Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

1971. október 8. • PETŐFI NÉPI • I Emlékezés Che Guevarára Latin-Amerika nagy mártír forradalmára A nemzetközi kommunista mozgalom nagy mártírjának, La- tin-Amerika legendás hírűvé vált forradalmárának adózunk tisztelettel ezen a napon. Negy­venkilenc esztendős volna, ha él­ne. az önmagát büszkén hivatá­sos forradalmárnak valló Ernes­to Che Guevara. Tíz esztendővel ezelőtt azonban, 1967. Október 8-án a bolíviai hegyek között vé­geztek vele gyilkosai, az észak­amerikai hírszerző ügynökség, a hírhedt CIA által kiképzett és irányított különleges partizánva­dász alakulatok. Argentínában született, de már fiatal éveiben bejárta az egész kontinenst és később olyan har­cosnak forradalmárnak tekintet­te önmagát, aki egész Latin-Ame- rika felszabadításáért küzd. Egy ízben — 1960-ban — így nyilat­kozott erről: „Bárhol jártam La- tin-Amerikában, sehol sem te­kintettem magam idegennek. Guatemalában úgy éreztem, hogy guatemalai vagyok, Mexikóban mexikói, Peruban perui. Éppen úgy, mint most Kubában ku­bai, és itt és mindenhol argen­tin.” Miután 1953-ban Buenos Aires­ben befejezte orvosi tanulmánya­it és megkapta diplomáját, or­szágról országra vándorolt. Vé­gül is Guatemalában állapodott meg, ahol Arbenz akkori elnök kormánya az ország tulajdoná­ba vette az United Fruit észak- amerikai monopólium óriásbirto­kait és földosztásba kezdett. Ami­kor az észak-amerikai kormány­zat által szervezett külső fegy­veres beavatkozás megdöntötte Arbenz rendszerét, Guevara neve a kivégzendők listáján szerepelt. Csupán az mentette meg életét, hogy Argentina követségén talált menedéket és később menlevéllel Mexikóba távozott. Mexikóban orvosként dolgozott és igyekezett kapcsolatot keresni forradalmár körökkel. Találko­zott Fidel Castróval, belépett for­radalmi osztagába és részt vett a Gnanma hajó kubai expedíció­jának mexikói előkészületeiben. Che Guevara egyike volt annak a 82 forradalmárnak, aki 1956. decemberében Fidel Castro veze­tése alatt partraszállt Kubában. Az amerikai kormányzatot ki­szolgáló Batista diktatúra csapa­tai azonban rajtaütöttek a ma­roknyi felszabadító csoporton, s az öldöklésből csak tizenhetük­nek sikerült megmenekülniök. A forradalmárok a Sierra Maestra hegység járhatatlan hegyvonula­tai között ütötték fel első tábo­rukat, s innen kezdték el a fel­szabadító háborút. A maroknyi csapatihoz hamarosan munkások és parasztok csatlakoztak és az ellenségtől zsákmányolt fegyve­rekkel, 1957. közepére fokozato­san olyan hedsereggé szerveződ­tek, amely már hadoszlopokfkal is rendelkezett. Guevarát ekkor őrnaggyá és a 4. hadoszlop pa­rancsnokává nevezték ki. A kö­vetkező esztendőben a felszaba­dító harcok mind nagyobb sike­reket értek el és 1959. január másodikán Guevara hadoszlopa bevonult Havannába. Guevara aktívan részt vett az új kormányzat megszervezésében, egyik irányítója volt az államo­sításoknak és a földreformnak. Egy ideig gazdaságszervezési ügyekkel bízták meg, majd dip­lomáciai missziók egész sorát bíz­ták rá: utazásokat tett a fejlő­dő országokban és igyekezett a •kubai példa ismertetésével az imperializmussal való szembefor­dulásra bírni ezeknek az orszá­goknak kormányait, néptömege­it. Ellátogatott a szocialista világ- rendszer országaiba is, ahol fon­tos gazdasági egyezményeket írt aló. Az ENSZ közgyűlésében, mint a forradalmi Kuba képvi­selője, nagy beszédben leplezte le az észak-amerikai monopóliumók és a washingtoni kormányzat ak­namunkáját a szigetország meg­fojtására. Ügy érezte azonban, hogy La- tin-Amerika még szabadságukért küzdő népeinek többet használ­hat, mint Kubának, ahol már a kivívott győzelem után a vív­mányok megvédése és a szocia­lista építés feladatai kerültek na­pirendre. Ezért lemondott a kor­mányzatban és pártban viselt valamennyi tisztségéről és 1966. .novemberében megérkezett Bolí­viába. Az általa vezetett parti­zánosztag a következő év már­ciusában kezdte el tevékenysé­gét a bolíviai hegyek között. Bár Bolíviá­ban abban az időben kiéle­ződött az oSz- tályharc, az ob­jektív körül­mények mégis mások voltak, mint a Batista- időik Kubájá­ban. Az ameri­kai kormányzat is nagy erőket összpontosí­tott a bolíviai kormányzat tá­mogatására és különleges CIA-szakér. tők és tanács­adók irányí­tották a parti­zánok elleni harcot. Üjra meg újra ügy­nököket épí­tettek be Gue­vara csapatai­ba és az áru­lások súlyos vérvesztesé­geket okoztak a forradalmá­roknak. 1967. október 8-án, — miután a lábán megse­besítették és el­fogták —, Che Guevarát két társával együtt meggyilkol­ták. A gyilkosság nagy felháboro­dást keltett világszerte. Guevara alakja tisztán maradt az utókor­ra. Bár bonyolult politikai sze­mélyiség volt és voltak tévedé­sei, de ezek forradalmi türelmet­lenségéből és forradalmi rornan- ticizmusából fakadták. A hibák és tévutak — mint a Za Rube- zsom című szovjet hetilap írta — nem voltak alapvetőek és meg­határozóak Che Guevara életé­ben ... Mártírhalálának tizedik évfordulóján a nemzetközi kom­munista világmozgalom a forra­dalmár hőst megillető tisztelettel emlékezik meg Latin-Amerika felszabadító küzdelmének e nagy fiáról. A. I. • 1960-ban Che Guevara hazánkba is ellátogatott. Képűnkön: Kádár János és Ernesto Che Guevara. (Fotó: MTI—Bartal Ferenc felvétele—KS) A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Kecskeméten Csütörtökön este a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese vendégszerepeit Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ szín­padán. A kétórás, jól megszer­kesztett, színpompás műsor meg­érdemelten vonzott szép számú érdeklődőt. Az énekesek és a tán­cosok nagy sikert arattak az in­tézmény zsúfolásig megtelt szín­háztermében. Az együttes tagjai magyar né­pi folklórkincsből összeállított ének- és táncműsort mutatott be Görgei György Liszt-díjas, érde­mes művész művészeti irányítá­sával. Az egyes műsorszámok, köztük a férfi toborzó, az üveges, a falusi bál, vagy az előadást záró fergeteges Tiszaháti csárdás Ismerkedjünk munkájukkal HATVAN ÉV - HATVAN KÉP Az államigazgatásban a tervezés, a pénzügy, a munkaügy különálló terület, mégis Kiskunfélegyháza város Tanácsánál ezeket a feladatokat egy osztály dolgozói végzik. Érthető tehát, hogy a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya különleges szerepet tölt be a többi szakigazgatási szerv között, elsősorban azért, mert pontos elemzéseik, reális tervezéseik, szervező munkájuk, ellenőrzésük nélkül nem lehetne eredményes a tanács tevékenysége. Sorozatunk kere­tében a városi tanács osztályának munkájáról, feladataikról dr. Papdi Sándor osztályvezetővel beszélgettünk.' — Alapvető kötelességünk, hogy az állam gazdasági, pénz­ügyi politikájának végrehajtása során elősegítsük a városi tanács végrehajtó bizottságának munká­ját — magyarázta dr. Papdi Sán­dor. — Ennek során egyebek kö­zött megszervezzük a költségve­tési és a fejlesztési eszközökkel történő gazdálkodást, elkészítjük a középtávú pénzügyi tervet és az éves költségvetést, összeállít­juk a fejlesztési alap pénzügyi előirányzatait, s rendszeres kap-i csolatot tartunk a városban mű­ködő nem tanácsi irányítás alatt álló gazdálkodó szervekkel, szer­vezetekkel. Ezenkívül jelentős feladatunk, hogy folyamatosan elemezzük a gazdálkodást érintő információ­kat, s ezekről tájékoztatjuk a végrehajtó bizottságot, illetve a felettes szerveket. A megyei ta­nács irányításával fejlesztjük az adatfeldolgozási technológiát, a számvitelt és az információs rendszert. A lakosság adóztatásá­val kapcsolatos hatósági és egyéb jogkörök gyakorlása útján a sze­mélyi jövedelmekkel arányos adók kialakításáról gondosko­dunk. A költségvetési szerveknél felügyeleti ellenőrzést végzünk. — Az osztályon belül hány cso­port működik? — Mint az szerteágazó mun­kánk rövid ismertetéséből is ki­derül, négy, egymástól teljesen elhatárolt, de tulajdonképpen ösz- szefüggő szakfeladatot látunk el — folytatta az osztályvezető. — Ennek megfelelően osztályunkon belül költségvetési, adó-, tervcso­port, valamint munkaügyi szak- igazgatás működik. A tervezéssel kapcsolatban dr. Papdi Sándor elmondta, hogy a csoport öt dolgozója a távlati és az éves tanácsi gazdasági terve­zés során megalapozott fejlesztésig tanulmányokat készít, különböző koncepciókat dolgoz ki, s ezeket a testület élé terjeszti. A tanácsi javaslat elkészítésekor számba veszik a nem tanácsi gazdaságok terveit is. ök a gazdái a telepü­lésfejlesztési terveknek, illetve ezek elkészítésének. — A munkaügyi szakigazgatási szerv a város munkaerőhelyzeté­ben történt, illetve a várható vál­tozásokat vizsgálja, elemzi — vette át a szót Kolláth Ferenc munkaügyi főelőadó. — Lénye­ges feladatunk a munkaközvetítés. A tavaly megjelent MüM-ren- delet értelmében az a dolgozó, aki kilépett, valamint az, aki felmon­dással hagyta ott munkahelyét, és egy éven belül harmadszor akar új helyen munkát vállalni, csak közvetítés útján helyezkedhet el. Az országos érvényű rendeletet a megyei tanács elnökének uta­sítása Bács-Kisfcun megye terüle­tére úgy bővítette ki, hogy azok is csak közvetítéssel helyezked­hetnek el, akik először vállalnak munkát, s ha első munkaviszo­nyuk kezdetétől számítva három éven belül munkahelyet akarnak változtatni. Ugyanilyen a helyze­tük azoknak is, akik nem a szak- képzettségüknek megfelelő mun­kát vállalnak, vagy pedig úgyne­vezett másodlati munkakönyvük van, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy már több tucatnyi munkahelyen is megfordultak. — Mint azt a főelőadó mondta, a munkaügyi szakigazgatási szerv az első félévben több mint öt­száz dolgozót közvetített ki a vá­ros különböző munkahelyeire Az új rendelkezés, illetve az elnöki utasítás ugyan megnövelte a mun­kaügyi feladatokat, de a szigo­rúbb szabályozás máris ered­ményhez vezetett, mert lényege­sen csökkent a vándormadarak száma. A költségvetési csoport öt év­vel ezelőtt 64 millió forinttal gaz­dálkodott, az idén ez az összeg meghaladja a 110 millió forintot. A költségvetési előirányzatok ki­alakítása, a felhasználás ellenőr­zése a korábbiaknál pontosabb elemző munkát kíván. — Évente mennyi az adócso­port ügyiratforgalma? — A város lakói közül évente általában 15—20 ezren keresik fel az adócsoportunkat. Igen magas ez a szám. Az idén júliusban pél­dául olyan nap is volt, amikor háromszázan fordultak meg az adócsoport irodájában. Nagy ré­szük csak szóbeli tájékoztatást kért, de csaknem ötven bejelen­tést jegyzőkönyvbe vettünk. Évről évre emelkedik a fej­lesztések fedezetének összege. Öt évvel ezelőtt mintegy 84 millió forint volt, az idén csaknem 110 millió forint a bevétel. A na­gyobb összeg több fejlesztési cél­kitűzés megvalósítását teszi lehe­tővé. A beruházások kedvezően alakulnak, a tervek átgondolt, alapos koncepciókat tükröznek. Csupán a Körösi úti lakótelep célcsoportos építkezésénél várha­tó lemaradás, a munkálatok a kívánt ütemnél lassabban halad­nak. — Hányán dolgoznak az osztá­lyon,Amilyen a szakmai, politikai képzettségük? — Az osztályon harmincketten dolgozunk. Jelenleg négy fiatal tanácsi dolgozó a számviteli főis­kola úgynevezett intenzív tagoza­tára jár. Ketten most vizsgáznak az ügyvitelgépesítési tanfolyamon, egy dolgozónk a szeptemberben indult csoportvezetői tanfolyamon bővíti ismereteit. Itt helyben is rendszeresen szervezünk tovább­képző tanfolyamokat, melyekre a város környéki községek pénzügyi dolgozóit is meghívjuk. Az osztály dolgozói közül eddig Öten végezték el a marxista—le­ninista egyetemet, melyre jelen­leg ketten járnak. Huszonegyen a marxista-leninista középiskolát végezték el. — A közéleti aktivitást jellem­zi, hogy 17 dolgozónk társadalmi megbízatást lát el a pártvezető­ségben, a szakszervezetben, a KISZ-ben, a népi ellenőrző bi­zottságban — fejezte be a beszél­getést dr. Papdi Sándor. Tárnál László A Szovjetunió története 14. ALAPOZZAK A MAGNYITOGORSZKI KOMBINÁTOT ].Bk. Az SZKP XIV. kongresszusa (1925) határozatot hozott a szocialista iparosítás programjáról.' Az elsők között kezdték el a magnyi­togorszki kombinát. építését. Képünkön: az alapozási munkák 1930-ban.' 15. KÉSZ AZ ELSŐ OLVASZTÓKEMENCE. 1931-ben készült e! « magnyitogorszkl vasmű első kemencéje, a Komszomolszkaja—1. i újabb két év múlva Mát CsatWfltók az első acélt. Ez volt az iparosttéé hőskorszaka. 16. KÖZÖS MEZOKON. 1927-ben az SZKP XV. kongresszusa határod zatot hozott a mezőgazdaság kollektivizálásáról. A kolhozokban 4 munka jelentős részét az első években még kézzel végezték. Képüai kön: asszonyokból álló aratóbrigád Ukrajnában. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: A szülők figyelmébe Kerék-motoros terepjáró Bármily különleges, egy elektro­nikai kiállításon mutattak be nemrég egy 80 tonnás BELAZ óriásdömpert. A fejlesztési kísér­letek során ugyanis megállapítot­ták, hogy azokon a gépkocsikon, amelyeknek teherbírása megha- ' ladja a 40 tonnát, a forgatónyo- matékot hagyományos módszerek­kel gyakorlatilag lehetetlen a mo­tortól a kerekekhez eljuttatni. Ennek a bemutatott kocsinak a Diesel-motorja egy generátort forgat, amely a kerékbe épített villanymotorokat hajtja meg. A szovjet szakemberek vélemé­nye szerint a sín nélküli közleke­dési eszközök jövője az ilyen ke­rék-motor megoldás. táncosait vastapssal jutalmazta a közönség. A Pödör Béla Liszt-díjas kar­nagy által vezényelt szép hangú énekkar, a tánckar Vadast Tibor vezetésével, illetve Szalai Antal prímás és zenekara példát adott a részleteiben is jól kidolgozott termékeny művészi együttműkö­désből. Előrebocsátom, hogy a fiatalko- rúaknak, a 14—18 éveseknek csak kis része kerül összeütközésbe a büntető törvénnyel. Sokuk követ el a’.ónban enyhébb megítélésű szab lysértési cselekményt. Ilyen­kor a szabálysértési hatóságok folytatnak le eljárást, amelyek pénzbírsággal, figyelmeztetéssel végződnek. Sajnos a szülők nem veszik komolyan a gyermekük „botlását”. Így talajt adnak a to­vábbi törvénysértésekhez. Tapasztalatunk hogy a fiatalko­rúak cselekményei szoros össze­függésben vannak a motorizáció­val. Az általuk elkövetett szabály- sértések közel 70 százalékban köz­lekedési jellegűek. E veszélyes já­ték — az élettel és testi épség­gel — többnyire a szülők, hozzá­tartozók szeme előtt zajlik. Ha a kisebb szabálytalanságokat elnézzük, akkor később szinte tör­vényszerűen — bekövetkeznek a durvább cselekmények, amelyeket nem lehet megúszni figyelmezte­tésekkel. A következetlen szülői felfogás eredménye sokszor, hogy a kisebb közlekedési szabálysér­tések mellett később a fiatalko­rúak közlekedési bűncselekménye­ket is elkövetnek. Baján történt nemrégiben, hogy B. Z. fiatalkorú ittas állapotban éjszaka hazafelé menet egy útke­reszteződésben elhelyezett „El­sőbbségadás kötelező” közúti jelző­táblát a földből kiemelt és az út­testre dobta. Mondanom sem kell. hogy ez milyen súlyos baleseti kö­vetkezmények hordozója lehetett volna. Szerencsére a rendőrjárőr érkezett előbb oda autóval és így a balesetet megelőzték. Felnőttekkel szórakozott, ivott a 17 éves leány, aki éjszaka haza­felé menet az 51-es út szélén el­helyezett — műanyagból készült — kilométerkövet kidöntötte és viccből a főközlekedési útra ke­resztben elhelyezte. Hogy ebből is mi történhetett volna?... A fia­tal lánnyal együtt levő három fel­nőtt szinte semmit sem tett a lány tevékenységének megakadályozása érdekében. A — sajnos — bőséges példa­táramból ide kívánkozik az az eset is, amikor a vezetői enge­déllyel nem rendelkező fiatalko­rúak egy személygépkocsit kaptak, amelynek „gondos” gazdája az in­dítókulcsot bennehagyta a jármű­ben. A gépkocsival nagy sebesség­gel közlekedtek, majd a vezető el­vesztette uralmát a jármű felett, és az árokba borultak. A fiatal­korúak igen szerencsésen —, né­hány kisebb zúzódással — meg­úszták a karambolt. A bírósági fe- lelősségrevonást azonban ők sem kerülik el. A fiatalkorúaknak a törvénnyel való összeütközései szorosan ösz- szefüggnek a tulajdontiszteletre, törvénytiszteletre és a felnőttek iránti tiszteletre történő nevelé­sükkel, illetve ennek hiányával. A bírósági eljárások során több ügy­ben tapasztalhatjuk a szülők iránti tisztelet teljes hiányát. Volt olyan fiatalkorú vádlottunk, aki a tár­gyaláson szemtelen hangon je­gyezte meg szüleinek, hogy azért követett el járműlopást, mert nem vettek neki motorkerékpárt. Az ilyen megnyilvánulások néha nem­csak otthon, hanem a munkahe­lyeken is tapasztalhatók. A meg­felelő szülői nevelés elmulasztása, a szülői tekintély hiánya ered­ményeként e fiatal a munkahe­lyén nagyképűsködött, kevesli az 1800 forint munkabért, noha csak az általános iskola 5. osztályát vé­gezte el. A fiatalokat főleg a szülőknek elsőrendű kötelessége becsületes, törvénytisztelő emberré nevelni. Ez egyéni és társadalmi érdek is. Ezért szükséges a figyelem felhí­vása a különböző nevelési mu­lasztásokra. Azt szeretnénk, hogy egyre kevesebb fiatalkorú kerül­ne összeütközésbe a törvényekkel. Dr. Babay Imre a fiatalkorúak ügyésze

Next

/
Thumbnails
Contents