Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

1#TT. október 4. • PETŐFI NBPI • í A TANÁCS KIVÁLÓ DOLGOZÓJA Elsődleges a szocialista együttélésre nevelés Bács-Kiskun megye tanácsainál, járási hivatalainál, illetve a községi tanácsok szakigazgatási szerveinél évente több mint 400 ezer olyan ügy keletkezik, amelynek elintézése az igazgatási osztályok hatáskörébe tartozik. Feladataik kö­zött szerepel a szabálysértési eljárás is, amely alkalmas az állampolgári fegyelem megszilárdítására, a szocialista együtt­élés szabályaira történő nevelésre. A megyei tanács vb igazgatási osztályán dr. Sörös Éva főelőadó foglalkozik a szabálysértési ügyek­kel. Korábban a Duna-parti vá­rosban, a Kismotor és Gépgyár bajai gyárának munkaügyi osztá­lyán dolgozott, aztán a tanácshoz került, ahol főelőadóként a gyám­ügyeket intézte. — A pécsi egyetem jogi karán államigazgatási témából írtam a szakdolgozatomat, s anyaggyűjtés közben egyre jobban megtetszett a tanácsi munka — mondta be­szélgetésünk elején. — Szívesen gondolok vissza a bajai tanácsnál eltöltött másfél évre, mely alatt nagyon sok embert megismertem. Mindig jóleső érzés volt, ha se­gíthettem problémájuk megoldá­sában. A megyei tanács igazga­tási osztályán kezdetben kissé za­vart, hogy új munkakörömben zömmel csak az első fokú határo­zatokban, illetve az úgynevezett felülvizsgálati kérelmekben leírt problémákkal találkozom, s ele­inte hiányzott az ügyfelekkel való személyes beszélgetés. Az új fel­adatom ellátásához mindenekelőtt meg kellett ismernem a szabály- sértésekkel kapcsolatos jogszabá­lyokat. —-• Melyek a leggyakrabban elő­forduló szabálysértések? — Bács-Kiskun megyében a leg­többször előforduló szabálysértés a tulajdon elleni, mezőgazdasági, közegészségügyi, köztisztasági, is­kolamulasztás, valamint ipari, ke­reskedelmi, gazdasági kötelezett­ség megszegése — magyarázta a főelőadó. — Évente általában 420 —430 szabálysértési ügy érkezik a megyei tanács igazgatási osz­tályára. Tavaly az elsőfokú hatá­rozatok 8,2 százalékát fellebbezték meg, s ezeknek 30 százalékát a fellebbezés során, illetve a má­sodfokú eljárásban megváltoztat­tuk. Üj eljárást rendeltünk el, vagy csökkentettük a pénzbírság­ként kiszabott összeget, vagy csak figyelmeztettük a szabálysértőt. Mint azt dr. Sörös Éva elmond­ta, a városi és a községi tanácsok­nál hozzáértően, szakszerűen fog­lalkoznak a szabálysértési ügyek­kel, néha azonban előfordulnak kisebb-nagyobb eljárási hibák, hi­ányosságok. A megyei tanács fő­előadója évente egy-egy járásban, illetve községi tanácsoknál vizs­gálatot tart. — Elsősorban a segítés a célom. Felhívom a figyelmet az esetleg előforduló kisebb eljárási hibákra. Csak egy példát említek: a fiatal­korúaknái nem lehet elzárásra vál­toztatni a pénzbírságot, ezt az egyik tanácsnál nem vették figye­lembe. Ilyenkor természetesen szólok és nyomban kijavítják az eljárási hibát. A helyi tanácsok­nál járva gyakran megbeszéljük a szabálysértésekkel kapcsolatos új jogszabályokat, a jogpolitikai elveket, gyakorlati kérdéseket, például azt, hogy a pénzbírság kiszabásánál milyen szempontokat vegyenek figyelembe. E feladat ellátásához nagy em­berismeret szükséges. E szempont­ból legjobb iskola az első fokú ha­tóság, vagyis a helyi tanács, mert a tárgyaláson, a személyes meg­hallgatások során a tanácsi dolgo­zónak nemcsak az a feladata, hogy szankciókat alkalmazzon, hanem az, hogy a szocialista együttélés szabályaira nevelje az állampol­gárokat. — Most sem szűnt még'tel je­sen a személyes kapcsolatom, gyakran előfordul, hogy beidézek tanúkat egy-egy ügy tisztázása ér­dekében. Ilyenkor magamon is észreveszem, milyen sokat tudok hasznosítani a korábbi tapaszta­lataimból. Nagyon sokat számít a gyakorlat, amit természetesen sem az egyetemen, sem a tanácsakadé­mián — ahol egyébként büntető­jogi, polgári jogi és államigazga­tási jogi témákban előadásokat tartok — nem lehet elsajátítani. Jelenleg is rendszeres kapcsolatot tartok a helyi tanácsoknál első­sorban azokkal, akik a szabálysér- tési^ügyekkel foglalkoznak. Eredményes munkája, jó mun­kamódszere elismeréseként dr. Sörös Éva nemrég megkapta a Ta­nács Kiváló Dolgozója kitüntetést. T. L. ZENEI VILÁGNAP Ünnepi hangverseny a művelődési központban Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának kezdeményezésére 1975 óta október 1-ét, mint a zenei világnapot, a zene ünnepét tartjuk számon, szerte a világon. Mi mással lehetne méltóbban ün­nepelni a zenét, mint magával a zenével? Legyen az akár „előál­lítás". előadás, vagy a mindenki számára hozzáférhető „fogyasz­tás”. befogadás, aktív zenehallga­tás. Kecskeméten kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonítanak a művelődés irányítói a zenei vi­lágnap méltó megünneplésének. Az is hagyomány, hogy ekkor a város zenészei, együttesei mutat­koznak be a szélesebb nyilvános­ság előtt. Az idén. a Városi Ve- gyeskar. a Kecskemét Vonósné­gyes és a Városi Szimfonikus Ze­nekar vállalkozott a fellépésre. Ünnepi beszédében Kemény End­re karmester Sosztakovics üzene­tét idézte. Szinte valamennyi szereplőn érződött, hogy még eléggé a sze­zon elején járunk, hogy ez a sze­replés ..több más kötelezettsé­güknek egyikét jelenti, így n^rn tudtak maradéktalanul eleget ten­ni az ilyen alkalommal elvárha­tó, átlagosnál magasabb szintű igényeknek. Sajnos, a. műsor szer­kesztői sem vették figvelembe. hogy egy ilyen sokrétű műsorban mind az előadók, mind a közön­ség szempontjából előnyösebb, ha egv-egv el őadóaopará tusra rövi- debb. koncentráltabb műsorblokk jut. A koncert elején a Kecskemé­ti Városi Vegyeskar Kardos Pál Liszt-díjas karnagy- vezényletével mutatta be a régebben, s az újon­nan tanult darabokból álló mű­sorát. A kórus a tőle megszokott precizitással, a biztos intonáció­val énekelt. előadásmódjuk azon­ban most. kissé visszafogottnak tűnt. Főleg a második Hindemith- és a Kodálv-mű igényelt volna több belső feszültséget, tempera­mentumot. A kórus után Bartók hegedűduói közül hallottunk egy sorozatot Palotás József és Ró­bert Gábor előadásában, majd a Kecskemét Vonósnégyes Szabó Ferenc I, vonósnégyesépek első tételét szólaltatta meg. Más kör­nyezetben, más akusztikai körül­mények között valószínűleg mind a kórus, mind a kamaraegyütte­sek produkciója hatásosabb lett volna. A koncert második részében a . Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekart hallhatták. Kemény Endre vezényletével. Műsoruk egy önálló estre is elegendő lett volna: a hét elején egy teljesen más jellegű műsorral sikeresen szerepeltek a filharmóniai soro­zatban. Talán e két tényező együttes hatásának köszönhető, hogy a most bemutatott darabok kidolgozása kevésbé volt kielégí­tő. Gluck Iphigenia Aulisban cí­mű operanyitányának előadása sikerült aránylag .legjobban, bár a ritmikai bizonytalanságok itt is kiütköztek, a formálás néhol egy­síkúvá vált. Haydn C-dúr hege­dűversenye következett ezután. A szólót Percnyi Eszter játszotta kitűnő stílusérzékkel, benőséges szuggesztivitással. Sajnos a zene­kar nem segítette őt eléggé mű­vészi elképzeléseinek megvalósí­tásában. s ez — különösen a két utolsó tételben — kedvezőtlenül hatott a szólistára is. A koncert befejezéseként Csaj­kovszkij Vonósszerenádjának két zárótételét hallottuk.. Csak örül­hetünk annak, hogy egy-egy nagyszabású zenei rendezvény al­kalmával egvré több lehetőség nyílik a helyi együttesek szere­peltetésére Csőt a Filharmónia hangversenysorozatában is egy­re nagyobb teret nyertek a hely­beliek). Ugyanilyen örömöt je­lent. hogy egvre több olyan együttes van Kecskeméten, mely megfelelő színvonalon tud eleget tenni a várakozásnak. Horváth Ágnes A grúz irodalom és képzőművészet ÜTÖTT AZ ÓRA. Jelképnek is tekinthető az óra számlapja, t at ki# ami arról leolvasható Ütött a cárizmus utolsó órája. Munkások, p«,-*- rasztok és katonák rohammal vették be a Téli Palotát. CSOPORTKÉP, GYŐZTESEKKEL. Az Októberi Forradalom fóhadl* szállásának, a Szmolnij-palotának lépcsőjén készült ez a kép. Putyt-j lov-gvári munkások és katonák állnak a sikeres akció után a lépes#} kön. HATVAN ÉV - HATVAN KÉP A Szovjetunió története A mai grúz irodalomból válo­gatott a Szovjet Irodalom leg­újabb; októberi száma. A többi . között érdekes tanulmányt olvas­hatunk a mai grúz prózáról, a film- és színházművészetről, A grúz népköltészetet ..A költészet termőföldjét" Rab Zsuzsa mu­tatja be. Tolmácsolásában a grúz nép költészetének árnyalt gazdag­ságából a legrangosabbakat be­mutatva ad ízelítőt. Már ősidők óta megéneklik a költők a grúz természet szépsé­gét. gazdagságát. Rustaveli hazá­jának íróit, költőit már/régóta és sokfelé ismerik. Közülük Irakli Abasidzéről Tamkó Sirató Ká­roly fordításában közöl verset a lap. Huta Berulava Vlagyimir II- jícs Leninnek címzett költemé­nye Garai Gábor fordításában jelent meg a legújabb számban. Nyiikolaj Tyihonov költő a lap­nak adott interjúban arról vall. milyennek ismerte meg Grúziát. A válogatásban a prö/alrók is ezt. a ' Világot' mutatják be.' 'sajátos:, hanggal. Nodar Dumbadze el­beszélései közül az Emlék című egy kis hegyi faluha kalauzol el, ahová az írót az emlékek köve­tik. az elesett harcosok tisztele­tére felállított tablónál elidőzve emlékezetéből előúsznak a ked­ves. megható, lírai történetek a büszke és szép testvérpárról Ku- kuriról és húgáról, Nateláról. Szergo Kedlasvili Lukája. je­lentéktelen kistisztviselő. Olyan „mint egy szürke, ködös novem­beri nap. annyira hétköznapi, annyira jelentéktelen, mintha láthatatlanná tevő varázssapkát viselne". A szíve csordultig van az emberek iránt érzett szeretet­tel. A történet megkapó, emberi. A mai grúz festészetből, grafi­kából. szobrászatból és ötvösre- 'mekekből is ízelítőt ad a lap. A BÉKE DEKRÉTUMA 1917. november 9-én (n'régi időszá­mítás szerint október 27-én) a szovjetek lapjában az Izvesztyijában megjelent a sokak által várt hír. A lap első olda­lán közölte a békéről szóló dekrétum szö­vegét, amelyet előző nap hagyott jóvá az összorosz- őrszági Szovjet- kongresszus. 95 Viszontlátásra, hadnagy úr!” Hej-hej — múlik az idő ... Detektívek jönnek, nyomozók mennek, Ugye — ott volt a bölcs-barátsá­gos Maigret felügyelő, akit úgy megszerettünk, hogy szinte hozzátartozónkká fogadtuk. Sose feledjük azokat a pillanato­kat, amikor rágyújtott takaros csibukjára. Lobbant a gyufa lángja, pummogott a felügyelő aj­ka a csutorán, s mi már a vil­lanó fényből kibukkanó nyugodt arc derűjéből tudtuk: a tettes nem fog menekülni. Azt mond­tam, rokonunknak tekintettük már-már. Persze, hiszen ő sze­rény otthonábq^ is beengedett bennünket, megismertük szolid feleségét, aki az élet sok-sok kel­lemes programjáról mondott le zokszó nélkül. Mert. hát az ügy akkor is mindennél fontosabb, ha bűn ügy. Aztán kitűnt az éle­tünkből Maigret. Eltávozott a földi terekről az őt alakító szí­nész, majd — hogy megdöbbe­nésünk teljes legyen, a felügyelő magyar hangja, az aranyos Básti Lajos is ... Am a televízió nem hagyott cserben minket. Szombatjaink, vasárnapjaink biztos és egyenle­tes színvonalú műsoraként lopó- zott egyre beljebb szivünkbe a Columbo-sorozat. Jobban mond­va annak főhőse, a kis szürke nyomozóhadnagy. Akivel szintén annyira összenőttünk, hogy ko­pott-ballonostul, üvegszemestül, lepra-gépkocsistul azonosultunk vele. Elannyira, hogy egyszerre fordultunk meg a kis okos gyá- moltalankodóval a küszöbön, s ugyanúgy kaptunk homlokunk búbjához — „Csak még egy ap­róság ... ’’-ért. A bűnüldözés pro­letárjának tartottuk őt, aki a ka­pitalista felső \izezer bűnöseit, gyilkosáit, maffiáit ragyogó pszi­chológiai fogásokkal húzta saját csövükbe. Elviselt lenézést, el­engedte füle mellett a megalá­zó megjegyzéseket, amikor a csó­ró kisember naivságával érdek­lődött, mibe került mondjuk a luxusvilla fürdőszoba-berendezé­se. S a végén gyerekes álmélko- dással, karját oldalt föltartva kuncogott azon, hogy bizony ö két esztendő alatt nem keres annyit. Ám alighogy rábiggyesz­tett a milliomos, Columbo máris visszalesett — könyöke alá haj- tott fejjel —, s olyat kérdezett, például az árammegszakító gomb­járól, hogy a tettes ina menten belereszketett... Hogy tudott annyira a vesébe látni azzal a félszemével is! Közönséges ha­landó szemüveggel se volna ké­pes olyan hatásfokkal fírolni gyanúsítottat. És láttuk-e egy­szer is verekedni őt? ... Milyen jóindulattal kezelte pácienseit, amikor már léprementek. Nem ült diadalt fölöttük, hiszen már úgy is verve voltak. Majdhogy­nem megszerettette velünk ezt a szegény borkereskedőt is a Vi­har egy pohár borban c. epizód utolsó perceiben. Milyen bájos belenyugvással vallott az édes kis gyilkos ... Na és mindezek után ismét el­jött az idő, hogy a gyűrött por- köpenyű. üvegszemével is nyá­jas-szigorú Columbótól is búcsút vegyünk. Anélkül, hogy élete pár­ját bemutatta volna nekünk. A sajtó igyekszik erőssé tenni ben­nünket a nyomozóváltás lelki megrázkódtatásainak elviselésé­re. Talán a túlzott elérzékenyü- lésnek i^eszik elejét a lapok, ami­kor sorra bemutatják az ősz kö­zepétől induló krimisorozat hő­sét, Kojakot. Amilyen hétközna­pi termetű volt az egér-osonású Columbo, annyira ellentétes al­katú ez a Kojak. Behemót, érdes egyéniség — biliárdgolyó kopasz- ságú fejjel. Amennyire dicseke­dett Columbo az ócska ballon tartósságával, tetézve azzal, hogy kibírja még pár esztendeig — annyira pipecesen ad magára Ko­jak. A férfiak tizennégy fejeze­ten át tanulhatnak tőle, hogy kell nagyvonalú precízséggel öl- tözi\i. S azt is tapasztalhatják, hogy: nyakkendő teszi az embert. Nos — míg Columbo szinte nyög- décselő tapintattal vezette rá a bűnösöket, hogy lássák be, ők gyilkoltak, csaltak, loptak satöb­bi — addig ennél a markáns Kojaknál nem lesz kecmec. Nincs kegyelem, ellágyulás, szánako­zás szegény megtévedt banditán. Ha vétkezett, viselje következ­ményét. A tar kobakú Kojak zor­don, mint a szikla, gunyorosan észember s ö is mestere a logi­kai-pszichikai oknyomozásnak. Tiszteli, becsüli ö is a legap­róbb részleteket. A szakmai fel- készültségben tehát párja Colum- b ónak. Viszont. Talán éppen mert testi mivoltában, külcsin- jében, az emberekhez való cini­kus viszonyában maga a feltű­nés, a veszélyt szinte mágnesként vonzza magára. Lehet, sőt minden valószínűség szerint biztos, hogy az átállás ne­héz ötvenperceit követően Nlaig- ret, Columbo után Kojakot is szivünkbe zárjuk. Látra, hogy ezer veszély közt is legény a tal­pán, ökle odasóz, ahol a csont reped: viaskodik, ugrik, ügyes­kedik — s előle mindig megfut az ellen. Megértjük módszereiből azt is, hogy — nemcsak csöndes víz mos partot — hanem az alattomos macska is nagyot ug­rik. A Kojak-sorozat receptje olyan, mint a Columbóé volt. Az epizódok végére Kojak is holtbiztosán kinyomozza, ki volt a tettes. Habár mind a bűneset, mind az elkövető 'személye a fe­jezetek elején ismert lesz. Milyen lesz Kojak, majd el­válik. Columbo azért máris meg­érdemel annyit, hogy így búcsúz­zunk tőle: „Viszontlátásra, — hadnagy úr!” — Még akkor is, ha ö tudja, hogy mi tudjuk, hogy ö tudja ... Tóth István Ígéretesek' a jövő kertjének új szőlő- és gyümölcsfajtái, amelyek­nek egy részét az Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Intézet helvéciai állomásán tartják szá­mon. Az itteni ökológiai viszonyok között 1000 szőlő- és gyümölcs- félének termőképességét, felhasz­nálhatóságát tanulmányozzák a| szakemberek. összehasonlításul szolgálnak a már fajtaelismertek, s az ezeknél is jobb tulajdonságot örökítőkből kijelölték az üzemi elszaporításra alkalmasakat. Az itthoni nemesítésű és a ho­nosított gyümölcs nyolc fajtájá­nak több száz változata díszük ' a bemutatókertben. Legtöbbet — kétszázat — almából figyelnek meg, s ezen belül is egy-egy faj­tából többfélét. Jonatánból 25, starkingból 20 új tulajdonsággal rendelkező klon verseng az elis­merésért. s ezenkívül bőséges a mar a kiskertekből is kifogyott nyáriul ma-választék. A húszféle körtén kívül több százra tehető a csonthéjas-gyűjtemény, amelyek között új szilva-, kajszi-, meggy- és cseresznyefajtát tartanak nyilván. Az ellenőrző adatgyűjtés, a ter­mőévtől számítva 4—5 évig tart a gyümölcsféléknél, s ez idő alatt a végtermék felhasználhatóságá­ról is meggyőződnek. Sok a kí­vánalom a jövő gyümölcsfajtáitól: alkalmazkodniuk kell a megválto­zott termesztési formákhoz, s a mindenkori piaci igényhez. Az új almafajták például bővebb, kl4 egyenlítettebb termést adnak, 9 jellemzően szebbre pirosodnak. Ugyanakkor eltarthatóságuk/ is jobb az eddigieknél. Ez utóbbinál« vizsgálatát a telep hűtőházában végzik, s tavasszal értékelik, hogy mennyire őrizte meg a gyümölcs rugalmasságát, beltartalmi értékét. A csonthéjasokból befőtt, mélyhű­tött áru készül, hogy végig tudják kisérni a termék útját a fogyasz­tóig. A több éves tapasztalat sze­rint megfelelő az alapanyag a ma­gyar gyümölcstermesztés tovább­fejlesztéséhez, termőbevonásuk a kertgazdaságokon múlik. Az állomás szőlőgyűjteménye is gazdag. A legújabb nemesítésű hazai csemege- és borszőlőhibri­dekkel együtt 200 fajtát tartanak felügyelet alatt. A gyümölcshöz hasonlóan az új szőlőfajtákkal szembeni követelmény is megvál­tozott. Egyik legfontosabb szem­pont a betegségekkel szembeni rezisztens tulajdonság, a gépesít- hetőség, s az új íz- és színanya­gok örökítése. A korszerű műve­lési formák között 180—200 má­zsa a hektáronkénti hozam mér­céje, s az új hibridek képesek er­re. Ezen belül azonban külön jegyzik a mag-, héj- és a léarányt. Ez utóbbi méréséhez és a bor ér­tékeléséhez fajtánként egy-egy mázsa szőlőt használnak fel. A végtermék zsűrizésére a szakem­bereken kívül a fogyasztókat is bevonják. (MTI) Üj szőlő- és gyümölcsfajták A végterméket szakemberek és fogyasztók bírálják

Next

/
Thumbnails
Contents