Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 84. ■NNHHHHIHNNI üéííüI Az atomerőművek jövője Az atomenergia békés felhasználásának egyik nagy területe a maghasadással keletkező energia hasznosítása. Az elmúlt két évtizedben világszerte egyre növekvő ütemben építették az atomerőműveket, ami annak a jele, hogy az atomerőművek mind gazdaságosság, mind biztonság tekintetében versenyképesek a hagyományos erőművekkel. Az atomerőművekben hasadóanyagok (urán, plutónium) felihasználásával állítanak elő elektromos energiát. A magenergia felszabadítása a reaktorban játszódik le. A reaktorzónában keletkezett hőmervy- nyiséget a primer körben keringő folyékony vagy gázhalmazállapotú hordozóanyagok, vagyis^ a hűtőközeg segítségével egy hőcserélőbe vezetik, ahol ezt a __ hőmennyiséget általában gőz előállítására használják. A nagy nyomású gőz turbógenerátorokat hajt meg, amelyet kondenzálás után ismét a hőcserélőbe vezetnek. A külföldi sajtó cikkei sokszor számolnak be az atomerőművek építését ellenző megmozdulásokról. Jogos-e a félelem, illetve mekkora kockázatot jelent az atomerőmű működése a környezetre? Felelős tudósok kiszámították — az 1972-ig épült és működő atomerőművek tapasztalata alapján — az atomerőművek üzemelésével várható kockázatot. 'Eszerint az atomerőmű veszélyes zónájában bekövetkező csőtörés esélye, amely súlyosabb következményekhez vezet, 1:20.000, azaz húszezer évben egyszer következhet be reaktoronként. Ugyan• Épülő atomerőmű 120 méter magas hűtőtornya, amelyben a reaktor hűtésére szolgáló viz hőmérsékletét szabályozzák. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) ilyen értelmezés szerint a fűtőanyag teljes szétszóródásának a valószínűsége 1:100 milliárd, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a reaktor-technológia mai állása szerint erőművi reaktor felrobbanása nem következik be. A kisebb baleset valószínűsége természetesen nagyobb, így például kisebb mennyiségű radioaktív anyag hirtelen kiszabadulásának a valószínűsége 1:1000, vagyis 1000 reaktorra nézve évenként egyszer bekövetkezhet. Ilyen kis aktivitású anyag szétszóródása azonban nincs különösebb hatással a környezetre. Ezeket a megfontolásokat alátámasztják az eddigi tapasztalatok is. Statisztikailag kimutatták, hogy eddig a népesség köréből egyetlen személy halálát sem okozta világviszonylatban atomerőműben bekövetkező baleset, pedig a világon-1 eddig épített egyes atomerőművek üzemidejének az összege 1000 év. A mezőgazdasági szakmunkásképzés gondjai A nemrégiben Kecskeméten megrendezett pályaválasztási hetek eredményét még nem összegezték. Annyi azonban előzetesen is megállapítható, hogy a közoktatás iránt nagy volt az érdeklődés. A szülők is igyekeztek gyermekeik jövője érdekében megismerkedni a továbbtanulási lehetőségekkel. A legtöbb család ugyanis nemcsak akarja, hanem tudja is gyermekét taníttatni. Ez örvendetes és tiszteletet ébresztő gondoskodás a szülők részéről. Azt viszont nehéz elfogadni, hogy a fiatalok egy része kényszerből, szükségmegoldásként dönt a szakmunkásképző iskola mellett. Pedig köztudott, hogy egyre nagyobb szükség van a jól képzett szakmunkásokra. Évről évre ismétlődő gond a divatos szakmák iránti túlzott érdeklődés, ugyanakkor a mezőgazdasági pályákra szinte úgy kell összeverbuválni a fiatalokat. Így is csak kis létszámú, hiányos osztályokat tudnak indítani a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek. Látszatra úgy tűnik, ez nem baj, hiszen a tanár több időt tud fordítani egy-egy gyerek képzésére. Intenzívebbé válik a tanulás, A megállapítás csak részben igaz. Azon túl, hogy a mezőgazdasági szakiskolák működése ilyen körülmények között bizonytalan, kétséges az oktatás színvonalának emelése is. Nyílt titok, hogy a mezőgazdasági szakmákra általában a gyengébb képességű tanulók jelentkeznek, a tanárok idejét pedig leköti a beiskolázási propaganda. Sajnos az általános iskolákban is leggyakrabban a gimnáziumokba, szakközépiskolákba kerülő fiatalok kiválogatása, felkészítése kerül előtérbe. A tantestületek munkájára még kevésbé jellemző a mezőgazdasági szakmunkás- képzés nyomán szerezhető előnyök hangsúlyozása. Másszóval a szakmaválasztás még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Ennék ellenére azt sem lehet állítani, hogy nincs előrelépés. □ □ □ A megye négy mezőgazdasági szakmunkásképző intézetében évente mintegy háromszázan fejezik be tanulmányaikat, és a tavalyi 1300-al szemben az idén több mint 1500 felnőtt dolgozó vesz részt továbbképzésen, vagy tanfolyamon. A gazdaságok 90 százaléka ösztöndíjjal is segíti a továbbtanulókat. Például a solti Szikra Termelőszövetkezet öt fiatalt küldött a fülöpszállási szakmunkásképző intézetbe, a lajos- mizsei Népfront Termelőszövetkezetnek tíz ösztöndíjasa tanul az Örkényi mezőgazdasági gépészképző szakiskolán. A rémi Dózsa Termelőszövetkezet hét fiatalnak folyósít ösztöndíjat. Ezek a fiatalok Kiskunfélegyházán tanulnák. A felsorolást lehetne folytatni. Annak ellenére, hogy előrelépésről adhatunk számot, még sok a kiaknázatlan lehetőség. A gazdaságok sajátos eszközeikkel az eddigieknél is jobban segíthetnénk a fiatalok szakmunkássá nevelését, megbecsülését. Ez azonban csak úgy valósítható meg, ha az eddiginél szorosabb együttműködés alakul ki a szakmunkásképző intézetek és a mezőgazdasági üzemek között. Segítené az oktatás színvonalának növelését, ha a termelőszövetkezetek küldenék a fiatalokat az intézetekbe. így talán nem maradna üresen egyetlen iskolapad sem. A gazdaságok is jól járnának, mert biztosíthatnák a termelés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen szakképzett munkaerőt. □ □ □ A gondok megoldásához természetesen még ettől is több kell. A végzettek munkahelyi beilleszkedését sem szabad figyelmen kívül hagyni. így talán nem fordulna elő, hogy a megyei mezőgazdasági szakmunkásképző intézetekben végzett fiataloknak csak bizonyos százaléka kerül a termelésbe. Még kedvezőtlenebb a kép ha több év átlagát vizsgáljuk. Kitűnik, hogy a végzetteknek 30—40 százaléka hagy fel tanult szakmájával, választ más munkakört, munkahelyet. A mezőgazdasági szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők közül az állattenyésztők, kertészek mennek át leggyakrabban más területekre. Ennek megvan a magyarázata. Napjainkban is e két ágazatban vannak még a legmostohább munkakörülmények. Hiába a jó kereset, a fiatalok nem szívesen vállalják ezt a munkát. n □ □ Az okok között gyakran megtalálható a meg nem értés is. Vannak üzemek, ahol kétkedve fogadják a kezdő szakmunkást és a sorsára hagyják. Ezzel kedvét szeghetik. Ez az érem egyik oldala, a másik az, hogy gyakran a fiatalok elképzelései kerülnek ellentétbe a lehetőségekkel. Az első munkakör, a szakmai feladat, a siker, vagy éppen a kudarc szabja meg további pályájukat. Ennek tudatában kell a gazdaságok vezetőinek, tagjainak nagyobb megértést, gondoskodást tanúsítani a fiatalok iránt. Vannak üzemek, ahol megfelelően támogatják a kezdő szakmunkásokat. A kollektív szerződések és a szervezeti szabályzatok konkrétan körvonalazzák a pályakezdőknek nyújtandó segítség formáit és tárgyi feltételeit. Nem rekednek meg a fiatalok munkába állításánál, hanem ismertetik velük munkahelyük feladatait, terveit, gondjait, felhívják figyelmüket jogaikra és kötelezettségeikre is. Az V. ötéves tervidőszak alatt a becslések szerint mintegy 20 ezerrel csökken Bács-Kiskun megyében a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. A kevesebb dolgozóval kell tovább növelni a termelési eredményeket. Ez viszont csak úgy érhető el, ha a korszerű gépek, berendezések kezeléséhez, irányításához megvannak a megfelelően jól képzett szakmunkások is. Bóna Zoltán Nehézgépek a szántóföldeken • Üj nagy teljesítményű ekék; (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) A szovjet ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a mező- gazdasági gépgyártás. Az előző ötéves terv során 2 millió 531 ezer különböző típusú és rendeltetésű traktort gyártottak a Szovjetunióban, annyit mint az Egyesült Államokban, az NSZK-ban; Franciaországban és Nagy-Britan- niában együttvéve. Az utóbbi években a gépek teljesítményének, munkasebességének fokozására nagy gondot fordítottak. Így például megkezdték a T—330 típusú, 330 lóerős, nehéz földmunkára alkalmas traktortípus kipróbálását, s 1980-tól tervezik az 500 lóerős T—500 típus gyártását is. Az új típusok teljesítménye mindenütt 30—80 százalékkal nagyobb, mint elődeiké, ugyanakkor könnyebben kezelhetők és több munkaterületen alkalmazhatók. A szovjet traktorgyártás 1980-ra évi 600 ezer darabra nő, mintegy 55 millió lóerő összteljesítménnyel (az egy traktorra jutó teljesítmény, az 1970. évi 64 lóerőről, közel 100 lóerőre nő 1980-ra.) A jelenlegi ötéves tervben 420 új mezőgazdasági géptípus gyártását kezdik meg a Szovjetunióban. Egy sor munkaigényes folyamat gépesítését sikerült megoldani a mezőgazdasági és erdő- gazdasági üzemekben, valamint az állattenyésztő telepeken. Számos olyan géprendszert is kidolgoztak a szakemberek, melyek változatos klimatikus viszonyok között alkalmazhatók, egyebek között cukorrépa, gyapot, rizs, tea, stb. megművelésére. Emellett természetesen a hagyományos földművelő eszközök gyártását sem hanyagolják el, így például az ekét, amelynek legalább két tucatnyi változata készül a szovjet gépgyárakban. GÉP JAVÍTÁSI ÉS BORÁSZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS KISKUNMAJSÄN Fényáradat, üvegen át Egy nemzetközi kiállításon mutatták be a képen látható különleges üvegcsillárt. A közel két mázsa súlyú csillár üvegteste 73 darab izzólámpa fényét szórja szét. Az egyenlő hosszúságúra vágott mintás csodarabokból, 16 lépcsőzet szerint összeállított csillár • egy német mester műve. Az üvegcsillárok előállításának „klasszikusai”, első nagy művészei a velencei mesterek voltak. Az üveg reneszánsza, illetve a velencei reneszánsz üveg a XV. század derekán született meg. A mura- nói mesterek ekkor már a technikai és képzőművészeti lehetőségek széles skáláját ismerték. A tiszta „crlstall” mellett a különböző színek legkülönfélébb árnyalatait varázsolták elő a kemencékből. Az üvegfúvók Ismerték a különböző színű üvegek egymásba olvasztásának technikáját, és a mesterek igen szépen csiszolták az üvegkészítményeket. A reneszánsz kori velencei üveg fő erénye a bámulatos arányosság, a vonalak tisztasága és a szerkezeti szilárdság volt. A velencei üveg dicsősége Európaszerte fellendítette az üvegipart; a muránóiak mintájára sokfelé kezdtek üvegkészítő műhelyeket létesíteni. A nagy-nagy fellendülést — szükségszerűen — hanyatlás követte a velencei üveggyártásban is. Két dolog azonban máig is fogalom maradt: a velencei tükör és a velencei csillár, A XVII. századtól egyre Inkább a különcködő formák váltak divatossá; amelyek bizonyították ugyan a műhelyek technikai fejlettségét; de végül öncélúságba torkolltak. A múló évszázadok során a csiszolt cseh és német üveg egyre nagyobb népszerűségre tett szert, ami szintén nagy csapás volt a velencei üveggyártásra. Cölöpverő helikopter Világszerte egyre általánosabbá válik a helikopterek békés célú használata. A kisebb teljesítményű gépeket mezőgazdasági feladatokkal látják el; mentőakciók céljaira veszik Igénybe, személyszállításra használják. A nagy teljesítményű, erős j,szitakötőkkel” súlyos terheket jutta- nak el nehezen megközelíthető helyre. A helikopterek hasznosítására egy újabb lehetőséget találtak szovjet szakemberek, a Kaukázuson túli vasútvonal építői. Ahelyett, hogy a cölöpöket fokozatosan, mechanikai úton vernék a földbe, helikopterről dobják le őket. A pilóta 150 méter magasba emeli a cölöpöket, belrányoz- za, majd földi utasításra kinyitja a hatalmas „kopját” tartó hurkot. amely így lezuhanva belefúródik a talajba. Hogy a 4—5 méter hosszú vasbeton-cölöp a repülés ideje alatt és a földet érés pillanatában is megtartsa függőleges helyzetét, ezért a fejrészében a szokásosnál több vasbetétet helyeznek el. A csúcsát egy vaskupakkal is ellátják, hogy a beton a földet érés pillanatában ne zúzódjék szét. A cölöp farokrészén speciális csapszegekre felszerelt stabllizátorokat helyeznek el, amelyek esés közben nem engedik forogná a sok mázsa súlyú rudat. Az új módszert elsősorban olyan építkezéseken lehet alkalmazni, ahol kisebb követelményeket támasztanak a cölöp pontos beverésével szemben (például lágy talajú folyópartok megerősítésénél, folyamágak elzárásánál) hegycsuszamlások feltartóztatásánál stb.). Ilyen helyzetekben igen tetemes idő- és munkamegtakarítást lehet elérni a helikopteres „cölöpverésael". ' Fejlődő, gyarapodó szakszövetkezet A több, mint hatezer hektáron gazdálkodó kiskunmajsai Jonathan Szakszövetkezetben évről évre jelentős összegeket költenek a termelési alapok korszerűsítésére és gyarapítására. A tagsági gazdálkodás szervezése és irányítása mellett legfontosabbnak a közös, nagyüzemi termelés fejlesztését tartják, s ezzel párhuzamosan a műszaki színvonal, a gépesítettség javítását. Az elmúlt ötéves tervben kezdődött el a nagyüzemi szőlőültetvények kialakítása. amelyet tovább gyarapítanak. Jövőre 120 hektárt telepítenek; 1980-ig pedig még 100 hektár rekonstrukcióját valósítják meg. Néhány hete kötött a szakszövetkezet középtávú együttműködési megállapodást a Középmagyarországi Pincegazdasággal, amely kiterjed a szőlőtelepítés támogatásán kívül a közös borászkodásra is. E megállapodás szerint jövőre 40 ezer hektoliter bort szállítanak belföldre, valamint a külföldi megrendelőiknek. A szakszövetkezet pinoészete már október végére teljesítette a borértékesítési tervét, ez ideig ugyanis 30 millió forint bevételt értek el. A jelentős tavaszi fagykárok miatt — a terület egy részén az 50 százalékot is elérte a veszteség — a tervezetthez képest 24 mázsával kevesebb lett a hektáronkénti átlagtermés, és nem érte el a hetven mázsát. Élelmiszeripari tevékenységgel foglalkoznak a' gazdaság melléküzemágaiban. A szakszövetkezetben nevelt, valamint a háztáji gazdaságokból felvásárolt baromfit dolgozzák fel az egyik üzemükben. Hetente öt-hatezer csirke és tyúk kerül ki a feldolgozóból, amelyet a megyén kívül is, elsősorban a fővárosba szállítanak. Ez az üzemük szintén teljesítette október végére a 13 millió forintos árbevételi tervét. Jövőre kezdik meg a feldolgozó bővítését és korszerűsítését; amelynek befejezése után — várhatóan 1978 júliusától — csaknem megkétszerezik a termelést. A tervek szerint két év múlva már 100—110 vagon vágott baromfit értékesít egy esztendő alatt a szakszövetkezet. Évről évre több szakszövetkezeti tag dönt úgy. hogy földjét a közös gazdaságnak adja el. A földfelajánlás, illetve megváltás sok gonddal jár, egyebek közt azért is, mivel művelésükről gondoskodni kell, mégpedig oly módon, hogy azon is nagyüzemi gazdálkodás valósuljon meg. Eh-' hez egyre több és korszerűbb gépre van szükség. Már jelenleg Is rendelkezik a szakszövetkezet megfelelő traktorokkal és betakarítógépekkel, azonban hiányozott a karbantartásukhoz szükséJ ges gépműhely. A szakszövetke-' zetben most ez a gond is megoldódott, ugyanis nemrég készült el az 1200 négyzetméteres új mű-i helycsamok. amelynek építésére; valamint a szükséges gépek és berendezések vásárlására többi mint négymillió forintot költöttek. Már itt javítják a nyári és őszi munkák sorón meghibásodott gépeket, s az elképzelések szerint a jövő évtől néhány környékbeli gazdaság is itt javíttatja egyes gépeit. • Felső képünk: hetente öt-hatezer baromfit szállítanak el a szakszövetkezet feldolgozójából. • Lenn: az új műhelycsarnokban jó körülmények között dolgoznak a szerelők. • A Jonathán Ssakizövetkezet pincészetében —’ amelyet egy éve bővítettek és koraaerflsltettek — az ez Idő szerint legfontosabb munka a bor fejtése és szűrése. (Pásztor Zoltán felvételei.)
