Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

1917. október 5. • PETŐFI NÉPE • 3

v magvak

V^NtPW^UlLSWV. .

MlCtll t9ftk*U«QZUKtOUl K

É»* - V^«***" .■ ,

UTÓN - A TÁRSADALOMBA

Állami vezetésünk, az illetékes tárcák különös gondot fordítanak — s ezt rendeletek sóra bizonyítja — a cigánylakosság helyzetének javítására, beilleszkedésük elősegítésére. Ma már a cigányok közül egyre többen szakítanak az előítéletekkel, az idejét múlt tradíciókkal, a hányatott, máról -holnapra élettel, s igyekeznek nemcsak élni állampolgári jogaikkal, hanem ilyen irányú kötelességeiknek is becsülettel eleget tenni.

Megyénk egyik olyan települését kerestük fel a közelmúltban, ahol a lakosság számához viszonyítva elég tekintélyes a cigánynépesség aránya. Kecelen nemrégiben elnökségi ülésen vitatta meg a cigánykérdést a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága.

A 12 éve fennálló oktatási intézményit tavaly kéttaintermesre bővítették, külön étkezőhelyiséget ^-létesítettek, s a nevelők létszáma a kezdeti eggyel, majd kettővel szemben jelenleg négy. Az ő munkájukat két technikai dolgozó segíti. A napközis rendszerű iskola növendékei a tanítás előtt fürdőt vesznek, tiszta ruhába öltöznek. Tízórait, ebédet és uzsonnát is kapnak a szilosi iskolások.

A beiskolázás eredményességére vall, hogy a kezdő — az 1965— 66-os — oktatási év harmincas létszámával szemben az elmúlt tanévben 55 tanulót tartottak számon ebben az iskolában. Es — bár a számok ezt nem érzékeltetik kellőképp — a konszolidálódás, a felvilágosulás jele az is, hogy tavaly az általános iskola 7. osztályát heten, a 8.-at ketten elvégezték, Az Iskola udvara egyébként a nem cigány tanulókéval közös, ami elősegíti a ba- rátkozást, Ismerkedést, az előítéletek, ósdi korlátok dön-tögetését Is.

Az életkori megoszlás hozta magával, hogy az egyik tanteremben az 1—3., a másikban a

4—8. osztályosok oktatása folyik. Nem kell bővebben magyarázni,1 hogy a cigányiskola nevelőire, más pedagógustársaikhoz képest; sokszoros feladatok hárulnak. Kezdve azon, hogy a gondjukra bízott kicsinyeket — megértőén, türelemmel — rá kell nevelni a mindennapos higiéniára, a kulturált étkezésre stb. S folytatva azzal, hogy a nagyobb növendékek egyike-másika már 13—14 éves korában életközösségre lép valakivel, s emiatt lemorzsolódik, ■kimarad az iskolából. A tanulók legtöbbjének először is a magyar nyelvet kell elsajátítania. Mivel óvodába nemigen járnak, híjával vannak mindennemű előképzettségnek.

Ezeket a hiányosságokat igyekeznek ellensúlyozni az — 1970- ben megjelent miniszteri rendelettel életre hívott — előkészítő foglalkozások révén. Ezek keretében az általános iskola első osztályába készülő cigánygyermekek a tanköteles korúvá válásuk esztendejében januártól júniusig sajátítják el az alapvető ismereteket, az iskolába járáshoz elengedhetetlen tudnivalókat. Emellett persze állandó, s egyre erősödő törekvése a nevelőknek az Is. hogy a szülőket az óvodába járatásra rábírják.

□ □ □

Társadalmunk határozott lépéseket tesz a cigánylakosság fel- emelkedéséért, emberhez méltó életkörülményeik megteremtéséért, a munka megkedveltetéséért; s a rendszeres oktatásba, művelődésbe való bevonással Is szorgalmazza beilleszkedésüket. Kecelen — Szlloson — Is már jó ideje ezen munkálkodnak. J. T.

Távoli kultúrák üzenete

AZ UTÓBBI időben megnövekedőit az érdeklődés a régészet iránt, nagyon gyorsan elfogynak a könyvesboltok polcairól azok a kiadványok, amelyek akár Időben, akár térben távoli, ősi kultúrák történetéről, kialakulásáról, emlékeiről szólnak. A Gondolat Könyvkiadó e tárgykörből két érdekes kiadvánnyal örvendeztette meg a történelmi témák Iránt fogékony olvasókat.

Az egyik Miloslav Stlngl csehszlovák szakíró érdekes összefoglalása, amely A maja városok címet viseli. Az író lényegre törő tömörséggel foglalja össze a közép. és dél-amerikai ősi indián városromok kutatásának, felfedezésének történetét ^ a szakemberek által bőségesen megvitatott állásfoglalásokat. A kutatásokat egyébként Igen nehézzé teszi az a körülmény, hogy a spanyol gyarmati hódítások időszakában egyrészt a hittérítők, másrészt a mindenre elszánt és nem túlságosan nagy műveltséggel rendelkező katonák még a legvirágzóbb indián kultúráknak is a teljes pusztulását okozták, hiszen az írott emlékeken túl az akkor már hanyatlóban levő birodalmak kincsestárait kifosztották és a keresztény vallás terjesztésének ürügyén minden jelentősebb és történetileg értékelhető mítoszt, történelmi emléket kegyetlen következetességgel megsemmisítettek.

A .kutatás nehézségeit az is szaporítja, hogy az őserdő a maga buja vegetációjával tovább folytatta a pusztítást és a mai kutatóknak valóságos erdőrengeteget kell tulajdonképpen csaknem teljes épségben megmaradt épületegyüttesekről letakart tani, hogy a régészet eszközeivel hozzálássanak azok értékeléséhez, minősítéséhez. Miioslav Stlngl könyve érdekes részleteket közöl tia Venta, Palenque, Uxmal, etlichen, Itza, Lafona, Xalapa, Bo- nampack és más lelőhelyek feltárásáról. A könyv mindenik fejezete lényegében történelmi Visszapillantásokat is tartalmaz és bár tudományos szempontból hitelt érdemlő adatokat tartalmaz, tehát lényegében a legnemesebb Ismeretterjesztés jegyében végezte feladatát könyve irodalmi fordulatokban gazdag. Izgalmas olvasmány.

UGYANCSAK a Gondolat Könyvkiadó bocsátotta közre Horst Klengel német nyelven több mint egy évtizede kiadott művét, melynek címe Az ókort Szíria története és kultúrája. A magyar kiadás előszavában figyelmeztet a szerző, hogy az elmúlt tíz esztendőben — elsősorban a Szíriái Arab Köztársaság

területén — újabb kutatások kezdődtek, vagy éppen fejeződtek be,’ melyeknek tudományos eredményeit részben már most is beépít ti a történettudomány ennek a területnek az őstörténetébe, sőt az eredmények között akadnak Olyanok is, melyek egészen új megvilágításba helyeznek korábban megdönthetetlennek vélt kronológiai vélekedéséket, történelmi megítéléseket, Egyebek mellett felhívja a figyelmet a szerző például egy olasz régészek által végzett ásatásra, mely 1975. őszén végződött be. Paoló Matt- hlae professzor Aleppótól délre megtalálta az Euírátesz melletti kultúrák ékírásos levéltáraiban gyakran említett, de helyét tekintve Ismeretlen Ebla városát; ■amelynek összedőlt királyi palotájában egy teljesen épen maradt tizenötezer agyagtáblából ál-' ló könyvtárra akadtak. Az agyagtáblák f ápol cakón, abban a sorrendiben feküdtek, ahogyan a korabeli diplomáciai kapcsolatok. Illetve gazdasági problémák, a könyvtár őrzőinek és kezelőinek szempontjai megkívánták. A tűz következtében elpusztultak ugyan az állványók, de az épület helyiségeiben a földön fekve, pontosan ugyanabban a sorrendben ásták ki a régészek a táblákat, ahogyan évezredekkel korábban odahelyezték őket. A hatalmas anyag feldolgozása még folyamat, ban van, de különös érdekessége a leileteknek, hogy a szövegek egy része egy eddig teljesen ismeretlen, régi sémii nyelven íródott, amelyre eddig még utalást sem találtak más ásatások emlékeiben.

A KÖNYV EGYÉBKÉNT tudományos alapossággal először az ókori Szíria fogalmát tisztázza, íbiszen akkor a mai Törökország déli területeit is ideszámították, valamint a mai Libanoni Köztársaság egyes részeit is. A táj városállamainak történetével folytatódik a mű, részletesen tárgyalja az akkori, meg-imegújuló hatalmi harcokat, sőt az ősi kánaánil irodalom emlékeinek egy részét is magyarra fordítva olvashatják az érdeklődők. Részletesen foglalkozik a könyv a hettiták, az ősi asszír birodalom történetével és emlékeivel, és egészen Nagy Sándorig vezeti a vidék az ősi Szíria történelmének eseményeit. Figyelemre méltó, hogy az Illusztrációnak szánd képanyag a tárgyalt terület kevéssé ismert, nálunk nemigen publikált emlékeiről készített fényképeket Is közöl, és bőségesen megjelöli a szerző által felhasznált szakirodalmat Is.

Cs. L.

ftiMWÍÍííiíiiK'iwiííííííííiííftw

Őszi utazás Szász-Svájcban

• Régi ágyúk a königsteini vár tövében.

r

Lezajlottak a nagy nyári utazások. Hazánkfiai élményekkel eltelve, és nem kevesen közülük csomagokkal megrakodva érkeztek vissza külföldi ütjukról. Közeli szocialista országokba menni ma már nem számít említésre méltó vállalkozásnak. A „kalandozó magyarok” közül jó néhá- nyán távoli, egzotikusnak számító földrészekre is ellátogatnak, pénztárca és érdeklődés, vállalkozó szellem kérdése az egész. Akik nehezebben szánják rá magukat a kimozdulásra — mivel azt tartják, hogy itthon is akad még bőségesen látni és megismerni Való —, azok számára bi- zonyára megfelel egy közelebbi és mégis romantikus közép-európai táj, mondjuk az IBUSZ őszi túráinak jegyzékében ajánlott NDK-beli Szász-Svájc megtekin- tése is.

■Bevallom, azok közé tartozom; akik nehezen mozdulnak ki hazulról, s akiknek még egy szimpla IBUSZ-út is sok izgalommal és készülődéssel jár. Csak amikor már kiderül, hogy minden a legnagyobb rendben, robog velünk a vonat, s a fülkében csupa barátságos ember ül, a csoport vezetője pedig egy kedvesen közlékeny, igen rátermett és segítőkész hölgy, aki gondos anyuka módjára törődik velünk, akkor nyugszanak meg az idegeink. Mármint a ritkábban és félszegen utazóké, mint akik közé magamat is sorolom.

Kiderül aztán, hogy az ilyen

őszi utaknak is megvan a varázsa. Az a húszegynéhány ember, aki itt „bandába” verődött, csupa egyszerű, kispénzű utas, főleg nyugdíjasok — akad köztük hetven éven túli házaspár —, néhány fiatal, talán nászutasok, középkorúak is, többen már az első félórában előszedik a kisuno- ka fényképét. Az őszhöz illő társaság ez, egy halom élettapasztalattal és nem szűnő kíváncsisággal megáldva, nem is titkolják, hogy az elmulasztottak pótlásának vágya, az utazás élményszerző ingere vezérli legtöbbjüket.

A Hungária-expressz fülkéjéből nézzük a tájat reggeltől es-> tig, amíg besötétedik odakünn. A síkságról így érünk el a hegyvidékre, elhagyjuk Pozsonyt, Bmót és Prágát, s ilyenkor mindenki az ablakhoz tódul egy kis élménygyűjtésre, Még látjuk a kanyargós Vltavát, aztán feltűnik — itt még a mi Tiszánknál is keskenyebb folyócskaaz Elba. Csak az útlevelünket pecsételő határőr kiskatonák udvarias feltűnése jelzi, hogy az NDK területén járunk. Szemerkélő esőben érkezünk :az úti célunkhoz, a határhoz nem messzire levő üdülőhelyre, Bad Schandauba, ahol a kéAz Elba folyó Bad Schandaunál.

• A Königstcinből ilyen a kilátás. Jobbra: valahol itt ereszkedett le Giraud tábornok.

nyelmes Elbhotelben lesz a szállásunk hét éjszakán át. Később kiderült, hogy a szabad idő egy részét is’ szivesen itt töltöttük, mert — bár csak szeptember eleje volt — a hűvösre fordult idő miatt másnap befűtöttek, s itt volt a legkellemesebb, amikor az eső újra és újra makacsul eleredt.

*

Világért sem szeretnék útikönyveket másolni, ezért csak annyit, hogy az NDK-beli Szász- Svájc nagy élményt jelent a magyarországi/ síksághoz, kisebb dombokhoz, lankás tájakhoz szokott embernek. De más az éghajlat is. Nálunk már száradt a fű, itt pedig még labdarúgó-pályához hasonló szép, selymes pázsitokon legelésztek a villanypásztor drótjai közt őrzött nagy tő- gyü tehenek a hegyoldalak csücskében, folyóvölgyekben. Aztán hirtelen égnek szökő homokkősziklák zárták el a látóhatárt, hogy egy merész kanyar után újabb csodálnivalónak • adjanak helyet.

A mi váraink maradékai, kő- omladékai kedélyes turistalátványosságok a meredek platón magasodó és szinte elterpeszkedő városnyi Königstein várához képest. Hányán szenvedtek Itt raboskodva az elmúlt száz év során: Mihail Bakunyin orosz forradalmár, Auguszt Bebel, a német munkásvezér, Fritz Heckert, a Német Kommunista Párt egyik alapítója, az első világháborús orosz tisztek, a másodikban franciák. Innen szökött meg —

állítólag egy villámhárító drótján lekúszva — Giraut tábornok; korábban a francia ellenállás egyik vezetője. A történelmi műemlék ma sok tanulságos állandó kiállítás színhelye, kedvelt kirándulóhely.

Sziklák, kövek, fantasztikus alakzatban vonulnak az Elba túlJ só partján is. A híres-nevezetes Bastei (Bástya)-körzet rengeteg' látványossága. Egy alkalmi kirándulást is tettünk döcögő kisvasút- tal„— csak az eső elállna már, hogy fotózni lehessen! — Bad Schandauból a Lichtenhaini vízeséshez. És ringatni senkit sem kellett vacsora után a kellemes szálláshelyen.

F. Tóth Pál

(Folytatjuk.)

1

Mint a téma egyik legjobb ismerőjét, a cigányság érdekeinek lelkes szószólóját, Udvarhelyi Istvánt, az Arany János Általános . Iskola igazgatóját kértük meg, hogy vázolja a jelenlegi helyzetet. .

A beszélgetés során megtudtuk, hogy Kecel 10 600 főnyi lakosságából mintegy 270 a cigány. A korábbi, főként vályógvetö életmódot napjainkra egyre többeknél váltja fel rendezett munka- viszony, a termelő vállalatoknál váló elhelyezkedés és munkavégzés. Egy hozzávetőleges statisztika szerint 23 cigányférfi dolgozik útépítő vállalatnál, 30 nő végez i^éíjy^MPjtát,..... szakszövetkezetben, segít a gyümölcs- és á téi- mépybetakafíji^ál, 20—25-en pedig; a zenész 'szakmában keresik“ kenyerüket. A munkához való viszonyuk ilyen előnyös változása tagadhatatlanul a fejlődés, a

szemlélet-. Illetve tudatformálódás jele, bár azt Is hozzá kell tenni, hogy egy részük a keresetét még ma sem képes ésszerűen beosztani.

— Emlékszem, hogy a 60-as években a munkára szoktatásukkal külön községi bizottság foglalkozott — mondja Udvarhelyi István. — Akikor azonban igen csekély eredménnyel, hiszen ha munkát vállaltak Is, a kollektíva, a brigád tagjai dolgoztak rendszerint helyettük. Ebihez képest feltétlenül javult a helyzet. A cigánytelep közösségében még száz. tízen Iáiknak, de mind gyakoribb jelenség a beköltözés a faluba, az épületvásárlás.

A korábban mostohább körülmények közt működő, a Szllos határrészen levő Iskolában, amelynek pedagógusai a cigánytanulók nevelésére vállalkoztak, egy éve örvendetes változások történtek.