Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

1977, október 11. • PETŐFI NEPK • I Szedik a fűszerpaprikát • A saját készítésű kiskonté­nerekben egyszerre 2 ezer tonna érett fűszerpaprika szikkad az októberi verőfényben. (Pásztor Zoltán felvételei.) * Bács-Kiskun megye, sőt az egész ország legna­gyobb fűszerpaprikatermesztő szövetkezete a dusno- ki Munkás-Paraszt Tsz, amelynek 960 hektár papri­kaföldjén lényegében befejeződött a termés első sze­dése. A dusnoki szövetkezet régebbi típusú alagútszárí- tója és az elmúlt évben üzembe helyezett korszerű Binder típusú hőkezelő berendezése naponta száz tonna frissen szedett termést tud vízteleníteni. A kö­zös gazdaság szakemberei a félkésztermék gyártó berendezés jó kihasználása érdekében házilag kis- konténereket készítettek, amelyek segítségével a for­rólevegős szárítás előtt előszikkasztják a termést. Ily módon, a mezőgazdasági nagyüzem terve szerint, no­vember "végére tudják befejezni a teljes fűszerpap­rika-termés szárítását . A mezőgazdasági nagyüzem a 9 százalékra csök­kentett nedvességtartalmú féltermékből ebben az idényben hozzávetőlegesen 7000—7200 tonnát állít elő, amelyet folyamatosan szállít a kalocsai papri­kamalomba. • A paprika­szárítmány minőségét javítja 'az új darabológép, amelyet eb­ben az évben állítottak munkába. Képünkön Boromissza István ellenőrzi a gép működését. Ahol a tanyasiak vásárolnak Könnyű azoknak, akik csak le­szaladnak a boltba, ha valamit elfelejtettek megvenni. Pár száz méter sem távolság, de ha kilo­métereket kell gyalogolni szélben, esőben, hóban vagy kerékpárral taposni, ugyancsak meggondolja a vásárló, hogy mit kell kérnie. A kalocsai járás széles határá­ban kis szállások húzódnak meg a fák oltalmában. Némelyik csak 4—5 tanya egy-két óra járásnyira egymástól. Három évvel ezelőtt nyílt meg Keserűtelek határában az a már városi szemmel is bolt­nak minősíthető üzlet, amely a környék lakóinak bevásárlóhelye. Vörös Istvánná és Répást Sándor- né éppen a bolt előtt tanakodnak. Hiába jöttek, mert az egyébként egész nap nyitva tartó üzlet be­tegség miatt 11-kor bezárt. Be­szélgetni kezdünk. Elmondják, hogy a bolt ellátásával elégedet­tek, mindent meg lehet itt vásá­rolni, még hűtőszekrényt és te­levíziót is. A boltvezető helyettesét, Vörös Tibornál csak véletlenül találom meg a raktárban, az áruátvételt intézi. Elmondja, hogy a bolt áru­készlete megközelíti a félmillió forintot, s havonta 280—380 ezer forintot forgalmaznak. A nagy fa­lusi ünnepekre külön készülnek, most például a közelgő résztelki búcsúra, amikor sokkal több élel­miszer fogy. Rendelnek tortákat, süteményt, mert már Résztelken sem olyan divat az ünnepre való sütés-főzés. • A matkói határ közelében a JakabszáOáshoz tartozó terület lakói a tanyaboltban intézik a bevásárlást. Ide gyalog, lovas ko­csival, vagy kismotorral jönnek a kuncsaftok, az öregek, ha nincs kit elküldeni, párosával teszik meg az utat. Peregi Istvánék csa­ládi vállalkozásban 1972 óta ve­zetik a boltot. Most az asszony gyerekgondozási segélyen van, a férj a boltvezető. Egyébként ő kezeli a kis darálót is, ahol he­tenként kétszer lehet a jószágok­nak takarmányt őrletni. A tanya útra kitekintő végében adott helyet a gazda a boltnak, a polcokat az ÁFÉSZ-től kapták. Most az UNIVER szövetkezet tartja fenn a boltot. Májusban kötötték be a villanyt, azóta kap­tak egy háztartásba való hűtő- szekrényt, de már a kávédarálóra, amit a vásárlók kérésére igényel­tek. úgy látszik nem futotta. Har­minc-harmincöt kenyeret hoznak naponta a sütőipari vállalat ko­csijával, s csak az alapvető éleH miszereket, vegyi árukat, papírfé­léket tartják. No és pipa-,'vala­mint cigarettadohányt, mert erre­felé, még sokan a régi hagyomá­nyoknak megfelelően füstölnek. Füstölög a boltvezető is, de ő inkább a FŰSZÉRT-szállításolfi miatt. Három hetenként jönnek az áruval, s volt, amikor a meg­rendelt nyolcvan üveg ecet he­lyett 800-at hoztak. Évekig ke­rülgették savanyú képpel, mire elfogyott. Vagy a negyven üveg citromszörp helyett kaptak jócs­kán citromot. Napozunk a kerítés mellett vá­sárlóra várva. Gál Sándor jön, a MEZŐGÉP fiatal segédmunkása, kenyeret, dohányt tesz a válltás­kába. Közben megbeszélik, hogy nem sikerült a gépjármű-alkal­massági vizsga, így meg kell vár­nia a 18. évét. Ebben a boltban azt hiszem illetlenség szó nélkül vásárolni... A kert kapuján a bolt különle­ges áruját cédula reklámozzál „Egy nagyon jó kutya elladó it, jó fineszes ugató”. Ki merné azt állítani, hogy itt nem tesznek meg mindent a vásárló érdekében...? N. M. Az állatkísérő lappal kapcsolatos új rendelkezések A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter módosította az ál- latkísérő lappal kapcsolatos ko­rábbi rendeletet, vagy minden állattulajdonos egy állatkísérő la­pon több azonos fajtájú állat (sertés, juh, stb.) szállításának engedélyezését kérheti. A koráb­bi rendelkezés szerint erre csak a szocialista gazdálkodó szerve­zet volt jogosult. Ezentúl tehát egy kísérőlapra több sertés, juh, szarvasmarha, ló és egyéb állat darabszáma jegyezhető fel, ha az állatokat azonos rendeltetési helyre irányítják. Ennek a rendelkezésnek külö­nösen a sertések (malacok) és juhok szállításánál van jelentő­sége. abban az esetben, ha az állatokat szerződéses alapon kí­vánják a felvásárlóknak átadni. Amennyiben az állatokat vásárra szánják, ahol várhatóan több ve­vőhöz kerülnek, tanácsos minden állatról külön lapot kiváltani. A felvásárlási helyre azonos szállítóeszközzel szállított vala­mennyi azonos fajú állat számát egy kísérőlapon célszerű feltün­tetni, miután a felvásárlás he­lyén általában valamennyi állatot átveszik, s így nincs szükség többszöri adminisztrációra. Ha a kísérőlapon bejegyzett állatok egy részét nem értékesítik, azok újabb forgalmazása vagy szállí­tása esetén új kísérőlapot kell kitölteni. A rendelet intézkedik arról is, hogy a kísérőlapon miképpen kell az állatok után járó illetéket bé­lyegekben leróni. (MTI) Óvodafejlesztés Bulgáriában A tervek szerint 1980-ban már a kisgyerekek 90 százalékát óvodák­ban nevelik, s készítik elő az iskolára Bulgáriában. A mostani hetedik ötéves tervidőszakban újabb 106 ezer óvodai hely épül, tízezerrel több mint az előző tervben. Az óvodai helyek egynegyedét vidéken építik. A bolgár óvódákban néhány éve új nevelési program szerint dolgoz­nak. Ez a pedagógiai rendszer a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi, esztétikai fejlődését sokoldalúan segíti elő. Nagy gondot fordítanak az óvodai nevelők ennek megfelelő képesítésére. Jelentősen növelik az óvónők számát is: ebben a tervidőszakban 14 ezer nevelő kerül a gyermekintézményekbe. Hortobágyi bőrök Fáklya-ismertető A Szovjetunió története 21. HITSZEGÖ RABLÖTAMADAS. A békés élet, a gazdasági fejlődéi rohamos tempóját megtörte a második világháború, 1939. szeptember elsején a hitleri Németország lerohanta Lengyelországot, két évvel ké^ sőbb hitszegő módon rátámadt a Szovjetunióra. A Fáklya 19. száma színes kép­riportban számol be a hagyomá­nyos észtországi dal- és táncün­nepről, ahol idén két magyar gyermekegyüttes is fellépett. Eh­hez a riporthoz kapcsolódik a címlap is, amely észt népviselet­be öltözött gyerekeket ábrázol. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordu­lójával kapcsolatban a lap visz- szaemlékezést közöl Wienerman Lajos magyar internacionalistáról, tájékoztat a szocialista országok történészeinek közös októberku- tató tevékenységéről, elkalauzol a moszkvai Központi Forradalmi Múzem kiállítási tárgyai kö2;é. Az első szputnyik felbocsátá­sának huszadik évfordulója — október 4 — alkalmából közli a Fáklya a szovjet űrkutatás eddi­gi esemény-krónikáját, áttekintést ad az űrhajózás szerepéről, jövő­jéről. Érdekes portré mutatja be az első kazah női geológust, a ko­moly tudományos munkásságát is kifejtő Patcsajim Tazsibajevát. Színes képekkel illusztrált írás ismerteti a gleccserek, népgazda­sági hasznosítását célzó szovjet terveket, kutatásokat. Képriport eleveníti fel az Er- mitázs egyedülálló szamovár­gyűjteményét, egy másik cikk pedig az immár világhírű kazah­sztánii lótenyésztésről szól. A hagyományos orosz nyelv­lecke. Fáklya-fotó, rejtvény, mo­ziműsor-ajánlat és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának programja zárja a számot. 22. DÍSZSZEMLÉRŐL A FRONTRA. A Vörös téri díszszemle akko* sem maradt el, amikor a front alig több mint 20 kilométernyire -9 Himki falu határában — húzódott Moszkvától. Az egységek a dís*4 széniéről egyenesen a frontra meneteltek. • A Simontornyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalat új, korszerű könnyűfém-szerkezetes csarnokot épített, ahol évente százezer juh- bőrt készítenek ki. A vállalat a Hortobágyi Állami Gazdasággal társulási szerződést kötött a juhbő- rök közöt hasznú kikészítéséről és értékesítéséről. (MTI-fotó, Gott- vald Károly felvétele — KS) 20. GYAKORLATI INTERNACIONALIZMUS. A Komszomolról eln«$ vezett hajó árut szállított az élet-halál harcot vívó Spanyol Köztársa^ Ságnak. A szovjet nép a számára is nehéz időkben sem feledkezett meg internacionalista kötelességéről. HATVAN ÉV - HATVAN KÉP T artalékaink • Milyen módon eegítheti elő az V. ötéves terv vá­ros- és községpo­litikai feladatai­nak végrehajtását a tervidőszak további részében a Hazafias Népfront mozgalom — ennek számbavételét tűzte maga elé a napokban megtartott ülé­sén a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottsága. A ta­nácskozás nem kevés tanulság­gal, elgondolkoztató mondaniva­lóval szolgált. Közülük két té­macsoportnál különösen érdemes elidőzni. Az egyik a közös gon­dokért érzett felelősség arányta­lanságaival, a másik az igényes­séggel függ össze. Vegyük tehát sorra, s kezdjük az előbbivel. • Ismeretes a közvélemény előtt, hogy az V. ötéves terv ed­digi teljesítésének sok tekintet­ben figyelemre méltó eredményei mellett nem kevés gonddal küzd n megye gazdasága. E gondok közül a lakosságot legközvetle­nebbül érinti, foglalkoztatja, hogy kevés a gyermekintézmény — bölcsődei, óvodai — hely, va­lamint az általános iskolai tan­terem. Köztudott az is, hogy a me­gye ötéves tervét e tekintetben is meghatározták az anyagi le­hetőségek, s határt szab a gyor­sabb iramú előrehaladásnak az építőipari kapacitáshiány is. Á megyei tanács, az SZMT. a Ha­zafias Népfront, és a KISZ me­gyei bizottsága a múlt év végén ezért is fordult felhívással az üzemekhez, vállalatokhoz, építő­ipari szervezetekhez, szövetkeze­tekhez, népfrontbizottságokhoz, s a városi és nagyközségi taná­csokhoz, hogy kommunista szom­batok szervezésével segítsék elő az óvodák, bölcsődék, iskolai tan­termek határidőre történő meg­építését. Ahol pedig a feltételek ezt lehetővé teszik, törekedjenek a gyermekintézmények építésé­ben a tervszámok túlteljesítésére. Megyei összegezés nem készült még a felhívás nyomán született tettekről, azok értékéről. Ellen­ben ismeretesek a példák, ame­lyek szerint némely üzemben a munkások már a harmadik kom­munista műszakot dolgozzák le a gond megoldásának előmozdítá­sáért. Tehát szinte mindig ugyan­azok a kollektívák, ugyanazok az emberek! Holott, az érdekeltség a gyermekek óvodai, bölcsődei el­helyezésében korántsem csak az övék. • Mégis: hol vannak, mit tesz­nek a többi érdekeltek a társa­dalom más rétegeinek képvise­lői ? Például az irodákban, az in­tézményekben dolgozók? Lehet­séges, hogy úgy vélik: az ő mun­katerületükön nem szervezhető anyagi haszonnal járó kommu­nista szombat? Kínálkozik rá al­kalom az iroda falain túl. A Kecskeméti Konzervgyár alkal­mazottai például nem egy kom­munista műszakra kiléptek on­nan, a termelésben is tudtak se­gíteni. önzetlenül, a közös célért. Ilyen lehetőség évente egy-egy napon a termelő üzem irodáiban dolgozók számára is kínálkozik. Napjainkban például a betakarí­tásban. Mint ahogyan minta rá a lászlófalvi kezdeményezés. A központosítás miatt szűkössé vált helyi iskola legalább két tante­remmel való bővítése, s a nap­közis ellátás feltételeinek megte­remtése érdekében „két nap szü­ret az iskoláért” mozgalomban való részvételre kéri a község lakosait a helyi pártvezetőség, a tanács, s a népfront elnöksége. És bizonyosra vehető, hogy nem lesz hiány a kettős hasznú segít­ségben. Lászlófalva lakossága nem egyszer tanúsította már — út, óvoda, gyógyszertár építésé­vel —, hogy községszeretetéből nagy tettekre futja. • Tartalékaink — jeleztük a címben. Nos, önnön érdekeink szolgálatában, a közös gondjaink megoldásáért vállalt felelősség aránytalanságainak javításában, pontosabban szólva: a felelősség- érzetben. az önzetlen tettekben való arányosabb osztozás mérhe­tetlenül nagy tartalékunk még. Érdemes rajta elgondolkozni. An­nál is inkább, mert az elkényel­mesedés pozíciójából csak az igé­nyeket hangoztatni — ez bizony nem visz előbbre. A megyei pártbizottság első tit­kárának a népfront bizottság ülé­sén elhangzott felszólalása meg­annyi elgondolkoztató mondani­valóval szolgált. Például az előbbinél semmivel nem kisebb jelentőségű másik tartalékunkról is. amelyről egyebek között így fogalmazott: — Többet kell tennünk kör­nyezetünk kultúráltabbá tételé­ért. Tarthatatlan például, hogy helyenként azért borítja szemét — kihajított lavór, kiszolgált tűz­hely, s ki tudja, mi minden — a határt, mert a tanács nem je­lölt ki szemétlerakó helyet. Ahol meg van ilyen és mégis, ott a közszellemet amely nem tűri, szükséges olyanná fejleszteni. Csak az igénytelenséggel magya­rázható. hogy vannak fiatalok, akik malteros. olajos ruhában térnek be a presszóba. S hány helyen piszkosak a kirakatok, szemetes az utca. Tegye szóvá valaki, a tanács követelje meg a rendet! Mert a külső állapot je­lez valamit a belsőről: ott hi­ányzik a rend ... • Való igaz. Az iméntieket számtalan hasonló példával le­hetne megtoldani. Nem dicseked­ni való példákkal, amelyek sző­kébb és tágabb értelemben egya­ránt önvizsgálatra sarkallnak. És főleg az önnön igényességünk növelésére. Hogy necsak óhajt­suk, tegyünk is érte, követeljük és becsüljük meg a rendet, sző­kébb és tágabb környezetünk kul- túráltságát. P. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents