Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

1977. november 16. • PETŐFI NÉPE

Az örömszerzés külön haszna

A nagy évfordulót követő

** napokban a Kecskemét alsónyomási iskola képviselője kopogtatott szerkesztőségünkbe, és hálatelt szavakkal újságolta: patron usunk, a VIDIA Vállalat Béke szocialista brigádja ismét meglepetést szerzett. A többségében nőkből álló közösség gyönyörű hímzett függönyökkel, térítőkkel lepte meg az iskolát.

S jött a jóleső hír, a kadafalvi iskolából is, amelyet a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet Petőfi szocialista brigádja gondnokol: a közösség kiapadhatatlan figyelmességgel ezúttal egy kerékpártárolóval gyarapította az iskola felszerelését. Ez a brigád egyébként a közelmúltban kapta meg a Hazafias Népfront városi bizottságának kitüntető oklevelét a városfejlesztés érdekében végzett kiemelkedő társadalmi munkájáért.

Ugyanazon a napon értesültünk a lapunk vasárnapi számában riportban megénekelt ,.Felmentő brigád” jóságának példájáról: a betegkocsihoz kötött Dankó utcai kislány közlekedését elősegítő, 60 méter járdaszakasz megépítéséről.

|A/| ennyi szép példáját adják az emberségnek, milyen értékes és szívet melengető tetteket visznek véghez a szocialista brigádok tagjai túl a mindennapi munkán, a termelésben való helytálláson, a gyakran nem könnyű vállalások teljesítésén. És teszik mindezt hírverés nélkül, csendben, szerényen. A brigád nevének égisze alatt. Nem hírért és dicsőségért, egyszerűen csak az örömszerzés öröméért.

Pedig ők, a szocialista brigádok tagjai sem időmilliomosok; fiatal és meglettebb korú férfiak és nők, édesanyák és apák, akiknek otthonuk, családjuk, egyéni életük is van. Mégis: ha jó ügy előmozdításáról van szó, valahol segítségre van szükség, szinte nem ismernek lehetetlent. Nem számítanak a szabad időből — vagy mint a Dankó utcai járdaépítéshez — az éjszakából elcsípett órák.

Merő véletlen, hogy a kezdeményező és Varga Évit „kettős rabsága egyikéből felmentő” Kossuth Lajos szocialista brigád tagjait név szerint is megismerhettük! A kezdeményező szocialista brigád ugyanis nyitott szívékre talált mindenütt, ahová a járdaépítés érdekében

kopogtatott. így mindenekelőtt a városi tanács tervosztályán, ahol az osztályvezető, Gyulai Tibor és az osztály társadalmi munka előmozdításáért, számontartásáért felelős dolgozója, Jánosi Istvánná örömest szegődtek a jó ügy mellé. Ök hívták fel szerkesztőségünk figyelmét a lehetetlent nem ismerő brigádra.

És nyomban cselekedtek is. Felvették a kapcsolatot a házgyár igazgatójával, az esti műszak végén a gépek tisztításakor kikerülő, s egyébként veszendőbe menő beton igénylése érdekében; a Volán Vállalattal a szállítás, az építési költségvetési üzemmel a járda kitűzése, a szakirányítás céljából...

'T’ény, hogy a Kossuth bri-*• gád lelkes példaadása olyannyira vonzó volt, hogy az örömszerzés öröme a járdakészítés éjszakáin a Dankó utcába ragasztotta a szóban forgó partnereket. S amiért a városi tanács dolgozói külön is hálásak, az örömszerző brigádnak, az a példa. A második bizonyító példa arra, hogy célzatos összefogással éjszakánként 2—3 órai munkával, 6—8—10 méternyi járdává válhat az egyébként veszendőbe menő beton. (Az első példát a Népfront utcai lakosok ladták még augusztusban.)

A Dankó utcai járdaépítés cseppet sem mellékes haszna, hogy tapasztalatot adott a hasonló akciók megszervezéséhez. Ilyen tapasztalat például, hogy a keverőgépekből 'kitisztított beton szállítása, pontosabban a jármű biztosítása a legnehézkesebb. Épp ezért érdemes megemlíteni: ahol a járdaépítésben érdekelt és vállalkozásra kész lakosok találnak megoldást az egy-másfél köbméter anyag házgyárból való elszállítására, szinte nyert ügyük van.

C hegy milyen lehetőséget

^ kínál az említett műszakvégi beton? A városi tanács tervosztályán kiszámolták, hogy a tervidőszak végéig mintegy 6 kilométer járda építhető belőle. Nem szorul tehát különösebb bi- zonygatásra: olyan lehetőség ez, amelyet vétek lenne elszalasztani. Addig is, amíg kedvez rá az időjárás, kiváltképpen lazonban a jövő év tavaszától kezdve. Annál is inkább, mert addig az érdekeltek összefogására, a munka előkészítésére is van idő.

P. I.

Együttműködés az erdészeti kutatásban

BARÁTAINK ÉLETÉBŐL

Dr. Szodfridt István, az Erdészeti Tudományos Intézet Duna— Tisza közi Kísérleti Állomásának igazgatója nemrégiben Lengyel- országban járt a sárvári kísérleti állomás egyik munkatársával. Céljuk az volt, hogy a lengyel erdészeti kutatókkal kicseréljék a termőhely-térképezés, valamint az erdőfeltárás módszereit. A két kutató Gdansk környékén vizsgálta a talajtípust, a kialakult erdőséget és a lengyel szakemberekkel együtt arra a megállapodásra jutottak, hogy az itthoni módszerek némi változtatással Lengyelországban is jól hasznosíthatók.

A Duna—Tisza közi kísérleti állomásnak gyümölcsöző kapcsolata van a jugoszláv erdészekkel is. Nemrégiben három delegáció

• A fővárosban már érződik az ünnepi hangulat. A Skála Áruház előtt 8 méteres karácsonyfákat állítottak fel. (Telefoto — AP — MTI — KS.)

Töprengés a bűnözésről

O Legutóbbi ülésén tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt a tájékoztatót, amely a Bács-Kiskun megyei Főügyészség munkájáról, törvényességi tapasztalatai ml készült. Az írásban előterjesztett anyagot olvasva az ember elsősorban nem azon lepődik meg — hiszen ez sajnos évek óta meglehetősen köztudott — hogy Bács-Kiskun még mindig az első helyet foglalja el az országos „ranglistán” a tízezer lakosra jutó bűncselekmények tekintetében. Nem ez a megdöbbentő, hanem azok a számok, amelyek mögött tragédiák, családi drámák, elsikkasztott milliók, emberölések, súlyos testi sértések, a bűn lejtőjére csúszott fiatalok, garázdák, ittasan, sőt részegen közlekedő járművezetők, s ezáltal közúti szerencsétlenségek, összetört emberek és gépkocsik, motorkerékpárok „húzódnak meg”.

E kis bevezető után vessünk pillantást arra, hogyan alakult a bűncselekmények száma, összetétele az elmúlt esztendőben Bács-Kiskun megyében? Emelkedett. Az 1975-ös adatokhoz 'képest több mint négy százalékkal volt több az ismertté vált bűn- cselekmények száma, s tavaly tízezer lakosra 153 bűncselekmény jutott. Országosan és a megyében is az összbűnözésen belül a legnagyobb arányt a vagyon elleni deliktumok képezték az elmúlt évben: közel ötvenhárom százalékot. Országosan ez ötvenhét százalékot tett ki.

• Még jobban elgondolkoztató azonban a következő adat: a társadalmi tulajdon elleni bűntettek aránya — ugyancsak 1975- höz képest — 20,9 százalékkal emelkedett, az ökozott kár pedig — a korábbi tíz és fél millió forinttal szemben — megközelítette a 21 millió forintot. Néhány ilyen „súlyos” sikkasztásról lapunkban is írtunk. Elég, ha a borhamisítókra és az uszó- di Egyetértés Termelőszövetkezetben történt sikkasztásra utalunk. De nem az ilyen esetek a jellemzőek mégsem, hanem azok, amelyeknek elkövetői viszonylag csekély kárt okoznak. Tavaly a vagyon elleni bűncselekmények több mint 68 százalékában a kár nem érte el a kétezer forintot.

Külön kell szólni az oly sokszor emlegetett és megírt közlekedési bűncselekményekről. A vagyon elleni bűntettek után ugyanis ezekből van a legtöbb. Ha valamiben Bács-Kiskun megye listavezető, akkor ez az. Nálunk ugyanis a közlekedési bűn- cselekmények valamivel kevesebb, mint 26 százalékát jelentik az összes bűntetteknek, míg országosan 16 százalék az arány. Megállapítja a tájékoztató, hogy évről évre emelkedik a közúti balesetek száma. A tilalmak, büntetések, intelmek ellenére isznak az emberek, a gépjármű- vezetők, a közlekedők. Megdöbbentő adat, hogy az összes közlekedési bűncselekményeknek 83 százaléka összefüggésben van — illetve volt 1976-ban — az alkohollal.

# Fölmerül az emberben a kétely: vajon eléggé szigorú-e a bíróság ítélkezési gyakorlata? Még tovább gondolkodva azt is megkérdezhetjük. hogy eléggé szigorú, vagy ha úgy tetszik, jól szol- gálja-e a társadalmilag kívánt és már-már követelt megelőzést a törvény? Ilyen magas arányok ismeretében 'kijelenthetjük, hogy erősen megkérdőjelezhető a törvény „szigora”. Nem arról van szó, hogy fejét vegyék a közlekedési balesetek okozóinak. Nem is arról, hogy örök időkre elvegyék a jogosítványát. Inkább arról, hogy ha valaki halálos gázolásban vétkes, súlyos fokiban gondatlan, mert ittas, azt úgy büntessék meg — pénzben, börtönben, eltiltásban — hogy sem neki, sem másnak soha ne jusson eszébe ittasan volán mögé ülni. Meg kell mondani őszintén, hogy a közvélemény — noha jogilag nem szakképzett emberekről van szó — igazságérze- te, jogérzete nem egyszer elégedetlen az enyhe, vagy annak látszó ítéletekkel, közlekedési ügyekben, főleg ha meghalt egy vétlen ember és ittas volt a vétkes.

Kétségtelen, hogy szintén az itallal van összefüggésben, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények az elmúlt éviben több. mint hat százalékkal emelkedtek az előző esztendőhöz 'képest, s az összes bűncselekményeknek közel 26 százalékát jelentették a megyében. E kategóriához tartoznak az emberölések, a súlyos testi sértések, a rablások — s ezeknek a száma nőtt. Azt sem lehet mondani, hogy azért több a bűncselekmény, mert többet tártak fel a nyomozati szervek. A nyomozások eredményessége ugyanis BácsKiskun megyében jobb, mint az országos átlag. Máshol kell keresni a gondok eredőjét.

• Mélységesen egyet kell érteni

azzal, a tájékoztatóban olvasható megállapítással, hogy ....... a

t

örvényesség megtartása feletti

őrködés nem kizárólagos ügyészi feladat...” Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok az állam valamennyi szervére és minden polgárára egyaránt kötelezőek. így nekik is faladatuk a törvények betartása és megtar- tatása. Tisztában kell lennünk az. zal is, hogy nem tekinthetjük a •bűncselekményeket, a bűnt elkövető emberek magatartását befolyásoló tényezőket egyértelműen és összességében a múlt „át- kos örökségének”. Nem erről, pontosabban nem csak erről van szó. Az úgynevezett átkos örökség kétségtelenül dolgozik még, s tegyük hozzá: igen makacsul és szívósan hat. De legalább eny- nyire, sőt sokkal jobban kellene hatnia a gyökeresen megváltozott társadalmi, politikai, s az általánosan javult életszínvonalnak, a kulturálódási lehetőségeknek is. Azt, hogy milyen mértékben hatnak, csak akkor tudnánk pontosan és megközelítő alapossággal kiszűrni, ha nem hatnának.

• Egy azonban kétségtelen: ahhoz, hogy jobban és egyre több emberre hassanak, valóban minden állampolgárnak, szervezetnek teljesítenie kell alkotmányos jogát és kötelességét: betartani és megtartani a törvényeket. Azt is jelenti ez, hogy ne üljünk sörözés után a volán mögé. s ha valaki ezt akarja tenni, akadályozzuk meg. Óvjuk, védjük a társadalmi tulajdont, s ne hagyjuk. hogy a hajszálrepedósből szakadék legyen.

Gál Sándor

is járt Kecskeméten a szomszédos országból. Jöttek az újvidéki nyárfakutató intézetből, a pan- csovai fakombinátból, ugyanakkor a déli bláti homokvidék erdészetének képviselői is. A jugoszláv szakemberek a hazánkban termesztett cellulóznyárasok minőségét vizsgálták, s azt, hogy a Jugoszláviában felépülő cellulózgyár, amelynek létrehozásába hazánk is bekapcsolódott, milyen alapanyagot kap a papírgyártáshoz. A kutatók megállapodtak abban, hogy kísérleti célokra kölcsönösen szállítanak egymásnak nyár-szaporítóanyagot. A csemetéket kísérleti percellákon próbálják ki és ha alkalmasnak találják, akkor kerülnek csak köztermesztésre a jól bevált fafajták. B. Z. I

SS5SS55SS

VÁLASZ CIKKÜNKRE

Használtért újat nyerhet - de hogyan?

Korábban foglalkoztunk a MÉH Nyersanyaghasznosító

Tröszt által 1977 tavaszán meghirdetett „Használtért — újat nyerhet!” elnevezésű hull adók- gyűjtési akcióval. Pontosabban azzal a problémával, hogy az idei kampány felért egy sajátos áruismereti vetélkedővel, hiszen szinte szakértőhöz illő pamuttextilipari ismeretekkel kellett azoknak .rendelkezniük, akik a -szekrények fiókjaiban felgyülemlett hulladékok közül pontosain ki tudták válogatni az átadható tiszta, illetve mosatlan (fehér, vaigy színes) sifon-, daimaszt-, zefir-, barhent-, delén-, pupliru, kneipp- stb. anyagokat, s a belőlük készült ruhaneműket, lakástextíliákat, valamint az át nem vehetőnek ítéltetett selyem, gyapjú és szintetikus alapanyagú textíliákat, például a paplant, a szőnyeget., a gumírozott, steppelt és impregnált ruházati terrnékeu két, meg a konfekcióipar szaihá- szati hulladékait. A gyűjtés során nem volt tanácsos letenni a mérőszalagot, különben aligha lehetett eleget tenni a méretre Vonatkozó szigorú előírásnak, miszerint a vállalatnak most csupán a 20x20 centiméternyi nagyságú hulladékanyagra volt szüksége.

Sorainkra az illetékes tröszttől kaptunk, választ. Idézzük a szerkesztőségünkbe érkezett levél legfontosabb részét:

„Akciónk célja az volt, hogy a megnövekedett mennyiségi és minőségi igények szerinti géptisztító rongy elkészítéséhez szükséges pamuttextil hulladék alapanyagot belföldről biztosítsuk, s ezáltal mentesítsük népgazdaságunkat az ezzel kapcsolatos jelentős devizakiadástól. A lakosság megértette és támogatta törekvésünket, amit bizonyít, hogy a címünkre eljuttatott bizonylatokon összesen csaknem 120 tonna pamuttextil hulladék átvétele szerepelt és e mennyiség 58 ezer dollárnyi import beszerzésű anyagot helyettesít.,

Az átvételre kijelölt anyagféleségekről és az árakról széles körben újsághirdetések, röplapok segítségével részletes információt adtunk. A telepek és átvevőhelyek munkatársai is mindig készséggel adtak felvilágosítást az érdeklődőknek, s a gyűjtést végzőknek. Ami a méretarányt illeti, annak betartása a gyártástechnológia következtében vált szükségessé.

Közöljük, hogy a kampány ideje alatt az egyéb, úgynevezett vegyes textilhulladékot korlátlan mennyiségben vettük át — kilónként 1 forint 60 fillérért —, belőlük azonban- nem készíthető géptisztító rongy, így az átadódj hizc lylatai nem vehettek részt a nye emény- és jutalomsorsoláson.

Végezetül elmondjuk, akciónk korántsem áruismereti vetélkedő volt, hanem fontos gazdaságpolitikai érdeket szolgáló kezdeményezés, amely sikeresen zárult.”

Köszönjük a tröszt válaszát, s örömmel adjuk közre a szép eredményt. Fenntartjuk azonban álláspontunkat, hogy az idei hulladékgyűjtési akció nagyon próbára tette a lakosságot. És sajnos, nem kevesen vizsgáztak rosszul anyagismeretből, vagyis a telepre cipelt textíliákat hiába kínálták. Ök bizony kárba veszettnek minősítik a gyűjtésre szánt fáradságukat, idejüket. S ha a MÉH-telepeken, átvevőhelyeken a türelmes és kielégítő magyarázat helyett csak elutasításban volt részük, • talán egy időre a kedvüket is elűzték a gyűjtéstől.

Velkei Árpád

Vietnam az építés, a fejlődés útján

(/a

• ÜJ ERŐMŰ ÉPÜL. Dél-Vietnam egyik legnagyobb beruházása lesz az a villamos erőmű, amelyet az egykori Saigonban, a mai Ho Si-Minh-városban létesítenek.

Az emberarcú Szibériáért

A Szovjetunió keleti vidéke — melynek területe akkora, mint az Egyesült Államok és Kanada —,' nagymértékű átalakulás és változás színhelye. Az elmúlt negyedszázad alatt több mint hétszáz új várossal és városi jellegű településsel gazdagodott az országnak ez a része, összesen ennyi új település tálalható Alaszka, Kanada, Skandinávia, Grönland és Ausztrália újonnan meghódított területem. 1976 és 1980 között a Szovjetunió keleti részének ipari termelése másfél- szeresére nő. Ez a vidék biztosítja az ország olaj-, gáz- és alumíniumtermelésének teljes növekedését és a réztermelés növekedésének nyolcvan százalékát.

Mihail Lavrentyev, neves szovjet akadémikus véleménye szerint a Szovjetunió keleti területein a fejlődés során „a természet és a civilizáció közötti harmonikus egység alakul 'ki”: úgy is mondhatnánk, Szibéria emberarcúvá válik.

A megvalósítandó gazdasági terveket már a kidolgozás kezdeti stádiumában szigorú környezetvédelmi „vizsgának” vetik alá. A „vizsgabizottság” a legtekintélyesebb szovjet szakemberekből áll — akik aktívan felhasználják a külföldi tapasztalatokat is.

A szovjet népgazdaság tizedik v ötéves terve csupán az ipari tisztítóberendezésekre 11 milliárd rubelt irányoz elő.

Szibériában és a szovjet Távol-Keleten jelenleg több mint tíz területi termelési komplexumot építenek. Ezeket tudományos elvek alapján hózzák létre, s így a területi termelési komplexumok olyan gyárcsoportoik kialakítását teszik lehetővé, melyek a jelentős gazdasági előnyök mellett minimálisra csökkentik a környezetre kifejtett hatásokat.

A tizedik ötéves terv előirányzatai értelmében gyorsított ütemben folyik például a fcansZk— acsinszki nyersanyag-energetikai

komplexum létrehozása. A két régi város — Kanszk és Acsinszk között — a szénben gazdag rétegek közvetlen a felszín alatt húzódnak. A szénréteg vastagsága helyenként eléri a 100 métert. így lehetséges az igen hatékony felszíni 'kitermelés.

A kanszk—acsinszki' szénlelőhely nyersanyagának felhasználására olyan, több hőerőműből álló energetikai rendszer építését kezdték meg. amelynek minden egysége egymilió kilowattnál nagyobb teljesítményű lesz.

A szibériai Ljena folyótól az Amur torkolatáig húzódik majd a most épülő Bajkál—Amúr vasútvonal. Elkészültével mintegy két Franciaországnak megfelelő terület kapcsolódik be az ország gazdasági vérkeringésébe. A korábban érintetlen területeken letelepülő több tízezer ember, s az általuk mozgósított hatalmas technikai apparátus elkerülhetetlenül változásokat idéz majd elő a természeti környezetben. Miképp csökkenthetők ezek a hatások?

„A szovjet szakemberek — mondja Viktor Szocsava akadémikus, a Szibériai és Távol-Keleti Földrajzi Intézet igazgatója — már készítik a BAM zónájának 2000-ig szóló komplex geográfiai prognózisát. Ennek feladata lesz, hogy előre figyelembe vegye a biológiai folyamatokba való emberi beavatkozás következményeit és konkrét javaslatokat dolgozzon ki az útépítőknek, a fakitermelőknek, az erdő- és a mezőgazdaság dolgozóinak, valamint a települések építőinek.”

Véleményünk szerint a változások nem lépik túl az észszerűség határait. Már most — a BAM építésének harmadik évében — létrehozták az úgynevezett „etalon” területeket, amelyek különleges védettséget élveznek. A sajátos domborzat, a változatos növényzet és az állatvilág idővel a helyi nemzeti parkokat színesíti.

(APX—BUDAPRESS)

A formatervezés nem luxus!

A kép" előterében látható „Sofia 31” típusú hordozható tv-készülék nem konstrukciós újdonságként került lencsevégre, hanem a bulgáriai ipari formatervező központ- munkatársainak egyik első alkotásaként. Világszerte egyre inkább tudatára ébrednek az ipari és kereskedelmi szakemberek, hogy a formatervezők 'közreműködése nélkül nem lehet teljes a gyártmányfejlesztés. Sokáig tartotta magát az a szemlélet, hogy az új gyártmány külső formáját is a tervező mérnöknek kell kialakítani. Később aztán kiderült, hogy ez szerfölött ráfizetéses megoldás. A szakszerűen tervezett ipari termék ugyanis mindenkor praktikusabb a használó számára és sokkal tetszetősebb is. A gyártmánytervező nem azonos a formatervezővel, de egymás tevékenységét ki kell egészíteniük. Az ipari formatervezéskor nem az elavult korszerűtlenül előállított áru „felruházásáról”, „kozmetikázásáról” van szó, hanem a tartalom és a forma, a funkció és az esztétika összhangjáról.

Egyáltalán nem mindegy, hogy otthonunkban, munkahelyünkön milyen tárgyak, berendezések között élünk, s nem lehet közömbös. hogy az évente megjelenő sok-sok ezer új termék milyen köntösben jut el a felhasználóhoz, a fogyasztóhoz. Bizonyított tény, hogy szívesebben dolgozik az ember egy tetszetős, praktikus formájú és kezelésű szerszámgéppel. Az egyébként lélekölő háztartási munkához is szívesebben hozzáfog az ember a jól kézhez álló porszívóval, konyhagéppel stb.

4

J