Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. október 6. Forradalmi változások az építőiparban Az építőiparban a vasbetonépítés klasszikus formája sokáig a helyszínen készült, zsaluzatban megszilárduló monolitbeton volt. A vasbeton épület hagyományos alakjaiként pedig a pillér—gerenda—lemez kombinációt ismerték. E szerkezetek technológiája fokozatos fejlődésen ment át, mígnem kialakultak a korszerűsített mo- nolit-vasbetonépítés legújabb módszerei. A korszerű vasbeton váz a klasszikustól lényegesen különbözik. A hagyományos pillér—gerenda—lemez szerkezetet a vasbeton falból (esetleg pillérekből) és összefüggő, alul-felül sík vasbeton lemezből álló, bordák és gerendák nélküli vázkonstrukció váltotta fel. A korszerűsített monolit-vasbetonépítésnek a magasépítésben elsősorban azoknál az épületeknél van. létjogosultsága, ahol az azonos méretek és az azonos méretű szerkezetek sokszor ismétlődnek. A mélyépítésben elsősorban támfalak, szennyvíz. és közműcsatorna építésénél alkalmazható. A forradalmi változások időszakát élő építőipart sokféle technológiai irányzat jellemzi. Az iparosított építéssel, a korszerű építéstechnológiával a helyszíni, vizet igénylő munkáik kizárhatók. Meg kell szüntetni, illetve folyamatosan csökkenteni kell a falazó- és vakolómunkát, szerelő jellegűvé kell változtatni a befejező munkákat is. Az iparosított építés, vagyis az üzemi gyártás és szerelés alkalmazásának klasszikus formája az acélszerkezet. Korszerű formája a könnyűacél-szerkezetes építési rendszer, a gyárilag magas készültségi fokon előállított köny- nyűszerkezetek ugyancsak helyszínen összeszerelhető építési módja. • Képünkön: könnyűszerkezetes üzemcsarnok építése. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) Távmásolás - másodpercek alatt A távmásolás iránti igény világszerte megnőtt. Különösen a japán és az amerikai ipar jár az élen a távmásoló berendezések kifejlesztésében. A képen látható „Quick—FAX” képtovábbító rendszerrel 26 másodperc alatt juttatható el a kiváló minőségű másolat Tokióból New Yorkba. A távmásoláshoz az eredeti anyag felületén levő információt (szöveg, kép, rajz) ponthálózatra bontják. A képpontok optikai tulajdonságait (fehér-fekete, szürke árnyalatok, szín) villamos jelekké alakítják, majd a hírközlési úton eljuttatva, a vétel helyén maradandó formában rögzítik, a képpontok összeállításával. A távmásolás minősége kompromisszum a felbontóképesség (minimálisan 2,5 vonal milliméterenként), a képpontok tulajdonságai és az átviteli idő, valamint a rendelkezésre álló átviteli út tulajdonságai és az átvitel költsége között. Jelenleg elsősorban telefonvonalakon történik az átvitel. Egy A/4 formátumú lapot, az általában használatos 3,85 vo- nál/mm-es felbontás alkalmazása esetén, kb. 1 millió képpontra kell felbontani. • Képünkön: az új japán—amerikai távmásoló berendezés. A távmásolás bizonyos esetekben persze nem helyettesíti az eredeti példányok továbbítását. Például jogi okok miatt szerződéseket, a kép gyengébb minősége miatt a különleges nyomda- technikával készített anyagokat nem lehet távmásolással a címzetthez eljuttatni. A lengyel Állami Higiéniai Intézetben átmenetileg „indexre” kerültek az antibiotikumok. Az intézet munkatársai jelenleg az antibiotikumok gyógyító hatásának kutatása mellett a baktériumok egyre nagyobb mértékű immunitásával, ellenálló tulajdonságaival és az antibiotikumok túladagolása esetén előforduló káros hatásokkal foglalkoznak. A baktériumok ellenállóképessége jelentősen nőtt azzal is, hogy az élelmiszeriparban fokozott mértékben alkalmazzák az antibiotikumokat. A túlzott adagolás következtében az antibiotikumokra immunis betegségkeltő baktériumtörzsek alakulnak ki. A baktériumok immunitása különösen az ételmérgezéseket okozó salmonella esetében nőtt. A lengyel kutatók tapasztalatai szerint az antibiotikumok elterjedt alkalmazásával függ össze az utóbbi időben az allergikus és gombás megbetegedések nagy száma is. A gyógyításnak ez az értékes fegyvere — az antibiotikum — kétélűnek bizonyul, ha mértéktelenül bánnak vele. A lengyel kutatások eredményeit igen nagyra értékelik világszerte, s felkeltették az Egészségügyi Világszervezet érdeklődését is. (BUDAPRESS — INTERPRESS) ELŐRELÉPNEK A JUHTENYÉSZTÉSBEN Akasztói kezdeményezés KENDŐZETLENÜL Nem tartják be! Az akasztói Béke Szakszövetkezet hatezer hektárnyi területéből 2500 hektár a gyepterület. A gazdaság vezetése már évek óta keresi a rét és legelő hasznosításának korDr. Féderer Ferenc főmezőgazdász elmondja: — A mi területünkön hagyománya van ennek az ágazatnak. Fejlesztése jól beleillik a gazdálkodás tartalékainak feltárásába. Az a törekvésünk, hogy a jószágokat a gyepterület tartsa el. A rét. és legelő javításával a fűhozamot növeltük, ezzel együtt gondoskodtunk a téli takarmányozáshoz bizonyos mennyiségű szénáról. A hízóbárányokat táppal etetjük. A hizlalás egyébként nyereséges, maga a tenyésztés egészében nem az. Az a törekvésünk, hogy a gazdaságosabb módszerek bevezetésével elérjük, hogy ez az ágazat is nyereségessé váljék. Ügy véljük, hogy az Idén ez sikerülni fog. A tenyésztői munka megjavításához már korábban hozzákezd- tünk. A hazai fajtákat húsmeri- nóival, valamint a finomabb gyapjút adó aszkániai szovjet fajtával keresztezzük. Az utódok fejlődési erélye jobb, magasabb és jobb minőségű a gyapjúhozam is. Seres István főkönyvelő az előbbiekhez hozzáteszi: — Szakszövetkezetünk — ahogy mondani szokták —nagy fába vágta a fejszét. Az új juihtenyész- tő telep mintegy 25 millió forint beruházást igényel. Egyedi tervek alapján saját építőbrigádunk kivitelezésében épül. Létesítéséhez az adott ösztönzést, hogy több intézkedés történt a juhtenyésztés jövedelmeszerű módszereit. így döntöttek a juhtenyésztés fejlesztése mellett. Jelenleg 3700-as anya- állományuk van, amelyet 1980-ig ötezerre kívánnak növelni. A két új hizlalda már élkészült. (Méhesi Éva felvétele) zővé tétele érdekében. Növelték az állami támogatást a tenyésztésben, emelték a gyapjúárakat. Az ösztönzőrendszer azonban véleményünk szerint még finomításra szorul. Mi addig is, míg változtatás nem lesz, keressük az olcsóbb, gazdaságosabb módszereket, mint ahogy az előbbiekben erről szó volt. Az egyik nagy gondjuk a szakember-utánpótlás. A főmezőgazdász erről ezt mondja: — Tizenöt juhászunk van jelenleg. Ma már ez a munka sem olyan, mint azelőtt. Több tudást, nagyobb felelősséget követel, az igények is magasabbak. Az új telepen, amely húsz épületből áll majd, szociális létesítményre is szükség lesz. A nagyszabású beruházásból egyébként eddig két hizlaló készült el. Az akasztói Béke Szakszövetkezet kezdeményezése figyelemre méltó. A cél az, hogy télen-nyá- ron a gyepről éljen a juh. Kora tavasztól késő őszig legel a jószág. Télen pedig fűszilázs, széna formájában kapja a takarmány nagyobb részét. Természetesen a hízók számára ezen felül más táplálék is szükséges. Itt is van olyan elképzelés, hogy tápok helyett saját termesztésű takarmányt adnak. Jól jövedelmezett már eddig is a bárányhizlalás, az export. Tavaly például több mint 2600 pecsenyebárányt értékesítettek Két' millió forint árbevételük volt a gyapjúból. Most már az a cél, hogy a tenyésztés többi ágazataiban is előre lépjenek a jövedelmezőséget illetően. K. S. Két lány a gyárban — Huszonkilenc kislány tett három hónappal ezelőtt sikeres szakmunkásvizsgát — mondja Pál Já- nosné, az Alföld Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának személyzeti előadója. Közülük huszonöt itt is maradt nálunk az üzemben. Jövőre újabb huszonkilenc kislány, azután pedig huszonhét kap szakmunkás-hizonyítványt. Az elsőévesek száma, sajnos, csak tizenkilenc (legalább harmincra lenne szükségünk, hogy fejlődő gyárunk szakmunkás-utánpótlása biztosítva legyen). Egyébként mindent elkövetünk azért, hogy a fiatalok ne csak megtanulják, hanem meg is szeressék a szakmát. A harmadik évben például már teljesítményük után megfelelő bért is kapnak. Hosszú évek tapasztalata, hogy a szakmunkás-képesítés megszerzése után csak azok mennek el tőlünk, akiknek valóban komoly családi okuk van erre. Ügy érzem, munkánk nem volt hiábavaló. S hogy a lányok megszerették a szakmát, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nálunk maradt huszonöt kislányból tizennégyen máris továbbtanulnak, beiratkoztak a Bőripari Szakközépiskolába. Két vagy három év múlva érettségi bizonyítványt kapnak. Közülük többen már azt is eldöntötték, hogy magasabb cipőipari képesítést szereznek. A lányok hathetes próbaideje nemrég telt le. Mint közvetlen termelésirányító szakemberektől értesültem, elégedettek minőségi, mennyiségi teljesítményükkel. A halkan zsongó hatalmas munkateremben figyeljük az ifjú „szakikat”. Az egyik gépnél szőke kislány szorgoskodik elmélyült figyelemmel. Takács Julianna nagyon meglepődik, amikor megkérem, mondjon néhány szót önmagáról. — Amikor elvégeztem az általános iskolát, női szabónak jelentkeztem. Nem vettek fel, és szerencsére, mert nagyon megszerettem ezt a szakmát. Ebben természetesen nagy szerepe van az idősebb szakmunkásoknak, tanítómestereimnek, közöttük is Erzsiké néni — Szondi Lászlóné művezetőnek. Nem volt pedig könnyű a tanulás. Petőfiszál- láson lakom és a mindennapi bejárás nagyon fárasztott. A tanyánkban nincs villany, s petróleum- lámpa mellett tanultam. Közben segítettem otthon az állatok ellátásában is, szóval, nem volt könnyű az elmúlt három év. A tanulás mindezek ellenére jól ment. A nyáron a szákmunkástanulók versenyében megszereztem a gyári, majd a megyei első helyet. Az országos versenyben, sajnos, már csak a tizedik hely lett az enyém ... Ami pedig a szaíkmunkásságom első három hónapját illeti, elégedett vagyok. Igaz, sokkal nagyobb a felelősségünk a kezünkből kikerült munkáért. Az első hónapban 2600 forint volt a fizetésem, remélem, ezután sem lesz kevesebb. Az életem különben nem sokat változott, tanulok tovább, s remélem. az érettségi után meg tudom majd szerezni a technikusi oklevelet is ... Kissé távolabb Földi Éva gépe mellett állunk meg néhány percre. — Én is azok közé tartozom — mondja derűsen —, akik eredetileg nem ebbe a gyárba készültek. Hajszálon múlt, hogy nem sikerült megvalósítani gyerekkori vágyamat, és nem lehettem óvónő. Nagykőrösre jelentkeztem, de nem kaptam kollégiumi elhelyezést és kénytelen voltam más pályát választani. Nem volt nehéz hiszen szüleim itt dolgoznak ebben a gyárban, édesapám 1959, édesanyám pedig 1964. óta. Amikor kútbaesett az óvónői pálya, gondolkodás nélkül jöttem szüleim után. Mit mondjak a szakmunkásvizsga utáni három hónapról? Szeretek dolgozni és örülök annak, hogy a korábban megszokott környezetben lehetek. KISZ. alapszervezeti vezetőségi tag vagyok, sőt, már felvettek az egyik szocialista brigádba is. Remélem, hogy termelő- és társadalmi munkámmal majd én is segíteni tudom a kollektíva eredményeinek növelését. Nagyon örültem az első fizetésnek de nem kölTakács Julianna. Földi Éva. (Opauszky László felvételei) lőttem el az egészet. Elhatároztam, hogy most ezerötszáz. később pedig havonta ezer forintot az OTP gondjaira bízok. Még ugyan nincs különösebb célom a takarékoskodással, később azonban majd, esetleg ha férjhez megyek — jól jön a nagyobb összeg. — Egyébként én is beiratkoztam a szak- középiskolába, s szeretnék idővel technikusi képesítést szerezni, Remélem, sikerülni fog... O. L. Elég gyakran tapasztalhatja az ember, hogy amikor vásárolni akar, az üzlet ajtajában kifüggesztett kis tábla ebben megaka- dalyozza: áruátvétel miatt zárva; Mit tehet ilyenkor az Vagy megvárja, amíg egy-két óra múlva lezajlik az átvétel és új! ta kinyílik a bolt, vagy bosszúsan sarkon fordul és elindul szerencsét próbálni másik üzletbe. az adott városbani nagyközségben van másik olyan kereskedelmi egység, ahol beszerezheti a vásárolni kívánt árut. Basszusaga azonban mégsem múlik el, hiszen az áruátvétel miatt bezárt üzlettől további gya loglasra kényszerül, a másik bolt- ban tálán nem kapja meg azt a cikket, amit az előzőben pedig látott, tudja, hogy van belőle jócskán. Persze azt is tudja, hogy az aruátvétel miatt bezárt bolt dolgozói ilyenkor nem ölbe ejtett kézzel ülnek, hanem sokkal nagyobb iramban végzik munkáju- kat, mintha nyitva tartanának. Ladaikat, kötegeket cipelnek, ugyanakkor tálán ok is idegeseik az ajtó előtt álló, s emeltebb hangon kérdezősködő vásárlók láttán. Be valóban be kell-e zárni az üzletet — szabad-e bezárni — amikor megérkezik az áru? A válasz egyértelmű, ha a jogszabályt nézzük. A Belkereskedelmi Minisztérium 15/1968-as számú rendeletének mellékleteként közzétett üzleti szabályzat úgy rendelkezik, hogy nem szabad bezárni a boltot áruátvétel miatt. Már most megállapíthatjuk tapasztalataink alapján, hogy ezt nem tartják be. Mindenki tudna példákat említeni erre. De nem is a példák említése az elsődleges, hanem az, hogy a boltok, üzletek dolgozói tartsák be a rendeletet, amely éppen a vásárlók érdekeit van hivatva szolgálni. Mert, sajnos, az is tapasztalat, hogy gyakran nem egykét órára, hanem fél napra is kint függ a kis tábla az ajtóban. Ez a tény elsősorban és különösen olyan településeken bosszantó — amint említettük —, ahol nincs másik hasonló üzlet, bolt, áruház. Természetesen megértéssel kell lenni a kereskedelmi dolgozókkal szemben is. Abban az esetben például, ha a bolt egyszemélyes, a boltos kénytelen bezárni az áru megérkezésekor, mert egyszerre nem tud kiszolgálni és árut átvenni. Ezt megértik a vásárlók és ha nem is türelmesen, de várnak. Van azonban ennél bosszantóbb jelenség is a kereskedelemben, s itt elsősorban kecskeméti tapasztalatokat említhetnénk. Nem tartják be a nyitvatartási időt. Az üzlet, amelyiknek a kirakatában tábla „hirdeti”, hogy nyitás kilenckor, még kilenc után-tíz perccel is zártl ajtókkal osszantja az esetleg már sorban álló vásárlókat. Ennek a másik változata az a szintén tapasztalatokon alapuló megállapítás, hogy záróra előtt fél órával már takarítanak, rendezgetnek, a pénztárban számolnak, s amíg a pénztáros nem ér a félméteres számoszlop végére, a vásárló ott toporog a kis pult előtt, szorongatva a blokkot, a pénzt. Olyan esettel is találkoztunk már, amikor záróra előtt tíz perccel, negyedórával az egyik eladó az ajtóban állva már senkit nem engedett be. Csak kifelé lehetett jönni. Ha ezekhez még hozzávesszük a néhol tapasztalható nem éppen udvarias hangot, a ridegséget, a goromba elutasítást, akkor talán érthető, ha sokan nincsenek a legjobb véleménnyel a kereskedelemről, annak néhány egységéről, néhány dolgozójáról. Tudjuk, nem könnyű a kereskedelmi dolgozók munkája, hogy nekik is vannak gondjaik — munkahelyi, egyéni és családi gondjaik egyaránt, s nem mindenki tudja megtenni, hogy ezeket elfeledve álljon a pult mögé, ök is sietnek este a családhoz,' mint mindenki. Ez a megértés azonban nem adhat felmentést minden mulasztásra, minden szabálytalanság fölötti jószívűsködő elnézésre. A kötelességet máshol is teljesíteni kell. S nem azt mondjuk, hogy ezen a téren min-; denhol a legnagyóbb rend van,' de .most csupán a kereskedelemről szóltunk. — dorgál — PAPRIKA KÜL ÖN LEGES SÉG A KISALFÖLD ÖN Emberfej nagyságúra nőtt Ónodi Imréné győrszentiváni lakos kertjében a paprika. Az óriás méretű termés csaknem fél kilogrammos (46 dkg). (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele—KS) / Antibiotikumok - „indexen”
