Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. október 9. Az alapszervezeti határozatok érvényesítése A pártban a politika tartalmát és végrehajtását jelentő konkrét feladatok a határozatokban nyernek megfogalmazást. Végrehajtásuk 'a pártszervek, pártszervezetek és az egyes párttagok számára kötelezőek. Ez bizAhhoz, hogy egy alapszervezet megfeleljen a szervezeti szabályzatban megfogalmazott követelményeknek, rendkívül fontos, hogy az alapszervezet vezetősége képes legyen a jelentkező problémákat, feladatokat időben felismerni és megoldásukra megfelelő intézkedéseket kidolgozni. Időben, a legfontosabbakat Az alapszervezeti vezetőségek többségének ez Irányú tevékenységében céltudatos és körültekintő a döntésre érett kérdések kiválasztása, napirendre tűzése. Egyre tudatosabb a politikai munka tervezése. A vezetőségek Igényesebbek a saját és az alap- szervezet tagságának munkája lránt. Jellemző az is, hogy a vezetőségek munkájában a kollektivitásnak nagyobb szerepe van a taggyűlések előkészítésében, a feladatok megoldásában. A kedvező tapasztalatok mellett azonban ma még elég gyakran előfordul, hogy nem mindig a legfontosabb. Igazán döntésre érett kérdések kerülnek a taggyűlések napirendjére, ráadásul nem is akkor, amikor a kérdés felvetése időszerű lenne. A terv- szerűség ürügyén egyes helyeken csak azért tárgyalnak meg kérdéseket, mert már hosszabb ideje nem szerepeltek napirenden. Helyi sajátosságok Az alapszervezeti taggyűlés döntésre hivatott fórum. Ez más vonatkozásban is felveti az alapszervezeti vezetőségek gondos előkészítő munkájának fontosságát. Nekik kell ugyanis biztosítani, hogy a felsőbb szervek által hozott határozatok feldolgozása úgy szerepeljen a napirenden, hogy az megfeleljen az alapszervezet jellegének, működési területe sajátosságainak és tényleges feladatkörének. Elmondható, hogy e téren is javult a vezetőségek, az alapszervezetek munkája. A határozatok megvalósítását biztosító feladat- és intézkedési tervek, cselekvési programok konkrétabbak, jobban tükrözik a helyi sajátosságokat. A reális, megalapozott döntéseket segíti, hogy az alapszervezeti vezetőségek egyes kérdések napirendre tűzése előtt Információt kérnek az adott terület állami, gazdasági, társadalmi szerveinek vezetőitől, a pártcsoportbizal- miaktól. Beszámoltatáshoz, egy- egy határozat végrehajtásának ellenőrzéséhez előzetesen összegyűjtik a párttagság véleményét, javaslatait. Figyelemmel kísérik azt Is, hogy a taggyűlésnek az adott kérdésben korábban milyen határozata, állásfoglalása volt. Azokban az alapszervezetekben, melyekben a vezetőség az előkészítő munka során körültekintően jár el, az egyes napirendek tárgyalása, a vita érdemeivé válik, a hozandó döntés célravezető lesz. Általános Igény az előterjesztések, beszámolók tartalmi színvonalának további javítása. A taggyűlések elé kerülő előterjesztések egyik gyengesége, hogy nem mindig veszik figyelembe a különböző döntési lehetőségek várható hatását, következményeit. Tapasztalható, hogy esetenként az előterjesztések jó helyzetelemzés mellett nem fogalmazzák meg világosan, egyértelműen a feladatokat. Ez rendszerint előidézője annak, hogy gyenge a konkrét, az alapszervezet tagságára vonatkozó feladat-meghatározás — néha el Is marad. Érdemi vita - egységes értelmezés Az alapszervezetT taggyűlések többségében a határozathozatalt megelőzően alkotó, tartalmas viHát akkor - szüret! Az Időjárást Illetően legyen szabad megjegyezni, hogy meglehetős. Reggel ugyan mintha dér fehérlett volna a füvön, de ennek kilenc óra körül már nyoma sincs. A nap is. Ott fent van az égen, sárgán vicsorít. T3gy mondják ezt, hogy foga van. De ettől eltekintve igazán őszies a lég. Még szellő is jár a fák körül, se meleg, se hideg. Az út mentén pedig szüretelnek. Dunapataj határában, a Sze- lidi-tóhoz három verébugrásnyi- ra. Nem lehet mondani, hogy nem haladnak. Kadarnak, vagy pedig saszlának látszik a nem hozzáértőnek a szőlő. — Bor lesz belőle? — Bor, határozottan bor — elmélkedik a nem túl találó kérdés fölött Váradi József — ámbár előbb must. Méghozzá jő. Erre azt lehet mondani, hogy persze. — De munka is volt vele.,. — Mint mindennel. Május közepén kezdtük a permetezést, azóta minden héten ismételtük. Hogy az út mellett van a szőlő, föladódik a kérdés: — Van-e hija? — Nem nagyon — nézegeti a tőkéket Váradi József. — Azok Czank János a turisták, akik húsz forinttal szoktak két-három hétre idejönni, s esténként a kerteket járták gyümölcs után, azok innen nemigen vittek, éretlen volt még akkor. Ellenben a seregélyek ... — legyint, tudtul adva, hogy erről aztán jobb nem beszélni. — Hát a karbidágyú? — Nohiszen! Az nem borzolja meg a tollúkat, mint egy alkalmas sörét. Amíg a szomszédok le nem szüreteltek, felváltva őr- ködtünk. összeszámlálom nagy hirtelen a szüretelőket. Épp tízen vannak. — Kalákában? — Olyanformán. Rokon emberek, összesegítünk egymásnak. Együtt könnyebb, haladósabb. Ki- lencszáz négyszögöl a terület, kell a munkáskéz. — És birkapörkölt? Lesz-e? — tNono. Hát persze hogy — véli a szőlő gazdája, Váradi István. — Hisz egészen nyilvánvaló, hogy birka nélkül nem szüret a szüret. Márpedig ez csak szüret. Közbe-közbe megcsipegetjük a fürtöket. Édesek a szemek. Pista bácsi üveg bort hoz, kínálja. — A tavalyiból. A Váradiak egészségére. Aztán tudja-e, mifé• — Édesebbek a szemek, mint tavaly — ezt meg Váradi Sándor mondja. (Bal oldali képünk.) • Jobbra: rokonemberek — ősz- szesegüenek egymásnak. A DUNA, MINT ERDEI FELTÁRÓÜT Évente hatvanezer űrméter papírfa vízi szállítása Gemencről tosítja a pártban az egységes cselekvés alapját, mozgósítja a párttagságot a különböző célok elérésére. Ezért is van nagy jelentősége az alapszervezeti taggyűlések határozat- hozatali tevékenységének. ta folyik. Mind jobban érvényesül a taggyűlési viták alapvető követelménye, az érdemi viták alapvető követelménye, az érdemi viták kialakítása a döntésre kerülő kérdésekben, kerülve aszócsép- lést, a semmitmondást. Ennek fontos feltétele — a jó előterjesztés mellett —, hogy a taggyűlést vezető titkár, vagy vezetőségi tag a téma jó ismerője legyen. Szükséges, hogy külön is alaposan készüljön fel a kérdés tárgyalására és engedjen lehetőséget az érdemi véleménynyilvánításra. Sok helyen azonban az érdemi viták után sem megfelelő a vita összefoglalása, a feladatok megfogalmazása. Ilyen esetekben nem sikerül a párttagság egységes felfogását kialakítani az adott kérdésről és ez az alapja a határozathozatal utáni esetenkénti vitáknak és a cselekvési bizonytalanságoknak is. Ezért is fontos, hogy a vezetőség és a taggyűlést vezető titkár, vagy vezetőségi tag nagy gondot fordítson arra, hogy az alapszervezet minden tagja tisztán lássa, mi a konkrét teendője, mi függ tőle, és miért felelős. A beszámoló taggyűlések jelentősége Különös jelentősége van az év végi beszámoló taggyűléseknek, amelyeken rendszeresen értékelik a vezetőség és a tagság munkáját. Ezek előkészítése még kiemeltebb figyelmet igényel. Fontos, hogy a beszámoló taggyűlések előkészítésekor a vezetőségek figyelme az aktuális politikai témákon túl, kiterjedjen mindazon kérdések körére, amelyeket az előző beszámoló taggyűlésen a tagság határozatként elfogadott, így biztosítják a munka folyamatos értékelését, a következő évi feladatok konkrét végrehajtására történő mozgósítást. • Uszályrakodás Baja-Dunaparton. Vízlúton indul a taanyagszállitmány rendeltetési helyére. Nem olyan régen még egyetemi tanárok is bizonygatták, hogy a Gemenc! Állami Erdő- és Vad- gazdaságnak nem érdemes fejlesztenie a vízi úton történő szállítást, faanyag-mozgatást. Egyszerűen azért, mert általános jelenség a világban, hogy a tehergépko. esi szállítás háttérbe szorítja a vasúti és vízi úti anyagmozgatást. Lehet, hogy ez a tendencia általában igaz lehet a világban, de hamarosan kitűnik, hogy nem mindenható receptek azok a korábban hangoztatott általános igazságok. Elég pillantást vetni a térképre, és mindjárt kiderül, hogy a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság területét szinte átszeli a Duna. Az erdők zöme a folyó jobb és bal partján egyaránt „rádől” erre a fontos nemzetközi vízi útra, amelynek jelentősége a jövőben méginkább megnő. Kézenfekvő tehát, hogy a Dunával, mint fér- mészetes szállítópályával, még- Inkább számolni kell, ha a faanyagmozgatásról van szó. A tutajozás és a fadereglyés szállítás korszaka egyszer és mindenkorra lejárt, bár ezt az iskolát járták az elődök. A vontatás gépesítésének követelményei mások az erdő- és vadgazdaságnál, minit például a MAHART-nál, vagy más vízi szállítási vállalatnál. A kitermelt faanyagért a holtágakba is be kell tudni menni, kis és nagy vízállás esetén egyaránt. Éppen ez a vízi szállítás előnye. Ezért kellett az úgynevezett sekélyvizi, kis merülési mélységű hajóparkot létrehoznia a Gemenci Erdő- és Vadgazda- ságnak. A holtágak átjárói köny- nyén beiszapolódnak, sokszor csak 60—80 centiméter merülési mély• — Volt vele munka, de megérte — véli Váradi József. le család a miénk? Háromszáz éve vagyunk patajiak. A hitreformerek elűzték Kolozsvárról az ősöket, akkor jöttünk. Ha fölírnák a családfát, lennénk vagy ötszázan. Persze nem mind olyan idős, mint én vagyok: hetvenegy, meg egy negyed, meg egy fél. Elgondolkozunk ezen egy darabig. A soron közben feljöttek a többiek is: Váradi Sándor, Ifjú Váradi István, persze feleségestül, ségű vízijármüvek haladását teszik lehetővé. Ilyen meggondolások és irányelvek alapján kezdett el fejlődni még 1955-ben a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság kishajó-park. ja. Két motoros vontatóhajó, és öt, egyenként 60 tonnás kis- uszály — a Balatonfüredi Hajógyár terméke — bonyolította le a fokozatosan növekvő faanyagforgalmat a Dunán. Ez a szállítás kétirányú. Egyrészt a Mohácsi Farostlemezgyárba közvetlenül továbbítja a feldolgozásra váró alapanyagot az erdőgazdaság saját hajóparkja, másrészt összegyűjti az ország különböző részéibe, de főként a nyugati exportra irányuló rönköt, papirfát a MÁV Baja-dunaparti rakodójára. Eddig évente 40—45 ezer köbméter volt a kishajós szállítási feladat. Megváltozott a helyzet, amikor megérkeztek az első jelzések a magyar—jugoszláv cellulóz-együttműködésről. Olyan országosan is jelentős program ez, amelynek keretében Magyarország papirfát ad el Jugoszláviának. és mi ezért cserét?*, cellulózt kapunk. Gemenc, mint az ország egyik legnagyobb nyár- és fűztermelő erdőgazdasága, az országos programban évente 60 ezer űrméter papirfa szállításában érdekelt. Ez a jelentős, összesen 30 ezer tonnát kitevő papírfamennyiség vízi úton hagyja el az országot, természetesen kérgezett állapotban.'' Ilyen mennyiségű papírfa kérgezése nem kis feladat. Nagyteljesítményű gépesített telepre kell gondolni, amelyet a Baja- dunaparti rakodón állítanának majd fel. Itt kéregtelenítenék a környékbeli állami gazdasági és termelőszövetkezeti cellulóznyá- rak kitermelt papirfáját is. Ez a hosszú távú feladat — húsz évre szóló államközi szerződésről van szó — tovább növeli a Dunának, mint erdei szállítópályának, valamint a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság üzemi kishajóparkjának a jelentőségét is. A jövőben az eddigi 40— 50 ezer köbméterrel szemben ennek csaknem a kétszeresét kell majd vízi úton továbbítani. Bár a kérgezett papírfa már 6—8 ezer tonnás uszályokban utazik ki az országból, a kérgezetlen faanyag • Muzsika nélkül nem szüret a szüret — Váradi Pista bácsi a hangász. (Méhest Éva (elvételei) Hörcsöki Mihályné is vágja a kosárba a szőlőt. Indulunk a présház föltekintésére. Nem a minap emelték, ez abból a körülményből is kitűnik, hogy , nagy lombsátrú diófák vetik rá az árnyat. Márpedig nem húsz, vagy harminc év alatt nő nagyra a dió. De hiszen az épület sem mai keletű, ez meg a furfangos bejárati zárakból nyilvánvaló, amik nem kulcsra nyílnak, de amolyan ördöglakat formán. Bent kemence, téka. Ebből — mert hiszen a szüret vidámság nélkül nem szüret — gombos harmonika adódik elő. — Kihoztam, hogy kifúvassam belőle a port — illeszti ujjait a gombokra Váradi István — kicsit eldanolászunk munka végeztével. Nézzük a pár sor ház előtti szőlőt, idelátszik az egykori Bencze- kastély tornya. — Amondó vagyok — gondolkozik el a nóta végén Pista bácsi, eltekintve a tó felé — hogy munka után illő a vidámság, persze csak az igazi munka után. Ki-ki úgy éljen, hogy bár a nehezebb végét fogja meg a dolognak, de ne erején, tehetségén felül. Egyszóval, ésszerűen kell élni, gondolkozni. No, erre Igyunk egy pohárral. Meg a szüretre. Egészségünkre... — Egészségünkre! Ballal József jelentős részét azonban a gemenci kishajópark gyűjti össze a központi kérgező telepre. Erre Idejében fel kell készülnie az erdő- ás vadgazdaságnak. Ezért gondolt az üzem a saját hajópark fejlesztésére, valamint a rakodási technológia gépesítésére. E fejlesztés keretében szerezte be az új, motoros vontatóhajót. s rövidesen vízreszáll a másfél millió forint értékű, vadonatúj, 80 tonnás klsuszály Is; Néhány esztendővel ezelőtt a rönköt kézi erővel, a papirfát,’ farostgyártásra előkészített fái Igen nehéz fizikai munkával talicskával tolták a partról az uszályokba. Ma, p Baja-dunaparti rakodó- és hajóüzem kezelésében nagy teljesítményű gépi berendezés továbbítja a rönköt és a sarangolt árut a vízi Járművekbe; Most derült ki, hogy mindaz, amit az erdőgazdaság a gépi rakodás fejlesztése érdekében már eddig tett, igen kevés, mert az őszi hónapokban, a mezőgazdasági termények szállítási csúcsidényében vagonhiány miatt egyáltalán nem, vagy csak igen szerény mennyiségű vasúti jármű jut faanyagszállításra. Lényegében a vízi szállítás az egyetlent lénetőség, ami az őszi' esúesförí. galom idején a faanyag továbbításával tehermentesíteni tudja a vasutat. Ily módon népgazdasági kihatása is jelentős. Az elkövetkező hónapokban Ismét előkerülnek a „nyugdíjba” tett hajórakó talicskák mindaddig. amíg az üzem nem tud továbblépni a gépesítés fejlesztésében, még több hajórakó berendezés beszerzésében és felállításában. Az erdőgazdasági szocialista brigádokra ily módon nemcsak a fakitermelés és kérgezés, hanem a hajórakás nehéz munkája is hárul. Fokozott helytállást követel tőlük a 12 nagyuszálynak a megrakása. Ezt a munkát az erdészetek fakitermelő szocialista brigádjai terven felül vállalták. Az év utolsó hónapjaiban 10—15 ezer köbméter faanyagnak kell a víz hátán célba érnie ahhoz, hogy a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság doD gozói elmondhassák: jó munkái végeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulói ja tiszteletére kezdeményezett versenyben. Gulyás JenS • A legnehezebb munkától mentesíti az új rakodógép a gemenci gazdaság dolgozóit. Kár, hogy elég kevés az ilyen berendezés.
