Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 84. ■NNHHHHIHNNI üéííüI Az atomerőművek jövője Az atom­energia békés felhasználá­sának egyik nagy területe a maghasadás­sal keletkező energia hasz­nosítása. Az el­múlt két évti­zedben világ­szerte egyre növekvő ütem­ben építették az atomerőmű­veket, ami an­nak a jele, hogy az atom­erőművek mind gazdasá­gosság, mind biztonság te­kintetében ver­senyképesek a hagyományos erőművekkel. Az atomerő­művekben ha­sadóanyagok (urán, plutóni­um) felihaszná­lásával állíta­nak elő elekt­romos energiát. A magenergia felszabadítá­sa a reaktor­ban játszódik le. A reaktor­zónában kelet­kezett hőmervy- nyiséget a pri­mer körben keringő folyékony vagy gázhal­mazállapotú hordozóanyagok, vagyis^ a hűtőközeg segítségével egy hőcserélőbe vezetik, ahol ezt a __ hőmennyiséget általában gőz előállítására használják. A nagy nyomású gőz turbógenerátorokat hajt meg, amelyet kondenzálás után ismét a hőcserélőbe vezet­nek. A külföldi sajtó cikkei sokszor számolnak be az atomerőművek építését ellenző megmozdulások­ról. Jogos-e a félelem, illetve mekkora kockázatot jelent az atomerőmű működése a környe­zetre? Felelős tudósok kiszámí­tották — az 1972-ig épült és mű­ködő atomerőművek tapasztalata alapján — az atomerőművek üze­melésével várható kockázatot. 'Eszerint az atomerőmű veszélyes zónájában bekövetkező csőtörés esélye, amely súlyosabb követ­kezményekhez vezet, 1:20.000, az­az húszezer évben egyszer követ­kezhet be reaktoronként. Ugyan­• Épülő atomerőmű 120 méter magas hűtőtornya, amelyben a reaktor hűtésére szolgáló viz hőmér­sékletét szabályozzák. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) ilyen értelmezés szerint a fűtő­anyag teljes szétszóródásának a valószínűsége 1:100 milliárd, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a reaktor-technológia mai állása szerint erőművi reaktor felrob­banása nem következik be. A ki­sebb baleset valószínűsége ter­mészetesen nagyobb, így példá­ul kisebb mennyiségű radioaktív anyag hirtelen kiszabadulásának a valószínűsége 1:1000, vagyis 1000 reaktorra nézve évenként egyszer bekövetkezhet. Ilyen kis aktivitású anyag szétszóródása azonban nincs különösebb hatás­sal a környezetre. Ezeket a megfontolásokat alá­támasztják az eddigi tapasztala­tok is. Statisztikailag kimutatták, hogy eddig a népesség köréből egyetlen személy halálát sem okozta világviszonylatban atom­erőműben bekövetkező baleset, pedig a világon-1 eddig épített egyes atomerőművek üzemidejé­nek az összege 1000 év. A mezőgazdasági szakmunkásképzés gondjai A nemrégiben Kecskeméten megrendezett pályaválasztási hetek eredményét még nem összegezték. Annyi azonban elő­zetesen is megállapítható, hogy a közoktatás iránt nagy volt az érdeklődés. A szülők is igyekeztek gyermekeik jövője ér­dekében megismerkedni a továbbtanulási lehetőségekkel. A legtöbb család ugyanis nemcsak akarja, hanem tudja is gyer­mekét taníttatni. Ez örvendetes és tiszteletet ébresztő gon­doskodás a szülők részéről. Azt viszont nehéz elfogadni, hogy a fiatalok egy része kényszerből, szükségmegoldásként dönt a szakmunkásképző iskola mellett. Pedig köztudott, hogy egyre nagyobb szükség van a jól képzett szakmunká­sokra. Évről évre ismétlődő gond a divatos szakmák iránti túlzott ér­deklődés, ugyanakkor a mezőgaz­dasági pályákra szinte úgy kell összeverbuválni a fiatalokat. Így is csak kis létszámú, hiányos osz­tályokat tudnak indítani a me­zőgazdasági szakmunkásképző in­tézetek. Látszatra úgy tűnik, ez nem baj, hiszen a tanár több időt tud fordítani egy-egy gyerek kép­zésére. Intenzívebbé válik a ta­nulás, A megállapítás csak rész­ben igaz. Azon túl, hogy a me­zőgazdasági szakiskolák működé­se ilyen körülmények között bi­zonytalan, kétséges az oktatás színvonalának emelése is. Nyílt titok, hogy a mezőgazdasági szak­mákra általában a gyengébb ké­pességű tanulók jelentkeznek, a tanárok idejét pedig leköti a be­iskolázási propaganda. Sajnos az általános iskolákban is leggyakrabban a gimnáziumok­ba, szakközépiskolákba kerülő fiatalok kiválogatása, felkészítése kerül előtérbe. A tantestületek munkájára még kevésbé jellem­ző a mezőgazdasági szakmunkás- képzés nyomán szerezhető elő­nyök hangsúlyozása. Másszóval a szakmaválasztás még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. En­nék ellenére azt sem lehet állí­tani, hogy nincs előrelépés. □ □ □ A megye négy mezőgazdasági szakmunkásképző intézetében évente mintegy háromszázan fe­jezik be tanulmányaikat, és a ta­valyi 1300-al szemben az idén több mint 1500 felnőtt dolgozó vesz részt továbbképzésen, vagy tanfolyamon. A gazdaságok 90 százaléka ösztöndíjjal is segíti a továbbtanulókat. Például a solti Szikra Termelőszövetkezet öt fia­talt küldött a fülöpszállási szak­munkásképző intézetbe, a lajos- mizsei Népfront Termelőszövet­kezetnek tíz ösztöndíjasa tanul az Örkényi mezőgazdasági gépész­képző szakiskolán. A rémi Dózsa Termelőszövetkezet hét fiatalnak folyósít ösztöndíjat. Ezek a fia­talok Kiskunfélegyházán tanul­nák. A felsorolást lehetne foly­tatni. Annak ellenére, hogy előrelé­pésről adhatunk számot, még sok a kiaknázatlan lehetőség. A gaz­daságok sajátos eszközeikkel az eddigieknél is jobban segíthet­nénk a fiatalok szakmunkássá nevelését, megbecsülését. Ez azonban csak úgy valósítható meg, ha az eddiginél szorosabb együttműködés alakul ki a szak­munkásképző intézetek és a me­zőgazdasági üzemek között. Se­gítené az oktatás színvonalának növelését, ha a termelőszövetke­zetek küldenék a fiatalokat az intézetekbe. így talán nem ma­radna üresen egyetlen iskolapad sem. A gazdaságok is jól járná­nak, mert biztosíthatnák a ter­melés fejlesztéséhez nélkülözhe­tetlen szakképzett munkaerőt. □ □ □ A gondok megoldásához termé­szetesen még ettől is több kell. A végzettek munkahelyi beillesz­kedését sem szabad figyelmen kí­vül hagyni. így talán nem for­dulna elő, hogy a megyei me­zőgazdasági szakmunkásképző in­tézetekben végzett fiataloknak csak bizonyos százaléka kerül a termelésbe. Még kedvezőtlenebb a kép ha több év átlagát vizs­gáljuk. Kitűnik, hogy a végzet­teknek 30—40 százaléka hagy fel tanult szakmájával, választ más munkakört, munkahelyet. A me­zőgazdasági szakmunkás bizo­nyítvánnyal rendelkezők közül az állattenyésztők, kertészek mennek át leggyakrabban más területek­re. Ennek megvan a magyaráza­ta. Napjainkban is e két ágazat­ban vannak még a legmostohább munkakörülmények. Hiába a jó kereset, a fiatalok nem szívesen vállalják ezt a munkát. n □ □ Az okok között gyakran meg­található a meg nem értés is. Vannak üzemek, ahol kétkedve fogadják a kezdő szakmunkást és a sorsára hagyják. Ezzel kedvét szeghetik. Ez az érem egyik ol­dala, a másik az, hogy gyakran a fiatalok elképzelései kerülnek ellentétbe a lehetőségekkel. Az első munkakör, a szakmai fel­adat, a siker, vagy éppen a ku­darc szabja meg további pályá­jukat. Ennek tudatában kell a gaz­daságok vezetőinek, tagjainak na­gyobb megértést, gondoskodást tanúsítani a fiatalok iránt. Van­nak üzemek, ahol megfelelően tá­mogatják a kezdő szakmunkáso­kat. A kollektív szerződések és a szervezeti szabályzatok konkrétan körvonalazzák a pályakezdőknek nyújtandó segítség formáit és tárgyi feltételeit. Nem rekednek meg a fiatalok munkába állítá­sánál, hanem ismertetik velük munkahelyük feladatait, terveit, gondjait, felhívják figyelmüket jogaikra és kötelezettségeikre is. Az V. ötéves tervidőszak alatt a becslések szerint mintegy 20 ezerrel csökken Bács-Kiskun me­gyében a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak száma. A kevesebb dolgozóval kell tovább növelni a termelési eredményeket. Ez vi­szont csak úgy érhető el, ha a korszerű gépek, berendezések ke­zeléséhez, irányításához megvan­nak a megfelelően jól képzett szakmunkások is. Bóna Zoltán Nehézgépek a szántóföldeken • Üj nagy teljesítményű ekék; (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) A szovjet ipar egyik leggyor­sabban fejlődő ágazata a mező- gazdasági gépgyártás. Az előző ötéves terv során 2 millió 531 ezer különböző típusú és rendel­tetésű traktort gyártottak a Szov­jetunióban, annyit mint az Egye­sült Államokban, az NSZK-ban; Franciaországban és Nagy-Britan- niában együttvéve. Az utóbbi években a gépek tel­jesítményének, munkasebességé­nek fokozására nagy gondot for­dítottak. Így például megkezdték a T—330 típusú, 330 lóerős, ne­héz földmunkára alkalmas trak­tortípus kipróbálását, s 1980-tól tervezik az 500 lóerős T—500 tí­pus gyártását is. Az új típusok teljesítménye mindenütt 30—80 százalékkal nagyobb, mint elő­deiké, ugyanakkor könnyebben kezelhetők és több munkaterüle­ten alkalmazhatók. A szovjet traktorgyártás 1980-ra évi 600 ezer darabra nő, mintegy 55 millió lóerő összteljesítménnyel (az egy traktorra jutó teljesít­mény, az 1970. évi 64 lóerőről, közel 100 lóerőre nő 1980-ra.) A jelenlegi ötéves tervben 420 új mezőgazdasági géptípus gyár­tását kezdik meg a Szovjetunió­ban. Egy sor munkaigényes fo­lyamat gépesítését sikerült meg­oldani a mezőgazdasági és erdő- gazdasági üzemekben, valamint az állattenyésztő telepeken. Számos olyan géprendszert is kidolgoztak a szakemberek, melyek változa­tos klimatikus viszonyok között alkalmazhatók, egyebek között cukorrépa, gyapot, rizs, tea, stb. megművelésére. Emellett természetesen a ha­gyományos földművelő eszközök gyártását sem hanyagolják el, így például az ekét, amelynek lega­lább két tucatnyi változata ké­szül a szovjet gépgyárakban. GÉP JAVÍTÁSI ÉS BORÁSZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS KISKUNMAJSÄN Fényáradat, üvegen át Egy nemzetközi kiállításon mutatták be a képen látható különleges üvegcsil­lárt. A közel két mázsa súlyú csillár üvegteste 73 darab izzólámpa fényét szórja szét. Az egyen­lő hosszúságúra vá­gott mintás csodara­bokból, 16 lépcsőzet szerint összeállított csillár • egy német mester műve. Az üvegcsillárok előállításának „klasszikusai”, első nagy művészei a ve­lencei mesterek voltak. Az üveg reneszánsza, illetve a velencei reneszánsz üveg a XV. század derekán született meg. A mura- nói mesterek ekkor már a tech­nikai és képzőművészeti lehető­ségek széles skáláját ismerték. A tiszta „crlstall” mellett a külön­böző színek legkülönfélébb ár­nyalatait varázsolták elő a ke­mencékből. Az üvegfúvók Ismer­ték a különböző színű üvegek egymásba olvasztásának techni­káját, és a mesterek igen szépen csiszolták az üvegkészítményeket. A reneszánsz kori velencei üveg fő erénye a bámulatos ará­nyosság, a vonalak tisztasága és a szerkezeti szilárdság volt. A velencei üveg dicsősége Európa­szerte fellendítette az üvegipart; a muránóiak mintájára sokfelé kezdtek üvegkészítő műhelyeket létesíteni. A nagy-nagy fellendülést — szükségszerűen — hanyatlás kö­vette a velencei üveggyártásban is. Két dolog azonban máig is fogalom maradt: a velencei tü­kör és a velencei csillár, A XVII. századtól egyre Inkább a különc­ködő formák váltak divatossá; amelyek bizonyították ugyan a műhelyek technikai fejlettségét; de végül öncélúságba torkolltak. A múló évszázadok során a csiszolt cseh és német üveg egy­re nagyobb népszerűségre tett szert, ami szintén nagy csapás volt a velencei üveggyártásra. Cölöpverő helikopter Világszerte egyre általánosab­bá válik a helikopterek békés cé­lú használata. A kisebb teljesít­ményű gépeket mezőgazdasági feladatokkal látják el; mentőak­ciók céljaira veszik Igénybe, sze­mélyszállításra használják. A nagy teljesítményű, erős j,szita­kötőkkel” súlyos terheket jutta- nak el nehezen megközelíthető helyre. A helikopterek hasznosítására egy újabb lehetőséget találtak szovjet szakemberek, a Kaukázu­son túli vasútvonal építői. Ahe­lyett, hogy a cölöpöket fokozato­san, mechanikai úton vernék a földbe, helikopterről dobják le őket. A pilóta 150 méter magas­ba emeli a cölöpöket, belrányoz- za, majd földi utasításra kinyitja a hatalmas „kopját” tartó hur­kot. amely így lezuhanva belefú­ródik a talajba. Hogy a 4—5 mé­ter hosszú vasbeton-cölöp a repü­lés ideje alatt és a földet érés pil­lanatában is megtartsa függőle­ges helyzetét, ezért a fejrészében a szokásosnál több vasbetétet helyeznek el. A csúcsát egy vas­kupakkal is ellátják, hogy a be­ton a földet érés pillanatában ne zúzódjék szét. A cölöp farokré­szén speciális csapszegekre fel­szerelt stabllizátorokat helyeznek el, amelyek esés közben nem en­gedik forogná a sok mázsa súlyú rudat. Az új módszert elsősorban olyan építkezéseken lehet alkal­mazni, ahol kisebb követelmé­nyeket támasztanak a cölöp pon­tos beverésével szemben (például lágy talajú folyópartok megerősí­tésénél, folyamágak elzárásánál) hegycsuszamlások feltartóztatá­sánál stb.). Ilyen helyzetekben igen tetemes idő- és munkameg­takarítást lehet elérni a helikop­teres „cölöpverésael". ' Fejlődő, gyarapodó szakszövetkezet A több, mint hatezer hektáron gazdálkodó kiskunmajsai Jonathan Szakszövetkezetben évről évre jelentős összegeket költenek a termelési alapok korszerűsítésére és gyarapításá­ra. A tagsági gazdálkodás szervezése és irányítása mellett legfontosabbnak a közös, nagyüzemi termelés fejlesztését tartják, s ezzel párhuzamosan a műszaki színvonal, a gépesí­tettség javítását. Az elmúlt ötéves tervben kez­dődött el a nagyüzemi szőlőül­tetvények kialakítása. amelyet tovább gyarapítanak. Jövőre 120 hektárt telepítenek; 1980-ig pe­dig még 100 hektár rekonstruk­cióját valósítják meg. Néhány hete kötött a szakszövetkezet középtávú együttműködési meg­állapodást a Középmagyarországi Pincegazdasággal, amely kiterjed a szőlőtelepítés támogatásán kí­vül a közös borászkodásra is. E megállapodás szerint jövőre 40 ezer hektoliter bort szállítanak belföldre, valamint a külföldi megrendelőiknek. A szakszövetke­zet pinoészete már október végé­re teljesítette a borértékesítési tervét, ez ideig ugyanis 30 mil­lió forint bevételt értek el. A jelentős tavaszi fagykárok miatt — a terület egy részén az 50 százalékot is elérte a veszteség — a tervezetthez képest 24 mázsá­val kevesebb lett a hektáronkén­ti átlagtermés, és nem érte el a hetven mázsát. Élelmiszeripari tevékenységgel foglalkoznak a' gazdaság mellék­üzemágaiban. A szakszövetkezet­ben nevelt, valamint a háztáji gazdaságokból felvásárolt barom­fit dolgozzák fel az egyik üze­mükben. Hetente öt-hatezer csir­ke és tyúk kerül ki a feldolgozó­ból, amelyet a megyén kívül is, elsősorban a fővárosba szállíta­nak. Ez az üzemük szintén telje­sítette október végére a 13 millió forintos árbevételi tervét. Jövőre kezdik meg a feldolgozó bővíté­sét és korszerűsítését; amelynek befejezése után — várhatóan 1978 júliusától — csaknem megkétsze­rezik a termelést. A tervek sze­rint két év múlva már 100—110 vagon vágott baromfit értékesít egy esztendő alatt a szakszövet­kezet. Évről évre több szakszövetke­zeti tag dönt úgy. hogy földjét a közös gazdaságnak adja el. A földfelajánlás, illetve megváltás sok gonddal jár, egyebek közt azért is, mivel művelésükről gondoskodni kell, mégpedig oly módon, hogy azon is nagyüzemi gazdálkodás valósuljon meg. Eh-' hez egyre több és korszerűbb gép­re van szükség. Már jelenleg Is rendelkezik a szakszövetkezet megfelelő traktorokkal és beta­karítógépekkel, azonban hiányo­zott a karbantartásukhoz szükséJ ges gépműhely. A szakszövetke-' zetben most ez a gond is megol­dódott, ugyanis nemrég készült el az 1200 négyzetméteres új mű-i helycsamok. amelynek építésére; valamint a szükséges gépek és berendezések vásárlására többi mint négymillió forintot költöt­tek. Már itt javítják a nyári és őszi munkák sorón meghibáso­dott gépeket, s az elképzelések szerint a jövő évtől néhány kör­nyékbeli gazdaság is itt javíttat­ja egyes gépeit. • Felső képünk: hetente öt-hatezer baromfit szállítanak el a szakszövetkezet feldolgozójából. • Lenn: az új műhelycsarnokban jó körülmények között dolgoznak a szerelők. • A Jonathán Ssakizövetkezet pincészetében —’ amelyet egy éve bővítettek és koraaerflsltettek — az ez Idő szerint legfontosabb munka a bor fejtése és szűrése. (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents