Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 26. I A tagfelvételi munka, a párt összetételének céltudatos alakítása a pártszervezetek fontos feladata. Mi a jelentősége, melyek a meghatározó elvei és fő céljai énnek a tevékenységnek? — erről beszélgettünk Nagy Tiborral, az MSZMP Központi Bizottságának oszályvezető-helyettesével. IPAR A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN Legjelentősebb az élelmíszerfeldolgozás — A Központi Bizottságnak a tagkönyvcsere tanulságait összegező határozata ismételten leszögezi, hogy -,,a tagfelvételi munkára nagy gondot kell fordítani”. Miért tulajdonítunk ilyen nagy fontosságot ennek a munkának, mi a jelentősége további előrehaladásunk szempontjából? — Ügy gondolom, e kérdés megítélésekor is a párt program- nyilatkozatában megfogalmazott távlati célnak, a fejlett szocialista társadalom felépítésének követelményeiből kell kiindulnunk. A lejlett szocialista társadalom csak úgy teremthető meg, ha tovább erősítjük, fejlesztjük a párt vezető szerepét. Márpedig a vezető szerep gyakorlati érvényesülése — más tényezők mellett — nagy. mértékben függ a párt összetételétől, attól, hogy a párttagság a maga egészében mennyire képes eleget tenni a társadalmi folyamatok irányításában reá háruló követelményeknek. A tennivalók megoldásában természetesen fontos szerepük van a párt vezető testületéinek, irányító munkájuk színvonalának, de tévedés lenne a párt vezető szerepének érvényesülését pusztán erre korlátozni. Végső fokon a párttagság a maga egészében gyakorolja ezt a szerepet. Ezért tekintjük alapvető politikai kérdésnek, hogy a párt soraiba újonnan bekerülők Is minden szempontból megfeleljenek a vezető szerep érvényesítésével járó elvárásoknak, alkalmasak legyenek az ebből adódó teendők ellátására. Ugyanakkor a helyes tagfelvételek egészükben véve kedvezően hatnak a párt összetételére, belső szociális struktúrájára, s ilyen értelemben is biztosíthatják az összhangot, a tagfelvételi munka és a fejlett szocializmus építésének társadalmi-politikai szükségletei között. A fejlődés jelenlegi szakaszában milyen elvek szerint kívánjuk alakítani a párt ösz- szetételét, milyen arányokat tekintünk optimálisnak? — Elmondhatjuk, hogy a társadalom életében végbement változások. a* utóbbi három évtized társadalmi fejlődése, a párt ösz- szetételében az utánpótlás bázisának alakulásában is tükröződnek. A párttagok között' a társadalom minden osztályának, rétegének legjobbjai megtalálhatók. Ez természetes és pozitív jelenség; ennek megőrzésére törekszünk a továbbiakban is. Ehhez a lehetőség is kedvező, hiszen a termelési és osztályviszonyok megváltozásával lényegében elhárultak azok a korlátok, amelyek a fejlődés korábbi időszakában egyes rétegek tagjai számára eleve lehetetlenné tették, mások számára erősen megnehezítették a párthoz való eljutást. A szocialista fejlődés jelentősen kiszélesítette azt a társadalmi bázist; ahonnan a párt a maga utánpótlását merítheti. Ezekből kiindulva szögezi le a Központi Bizottság 1977. júniusi határozata, hogy mindenféle mechanikus kategorizálást mellőzve, a munkások, mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell párttaggá nevelni. — Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. A másik az, hogy pártunk változatlanul megőrizte osztályjellegét, az MSZMP — mint neve is kifejezi — ma is a munkásosztály pártja. A párt a szocializmus felépítésén munkálkodva a munkásság osztálycéljainak megvalósítását szolgálja, politikája megtestesíti társadalmunk vezető osztályának alapvető érdekeit. Ez a párt ösz- szetételének alakítása során nem hagyható figyelmen kívül. Változatlanul irányadó a XI. kongresz. szus határozata, mely szerint a tagfelvétel fő bázisai a nagyüzemek, s az utánpótlás nevelése során különleges figyelmet kell fordítani a munkásokra, általában a fizikai dolgozókra. Politikánk következetes megvalósítása és a társadalmi problémák pontos érzékelése szempontjából egyaránt szükséges, hogy országosan a fizikai dolgozók, a munkásak és a termelőszövetkezeti parasztok, vagyis társadalmunk két alapvető osztályának tagjai többségben legyenek a pártba felvettek között. Az említettekkel együtt továbbra is érvényes, hogy a felvételi kérelem elbírálásában mindig az egyén alkalmasságának körültekintő, szigorú mérlegelése a legfontosabb. Ilyen tekintetben mely követelmények érdemelnek különleges figyelmet a jelenlegi idő. szakban? —• Itt is az elmúlt években végbement fejlődésből kell kiindulnunk. Társadalmunk politikai- ideológiai arculata sokat változott, nagyot fejlődött; a párton kívüliek tömegei gondolkodás- módjukban. világszemléletükben, mindennapi magatartásukban közelebb kerültek a kommunista felfogáshoz. Ilyen értelemben is javultak a tagfelvételi munka feltételei. De politikai-ideológiai értelemben még nem tűnt el minden különbség az élcsapat és a dolgozó tömegek között, saját tagjaitól a párt változatlanul az átlagosnál többet vár el, többet igényel. Ezért a szocializmust meggyőződéssel építő, a párttal rokonszenvező dolgozók közül csak azokat vehetjük fel a pártba, akik egyrészt készek, másrészt pedig képesek, alkalmasak ezeknek a többletfeladatoknak a vállalására és teljesítésére. — A gondos egyéni elbírálás során különleges figyelmet érdemel a politikai meggyőződés és aktivitás, a készség és képesség a párt politikájának képviseletére, terjesztésére, megvédésére, gyakorlati megvalósítására. Igen fontosak az ideológiai-világnézeti követelmények, vagyis a szervezeti szabályzat azon előírásainak érvényesítése, hogy a pártnak az lehet tagja, aki magáévá teszi a marxista-leninista eszméket. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt új tagja felvételkor már rendelkezzen bizonyos közéleti tapasztalattal, jártassággal, vagyis előzőén végezzen mozgalmi tevékenységet valamely tömegszervezetben, a társadalmi életben. Nagyon fontos, hegy a pártba bekerülő munkája és magatartása — a közösségben és a magánéletben egyaránt — feleljen meg a párt felfogásának; ilyen értelemben legyen példamutató. Helyes, ha a pártszervezetek ezeknek a tényezőknek nagy figyelmet szentelnek a felvétel során. s az azt megelőző nevelő- munkában. Ez utóbbi megállapításból is értelemszerűen következik, hogy a pártépités, a párt utánpótlásáról való gondoskodás nem korlátozódik pusztán a tagfelvétel eseményéret hanem több annál. Melyek e folyamat legfontosabb jellemzői? — E folyamat, melyet a kommunistává nevelés, kommunistává válás folyamatának nevezhetünk, valóban szélesebb, sokrétűbb. mint maga a felvétel. Javarészt a tömegszervezetekben; társadalmi mozgalmakban, szocialista brigádokban kezdődik: itt szerzik meg az első közéleti tapasztalatokat, itt figyel fel rájuk a pártszervezet, az itt folytatott politikai tevékenység érleli meg többnyire az elhatározást a pártba való belépésre. Ezért tekintjük az e területen dolgozó párttagok fontos politikai kötelezettségének, pártfeladatának, hogy tudatosan vizsgálják környezetüket, foglalkozzanak a párton kívüli aktivistákkal. A tagfelvételt meg kell, hogy előzze a felkészítés a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, meg kell ismertetni a jelentkezővel, hogy milyen politikai közösségbe kerül és mi vár itt rá. Tehát az utánpótlás nevelése megelőzi a felvételről való szavazást, de nem is ér ezzel véget. A kommunistává válás, illetve nevelés folyamata tovább folytatódik és kell is, hogy folytatódjék a pártéletben való részvétel. a politikai ismeretek elsajátítása, a pártmegbízatások teljesítése során. Ebben fontos szerepet játszanak ajánlói, pártcsoportja, de végső fokon a párt- szervezet egész kollektívája is. összefoglalóan azt mondhatom, hogy a párttaggá nevelő munkában a hangsúly most nem a mennyiségen van, hanem a minőségen. Az a pártszervezet végez eredményes, jó munkát, amelyik olyan embereket vesz fel soraiba; akik minden szempontból alkalmasak a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, s amelyik képes ilyen embereket kinevelni a párttal rokonszenve- zók, a velünk együtthaladók soraiból — fejezte be nyilatkozatát Nagy Tibor. Gy. L. A mezőgazdasági nagyüzemek — állami gazdaságiók, termelő- és szakszövetkezetek, szövetkezeti társulások — az alaptevékenységen túl, másféle termelő munkát is végeznek. A melléktevékenységek kialakulását több gazdasági tényező ösztönözte. Az egyik legfontosabb, hogy a munkaerőt, például a betakarítás idején is elő kell teremteni. Az úgynevezett munkacsúcsok idején az ipari üzemekből vonják 'ki a munkáskezeket. Különösen a kedvezőtlen adottságú gazdaságok szorgalmazták a melléktevékenység kialakítását. Ösztönözte ezt a kedvezményes adózás is, amely elősegítette a jövedelmezőség fokozását. A mezőgazdasági nagyüzemek tavaly 588 feldolgozási helyen végeztek ipari tevékenységet, melynek eredményeként 4,2 milliárd forint árbevételt értek el. Ez az összeg megközelíti a megyei székhelyű ipari vállalatok és ipari szövetkezetek áruértékesítésének egyharmadát. Az ipari tevékenység gyors növekedését — a már említetteken kívül — egyéb okok is segítették. Például a romlékony, vagy nagy tömegű termények helybeni feldolgozásával, félkész termékké alakításával a veszteségek lényegesen csökkenthetők. Az élelmiszeripar fejlesztését ösztönözték a termékértékesítésben jelentkező szervezési hiányosságok. is. Az ipari munka mértékének növekedése a feldolgozási helyek csökkenése mellett ment végbe. Más szóval, koncentrálódott az ipar. Tavaly egy feldolgozóhelyre átlagosan 7,1 millió forint árbevétel jutott. Az állami gazdaságok értek el legmagasabb fokú koncentráltságot, ami elsősorban a nagyüzemi borászatnak köszönhető. Az állami gazdaságok borászatának árbevétele 1976-ban 17 feldolgozási helyen 1587 millió forint volt. A szövetkezetek 67 telepén összesen 658 millió forint árbevételt értek el. A legnagyobb részarányt a bevételben — 1976-ban 76 százalékot —, a mezőgazdasági tevékenységhez legszorosabban kötődő élelmiszeripari feldolgozás képviselte. A kormány erre vonatkozó határozatával úgy szabályozta a szövetkezetek mellék- tevékenységét, hogy elősegítse a mezőgazdasági termények, termékek feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos munkát. Ezért is fejlődött az élelmiszer • A szank-mórlcgátl Petőfi Termelőszövetkezet Ipari Özemének termékei. feldolgozás az átlagosnál gyorsabban megyénkben is. Jelentőségét növeli, hogy az ipar helyenkénti szűk kapacitását jól kiegészíti. Tavaly például a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszeripara több ezer tonna tőkehúst, rriái-> fél ezer tonna gyümölcskonzer- vet, ennél valamivel több savanyúságot, csaknem 5 ezer tonna kenyeret, 1,8 millió ihektóliter bort termelt, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az élelmi- szeripari termékek zömét a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak, valamint a kiskereskedelemnek adták át, 7 százalékát pedig saját elárusítóhelyen értékesítették. A statisztikai adatok szerint a megye adja az ország mezőgazdasági termékértékesítésének 11— 12 százalékát. Az ipari tevékenység árbevételéből viszont ennél jóval nagyobb arányban részesedik. A megyei mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszeripari tevékenysége az országosnak több mint egynegyedét adja, a mező- gazdasági ipari szolgáltatásnak pedig mintegy hetedét. A szolgáltatáson belül a gépjavításból csaknem egyharmaddal részesedik a megye. Az ipari tevékenység koncentráltabb, mint másutt az országban. Egy-egy feldolgozóhelyre jutó árbevétel több mint kétszerese az országos átlagnak. Ezen be. lül az élelmiszeripari tevékenységnél két és félszeres az arány. Héjjas Magdolna, ------ • a megyei statisztikai hivatal közgazdásza TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN Munkaidőn kívül Az általános műveltség gyarapítása ma már tömegigény. Megnyilatkozik a szakmai ismeretek, a korszerű technika elsajátításában, az olvasás, az irodalom, a művészetek iránti vonzódásban, a politikai és társadalmi kérdésekben, a világ dolgaiban való tökéletesebb eligazodás érdekében tett törekvésekben. Ebben a folyamatban mindjobban kitárulkoznak azok a tulajdonságok, amelyek a szabad idő kitöltését kulturált, céltudatos tevékenységgé alakítják. Felszínre jönnek azok az értékek, amelyek nemcsak a művelőit, de mindannyiunkat gazdagítanak. A ZENGŐ SZOBÁBAN • A Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Kutató Intézetében vizsgálják a beszéd és a hallás sajátosságait, valamint ott próbálják ki a különféle akusztikai elemeket, berendezéseket is. Képünkön: akusztikai hangelnyelők mérése a zengő szobában. (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS.) KARÁCSONYRA... • A Budapesti Csokoládégyárban az idén karácsonyra több mint 230 vagon szaloncukrot gyártanak. (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — Telcfoto — KS.) wtadnri wQwli 4»l|»«*le«fc «apja Most csak egyetlen üzemi újságnak, a Lam part Zománcípari Művek lapjának, sőt annak is csak a ZIM Kecskeméti Gyárára vonatkozó cikkeit tekintettük át. És ezek a hírek, tudósítások is bizonyítják, milyen sokrétű, értékes az a .tevékenység, amelyet munkaidőn túl művelnek az üzem dolgozói. Jóllehet a „Zománc” legutóbbi számai természetesen az üzemeket leginkább átható, nagyszerű mozgalomról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának, valamint a vasasszakszervezet centenáriumának tiszteletére kialakult munkaversenyről cikkeztek jelentőségüknek megfelelő bőséggel, nem hagyták figyelmen kívül azokat a dolgokat. amelyek értelmesen, a közösség hasznára, örömére töltik ki a szabad időt. Vetélkedősorozat Itt van mindjárt az a vetélkedősorozat, amely szorosan kapcsolódik a jelentős évfordulókhoz. A Lámpáit Zománcipari Müvek valamennyi szocialista brigádja résztvett abban a szellemi játékban, amelynek az élen maradt legjobb tizenkét csapata a döntőbe jutott. A budafoki gyár szépen berendezett nagytermében gyűltek ösz- sze a gyárak szocialista brigádjai, majd Studer Béla villámkérdéseivel kezdődött a tízfordulós játék. Záporoztak a kérdések, a feleletek, gyors kezek szántották a papírt. Sport, zenei, politikai tudásukról, felkészültségükről adtak számot a legjobb brigádok, de nem jöttek zavarba a földrajzi, film- és képzőművészeti kérdésektől sem. Az egyes fordulók után mindjobban felhevült a hangulat, míg végül Süveges Zoltán csengőjének a hangja az utolsó kérdés- csoport gondolkodási idejének lejártát jelezte. Izgalmas összesítés után számunkra is örömteljes a végeredmény. A győzelmet a ZIM kecskeméti gyára Delta szocialista brigádja: Tamási Gabriella, Karsay Imre, Halász István. Gubcsó István összetételű csapata szerezte meg. Második a Vegyipari Gépgyár „Termelési” brigádjának, a harmadik a vezér- igazgatóság „Martos Flóra”-bri- gádjának a csapata. További három helyezett csapat is jutalmat kapott. A versennyel voltaképpen a maratoni vetélkedősorozat minden résztvevője nyert. Ez a banálisnak hangzó mondat azonban sok olvasást, történelmi búvárkodást, lexikális adattömeg felkutatását és azoknak a megfelelő helyen való felelevenítését, ami életünk tényeinek, jelenségeinek feltárását, megértését takarja. Tehát rengeteg ismeretanyag felhalmozását és általa a műveltség gyarapodását. Rádióhallgatók klubja 1976 decemberében alakult meg a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásai kecskeméti hallgatóinak klubja. Az alakuló ülésen 9 kecskeméti üzem, vállalat, intézmény képviselői vettek részt, s úgy határoztak, hogy negyedévenként más-más üzem, intézmény, vállalat MSZBT-tagcso- portja rendezi meg a klubtagok baráti találkozóját. Az idei legutóbbi találkozót a ZIM kecskeméti gyárának MSZBT-tagcsoportja rendezte, az üzem klubhelyiségében. A találkozó keretében Vázsonyi Miklós, a FÉMMUNKÁS Vállalat kecskeméti gyára MSZBT-tagcsoport- jának elnöke vetítette le azt a színes filmet, amelyet a tagcsoportok, illetve a Moszkvai Rádió kecskeméti hallgatói klubjának a Szovjetunióban járt küldöttsége látogatása alkalmából a Szovjetunióban forgattak. A filmvetítést menet közben értékes adatokkal igen színesen kommentálta. A megjelentek nagy érdeklődéssel nézték a gyönyörű színes felvételeket. Külön élményt jelentettek a Csillagvárosban készült felvételek, a filmbe nagyon ügyesen bedolgozott, az űrhajósok életét, kiképzését bemutató filmsorok vetítése. Az egyórás, igen tartalmas és gyönyörű színekkel pompázó film megtekintése után a mintegy hatvan résztvevő közösen meghallgatta a moszkvai rádió 19 órakor kezdődött magyar nyelvű adását. Az adásban a rádió magyar osztálya külön üdvözölte a klubest résztvevőit és néhány mondatban bemutatta vállalatunkat és gyárunkat a magyar adás hallgatóinak. Kalapács és rajztoU Varga Imre, a ZIM kecskeméti gyára műszaki fejlesztési csoportjának lakatosa. Szabad idejében fest, rajzol. A gyár dolgozói mindannyian jól ismerik, hiszen az üzemi klubban már háromszor rendezett kiállítást alkotásaiból. öt esztendő óta dolgozik a gyárban, azóta ismert a képzőművészeti tevékenysége is. Tudatosan 16 éves kora óta foglalkozik festészettel, rajzolással, grafikákat, metszeteket is készít. Mikor érdeklődése szenvedéllyé vált, a képzőművészeti szakkörben fejlesztette készségét. Kezdetben Goór Imre, a megyeszékhelyen élő tehetséges festőművész, majd Palkó József volt a mestere. Varga Imre eddig már több önálló kiállításon jelentkezett a nyilvánosság előtt. 1971-ben az egészségügyi dolgozók klubjában mutatkozott be. A gyárban, munkahelyén három kiállításon szerepelt. Egy alkalommal pedig Hódmezővásárhelyen, a Tornyai Múzeumban rendezett csoportos kiállításon mutatta be néhány alkotását. Eddigi legnagyobb sikerének az 1973-ban rendezett amatőr képzőművészeti kiállítás fődijának az elnyerését tartja. Most a „Munkásábrázolás a képzőművészetben” című pályázatra készít alkotásokat. — Ez a probléma nagyon ösz- szetett és izgalmas — mondja jelenlegi tevékenységéről. — A hatalom kérdése már régóta eldőlt, a felszabadulás előtt — többségében paraszti összetételű társadalomban megkezdődött a munkássá válás folyamata, kialakult az úgynevezett első nemze- dékű munkások típusa, akiknek nincsenek jelentős munkásha- gyományaik, fél lábbal még a mezőgazdaságban állnak, de már megélhetési forrósnak tekintik az ipari munkából származó jövedelmet. A munkásokat most már a hétköznapi életben kell ábrázolni, elmúlt a heroikus ábrázolások kora Ez sokkal nehezebb, mert a hétköznapok szürkébbek, mint a harci időszakok. Mégis a mindennapi munka képezi a társadalom alapját, azokat a munkásokat kell ábrázolni, és úgy kell ábrázolni, hogy ezek a hétköznapi vonások domináljanak az alkotásokban — mondotta Varga Imre. Hogy üzemben végzett munkájáról nem szólt? Pedig az sem jelentéktelen. Mégis arról inkább a szabad idejében készített alkotásai vallanak. A diákköri szenvedély Rózsa Imréről szólnak a következő sorok. Az ő cikkeiből tallóztunk az üzemi lapból. Ebből kitűnik, hogy kollégánkról, a „Zománc” című újság külső munkatársáról van szó. Adottságai alapján hivatásos újságíró is lehetne. Írásait a gondos szerkezet és jó stílus jellemzi. Már az iskolában is szeretett fogalmazni, s ahogy mondja,1 mint a gimnázium önképzőkörének elnöke, megszokta a szabatos fogalmazást. Általában könnyen ír, ha a szükséges tárgyismerete megvan. Márpedig megvan, mert a gyárban tíz évvel ezelőtt fizikai munkásként, az öntvénytisztító üzemben kezdett dolgozni. Két évvel később az öntödei műhelybizottság tagja lett, majd 1971-ben műhelytitkára tanfolyamot végzett. Alapító tagja volta Rajk László nevű szocialista brigádnak. Most, hogy már a gyár munkaverseny-felelőse — ötödik esztendeje —, továbbra is patronálja a brigádot. Nemrég fejezte be a Marxizmus—Leninismus esti egyetem speciális kollégiumát. Sokféle társadalmi munkát vállalt. Az üzemi szakszervezeti bizottság titkárhelyettese, a szakszervezetibb; zottség mellett működő termeiéi si bizottság vezetője, s évek ótai propagandistája. Három éven át szakszervezeti szemináriumvezető volt, jelenleg a szocialista brigádvezetők szemináriumát vezeti. Az íráson kívül az olvasás a hobbija. — Körülbelül ezer kötete* könyvtáram van — mondja —; s az olvasás iránti szenvedélyemet mind az öt gyermekem örib költe. A másik kedves időtöltés sem a keresztrejtvényfej tés, a harmadiknak a bélyeggyűjtési említhetem. Rengeteg újságot, fo. lyóiratot fizetek elő. bizonyítéka annak, mivé omoj kedhet bármely munkás, akine akarata, képessége van arra, hog szabad idejét okosan, céltudatc san használja fel, önmaga örí mére is. Társadalmunk lényegé bői ered, hogy korlátlan leheti ség tárul fel mindenki előtt, al a köz javára hasznosat, szépe jót akar cselekedni. És mind töt ben élnek a lehetőséggel, azaz m már tömegigény a műveltség gya rapításának igénye. B. A. A párt összetétele - a párt minősége
