Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1977. október 11. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Tíz százalék helyett huszonöt Autóbuszgyártás - kooperációban 9 Próbaúton az új autóbusz prototípusa. Világszerte mindinkább előtérbe kerül a tömeg- közlekedés korszerűsítése, mind a városi, mind a távolsági személyszállításban egyre nagyobb tért hó­dít az autóbusz. Ismeretes, hogy hazánk autóbusz- gyártó nagyhatalommá fejlődött. 1971—75 között 41 ezer Ikarus autóbusz készült, ebből 32 ezer jutott külföldre, amelyekkel sok országban találkozhat a magyar turista. A Szovjetunió nagyvárosaiban éppúgy magyar autóbuszok bonyolítják le a forgal­mat, mint az NDK-ßan, de futnak belőlük a Közel- Keleten, Dél-Amerikában, Afrikában is. Hamburg egyes vonalain Ikarus-buszok teljesítenek szolgála­tot, a magyar jármű Ausztriában és Svédországban Is kedvelt. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1947-ben kezdte el az autóbuszgyártást. A közúti járműgyár­tás fejlesztési koncepciója szerint a KGST-n belül hazánk szakosodott nagy befogadóképességű autó­buszok gyártására. 1964-ben kormányprogram lett a közúti járműgyártás fejlesztése. Az Ikaruson kívül természetesn egész sor gyár részt vesz a buszok különféle alkatrészeinek az előállításában. Létrejött a nemzetközi kooperáció: sok Irányú műszaki együttműködés eredményeként a magyar autóbuszokra szovjet, lengyel és NDK-beli részegy­segeket építenek be. A másik terület a közös fej­lesztés. A szovjet és magyar szakemberek együtt­• Az új autóbusz műszerfalának modellje. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) működésének egyik eredménye az a gázturbinás autóbusz, amely előreláthatólag 1978-ban készül el a szovjet Járműfejlesztési Intézet a magyar Autó­ipari Kutató Intézet közös munkájaként, A csehszlovák Avia Művek az Ikarus-szal együtt — működésben új, kis befogadóképességű autóbusz­típust fejlesztettek ki. A 19, Illetve 23 üléses autó­buszokat Avia 712 típusú, 80 lóerős motorral látják el. A sorozatgyártást még ebben az évben megke- dik. A kunadacsi termelőszövetkezetek az elmúlt évek során sok gonddal küszködtek. A sivár homokon többszörös erőfeszítés­sel lehet csak eredményeket elérni. 1974. január 1-től egye­sült a község két szövetkezete Barátság néven. Ebben az év­ben még mérleghiányos volt a gazdálkodás. Az új vezetés szá­mos intézkedést tett, hogy javítson a helyzeten. 1975-től si­került fordulatot elérni, azóta minden esztendőben nyeresé­ges a mérlegük. A járási vezetés sok segítséget adott a szövetkezet kommunistá­inak a gondok leküzdéséhez. Hor­váth Antal, a kecskeméti járási pártbizottság titkára: — Az első lépés az volt, hogy szakosították a termelést, 21 nö­vény helyett csak hetet termeltek. A növénytermesztés szerkezetének javítása elősegítette a jobb üzem- és munkaszervezést, a gépek haté­konyabb kihasználását, lehetővé tette a parlagterületek egy részé­nek művelés alá vonását. Az 5100 hektáros termelőszövet­kezet területéből 2200 hektárnyi a rét és a legelő. Ezért határozták el, hogy fejlesztik a szarvasmarha­tenyésztést. Egyik legfontosabb feladat most az állomány tbc- mentesítése. A közös gazdaság vezetősége tö. rődik a háztáji üzemág segítésével is. Fellendült a zöldségtermesztés a kisüzemekben, szakcsoport is alakult. A járási párt-végmehajtóbizott- ság a közelmúltban tárgyalta a pártalapszervezet cselekvési prog­ramjának végrehajtásáról szóló jelentést. Elismerését fejezte ki az eddligi munkát értékelve. Vidéki Mátyás, a pártalapszer­vezet titkára elmondja: — Termelőszövetkezetünk párt- alapszervezetének cselekvési prog­ramját annak figyelembevételével készítettük, hogy az ötödik ötéves terv első évének teljesítésénél je­lentkező kiesést pótoljuk az idén. A tagság egységes szemléletének kialakítása érdekében a felada­tokat pártcsoportonként, taggyűlé­sen, szabad pártnapon is megtár­gyaltuk. A célkitűzésekből megha­tároztuk a kisebb és nagyobb kö­zösségek feladatát. Gondosan elő­készített termelési agitációt foly­tattunk, ennek jegyében felülvizs­gáltuk ismét minden kommunista pártmegbízatását. A gyepgazdálkodás is szerepel a cselekvési programban. A nagy- adagú műtrágyázásnak köszönhe. tőén a tervezettnél magasabb ho­zamot értünk el. Telepítési és fel­újítási tervet készíttettünk 400 hektárra vonatkoztatva. Ennek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­tése szempontjából van jelentősé­ge. Döntést hozott a gazdaság veze­tése száztíz hektár gyümölcsös te­lepítésére. Jövőre 30 hektár, 1980- ra pedig 80 hektár kajsziültetvény létesül. Tervezzük, hogy a duna­vecsei Béke Termelőszövetkezet által kezdeményezett termelési módszerhez csatlakozunk. Jelenleg a legnagyobb feladat az őszi munkák jó megszervezése, ötvenkét hektárról szüretelik le a szőlőt. Huszonöt vagon termés­re számítanak, ami Kunadacson jónak számít. Kettőszáz hektárról kell betakarítani a kukoricát, 750 hektáron vetik el az őszi kalá­szost. A tagság vállalta, hogy az őszi mélyszántás kivételével min­den munkát elvégeznek a határ­ban november 7-ig. — Mivel a községben csak egy pártalapszervezet van — magya­rázza a párttitkár — a cselekvési programban a gazdaságpolitikai feladatok mellett kommunális ten­nivalók is szerepelnek. Ezek fel­sorolása hosszú időt venne igény, be. A községfejlesztési terveinket sikerült teljesíteni. Többek között bővítettük az óvodát, javítottuk a vendéglátóst, fejlesztettük a ke­reskedelmet. Nagy eredmény, hogy a zöldség-gyümölcsellótóst meg­oldottuk. A lakosság egyre több részt vál­lal a községi feladatok megvalósí­tásában. Elsősorban ennek tudha­tó be, hogy Kunadacs az előző évi eredmények alapján a telepü­lésfejlesztési versenyben a kisköz­ségek között második helyezést ért el. A cselekvési program szerint a legfontosabb feladat a termelés tízszázalékos emelése. Az eddigi«' ek alapján a termelőszövetkezet az idén valószínűleg 25 százalék­kal növeli a termelési értéket. Ez bizony nem kis eredmény. K. S. Az Interkozmosz- program A TUDOMÁNY és a technika külöríböző területein jffvQködő szak­emberek a szocialista országokban közösen munkálkodnak ’síi Tníét1- kozmosz-programon. Hosszú évek alatt szerzett tapasztalataik bizo­nyítják a nemzetközi együttműkö­dés nagy lehetőségeit a kozmikus térség kutatásában, s az eredmé­nyek népgazdasági hasznosításá­ban. Az Interkozmosz-program min­denekelőtt a Föld ionoszférájónak és magnetoszférójának, a bolygó­közi plazmának, a „szolárls szór­nék, a Napnak és ezek kölcsön­hatásának a vizsgálatára terjed ki. A napfizikai jelenségek tanulmá­nyozása nemcsak elméleti, hanem fontos népgazdasági jelentőségű is — például a tengeri és a légi na­vigációhoz szükséges. A „szolárls szél” részecskéi ve­szélyesek lehetnek az űrrepülé­sekre. A részecskék behatolása az ionoszféróba pedig sok tudós vé­leménye szerint az Időjárási válto­zások egyik oka. A naptevékeny­ség foka megváltoztatja a csapa­dék mennyiségét, s ezzel a víz szintjét. Ez viszont befolyást gya­korol a fák növekedésére, a ter­mésre. az állatok szaporodására és vándorlására. A kozmikus térség békés célú kutatása és felhasználása terén fo­lyó együttműködés 1967 áprilisá­ban elfogadott programjában sze­replő első közös feladatot a Koz­mosz—261 mesterséges hold haj­totta végre 1968 decemberében. Egy év elteltével szovjet űrre­pülőtérről Föld körüli pályára jut­tatták az Interkozmosz—1 mester­séges holdat. A tudományos beren­dezéseket csehszlovák, NDK-beli és szovjet tudósok, mérnökök ké­szítették. AZ INTERKOZMOSZ—2 foly­tatta a Nap ultraibolya- és rönt­gensugárzásának a kutatását, s le­hetővé tette adatok szerzését az atmoszféra belső rétegeinek oxi­gén- és ózontartalmáról. A kuta­tási eredmények gyarapították is­mereteinket a napkitörések okai­ról, mechanizmusáról és az így keletkező gigantikus energiaforrá­sokról. Az Interkozmosz típusú mesterséges holdak sok informá­ciót szolgáltattak a Föld radiációs öveiről, elektromágneses viszo­nyairól. A múlt év június 19-én juttat­ták Föld körüli pályára az Inter­kozmosz—15 mesterséges holdat. Ez új lépés volt a szocialista or­szágok szakemberei alkotó erőfe­szítéseit egyesítő űrkutatásban. A sorozat előző mesterséges holdjait az általuk végzett mun­ka természetének megfelelően, Nap-kutató, „magnetoszférikus” és „ionoszférikus” műholdakra osz­tották. Az új kozmikus kutató ké­pes befogadni a Nap, a kozmikus térség és a Föld, s széles körű kutatását szolgáló eszközök egész komplexumát. Az Interkozmosz- sorozat tizenhatodik, műholdját to- , yábbfejlesztett . j, berendezésekkel szerelték fel. és a Nap kutatására szánták. A gyümölcsöző együttműködés eredményeképpen a szocialista kö­zösség országaiban olyan tudomá­nyos kollektívák nőttek fel, ame­lyek a népgazdaság új, „kozmikus” ágazatának magját képezhetik. Sok, kezdetben tisztán tudomá­nyos célokra felhasznált műszert később széles körben alkalmaztak az iparban. A tervek szerint 1978 és 1983 között a testvéri országok űrrepülőiből álló legénységgel hajtanak végre űrrepüléseket. A SZOCIALISTA gazdasági in« tegrácló az űrkutatás terén is meg­nyilvánul. Az Interkozmosz-rend- szerben résztvevő országokat nem kapcsolja össze közös pénzügyi alap, s csak azokat a munkálato­kat finanszírozzák, amelyekben szakembereik részt vesznek. A kísérletek programjának az ösz- szeóllításánál figyelembe veszik minden résztvevő ország érdekelt, és tudományos, műszaki fejlődé­sük hagyományos irányainak alap­ján osztják el a műszerek létreho­zásával kapcsolatos munkákat az országok között. Az Interkozmosz-programmal kapcsolatos nemzetközi együttmű­ködés már túllépett a szocialista országok közötti együttműködés határain. A Szojuz—Apolló prog­ramnak megfelelően eredményesen hajtották végre a szovjet—ameri­kai kísérletet, s ez új korszakot nyitott a nemzetközi orbitális rendszerek fejlődésében. 1975 áp­rilisában a szovjet űrrepülőtérről felrepült az Ariabata indiai mű­hold. Az immár hagyományos szovjet —francia űrkutatási együttműkö­dés sok közös kísérlettel dicseked­het. A francia „Eridan” rakéta 200 kilométer magasságba emelt egy szovjet részecskegyorsítót, amely lehetővé teszi, hogy köze­lebb kerüljünk a mágneses vi­harok titkainak a megfejtéséhez, és feltárja annak lehetőségét, hogy a jövőben módot találjunk a Föld körüli kozmikus térségben végbe­menő folyamatok irányítására. Eredményesen fejlődik a Szovjet­unió és Svédország együttműkö­dése is. Az Interkozmosz-sorozat legutóbbi, 16. műholdjára svéd műszert szereltek fel a napsugár­zás kutatására. A TŐKÉS ORSZÁGOKBAN mind több tudós érdeklődik az In- terkozmosz-program iránt. A Szovjetunióban előirányozták, hogy kétoldalú és sokoldalú együttműködési programokat dol­goznak ki huzamosabb időszakra. Az országok közötti szilárd tudo­mányos kapcsolatok elősegítik a béke megerősítését, és újabb ered­ményeket szülnek az egész embe­riség javára. (APN—MTI) Kőműveseknek -Véltisttf először ä színház földszintjén, alagsorában vakoló, falat javítgató munkáso­kat. Közelebbről ismertem föl bennük a társulat műszaki gárdá­jának néhány tagját. Szászfái György ügyvezető igaz­gatótól megtudtam, hogy régóta maguk végzik az apróbb javítá­sokat. A megspórolt pénzt fonto­sabb felújításokra költhetik. Az épület jobb állapotban van néhány kortársánál. Arról nem is szólva, hogy itt még nem volt egy heti kényszerszünet sem; Máshol hónapokra, egy-két helyen évekre kényszervendégségbe költözött a társulat az elhanyagolt épület helyrehozatala miatt. ’‘követeli a ‘ kozveiemiK^^í a "Szén­tüzelés megszüntetését, amikor kétfajta, távolról érkező hőenergia között válogathatnak a tervezők. Megteremtődtek az áttérés fel­tételei. Kővágó Gyula tájékoztatott a tervekről. — A Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola tömbkazánjánál már ki­épültek a színházi létesítmények részére a távfűtőhálózati csatla­kozási pontok. Innen külön téli- nyári vezetékpáron kapja a sza­bályozott hőmérsékletű fűtővizet. Úgy alakítják ki a szellőzőbe­rendezést, hogy később klímasza- bályozóként is használhatják kis bővítéssel. Folyamatos karbantartás új társalgó Kecskeméten nincs Ilyen ve­szély. A megyei tanács 15 eszten­deje lehetővé tette a szakaszos felújítás megkezdését. A színházi vezetőket dicséri, hogy az állag- megóvást, a renoválást követke­zetesen felhasználták korszerűsí­tésre. Így például a villanyháló­zat kicserélésekor növelték a há­lózat teherbírását: alkalmassá vált bonyolult kívánalmak telje­sítésére. Tirisztoros berendezés nélkül aligha birkóztak volna meg mondjuk a Don Carlos rendezői utasításában előírt másfélszáz át­állással. A nézőtér, a színpad, az elekt­romos berendezés felújítása után jövőre megkezdik a fűtő-, szel­lőzőhálózat javítását, modernizá­lását. Az építészeti terveket Tóth Ta­más készítette. A SZÖVTERV osztályvezetője belsőépítészként kezdte, de hamar módosult érdek­lődése. Ismertebb munkái: a kecs­keméti Hunyadivárosi Általános Iskola, a műkerti szolgáltatóház, több lakóépület Kiskunhalason, Kalocsán. Kővágó Gyula gépész­tervező szakértelmét — többek között — a Kodály Intézet jól megoldott fűtése, vízhálózata di­cséri. Fűtés, hűtés, szellőztetés Mindketten úgy vélik, hogy a legalkalmasabb időben kapták a megbízást. Az épület fűtő- és hű­tőhálózata teljesen elavult, egy része használhatatlan. A fekvő füstjáratok és a hőátadó öntvé­nyek hibái miatt a légcsatornák­ban rendszeresen füstgáz kerül. A szomszédos asztalos- és festőmű­terem, díszlettár fűtése megoldat­lan, illetve tűzrendészetileg kifo­gásolható. A rossz szellőztetés mi­att olykor az alagsori konyhából a nézőtérre betévedő fokhagyma­szag ízesíti a látványt. Mitagadás, egyre bosszúsabban néztük az alacsony kéményből ősztől tavaszig sűrűn bodorodó füstfelhőket. Szerencsére, akkor Tóth Tamás örül a szép feladat­nak. — Hálás munka, de sok gondot okozott. Hiányosak a dokumentu­mok — mint kiderült, ezektől is eltértek a kivitelezők —, ezért újra fel kellett mérnünk mindent. Bejártuk a pincét, a padlást. A helyszíni szemlén kiderült, hogy a nézőtér alatt mintegy 200 négy­zetméteres helyiség alakítható ki,-hz& jíezavóöala se, ddovgcr. re» viszonylag kis többletköltséggel. Az indítékot megint a muszáj adta. A nézőtéri fafödém ugyanis elavult, monolit vasbeton kerül he­lyére. Az átalakítás mindenkép­pen szükséges, lehetségessé válik a korábbi szellőzőtér funkciójá­nak módosítása. A kör alakú teret oldalfolyosók övezik. Itt rendezhetik meg a há­zi kiállításokat, ezekből közelíthe­tő meg az új ruhatár, WC-csoport. Az új helyiség többféleképpen hasznosítható. A mostani előtér­ből nyílnak a lejáratok — közvet­lenül az utcáról is lesz bejárás — így az előadások szüneteit itt tölthetik a nézők. Megszűnik a „tömegnyomor”. A tűzvédelmi rendszabályokra való tekintettel hideg anyagokkal burkolt dohányzó, társalgó stúdió­előadásokra is alkalmas. A lép­csőzetes helyiségben legalább száz- húszan—százötvenen nézhetik ké­nyelmesen a kamara-körszínház előadásait. Mivel a társalgó füg­getleníthető a többi helyiségtől, napközben is találkozhatnak Itt a színházbarátok, rendezhetnek an- kétokat, összejöveteleket. Biztató kilátásoki örülnének a hajdani építtetők Is a kezdemé­nyezésnek. Eredetileg ugyanis vi­gadót szerettek volna, színházat koncertteremmel, bálák lebonyolí­tására alkalmas helyiségekkel. Pénzhiány késztette őket az el­képzelés módosítására. (Csak né- .-hány ..városban késziWt-ilyen -kul­turális. szórakoztató központ. A legjellegzetesebb talán a müncheni Deutsches Theater.) Talán 1980-ra? A tervek elkészültek. Ügy szá­mítják, hogy 1980-ban fejeződik be az átépítés új szakasza, ha idejében megkapják a szükséges támogatást, hozzájárulást. Már most azon töprengenek, hogy mi­ként kerülhetik el a hosszabb kényszerszünetet. Elképzeléseik szerint jó munkaszervezéssel fél esztendő alatt kicserélhető a néző. téri födém. Tehát, ha — mondjuk — 1979 tavaszán valamivel előbb befejezik az évadot, ősszel mind­össze néhány hetes késéssel kezd- hetik az újat. Ennyi áldozatot szí­vesen vállal a társulat, a közön­ség. Közben korszerűsítik a szenny, víz-elvezető hálózatot, kicserélik a külső védő és díszítő bádogleme- zeket, bővítik a műhelyeket. Fog­lalkoznak az új kamaraszínházra vonatkozó javaslatokkal. Ha min­den jól megy, a következő ötével tervben erre is sor kerül. Heltal Nándor • A folyamatos felújitás során újra aranyozták a mennyezet díszeit is. (Pásztor Zoltán felvétele) KÖZÜGY AZ ÉPÍTÉSZET Felújítás hosszú távon

Next

/
Thumbnails
Contents