Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

■ 4 • PETŐFI NEPE • 1971. október 4. Fiatalók a mezőgazdaságban Veszteségmentes betakarítás - hatékony munka Nem sok olyan KISZ-bizottság található a mezőgazdasági nagyüzemekben, mint a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. A fiatalok, munkájuk nyomán méltán érdemelték ki a KISZ Központi Bizottságának elismerését is. Eddig két alkalom­mal nyerték el a Központi Bizottság vándorzászlaját. TÁRGYALÓTÉR KIVIBŐL Hamis borok, hamis emberek Haraszti Erzsébet személyében rátermett titkárt választott a nagyüzem fiatalsága. Nemcsak a „szakmához”, a mezőgazdasághoz ért nagyszerűen, bamem jó érzéke van a szervezéshez, a mozgalmi munkához is. Nem véletlen, hogy a gazdaságban dolgozó mintegy hétszáz fiatal közül csaknem há­romszáz a KISZ-tag. — Mind a kilenc üzemegysé­günkben KISZ-aLapszervezet mű­ködik — mondja Haraszti Erzsé­bet. — A legörvendetesebb az, hogy a tagok 70—80 százaléka fi­zikai dolgozó és nagyobbrészt közülük választották ki a KISZ- bizottság kilenctagú vezetőségét ts. A KISZ KB 1974 áprilisi ha­tározata óta működik az üzemi KISZ-bizottság. amely átfogja, koordinálja, a kilenc alapszerve­zet munkáját. Ennek nyomán ha­tékonyabbá vált az akcióprogram megvalósítása. — Ez minden év április 4-től a következő április 4-ig tart — mondja a főtitkár. — Amikor a gazdasági tervek elkészülnek, a vezetőség ismerteti a feladatokat, A MEGYÉBEN mintegy 150 ezer hektárnyi gyepterület van, amelyet csak részben hasznosí­tanak a mezőgazdasági üzemek. Pedig a szarvasmarha- és a juh­tenyésztés fejlesztésének egyik nagy tartaléka az okszerű rét- és legelőgazdálkodás. Elsősorban a húsprogram megvalósítását segít­heti, illetve gyorsíthatja a sza- badtartásos módszerek bevezetése. Tudunk néhány sikeres kezdemé­nyezésről, amelynek célja, hogy a hasznosítatlan területekről je­lentős értékeket nyerjenek. Kü­lönösen a megye állami gazdasá­gai járnak élen jó példával. A gyepterület mintegy 20 százaléka van a kezelésükben. Igyekeznek megtalálni a fűtermés növelésé­nek, értékesítésének járható út­jait. AZ IZSÁKI Állami Gazdaság­ban 1972-ben határozták el, hogy húsmarha-tenyésztésre szakosít­ják az ágazatot. Főként azért, hogy a gyepterületek kihasználá­sával, különösebb beruházás nél­kül segítsék a belső ellátást és az export-igények 'kielégítését. Ettől az évtől kezdve fajtaátalakí­tó keresztezést folytatnak ameri­kai hereford fajtával. A gyor­sabb fejlesztés érdekében 1974- ben 250 hereford üszőt importál­tak az Amerikai Egyesült Álla­mokból. Céljuk, hogy 1980-ra ezer tehenet tartsanak a húsmarha ágazatban, a szarvasmarhával hasznosítható 1700 hektárnyi gyepterületen. Harminchét vagon kérik a fiatalok segítségét, a mun. ka jobb és hatékonyabb elvégzé­sét. A szőlő- és gyümölcstelepíté­si program felett védnökséget vállaltunk. A tejtermelést a ta­valyi 4500-zal szemben az idén 5000 literre szeretnénk emelni tehenenként. A fiatalok ügyelnek a fejesre és takarmányozásra, mert csak így tehetünk eleget a vállalásainknak. A KlSZ-fiatalok védnökséget vállaltak a kampánymunkáik ide­jére is. Ennek köszönhető, hogy a gabonabetakarítást az elsőik között fejezték be a Kiskunha­lasi Állami Gazdaságban. — Felhívást tettünk közzé a szemveszteség csökkentésére, a munkaidő hatékonyabb kihaszná­lására. A szőlőszüretre más terü­letről is átcsoportosítjuk a fiata­lokat. Ezt a rriunkát segíti a négy KISZ-tábor hatszáz diáklakója is. A gazdaság három kertészeti kerületében csaknem 1300 hektár­ról kell a szőlőt és több száz hek­tárról az almát betakarítani. Mindez nagy erőfeszítést igényel a dolgozóktól. marhahúst kivannak értékesíteni a tervit!Olgák végén. A 'kötetlen tartás bevezetésével minimá­lisra csökkentették a beruházá­sokat. Épületeket nem igényel ez a módszer. A legeltetést tömbösít- ve oldják meg. Egy-egy tömbhöz átlag 400 hektár gyepterület tar­tozik. Mindegyiknél egy-egy szár­nyék van csupán kialakítva, ahol az elletés és az állategészségügyi kezelés történik. Itt tárolják a téli takarmányt is. A JÓSZÁGOK az év nagyobb részében, kora tavasztól késő őszig legelnek, télen szintén a szabadban tartózkodnak, ekkor azonban kapnak szenázst és szé­nát. Ilyen körülmények között a gyep tartja el a jószágot egész éven át. A gazdaság az elmúlt években több, mint 260 hektáron telepített füvet, s így alakított ki egy jelentős, összefüggő gyep­területet. A rét és legelő javítá­sát fokozatosan végzik műtrágyá­val, felújítással. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban ugyanezt a módszert ve­zették be. Itt 1973-ban kezdték a húshasznú szarvasmarha-állomány fejlesztését, Itt is fajtaát­alakító keresztezéseket vezettek be a magyartarka javítására. A tehénállományt gyorsan fejlesztik a szabadtartásos módszernek kö­szönhetően. A jelenlegi 890-es lét­számot 1980-ra ezerötszázötvenre növelik. A gazdaságnak csaknem 3500 hektárnyi rét- és legelőterü­lete van. Itt is az a cél. hogy a — Kommunista szombatokat tartunk, társadalmi munkát szer­vezünk. A kunfehórtói kerület fiataljai már ötször vettek részt társadalmi munkában az idén. Az érte kapott bért a gyermekintéz­mények támogatására fordítjuk. A kiskunhalasi és Ikunfehértói ke­rületben korábban más célra használt épületeket alakítottunk át óvodának. Jó kapcsolataink vannak a környék általános is­koláival. patronáló« ukat a szo­cialista brigádok is beépítették vállalásaikba. A KISZ-tagok valamennyien tagjai a szocialista brigádoknak. Jelenleg a 109-ből huszonhat if­júsági szocialista brigád dolgozik a gazdaságban. — A KISZ-tagok egyéni válla­lásaiba a brigádban végzett mun­kát is értékeljük. Ez méginkább a feladatok jobb elvégzésére ösz­tönzi őket. A szervezett munka eredménye, hogy a Bláthy Ottó szocialista brigád május 1-re el­nyerte a Szakma Kiváló Brigád­ja címet. A második olyan kol­lektíva az üzemben, amely kivív­ta magának ezt a megtisztelő cí­met. A munkaversenyben egy sajá­tos értékelési rendszert alakítot­tunk ki. Az első szempont a ter­vek túlteljesítése, a másik, hogy a dolgozók tovább képezzék ma­gukat. Mindenkinek legyen meg a nyolc általános iskolája. Lét­rehoztunk egy szervező bizottsá­jószágokat télen-nyáron a gyep tartsa él. Ez a módszer rendkívül terme­lékeny. gazdaságos. Az Izsákiak kiszámították, hogy az elmúlt esztendőben a húsmarha ágazat­ban az egy személyre jutó terme­lési érték meghaladja a 860 ezer forintot, öt-hatszáz jószágra egy gondozó felügyel. Feladata az ál- lományszemlén kívül ivóvíz, ás­ványi sók biztosítása, a kerítés ellenőrzése. Az idén azt szeret­nék, ha az egy főre jutó terme­lési érték az ágazatbán elérné áz egymillió forintot. Ez magasabb minden más ágazat ' eredményé­nél. Tavaly a húsmarhatenyész- tésben elért termelési érték két és félszerese volt a gazdasági át­lagnak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a keresztezett állomány, sőt. a magyartarka is alkalmazkodik ehhez a tartási módhoz. A jószá­gok egészségesek, elhullás jófor­mán egyáltalán nincs. A KÉT ÁLLAMI gazdaság megtalálta a lehetőségét az eddig parlagon levő területek hasznosí­tásának. Hasonló kezdeményezé­sekről, a megye más gazdaságai­ból is kaptunk hírt. A jelenlegi gyepterületen meg lehetne több­szörözni a szarvasmarha- és a juhállományt. Olcsó módszerek­kel, minimális beruházással jó­val több hÚ9t lehetne előállítani. Érdemes tehát hasznosítani a szabadtartásra vonatkozó tapasz­talatokat. K. S. got is, az Edzett Ifjúságért moz­galom megvalósítására. A KISZ-bizottság 'két ifjúsági sportnapot rendezett eddig, ame­lyen a gazdaság minden fiatalja részt vett. Télen az asztalitenisz és a sakk járja. Az adminiszt­ratív dolgozóknak megszervezték a munkahelyi tornát. — A két éve alakult női fut­ballcsapat a járási KISZ- és a MEDOSZ Kupát is megnyerte. Sportpályákat alakítottunk, illetve alakítunk ki, a hozzá kapcsoló­dó mosdókkal, öltözőkkel együtt minden kerületben. A KlSZ-alap. szervezeti titkárok részt vesznek az üzemi négyszög munkájában. Részt veszünk a Dolgozz hibátla­nul mozgalomban és készülünk az alkotó ifjúság pályázatra is. Két éve az egyik KíSZ-tagunk az ügy­vitel gépesítésének hatékonyabbá tételével első helyezést ért el az országos versenyen. Felsorolni is nehéz volna, mi mindent tesznek még a Kiskun- halasi Állami Gazdaság fiataljai azért, hogy hatékonyabbá váljon a termelés és kivívják az időseb­bek, valamint a vezetőség elis­merését. A teljesség igénye nélkül vi­szont egy-'két dolgot még ki kell emelni. A KISZ-fiatalok 'készül­nek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére. November 5-én tartják a szocialista brigádveze­tők és az újítók tanácskozását. Tervezik, hogy kapcsolatot terem­tenek egy krími szovhózzál. A magyar—szovjet barátság ápolá­sában kifejtett tevékenységükért eddig már háromszor nyerték el a Krím területi Komszomol ván­dorzászlaját. Mindez bizonyítja, hogy a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság ve­zetősége mindenkor számíthat a fiatalokra, megállják a helyüket a termelésben, a tanulásban, az élet minden területén. ♦ B. Z. Gyorsabb a hívás! • Nyomógombos hivórendszerű telefonkészüléket állftott fel pró­baképpen a posta Kísérleti Inté­zete a Ferihegyi repülőtéren. Az új készüléken gyorsabb a hí­vás, mint a tárcsás elődjén. (MTI-foló: Várkonyi Péter • felvétele—KS) Az etyeki sűrítőüzemből folyamatosan szállított nagymennyiségű citromsav körül meglehetősen széles üzlethálózat bontakozott ki: adták vették, cse­rélték az emberek, autókkal hur­colták egymásnak, ezresek cse­réltek gazdát, hiszen a borter­melők nagyon jól tudták, micso­da kínos ez a sav. Ha cukrot és vizet tesznek hozzá, kész a bor. Nem hamisított bor, hanem ha­mis bor, ami már nem is bor csak úgy néz ki színre, illatra, maligánfokra stb. Szőke Nagy Józsefnek azonban — amint említettük — az SM— II-ből is volt többlete. Ezt a több­letet ugyancsak ifjú Kukucska Sándornak, illetve az ő közve­títésével másoknak értékesítette. Például Krupa Mihály az üzem­vezetővel megbeszélve a dolgot 1974. május 2-án egy 45 hektoli­teres tartálykocsit megtöltve út­nak indult Kaskantyú felé. Erről Kukucska már tudott, és a ko­csit Akasztó előtt várta, majd a Kaskantyú határában levő Vin- ce-féle tanyához irányította. Itt már elő voltak készítve a tar­tályok, amelyekbe Krupa leen­gedte a 45 hektoliter sűrítményt és átvette a neki járó hatezer fo­rintot. A többi 14 ezret Kukucska személyesen adta át Szőke Nagy Józsefnek, a barátjának. A következő, ugyancsak 45 hek- tós szállítmány Gubán János akasztói lakására érkezett, szin­tén Krupa Mihály „vezetésével” és Szőke Nagy intézkedésére. De a 45 hektós kocsi többször is megtette az utat Etyek és Kas-' Jcantyú, illetve Akasztó között. Például 1974 októberében, szüret idején, amikor a Köz^p-magyar- országi Pincegazdaság részére a tartálykocsik sűrítményt szállí­tottak, Szőke Nagy József meg­beszélte a szállftóoszlop vezetőjé­vel, Budai Béla budapesti lakos­sal, hogy két tartálykocsi elsik­kasztott sűrítményt Kasikantyúra Irányítson. Budai ezt azonnal vál­lalta, sőt elhatározta, hogy ő „vi­szi” az egyik kocsit, a másikat Horváth Béla gépkocsivezetőre bízta. ií Késő-este érkeztek Kaskantyú- ra, ahol Kukucska Sándor már várta őket a megbeszélt helyen, a határban, s onnan ő irányítot­ta az autóikat a tanyákba. Az egyik ötven hektolitert Péoka Bálintnál eresztették le, aiki eb­ből 15 hektót átvett Kukucskától hétezer forintért. A másik ötven hektót a már említett Vince Gá­bor féle tanyában eresztették kü­lönféle edényekbe. Kukucska a 100 hektó sűrítményért 40 ezer forintot fizetett ki, noha annak tényleges értéke több, mint 95 ezer forint volt. Kulkucska a Péc- ka Bálintnak eladott 15 hektón túli mennyiséget eladta literen­ként hét forintért. Ugyanebben az időben Gubán János is 'kért sűrítményt Szőké­től, aki 1974 októberében a jó ve­vőnek bizonyult Gubánt lakásán kereste fel Akasztón. Néhány nappal a megállapodás után már meg is érkezett Gubánhoz az öt- ven hektó sűrítmény, amiért 24 ezer forintot fizetett. Tényleges értéke 47 ezren felül volt. Októ­ber 31-én Gubán János gépkocsi­val Akasztó község előtt a ha­tárban „parkolt”, várta az újabb szállítmányt. Mellette ült Szlama Jáno6, Csengőd, Szabadság út 9. szám alatti lakos is, mert Gubán őt is beszervezte, a szállítmányra most neki volt szüksége. A meg­beszélt időre be is futott a tar­tálykocsi. A sűrítményt Szlama pincéjében eresztették le. Az etyeki üzemből a citromsav és a sűrítmény méllett cukor Is került Kukucskáékhoz. Egy alka­lommal, 1974 novemberében 120 mázsa cukrot szállítottak Szőke Nagy Józsefék a kaskantyúl ta­nyába. ahová már ismerték a já­rást. Ezt a mennyiséget Kukucs­ka Sándor 45 ezer forintért vet­te meg, bár a szállítmány tény­leges értéke 115 ezer forint volt. Kukucska a nagy mennyiségű cukrot részben felhasználta, rész­ben pedig eladta 30—35 mázsás tételekben. Az elsikkasztott citromsav, SM—II sűrítmény és a cukor ér­téke összesen meghaladta a más­fél millió forintot. Ebben szere­pel 42,4 mázsa citromsav, 385 hektó sűrítmény és a már emlí­tett 120 mázsa kristálycukor. Ezeknek az anyagoknak a fel- használásával készült a hamis bor. illetve a meghamisított, „fel­cukrozott” must. Nem is akár­milyen mennyiségben. Csupán if­jú Kukucska Sándor a kaskantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezet­nek 1974 és 1975 őszén összesen 288 hektó hamis, vagy hamisított bort adott le. s ezért több mint 243 ezer forintot kapott. A szakszövetkezet vezető pin­cemesterének, Kvala Gábor kis­kőrösi lakosnak tudomása volt arról, hogy mit hoz Kukucska, de ezzel nem törődött, átvette min­det, éppen úgy, mint idős Ku­kucska Sándortól, aki hét alka­lommal összesen 390 hektó hamis vagy hamisított bort, mustot adott el a szakszövetkezetnek, s ezért 343 ezer forintot 'kapott. Nem hi­ányzott a hamisítványokkal, ok­mányokkal manipulálók közül Gyulai'■ István, a Csengődi Köz­ségi Tanács akkori elnöke sem. A tabdi Szőlőskertek Tsz-nek, a csengődi Aranyhomok Szakszö­vetkezetnek és a kaskantyúi Ho­mokgyöngye Szakszövetkezetnek összesen 202 hektó hamis, vagy hamisított bort és mustot adott el több, mint 180 ezer forintért. Gyulai a hamis borokhoz hamis papírokat csinált, vagy csinálta­tott, a pénzt mások vették fel, s átadták neki, az adóíveket meg­hamisította. Eljárását egyáltalán nem menti, hogy a községben és a környező falvakban többen ezt tették összefonódva az átvevők­kel. A csengődi Aranyhomok át­vevői — Dóczi János és Fecske Tamás — például gátlástalantű és szó nélkül vették át a hami­sítványokat. írták a pénz átvéte­lére jogosító papírokat, pedig tudták miről van szó. (Folytatjuk.) Gál Sándor Meg lehetne többszörözni Hogyan telnek a napjai, igazgató elvtárs? ■Ciniséhez közeledik a Bajai * Finomposztó Vállalat 800 millió forintos rekonstrukciója, a harmadik, befejező ütem határ­ideje 1978. december 31. A kár­tolt fonoda kivételével a fonást, b szövést, a körkötést és a kiké­szítést érintő vállalati megújho­dás még az előző tervidőszakban kezdődött el. Ez a rekonstrukció nemcsak a méretei és a részha­táridők eddigi pontos betartása miatt méltó a figyelemre, hanem a lebonyolítás módja miatt is, ugyanis az építkezések, a nagy­arányú gépcserék, valamint a dől. gozók szakmai át. és továbbkép­zésének éveiben a termelés szin­te teljesen zavartalan volt, az esztendőről esztendőre növekvő tervet mindenkor teljesítették. A beruházás és a termelés együttes feladatának sikeres el­látásáról beszélgetve a Finom­posztó vezetői a tervek közvetlen megvalósításában részt vevő fizi­kai dolgozók és üzemi vezetők helytállását dicsérik. Arról hall­gatnak, hogy ezekben a „történel­mi időkben” nekik, felsőbb irá­nyítóknak is ugyancsak meg kell fogniuk a dolog végét, hogy a vállalat háromezres kollektívája a három telephelyen a szép ered­ményeket elérhesse. Harc a percekért — tömören így jellemezhetnénk Kossár La­josnak, a Finomposztó Vállalat igazgatójának munkanapjait. Ez akkor derült ki — számomra —, amikor a BNV hetében megláto­gattam, s a munkája felől érdek­lődtem. « — Nyolc év óta minden este tervet készítek a következő napi munkámhoz, hogy a legcélsze­rűbben használjam ki az erőmet — mesélte az Igazgató. — Sajnos általában csak hetven-nyolcvan százalékban tudom a tervhez tar­tani magam, mert mindig köz­bejönnek váratlan dolgok. Kossár Lajos koránkéit) ember, s már háromnegyed hétre bemegy a gyárba. Azzal kezdi a napot, hogy átfutja az éjszakai műszak­ról kapott gyorsjelentést. Ebből tájékozódik, hogy például tör- tént-e baleset, s ha igen,- miként intézkedtek. Az éjszakai műszak dolgozói közül gyakran szemé­lyes gondjukkal várják nóhányan az igazgatót. — Reggel a 'kisebb ügyeket in­tézem el először. A fluktuáció csökkentése érdekében fontos do­lognak; tartom, hogy a dolgozók kedvét' ne rontsa a kisebb sze­mélyi problémáik halogatott meg­oldása — mondta el Kossár La­jos. — Ma például vásári feluta­zási gondokkal foglalkoztam. Most fél tizenegy múlt/ Meg nyolc előtt találkoztam az Igaz­gatóhelyettes elvtárssal. Olyan­kor szoktuk egyeztetni a napi programunkat. Ezúttal a BNV-n való szereplésünkről Is beszélget­tünk. Nyolctól tízig szerkesztőbizott­sági ülést tartottak a vállalati új­ság szerkesztői. Erre meghívtak, hogy készítsük elő az októberi és a novemberi lapszámot. Tizenket­tőre egy fiatal mérnök jön hoz­zám, most áll majd munkába a vállalatnál. A délelőtt folyamán beszéltem már a párttitkár elv­társsal, arról, hogy hány párttag kapott helyet a vásárra látogató holnapi csoportban. Még délelőtt kell értekeznem a technológiai osztály vezetőjével. Holnap két technológus társaságában föluta­zik a BNV-re, hogy a konkur- rens vállalatok kiállításán megfi­gyeljék, melyik termékük iránt nagy az érdeklődés. Ezt tudnunk kell a saját gyártmányfejleszté­sünk helyes céljainak meghatá­rozásához. Bejelentkezett hozzám mára a meo vezetője is. A Finomposztó igazgatója több testületnek, vezető szervnek tag­ja Baján, ezért szinte naponta részt kell vennie egy, sőt néha két értekezleten. Találkozásunk napján két órakor a Textilipari Tudományos Egyesület tartott ösz- szejövetelt, melyen a minőségről hangzott el előadás. Kossár La­jos elnöki tisztet tölt be a TTE helyi csoportjában, s természete­sen ott kellett lennie az ülésen. Míg beszélgettünk, ellenőrizte az igazgató — papíron —, hogy pillanatnyilag hány ember dol­gozik a gyári rekonstrukciós épít­kezésen. Mint mondta, rendszeres ellenőrzésre van szükség, mert az előző napokban már kettőre csap­pant a kivitelező partner mun­kásainak száma, s ez veszélyez­teti a határidő betartását. — Ez a napom viszonylag „si­mának” ígérkezik, mert ma pél­dául a rekonstrukcióval mélyeb­ben nem foglalkozunk — jósolta magának Kossár Lajos. — Mikor van igazán jó napja az igazgatónak? — kérdeztem tő­le. — Se csupa-öröm, se csupa- üröm napom nem szokott lenni. Általában úgy van, hogy az egyes területeken felmerülő gondokat ellensúlyozzák a vállalatnál más­hol elért aznapi eredmények. Az átlagosnál rosszabb napom olyan­kor van, ha valamilyen intézke­dési koncepciót lelkesen ismerte­tek a vezető garnitúrával, és azt látom, hogy vannak, akik közö­nyösek maradnak. — Mi az igazgatói munkát se­gítő legfőbb feltétel? — Véleményem szerint a ve­zetői munka könnyűségét vagy nehézségét a munkatársak felké­szültségének színvonala határoz­za meg, s az, hogy mennyire tud­nak lelkesen és áldozatkészen dol­gozni a közös feladatok megoldá­sáért. Nálunk jó gárda alakult ki, amit az eredmények is Igazol­nak. Amikor 1958-ban ide kerül­tem a vállalathoz, mindössze öt­hat diplomásunk volt, most pe­dig már hatvan magas képzettsé­gű munkatársam van. Kell Is, mert az akkori 1,2 millió négy­zetméter áruval szemben az idén már 7,5 milliót állítunk elő. — Kossór elvtárs több mint három évtizede van vezető be­osztásban. 1 Nehezebb-e ma gaz­dasági vezetőnek lenni, mint az új meohanizmus előtt volt? — Véleményem szerint nem nehezebb az Igazgatók helyzete, mint a tervlebontásos időszakban volt. Számunkra az új gazdaság­irányításra való áttérés után ne­héz három év következett, mert kevés volt a szakemberünk, de később megteremtettük a szüksé­ges feltételeket. — A jövő év végére befejezik a nagyszabású rekonstrukciót. Gondolom, ez után sem mondják majd ki, hogy eljött a vállalati „aranykor”, most már ülhetünk a habárainkon? — Szó sincs róla. Már beadtuk elbírálásra egy újabb, kétszáz- millió forintos rekonstrukcióhoz a hitelkérelmünket. A 'kártolt fonalgyártást akarjuk korszerűsí­teni 1979—81 között. Az 1990-ig szóló távlati fejlesztési tervünk­ben szerepel a körkötő üzem kor­szerűsítése, s a hazai gyapjú fel- használásának fokozásához sze­retnénk majd egy fésülőüzemet létesíteni. A fejlődés bizonyára még ezeknek a terveknek a meg­valósítása után sem áll majd meg a Finomposztónál. Kossár Lajost olyan igazgató­ként tartják számon, aikl sok munkát vállal magára, többet, mint amennyire a munkaköre kötelezné. Emiatt jószándékú bí­rálatot Is kapott már több ízben, a párttól Is, mondván, hogy ke­vesebbet dolgozzon, kímélje az egészségét. A. Tóth Sándor , I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents