Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

1977. november 24. • PETŐFI NÉPE • 3

A NEHEZEBB FELADATOKRA VÁLLALKOZNAK

A szolnoki növénytermesztési rendszer eredményei, tervei

Négy termelési rendszer alakult Szolnok megyében 1970— 73 között. Sikeres működésüket elismerték, azonban ahhoz, hogy az egyre növekvő feladatokkal megbirkózzanak, nem volt elegendő eszközük. A rendszerek kicsik voltak, az ismert országos hírű hasonló rendszerekkel nem tudtak versenyezni. Tavaly a Szolnok megyei pártbizottság és a tanács javaslatára — összevonások után — két termelési rendszer alakult. A besenyszögi, a zagyvarékasi és mezőhéki AGROCOP takarmánytermesztési és állattenyésztési rendszerré egyesült, a rákóczifalvi és tiszaföldvári pedig Szolnok megyei Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere (GITR) néven folytatja tevékenységét. Ennek gesztorgazdasága pedig a tiszaföldvári Lenin Tsz.

A GITR az egyesülés időszakában csak Szolnok megyében tevékenykedett, csupán 47 ezer hektáron. Egy esztendő alatt tíz megyében 160 szövetkezet — közöttük egy szakszövetkezet — csatlakozott a rendszerihez, s jelenleg 180 ezer hektár az összes területe. Bács-Kiskunbán van területük 10 százaléka, azonban várható, hogy a megye több termelő és szakszövetkezete a GITR eddigi eredményei, kedvező feltételei, s nem utolsósorban — egyszerűen fogalmazva — olcsósága miatt rövidesen csatlakozik.

Kilenc növény legkorszerűbb termesztése

Társasági szerződés megkötésével a GITR kilenc növény termelésének irányítására — a talajelőkészítéstől az értékesítésig — vállalkozik. Őszi búza, őszi és tavaszi árpa, kukorica, szója, napraforgó, olajlen, őszi káposztarepce, valamint cukorrépa termelésének egész folyamatát az átfogó termelés-eljárás részletes kidolgozását, fejlesztését végzi a rendszer. Hasznosítják a tudomány és technika legújabb eredményeit, s természetesen azokat az eszközöket, gépeket, amelyekkel európai, illetve világszínvonalon lehet dolgozni. Ezek sikeres működtetéséhez szükséges technológiai, munka- és üzemszerzési részfeladatokat megismertetik különböző továbbképzések alkalmával, valamint a rendszertagoknál a speciális ismeretekkel bíró száktanácsadóik segítségével.

Minden részletre kiterjedő, körültekintő munkával, információ átadással és természetesen a gépek és vetőmagvak beszerzésével olyan segítséget és lehetőséget adnak a gazdaságoknak, hogy ter-w melésüket, valamint a növény- termesztés nyereségét is növelni tudják. Nagy előnye a rendszernek, hogy kilenc növénnyel foglalkozik, valamennyi azonos „rangú” a GITR-en belül, s ezt a partneroknál érvényesítik. Ugyanis nem válogatják ki a legjobb (termőterületeket egy-egy gazdaságban, hanem valamennyi kultúrának a termésnövelését szem előtt tartva, igyekeznek az egész növénytermelést segíteni, fellendíteni. Ezzel a gondolkodással és módszerrel valósítható meg csupán zökkenők nélkül például a szükséges növényváltás, az indokolatlan, többször terméscsökkenéssel is járó monokultúrás» termesztéssel szemben. Az idén a GITR búzatermelési átlaga hektáronként meghaladta az 52 mázsát, szójából pedig 19 mázsás hozammal dicsekedhetnek.

Reményt adó „titkok”

Egyéves termelési rendszerről olyan bizonyítványt kiállítani, amelyben az érdemjegyek többsége jeles — magyarázatot kíván. Indokból van elegendő, amelyek bizonyára a gazdaságok, szakemberek nagyobb részét meggyőzi arról, hogy a GITR is a lehetőségek rendszere, amelynek keretében a mezőgazdasági üzem biztosítottnak láthatja jövőbeni fejlődését. Több szövetkezet felmérte már e rendszerbelépés hasznát, előnyét. Ennek is tulajdonítható, hogy egy esztendő alatt megnégyszereződött az a terület, amelyen a GITR tevékenykedik.

Kikutattunk néhány „titkot” — úgy is mondhatnánk: amit kevesen ismernek — a bizonyításhoz. A termelési rendszerbe bármelyik gazdaság beléphet. Nem kötik ugyanis a belépést területnagysághoz, a föld aranykorona értékéhez, a korábbi gazdasági eredményekhez. Mindegy, hogy a létra melyik fokáról indul egy szövetkezet, mennyire gazdag, vagy szegény —, ahol áll, onnét viszik feljebb. (Ebből az alapállásból a rendszer erejére már jól lehet következtetni.) S a munkáért — a szaktanácsadástól a termék értékesítéséig — nem kérnék sokat. Olcsó rendszer, olyan, mint a nádudvari KITE. Például egy kétezer hektáros gazdaságnál 50 forint fizetnivaló jut egy-egy héktárra. Ebből a pénzből még a talajvizsgálatot sem lenne képes elvégeztetni, ami egyébként a rendszertagoknak in- gyénes.

Félreértés persze ne essék, az olcsóság nem párosodik a szokásos mondással: „Kis pénz — kis foci”... A „titka” ennek abban keresendő, hogy a rendszer tisztes nyeresége megvan, ha azt nem is a partnereitől, hanem egyéb gazdasági-kereskedelmi együttműködések és szerződések árréséből realizálja. S még valami: az ország egyik legnagyobb és kiemelkedően jól gazdálkodó szövetkezete — mint gesztor áll a rendszer mögött.

Kapcsolataik kiterjedtek nemcsak a hazai 17 kutató, fejlesztő intézetekkel, hanem azokkal az európai hasonló cégekkel is, akikről azt szokás mondani: számítanak; a mezőgazdaság műszaki, technikai és technológiai előrehaladásáért vezető munkát végeznek. A rendszer egy év alatt öt és fél millió forintot költött a kísérletek és kutatások finanszírozására. A GITR is végez különböző fajta alapkutatásokat és kísérleteket. Egyebek között minden búzafajtát — hazait és külföldit, olyanokat is, amelyeket a kutatóknak eddig csak mikropar- cellás kísérletekben volt módjuk

tanulmányozni — elvetettek saját kísérleti területeiken. E területek három partnergazdaságban, vetőmagelőállító bázisgazda- s^ban találhatók az ország különböző részein. Ezzel lehetőségük nyílik arra is, hogy egy-egy tájegység sajátosságait az eredményértékeléskor figyelembe vegyék, s eszerint ajánlják. A búzakísérletekkel jelentősen rövidíteni tudják — hat évről három évre — azt a bizonyítási időt, amely alatt eldöntik alkalmas-e az új fajta a köztenmesztésre.

A rendszer a szélsőséges talajokon történő termelés fellendítését kiemelkedő feladatának tartja. Egyébként e nehéz munkára is vállalkoztak azzal, hogy , a rendszerbe lépő gazdaságokkal szemben a talajminőségre sincs kikötésük. Már ismerik azokat a búzafajtákat, a hazai nemesífté- sűeken kívül francia, jugoszláv, szovjet eredetűeket, amelyek hozama a szélsőséges talajokon is az országos átlag feletti. Egyébként a rendszer hazánk második legnagyobb búzatermesztője.

A gépekről cSák annyit: a szocialista országokban készített legjobb erőgépekre alapoznak, de emellett a speciális és nélkülözhetetlen, elsősorban NSZK és svéd gyártmányú gépek alkalmazását tartják fontosnak. Rövidesen svéd precíziós gépet használnak a műtrágya kijuttatására, valamint a pontos és tökéletes sze- menkénti vetéshez. Az említettékkel ugyanis igen sok gond van hazánkban, nincs megfelelő gép. A GITR az új gépek beszerzésével elsőként orvosolja ezeket a gondokat. Arról is tárgyalnak, hogy a svéd gépek több alkatrészét a rendszer gazdaságai állítsák elő.

Az ipari növény termesztéséről szólva nem mulaszthatjuk el megemlíteni azt a feldolgozói hátteret, amely a rendszer mögött áll. Csupán utalunk arra, hogy Szolnokon van az ország legnagyobb cukorgyára és a megyeközponttól néhány kilométerre Martfűn rövidesen felépül a hazai növényolajipar legkorszerűbb gyára is.

Szakmaszeretet és ismeret

E kettő elválaszthatatlan egymástól azokban az emberekben, akik minden erejüket a mező- gazdaság eredményeinek javításáért fáradoznak. A GITR és a gesztor rákóczifalvi Rákóczi Tsz vezetői olyan embereket „válogattak össze”, akiknek szakmaszeretetéről és -ismeretéről meggyőződtek. Csaknem százan vannak, akik egyetemet és főiskolát végezték. így megteremtették azt a szakember-, úgy is mondhatnánk szellemi bázist, amelyet egy termelési rendszertől elvárhatnak a partnerek. A továbbképzésükről is gondoskodnak, amelynek sorába beletartoznak a rendszeres külföldi tanulmányutak is.

E rendszerben és bázisgazdaságában érvényesülnek a legkorszerűbb vezetési elvek, s a gazdaságpolitikai és szakmai ismeretek ötvözetéből születnek a jövőt meghatározó döntések, amelyek végrehajtásával sem maradtak adósok. A rendszer szervezeti, módszerbeli működése talán a „titkok titka”, vagyis az, amely a legtöbb garanciát adja töretlen fejlődésükhöz.

Csabai István

„TARPÁNOK” a mezőgazdaságban

A Poznani Mezőgazdasági Gépkocsigyár. a „Polmo”, a lengyel gépjárműipar legfiatalabb tagja.

A „Tarpan” — ilyen nevet visel ez a terepjáró — jól jött a lengyel mezőgazdaságnak. Ebben az évben 5000 darabot állít elő a gyár standard, piek-up és combi változatban.

Mind az alapváltozat, mind a többi típus differenciálzárral van ellátva, ami képessé teszi az előrehaladásra sárban. homokban, vagy mély hóban. A legutóbbi Poznani Nemzetközi Vásáron bemutatták a „Tarpan” legújabb modelljét, ami nagy érdeklődést keltett nemcsak a hazai fogyasztók, hanem a külföldiek körében is. Sok lényeges módosítást hajtottak végre a konstruktőrök. Többek között korszerűsítették a fűtést és szellőzést. Panoráma-ablakokkal látták el, a belső kiképzést kényelmesebbé tették.

A hazai és külföldi igényeket figyelembe véve elérkezett a gyár korszerűsítésének és átépílésének ideje. Jelenleg a nagy szerelőcsarnokban folynak a munkálatok, azt 1979. júliusában kell átadni a termelésnek. Az építők persze szeretnék előbbre hozni a határidőt.

A Mezőgazdasági Gépkocsigyár

átépítése előnyös helyzetet teremt a jármű korszerűsítéséhez, mert az új létesítményeket korszerűbb technológiai berendezésekkel látják el. A korszerűsítés után évi 15 ezer Tarpant készítenék.

A Pedagógusok Szakszervezete is részt vesz a kísérleti tankönyvek értékelésében

A Pedagógusok Szakszervezete részt vesz az iskolareformhoz szükséges új általános iskolai környezetismeret, fizika, kémia, matematika, orosz, történelem, állampolgári ismeretek, földrajz, biológia és technika tantárgyak kísérleti tankönyveinek társadalmi bírálatában — jelentették be a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének tegnapi ülésén. Egyebek között megtárgyalták az iskolareformmal kapcsolatos új dokumentumok előkészítését, és a bevezetésükkel összefüggő szakszervezeti feladatokat. A közoktatási rendszer korszerűsítésével egyidőben új alapelveket dolgoznak ki, amelyben meghatározzák az adott iskolatípus célját, szerepét és fő feladatait. Ugyancsak módosítják, korszerűsítik a tanterveket és dokumentumokat készítenek a tanórai és iskolán kívüli nevelés tervére is. A szakszervezet fontos tennivalónak tekinti, hogy a pedagógusok időben kézhez kapják, megismerhessék az új dokumentumokat. (MTI)

Világítástechnika

exportra

• A Villamos Berendezés és Készülék Művek világítástechnikai gyárában az idén 1 millió 600 ezer darab nagy teljesítményű olvadó biztosítékot gyártanak. E mennyiség 40 százalékát a fejlődő országokba szállítják. A gyár nemrég — Siemens licenc alapján — új típusú, korszerű árammegszakítók gyártását kezdte meg. Képünk; készülnek az árammegszakítók (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS.)

Pártalapítás

• ötvenkilenc évvel ezelőtt,

1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. E történelmi lépés szinte felmérhetetlen jelentőségéről, az azóta eltelt csaknem hat évtized a meggyőző bizonyítékok számtalanját szolgáltatja. A magyar kommunista mozgalom hat évtizedes fejlődése, eredményei és győzelme; a népi demokratikus Magyarország megteremtése, a fejlett szocialista társadalmi rend építése mimd-miind történelmi igazolása annak, hogy a mozgalom elválaszthatatlan része a magyar nép, a munkásosztály történetének, hogy a magyar proletariátus, parasztság és értelmiség legjobb, legáldozatkészebb és leg- odaadóbb elemei álltak és állnak soraiban. .

Ezt azért is ki kell jelenteni, mert a párt alapításától kezdve szüntelenül voltak olyan vélemények, hogy a kommunista mozgalmat alap- és gyökérnélkülinek tekintették, mindössze véletlen jelenségnek, amely könnyedén eltávolítható a magyar társadalomból, a munkásmozgalomból. A kommunista mozgalom azonban Magyarországon nem valamiféle importált politikai tényező, hanem a leninizmus eszméitől megtermékenyített magyar munkás- mozgalomból nőtt ki, éppen ezért minden támadásnak és üldöztetésnek ellenállt, és élő, éltető, győzedelmeskedő része lett a magyar történelemnek.

• A magyar munkásmozgalom

jóval több mint százéves múltra tekinthet vissza, de a kommunista párt csák azután született és születhetett meg, miután győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A párt létrejöttének egyik fontos eredője az a tény, hogy az első világháború idején mintegy félmillió magyar munkás, paraszt és értelmiségi került hadifogolyként Oroszországba. Közöttük jelentős számban voltak a háború előtti munkásmozgalom aktív résztvevői, forradalmi beállítottságú értelmiségiek, akik mint az orosz proletariátus és a bolsevik párt harcainak szemtanúi, közvetlenül ismerkedhettek meg az októberi forradalom eszméivel, a bolsevikek pártjával, a lenini tanításokkal és a szovjet hatalom első eredményeivel. ,

így történt, hogy a magyar hadifoglyoknak a háború, a hadifogság az októberi proletárforradalom hatására kibontakozó mozgalom lett az a legszélesebb út, amelyen a bolsevik párt tanításai és tapasztalatai elsősorban eljutottak a magyar munkásmozgalomhoz. Ennek első látható eredménye volt az, hogy a volt hadifoglyok már 1918. márciusában Moszkvában létrehozták az orosz kommunista párt magyar csoportját, az első magyar kommunista szervezetet. E csoport létrejöttében a magyar munkásmozgalomban olyan forradalmi erő jelent meg, amely csatlakozott a nemzetközi munkásmozgalom adott időszakának legforradalmibb szervezetéhez, az Orosz- országi Kommunista Párthoz, elfogadta annák elméleti és gyakorlati platformját, célul tűzte ki

a kommunista eszmék terjesztés sét, a reformizmus elleni harcot.'

Hazánkban is a párt megalapításához kialakultak a kedvező történelmi feltételek. Az őszirózsás forradalom utáni politikai bizonytalanság, egy helyben topo- gás olyan szervezett forradalmi erő jelenlétét igényelte, amely utat mutat a magyar proletariátus győzelméhez. A forradalmár volt magyar hadifoglyok hazatérve ölhez a nagy munkához láttak. Miután csoportos és egyéni tárgyalások során egy forradalmi párt létrejötte érdekében felsorakozó, haladó emberek körében megegyezés jött létre, elhatározták, hogy november 24-én már szélesebb körben és hivatalos formában értekezlet elé viszik a pártalakítás kérdését. „Bár volt még némi ingadozás, de azok is. akik még kissé ingadoztak, érezték, tudták, hogy 24-re a Városmajor utcában a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakuló értekezletét hívtuk egybe”, írja visszaemlékezéseiben Kun Béla.

• Vasárnapra esett az alakuld ülés napja, amely 35—40 elvtárs részvételével délután négy, vagy öt órakor kezdődött. Resztvettek és megjelentek a magyar munkásmozgalom különböző baloldali ellenzéki csoportjainak képviselői. A lenini eszméket képviselő volt hadifogoly kommunisták. A baloldali szociáldemokrata nézeteken nevelkedett, a régi ellenzék képviselői; az ellenzéki bizalmiak. S ott voltak az antimilitarista, szin- dikalista csoportok képviselői.

A csaknem hat évtizede megalakult kommunista pártnak a megyében is voltak szervezetei. Az eddigi kutatások azt bizonyít* ják, hogy 1918-ban egyetlen párt- szervezet sem jött létre. Arra viszont már vannak elfogadható jelzések és dokumentumok, amelyek szerint 1919 elején, téhát még a proletárdiktatúra kikiáltása előtti hónapokban, hetekben néhány helyen létrejöttek kommunista párt- csoportok. Ezek munkásságának tömeghatása azonban nem volt mérhető és érzékelhető annál is inkább, mert ezek nagyon szűk- körű csoportosulások voltak, vagy a ldkális politikai erőviszonyok miatt csupán illegális szervezetként éltek.

• A magyar belpolitikai élet

színterén megjelent Kommunisták Magyarországi Pártja agitációsés szervezési sikere, viharos térhódítása a munkásosztály körében igazolta, hogy a magyar proletariátusnak a háború elleni harcban és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására mindenekelőtt a nagyüzemi munkásság soraiból kialakult rétege a forradalmi perspektívát követő új munkáspárt szilárd bázisa. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása tette lehetővé, hogy a magyar munkásosztály betöltse hivatását. A Kommunisták Magyarországi Pártjá- nák vezetésével vált a magyar proletariátus, a magyar társadalom, a magyar állam vezető-irányító erejévé, a nemzeti történelem tudatos alakítójává, ha rövid időre is már 1919-ben, és visz- szavonihatatlanul a felszabadulás, után.

JANUÁR 1-TŐL:

Minőségi bérezés az állami építő- és építőanyag-iparban

Befejeződtek az előkészületek és kísérletek, amelyek tapasztalatai alapján a minisztériumok és a tanácsok építő- és építőanyag-ipari vállalatai 1978. január I-től teljeskörűen érvényesítik a minőség javítására ösztönző bérformákat a darabbéres kategóriában, tehát azokban a munkakörökben, amelyek közvetlenül befolyásolják az építmény, a termék minőségét.

A: építésügyi és városfejlesztési miniszter februárban kiadott rendelete írta elő a minőségi bérezés bevezetését, tehát kellő időt hagyott az előkészületekre, annál is inkább, mert a jogszabály 16 vállalat kétéves kísérleteinek legjobb tapasztalataira épült.

Az idén valamennyi érintett vállalat elkészítette a minőség javítására ösztönző bérezési rendszer belső szabályzatát, gyakorlati kipróbálására pedig egy vagy több építésvezetőségnél, üzemrésznél már át is tértek a minőségi bérezésre. Ennek lényege, hogy a különböző szabványok, technológiai előírások és műszaki normák alapján munkafázisonként minősítik a terméket, a munkát, s a minőségi osztályozástól függően növelik, vagy csökkentik a keresletet. A vállalatok többsége az első osztályú munkáért az alapkereset 10—20 százalékáig terjedhető prémiumot fizet. A legmagasabb prémiumot azért a munkáért kaphatják,

amely a kedvezőtlen feltételek ellenére is elsőosztályú. Hasonló elvek alapján prémiumot kaphat az a dolgozó is, aki harmadosztályú feltételek ellenére másod- osztályú munkát végzett, tehát javította a minőséget. Az előzetes feltételek minősítésével azonos kategóriájú munka esetén teljes keresetet kap a dolgozó, s ha rontott a minőségen, akkor annak arányában 20—25 százalékot is elérhet a levonás.

Az eddiginél jobb minőségű munka a vállalatok többségénél keresetnövekedéssel jár, amelynek anyagi erőforrásaként számításba veszik a másod- és harmadosztályú minőség miatti bérlevonást, valamint az eddig alkalmazott mozgóbérek és az éves bérfejlesztés egy részét is.

Az elsők között kezdte meg a minőségre ösztönző bérezést — s immár harmadik évre érvényesíti — a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, amely gondoskodott a jó munka szervezeti, munkaszervezési és különböző műszaki feltételeinek megteremtéséről is. Teljes összefüggésben készítette elő tehát a minőségi bérezést, amelynek eredményeként az idén felépített létesítményeinek túlnyomó többségét kiváló minőségben adta át. A körültekintő előkészítés alapján a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál és más kivitelezőknél is kedvező visszhangot váltott ki a dolgozók körében a minőségi bérezés.

Az anyagi ösztönzés kedvezőbb feltételeket teremt a szocialista versenyben a minőségért indított munkamozgalmaknak: a garanciális kötelezettség-vállalásoknak az előző szakmai munkák megóvásának stb. Az ÉVM és más főhatóságok éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítanak a jövő évben a minőségi bérezés hatékonyságát javító feltételekre. Ezek közé tartozik az építés ütemességének, a munka szervezettségének javítása is.

A rendeletben meghatározott program szerint a következő lépcsőben, 1979. január 1-ig a tatarozó és karbantartó szervezeteknél, s 1980. január 1-ig az építésügyi és építőipari ágazat valamennyi szervezeténél át kell térni a minőség javítására ösztönző bérformákra. (MTI)

• A Tarpan, egytengelyes, 350 kg teherbírású utánfutóval.