Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
Múzeumbarátok Üjabban világszerte erősödött a fölhalmozott értékek sokirányú hasznosításának szándéka. A modern muzeológia arra törekszik, hogy a látogatók kedvet kapjanak a történelmi folyamatok tanulmányozásához, vegyék észre az összefüggéseket, váljanak beavatottakká. A múzeumbarát körök a közgyűjtemények népszerűsítésének eredményes formái. Bevált a kecskeméti is. Itt a drámaíró nevét viselő intézmény a Katona József Társasággal kötött szövetséget az érdeklődés növelésére, elmélyítésére. Biztató tapasztalatokkal kezdhetik második „évadjukat". Törekvésüket igazolta az idő. Néhány rendezvényük fontosabb kiállításról tájékoztatta többnyire a nyitás előtt a Katona József Társaság múzeumbarát szakosztályának tagjait. Fontosabb a muzeológusok tevékenységét, a kutatásokat ismertető rendezvények. Jó néhányon dr. Orosz László tudományos főmunkatárstól tudták meg, hogy milyen sokirányú munka folyik az intézményben. Tájékoztatta a résztvevőket a szervezeti felépítésről, a feladatkörökről. Biczó Piroska a Kecskemét Kossuth téri ásatás feltételezéseit, hipotéziseit szembesítette a kutatási eredményekkel. Egy másik előadás hallgatói a lászlófalvi ásatásról kaptak alapos ismereteket. Még azt is megkérdezték, hogy hová lettek a régi templom kövei... (Beépítették az újba.) Krimi-izgalmat keltett a legrégebbi kecskeméti városi pecsét hitelesítésének kísérlete. Horváth Attila igazgató számolt be H. Kolba Judit vizsgálódásairól, A legmodernebb technikai eszközökkel, a legkorszerűbb eljárásokkal bebizonyította, hogy a híres pecsét minden kétséget kizáróan középkori vagy egy ilyennek pontos másolata. H. Tóth Elvira a balázspusztai leletekről szól egyszerre idézve a kort, érzékeltetve a feltárás, az azonosítások problémáit. A múzeumbarátok időnként a jövőbe is betekintést kaptak. Ke- rényi József Ybl-díjas főépítész képzeletben elvezette hallgatóit az Okollégiumban kialakítandó új múzeumba. Hónapokkal előbb tájékozódhattak a Cumania most megjelent negyedik kötetéről. Hamarosan újra jelentkeznek a múzeumbarátok. Megalakítják az _ ifjúsági irodalmi csoportot is. Dr. Orosz László vezetésével Katona József munkásságával ismerkednek, .'WH GONDOLATOK KONECSNI GYÖRGY KIÁLLÍTÁSÁRÓL Fontos állomás Kecskemét kulturális életében A saját lehetőségeit következe, tesen kiteljesítő, a maga útját végigjáró alkotó adhat a legtöbbet a társadalomnak, szolgálja leghatékonyabban a közösséget. Az életet holtak napjáig vallatók, a kifejezés, a láttatás, a felmutatás új eszközeit, formáit csillapíthatatlan izgalommal keresők jogosultak a művész megnevezésére. A többiek mesteremberek, ügyeskedők, tisztes iparosok. A Megyei Művelődési Központban most látható, szokatlan méretű, kitűnő kiállítás hívta elő ezeket a gondolatokat, erősítette meg azt a véleményemet, csak így érdemes, csak így szabad. A Ko- necsni Györgyhöz hasonló adottságokkal, jellemmel megáldott művészeknek természetesen. Aligha vitatható a tárlat különleges jelentősége, önsúlyánál fogva és hatását tekintve egyaránt fontos állomás Kecskemét kulturális életében. Alapvető érdekünk hogy értékével arányosan segítso«a közízlés, a közgondolkodás korszerűsödését, növelje a képzőművészet új törekvései iránt az érdeklődést, figyelmet, rokonszen- vet. Ámítanánk magunkat, ha azt hinnénk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria és a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ közös kiállítása osztatlan sikert aratott. A megszokott közönség látogatja, kevés új nézőt vonzott eddig. A vélemények eltérnek. így jó, csak ezt várhattuk az el - késett tárlattól. Üsse kő, ha berzenkedik valaki a szokatlan miatt, ha értetlen az alkotó sűrített jelbeszédére, ha hidegen hagyja a képeken, rajzokon lüktető szenvedély. A nyíltan, vagy csoma- goltan jelentkező, jelszavakkal becsempészett, tetszetős érvekkel ajánlkozó naturalizmus és ikertestvérei. a gondolati restség, érzelmi eltotyakosodás milliókban megülepedett. Még az sem baj, ha a látogatók egy részét nem győzi meg Konecsni. nem sorolják alkotásait a szíven ütő élmények közé, s netán „közérthető”, korábbi korszakaiban készült műveit fogadják el. Csak a konok kívülmaradás, a megértés, a ráérzés szándékának a hiánya, a közeledés kísérletének az elmaradása, az életműtől idegen futó felszínesség szomorít. Meggyőződésem, hogy aki lécéiről lépésre követi a kiskunmaksai születésű festő-grafikus művésze• A művész egyik leghatásosabb plakátja — a háború ellen. tét, szükségszerűnek érzi az olykor látszólagos fordulatokat, felismeri az összefüggéseket, a folyamatosságot, a kivételes egyéniség, kimondom, a zseni jegyeit. Elkésettnek írtam a mostani tárlatot, többszörösen is az. Emlékezetem szerint csak csoportkiállításokon láthattuk néhány alkotását. Se Majsáról, sem Félegyházáról (itt járt képzőbe), sem Kecskemétről (termékeny hónapokat töltött a Művésztelepen), nem keresték önálló kiállítás ügyében. A fővárosban is csak 1976-ban, hat esztendővel halála után mutatták be a nyilvánosságnak utolsó éveinek készült alkotásainak egy részét. Helyhiány miatt és egyéb okokból jó néhány munka a budai műteremlakásban várta továbbra is a fölfedezést. A mostani kecskeméti tárlat újabb, eddig csak baráti körben ismert monotypiával, collage-val, tollrajzzal és más technikájú művel gyarapítja a képzőművészeti közéletet. Sokan úgy vannak ezzel a kiállítással, mintha egyszerre kellene megismerkednünk — például — Juhász Ferenc hasonlóan mérföldkő költészetével, egy- szuszra barátkozna a Szárnyas csikó felhőtlen örömével, az Apám tiszta lírájával, a tenyészet országa döbbenetes7 tablóival és újabb kozmikus látomásaival, tűnődne, hogy ugyanazon ember 0 Konecsni egyik emlékezetes színházi plakátja. írta-e népdaltömörségű, könnyed- ségű, áttetsző mondatokat és a víziós szózuhatagókat. Ezért válogatott az életmű különböző vonulataiból D. Fehér Zsuzsa, a kiállítás rendezője. Jelzésszerűen került a falakra néhány mű a pályakezdés időszakából. Plakátok elsősorban! Rudnay Gyula tanítványa a világgazdasági válság legkilátástalanabb periódusában végzett a Képzőművészeti Főiskolán, Festőként a betevő falatot sem kereste volna meg (mindig pontosan számításba vette a körülményeket), hiszen szobadíszek pingálására semeny- nyiért nem vállalkozott volna, közületi megbízatásokra semmi reménye nem volt. A „gyanús” elemek közé tartozott. Még örülhetett, hogy illegális kapcsolataiért, tevékenységéért kiszabott börtönbüntetés után gyorsan rátalált a megélhetését úgy-ahogy biztosító, viszonylag nagy lehetőségeket kínáló műfajra: külföldön figyeltek föl először áruplakátjaira. Gyors sikerét a szigorú kompozícióban összezárt festői és grafikai elemek harmóniájának, egymásra hatásának tulajdoníthatjuk. Kellő funkciót kapott a szín és a vonal. Bámulatos leleménynyel készíti megrendelésekre, pályázatokra európai színvonalú, a szemet mágnesként vonzó képes hirdetéseket. A rendszerint hosz»11. október f. • PETŐFI NfiPB • • • Képtervek, kompozíciói ötletek. szanti tengely köré sűrített mondandó a felkiáltójelek harsány- ságával hatott. Kitapintható boldogsággal, máig sugárzó örömmel vett részt alkotásaival a demokratikus átalakulásért vívott harcokban. Társadalmi felelősségtudattal tudatosította az újjáépítő munka perspektíváit biztatta a csüggedőket, népszerűsítette a tettek pártját, Ezek voltak azok az évek, amikor úgy érezte, hogy — mint József Attila vágyta — a tömeggel együtt felszáll. Méltó feladatokat juttatott számára a történelmi idő. Politikai plakátjai jelképteremtő művészetének kiteljesedései. A torzulásos politika éveit ő is megsínylette. Alkalom, és megbízatások hiányában, meg ifjúkori nosztalgiából a magyar történelemhez fordul. Tölgyesi János szerint „az eredményt csak a körülmények teljes ismeretében tehetjük mérlegre, de annyi bizonyos, hogy e korszak termésében Konecsni pannói kiemelkedő teljesítményt Jelentenek”. Ezekkel a törekvésekkel roko- níthatók az utolsó évtized nagy sorozatai. Elhessegetett magától ekkorra minden romantikus de- korativitást, a gyökereket kutatta a miértet kereste saját életművét is összegező munkáiban. Szembenéz az ellentmondásokkal, egyszerre igyekszik láttatni a mikroszkopikus részleteket és as igazgató törvényeket, á mű, a jelenség, az esemény történésének és hatásának folyamatát. Az egyetemest mindig valló művész alkotásai sorában egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzeti témák. A Bánk bán sorsa, tragikuma — Kecskeméten találhatná meg végleges helyét ez a gyönyörű sorozat — a magyar nyelv históriája, a népi emlékek megidézése, a honi história lápjai külön-külön tanulmányt, látogatást igényelnek, mint külöai méltatást kívánnak szürrealista, olykor kiábrádult látomásai. Csak dicsérhetők a vállalkozásért a kezdeményezők. Nyilván a sajnálatosan hosszú nyomdai átfutási idő magyarázza, hogy a katalógusból hiányzik a kiállítót* művek felsorolása. D. Fehér Zsuzsa a tárlat szakszerű rendezésén kívül előadással is szolgálta a század egyik kiemelkedő művészének és hivatott befogadóinak a találkozását. Konecsni György kiállítását Kiskunfélegyházán és Kiskunmaj- sán is bemutatják. Heltai Nándor Őszi utazás Szász-Svájcban Ö \ Amikor közölték velünk, •/ hogy autóbusz helyett — jármű volt, de a vezetője lebetegedett — vonaton megyünk a negyven kilométerre levő Drezdába, néhányan zúgolódtak, a legtöbben azonban szívesen kapaszkodtak fel az emeletes kocsik felső szintjére, ahonnét igazán nagyszerű volt a kilátás. Ez is egy élmény volt a sok közül, s nem is akármilyen, mert hiszen láttuk mindazt, amit ez a táj, mint panorámát, az ideérkezőnek felkínál. A kanyargós utakon rohanó autóbuszból ennek töredékét sem lehet észrevenni. Tapasztaltuk azt is, hogy mindenütt tisztaság fogadja az utast. Igaz, még a nagy pályaudvari csarnokokban is tilos a dohányzás, nincs hát olyan gondja az embernek, mint nálunk, hogy melyik sarakba vagy pad alá dobja a cigarettavéget. A főpályaudvar itt is — akár csak a budapesti két nagy pályaudvar — a város középpontjába „húzódott”, s az ide érkezőnek nem kell sokat gyalogolnia a nevezetes látványosságokig. • Ezt a romot meghagyták me- mentónak. De most még Drezdában va-’ gyünk, a félmilliós modern nagy-* városban, amelyet a szocializ-. must építő német állam áldozat- készsége és polgárainak szorgos munkája szinte a romokból emel* újjá. Bevallom, nekem ez a meg- újhodott város legalább annyira tetszett, mint a korhűen helyre-' állított régi épületek és történeti ereklyék, műkincsek. Az Inter-; hotel szállodasorát övező parkolj csobogó, szökőkutak, a most felépült Centrum-áruház csillogd alumínium homlokzatának és • vonzó kirakatoknak a látványa épp úgy megfogott, mint a város** háza nyolcvan méter magas tor-- nyából elénk táruló hatalmas panoráma, az új városnegyedek ko-' szórója. Végre itt — a kilátótoronyba röpítő két lift találkozásánál elhe-' lyezett pihenőpadokon és souveJ nirböngészőben — egy kicsit kifújhattuk magunkat. Aztán irány a pályaudvar, mert vacsorával már Bad Schandauban várnai* bennünket. F. Tóth Pál (Folytatjuk.) Drezdáról az itt megfordulók már mindent leírtak, elmondtak. Ismerőseim azt is elpanaszolták, hogy az ilyen társasutazások négy hátránya, hogy folytonosan sietni kell, nem jut idő az alaposabb nézelődésre. Nekünk, úgy látszik, szerencsénk volt, vagyis jobban mondva figyelmes és alkalmazkodó kísérőnk. Juhászné Tóth Belén jóvoltából hosszú időt töltöttünk a nevezetes Zwinger- ben. a szász választófejedelmek által összegyűjtött műkincsek, festmények, kínai porcelánok és nehezen felbecsülhető értékű ékszerek, drágakövek tárlói között szemlélődve. Akármilyen látványhoz szokott turista is az illető, mégis belefeledkezik a világhírű olasz, holland, spanyol, németalföldi és más mesterek remekművű festményeinek nézésébe, és nem tud szabadulni lenyűgöző hatásuk alól. Hát még ha ez idáig csak reprodukciókról élvezhette ezeket. Már a nevektől is megilletődik az ember: Rembrandt, Rubens, Tiziano, Tintoretto, Veronese, Dürer, Holbein, Murillo, Velazqueze, Canaletto ... Mindig teremnyi közönség álldogál Raffaelo Sixtusi Madonnája előtt. Kitűnően szervezett fogadása van itt a csoportoknak, a szerint is, hogy milyen anyanyelvűek. Talán más gépiesnek találja, de tetszett — mert kellemes hangon és magyarul szólt — a magnetofonos tárlatvezetés. Ennyi embert másként ilyen szakavatottan eligazítani bajosan lehetne a hagyományos eszközökkel. IBUSZ-kísérőnk a múzeumok programjától megszabadulva külön „tárlatvezetést” is csinált. A szász fejedelmeket és az uralkodó régi családok tagjait ábrázoló 120 méter hosszú, Fejedelmi menet néven ismert utcai falfestmény előtt név szerint sorolta a délceg lovasokat és gyalogosokat. Ezen még kedves német házigazdánk, a fiatal, szakállas Wolf Günter is elálmélkodott. Mondta is, hogy ő mérnök létére — csak alkalmi idegenvezető és cső-; portkísérő — mi tagadás, nem ismeri ilyen precízen a tisztelt fejedelmi dinasztiát. Viszont igazán mindent elkövetett, hogy az egy hét alatt jól érezzük magunkat. Jegyekért futkosott, soronkí- vüli bejutásért könyörgött és veszekedett, s amíg valahol nézelődtünk, már a másnapi program ügyében telefonált. Szabad időnk. • A hangulatos szökőkutak csobogásánál kellemes a pihenés. • A Zwinger egyik bejáratánál. ben gyámoltalanabb útitársalnlc- nak vásárlásaikban, az otthon várt ajándékok felkutatásában segédkezett. Nem csoda hát, hogy ala• Sétálni ■ennek a bölcsődések. posan belopta magát csoportunk tagjainak szívébe; a az elutazás előtt nem győzte a címét felírni az elébe tartott noteszokba.
