Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

' ® ® PETŐFI NÉPE • 1977. november 16. Nincs nevelés hatás nélkül A megye több mint 18 ezer szakszervezeti tisztségviselője, csaknem 900 propagandistája előtt minden bizonnyal jől is­mert, hogy Lenin a szakszervezeteket nevelő szervezeteknek, a kommunizmus iskoláinak nevezte. Mégpedig sajátos típusú iskolának, amelyben a nevelés és oktatás nem iskolarendsze­rű keretek közt megy végbe, hanem a termelés folyamatában a szakszervezetek mindennapos gyakorlatában. MI VÁRHATÓ AZ ÉV VÉGÉRE? Előzetes számítások Szabadszálláson • Az amerikai gyártmányú New Idea csőtörő be­rendezés sokat segít a magkukorica betakarításá­ban. Teljesítménye hétszerese az eddig használt betakarítógépekének, • Jobbra fenn: a műtrágya hatóanyagának meg­óvását szolgálja a nemrég épült raktár. • A jobb oldali kép: a gépműhelyben Ilyenkor van idő a javításokra. Hegyi János és Bokor Imre szerelő az egyik talajfertőtlenítő permetező beren­dezést ellenőrzik. (Méhes! Éva felvételei.) Fontos, hogy ők tudják ezt, hi­szen valóságos kis hadsereget tesznek ki, és Bács-Kiskun me­gyében is alappillérei a szak- szervezeti mozgalomnak. Igazán megnyugtató — mert ugyancsak fontos feltétel —az lenne, ha a mintegy százötvenez­res tagság zömében sem menne feledésbe a lenini gondolat. Hogy a szakszervezeti mozgalom tevé­kenysége során a nevelő munka mindig a figyelem középpontjá­ban állott. A szakszervezetek megalakulásuktól kezdve felada­tuknak tartották a sokoldalúan művelt, öntudatos emberré való nevelést. A fejlett szocialista társadalom építése azonban új, magasabb igényeket támaszt a neve- iőmunka iránt is. Elsősorban an­nak minősége, mélysége, árnyalt­sága és folyamatossága tekinte­tében. Ez utóbbi kitétel azt is érzékelteti, hogy nem kampány­feladatról van szó. Nem most „jutott a szakszervezetek eszé­be”, hogy a maguk eszközeivel segítsék, készítsék fel a dolgozó­kat saját sorsuk alakítására, for­málására. A szakszervezet nevelő szere­pének érvényesülnie kell a ter­melésiben, az érdekvédelemben és a munkásellenőrzésben, az el­osztásban, a magatartásban, az életfelfogásban, az emberek kö­zötti viszonyokban. így értelmez­hető helyesen ez a nevelő fel­adat. Amiben az is kifejezésre jut, hogy ez nem reszortmunka, nem szűkíthető le csupán kul­turális szervező tevékenységre. Tisztségviselők, propagandisták egyaránt tudják azt is, hogy a nevelő mu,nkát nem elég csak jól definiálni. Mint ahogy — kicsit más szférából, működési terület­ről véve a példát — nem tet­tünk meg mindent az okos ha­tározatok végrehajtásáért, mond­juk egy 25 oldalas intézkedési terv elkészítésével. Ez csak esz­köz a megvalósításhoz. Amikor a szakszervezeti akti­vista, propagandista, tisztségvise­lő, helyesen értelmezd — mert megtanulta — a nevelő munka mibenlétét, arra kell törekednie, hogy az a mozgalmi gyakorlat mindennapjain is megvalósuljon. Tehát ebből a szempontból a gazdaság fejlesztésének segítése, a szocialista munkaverseny-moz- galom szervezése, a tulajdonosi szemlélet erősítése, a munkához való szocialista viszony fejleszté­se, a szocialista hazafliság, a nem­zetközi munkásszolidaritás, a pro­letár internacionalizmus eszmé­jének élmélyítése, a végzett munkán — tegyük hozzá: minő­ségen is alapuló bérezési rend­szer, a munkavédelmi tevékeny­— Janikám! Van már Lakás- kultúrád? — Még nem jött meg Katica, majd szólok, ha lesz. Ez a néhány közvetlen mondat ütötte meg a fülemet a minap, amikor Dávodon jártam. Aztán a megkérdezett nyomába eredtem, hogy megtudjam hogyan él, mi­lyen megbecsülésben részesül egy község postai kézbesítője, aki több mint 25 éve hordja az új­ságot, levelet, táviratot és pén­zesutalványokat. Deák János kézbesítő a dávo- di egyes körzetben — ahol dol­gozik — jobban ismeri az embe­reket, mint bárki más. Tudja ki hogyan él, hány gyereke van, mák az örömei, gondjai egy-egy családnak. Van akinek Janika, a fiatalabbaknak postás bácsi, mert bár elhaladta az ötvenet, de ez még sosem jutott eszébe. A cukrászdánál érem utol, ahová újságot és egy levelet vitt. Reggel óta bizony már jó né­hány házban megfordult és a tás­kája is egyre laposodik így dél körül. Néhány perc pihenő iga­zán ráfér, mielőtt megkezdené az újabb fordulót. Deák János nem szeret magá­ról beszélni. Odabent a postán a főnöke mondta el róla, hogy mint vezető kezelő a legmaga­sabb beosztású a kézbesítők kö­zött. Nemcsak kézbesít, hanem a hírlapok előfizetésének szervezé­sében is kiváló munkát végez. A körzetében 179 Népszabadságot, 497 Petőfi Népét, 337 Szabad Föl­det, több mint 300 Rádió és Te­levízió Újságot, ezenkívül más ség, az emberekről való gondos­kodás mind-mind lényeges eleme a szakszervezetek nevelő mun­kájának, 'a dolgozók gondolkodás- módja és érzelmi világa alakí­tásának. A nevelés lehetőségeit, köte­lezettségeit tehát a szakszerve­zeti mozgalom össztevékenysége kínálja s követeli is ugyanakkor. Vajon így, a fejlődés követel­ményeit kielégítő módon működik ez a sajátos típusú iskola? Most még ezt aligha mondhatjuk. Más­képp nem találkoznánk számos esetben különös, a .nevelő mun­kát fékező nézetekkel. — Harminckét éve szabadul­tunk fel; meddig kell még nevel­nünk? — Hangzik az egyik. — A gazdasági vezetés foglal­kozzon a termeléssel, a politi­kai, mozgalmi szervek pedig a neveléssel. — „Reszortozna” a másik — első pillanatra „tárgyi­lagosan”. Aztán nem találkozunk-e fel­színességgel is ebben a nevelő igyekezetben? Amikor vagy csak az egyes ember, az egyén szem­szögéből közelítjük meg a ten­nivalókat — vagy-pedig kizáró­lag a közösségi érdeket vagyunk hajlandók tudomásul venni; az egyes ember mintha ott se lenne. No és a rutin, a megiszokott- ságba gyepesedés. Nyakig süp­pedés az adott óra, esetleg nap apró praktikusságaiba; — ami a kimerülés, távlatvesztés jele is nemegyszer. 'Amíg ilyen szemlélet- s ma­gatartásbeli tünetekkel találko­zunk, nem keld félni „munkanél­küliségtől” a szakszervezeti tiszt­ségviselőnek, propagandistá­nak. Van még munka ama lénye­ges elvünk érvényesüléséért is, hogy az életben az előrejutás alapja mindenekelőtt a jól vég­zett munka legyen, s ne kap­jon több anyagi, erkölcsi elis­merést — esetenként sem! — aki ügyeskedéssel leplezi értéktelen­ségét. A munka minőségének mai helyzete sem engedi még, hogy felhagyjunk az emberek tisztességérzetének ébresztgetésé- vel. Míg általánosságban tudomá­sul nem veszik: létkérdés, továb­bi emelkedésünk kulcsa a ke­zünkből kikerült termékek mi­lyensége, akár belföldi fogyasz­tásra, akár szocialista vagy ka­pitalista exportra készítjük azo­kat. Ma már sehol nem lehet rossz minőségű árut eladni. Elő­fordult, hogy megyénkből is ki­kerültek külföldre olyan termé­kek, melyek egy részét vissza­küldték, vagy leárazták. Ez pe­dig nemcsak gazdasági, hanem politikai malőr, baj, kellemetlen­ség, sőt kár... S nem lát néme­lyik propagandista saját szemé­napilapokat és képeslapokat áru­sít. Csupán október első felében 5491 forint értékű olvasnivalót adott el árus példányként. Az utóbbi években ugyancsak meg­nőtt a munkája. Már lassan rendszerré válik, hogy csak két­évenként tudja kivenni fizetett szabadságát, mert nincs aki he­lyettesítse. Amikor ez szóba kerül így vá­laszol: — Nem tudnám megtenni, hogy csak egyszerűen itt ha­gyok mindent, a leveleket, az újságokat, a nyugdijaikat és el­menjek pihenni. Pedig az idén is terveztük a feleségemmel — aki védőnő —, hogy meglátogatjuk a családot, a gyerekeket, Kecske­méten, meg Hódmezővásárhelyen, de ebből már nem lesz semmi. — Nincs helyettes. Aztán ak­kor érzem jól magam, amikor már üres a táska, eleget tettem annak, amiért mindennap any- nyi jó szót kapok az emberektől. Egy jó postásnak együtt kell érezni az emberekkel. A nyugdí­jakat a világért sem hagynám másnapra kézbesíteni, hiszen tu­dom, mennyire Várják. Pedig nem kis munka. Amikor idejöt­tem három nyugdíjasunk volt, most ezer. Akkoriban TV egy sem volt a községiben, most kö­zel ezer. Egyszer kézbesítés köz­ben észrevettem, hogy az egyik házból füst tör elő a konyhából. Bezörgettem, de nem nyitottak ajtót. A füst egyre sűrűbben gomqlygott elő. Éreztem, hogy itt valami baj van. Mivel nem vol­vel is hanyagul, pontatlanul ke­zelt értékes gépeket, amelyek épp emiatt rongálódnak meg? Jóllehet, bonyolult, modern be­rendezésekről van szó, amelye­ket már csak kvalifikált, jól kép­zett munkásokra bízhattak. Osakhát szakmai fejlettségükkel ellentétben gondolkodásmódjuk­ban még elmaradottak. Hiányzik belőlük a jó gazda, a tulajdonos öntudatossága. Mármint a társa­dalmi tulajdon irányában. Ne­veléssel kell hozzásegíteni az ilyen embereket, hogy mielőbb jó gazdának érezzék magukat a közvagyon fölött is. S ugye, mennyit kell még fáradozni a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének növelésére vonat­kozó SZOT-elnükeégi határozat gyakorlati megvalósulásáért! — Hiszen nemcsak gazdaságveze­tők, hanem jó pár „felkészített” bizalmi is föl-fölteszi a kérdést: ..Mi lesz a feladatom ezután?” Segíteni, ellenőrizni, tanítani, nevelni e kérdésben épp oly fon­tos szakszervezeti teendő, mint az üzemi demokrácia továbbfej­lesztésén munkálkodni. Gondoljunk csak bele őszin­tén... Hát nem tanítottak, be­széltek, tartottak gondosan meg­szerkesztett előadásokat például e két utóbbi SZOT-, illetve MT —SZOT közös határozatról a szakszervezeti propagandisták? Dehogyisnem. De be kell látni, hogy az oktatás-nevelés milyen­ségén, stílusán sokuknál változ­tatni kell. Nemcsak e cikk írója szerint. Hiszen számosán foglal­koztak ezzel a szakszervezetek megyei tanácsának legutóbbi ülé­sén is. Felhívták a figyelmet a felkészülés olyan szempontjaira, mint például a propagandistára bízott tagság életkorához, kép­zettségéhez, érdeklődési köréhez való alkalmazkodás. Meg, hogy nem elég jól elmondani — fel­mondani szárazon — egy elő­adást, vagy közlöny hangnemben ismertetni egy határozatot. Hatni kell a hallgatóság érzelmeire is. Utaltak a SZOT-határozat egyik mondatára: ,,A’ szakszervezeti munka hitelét a szavak és tettek egysége adja.” Anélkül, hogy többrétűén kibontanánk a gondo­latot, egyik vonatkozásként a személyes példamutatás erejére hivatkozunk. Milyen újszerű és kézenfekvő a szó és tett szembe­sülésére a kecskeméti Fémmun­kásnál indult kezdeményezés. Szakítottak a hagyományokkal, s oktatási rendszerüket a szocia­lista brigádokra építették. Min­den szocialista brigádvezető pro­pagandista. Természetesen, a kö­vetelményeknek meg kell felel­ni... Különben, tehát ha elvi kérdéseikben bizonytalan, elő­adásmódjában színtelen-íztelen, a témában is szürkén, szegényesen jártas ember a propagandista, — akkor vagy szükséges rossznak tartják a hallgatók az egész sze­mináriumot, vagy el Se mennek rá. Érdeklődést keltő tudás nél­kül nincs hatás. Márpedig a propagandista hatni akar. Ha nem tud, nevelni sem tud. Tóth István tak odahaza, betörtem az ajtót, s ekkor már áthatolhatatlan füst ült a konyhán. A háziak gázon főzték kukoricát, s gondolták, mire hazaérkeznek megfő. Ám az történt, hogy sokáig elmaradtak, a kukorica leve lefőtt és már ég­tek a kiszáradt csövek. Hamar eloltottam a tüzet, s csak más­nap találkoztam a hálálkodó tu­lajdonosokkal. Tavaly műit 25 éve, hogy Deák János először akasztotta nyaká­ba a kézbesítő táskát. Ügy tudta, hogy a postai szolgálatban kérni kell a 25 év,utáni jubileumi egy­havi fizetést, ö nem kérte. Ügy gondolta, hogy ha megérdemli, úgyis odaadják. Végül a főnöke írta meg helyette a levelet, s ő „csak" aláírta. A mezőgazdasági szövetkezetek­ben megkezdődtek a zárszámadá­si élőkészületek. Munkához lát­tak a leltározó bizottságok.. A gazdaságok vezetői előzetes kal­kulációkat készítenek, hogy va­jon hogyan is alakul az év végi mérleg. — Mi is számolgatjuk, hogy milyen bevételék és kiadások várhatók még december 31-ig — mondja Deli Károly, a szabad­szállási Lenin Termelőszövetke­zet főkönyvelője. — Az elmúlt esztendőben nyolc százalékkal több termelési értéket állítottunk elő, mint 1975-ben. Erre az év­re csaknem 12 százalék terme­lésnövekedést vállaltunk, de ha jók az előzetes számításaink, el­érjük a 14—15 százalékos emel­kedést. Ez azt jelenti, hogy a halmozott termelési érték meg­közelíti majd a 150 millió fo­rintot. A szövetkezet főkönyvelője nem kis büszkeséggel ismerteti azokat az adatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a zöldségter­mesztésben milyen jelentős ered­ményeket értek el. A fűszerpap­rika-termesztést tavaly kezdték és 140 mázsa hektáronkénti ter­mést érték el. Ezért döntöttek úgy, hogy az idén növelik a ve­tésterületet. Ebben az évben kö­zel kétszáz hektárról már 165 mázsa hektáronkénti termést szedtek le, amely az országos át­lagnak mintegy kétszerese. Pe­dig a szeptember végi fagyok a fűszerpaprikában is kárt tettek, akárcsak az étkezési paprikában, amelyet mintegy 80 hektáron vet­tettek. A becslések szerint a ter­mészeti csapás mintegy 8 millió forint árbevétel-kiesést okozott. Ennek ellenére a zöldségtermesz- tési ágazatok várhatóan jó ered­ményt hoznak. Sikerült a zöld­babvetés is. itt a tavalyinál jó­val magasabb terméseredménye­ket értek el, hektáronként 73 mázsát. — A zöldségtermesztés nálunk fiatal üzemág — magyarázza a Egyetlen hobbija az ulti. Sza­bad idejében jó barátaival szen­vedélyes ulticsatákat vív. Ja, és a lottó. Minden jutalékból lottó- szelvényt vásárol és együk barát­jával közösen töltik kd. Tavaly volt egy négyes találatuk 94 ezer forintot nyerték. Otthon a szekrényben őrzi a törzsgárda- jélivény arany fokozatát. A cukrászdáiban véget ért a rövid interjú. Kihörpintettük a közben kihűlt feketét és búcsúz­tunk. Mielőtt elváltunk moso­lyogva mondta: itt Dávodon van még két' fiatalabb postás. Meg­ígértem nekik, ha majd nyug­díjba megyek, nyaranta visszajö­vök helyettesíteni, hogy nyugod­tan kivehessék fizetett szabadsá­gukat Szabó Ferenc főkönyvelő — 1974-ben hat hek­tárnyi zöldpaprikával kezdtük. Az idén már 355 hektáron ter­mesztettünk zöldségnövényeket. Az eredményekhez hozzájárult az öntözés. A szabadszállási ön­tözőfürt üzembelépése 1120 hek­tárnyi terület mesterséges csa­padékellátását tette lehetővé. Ehhez jött még ezer hektár, amelyet hordozható berendezé­sekkel öntöztünk. Az idén össze­sen másfél millió köbméter vizet használtunk fel. A kalászosok ki­vételével minden növény kapott mesterséges esőt, negyven—száz­húsz milliméter mennyiségben. A termelőszövetkezet jelentős bevételi forrása a vetőmag-kuko­rica termesztése. A közösben csaknem 670 hektáron foglalkoz­nak ezzel. A háztáji gazdaságok­ban is termesztettek vetőmagot. A tagok megszerették, elegendő jövedelmet ad számukra, s ezért jövőre is akarnak vele foglal­kozni. A magkukorica betakarí­tása még tart. A becslések sze­rint ez az ágazat mintegy 40 mil­lió forint árbevételt hoz, ha be­leszámítjuk a háztáji termesztést. Az idei beruházások is a tér* melést segítették. Főként új gé­pek beszerzésére költöttek. — A martonvásári kutatóin­tézet vetőmagüzemének közvetí­A LAKÓÉPÜLETEK időnként karbantartásra, felújításra szo­rulnak. Fokozottan vonatkozik ez Kecskemétre és környékére, ahol köztudottan sok a régi ház. Az idejében elvégzett renoválás­sal meghosszabbítható az épület „élétkora”, ami egyaránt érdeke a háztulajdonosnak és a bérlő­nek. A lakóházak állagának meg­óvását a lakástörvény is elősegíti azzal, hogy bérleti jogviszony esetén külön felmondási okként jelöli meg a bérlőnek a lakás­karbantartásra vonatkozó kötele­zettsége elmulasztását, vala­mint azt a magatartást is, ha a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek az épület karbantar­tásával, felújításával, helyreállí­tásával, átalakításával, bővítésé­vel, vagy korszerűsítésével kap­csolatos munkák elvégzését aka­dályozzák. Karbantartásnak ne­vezzük az épület, és a lakásbe­rendezés állagának és rendelte­tésszerű használhatóságának biz­tosítása érdekében szükséges megelőző és javító tevékenysé­get. A bérlő egyebek között köteles gondoskodni a padlóburkolat vé­dőkezeléséről, a lakáson belüli festésről, és meszelésről, az aj­tók, és ablakok belső felületé­nek mázolásáról, a zárak és va­salások cseréjéről, valamint a lakásban levő elektromos veze­ték, kapcsolók és csatlakozóal­jak javításáról. Ezeket a mun­kálatokat a lakáshoz tartozó melléképületeken, és ezek beren­dezésein is el kell végezni. Ér­demes megjegyezni, hogy a jog­szabály minden esetben csak a szükség szerinti munkavégzést írja elő a bérlő részére. A HÁZTULAJDONOSNAK fel kell szólítania a bérlőjét, hogy karbantartási kötelezettsiégének tegyen eleget. Ilyen esetben min­dig az elvégzendő munka jelle­gétől függő rméltányos határidőt kell adni annak teljesítésére. Ha a bérlő a megjelölt időpontig a karbantartást nem végezte el, a bérbeadó a kötelezettség teljesíté­sére megszabott határidő eltelté­től számított 8 napon belül írás­ban felmondhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 nap­nál. Nézzünk egy példát a bírósá­gon előfordult ilyen ügyekből:a háztulajdonos januárban felszó­lította a bérlőjét, hogy fesse ki tésével két amerikai speciális csőtörő gépet vásároltunk, mert a vetőmag-kukorica betakarítása gondosabb munkát kíván. Ezzel jelentősen csökkentek munkaerő­gondjaink. Az idén 12 millió forintot tar­talékoltunk a jövő évi beruházá­sokra. Egyik legfontosabb felada­tunk egy szárítóüzem megépíté­se. Jövőre ugyanis változatlanul foglalkozni akarunk a fűszer- paprika termesztésével. A Bin- der-féle zöldségszárító üzem le­hetővé teszi, hogy félkész ter­mékként tudjuk értékesíteni a paprikát. Ugyanis a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat az általunk felkínált nagy termésmennyiség azonnali, veszteségmentes feldolgozására még nem rendelkezik elegendő kapacitással. Az előzetes becslések szerint tehát jól zárja az esztendőt a szabadszállási Lenin Termelőszö­vetkezet. A hátralevő hetekben azonban még sok munka vár a tagságra. A vetőmag-kukorica be­takarításán kívül, a jövő évi ve­tések előkészítése is fontos ten­nivaló. A szövetkezet gazdái azonban eddig is bebizonyították, hölgy szorgalmasan és becsülete­sen helytállnak, amit igazolnak az eddigi eredmények. K. S. a lakását, mivel a falakat a bér­lő kiskorú gyermekei több he­lyen összefirkálták és leverték, A munkára 30 napot adott az­zal a figyelmeztetéssel, hogy an­nak el nem végzése esetén fel­mondja a bérleti szerződést. A lakó nem festette ki a lakást, mi­re a házigazdája felmondott ne­ki, és a bírósághoz fordult. A bíróság ítéletében megállapítot­ta, hogy a téli idő a festésre nem alkalmas. A háztulajdonos­nak a körülményeket, és az év­szakot figyelembe véve a fes­tésre megfelelő tavaszi vagy nyá­rt időpontot kellett volna megje­lölnie, és mivel nem így járt el, ezért felmondása érvénytelen. A TULAJDONOS és a bérlő együttműködési kötelezettsége a házigazdát terhelő felújítási munka során is fennáll. A bér­beadó a munkák elvégzésének módját és idejét nem választhat, ja meg kénye-kedve szerint. Le­hetőséghez képest úgy kell a karbantartást elvégeznie, hogy minél kevésbé zavarja a ház la­kóinak megszokott életvitelét. A bérlő viszont köteles figyelembe venni, hogy a házigazda kivite­lezőhöz sem mindig akkor jut, amikor az időpont a bérlőnek is a legmegfelelőbb volna. Ilyen ügy is előfordult a bíró­ságon: A bérbeadó fel akarta újítani a ház cseréptetőzetét. El­kérte a lakójától a padláskul­csot, mivel a padlást csak ő használta, A bérlő a kulcs át­adását megtagadta azzal, hogy a padláson különféle ingóságai vannak,. így a tetőre csak jelen­létében mehetnek fel a cserepe- zők. A házigazda felajánlotta, hogy személyesen felügyeli a mun­kára, de kulcsot így sem kapott. Erre írásban felszólította a bér­lőjét a padlás azonnali felnyitá­sára azzal a figyelmeztetéssel, hogy ennek elmaradása esetén felmondja a bérleti szerződést a felújítási munka akadályozása címén. Mivel ez sem vezetett eredményre, felmondott bérlőjé­nek. A BlRÖSÁG a lakó magatar­tását, jogellenesnek találta, mert minden komolyabb indok nélkül megakadályozta az épület fel­újítását) ezért a felmondást ér­vényesnek ítélve kötelezte a bérlőt a lakás elhagyására az­zal, hogy elhelyezéséről maga kö­teles gondoskodni. Dr. Varga Miklós járásbíró Munkahelye: minden otthon Lakásügyek a bíróságon

Next

/
Thumbnails
Contents