Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

I • PETŐFI NÉPE • 1917. október S. A szántóiak vállalása A megye legdélibb termelőszö­vetkezete a hercegszántói Lenin. Szurcsik István, a szövetkezet el­nöke, az idén januárban került a gazdaság élére. Mint mondja, egy kicsit vizsgaév is a számára ez az esztendő. Most, ősszel, különö­sen összetorlódtak a feladatok, jó termés mutatkozik csaknem min­denből. — Szeptember elején így ha­tároztuk meg a feladatokat — sorolja — 2100 hektárról kell be­takarítanunk az ősei termést 1300 hektáron gabonafélét vetünk. Időben leszüreteljük a szőlőt, biz­tonságba helyezzük az almát. Azóta már betakarítottuk 550 hektárnyi területről a. szóját, a kölest, a lucernamagot. Nem sok van a napraforgóból, jól halad a • Az almaszedésben sok asszony segít. kukorica törése. Befejeztük az őszi árpa vetését. A szántóföldi munkáknál vi­szonylag könnyebb a helyzetünk. Ha jó a szervezés, rendben van­nak a gépek, berendezések, terv szerint halad minden. Természe­tesen csak akkor, ha az időjárás közbe nem szól. Más a helyzet a kertészetben. Itt még kevés a gép, a termés betakarítása kézzel történik. Nem 'kis gondunk a szü­ret, az almaszedés. A szőlőben a diákok segítenek, még a határon túlról, a jugoszláviai Béregről is jöttek ót tanulók és az ottani if­júsági szövetség tagjai. Jól ter­mett az almáskertünk is. A tago­kon kívül a Finomposztó Válla­lat helyi üzeméből is jöttek se­gíteni. Bevontuk a nyugdíjasokat is, vagyis igyekszünk minden le­hetőt elkövetni, hogy a gazdag termés biztonságba kerüljön. Gyurity György elnökhelyettes az almáskertbe invitál. — Érdemes megnézni ezeket az ágakat. Valósággal fürtökben lóg rajtuk a termés. Itt azelőtt fele­ennyi se termett, az idén 83 hek­tárról mintegy 200 vagon almá­ra számítunk. Csak ne volna lá­dahiány. Szinte egyik napról a másikra élünk. Naponta mintegy tíz vagon almát tudunk leszedni külső segítséggel. A munkát gyor­sítani lehetne, ha nem volna gön­gyöleg-gondunk. A termelőszövetkezet tagsága vállalta, hogy november 7-re az őszi búza vetésének kivételével, minden egyéb munkát befejez­nek. Ennek érdekében igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a gé­Egyenlő teherviselést Gyermekintézmények Vége a nyárnak. Tehát annak az időszaknak, amikor azért könnyebben átvészeltek a családok ilyen gondokat, hogy hol legyen a gyerek. A kicsik elvoltak mások gyerekeivel a sza­badban, s a szabadságon levő rokon, ismerős, a vakációzó nagydiák, vagy méginkább a nagyszülő rajtuk tartotta a szemét. — Ezekben a hetekben —mon­dotta Tóth Lajosné az Orvos- egészségügyi Szakszervezet me­gyei titkára az SZMT elnöksége népesedéspolitikai vitáján — ál­landó probléma az apróságok, kisiskolások elhelyezése gyer­mekintézményekben. — Ellent­mondásba kerülünk akkor — folytatta —, amikor a 30 ezer fo­rint lakásépítési, illetve lakásvá­sárlási támogatást megadjuk egy gyermek után, a kicsit viszont nem tudjuk megfelelően elhe­lyezni óvodában, bölcsődében. Az sem kis gond, hogy V. osztálytól már nem tudjuk biztosítani a napközis étkeztetést, így a gyer­meknek különböző éttermekben kell kosztolnia —, esetleg tisztá­talan környezetben, italozó embe­rek társaságában...' A hatást nem kell ecsetelni. Laczy Endre, az Építők megyei titkára a nem egyszer elhangzó — néha cinikusabb megfogalma­zásban hallható — vélekedést idézte többek közt: — Minek gondoskodjak gyerekről, ha aztán még óvodába se tudják fel­venni ... Elég ennyi is, hogy valaki már most közbevesse a gyakori meg­jegyzést: — Azért nem kell az amúgy sem rózsás gyermekintéz­mény-helyzetet túldramatizálni. 1 Nincs ok sötétenlátásra S ami a túl borúlátást illeti, abban igaza is van. Hiszen ha a kelleténél, a valóságosnál súlyo­sabbnak tüntetünk fel valamit —, az sokszór a tettektől is visz- szariaszt, kilátástalanságot sugall, elkedvetlenít, Márpedig éppen nem a sötétenlátás előidézése, ha­nem a megoldás útjainak keresé­se volt ennek az elnökségi vitá­nak a célja. Mégpedig éppen a gyermekintézmények építése te­rén eddig elért eredményekhez kapcsolódva. Az SZMT tevékeny­ségében fontos helyet foglal el a bölcsődei, óvodai, s napközis fé­rőhelyek létesítésének, fejleszté­sének segítése. Ezért szervezett társadalmi akciókat, szorgalma­zott fejlesztéseket vállalati ala­pokból. Így lett a IV. ötéves terv­ben előirányzott 150 bölcsődei hellyel szemben 300. A mostani ötéves ciklusban folytatódik a fejlesztés, de az igényelt kielégí­tésére ez még nem elég, s főleg a megyeszékhelyen, Igen nagy a gond. Ez év első felében 707 bölcsődés korú gyerek vért fel­vételre. Az előző tervidőszakra az óvodai férőhelyek nagyarányú szaporítása volt jellemző. A ter­vezett 1490-nel szemben 5300 hely létesült. Az V. ötéves terv­re a vállalatok, Intézmények kö­zel 48 millió forint támogatást Irányoztak elő óvodai helyek gya­rapítására, ami 921 többletet hoz.' Tanácsi célcsoportos keretből és további társadalmi összefogásból Jobban gazdálkodni lehetőségeinkkel S mielőtt a „de miből?” vissza­kérdezés védelme alá bújnánk, s bár joggal, a népgazdaság véges teherbíró képességére apellál­nánk, maradjunk Inkább jelenle­gi lehetőségeinknél. Hol kell és lehet javítani módszereken, me­lyek eddig is eredményekre ve­zettek; illetve felfogáson, szem­léleten változtatni, mert anélkül nehezen és soká jutnánk ki a ká­tyúból. Princz László SZMT-titkár egy nagyon lényeges gyakorlati kö­vetelmény betartására, érvényesí­tésére hívta fel a figyelmet. A la­kótelepi építkezések komplexitá­sára. Azaz annak a szemléletnek a meggyökeresedésére, hogy egy lakótelepen komplexen, tehát egyesítetten, összehangoltan épül­jenek a lakások, és a hozzájuk tar­tozó, szükséges járulékos beruhá­zások, óvodák, bölcsődék, iskolák, üzletek. Ettől azonban elég mesz- szc vagyunk például a kecskemé­ti Széchenyivárosban is, ahol a lélekszám az V. ötéves terv végé­re eléri, illetve meghaladja a 40 000-et, és már ma milyen gond a növekvő családi létszám mellett az óvodai, bölcsődei elhelyezés. Vagy az a sokáig nem vihető ál­lapot, hogy az iskola leterhelése is meghaladja a 160 százalékot. (Milyen szerencse, hogy három műszakban nem lehet tanítani!) Ugye, értelmetlen, visszás lé­pés lenne a lakások számának, vagy az építkezések ütemének csökkentése? Mert hiszen a komp­lexitás megvalósításával, az óvo­dai, bölcsődei, iskolai férőhelyek építésében mutatkozó lemaradás A IÁ ÚGY AI .ÓTEREM BŐ I, pék, berendezések működtetését. A John Deere erőgép által von­tatott 72 soros Lajta vetőgép éj­jel-nappal dolgozik majd, hogy a búza vetőmagja minél előbb a földbe kerüljön. Újabb külső se­gítséget vesznek igénybe, hogy meggyorsítsák az almaszedést. Ha itt végeznek, minden szabad munkaerőt mozgósítanak a sző­lőszüret befejezésére. A községben társadalmi üggyé tették az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzését. A tér. melőszövetkezet vezetősége han­gosbeszélőn ad tájékoztatást a munkák állásáról és egyúttal ar­ra kér mindenkit, hogy — ha ideje és lehetősége engedi — se­gítsen a feladatok végrehajtásá­ban. K. S. mintegy 4000 férőhely létrehozá­sával lehet számolni. Ki tagadhatná, hogy mindez nagyon szép. Csakhogy ott már mindjárt „betartanak” a körül­mények — persze, azokat embe­rek alakítják —, amikor a vá­rosokban az új lakótelepeken ké­séssel valósulnak meg a kap­csolódó beruházások, Így a gyer­mekintézmények is. A városok­ban — s megintcsak főleg a me­gyeszékhelyen — az Igények jó része kielégítetlen marad, az óvo­dákra a zsúfoltság jellemző. Kecskeméten 100 helyre 131 gyer­mek jut. Senki nem mondhatja, hogy nem volt nagyszerű teljesítmény az előző tervidőszakra előirány­zott bölcsődei, óvodai férőhelyek megduplázása, háromszorozása. De láthatjuk — s éppen népe­sedéspolitikánk nemzetközileg Is elismeréssel kísért sikerei (több a gyerek) hatásaként — nem csi­tult a jelszó ereje: Több bölcső­dét, több óvodát! De miből? De hogyan? Épít­sünk talán kevesebb lakást, hogy több jusson gyermekintézmé­nyekre? Mikor a lakáshelyzet Is szüntelenül égető? Persze, hogy ezek csak ideges vagdalkozások, és mindenki tud­ja: a kevesebb lakás — több óvo­da nem értelmes alternatíva. megszüntetésével egyensúlyba jönnek a dolgok. (Más kérdés, hogy ez már nem megy olyan egyszerűen.) Milyen fontos ez az egyensúly más vonatkozásban Is! Az rendkívül üdvös, és minden ifjú házaspárnak boldogságot hoz, ha — gyermekáldást vállalva — lakáshoz jut. Ám azért a lakásért is fizetni kell: beszállót, lakbért, törlesztést OTP-nek, vállalatnak, hogy másról ne is beszéljünk. S miként Csordás Józsefné, az SZMT nőbizottságának titkára szólt róla, a dolgozó nők, kisma­mák többsége ezért sem igényli a teljes 3 éves GYES-t. Tudniillik — például egy 3000 forintos fize­tést véve —, anyagi hátrányba kerül, míg GYES-en van. Tehát olyan időszakban, amikor bőven van helye minden forintnak. (S ugye, a munkaerőgondokkal küz­dő vállalatok is milyen örömmel várják őket vissza minél hama­rabb. (De hogy menjen vissza dolgozni a kisgyerekes anya, ha kicsijét — férőhely hiányában nem tudja elhelyezni?!... Nemde, sokféleképpen sorokba, zsebekbe vágó következménye van annak, ha gyermekintézmények építésé­nél „idült” lemaradással kell bir­kózni. Egy „közbülső” összetevőt se felejtsünk ki azonban az okok közül. Fel kell figyelni a nőbir zottság részéről felvetett másik javaslatra is: Illetékeseknek felül kellene vizsgálniok célcsoportos beruházásoknál a gyermekintéz­mények eddigi normatíváit. Je­lenleg ugyanis 2500 lakásra 70 bölcsődei férőhelyet terveznek, ami még az egy-két gyermekes családideálra készült, — nem 3 gyermekre. Apák felelőssége A javaslatok velössége, szép szúrna Is tükrözte, hogy az SZMT nőblzottsága a népesedéspolitikai tapasztalatok, vélemények gyűj­tésében gyümölcsözően támaszko. dott a városi-járási pártbizottsá­gok nőreferenseinek, a vállalatok, üzemek, Intézmények szb-tltkárai. nak, nőfelel őseinek állásfoglalá­saira. Ok alakították ki e téren Is az egyenlő teherviselés elvét. Amikor leszögezték, elismerték a társadalmi összefogás eddig Is nagy eredményeit a gyermekin­tézmények létesítésében —, ki­nyilvánították azt is, hogy egy közvetlen szemlélet miatt még nem eléggé került előtérbe az apák felelőssége. Napjainkban — az apákat foglalkoztató vállala­tok, üzemek részéről lanyhább még a törekvés gyermekintézmé­ny! férőhelyek megválósítására. (Jegyezzük mee viszont, hogy egyes „apás”, „férfias" vállalatok sajnálatos módon csalódnak ami­kor a férőhelyek elosztásánál megfeledkeznek az általuk nyúj­tott támogatás — kommunista szombat stb. — mértékéről.) — Egyenlően kellene viselni a terheket — mutatott rá az SZMT nőbizottságának titkára —, és ha már társadalmi megmozdulásról van szó, minden vállalat, üzem, Intézmény kivétel nélkül egy na­pot áldozzon gyermekintézmény fejlesztésére. A vasasok országos felhívásának szellemében. Az is része az előbbre jutás­nak, hogy mivel megyei üze­meink jó része gyáregység, a nagyvállalat arányos részt hatá­rozzon meg a gyáregységre — gyermekintézmény fejlesztésére a szociálpolitikai tervekben. A népesedéspolitikai vita tónu­sának, hangvételének jellemzé­séül, s a tennivalók tömör meg­fogalmazásaként álljon itt egy gondolat dr. Vájtál Istvánnak, a megyei tanács egészségügyi osz­tálya vezetőjének felszólalásából. A lényege: a háttér, az intézmény- rendszer, amellyel a biztatóan növekvő számban születő gyerme­kieket fogadni tudjuk, ma még nem elégséges. Ennek fejleszté­séért a szakszervezetnek szüntele­nül hallatnia kell szavát. Hogy senkibe ne merüljön fel ilyen gondolat: bölcsőde-, óvoda-, tanteremhiány mellett, van-e ér­telme, hogy. .. ? (A születések száma 1976-ban csökkent, s ez figyelhető meg az idén is.) Természetesen, ezzel még nincs minden elintézve. Mert a szak- szervezetnek a szemléletformáló-; son is munkálkodnia kell. Hogy tudniillik a gyermek családban elfoglalt helyét, jöttének várását ne csak az anyagi terhek és kö­telezettségek oldaláról közelítsék a fiatal házasok, hanem a család és társadalom közös érdekei, s a mindkettőt átszövő tudati, érzelmi szálak felől is. Tóth István H 'í Hosszan, nagyon hosszan \Jv lehetne sorolni, hogy ki mennyi hamisítványt hová adott el és azért mennyit kapott. A tör­ténet folytatásaként azonban szól­junk csupán egy ember, a már említett Dóró Ernő cselekedetei­ről. Ez az ember negyvenöt éves korában lett a Csengődi Községi Tanács adóügyi csoportvezetője. Az újságíró elírást gyanítva for­gatja a mostani bűnügy róla szó­ló lapjait és alig hisz a szemé­nek, hogy eddig még nem volt büntetve. Csoportvezetővé történt kinevezése után néhány hónapra ugyanis már olyan ajánlatot tett Kelemen Istvánnak, hogyha van must- vagy bortöbblete, a leadást el lehet intézni, mert ő ad hamis adóivet, a felvásárlók által kül­dött jegyeket pedig megsemmi­síti. Persze nem ingyen. Ezt meg kell fizetni, s azon felül Kele­men Istvánnak kell leadnia Dó­ró Ernő borának egy részét is. Megállapodtak, s Dóró hamaro­san két hamis adóívet készített, személyesen vitte el Kelemennek, aki azokat fel Is használta. Amíg a kapcsolat tartott — 1975 végé­ig, Dóró letartóztatásáig — Ke­lemen István összesen 35 ezer fo­rintot adott a csoportvezetőnek a hamis adóívekért, s leadta a Dó­ró által készített hamis bort, mus­tot is. Dóró Ernő azonban nemcsak Kelemen Istvánnal működött együtt, hanem Vlgh Antal sorok­sári lakossal Is, akinek Csengő­dön szőlője, s azon víkendháza van. Dóró ajánlatot tett Vighnek, hogyha néhányszor kölcsönadná a kis házikót, ahová nőismerősé­vel időnként „kirándulna”, akkor tudna adni hamis adóíveket, ame­lyekre a „többlet" bort leadhat­ja. Az alkut megkötötték és Dó­ró Skodája ezután gyakran meg­állt a házikó előtt, miközben Vlgh Antal feladhatta a többletet. Szlama Józseftől és feleségétől, akik Csengődön italboltvezetök voltak, a hamis adóívek darab­jáért ezer forintot kapott. Lajkó János akasztói lakosnak szíves­ségből két hamis adóívet állított ki. De nem mindenütt fogadták egyértelmű lelkesedéssel Dóró ajánlatát. Tóth Zsámboki Jánasék például szinte elkergették, ami­kor az adó alól — 5-—6 ezer fo­rintért — „mentesíteni” akarta őket. Hasonlóan cselekedtek Meggyesl Nagy Tiborék is, akik kijelentették, hogy semmiféle tör­vénytelen dologba nem mennek bele. Zömében Ilyen emberek él­nek Csengődön... Amint a cikk elején említet­tük, a székesfehérvári Megyei Bíróság már ítéletet hirdetett 8 bűnösök felett. Lehetséges, hogy akiket az alábbiakban említünk, név szerint nem szerepelt a cikkben, nem részleteztük, hogy miként kapcsolódott be a bűn- szövetség szerteágazó) hálózatába, s abban milyen szerepet töltött be. Hangsúlyozzuk azonban, hogy nincs helyünk a részletekre, hi­szen például a bűnügyben kész - tett vádirat több, mint 180 oldalt tesz ki, az írásba foglalt ítélet pedig több száz oldalra rúg. En­nek most csupán vázlatos ismer­tetésére vállalkozhatunk. A bíróság Szőke Nagy Józsefet egy rendbeli folytatólagosan el­követett és különösen nagy kárt okozó sikkasztás, továbbá egy rendbeli folytatólagosan elköve­tett jelentős érték tekintetében megvalósított hűtlen kezelés ml- att halmazati büntetésként 12 évi szigorított börtönre ítélte, nyolc évre eltiltotta a közügyektől és 80 ezer forint vagyonelkobzást mondott ki vele szemben. Ifjú Kukucska Sándor tíz évi szigorí­tott börtönt kapott, hét évre el­tiltották a közügyektől és 80 ezer forint vagyonelkobzásra ítéltek. Gubán János büntetése hét év szigorított börtön, öt óv köz­ügyektől eltiltás és 60 ezer forint vagyonelkobzás. Krizsán József öt év szigorított börtönt kapott, öt évre eltiltot­ták a közügyektől és 120 ezer fo­rint vagyonelkobzásra ítélték: Kelemen Istvánt" hat évi szlgorí-' tott börtönre ítélték, öt évre éli tiltották a közügyektől és löd! ezer forint vagyonelkobzást mondtak ki vele szemben. SzlaJ ma József büntetése három év és hát hónap szigorított börtön,' négy év közügyektől eltiltás és 60 ezer forint vagyonelkobzás. Szlama János (Csengőd, József Attila utca 17.) két év hat hónap börtönt négy év közügyektől el­tiltást kapott és 60 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték. Besze- lád Nándor (Csengőd, Dózsa György u. 6.) három év börtönt kapott, négy évre eltiltották a közügyektől és 80 ezer forint va­gyonelkobzásra ítélték. Pohanko- vics János (Kiskőrös, Toldi Mik­lós utca 30.) két év börtönt ka­pott, négy évre eltiltották a köz­ügyektől és 40 ezer forint va­gyonelkobzásra ítélték. Idős Ku­kucska Sándor egy év hat hónap börtönt kapott és 40 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték. A sza­badságvesztés büntetés végrehaj­tását azonban a bíróság négy évi próbaidőre felfüggesztette. Szá­vai László (Akasztó, Fő utca 59.) orgazdaság és jelentős kárt oko­zó csalás miatt két év börtönt kapott, három évre eltiltották a közügyektől és 25 ezer forint va­gyonelkobzásra ítélték. Tóth Zsámboki László (Csengőd, Dó­zsa György utca 52.) orgazdaság és jelentős kárt okozó csalás miatt másfél évi börtönt kapott, három évre eltiltották a köz­ügyektől és 20 ezer forint va­gyonelkobzásra ítélték. Kaldeneoker Ferencet (Csen­gőd, Ady Endre utca 14.) a bí­róság folytatólagosan és vissza­esőként elkövetett csalás miatt egyévi fegyházra, két év köz* ügyektől való eltiltásra és hat­ezer forint vagyonelkobzásra ítél­te. Szűcs László (Csengőd, Dán- kó Pista utca 33.) folytatólago­san elkövetett jelentős kárt oko­zó osalás miatt és további há­rom csalás elkövetéséért egy év nyolc hónapi szigorított börtönt kapott, három évre eltiltották a közügyektől és 35 ezer forint va­gyonelkobzásra ítélték. Dóró Er­nő (Akasztó, Vöröshadsereg útja 61.) halmazati büntetésként hat­évi szigorított börtönt kapott, hét évre eltiltották a 'közügyektől és 80 ezer forint vagyonelkobzásra Ítélték. Gyulai Istvánt halmazati bün­tetésként egyévi börtönre él húszezer forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. A szabadság- vesztés büntetés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztették, Dó- czi János (Kaskantyú, Hunyadi János utca 63.) három és fél év szigorított börtönt kapott, öt év­re eltiltották a közügyektől és 30 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték. Fecske Tamás (Csengőd, Kiscsengőd 40.) büntetése meg­egyezik Dóczl János büntetésé­vel. Péteri Imre (Kiskőrös, Mo­hácsi utca 38.) /háromévi bör­tönt kapott, három évre eltiltot­ták a közügyektől és 50 ezer fo­rint vagyoneLkobzásra ítélték. Ezeken túl a bíróság kötelezte a vádlottakat, hogy az általa meg. határozott részletezésben fizesse­nek meg a károsult HUNGARO- VIN Borgazdasági Vállalatok Ex­port Vállalatának 1 millió 544 ezer 666 forintot, több, mint 85 ezer forint illetéket és 109 ezer forint bűnügyi költséget... Az ítélet még nem jogerős. Ismerünk olyan, a bűnügyben érintett településekről származó véleményt, amely ártatlanoknak; meghurcolt embereknek minősíti a vádlottakat. Ügy gondoljuk,’ hogy a borhamisítók, a sikkasz- tók és a csalók bűnügyének Is­mertetése után felesleges vitába szállni az ilyes véleményekkel, A cikkben elmondottak alapján bárki eldöntheti, hogy valóban ártatlanok voltak-e a vádlottak; A bíróság más véleményen volt, amikor elítélte őket. Gál Sándor KÖNYVESPOLC A magyar lóversenyezés története Széchenyi István kezdeményezésére 150 évvel ezelőtt vette kezdetét Ma­gyarországon a lóversenyzés. Ez egyben a tudatos lótenyésztés meg­indulásának az Időpontja Is. Az az­óta eltelt másfél évszázadot, a küz­delmeket, sikereket és kudarcokat Ír­ja meg könyvében dr. Fehér Dezső és Török Imre. Széchenyi első ang­liai utazásával kezdődik az olvas­mány, amely végigvezeti az olvasót sok Izgalmas derbyn, megismerteti a kezdés nehézségeivel, majd a nagy­szerű sikersorozattal, amely a verhe­tetlen Kincsem, az Imperlál és tár­saik nevéhez fűződik. Nemcsak lóversenyzésről, futtatá­sokról van szó ebben a gazdagon il­lusztrált könyvben, mert nemcsak a lóversenyzés története ez, hanem kor- történeti dokumentum is egyben. A versenyek eredményeiről, a pályák megnyitásáról szóló Idézetek, Széche­nyi naplója, a híradások bemutatják a kor szokásait és „Pesth városi'- nak” életét. Tehát valóban történelmi visszapil­lantás a mű a reformkor küzdelmes korszakától napjainkig. (Natura Ki­adó) Hamis borok, hamis emberek • Szárítják a kukoricát. (Méhes! Éva felvételei) • Árián Dusán és Valkai Imre nyugdíjasok Is részt vesznek a gazdag termés betakarításában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents