Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

1977. november 26. • PETŐFI NÉPE • * Ozletház, élelmiszerbolt könnyűszerkezeti elemekből ELEGENDŐ A FELHALMOZOTT TARTALÉK Az ország idei energiafelhasználása a népgazdasági tervben számítottnak megfe­lelően alakul, 3—4 százalékkal haladja meg az előző évit, s hasonló arányú növe­kedés várható a jövő évben is. A szükség­letek 53 százalékát fedezi a hazai terme­lés, 47 százalékát pedig a külföldről, elsősorban a Szovjet­unióból és más szocialista országokból érkező szállítmányok. Tüzelő télire * ■ Tíz hónap alatt 4 milliárdos hol ti forgalmunk volt az általá­nos fogyasztási és értékesítő szö­vetkezeteknek. Ez az összeg 10,2 százalékkal magasabb a tavalyi­nál. December végéig és a követ­kező évben azonban az áruforga­lom további emelkedésére lehet Bzámítani. A sikeres kereskedel­mi munka több előfeltételét ko­rábban megteremtették Bács- Kiskun megye ÁFÉSZ-ei. Az elmúlt években tervszerűen itejlesztették az üzlethálózatot. Városban és faluhelyen szép számmal nyitottak olyan, több­ségében párszáz négyzetméter alapterületű boltokat, amelyek az (élelmiszer-, vagy az iparcikkvá- eárlás, esetleg a közétkeztetés le­hetőségét megkönnyítették a te­lepülések külső kerületeiben, az |ij lakótelepeken is. A túlnyomórészt könnyűszerke­zeti elemekből készített kereske­delmi egységek gyorsan, és az átlagosnál szerényebb költséggel felépíthetők. A korszerű üzletek (építését rendszerint a szövetke­zeti szakmunkásbrigádokra bíz­ták. Legfeljebb 0 belső berende­zés szakipari munkáját végezték el más vállalkozók. Bács-Kiskun megyében Orgoványon épült fel az első ilyen könnyűszerkezetű üzletház dunaújvárosi elemekből még a negyedik ötéves terv kez­detén. Azóta Kecelen, Kunszent- miklóson, Kalocsán, Mélykúton és másutt létesült ezzel a módszer­rel élelmiszer- és iparcikkáruház. Az újabb létesítményekhez már MEZŐPANEL elemeket használ­tak fel, amelyek még inkább megfeleltek a kereskedelem kü­lönleges igényeinek. A budapesti városligeti vásárváros lebontott pavilonjai anyagának felhaszná­lásával ugyancsak könnyűszerke­zeti elemekből épült fel az UN TVER szövetkezet hetényegy- házi üzletháza, valamint a Kecs­keméten, a hunyadivárosi ABC- áruház. Az olcsó, de a «célnak tökéletesen megfelelő építési megoldás jó példáit Kalocsa környékén is meg lehet találni. A négyzetméterenként 4—5 ' ezer forintos költséggel elkészíthető, felszerelhető, fa- és fémszerkeze­tű ÁFÉSZ-boltok a kis települé­sek korszerű, jó áruválasztékú kereskedelmi létesítményei. Ezek ugyan nem tartanak ötven vagy száz esztendeig, de ezt aligha le­het elvárni. Különben is a vá­sárlási szokások ennél jóval rö- videbb idő alatt változnak. A ma még korszerűnek mondott, és tízmilliós költséggel felépített üz­letház, vendéglátóhely néhány év múlva esetleg elavultnak tűn­het. Az anyagi eszközökkel, beru­házási javakkal úgy is lehet ta­karékoskodni. ahogyan Bács- Kiskun megye fogyasztási szö­vetkezetei teszik. Ez év végéig 5 ezer négyzetméterrel bővítik ke­reskedelmi létesítményeik alapte­rületét, a megyei átlagnál jóval alacsonyabb anyagi befektetés­sel. Ehhez felhasználják a leg­újabb építészeti megoldásokat. Mélykúton olyan élelmiszer-; vegyesiparcikk üzletházat, büfét nyitott a fogyasztási szövetkezeti amelynek könnyűszerkezetes épí­tőelemeit a helyi vegyesipari szövetkezet külföldi szabadalom alapján gyártotta. Más kereske­delmi szervek is felhasználhatnák ezeket a tapasztalatokat, amikor a beruházást tervezik. K. A. A várható téli energiaellátásról az Országos Energiagazdálkodá­si Hatóságnál tájékoztatták az MTI munkatársát. A téli ellátás biztonságát növeli hogy a hazai gáztermelés az idén eléri a 6,5 milliárd köbmétert: ez mintegy 10 százalékkal haladja meg az országos kőolaj- és gázipari tröszt ötéves tervének 1977. évi elő­irányzatát. A kőolajbányásziok is túlteljesítik tervüket, ami jó ala­pul szolgál arra, hogy a kőolajfi­nomítók — a külföldről érkezett szállítmányok feldolgozásával együtt — biztonságosan kielégít­sék az ország igényeit. Sikeresen zárult a nyári kedvezményes tü­zelőolaj-vásárlási akció; eredmé­nyeként évi szükségletének mint-"^ egy 40 százalékát, csaknem 370 ezer tonna háztartási tüzelőolajat tárolt télre a lakosság. Ugyan­akkor a szilárd tüzelőanyagok nyári kedvezményes vásárán több mint egymillió tonna szenet és brikettet szereztek be a télre. Á szénbányászok — noha egyes széntelepek kimerülése és más műszaki nehézségek miatt igen nagy erőfeszítésre volt szükség — előreláthatóan teljesítik idei ter­vüket. A hazai termelést jelentős importszállítások -is kiegészítik. Egyebek között idén az év végéig várhatóan 569 ezer tonna NDK- brikett érkezik, s a hazai brikett- tormelést is növelik a termelő be. rendezések hatékonyabb kihasz­nálásával. A folyamatos tüzelő­anyag-ellátás révén a villamos- energia-ipar is teljesíti tervét A központi intézkedések alapján októberben megfelelő készleteket tároltak a télre szilárd és folyé­kony tüzelőanyagokból. Nagyobb készletek állnak rendelkezésre; mint egy évvel ezelőtt. Az ener­giatermelés és az energiahordo­zókból felhalmozott készlet meg­felelő biztonságot nyújt a téli el­látási igények fedezésére. Villa­mosenergia- és gázellátási korlá­tozással ezúttal sem számolnak, 3 váratlan, jelentősebb üzemzavar esetén is az az alapelv, hogy el­sősorban a lakosság igényeit kell kielégíteni. A téli időjárás miatt közleke­dési nehézségek azonban az ele­gendő készletek ellenére is okoz­hatnak kisebb átmeneti ellátási gondokat egyes területeken, töb­bek között az ÁFOR-kutaknál a háztartási tüzelőolaj kiszolgálásá­ban, a TÜZÉP-telepeken pedig a tüzelőanyag-választék ideiglenes szűkülésében. Átmenetileg a vá­sárlási torlódások is befolyásol­hatják az ellátást, tehát azok járnak jól, akik nem az utolsó pillanatra hagyják tüzelőjük be­szerzését. (MTI) • A keceli településközpont iparcikk üzletházának szomszédságában könnyűszerkezeti elemekből épül az ABC-áruház. (Méhest felv.) Halászok a Péteri Sirályok köröznek a bágyadt őszi napsütésben a náddal szegé­lyezett hatalmas víztükör fölött. Néha leszállnak az enyhe szélben fodrozódó vízre, azután ismét a levegőt szántják. Egy-egy szürke gémet is látni, de ezek a nagytes­tű madarak csak messziről lebeg­tetik szárnyaikat. A parton kucs- más-kötényes halászok szorgos- kodnak combig érő gumicsizmá­ban. Part mellett már a hatal­mas háló, zubog a víz a befo­gott halak fickándozásától. Négy halász a vízben állva meregeti kosarakba a pontyokat, a karcsú amúrokat és busákat. Néha egy- egy jókora csuka is a kosárba ke­rül. A válogatás után megmérik a halakat, majd* 1 pótkocsis 'von­tatóval szállítják őket a közelben levő tároló-telelőbe. — November első napjaiban kezdtük az őszi lehalászást — mondja Jaksa Ferenc, a pálmo- nostori Keleti Fény Termelőszö­vetkezet főállattenyésztője. — Az eddigi eredmények biztatóak. Dó­sa Jenő halászmester irányításá­val a tizenöt tagú brigád már több mint 400 mázsa halat emelt partra. Sietnünk kell a munkával, nehogy később „beleszóljon” az időjárás. Még legalább 300 má­zsa halat szeretnének kifogni, s ha ez sikerül, akkor halászaink teljesítik idei tervüket, elérik a 2,5 millió forintos árbevételt. Jaksa Ferenc azt is elmondta, hogy a nyáron már 400 mázsa ha­lat fogtak ki a 160 hektáros tó­ból. Már megkezdték az utánpót­lásról való gondoskodást; a kö­zelmúltban 30 mázsa egynyaras pontyot helyeztek el a tóba. No­vember végén — ha az időjárás kedvező lesz — a halállományt 300 mázsa kétnyaras ponttyal nö­velik. Elmondta a főállattenyész­tő azt is, hogy már nagy szükség lenne a tó nagyszabású rekonst­rukciójára, de ezt jelenleg anyagi okok akadályozzák. tavon • A hálóból kosarakba kerül a zsákmány. • Jaksa Ferenc főállattenyésztff (balról) a minőséggel elégedett. Most a mérést végzi. Vajoa mennyi lett végül is a mai zsák­mány? (Opauszky László felvéte­lei.) FILMJEGYZET LENGYEL HANGSZÓRÓK AZ EURÓPAI PIACON GONDOLATOK A KÖRNYEZETRŐL Napsugár fiúk Két kiöregedett varieté-színész­ről szól Herbert Ross, a jól is­mert amerikai rendező filmje. Mindketten visszavonultak mára szerepléstől, csak kettőjük közül az egyik sehogyan se tud bele­törődni abba, hogy művészetének csillaga lehanyatlóban van. A má­sik idős művész úgy-ahogy bele­nyugodott már abba, hogy szá­mára a nagy amerikai színházak színészbejárója véglegesen bezá­rult. Most azonban nagy lehető­ség kínálkozik. Egy varieté-mű­sorban, amely a műfaj történeté­nek legérdekesebb szakaszait mu­tatná be, számukra is volna hely. •Egy régi tréfájukat kellene elő­adni a kamerák előtt, olyasmit, amellyel legalább egy évtizeden (keresztül megnevettették a kö­zönségét, és amelyre talán az idő­sebb tévénézők jószívvel emlékez­nek vissza. Az egyébként szomorkásán vi­dám film nagy „konfliktusa” itt tűnik fel a láthatáron. A két öreg ugyanis annyira ismeri egymás gyengéjét, jó és rossz színészi tu­lajdonságait, hogy bármelyikük szívesen látná a háta közepét, mint sikereinek valamikori tár­sát. Így aztán a minden lében ka­nál unokaöccs, aki szerepelteté­sük kéretlen menedzsereként fut­kos az ügyben, végül is nem tud­ja összehozni a szereplést, mert próbaközben véglegesen össze- vész a két öreg, oda a nagy le­hetőség. A mese nem ismeretlen a ma­gyar közönség előtt sem, hiszed a film alapját képező színmű — Neil Simon alkotása — a fővá­rosi és a vidéki színpadokon is sikerdarab volt néhány évvel ez­előtt. Az amerikai vígjátékipar tisztes mestere igazán jól ismeri a színpad törtvényeit és dicsére­tére legyen mondva, nem üres geg-ek sorozatára építkezik mű­veiben, hanem némi jellemkomi­kum színei is föllelhetők írói pa­lettáján. Ennél a kedves, köny- nyed hangvételű vígjátéknál is végeredményben két egymástól különböző alkatú vén ripacs jel­lemvonásaiból adódnak a mese legfőbb fordulatai. A film azon­ban nem tudja teljes értékkel visszaadni Simon művének időn­ként a közönségre kacsingató, az­zal közvetlen kontaktusra törekvő fogásait, ötleteit. Ami a színpadi változatban a fővárosi előadáson a kitűnő Feleky Kamiinak és Ba­lázs Samunak sikerült, azokat a hatásokat nem tudta átmenteni a Herbert Ross vezette szakmai ap­parátus. Imitt-amott a film teret és időt tágító adottságai követ­keztében olyan helyeken is apró­lékos ábrázolásra törekszik a ren­dező, ahol erre nemigen van szük­ség, így aztán vannak pillanatok, amikor állóképpé merevedik a játék. Pedig Herbert Ross tulaj­donképpen a könnyedebb drámai műfajok avatott rendezője. Erre mutat egy nálunk is nagy sikert aratott másik filmje a Furcsa pár, vagy az Egy lány Chicagó­ban című vígjáték. Ami miatt mégis érdemes betérni az mozi­ba, az elsősorban egy kitűnő és nálunk is jól ismert színész si­keres alakítása. Walther Matthau egész sok filmalkotás főszerepét játszotta. Néhányat hadd említ­sünk meg: Sógorom a zugügyvéd, a Furcsa pár, vagy a Kaktusz vi­rága, melyben Ingrid Bergman- nal nyújtott felejthetetlen alakí­tást. Herbert Rossnak ebben a filmjében is az ő játéka a jobb, árnyaltabb, stílusosabb. Rendkí­vül mulatságos, ahogyan a boga­ras, kissé már szenilis, feledé­keny és múltbeli sikereihez mániá­kusan ragaszkodó öreg ripacsot hibátlan stílusérzékkel megfor­málja. Társát, George Burns-t, vagy éppen a fáradhatatlan me­nedzsert játszó Richard Benjá­mint még nem ismeri a magyar közönség. Mindkettőjük tisztes te­hetséggel rendelkezik, de a „sztár” közöttük mindenképpen Walter Matthau. Cs. ,L. A lengyelországi Poznantól 45 kilomé­terre levő Wrzesna-i Tonsil Híradás­technikai Gyár ter­mékeit sok ország­ban ismerik. Nevét pályzaton nyerte, amit az igaz­gatóság tízegynéhány éve hirde­tett meg a dolgozóik körében, mert jól hangzó márkanevet akartak adni az új típusú hang­szóróknak. A győztes a lengyel hangszín és hangerő szavak ösz- szevonásával kapott Tonsil név lett. A mulatságos eset — amit máig emlegetnek az üzemben — akkor esett, mikor - már kinyom­tatták az üzleti levélpapírt, meg­rendelték a bélyegzőket, megje­lent a kapu fölött a nagy neon­reklám. Nos, az üzem képviselője üzleti tárgyalásra Nagy-Britan- niába utazott és meglepetve látta partnereinek furcsa arckifejezé­sét. amikor kiejtette száján gyá­ruk nevét. A szállodába érve azonnal elővette a szótárt, és akkor derült ki, hogy a tonsil angolul mandulát jelent — orvo­si értelemben... Az üzem neve mindamellett megmaradt. Nem­csak a gyár dolgozói fogadták el, hanem a vásárlók is, beleértve a külföldi megrendelőket is. A gyár ez évben 8 millió hang­szórót és sok más híradástechni­kai berendezést állít elő. Szinte alig lehet elhinni, miként indult a munka. 1946. június 26-án a fényképész megörökítette a gyár összes dolgozóját. Egyetlen fény­képen az összes, azaz az igazgató­val együtt 32 személyt. Ma több mint kétezer alkalmazottjuk van, és még több lenne, ha nem válik külön egy nyolcszáz dolgozót fog­lalkoztató részleg, ami parányi méretű elektromotorok gyártásá­val foglalkozik. Termékeik nagyrészét 1959 óta exportálják, aikkor szállítottak először Csehszlovákiába úgyneve­zett szelszineket, s azóta az ex­porttermelés rohamos ütemben növekedett. A német, olasz, ju­goszláv, román, magyar. angol; belga, kanadai és albán megren­delők leggyakrabban mikrofono­kat, fülhallgatókat, telefonalkat­részeket kérnék. Termékeik a hazai kereskede­lemben is kaphatók, s élettarta­muk megdönti a tartósság re­kordját. Tavaly egy általános is­kola az itt készült mikrofon ja­vítását kérte. Húszévi használat után mondta fel a szolgálatot. Pótalkatrész ehhez a típushoz már nem készül. így ez a példány a gyár archívumába került, küld­tek helyette újat. Az üzemet elhagyó készülékek minőségét gondosan ellenőrzik. Műszaki jellemzőik megfelelnék a világszínvonalat jelentő Hi-Fi kívánalmaknak. Tökéletesen han szigetelt akusztikai fülkében történik a hangszórók fizikai tu­lajdonságainak kipróbálása. Az emberi fül számára kellemes hangzást különleges „meghallgató szobában” vizsgálják, ami nagy­jából lakószobára hasonlít. * i Természetesen a jó hangzást nemcsak a műszaki és érzékszer­vi ellenőrzés garantálja, hanem a korszerű gyártástechnológia. Például a galvanizáló automata a nehéz fizikai munka kiküszöbölé­sén túl, az egyenletesen jó minő­ség biztosítéka. Modern gépsoron készül, asszonyok felügyeletével a hangszóró lelke, a membrán is. A kezdettől a mai nagyüzemig óriási fejlődésen ment át a gyár, i mé^ei elismertek é$ keresettek, de a Tonsil még nem mondta ki az utolsó szót Marek Przybylski Rózsa és bojtorján Belépek a tehenészeti telep kapuján, s azonnal feltűnik, hogy az öreg portás, arca tükörsima; Mint mindennap, ma reggel is borötválkozott. Inge, nadrágja hétköznapi, de tiszta, mint az arany... Túl a kapun, az istállók között, a majori utak mentén gondosan nyírt pázsitágyások... Imitt-amott ezüstfenyők, vagy csak egyszerű karácsonyfenyők. Odább régről ittmaradt, de a be­tegségükből kigyógyított öreg barackfák. Az útmenti csator­nákban sincs szemét; bojtorján, útilapu meg „cigányparé”. Jószerével még senkivel sem beszéltem, de akár vissza is for­dulhatok, mert a riport már kész van. Pontosan tudom, mit írha­tok. * Bemegyek az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet gépte­rére, s látom, hogy a használaton kívüli gépek nem leeresztett gu­miabroncsaikon állnak (mert ki­lopta valaki a kerekekből a sze­lepeket). hanem állványokon pi­hennek. Nincsenek kibelezett öreg cséplőgépek, kombájnok; meg széttúrt vetőgépek. Nyugodtan visszatérhetek szó nélkül a szer­kesztőségbe, s megírhatom, hogy ebben a gazdaságban nincsenek alkatrészgondok, rég nem panasz­kodnak az ékszíjakra sem. s a vetést biztosan az elsők között fejezik be. Bemegyek a nagy termelőszö­vetkezeti raktárüzem területére. Látom, hogy mennyi termény van az óriás tárolókban, de útszélre esett szemet egyet sem találok. A közlekedési utakat menetrend­szerűen ma is felseperték. A rak­tárak között fiatal jegenyék. Feltűnik, hogy a kérge mindnek kivétel nélkül ép, egyet sem sebzett meg mostanáig egy rosz- szul kanyarodó vontató vagy te­henautó... Nyugodtan vissza^ fordulhatok, és tévedhetetlenül megírhatom, például azt, hogy itl az országosnál jóval magasabbal* a termésátlagok. Ugyanígy kimehetek a határba is és látom, hogy a dűlőutak mentén nincsenek, nyáron sem voltak, ember magasságú gyo­mok. Elhagyott rozsdás ekék, le- kopasztott régi traktorok sincse­nek ... * Azután bemegyek más helyen a sertéstelepre, s látom, hogy ten-- gelyakasztóan nagy a sár. Vagy már kőkeményre száradtak a ká­tyúk. Amott lyukas az egyik istálló teteje. Valamikor egy vi­har bonthatta meg. Emitt hullik a vakolat. A falból kilógnak a téglák, mert az esőcsatornát le-' szakította a falról a nehéz jár­mű ... Fenyő persze sehol. De a trágyatelepek környékén meg a kerítések mentén — ha egyálta­lán vannak kerítések — bűzlik a beléndek, s burjánziik a bojtor­ján. Ismét mehetek haza és nyu­godtan megírhatom, hogy itt bizony még mindig magas a ma- lacelhullás, és tűrhetetlenül sok takarmányt fogyasztanak egy ki-t lónyi súlygyarapodás eléréséhei, Még azt is csaknem biztosra ve­hetem. hogy ennek a gazdaság­nak a banknál sorban állnak” a hitelezői. * Szégyelljem megmondani, hog£ mit gondolok? Hogy minden em­bernek egyetlen nagy nyitott könyv a környezete. Benne van a tehetsége, minden képessége. Persze, ezen is lehet vitatkozni: De azon nem. hogy ahol rend honol a majorudvarban, ott öröm a munka is. Nincs helye a kény- szerűségnek, a parancsural ómnak, mert ahol a bojtorján megteremi megél ott a rózsa is. Cs. J. j „Mandula”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents