Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

1977. november 30. • PETŐFI NEPE • S Bébiételgyár létesül Kecskeméten A napokban született a végleges döntés arról, hogy az ország legnagyobb bébiételgyártó üzemét Bács- Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten hozzák lét­re. A bébi- és gyermekételkonzervek gyártásának fokozását — amellyel a kismamák gondjain kíván­nak enyhíteni — az egyre növekvő igények indokol­ják. Az új üzem 1980-ban már teljes kapacitással termel. Megkértük Gressay Zoltánt, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének műszaki igazgatóját, tájékoztassa lapunkat a — jelentős beruházással, mégis igen rövid idő alatt megvalósuló — bébiételgyár létesítésének körülményeiről. NEGYEDMILLIÁRD FORINTOS BERUHÁZÁS — Jelenleg két bébiételgyártó üzemünk van — kezdte tájékoz­tatóját Gressay Zoltán. — Az egyik a Budapesti Gyümölcs, és Főzelékkonzervgyárban, a másik a Nyíregyházi Konzervgyárban működik. Ezek már a növekvő igényeket nem tudják kielégíte­ni. A külkereskedelem — bár nem nagy mennyiségben, inkább a választék bővítése céljából ugyancsak importál bébiételeket. Ezért vált időszerűvé egy ilyen jellegű új üzem létrehozása. A Kecskeméti Konzervgyárra azért esett a tröszt választása, mert a beruházás gyors megvaló­sítása szempontjából itt találtunk olyan épületet, amely viszonylag kis átalakítással alkalmassá te­hető a bébiétel gyártására. Az üzem létesítésére 252 millió fo­rintot fordítunk, amelyből 98 milliót közvetett állami támoga­tásként (adókedvezmény) kapunk, 154 milliót pedig saját erejéből teremt elő a konzervipar. Az ál­lami támogatást négy év alatt — 1980-tól 1984-ig — kell majd visszatéríteni. — Milyen mértékben Italadtak előre a tervezéssel? — Ilyen vonatkozásban elsősor­ban a saját erőnkre kell tá­maszkodnunk. A teahnológiai ter­veket a Konzerv- és Paprikaipa­ri Kutatóintézet készíti el. Az alapvető adatokat már rendelke­zésre is bocsátotta az építészeti tervezés szempontjából. A gene­rálkivitelezői feladat a Kecske­méti Konzervgyárra (amelynek tervezői és kivitelezői alvállalko­zói lesznek) hárul. Az építészeti tervezést a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatra, míg a kivite­lezést a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatra kívánjuk bízni. Az említett vál­lalatokkal a tárgyalások biztató­an haladnak. Az ÉPSZER Vál­lalat egyébként már épített lé­tesítményeket a Kecskeméti Kon­zervgyárban, nemrég egy raktár építését fejezte be jó minőség­ben. Mindemellett számítunk a megyei és a városi szervek támo­gatására is, a beruházás gyors megvalósítása érdekében. A gépek, berendezések zömét tőkés importból kell beszerezni, mert a hazai és a szocialista or­szágok ipara nem foglalkozik gyártásukkal. A gépek szállításá­ra vonatkozó tárgyalásokat meg­kezdtük és természetesen a szá­munkra legkedvezőbb ajánlatokat fogadjuk majd el. A munkálatok a jövő év ele­jén kezdődnek és 1979 decembe­rében már teljes üzemmel dolgo­zik majd a bébiételgyár. Az évi hatezer tonna kapacitású új üzemben 16—18 féle étel készül majd a csecsemők és kisgyerme­kek részére. A korszerű üzem létrehozásának előmozdítására négytagú szakembercsoport* járt Svédországban, ahol az ottani bébiételgyártást tanulmányozta. Ennek a csoportnak tagja volt Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója is. — Kíván-e speciális szakisme­reteket a bébiételgyártás? — Lényegesen nem tér el a hagyományos konzervgyártástól, rövid begyakorlás szükséges csu­pán hozzá. Szigorúbbak azonban a higiéniai követelmények. Ter­mészetesen ez nem azt jelenti, hogy egyébként konzervfélesé- geinket nem eléggé higiénikus körülmények között gyártjuk, a csecsemőétel készítésénél mégis érthetően nagyobb figyelmet kell az ilyesmire fordítani. Mindeze­két az üzem kialakításánál is fi­gyelembe veszik. Könnyen tisztán tartható anyagból készül az üzem padozata, a falak, a meny- nye'zetig csempézve, a mennyezet lemosható, a berendezések rozs­damentes anyagból készülnek. Az üzem eleve kétműszakos lesz, mert az éjszakai órákat takarí­tásra, fertőtlenítésre fordítják. A bébiételek egyébként nem dobozban, hanem — külföldi ta­pasztalatok alapján — üvegben kerülnek forgalomba. Az üvege­ket nem váltják vissza, mert szállítás, tárolás, mosás közben sérülhetnek, ily módon alkal­matlanokká válhatnak a bizton­ságos újratöltésre, amire viszont a bébiételeknél különösen törek­szünk. Az üvegzárást a világvi­szonylatban is legkorszerűbb Pry-Off zárási rendszerrel old­ják meg, amelyhez a gépsort Amerikából vásároljuk. Ezt a berendezést is Kecskemétre tele­Az olaszországi Modena tarto­mánnyal már évek óta kialakult kapcsolata van Bács-Kiskun me­gyének. A kapcsolatok szerző­désben is foglalt ápolása és to­vábbfejlesztése, a tapasztalatok kicserélése érdekében a hét ele­jén Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese ve­pítjük. Évente 45 millió üvegzá­ró lapkát készít. Ebből 30 mil­liót a kecskeméti, 15 milliót pe­dig a nyíregyházi bébiételgyártó üzem használ fel. — Milyen fajta bébiételek ké­szülnek majd Kecskeméten? — A Nyíregyházi Konzervgyár továbbra is gyümölcspüréket ké­szít, Kecskeméten pedig a zöld­ség- és hús alapanyagúakat gyártják majd, mint említettem, 16—18 féle változatban. Ilyen a többi között a zöldborsópüré vaj­jal, ugyanez marhahússal, mar­hamájjal; sárgarépapüré vajjal, marhahússal; sütőtökpüré tej­jel, vajjal; paradicsomos bur­gonyapüré marhahússal; paraj- püré tejjel, vajjal, marhahús­sal ; zöldbabpüré hasonló válto­zatokban; valamint különféle vegyes zöldségpürék vajjal, mar­hahússal. Mindezek könnyen emészthető ételek. A kismamák­nak csupán fel kell melegíteni, majd felbontani, s máris fo­gyasztásra alkalmas. — Hazánkban — mondotta vé­gül a műszaki igazgató — jelen­leg évente 60 darab foébiétel- konzerv jut egy-egy csecsemőre, illetve kisgyermekre. Amikor a Kecskeméti Konzervgyár új üze­me megkezdi működését, ez több, mint háromszorosára — 200 da­rabra — növekszik. Reméljük, ezzel a beruházással is nagymér­tékben könnyítjük a kismamák dolgát. —y —ó zetésével delegáció utazott Mo­denába. A küldöttség tagjai: Ka- tanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Gátai Ferenc, az ÉPSZER Vállalat igazgatója és Nagy Károly, a megyei tanács vb bajai járási hivatalának el­nöke. Tanácsi delegáció utazott Modenába ííüííííSÍSSSSi» A technika segítségével 2. Nincs tökéletes bűntett A megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi techni­kai szolgálatánál nemcsak bűnügyi technikusok, de igazságügyi nyomszakértők is dolgoznak. Ilyen Túri Pál rendőr őrnagy. Vele elsősorban azokról a kér­désekről ejtettünk szót, hogy milyen különböző eszközöktől származó nyomok maradnak a tárgya­kon. — Az általunk szerzett — nyilván bűncselekmény során létrejött — információkat úgy kell feldolgoznunk, hogy azok akárkinek a kezébe kerüljenek, érthetők és elfogadható bizonyí­tékok legyenek. A mi munkánk nagyon aprólékos, de rendkívül fontos. Néha csipesszel, nagyító­val szedjük össze a helyszínen talált, mások számára talán lé­nyegtelen és elhanyagolható tár­gyakat, ám a bizonyításhoz ezek feltétlenül szükségesek. Egy példát: egy betörő reszelővei fe­szítette ki a vaskazettát. E mű­velet során a reszelő széléből — a betörő észre sem vette — mi­niatűr részecske pattant le. Az eszközt, jelen esetben á reszelőt nem találtuk meg a helyszínen, csupán annak apró darabkáját. Később, amikor a gyanúsítottnál házkutatást tartottak, a reszelőt, mint a bűncselekmény feltétele­zett eszközét lefoglalták. A hely­színen talált parányi részt mik­roszkóp alatt vizsgáltuk és össze­illesztettük, s a két törésvonal pontosan fedte egymást. Nemcsak a leesett, elvesztett apró tárgyak bizonyítanak, de a tárgyakon maradt erőszakos be­hatások is. Egy feszítő eszköz­ként használt csavarhúzó éle 9 milliméter széles, a nyomot gya­korlatilag minden 9 milliméteres élű csavarhúzó létrehozhatta. Ámde a csavarhúzó szárán ta­lált, elektromos kisülésektől ere­dő „kráterek” már egyedivé tet­ték, bizonyították, hogy csakis ez lehet, amivel feszítettek. Keve­sen hallottak az úgynevezett me- talográfiáról. Ennek a lényege az, hogy a fémeken eltüntetett szá­mokat, vagy benyomódásokat, sé­rüléseket különböző módon elő­hívják és láthatóvá teszik. — Sokszor egy gomb, a puló­verről lehulló elemi szál, vagy a ruhából kitépett szövetdarabka, a fúró fémbe hatoló vájata, az álkulcson maradt mikroszkopikus sérülés, a zár szerkezetének bi­zonyos csorbulása többet mond, mint a tanúk elbeszélése. Köny- nyen meg tudjuk állapítani, / mával előkerült a gombját vesz­tett kabát, amelyen kimutatha­tó volt az áldozat vére is. — A nyomszakértői munka tu­lajdonképpen azonosítási eljárás. Azt vizsgáljuk, hogy az adott nyom, tárgy, eszköz egy bizonyos tárgytól, vagy személytől szárma­zik-e. Ennek az a lényege, hogy a világon minden jelenség, tárgy, vagy személy más és más tulaj­donsággal rendelkezik. Közérthe­tőbben, nincs egyforma kalapács, álkulcs, balta, kés, reszelő, kesz­tyű, és sorolhatnám tovább. Mindegyik valami egyedi tulaj­donsággal rendelkezik, s nekünk ezt kell pontosan meghatározni. Ebben nagy segítséget nyújtanak a műszaki, technikai eszközök, a mikrofényképezés, s természe­tesen a szaktudás állandó bőví­tése. Mondani sem kell, hogy nincs tökéletes bűntett, a tettes mindig és mindenütt hagy nyo­mot. A helyszínen marad a láb, az ujj, vagy az eszköz nyoma, az egyik helyről a másik helyre vitt por nyoma, elemi szál, dohány- por, elszívott cigarettavégen ta­lált nyál, vagy éppen a tettes szaga, amelyet semmi módon sem tud eltüntetni. Furcsának tűnik, mégis így van, az ember szagát még jó néhány órával a bűncselekmény elkövetése után is érzékelni tudja az élő segítő­társ, a kutya, amely később pon­tosán kiválasztja a bűncselek­mény elkövetőjét. Gémes Gábor • Túri Pál rendőr őrnagy gipszmintát vizsgál. • A letört reszelődarab és az eszköz össze­illesztése. hogy egy kirakat vagy egy ablak üvegét kívülről, vagy belülről törték-e ki. Miért fontos ez? Bi­zonyítani kell, hogy betörés, vagy önbetörés történt. Számtalan olyan bűncselek­ményt derítettek fel Túri Pál rendőr őrnagy, igazságügyi nyom- szakértő segítségével, amelyben a döntő bizonyítékok éppen a mechanikai eszközök voltak. Egy emberölés bűntettének felderíté­sekor csupán egyetlen nyom, egy leszakadt kabátgomb állt a technikusok rendelkezésére. Eh­hez a gombhoz kellett megkeres­ni a kabátot, helyesebben a ka­bátot viselő tettest. A gyanúsí­tottnál tartott házkutatás alkal­GÉPJÁRMÜADÓ Egy hónap múlva lejár a határidő Még egy hónap, s december 31- én lejár az idei második félévi gép­járműadó befizetésének határide­je. Mint ismeretes, ez év elejétől — az államigazgatási munka egy­szerűsítése végett a gépjárműadó összegének változatlanul hagyása mellett önadóztatás lépett életbe, vagyis a kocsi üzembentartójának adója megállapítása céljából nem kell bevallást benyújtani az adó­hatósághoz. Az üzembentartónak a gépkocsi hengerűrtartalmának megfelelő gépjárműadót kell — a lakóhely szerint illetékes adó­hatósághoz külön átutalási posta- utalványon — a gépjármű rend­számának feltüntetésével befizet­nie, a második félévit a korábbi szeptember 15-e helyett december 31-ig. A befizetési határidő meghosz- szabbítása jelentős kedvezményt nyújt az adózóknak, az új ren­delkezést megszegők viszont a ko­rábbinál nagyobb bírságot fizet­nek. így a határidőt — tehát a de­cember 31-ét — elmulasztók, ha önként, pótlólag kiegyenlítik tar­tozásukat, egyhavi adójuknak megfelelő bírságot fizetnek. Ha azonban csak az adóhatóság fel­szólítására fizetik be az elmaradt adót, a megjelölt határidőig — a bírság kéthavi gépjárműadó ösz- sz gét teszi ki. Ismétlődő mulasz­tó esetén az adócsoport kezde­ményezésére a rendőrhatóság be­vonhatja a forgalmi engedélyt. Az adóbefizetéshez szükséges átutalási postautalványok a kerü­leti tanácsok pénzügyi osztályai­nál, illetve az ügyfélszolgálati iro­dáknál szerezhetők be. Űj citrusgyümölcs Üj citrusgyümölcsöt fedeztek fel Puerto Rico hegyeiben, a chironját. A chironja a narancs és a grape-fruit hibridje, minden jel szerint már régóta létezik, magról továbbtermeszthető. Héja 5—8 milliméter vastag, fényes, sárga, hámozható, mint a man­dariné. Húsa 7—15 gerezdből áll, és olyan nedvdús, mint egy Va- lencia-naracs. íze nem olyan sa­vanyú, mint a narancsé, és nem olyan keserű, mint a grape- fruité. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL . • ;; ••••••• . • A..- ... ••••• . , .......—— ——— " ­A zempléni népi együttes A Zemplén népi tánc- és dal­együttes a jellegzetes kelet-szlo­vákiai tájtól kapta nevét. Zemplén vidékét a múltban úgy ismerték, hogy az mezőgaz­dasági, szőlőtermő terület. Ter­mékeny lapályai, napsütötte dombvidékkel váltakoznak, ame­lyek ideális feltételeket teremte­nek a szőlő termesztéséhez. A zempléni nép élet- és termelési körülményei hatottak népvisele­tére, építőművészeiére, dalaira, táncaira és népszokásaira. A gazdag népművészet fenn­maradásáról ma az 1957-ben meg­alakult Zemplén Együttes gondos­kodik. Dalai, zenéje és táncai a zempléni jelleg tisztaságát fejezik ki. Az együttes: tevékenységét elsősorban saját gyűjtéseire ala­pozza. A Zemplén első külföldi útja 1963-ban Lengyelországba vezet tett. A lengyel közönség előtt ez ideig huszonnégyszer lépett félj Gyakran fellépnek a Szovjetuniód ban és a Magyar Népköztársa­ságban is. 1966-ban a Svéd Te­levízió közvetítésével egész Skan­dináviában bemutatkozott. 1967, évi franciaroszági, belgiumi és luxemburgi vendégjátékain at szlovák népművészetet és egész szocialista hazáját képviselte. (PRAGOPRESS—KS) • A felvétel Kelet-Szlovákia és a Szovjetunió Kárpátalja területe dolgozóinak 1977. évi hagyományos találkozóján készült. Egy üzem a dzsungelkorszak után Vietnam Hasonbiny tartományá­ban, Baviban az 1. sz. Elektromos Műszergyár most ünnepli 10 éves születésnapját. Alighogy megkezdte a termelést — 1967- ben —, máris evakuálni kellett a gyárat a dzsungelbe, az ame­rikai légikalózok elől. S így kez­detben mindössze 100 emberrel nagyon egyszerű műszereket ké­szítettek. Mikor a dzsungelkorszak vé­get ért, az üzem kibővült, mű­szaki iskolát alapítottak, amely fiatal kádereket képzett. Ma már vállalati kollektívája több mint tízezer fő — akiknek jelentős ré­sze a Szovjetunióban és más szo­cialista országokban tanult. A Baviba visszatelepült üzem több mint 40 féle nagypontossá­gú elektromos műszert gyárt köz­tük vezérlőpultokat, elektromág­neses indítóberendezéseket, elekt­romos reléket... Az 1976—80-as ötéves terv végére a gyártott modellek számát százra emelik. (BUDAPRESS—VNA) Ahol a bors terem • A Vietnami Szocialista Köztár-, saság egyike a világ nagy fűszer­termelőinek. Tien Phuoc járás egyik fontos terméke a feketebors. Kuba fejlődő népgazdasága Kuba öt évvel ezelőtt lépett be a KGST-be és ez idő alatt meg­háromszorozta kereskedelmi for­galmát az európai szocialista or­szágokkal. Legélénkebb kapcsola­tai természetesen a Szovjetunió­hoz fűzik, ahonnan energiaszük­ségletének egynegyedét kapja. Az iparosodás gyorsuló ütemét is a KGST-nek, mindenekelőtt a szovjet'partnernek köszönheti: a karib-tengeri szigetország ipari üzemeinek 10 százaléka szovjet segítséggel épült. Eleinte főleg mezőgazdasági ter­mékeket — cukrot, déligyümöl­csöt — szállított Kuba partnerei­nek. A kétoldalú, kölcsönösen előnyös szerződések megvalósítása és az előnyös, hosszú lejáratú hi­telek nyomán egyre nagyobb mértékben aknázza ki az ország érckincseit. így több nikkelt, ko­baltot szállíthat barátainak. A szocialista integráció keretében új, 30 ezer tonna teljesítményű nikkel- és kobaltüzem épül a Karib-tenger partján. Ezeknek az érceknek a termelése rövidesen megkétszereződik. Az új érclelőhelyek kiaknázása és feldolgozása mellett más ipar­ágak is fejlődésnek indulhattak. Megkezdődött a cukoripari és me­zőgazdasági gépek, továbbá elektronikus műszerek gyártása a kubai üzemekben. Előrejelzések szerint 1990-re mái? kétszerte-háromszorta nagyobb és szélesebb skálájú lesz a Kubá­ból a szocialista országokba szál­lított termékmennyiség. (BUDA­PRESS— PRENSA LATINA) Falu, cigaretta nélkül „Kérek egy doboz .Szlance’ cigarettát!” — „Nincs” — a vá­lasz. Hát akkor kérek „BT-t!” — „Az sincs” — „Hát akkor milyen cigaretta van?” — „Semmilyen, mert a falunkban senki sem do­hányzik.” Ennek a bolgár falunak a ne­ve Tatarica, a Duna pántján van, közel Szilisztra városához. Ebben a faluban soha nem do­hányoztak, lakói számára a do­hányzás törvényszegés lenne, mert ez itt azoktól az ősapáiktól maradt íratlan törvény, akik ez­előtt két évszázaddal telepedtek le itt Oroszországból jövet. Az idő fenntartotta ezeknek a szálas szőke embereknek a szo­kásait, dalait, nyelvét. Az utcán járva az ember azt hinné, hogy nem a Duna, hanem a Volga partján van... A házépítésben megtartották építészeti stílusu­kat: faragott fából készült ele­mekkel, a tornácokon, ereszeken, tetejükön szélkakasokkal, hom­lokzatukkal keletnek fordulva. • Cigaretta nincs, de éppen ta­lán, hogy ezt ellensúlyozza, min­den házban szívesen fogadják a vendéget egy pohárka borral. A falu lakói híres bortermelők. Szőlészet, halászat, borászat, ez volt a helyi főfoglalkozás ezelőtt 20 éve még. Manapság már az itteni lakosság is a megyeközpont iparában dolgozik. Sokan men­ték mérnöki, tanári, orvosi pá­lyára. Foglalkozásuktól függetle­nül vasárnap és ünnepnap min­denki csónakba száll. A vérük­ben van a halászat, másutt üre­sen maradhat a halászháló, de itt soha!... Az emberek és a falu szép földrajzi fekvése gyakran ide- vonzza a filmeseket. Csak ne le­gyen dohányzás a filmben!!! Még most is rosszallóan említik egy falubelijük tévészereplését; Sztepan ugyanis pipával mutat­kozott a képernyőn. Hiába bi­zonygatta, hogy nem égett, vége lett a bizalomnak... (SOFIAPRESS—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents