kecske­mét Igényeinek megfelelően ala­kítjuk a virágtermelést. A kecskeméti szövetkezet az országban elsőként hasznosítja a városi szennyvizet takarmánynö-, vények termesztésében. Éppen az öntözési lehetőség birtokában vál­lalkozhatott a gazdaság az MTA' martonvásári kutatóintézetével együttműködve a kukorica hibrid-' vetőmagtermesztésére. Különleges csőtörőgépet vásárolt és a terület 75 százalékán géppel takarítja be az értékes vetőmagvakat. Jövőre az újabb beszerzéssel teljesen gé­pesíthetővé válik a munkaigényes hlbrldvetőmag-termesztés Kecs­keméten. Az 1987. óta búzavető­mag-előállító közös gazdaság a kukoricatermesztését Is olyan színvonalra emelte, hogy az ér­tékes takarmánynövény vetőmag­termelésére Is vállalkozhatott. K. A. ■XWWI'X'X'.vw.v.v.W'WV GERENCSÉR MIKLÓS: Ady Endre élettörténete (12.) Hátrányos alkati adottságaival magyarázható gyakori deprimált- sága. 1908 első felében, amikor­ra sikerült remekül egyenesbe jönnie egészségileg, az anyagi okok miatti hazakényszerülése után, az ünneplés, a javuló jö­vedelem ellenére tele volt pa­nasszal. Ezt írta Lédának: „Egy­két hétre kiszaladok Párizsba, mielőtt megbolondulnék, vagy megölném magam. Teljesen le­romlott, őrült, beteg vagyok Júniusban valósággal kimene­kült a francia fővárosba, amelyet az emberiség szemefényének ne­vezett, de a réméit kikapcsolódás semmit sem javított állapotán. Egyre jobban gyötörte a króni­kus álmatlanság. Dióslék örülnek néki, de Léda sincs jól; manap­ság veszélyeztetett terhességnek neveznék állapotát. A férjétől várt gyerméket. Ügy döntött, hogy a nyár végén esedékes szü­lésre hazatér a nagyváradi ott­honba. Ady tőle telhetőén gyen­géd, figyelmes volt az asszony­hoz, — közeli ismerői vallják, hogy szeszélyéi és gőgössége el­lenére meghatóan melegszívű tu­dott lenni Most a ragaszkodás, az alkalmazkodás, a segítőkész­ség jellemezte magatartásét. Lé­dát ő és DlSsi féltő gonddal bo­csátották hazai útjára. Ady au­gusztus végéig Párizsban ma­radt, majd szeptember elején visszatért Budapestre, Olaszor­szágon, Velencén át. Amúgy Is megviselt idegzetét erős próbára tette a Léda miatti aggodalom. Indokolt volt az aggódás. Dió­éi Ödönné halott gyermeket ho­zott a világra családija nagyvá­radi házában. A harmincnyolc éves asszonyt, aki reménykedés­sel készült az anyaság örömére, lelkileg súlyosan megviselte az eset. Lelki szenvedésében mind­két férfi példás támasznak bi­zonyult. Diósi Ödön nyomban hozzá utazott Párizsból, Ady pe­dig tőle teljesen szokatlan önfe­gyelemmel kétnaponként gyors­vonatozott Budapestről Nagyvá­radra, miközben egyéb kötelessé­geiben Is helytállt. Léda hamarosan rendbejött fi­zikailag és kedélyállapota is sokat javult. Az anyai reményeit ért csapás vigaszaként páratlan jótéteményt kapott a sorstól. Alig gyógyult fel, máris ünnepre készülődhetett: 1908. szeptember 17-én került sor első alkalommal a nagyváradi városháza dísztér, méhen a Holnap irodalmi kör nyilvános rendezvényére. Zsúfo­lásig megtelt a gyönyörű terem. Szem. és fül tanúk emlékezése szerint soha nem tapasztalt emelkedettség, érzelmi feszültség lett úrrá a közönségen, amikor sorra megszólaltatták az előadók az Üj versek és a Vér és arany kötetéből való, már akkor klasz- szikusnak elismert költeménye­ket. Léda, az Ihlető asszony ott ült a költő mellett az első sor­ban, egyszerű fekete ruhában. Egyetlen ékszere a mellére tűzött élő vörös rózsa volt. Mindkettő­jüknek dicsőséget jelentett a közönség ovációja. A forró ün­neplést boldogan, köszönettel, de szerény mértéktartással fogadták. Nem volt démon sem a költő, sem a múzsa. Egymáshoz tartozó, a hallhatatlanságban is együtt maradó emberek voltaik. Ady Endre azzal toldotta meg Léda boldogságát, hogy együtt látogattak el Érmindszentre, ahol állt ugyan a költő szülőhá­za, de mellette már felépült az új, rangosabb otthon, amelyben Ady is kényelmes búvóhelyhez jutott: hajszoltságában mindad­dig, amíg meg nem nősült, ez az érmindszenti legényszoba volt végső menedéke. De most Léda szállásául szol­gált az új, városi ízléssel beren­dezett szoba. Ennek is meg kel­lett történnie. Léda, aki fölis­merte és világra segítette Ady- ban a zsenit, a bölcsőhely meg­látogatását el nem mulaszthatta. Talán ez volt az utolsó szép Idill kettőjük furcsa, szélsőségek közt hányódó kapcsolatában. 12. HŰTLENSÉG BÜNBANATTAL Vannak nevek, amelyek hoz­zátartoznak Ady Endre élettör­ténetéhez, de emlegetésükben senkinek nem telhet öröme. Ilyen név a Szűts Dezső. Viselője bi­zarr, lehetetlen figura volt — nem ritka a századforduló kö­rüli Időben. Szűts Dezső újság­író kollégaként került még Nagy­váradon a költő társaságába. Szi­porkázó, éles eszű, tehetséges em­ber, bizonyos idegi terheltséggel, amorális jellemmel, kapható mindenre, ami meghökkentésre, botrány kavarására alkalmas. Ady félt a gátlástalanságától, de szí­vesen időzött társaságában, bo­rospohár mellett, élvezve az eg­zotikus barát szokatlan és szel­lemes észjárását. Talán Szűts Dezső volt az egyetlen, akinek éles nyelvétől, érvelő tudomá­nyától még Ady is tartott. Ez a Szűts Dezső játszott fő- és dísztelen szerepet, hogy Ady belekeveredett a hírhedt duk-duk afférba. Zavaros, kínos ügy, S habár Szűts Dezsőt nem lehet eléggé kárhoztatni a részéről ön­célú méregkeverésért, Adyról sem állítható, hogy a dologban teljesen vétlen lenne. Akarata el­lenére semmilyen döntésbe nem tudták őt belecsábítam. Vázlatosan szólva az történt, hogy Ady Endre teljesen várat­lanul megtámadta a Nyugatot az Üj Időkben, tehát a liberá­lisokkal szembeni konzervatív szellemi Irányzat lapjában. Köz­te és az ÜJ Időket szerkesztő Herczeg Ferenc között Szűts De­zső közvetített. Az ominózus Ady-cikk 1908. november 15-én jelent meg, s többek között ezt tartalmazta: „En nem vagyok semmiféle titkos társaságnak ki­küldöttje, elnöke, sőt tagja sem. Nincs közöm az úgynevezett ma­gyar modernekhez s az én állí­tólagos irodalmi lázadásom nem is lázadás. Ravasz, kicsi embe­rek belémkapaszkodhatnak, mert türelmes vagyok és egy kicsit él­hetetlen, de oka enneic sem va­gyok. Melanéziában van egy duk- duk nevű társaság, afféle ősfor­májú szabadkőművesség, ahol a vezér ritkán tudja meg, hogy ő a vezér. Talán ilyen vezér lehe­tek én.. .” Hogyan kerülhetett sor Ady részéről erre a látványos, éssze­rűtlen lépésre? Szűts azt beszélte be néki, hogy a városi liberálisok teljesen kisajátítják, sőt kihasz­nálják, márpedig Ady Endre zse­nije az egész magyarságot illeti meg. Ha tehát szívesen látja őt az Üj Idők, amely ugyan konzer­vatív, de mégiscsak a nemzeti közvélemény tekintélyes része nevében beszél, akkor élnie kell a lehetőséggel, kiterjesztendő si­kerét és népszerűségét a városi liberálisoknál sokkal szélesebb körökre. Ady beugrott az érvek­nek, és váratlan cikkével a Nyu­gat hívei mellett a nagyváradi Holnap tagjait is súlyosan meg­sértette. Jellemző a hatásra az alább Idézendő levél, amely Fenyő Miksától, a Nyugat egyik veze­tőjétől, a Gyáriparosok Országos Szövetsége akkori ügyvezető lgax- gatójától származik: „Igen tisztelt uram. Az Üj Idők-beli cikkét olvas­tam, s hiába titkolnám, be kell vallanom, egy kissé kényelmet­lenül éreztem magamat Ügy éreztem, hogy hibámon kívül ne­vetségessé váltam, hogy egy kissé figura vagyok mindazok előtt, akiknek érdeklődését — akár ro­konszenvesen, akár ellenszenve-' sen — fel tudtam kelteni az ön költészete Iránt Nem mintha as ön cikke jó cikk lett volna, ta­gadhatatlanul hazug és ostoba cikk volt,.., hanem mert nem lehet vele vitatkozni. Mert az úgy van megírva, hogy az utolsó szó az öné. Csak nem állhatok oda és nem mondhatom, hogy én az ön csizmaszárára kapasz­kodva igyekeztem magamat ész­revételül. Csak nem mondhatom; hogy te derék, baráti érzelmű Ady Endre te tévedsz, te nem utálsz engem, s nem keveredik a gyomrod a látásomra, amikor Ady Endre az ellenkezőjét állít­ja. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents