Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
/ 1977. október 9. PETŐFI NßPE • I \ Felelőséggel - eredményesen HATVAN ÉV - HATVAN KÉP írta: Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára Az esztendő utolsó negyedébe léptünk, közeledik ötéves tervünk második évének befejezése, amikor számot adhatunk megyénkben is az évi munkáról. Az egész évre jellemző képet még természetesen befolyásolja a következő* három hónap teljesítménye. Olyan jelentős tennivalók várnak iánk, mint például az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése, a szállítási feladatok végrehajtása. Nagy várakozás előzte meg ezt az évet. Sokszor elhangzott a kérdés, hogyan teljesítjük a tervet? A mezőgazdaságban teljesíthető-e az 1975-höz viszonyított 7—8 százalékos növekedés, ami a tavalyihoz képest még magasabb emelkedést jelent az 1976. évi alacsony termés miatt. Mint ahogy az ilyenkor természetes, többféle vélemény alakult ki, de közös volt bennük az elhatározás, hogy a mindannyiunk érdekeit kifejező tervek megvalósulásáért mindent elkövetünk. Ma már — bár csak megközelítőleg — az elmúlt három- negyedévi teljesítések alapján felmérhetjük, milyen évet zárunk, mit értünk el, s melyek a meglevő gondjaink. Reálisan lehet számolni azzal, hogy az évi tervet fő vonalaiban teljesítjük. Iparunk, folytatva a dinamikus fejlődést, több mint 10 százalékkal növelte termelését az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A termelésnövekedés döntően a munkatermelékenység emelkedéséből adódott. A terveknek megfelelően növekedőit a termékek külkereskedelmi célú értékesítése. A növekedés számai azonban nem feledtetik el meglevő valóságos gondjainkat sem. Több üzem értékesítési gondokkal küzd, ami a termelés nem kielégítő összetételére és a termékek helyenkénti rossz minőségére utal. Ezeken a helyeken sürgetően vetődik fel a gyártmány- fejlesztés szükségessége, annál is inkább, mert a jó minőségű, korszerű termékek kelendőek, és az ilyenfajta áruiban nem felesleg, hanem hiány van. Építőiparunk lényegesen, 10 százalékot meghaladó mértékben növelte teljesítményét. Ebben az eredményben már tükröződnek a korábbi időszakban hozott megyei intézkedések,' amelyek az építőipari kapacitás bővítését szolgálták. Mindezek ellenére az egyik legnagyobb feszültség továbbra is itt jelentkezik. Az építési igényeket az építőipar nem tudja kielégíteni, emiatt egyes tervezett beruházások késve, vagy egyáltalán nem valósulnak meg, és ez több helyen, például kulturális területen nagy gondot okoz. Ebből következik, hogy a jövőben is támogatni kell az építőipart kapacitásának fejlesztésében, mert csak így tudjuk a harmonikusabb fejlődés feltételeit biztosítani. A fiatalokkal is jobban meg kell ismertetni az építőipari szakmákat, hogy még többen válasszák élethivatásuknak az építés nehéz, de szép feladatát. Bővülő mezőgazdasági termelés A gazdasági növekedés ez évi gyorsulásában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak. Természetesen csak a betakarítás, a végső számvetés után láthatunk pontosan, és az is később derül ki, hogy a mai remények menynyire váltak valóra. Ennek ellenére már tény, hogy a tavalyi visszaesés után ez évben nagyot lépett előre a mezőgazda- sági termelés. Megyénk mező- gazdasága minden bizonnyal teljesíti, vagy megközelítőleg teljesíteni fogja évi feladatát. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a párt jó agrár- és szövetkezet- politikájának helyes gyakorlata az idén is mozgásba hozta a termelésfejlesztést szolgáló tényezőket. Ez évben búzából az eddigi legnagyobb termést takarítottunk be, több mint 40 ezer vagont, 43,1 mázsás hektáronkénti átlagterméssel. Csak a köszönet és elismerés hangján lehet szólni mindazokról, akik munkájukkal hozzájárultak ehhez a szép sikerhez. Ugyanakkor jogos igény, hogy az egyszer már elért szintet a jövőben is tartsuk meg, esetleges kedvezőtlenebb időjárás mellett sem engedhetünk meg magunknak kevesebbet. Ehhez a feltételeket már most meg kell teremteni, vagyis a vetés jó előkészítését, majd a legkedvezőbb időben való elvégzését. A mezőgazdasági munkák javában folynak, a szántóföldi növények szép termést ígérnek. A szőlő- és gyümölcstermelők kilátásai sem rosszak. Most versenyfutás folyik az időjárással, az idővel. A jó termést a legkisebb veszteséggel kell biztonságba helyeznünk. Ez nemcsak a mezőgazdasági dolgozók érdeke, hanem az egész országé. Ezért dolgozik napjainkban iskolások, katonák, munkások sokasága. a mezőgazdaságban, és segítik a betakarítási munkát. A bőség gondjai A gondos munka találkozott a kedvező időjárással és ez hozta meg a zöldségtermelésben a sikert. A tavalyinál mintegy két és fél ezer hektárral nagyobb területen a tervezettnél nagyobb termést takarítunk be zöldségfélékből. Ezzel együtt jelentkezik a bőség gondja, mert a 26—27 ezer vagonnyi termés elhelyezése nem kis erőfeszítést követel. Ennek a mennyiségnek a felvásárlásához, rendeltetési helyre való eljuttatásához, feldolgozásához sok jármű, göngyöleg, munkáskéz szükséges. Ésszerűen kell hasznosítani a megtermelt zöldséget, és ez nem könnyű feladat. Például a Kecskeméti Konzervgyár az idén várhatóan két és félszer annyi zöldbabot és zöldpaprikát, másfélszer annyi Uborkát és paradicsomot dolgoz fel%mint a korábbi szezonban. A konzervgyárak, felvásárlótelepek hetek óta napi nyolc óránál többet, és munkaszüneti napokon is dolgoznak. A társadalom megmozdult: irodisták, intézmények dolgozói osztoznak a munkában, igyekeznek fogadni, feldolgozni a megtermelt zöldségféléket. Az idei zöldségszezonnak sok tanulsága van. Ezeknek az ösz- szegezése, értékelése most folyik, de már most állíthatjuk: növelni kell az összhangot a termelés és a feldolgozás között. Fejleszteni kell a felvásárlás és a további hasznosítás anyagiműszaki feltételeit. Pontosabbá kell tenni a termésbecslést. Nagyobb szerepet kelj szánni a szerződéskötéseknek, egyáltalán a szerződéses fegyelemnek, mert csak így lehet elérni, hogy egyes zöldségfélék a szükséges meny- nyiségben kerüljenek megtermelésre. Van teendő a feldolgozás teljesítőképességének növelésében, a feldolgozás, tartósítás, szállítás és csomagolás fogyatékosságainak megszüntetésében is. Tovább az úton Az most a legfontosabb, hogy az ez évre jellemző termelési kedv a későbbiekben is fennmaEgyedül az országban Magyarországon egyedül ' a Kéziszerszámgyár kecskeméti telepén gyártanak re- szelőt. Ezernyi változatban — néhány centi tűreszelőtői — a több kilósig. Másik keresett gyártmányuk a franciakulcs, ennek zömét exportálják. Szállítás előtt minden darabot ellenőriznek. radjon nagyüzemben és kisüzemben egyaránt. A tanulságokat pedig úgy hasznosítsuk, hogy az segítse a kiegyensúlyozott ellátást és az exportigények teljesí- sét a későbbi évek során. A szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése a tervidőszak nagy feladata. A korábbi években — különböző okok hatására — telepítés nem történt. 1980-ig mintegy háromezer hektár meglevő üzemi ültetvény korszerűsítését, hatezer hektár szőlő, és mintegy 3200 hektár új üzemi gyümölcsös telepítését tervezik üzemeink. Ugyanakkor felkészülünk a későbbi évek folyamatos telepítéseire is. Ezzel tudjuk létrehozni mindkét ágazatban azt a termő- felületet, amelyen megterem az a mennyiség, amelyet a népgazdaság vár a megyétől. A telepítési program végrehajtása elkezdődött. A telepítéshez szükséges feltételek ma kedvezőbbek, mint korábban, de még így is a csonthéjasokból a telepítési szándék kisebb a vártnál; Ez évben ezer hektárnyi telepítést tervezünk. Jövőre már többet, és a tervidőszak végének utolsó két évében lesz legtöbb a telepítés. Ilyen ütemezés mellett a telepítési célok megvalósíthatók. ehhez azonban a tervezők, a kivitelezők és a hatósági szervek jó, rugalmas együttműködése és gördülékeny ügyintézése szükséges. A mezőgazdaságban jelentős szerepet töltenek be a szakszövetkezetek, amelyek a szövetkezeti terület negyedén működnek. A szövetkezeti gazdaságok által előállított érték egytizede innen kerül ki. Eredeményeik igazolták e forma létrehozásának helyességét, jól szolgálták a szőlő- vidéken és a gyenge termőképességű területeken a szocialista gazdaság építését. A szakszövetkezetek fejlődtek, tovább növekedett a nagyüzemi gazdálkodás súlya, az érdekeltségükhöz tartozó föld felén megvalósították a közös termelést. Jelentős fejlődést értek el a szőlő- és borgazdaságban, valamint a szarvasmarha- és juhtenyésztésben. Magasabb szintre jutott a tagsági termelés szervezése, segítése. Központi intézkedések hatására a tagság egész körére kiterjed a szociális ellátás. A nagyüzemi gazdálkodás fejlesztéséhez, megerősödéséhez jelentős mértékű támogatásban részesültek szakszövetkezeteink. Az elért eredmények alapján lehetségessé vált a további előrelépés a szocialista vonások erősítésében, ami érdeke a szakszövetkezeti tagságnak. Olyan kérdéseket kell megoldanunk, mint a földtulajdon és használati viszony rendezése, a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, a tagsági gazdaságok integrálása, a szervezeti élet javítása, a vezetés további erősítése. Ezek a célkitűzések konkrét vonásaikban sokrétűek. Például erősíteni kell a közös tevékenységet, s javítani a nagyüzemi közös művelés feltételeit. A szövetkezeti törvény módosításából adódóan az új alapszabályokat 1978. március 1-ig készítik el és jóváhagyásra benyújtják a törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerveknek. A szakszövetkezetekre váró sajátos feladat a tagsági viszony rendezése, amelyet 1978 végéig végeznek el. A belső élet szabályainak ez a mostani változása a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a szocialista vonások erősítését szolgálja és hozzájárul a tagság életszínvonalának emelkedéséhez. A szakszövetkezetek továbbfejlesztésénél, a szocialista vonások erősítésénél két végletet kell elkerülnünk: nem támogatjuk a csak formai megoldásokat, ahol ném veszik figyelembe a termelésfejlesztés igényéit, a reális körülményeket. Ugyancsak helytelenítjük a maradi szemléletet is, amikor nem, vagy bátortalanul kezdeményeznek megért, a tagság érdekeit szolgáló, fejlődést jelentő lépéseket. Verseny — hatékonyabb termelés Eredményeink egyik forrása a szocialista munkaverseny, amely új lendületet vett a csepeli munkások felhívása nyomán és szélesedett, terebélyesedett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A mezőgazdaságban először a har- tai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet három brigádja hallatta szavát és csatlakozott a csepeli kezdeményezéshez. Nagy erő a megyében levő mintegy százezer vállalást tett brigádtag, akik hétezer brigádba tömörülnek. A munkaversenyben élen járnak a szocialista, a már kitüntetett brigádok, mint például a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kossuth brigádja, amely elnyerte a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet, vagy a Volán Vállalatnál, a Munka Vörös Zászlórendje kitüntetést elnyert Május 1. brigád. A szocialista munkaverseny, a munkások helytállása nélkül — és ezt bizton állíthatjuk — nem érhettük volna el ezt a fejlődést. A verseny során gazdagabbak lettünk anyagiakban és szellemiekben. Nagy anyagi előnyt jelentenek a vállalások, amelyek teljesítése, ha csak napi egy forint többlethaszon az eredménye, a megyében ez több mint 30 millió forintot tesz ki egy évben. A verseny hozzájárul ahhbz is, hogy többet tudjunk meg a Szovjetunióról, a szocialista országokról. Errő] tanúskodnak a vetélkedők, amelyeket széles körben nagy sikerrel rendeznek. Az örvendetes és a tényleg kézzelfogható eredmények mellett helyenként előfordulnak formális vállalások is, ezért azonban nem hibáztathatok a brigádok. Több helyen ugyanis nincsenek meg a minőségi munka feltételei, hiányoznak azok a munkahelyi, szervezési feltételek, amelyek lehetővé tennék a minőA Szovjetunió története 17. CSELJABINSZKI TRAKTOROK. Az ipar nagy segítséget nyújtót! a kollektivizálási program megvalósításához. A húszas évek végéti megjelent első traktorokat a harmincas évek elején már korszerűbb: lánctalpas erőgépek követték. Képünkön: az új gyáróriás — Csel]«* binszk első terméke. 18. KOLHOZMUNKA. Gyapotvetés a Vorosilov Kolhozban (tyimurszkl körzet) 1936-ban. A vetőgépek akkor még csak „félautomaták” voltak: ség javítását. Az anyagi ösztönzés is túlnyomó többségében a mennyiséget helyezi előtérbe, pedig a minőség javítása fontos hatékonyságnövelő tényező. A szocialista versenymozgalom, brigádmozgalom hatalmas erő, de nem képes megoldani a minőség javításának valamennyi gondját. Itt elsősorban vállalati intézkedésekre van szükség, melyek segítik a minőségjavító kezdeményezéseket. Ennek keretében növekedhetnek az olyan vállalások, amelyek a minőség javítására, a munkaidő jobb kihasználására, a munkafegyelem erősítésére irányulnak. Ezek minden bizonnyal a mozgalomban hasznosításra kerülnek, hisz a munkaverseny az év végével nem ér Véget, hanem tovább folytatódik, mint ahogy már erre számos kezdeményezés is történt. Meggyőződésünk — és ezt bizonyáré a későbbi értékelések is alátámasztják —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny nagyszerű állomása e nemes mozgalomnak. A gazdasági munka általános tapasztalata, hogy a korábban elhatározott intézkedések végrehajtása, mint például a gyártmányszerkezet korszerűsítése, a munkaerő-gazdálkodás javítása, a beruházási és kivitelezési munka jobbá tétele stb. elkezdődött, de ezek kiteljesedése még várat magára. Éppen ezért arra van szükség, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjén kapjon még nagyobb hangsúlyt a gazdasági hatékonyság javítása. Az élet, a gazdasági munka igen sokrétű. A feladatok helyenként, üzemenként változatosan jelentkeznek. Épper. ezért még nagyabb szükség van a bátor, megalapozott kezdeményezésekre, az emberi helytállásra. 19. SZAVAZÄS A HARMADIK ALKOTMÁNYRÓL. 1936-ban rend-J kívüli szovjetkongresszus hagyta jóvá a sorrendben harmadik (1977-lj érvényben levő) szovjet alkotmányt, amely kimondta a szociálist* társadalom győzelmét. Marxista-leninista középiskolai oktatás Kecskeméten Kecskeméten az utóbbi öt évben — 1971 és 1976 között — ezerhétszázharmincnyolc hallgató végzett a marxista-leninista középiskola tanfolyamain. Volt olyan év, hogy egyszerre 24 osztályt indítottak. Az MSZMP KB 1976 októberi határozata értelmében az idén új, kétéves képzési formát indítottak, amely átmenet a tömegoktatás és a káderképzés között. Mi a pártpropaganda munka célja? Kiket érint a káder- és továbbképzés rendszere a marxista-középiskolás oktatásban? Hegedűs Pál, a városi pártbizottság oktatási felelőse elmondta, hogy a kétéves marxista esti középiskola elsősorban pártalapszervezeti és tömegszervezeti vezetők, alsószintű gazdasági vezetők, illetve káder- utánpótlásként számba vehető fiFelkészültek a télre a gáz- és olajszállítók A múlt esztendőben SOLAR típusú amerikai kompresszorokat építettek be Városföldön a Gáz- és Olajszállító Vállalat távvezetékrendszerébe. A beruházásnak az volt a célja, hogy a földgázkitermelő helyekről a városföldi kompresszorállomásra már lecsökkent nyomással érkező légnemű tüzelőanyagot a szükséges mértékig felemelt nyomásértéken továbbíthassák az országos vezetékrendszerbe. A városföldi kompresszorállomás fontos szerepet tölt be az országos gázellátásban, ezért különös gondossággal végezték el a GOV kecskeméti üzemének dolgozói a berendezések téli üzemelés előtti előírásos karbantartását. Huzamos tervezéssel-előkészí- téssel alapozták meg a szeptemberben húsz nap alatt elvégzett munkálatokat. A télre történt felkészülés során megvizsgálták a kompresz- szorállomás gépészeti és villamos berendezéseit, s kijavították a hibákat, alkatrészeket cseréltek ki. Ellenőrizték a kompresszorok műszaki paramétereit, a gázszűrőket, a gázelzáró szerelvényeket, Valamint a kompresszorok és a csővezeték csatlakozási pontjait. A téli nagyobb igénybevételre való felkészüléskor felújították az irányító automatikát, majd pedig üzembe helyezték a rendszer egyes részlegeit A városföldi kompresszorállomás téli felkészítését elvégző dolgozók — mint Bárdy Géza, a GOV kecskeméti távvezetéki üzemének vezetője elmondta —, munkaverseny-vállalásukhoz híven, határidőre oldották meg a feladatot. _ , zikai dolgozók alapfokú politikai képzését hivatott megoldani. A marxista középiskolai képzés célja, hogy segítséget nyújtson a párttagoknak, és tömegszervezeti tisztségviselőknek munkájuk elvégzésében, megbízatásaik jobb ellátásában, felkészítsen a politika mélyebb összefüggéseinek megértésére, a tanultak önálló alkalmazására. A termelőüzemekben dol-J gozók képzésénél hangsúlyozott helyet kap a világnézeti, társadalmi és. kulturális kérdések tanulmányozása. míg a nem termelő üzemekben dolgozóknál a gazdaságpolitikai ismeretek elsajátítása: Ezt a törekvést érezhetjük aa új kétéves marxista—leninista középiskola tanterv-összeállításábart is, amely alapproblémaként foglal-; kozik többek közt a fejlett szocialista társadalom építésével, a hatalom, a proletárdiktatúra, és a szocialista demokrácia összefüggésével, a proletár internacionalizmussal és hazafisággal. Az elméleti foglalkozások mellett gyakorlati tapasztalatok megszerzésére is lehetőséget nyújtanak. (Látogatás városi és községi tanácsoknál, termelőüzemeknél). S a végső cél, amelyet az MSZMP XI. kongresszusának programnyilatkozata is megfogalmaz: „Csak a forradalmi elmélettel felvértezett párt, az elméletileg jól képzett, marxista—leninista elvek szellemében küzdő dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani, nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére.*' P. E.
